Emelt szintű érettségi

felkészítés ­ általános kémia

Magister Universitas
Zombori Martin

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 1

 Az atom

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2

 Út a modern atomelmélethez I. ­ olvasmány

• Démokritosz (ie. V­IV. század) • Dalton (XIX. század eleje)

• Arisztotelész
• Atom mint elnevezés
• Ahányféle anyag, annyiféle atom
• Alak, méret különböző
• Atomok között „KÖTÉS”
• Szerkezet => tulajdonságok
• Tökéletes gáz elméletek
• Ahányféle atom, annyiféle elem
• Oszthatatlan gömbök
• Méret, tömeg különböző

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 3

 Út a modern atomelmélethez II. ­ olvasmány
• Thomson (1897)
• Katódsugárcső kísérlet
• Negatív töltésű elemi részecske
felfedezése – elektron
• Az atom osztható
• Atommodell: „mazsolás puding”
atommodell
• Folytonos pozitív „massza”
• Beleágyazva az elektronok
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 4
 Út a modern atomelmélethez III. ­ olvasmány
• Rutherford (1908­13)
• Kell: radioaktivitás felfedezése (Becquerel,
Curie) => egyes atomok spontán bomlanak
• Szóródási kísérlet
• Alfa­részecskékkel (He atommag – „15 hüvelykes
gránát”) bombázunk aranyfóliát („selyempapír”)
• Atommag
• Nagy tömeg
• Kis méret
• Pozitív töltés
• Atommodell: parányi naprendszer modell
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 5
 Út a modern atomelmélethez IV. ­ olvasmány
• Kell: kvantált („adagos”) mennyiségek létezésének
felfedezése => Planck, Einstein, stb. ­ GK
• Bohr (1913)
• Gond a PNM­el: a „körpályán mozgó” töltés (elektron)
energiát sugároz => 
• Megoldás:
• elektronok csak meghatározott pályákon – itt nem
sugároznak! => adott kvantált energiaszintek!
• Egyik pályáról a másikra „ugrálhat” az elektron (=>
elektronátmenetek) => egy­egy átmenethez
meghatározott energiájú sugárzás (foton)
• A H atom színképének tanulmányozása => H atomra
tökéletes leírás
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 6
 A modern atomelmélet ­ alapok
• Mai atommodell: Heisenberg & Schrödinger
• Valószínűségi leírás
• Posztulátumok
• Atom: legkisebb kémiai részecske
• Proton, neutron, elektron – jel, RELATÍV
töltés, tömeg
• Atommag és elektronfelhő elhelyezkedése –
kicsi, nagy tömegű középpont, 5
nagyságrend különbség méretben! –
RUTHERFORD
• Összetartó (és taszító) erők
• Elektrosztatikus – gyenge, töltésfüggő,
nagy hatótávolság
• Magerő – erős, töltésfüggetlen, nagyon
kicsi hatótávolság (10­15 m) – csak az
atommagban
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 7
 Az atommag, izotópok
• Kis helyen koncentrált nagy relatív tömeg (tömege kb. egyenlő az egész
atom tömegével)
• Protonszám (≈elektronszám)=rendszám – Z [­]: meghatározza a kémiai
minőséget
• Protonszám+neutronszám=tömegszám – A [­]=Z+N – a tömegszám nem
egyezik meg sem a relatív atomtömeggel, sem a moláris tömeggel (erről
még beszélünk)
• Izotópok
• Azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú elemmódosulatok
• Azonos kémiai tulajdonságok, de eltérő fizikai tulajdonságok
• Radioaktivitás (BECQUEREL, CURIE):
• Ok: nem megfelelő neutron:proton (nem minden esetben túl magas! ­ GK) arány =>
instabil atommag
• gyakorlati felhasználás: nehézvíz, C­14 kormeghatározás, nyomjelzés, stb.
• Maximális atommag átmérő – magerő korlátjai
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 8
 Elektronfelhő I.
• Kvantummechanikai leírás – BOHR, HEISENBERG, SCHRÖDDINGER
• Axiómák (6 posztulátum), valószínűségi alapok
• NAGYON pontos, de nem szemléletes:

• MODELLEK, KÖZELÍTÉSEK – nem megértjük, elfogadjuk :(

• Amit mi használunk belőle:
• Atompálya: az a térrész az atomban, ahol az elektron megtalálási valószínűsége 90%

• Kvantumszámok: ???

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 9

 Elektronfelhő ­ kvantumszámok
• Főkvantumszám – n [­]
• Atommagtól vett távolság – „helyzeti energia”
• 1,2,3…
• Nagyjából meghatározza a pályaenergiát
• Elektronhéjak
• Miért csak egész szám lehet?
• Mellékkvantumszám ­ l:
• Mennyire bonyolult?
• 0,1…(n­1)
• egy héjon belüli különböző energiaszintek­> s, p, d…ALHÉJAK
• Ez a kettő egyértelműen megadja a pályaenergiát
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 10
 Elektronfelhő ­ kvantumszámok
• Mágneses kvantumszám – m:
• ­l…0…+l
• az alhéjon belüli atompálya térbeli irányultságát adja meg (egy
alhéjon belül)
• azonos energiájú pályák ­> pl. px, py, pz ATOMPÁLYÁK
• Ez a 3 kvantumszám egyértelműen meghatároz egy
atompályát. Ezek alakjai:
• l=0 – s típusú, l=1 p típusú, stb. atompályák
• +1: Spinkvantumszám –ms: +0,5 v. ­0,5
• NEM az atompályát jellemzi, hanem az elektron SAJÁT
TULAJDONSÁGA – GK: STERN­GERLACH kísérlet
• DE MINEK EZ NEKÜNK?

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 11

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 12
 Elektronfelhő – még egyszer

Főkvantumszám Mellékkv.szám Mágneses Spinkvantumszá

ALHÉJAK

ATOMPÁLYA

ELEKTRON
ELEKTRONHÉJAK
ELEKTRONFELHŐ

Kb. azonos Azonos kvantumszám m

energiájú energiájú Különböző
elektronok egy elektronok egy térbeli
héjon alhéjon irányultság
s, p, d, f

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 13

Elektronfelhő – fontos fogalmak, jelölések, kiépülési
szabályok
• Pályaenergia [kJ/mol] (­ előjel)
• Vegyértékelektron: a legkülső héjon vagy épp töltődő alhéjon
elhelyezkedő elektronok, amelyek alapvetően meghatározzák az
atom kémiai jellemzőit
• Atomtörzs
• Energiaminimum elve
• alapállapotú atom: legkedvezőbb energiaállapot
• gerjesztett atom
• Pauli­elv: nincs két egyforma elektron az atomban => EGY
ATOMPÁLYÁN 2 ELEKTRON, ezek PÁRT ALKOTNAK
• Hund­szabály: egy alhéjon belül minél több párosítatlan elektron,
azonos spinnel
• Töltődési sorrend: 1s,2s, 2p, 3s, 3p, 4s, 3d, 4p (5s, 4d…
• Példák (tudatosan!)
• Kivételek: Cu, Cr – Hund­szabály szerepe!
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 14
 Periódusos rendszer és tendenciák

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 15

 Elrendezési szempontok és elnevezések a
modern periódusos rendszerben
• Növekvő rendszám (nem atomtömeg!)
• Az elektronszerkezet bemutatása, kiépülési sorrend tükrözése:
• Periódusok – sorok: elektronhéjak ­> 1,2,3…
• Fő­ és mellékcsoportok – oszlopok: vegyértékelektron szerkezet – HASONLÓ KÉMIAI
TULAJDONSÁGOK
• I/A, II/A …VIII/A – főcsoportok (elnevezések!!!)
• I/B, II/B…VIII/B – mellékcsoportok – Mj.: Cu oszlop az I/B mellékcsoport az elektronszerkezet miatt
(lásd korábban)
• Általános vegyértékelektron szerkezet
pl.: VII/A: ns2 np5
• Mezők – épp töltődő alhéj szerint ­> s, p, d, f
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 16
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 17
 A periódusos rendszerben feltüntetett jellemzők I.
• Név, vegyjel
• Rendszám
• Relatív atomtömeg – Ar [­]:
• Megadja, hogy az atom tömege hányszorosa a 12­es tömegszámú szénizotóp tömegének 1/12
részéhez viszonyítva
• NEM egyenlő a tömegszámmal <= proton és neutron eltérő tömege, tömegdefektus
• Moláris tömeg – M [g/mol]
• Anyagmennyiség n [mol]:
• 1 mól: 6,022∙1023 db BÁRMIBŐL => Avogadro­állandó NAv= 6,022∙1023 1/mol => miért pont ennyi?
• Pontos definíció: jegyzet
• A moláris tömeg 1 mól anyag tömege (grammban kifejezve jellemzően)
• Általában: izotóp előfordulási aránnyal súlyozott átlag
• Ar és M mérőszáma egyenlő adott atomra
• Elektronszerkezet
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 18
 A periódusos rendszerben feltüntetett
jellemzők II.
• Atomméret –r [pm] – ezt értjük :)
• Első ionizációs energia – Ei1 [kJ/mol]: Megadja, hogy mekkora energia szükséges 1 mól szabad atomból
a legkönnyebben leszakítható elektron eltávolításához. (A 2., 3. stb. ionizációs energia analóg módon
definiálható)
• Elektronaffinitás – Eea [kJ/mol]: Megadja, hogy mekkora energia szükséges 1 mól szabad atomból és
egy mól elektronból 1 mól egyszeres negatív töltésű ion előállításához. – lehetne „fordítva” is definiálni,
időnként szoktuk is
• Elektronvonzó képesség/elektronegativitás – EN [­]: Többféle jellemző (időnként kötési energiák
alapján, időnként Ei, Eea alapján) együttes figyelembevételével számítható, csak viszonylagos információt
ad – relatív érték

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 19

Az egyes jellemzőklajdonságok
változása

• Magyarázatok: MINDIG
ELEKTRONSZERKEZET ALAPJÁN
• Kivételek, törések, pl:
• Ei1 (Mg) >Ei1(Al)
• Eea (Li) <<Eea (Be) <= vigyázz, a
kisebb itt azt jelenti, hogy
szívesebben vesz fel elektront!
• Magyarázat elektronszerkezet
alapján

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 20

 Elsőrendű kötések

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 21

 Bevezetés I. ­ definíciók

• Fémes kötés: Fématomok között, delokalizált elektronfelhővel kialakuló

elsőrendű kémiai kötés.
• Kovalens kötés: Atomok között, kötőelektronpárral (párokkal) kialakuló
elsőrendű kémiai kötés.
• Ionos kötés: Anionok és kationok között, elektrosztatikus vonzással
kialakuló elsőrendű kémiai kötés.

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 22

 Bevezetés II.

• Az elsőrendű kötések mindig atomok (vagy

közvetlenül atomokból származtatható
részecskék) között jönnek létre
• Cél: stabilabb, alacsonyabb energiaszintű
elektronszerkezet kialakítása – ez sokszor (de
közel se mindig!) nemesgáz
elektronszerkezet
• Miért kell tudni? ­> következtetés fizikai és
kémiai tulajdonságokra
• Átmeneti kötések – csoportosítás gondok

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 23

 Fémes kötés
• Kis elektronegativitással és ionizációs
energiával rendelkező atomokra jellemző =>
könnyen leadnak elektront
• A periódusos rendszer kb. 80%­a ilyen (B­At
átlótól balra)
• Kialakulás:
• A fém (bizonyos) vegyértékelektronjai
leszakadnak az atomtörzsről, és 2­nél több
atommag vonzása alá kerülnek ­> delokalizált
elektronrendszer
• A kötést a fématomtörzsek és a delokalizált
elektronok közötti elektrosztatikus vonzás
hozza létre ­> FÉMRÁCS (később)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 24

 Fémes kötés következményei

• Kiváló elektromos vezetés <­

szabadon mozgó töltések –
hőmérsékletfüggés!
• Kiváló hővezetés <­ delokalizált
elektronok közvetítik a hőt
• Jó megmunkálhatóság <­ az atomok
környezete nem változik
számottevően az elmozdulás
hatására
• Szürke szín ­ GK

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 25

 Kovalens kötés kialakulása

• Az atomok egyes vegyértékelektronjai

elhagyják eredeti atompályájukat ­>
molekulapálya – kötőelektronok
• Molekulapálya: az a térrész, ahol a
kötőelektronok 90%­os valószínűséggel
megtalálhatók
• 1 molekulapályán max. 2 db e­ <­ Pauli­elv – ez
„1 db” kötés
• A kötőelektronok mindkét atommag vonzása
alatt állnak
• Cél: stabilitás (legegyszerűbb esetben
nemesgáz elektronszerkezet)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 26

 Kovalens kötés jellemzése

• Kötéshossz [d – pm]: A két kötésben részt vevő atommag távolsága

• Kötési energia [Eköt – kJ/mol]: Egy mól szabad (gázhalmazállapotú)
molekulában két atom közötti kovalens kötések felhasításához szükséges
energia (ezt lehet bármilyen más kötéssel is definiálni, ha nagyon akarjuk)
• A két mennyiség „fordított arányban”
• A létrejövő részecske: MOLEKULA.

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 27

 Kovalens kötések csoportosítása
Szempont Csoportok Magyarázat Példa
Polaritás szerint (ez nem a Apoláris A két atom EN­je egyenlő H2
molekula polaritása!!!) Poláris Különböző EN HCl
Kialakulás módja szerint Kolligatív A két atom ugyanannyi …
elektront „ad” a
kötőelektronpárba
Datív Egy atom adja mindkét H3O+, CO (!!)
elektront a párba (ált. s­b.
reakciók)
Kötések Egyszeres Egy szigma kötés Cl2
(kötőelektronpárok) Kétszeres 1 szigma+1 pi kötés O2
száma szerint
Háromszoros 1 szigma+2 pi kötés N2

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 28

 Csoportosítás kötések száma szerint

• 1. kötés – σ­kötés
• Hengerszimmetrikus, a szimmetriatengely a
két atommagot összekötő egyenes
• Nincs csomósík
• Kötési tengely mentén rotáció
• 2. kötés – π1­kötés
• Síkszimmetrikus elhelyezkedés
• 1 csomósík: az elektron megtalálási
valószínűsége 0
• Gyengébb, mint a σ­kötés (előbb szakad fel)
• 3 . kötés – π2­kötés – a π1­kötéssel teljesen
hasonló, szimmetriasíkja arra merőleges

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 29

 Ionos kötés – egyszerű ionok kialakulása
(összetett ionok keletkezése: később)
• Pozitív ionok – kationok keletkezése:
• Alacsony elektronvonzó képességű és
elektronegativitású atomok
• Elektron leadás ­> kell: 1., 2. stb. ionizációs energia –
MINDIG energiaigényes folyamat
𝑁𝑎 → 𝑁𝑎+ + 𝑒 −
• Ei3>Ei2>Ei1 még +2 vagy +3 töltésű ionoknál is 𝐴𝑙 → 𝐴𝑙 3+ + 3𝑒 −
• Alkálifémek +1, alkáliföldfémek +2, d­mező fémei össze­
vissza
• Negatív ionok – anionok képződése 𝐶𝑙 + 𝑒 − → 𝐶𝑙 −
• Nagy elektronvonzó képességű és (abszolút értékben)
nagy elektronaffinitású atomok 𝑁 + 3𝑒 − → 𝑁 3−
• Elektron felvétel ­> kell: elektronaffinitás
• Méret: azonos számú elektronhéjat tartalmazó
atomoknál és ionoknál a kationok kisebbek, az anionok
nagyobbak, mint a megfelelő atom 𝐶𝑎2+ < 𝐾 + < 𝐴𝑟 < 𝐶𝑙 − < 𝑆 2−
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 30
 Az ionos kötés jellemzői és következményei
• K+ és A­ között nagy különbség Következmények:
elektronegativitásban (lásd korábban),
ΔEN=1,8­2 minimum
• Magas olvadáspont, forráspont <­ a
halmazállapot változáshoz elsőrendű kötést
• A kötés anionok és kationok közötti kell szakítani
elektrosztatikus vonzással jön létre • Rossz megmunkálhatóság <­ a rácspontban
• Végtelen rács – IONRÁCS (később) lévő részecske környezete megváltozik, ha
elmozdul
• Anionok és kationok aránya, az ionvegyület
képlete
• összes töltés összege 0 legyen, vagy:
• „cseréld meg” az anion és kation töltését a
képletben
• Összetett ionok kialakulása: Sav­bázis
reakciókban, komplexképzéssel (később)
• Tanulni: fontosabb ionok neve, képlete,
vegyületeik képletének felírása

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 31

Molekulák polaritása és térszerkezete

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 32

 Fontos szabályok, fogalmak
• Molekula: Meghatározott minőségű, számú és kapcsolódási
sorrendű atomból álló kémiai részecske, melyben az atomokat
kovalens kötés tartja össze
• Oktett­szabály: Az atomok 8 elektronos nemesgáz
elektronszerkezet elérésére törekszenek (kivéve H­B, akik csak 2
elektront akarnak) ­> tutira csak P­ig jó, utána kivételek!!!
• „„Vegyértékelektron­szabály©””: Az atom
vegyértékelektronszáma megegyezik a molekulában hozzá
tartozó elektronok számával
• 1 kovalens kötés=1 elektron
• 1 nemkötő elektronpár=2 elektron
• Csak kolligatív kötéseknél!!!
• Kovalens vegyérték: Az adott atom kovalens kötéseinek száma
• GYAKORLÁS

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 33

 Molekulák polaritása
• Legnagyobb kovalens vegyértékű atom: központi atom – többi: ligandum
• Mit jelent, hogy egy molekula poláris/apoláris?
• 1 atomos molekula ­ apoláris
• 2 atomos molekulánál: kötés polaritás=molekula polaritás (ha ΔEN=0, akkor apoláris)
• Több, mint 2 atomos molekulánál: akkor apoláris a molekula, ha szimmetrikus az
elektroneloszlás
• Uncsi eset: minden kötés apoláris
• Izgalmas eset: van poláris kötés ­> ilyenkor poláris a molekula, ha van szimmetriabontó tényező!
• Szimmetriabontó tényezők:
• Nemkötő elektronpár a központi atomon <= nagyobb térigényű, mint a ligandum
• Különböző ligandumok
• (Egyszeres és többszörös kötések is a központi atomon <= a többszörös kötés térigénye is nagyobb)
• GYAKORLÁS
Emelt kémia felkészítés ­ ZM
 Molekulák térszerkezete, alakja, kötésszögek
• Alapelv: a kötő és nemkötő elektronok, valamint a ligandumok egymástól minél
távolabb – VSEPR elmélet/”lufielmélet”
• Az alakot a ligandumok száma és mérete határozza meg alapvetően

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 35

 Apoláris molekulák térszerkezete

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 36

 Torzító tényezők poláris molekuláknál
• Poláris molekuláknál: az aszimmetria torzítja a molekulaalakot
(nagyobb lufik)
• Nemkötő elektronpár – ez is „lufinak” számít
• Többszörös kötés
• Mindkettő nagyobb térigényű ­> kötésszöget csökkenti
• 1­2 „lufis” molekula: biztosan lineáris (AXE, AX2)
• 3 lufis: síkháromszög (AX3) => torzított síkháromszög (AX2Y) => V
alak (AX2E)
• 4 lufis: tetraéder alak (AX4) => trigonális piramis (AX3E) => V alak
(AX2E2) ­ ábra
• 5 lufi => több lehetőség lehetőség (=> GK)
• Központi atom szerepe: nagyobb központi atom poláris
molekulában csökkenti a kötésszöget (pl. H2O vs. H2S, NH3 vs PH3)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 37

 Másodrendű kötések

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 38

 Bevezetés
• Molekulák között jönnek létre
• Az elsőrendű kötéseknél legalább 1­2 nagyságrenddel gyengébbek (a kötési
energia itt is definiálható)
• Fontosak mert alapvetően meghatározzák a fizikai tulajdonságokat
(fp.,oldhatóság, viszkozitás, felületi feszültség, stb.)
• Típusok
• Diszperziós kölcsönhatás
• Dipólus­dipólus kölcsönhatás
• Hidrogénkötés
• (((Indukált dipólus kölcsönhatás => GK)))
• Nem „csak az egyik van” egyszerre feltétlenül – „egymásra rétegződés”

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 39

 Dipólus­dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés
• Dipólus­dipólus:
• Poláris molekulák között meghatározó ­> állandó
dipólusok (+ és ­)
• Elektrosztatikus vonzás
• Sokkal erősebb, mint a diszperziós kölcsönhatás, adott
molekulatömeg esetén
• Hidrogénkötés
• Speciális, erős kötés (a dipol­dipol kölcsönhatás
„határesete”)
• Feltételek:
• Kompakt, nagy EN­ú atom: F, O, N, amely nemkötő
elektronpárral rendelkezik
• Elektronban szegény H, amely a fenti atomokhoz
kapcsolódik
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 40
 Diszperziós kölcsönhatás

• Apoláris molekulák között ez a meghatározó

• Leggyengébb másodrendű kötés
• Kialakulás
• Elektronfelhő pillanatnyi eltolódása => polarizáció
• Állandóan változó dipólusok => elektrosztatikus vonzás
• Növekvő molekulatömeggel egyre erősebb
• Közel azonos molekulatömeg esetén:
• Minél nagyobb „érintkező” felület
• Általában: gömb < lineáris < sík

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 41

Szilárd halmazállapot jellemzése

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 42

 Mi az, hogy szilárd?
• Lokalizált részecskék => állandó alak
• Az anyagi halmaz részecskéi rezgőmozgást tudnak csak
végezni
• Meghatározott térfogat => nem összenyomhatók
• Csoportosítás: hosszú távú rendezettség alapján
• Van: kristályos anyag
• Nincs: amorf anyag
• Csak rövid távú rendeződés (nincsenek „téglák”)
• Nincs meghatározott olvadáspont <= a részecskék energiája
a halmazon belül különböző
• Olvadási/lágyulási tartomány, olvadáspont eloszlás
• (átmenet: szemikristályos anyagok – GK: HDPE vs LDPE)
• Problémák a fogalommal
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 43
 Kristályos anyagok jellemzése I.
• Az egész halmazra kiterjedő rendezettség, „téglákból” épül fel (legkisebb rész) => kristályrács
• Legkisebb lehetséges tégla = elemi cella => ebből eltolással (NEM EGYMÁS MELLÉ RAKODÁSSAL)
az egész rács felépíthető
• EGY ELEMI CELLÁBAN TÖBB RÉSZECSKE VAN, TÖBB RÁCSPONTBÓL ÁLLNAK
• 7 fő csoport, összesen 32 féle különböző – Bravais
• Csoportosítás az elemi cella alakja (kocka, négyzetes hasáb, téglatest, paralelepipedon, stb.) és szimmetriája
(középpontos, forgási stb.) alapján

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 44

 Kristályos anyagok jellemzése II.

• Éles, jól meghatározható olvadásponttal rendelkeznek <= a rácspontokban

lévő részecskék energiája közel azonos
• Rács stabilitásának jellemzése: rácsenergia (Erács [kJ/mol]): Megadja, hogy
mekkora energia szükséges 1 mol kristályos anyag szabad részecskékre
bontásához (mindig pozitív érték)
• Közvetlen összefüggés az olvadásponttal
• Rácstípusok: a rácsot összetartó erők alapján
• Fémrács
• Ionrács
• Atomrács
• Molekularács
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 45
 Fémrács jellemzése (részben ismétlés)
• Rácspontokban lévő részecskék: fématomtörzs
• Rácsot összetartó erő: fémes kötés (delokalizált elektronfelhő)
• Jellemző fizikai tulajdonságok:
• Magas olvadáspont (kivéve: nagyméretű, nem „kompakt” atomok, pl. Na, K…)
• Kiváló hővezetés, elektromos vezetés
• Jó megmunkálhatóság
• „klasszikus” oldószerekben nem oldódnak (fizikailag), egymás olvadékaiban igen <= hasonló hasonlót
old jól elv
• Koordinációs szám: megadja, hogy a részecske hány „szomszéddal” rendelkezik az elemi
cellában.
• Csoportosítás:
• Sűrűség alapján
• Könnyűfém (<5 g/cm3)
• Nehézfém (>5 g/cm3)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 46

 Fémek csoportosítása elemi cellák alapján –
• 3 féle jellemző elemi cella
olvasmány
• Lapcentrált köbös
• Szoros illeszkedés => remek
megmunkálhatóság
• Koordinációs szám: 12 (8+4)
• Pl: Au, Ag, Cu
• Tércentrált köbös
• Kevésbé szoros => rosszabb
megmunkálhatóság
• Koordinációs szám: 8
• Pl: Fe, W, Cr
• Hexagonális
• Szintén szoros illeszkedés
• Koordinációs szám: 12 (6+3+3)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 47

 Ionrács jellemzése (részben ismétlés)

• Rácspontokban lévő részecskék: ellentétes töltésű ionok (anionok és

kationok)
• Rácsot összetartó erő: ionos kötés (elektrosztatikus vonzás)
• Jellemző fizikai tulajdonságok:
• Magas olvadáspont <=elsőrendű kötés
• Nagy keménység, rossz megmunkálhatóság
• Elektromos áramot szilárdan nem, de olvadékként vezetik
• Vízben (és egyéb poláris oldószerekben) oldhatók <= hasonló hasonlót old jól

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 48

 Atomrács jellemzése
• Rácspontokban lévő részecskék: atomok (nem
molekulák!)
• Rácsot összetartó erő: kovalens kötés
• Jellemző fizikai tulajdonságok:
• Magas olvadáspont <=elsőrendű kötés
• Nagyon nagy keménység (a Föld legkeményebb anyagai),
rossz megmunkálhatóság
• Elektromos áramot nem vezetik (félvezetők lehetnek –
GK)
• Nincs oldószerük (többnyire kémiai oldószerük sincs)
• Pl: gyémánt (C), kvarc (SiO2), vörösfoszfor

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 49

 Molekularács jellemzése
• Rácspontokban lévő részecskék: molekulák (nemesgázoknál: egyatomos molekula)
• Rácsot összetartó erő: másodrendű kötések
• Diszperziós kölcsönhatás
• Dipol­dipol kölcsönhatás
• Hidrogénkötés
• Jellemző fizikai tulajdonságok:
• A másodrendű kötés erőssége és a molekula polaritása határozza meg
• Általában: alacsony op., fp. => függ a molekulatömegtől (nagyobb=>magasabb) és a
másodrendű kötések minőségétől
• Hasonló molekulatömeg mellett: diszperziós<<dipol­dipol<<hidrogénkötés
• Fizikai oldódásra hajlamosak => H.H.O.J.
• Poláris molekula => poláris oldószer
• Apoláris molekula => apoláris oldószer

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 50

 Átmeneti rácsok, átmeneti kötések
• Egy kötés többféle kötésjelleget is
hordozhat, nincs éles határ
• Pl: ezüst­halogenidek
• Egyre nagyobb anion => egyre kisebb
elektronvonzó képesség, egyre jobb
polarizálhatóság
• Minél nagyobb, annál kevésbé „veszi el” az
elektront => nagyobb elektronsűrűség a két
részecske között (egyre „kovalensebb”)
• Fontos, mert: OLDHATÓSÁG (és szín! ­ GK)
ALAPJÁN KÜLÖNBÖZTETJÜK MEG ŐKET
• AgF>AgCl>AgBr>AgI
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 51
 Allotrópia
• Allotróp módosulatok: Ugyanannak az
anyagnak eltérő molekulaszerkezetű vagy
rácsszerkezetű módosulatai
• Pl:
• Oxigén (O2) vs ózon (O3) => eltérő
molekulaszerkezet
• Kvarc vs kvarcüveg (SiO2) => kristályos ill.
amorf
• Vörösfoszfor vs. Fehérfoszfor => atomrácsos
ill. molekularácsos
• Gyémánt vs grafit => atomrácsos ill. ???
• Egyéb izgalmas dolgok: O8, feketefoszfor,
grafén (esetleg szén nanocsövek) => GK

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 52

 Folyadékok és gázok jellemzése

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 53

 Gázok jellemzése I.
• Részecskéi képesek rezgő, forgó és egyenes vonalú egyenletes mozgásra + ütközésekre (tartály
falával, egymással)
• Nincs állandó alak, térfogat
• Diffúzió jelensége <= hajtóerő: RENDEZETLENSÉG (maximális entrópia)
• Mj.: diffúzióra folyadékokban is van lehetőség, de lassabb
• Állapotjelzők:
• Nyomás: p [Pa]
• Térfogat: V [m3],
• Hőmérséklet: T [K !!!]
• Tökéletes gáz közelítés:
• Pontszerű részecskék
• Nincs kölcsönhatás közöttük
• Kitüntetett állapotok: normál (273,15 K, 1 atm) és standard állapot (298,15 K, 1 atm)
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 54
 Gázok jellemzése II. ­ Összefüggések
• Tökéletes gáz állapotegyenlete
(1)
(1) 𝒑𝑽 = 𝒏𝑹𝑻 • Több képlet „egyben”
(2) T=áll 𝑝𝑉 = á𝑙𝑙
𝑉
• Boyle­Mariotte tv. (2)
(3) p=áll
𝑝
𝑇
= á𝑙𝑙
• Gay­Lussac I. (3)
(4) V=áll 𝑇
𝑉
= á𝑙𝑙
• Gay­Lussac II. (4)
(5) p,T=áll
𝑛
= 𝑉𝑚 = á𝑙𝑙
• Avogadro­tv. (5) – moláris V
•
𝑝1 𝑉1 𝑝2 𝑉2
(6) = Egyesített gáztörvény (6)
𝑇1 𝑇2

(7) 𝜌𝑟𝑒𝑙 =
𝜌1
𝜌2
=
𝑀1
𝑀2 • Relatív sűrűség (7)
• Ideális gázok sűrűsége csak a
moláris tömegtől függ
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 55
 Folyadékok jellemzése
• Részecskék rezegnek és elgördülnek egymáson, erősebb kölcsönhatás, mint gázoknál
• Változó alak, de állandó térfogat (nem összenyomhatók)
• Párolgás≠forrás
• Párolgás: minden hőmérsékleten => hőmérséklet növelésével egyre jelentősebb
• Forrás: kitüntetett hőmérsékleten „tömeges” részecskevándorlás gázfázisba
• Picit pontosabban: a forráspont az a hőmérséklet, ahol a folyadékból keletkező gáz gőznyomása
megegyezik a külső nyomással
• Forráspontot meghatározó tényezők
• Másodrendű kötések erőssége => minél erősebb, annál magasabb
• Molekulatömeg => minél nagyobb, annál magasabb
• Molekulaalak => minél gömbszerűbb, annál illékonyabb
• külső nyomás
• Viszkozitás: mennyire folyik?
• Felületi feszültség: mennyire nehéz belőle pici cseppeket csinálni?

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 56

Többkomponensű rendszerek ­ keverékek

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 57

 Alapfogalmak

• Komponensek száma: hány összetevőből

RAKTAM ÖSSZE?
• Fázisok száma: Hány eltérő „halmazállapot” 1 fázis 2 fázis
LÁTOK a rendszerben?
• Heterogenitás:
• Homogén: egyfázisú, nincs két elkülöníthető 1 komponens
rész
• Heterogén: kettő vagy több fázis figyelhető
meg, határfelületek
• Átmenetek: inhomogén és kolloid rendszerek 2 komponens

• Diszperz rendszer: egyik komponens (diszperz

rész) a másik komponensben (diszpergáló
fázis) ELOSZLATVA

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 58

 Anyagi rendszerek
csoportosítása

Összetétel Homogenitás Halmazállapo

szerint szerint t szerint

Kémiailag Keverék/több
Homogén Heterogén Gáz Folyadék Szilárd
tiszta komponensű

Diszperz
Egyéb
rendszerek

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 59

 Diszperz rendszerek: diszperz
rész mérete alapján

Durva diszperz rendszer

(heterogén) Homogén <1 Kolloid ­ 1­
nm 1000 nm
>1000 nm

Szilárd keverék
Oldat (F­valami) Elegy (F­F v. G­G)
(Sz­Sz)

Ideális elegy: Reális elegy

V1+V2=V V1+V2≠V

Kontrakció Dilatáció

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 60

 Kolloidok

Csoportosítás diszpergált részecske típusa Csoportosítás a diszpergált

szerint – MIÉRT LESZ KOLLOID? részecskék közötti erők alapján

Fáziskolloid ­ Koherens – gél: Inkoherens – szol:

Asszociációs diszperziós Makromolekuláris vonzás>hőmozgás vonzás < hőmozgás
kolloid (micella) kolloid kolloid

Aeroszolok
Lioszolok (F)
(G)

Hab (difform
Köd (F) Füst (Sz) Emulzió (F) rendszer) (G) Szuszpenzió (Sz)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 61

 Kolloid rendszerek jellemzői

• Tyndall­jelenség – fényszórás
• Egyéb különleges kölcsönhatások a
fénnyel
• Pl: Rayleigh­szórás – miért kék az
ég? (GK)
• Szol­gél átalakulás és jelentősége

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 62

 Oldatok és oldódás

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 63

 Oldatok jellemzése, csoportosítása
• Töménység
• Jellemzés kvalitatív és kvantitatív alapon
Mennyiségi jellemzés (később):
• Telítetlen
• Tömegszázalék ­ tömegtört
• Telített
• Túltelített (metastabil állapot)
• Térfogatszázalék – térfogattört (óvatosan!)

• Oldhatóság [g/100 g osz.]

• Mólszázalék – móltört

• Oldhatóságot befolyásoló tényezők

• Koncentráció/molaRitás

• Oldószer, oldott anyag

• Raoult­koncentráció/molaLitás

• Hőmérséklet • Tömegkoncentráció/vegyesszázalék

• Hasonló hasonlót old jól elv

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 64

 Az oldódás folyamata
• Kölcsönhatás a komponensek között
1. Oldott anyag részecskéinek kiszakítása a
rácsból
2. szolvátburok/hidrátburok kialakulása
• Oldódás sebességének növelése
• Hőmérséklet növelése
• Aprítás, keverés
• Ionvegyületek oldódása vízben
• Mindig elektrolitikus disszociáció ­
ionegyenletek
• vízmolekulák orientációja – ion­dipol. Kh.
• Molekulák oldódása
+ −
• disszociáció lehet (vízben) 𝑁𝑎𝐶𝑙(𝑠) → 𝑁𝑎(𝑎𝑞) + 𝐶𝑙(𝑎𝑞)
• „kémiai és/vagy fizikai oldódás”

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 65

 Az oldódás energiaviszonyai, oldáshő

• Erács [kJ/mol]: 1 mol kristályos anyag szabad részecskékre bontását kísérő energiaváltozás –
MINDIG POZITÍV
• Ehidr: 1 mol szabad részecske feleslegben vett oldószerben (vízben) oldását kísérő
energiaváltozás – MINDIG NEGATÍV
• endoterm és exoterm folyamat energiaviszonya határozza meg az eredő energiaváltozást
• Qold [kJ/mol]: 1 mol anyag feleslegben vett oldószerben (végtelen mennyiségű oldószerben)
oldását kísérő hő (energiaváltozás)

𝑄𝑜𝑙𝑑 = 𝐸𝑟á𝑐𝑠 + ෍ 𝐸ℎ𝑖𝑑𝑟

• Mikor lesz egy oldódás exoterm vagy endoterm?

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 66

Kémiai reakciók: csoportosítás, feltételek

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 67

 A reakcióegyenletben szereplő információk

• Minőségi – miből mi keletkezik? 2 𝐹𝑒 + 3 𝐶𝑙2 = 2 𝐹𝑒𝐶𝑙3

• Mennyiségi – mennyiből mennyi
keletkezik? – RENDEZÉS!
𝐴𝑔𝑁𝑂3 + 𝑁𝑎𝐶𝑙 = 𝐴𝑔𝐶𝑙 + 𝑁𝑎𝑁𝑂3
• Töltésmegmaradásra figyelni
• Egyéb infók ­ csapadék, gázfejlődés, 𝑁𝑎 + 𝐻2 𝑂 = 𝑁𝑎𝑂𝐻 + 𝐻2 ↑
egyensúlyi, stb.
• Ionegyenletek – megmutatják a folyamatok
𝐴𝑔+ + 𝐶𝑙 − = 𝐴𝑔𝐶𝑙
lényegét

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 68

 Reakciók csoportosítása (uncsi)
• Hőeffektus szerint
• Exoterm – „hőtermelő”
• Endoterm – „hőelnyelő”
• Szükséges idő szerint
• Pillanat
• Időreakció
• Homogenitás szerint
• Homogén
• Heterogén
• Reagáló anyagok halmazállapota,
fázisállapota szerint
• Reakciómechanizmus alapján
• Elemi reakciók
• Összetett reakciók
Emelt kémia felkészítés ­ ZM
• Részecskeátmenet szerint
• Protonátmenet – sav­bázis
• Eektronátmenet ­ redoxireakciók
• Reagensek és termékek száma
• Egyesülés
• Bomlás
• Cserebomlás
• Egyéb
• Ütköző részecskék száma
• 1 – monomolekuláris
• 2 – bimolekuláris
• (3 – trimolekuláris)
69
 A kémiai reakciók feltételei
• 0. Kémiai affinitás – TD­i feltétel
• 1. Részecskék ütközzenek
• Megfelelő energiával ­ aktiválási energia – Eakt [kJ/mol]: 1 mol aktivált komplex kialakulásához
szükséges energia
• Megfelelő szögből (orientációval)
• Az aktivált komplex:
• A reakció átmeneti termék(ek)en keresztül zajlik
• Kötésszögek, kötéstávolságok folyamatos torzulása
• Magasabb energájú köztitermék kialakulása
• Katalizátor:
• Új reakcióutakat nyit meg
• Reakció végén visszakapjuk változatlan mennyiségben
• Aktiválási energiát csökkenti
• Egyéb hasonló: inhibitor, promótor
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 70
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 71
 Termokémia (olvasmány)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 72

 Energia ­ energiaváltozás
• Energia (E – [J]) helyett: belső energia (U – [J] )
• A belső energia a rendszer „saját” energiája
• Energia – nincs definiált 0 pont! – emiatt vannak a gondok
• Mégse nagy gond, mert általában energiaváltozásokkal dolgozunk – előjel!!! (rendszer
szempontjából)
• Egyéb energiajellegű mennyiségek [J]: H (entalpia), G (szabadentalpia, F (szabadenergia), S
(energia), Q (hő), W (munka)
• Reakcióhő – ΔrH [kJ/mol]: Egy adott reakcióegyenletben feltüntetett mennyiségű és
minőségű anyagok átalakulását kísérő moláris hőmennyiség (NEM VÁLTOZÁS!) (vagy
entalpiaváltozás)
• Standard reakcióhő – ΔrH0 [kJ/mol]: légköri nyomás, tiszta anyagok, 298 K
• A termokémiai egyenlet részei csak együtt értelmezhetők, önmagában egy reakcióhő érték
értelmetlen
• Hess­tétel: A reakcióhő értéke független a reakcióúttól, csak a kiindulási anyagok és termékek
minőségétől és mennyiségétől függ
Emelt kémia felkészítés ­ ZM
 Reakcióhő számítás Hess­tétellel – képződéshő

Bontás
elemekre Kombinálás
Reaktánsok Elemek Termékek
„Fordított Képződés
képződés” (­)

• (Standard) képződéshő – ΔkH [kJ/mol]: Annak a reakciónak a reakcióhője, melynek során az

adott anyag 1 mólját állítjuk elő standard körülmények között, a megfelelő, legstabilabb elem
módosulatokból. A legstabilabb elemmódosulatok képződéshője 0.
• Égéshő vagy kötési energia alapján is számolhatunk – Átgondolni

Emelt kémia felkészítés ­ ZM

Reakciósebesség és egyensúlyra vezető
folyamatok

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 75

 Reakciósebesség
• Reakciómechanizmus
• A reakciók több elemi reakció sorozatából is állhatnak –
összetett reakciók Egy νAA + νBB = νCC reakcióra:
• Reakciósebesség (v – [mol/(m3s)]): Megadja, hogy 1 1
𝑣= ∙ ∙
∆𝑛𝐴
=
1
∙
∆𝑐𝐴
egységnyi térfogatban egységnyi idő alatt mennyi alakul át 𝑉 𝜐𝐴 ∆𝑡 𝜐𝐴 ∆𝑡
az adott komponensből
• A reakciósebesség nem állandó – függ a reaktánsok és
termékek koncentrációjától ­> sebességi egyenlet Sebességi egyenlet:
𝑛 𝑚
• Reakciósebességi EGYÜTTHATÓ (k – [változó]) – nem 𝑣=𝑘 𝐴 𝐵
állandó, függ a reakció körülményeitől (pl: T, p, katalizátor)
• A sebességi egyenlet paramétereit csak mérni lehet (nem CSAK BIZONYOS (elemi) REAKCIÓNÁL:
tudjuk, hogy elemi­e)
𝑣 = 𝑘 𝐴 𝜐𝐴 𝐵 𝜐𝐵
• Rendűség
• Részrend: n, m
• Bruttó rend: n+m

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 76

 Reakciósebesség befolyásolása

ν𝐴 𝐴 + ν𝐵 𝐵 → ν𝐶 𝐶
𝑛 𝑚
𝑣=𝑘 𝐴 𝐵

• Hőmérséklet, nyomás változtatása ­ k változik

• Kiindulási koncentrációk változtatása [A] és [B] változik
• Katalizátor (autokatalízis ­ GK), promotor, retarder, inhibitor alkalmazása
(az egész reakciómechanizmus változik – Eakt változik)

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 77

 Egyensúlyi reakciók
• A legtöbb reakció megfordítható, ill. egyensúlyra vezet (lehet, hogy
nagyon el van tolva az egyik irányba)
• Pl:
𝐻2 + 𝐼2 ⇌ 2 𝐻𝐼
𝑣→ = 𝑘→ 𝐻2 [𝐼2 ]
2
𝑣← = 𝑘← 𝐻𝐼
• creagens csökken, ctermék nő ­> voda csökken, vvissza nő ­> DINAMIKUS
EGYENSÚLY: voda=vvissza≠ 0
• a koncentrációk időben állandósulnak
• Egyensúly jellemzése: (TD­i) egyensúlyi állandó ­ „tömeghatás
törvénye” ­ K [változó m.e.]
2
𝐻𝐼 𝑒 𝑘→
𝐾= =
𝐻2 𝑒 𝐼2 𝑒 𝑘←
• Csak a hőmérséklettől függ
• Tényleg állandó? Miért épp ez állandó?
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 78
 Egyensúly befolyásolásának lehetőségei
• Le Chatelier elv: Ha egy egyensúlyi rendszert megzavarunk, az
egyensúly olyan irányba tolódik el, amely a zavaró hatást kompenzálja.
• Lehetőségek és hatás
• Koncentrációk befolyásolása

• Hőmérséklet változtatása

• Nyomás/térfogat változtatása

• Katalizátor

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 79

 Redoxireakciók alapjai

Emelt kémia felkészítés ­ ZM

 1. Redoxireakciók definíciója I.
Definiáljuk elektronátmenettel:
• Elektronfelvétel: redukció
• Elektronleadás: oxidáció
• A két folyamat mindig párhuzamosan zajlik le, ezért beszélhetünk redoxireakciókról
• Elektronátmenettel járó reakciók
• Ha egy anyag redukálódik, akkor ő a partnerét oxidációra készteti – oxidálószer
• Ha egy anyag oxidálódik, akkor ő a partnerét redukcióra készteti – redukálószer
Értelmezés
• Fémekre – OK
• Egyszerű ionokra – OK
• Molekulákra, összetett ionokra – ??? ­> hogyan adjuk meg, hány elektronnal rendelkeznek az
egyes atomok?
Emelt kémia felkészítés ­ ZM
 2. Redoxireakciók definíciója II.
Bevezetjük: oxidációs szám
• A kötésben lévő elektronokat a nagyobb elektronvonzóképességű
atomhoz rendeljük. Az így kapott fiktív töltés az atom oxidációs száma.
Sokkal jobb definíció:
• a redoxireakciók oxidációs szám változással járó reakciók
• Ox. szám csökkenés: redukció – oxidálószer
• Ox. szám növekedés: oxidáció – redukálószer
• Különleges esetek: szinproporció, diszproporció

Emelt kémia felkészítés ­ ZM

 Szabályok oxidációs szám meghatározáshoz

• Elemeknél mindig 0
• Egyszerű ionoknál megegyezik az ion töltéssel (alkálifémeknek vegyületben mindig +1,
alkáliföldfémeknek +2)
• Vegyületben F mindig ­1
• Vegyületben O általában ­2 (kivéve: peroxidok (­1), szuperoxid (­0,5), F2O (+2))
• Vegyületben H általában +1 (kivéve: hidridek (­1))
• Molekuláknál az oxidációs számok összege 0
• Összetett ionokban az összeg egyenlő az ion eredő töltésével
• Pl: NH3, , HNO3 , SO42­, PO43­, HCOOH, Al(NO3)3, KMnO4,
• Bajok: H2O2, CH3COOH
• Felhasználás: redoxiegyenletek rendezése, redoxfolyamatok végbemenetele,
hajtóereje
Emelt kémia felkészítés ­ ZM
 Reakcióegyenletek rendezése
Könnyebb: KMnO4 + FeSO4 + H2SO4 = MnSO4 + Fe2(SO4)3 + K2SO4 + H2O
MnO4­ + SO32­ + H+ = Mn2+ + SO42­ + H2O
Nehezebb: NH3 + O2 = NO + H2O
Cu + HNO3 = Cu(NO3)2 + NO + H2O
Szinproporció: SO2 + H2S = S + H2O
I­ + IO3­ + H+ = I2 + H2O
Diszproporció: KClO3 = KClO4 + KCl
NO + KOH = N2 + KNO2 + H2O
Overkill: FeO.Cr2O3 + Na2CO3 + O2 = Na2CrO4 + Fe2O3 + CO2
As2S3 + NH3 + H2O2 =(NH4)3AsO4 + S + H2O
Intenzív emelt kémia felkészítés ­ ZM
 Sav­bázis reakciók alapjai

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 85

 Definíciók, elméletek
• Definíció: protonátmenettel járó folyamatok
• Arrhenius elmélet:
• Sav: vízben H+ ionokra és savmaradékionokra bomlik
• Bázis: Vízben OH­ ionokra és kationokra bomlik
• Csak vizes közegben értelmes, ott se minden sav és bázis esetében
• Brönsted­elmélet
• Sav: H+ leadás a kovalens kötés heterolitikus bomlásával ­> savmaradékanion – SZERKEZET!
• Bázis: H+ felvétel datív kovalens kötéssel
• A keletkező anyagok is lehetnek savak vagy bázisok ­> megfordítható ­> egyensúlyi reakció
• Relatív sav­bázis fogalom – KONJUGÁLT SAV­BÁZIS PÁROK
• Egy anyag partnerétől függően lehet sav vagy bázis is különböző reakciókban ­> amfoter anyagok
• Kell: Viszonyítási alap – mit csinál a vízzel szemben?
Intenzív emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 86
 Savak és bázisok jellemzése –
savállandó, bázisállandó

• Vízzel egyensúlyi reakció – 𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂𝐻 + 𝐻2 𝑂 ⇌ 𝐻3 𝑂+ + 𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂−

egyensúlyi állandóval
jellemezhető 𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂− [𝐻3 𝑂+ ] 𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂− [𝐻3 𝑂+ ]
𝐾= 𝐾𝑠 =
[𝐻2 𝑂][𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂𝐻] [𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂𝐻]
• Víz: savasság vagy bázikusság
jellemzéséhez viszonyítási alap
𝑁𝐻3 + 𝐻2 𝑂 ⇌ 𝑁𝐻4+ + 𝑂𝐻 −
• Helyette:
• Savállandó – Ks [mol/dm3] 𝑁𝐻4+ 𝑂𝐻 − 𝑁𝐻4+ 𝑂𝐻 −
𝐾= 𝐾𝑏 =
• Bázisállandó – Kb [mol/dm3] 𝑁𝐻3 𝐻2 𝑂 𝑁𝐻3

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 87

 Savak és bázisok csoportosítása
• Szerves savak és bázisok– később
• Szervetlen savak és bázisok – MIN KÉRDÉS!!!
• Értékűség
• Egyértékű
• Kétértékű
• Többértékű
• Erősség
• Erős: Ks ill. Kb nagyobb, mint 1 mol/dm3
• Gyenge
• (Középerős)
• Anhidridek – lista a jegyzetben – valós és formális anhidridek
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 88
 A víz autoprotolízise

Megfigyelés: a tiszta víz vezeti az elektromos áramot ­> töltéssel

rendelkező részecskék vannak benne.
Magyarázat: öndisszociáció/autoprotolízis:
2 𝐻2 0 ⇌ 𝐻3 0+ + 𝑂𝐻 −
[𝐻3 0+ ] 𝑂𝐻 − 𝑚𝑜𝑙 2
𝐾= 𝐾𝑣 = [𝐻3 0+ ] 𝑂𝐻 − = 10−14 𝟐𝟓°𝑪 !
𝐻2 0 2 𝑑𝑚6
Kv – vízionszorzat ­> az oxóniumionok és hidroxidionok mennyisége
tehát egymással fordítottan arányos, az arányossági tényező a
hőmérséklettől függ

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 89

 Kémhatás, a pH
pH: Az oldatban lévő hidrogénionok (v. oxóniumionok) koncentrációjának negatív 10­es alapú
logaritmusa:
𝒑𝑯 = − 𝐥𝐠 𝑯𝟑 𝑶+
−
𝐾𝑣 + ] = 𝟏𝟒 − 𝒑𝑯
𝑝𝑂𝐻 = − lg 𝑂𝐻 = − lg = − lg 𝐾𝑣 − − lg[𝐻3 𝑂
[𝐻3 𝑂+ ]
• A pH skála logaritmikus! – 1 lépés: 10 szeres töménység
• Kémhatás
• Csak vizes oldatokban értelmezhető
• H3O+ = OH­ ­ semleges ­> pH=7
• H3O+ > OH­ ­ savas ­> pH<7
• H3O+ < OH­ ­ lúgos ­> pH>7
• Indikátorok: olyan anyagok, amelyek a kémhatás változását színváltozással jelzik – Le
Chatelier­elv
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 90
 Sav­bázis reakciók típusai

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 91

 Közömbösítés
Általános egyenlet – ARRHENIUS­féle sav/bázis!:
SAV+BÁZIS=SÓ+VÍZ
Vagy általánosan:
𝐻3 𝑂+ + 𝑂𝐻 − ⇌ 2 𝐻2 𝑂
• Só: Egy bázisból származtatható kation savmaradékionnal alkotott vegyülete.
• Az ionvegyületek képzési szabályaira kell csak figyelni
• Éppen sztöchiometrikus keverésnél, ha a keletkező oldat semleges kémhatású:
semlegesítés (pH=7 oldat) – közömbösítés speciális esete
• !közömbösítés ammóniával

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 92

 Hidrolízis, sók kémhatása
• A Brönsted­elmélet szerint minden sav­bázis reakció megfordítható ­> KONJUGÁLT SAV­
BÁZIS PÁROK
• Lényeg:
• Minél gyengébb egy sav, annál erősebb bázis a belőle származó anion
• Minél gyengébb egy bázis, annál erősebb sav a belőle származó kation
• A sók kémhatása tehát az anion és a kation „származása” alapján határozható meg
• DE EZ NEKÜNK NEM ELÉG! – kémhatás magyarázata ionegyenletekkel
• Külön kiemeljük: Al3+ hidrolízise

Kation forrása Anion forrása Só kémhatása

Erős bázis Erős sav Semleges
Erős bázis Gyenge sav Lúgos
Gyenge bázis Erős sav Savas
Gyenge bázis Gyenge sav (közel) semleges
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 93
 Egyéb hasznos sav­bázis reakciók
• „Erősebb sav a gyengébb savat felszabadítja sójából”
• Fém­oxidok/szulfidok reakciója savval

• Hidroxidok reakciója nemfém­oxidokkal (vagy másként: bázisok reakciója

savanhidridekkel)

• Karbonátok/szulfitok/stb. reakciója savakkal

• Erősebb bázis a gyengébb bázist felszabadítja sójából

Intenzív emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 94

Redoxireakciók hajtóereje, elektrokémia

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 95

 Elektrokémia ­ alapfogalmak

• Elektrokémia: elektromos áram és kémia kapcsolata

• Kémiai reakció ­> áram: GALVÁNELEM
• Áram ­> kémiai reakció: ELEKTROLIZÁLÓ CELLA
• Alap: redukció és oxidáció térbeli szétválasztása ­> félcellák/elektródok
• Anód – oxidáció
• Katód – redukció
• Egy félcella tartalmazza ugyanannak a részecskének egy oxidált és egy redukált formáját
• Félcella részei
• Elektrolit: szabadon mozgó töltéseket tartalmazó oldat vagy olvadék
• Elektród(a): az elektrolitba merülő vezető

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 96

 Galvánelemek felépítése – Daniell­elem
• Egyéb áramköri elemek Celladiagram: −𝑍𝑛 𝑍𝑛2+ 𝐶𝑢2+ 𝐶𝑢 +
(­) Anód: 𝑍𝑛 → 𝑍𝑛2+ + 2𝑒 −
• Fémes vezető
(+) Katód: 𝐶𝑢 2+ + 2𝑒 − → 𝐶𝑢
• Fogyasztó Bruttó: 𝑍𝑛 + 𝐶𝑢 2+ → 𝑍𝑛2+ + 𝐶𝑢
• Áramkulcs szerepe ­> sóhíd vagy diafragma
• Fontos: feszültség=potenciálkülönbség
• Cellafeszültség (Ucella [V]): az anód és a katód
elektródja között mért feszültség
• Elektromotoros erő (EME [V]): Ideális,
árammentes állapotban mért cellafeszültség
(maximális cellafeszültség).
𝐸𝑀𝐸 = 𝜀𝑘𝑎𝑡ó𝑑 − 𝜀𝑎𝑛ó𝑑

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 97

 Standard elektródpotenciál
• Az elektromotoros erő csak egész cellában mérhető
• Jó lenne jellemezni egy félcella (ox/red egyensúlyi rendszer!!!) redoxi tulajdonságait
– mennyire akar oxidálódni illetve redukálódni? – elektródpotenciál: ε ox/red [V]
• Ahhoz, hogy az elektródpotenciál értékek összehasonlíthatók legyenek, kell:
• Standard körülmények (légköri nyomás, tiszta/egységnyi koncentrációjú anyag, 298 K)
• Viszonyítási pont – Standard hidrogénelektród
• 0
𝜀2𝐻 + /𝐻 = 0 𝑉
2

• 0
𝜀𝑜𝑥/𝑟𝑒𝑑 = 𝐸𝑀𝐸(𝐻2 𝑃𝑡 2𝐻 + 𝑜𝑥 𝑟𝑒𝑑)
• A hidrogénelektródot mindig anódnak kötjük be ­> a standard potenciál előjeles mennyiség:
ha a H­elektród helyett valóságan a vizsgált rendszer viselkedik anódként, akkor a mért
EME (tehát a rendszer standardpotenciálja) negatív lesz

• Fontos még: 2𝐻2 0 + 2 𝑒 − → 𝐻2 + 2 𝑂𝐻 − 𝜀𝐻020/𝐻2 = −𝟎, 𝟖𝟑 𝐕

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 98
A standardpotenciál táblázat, redoxreakciók iránya
• Általános szabály: a nagyobb
standarpotenciálú rendszer oxidáltabb
formája reagál a kisebb
standardpotenciálú rendszer
redukáltabb formájával.
• Könnyebb: „lefelé esik az elektron”
• Vagy: a kisebb standardpotenciálú
rendszer képes redukálni a nagyobb
standardpotenciálú rendszert
• Vagy: a nagyobb standardpotenciálú
rendszer oxidálja a kisebb
standardpotenciállal rendelkezőt
• Vagy: a kisebb standardpotenciálú
rendszerben az oxidációs szám nő, a
nagyobbnál csökken

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 99

 Alkalmazási lehetőségek – hogyan reagál?
Reagál­e?

• Fém/fémion rendszerek reakciói

• Halogén/halogenid rendszerek reakciói (nemfém/nemfém ion rendszerek)

• Fémek reakciója vízzel

• Fémek reakciója híg savakkal

• Kivételek, varázslás a st. Pot. táblázattal

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 100

 Elektrolízis I.
• Elektromos áram ­> kémiai reakció
• Nincs sóhíd/diafragma
Pl.: CuCl2 oldat elektrolízise
• (+) Anód: 2 𝐶𝑙 − → 𝐶𝑙2 + 2 𝑒 − (oxidáció)
• (­) Katód: 𝐶𝑢 2+ + 2 𝑒 − → 𝐶𝑢 (redukció)
• Bruttó: 𝐶𝑢𝐶𝑙2 → 𝐶𝑢 + 𝐶𝑙2
Több lehetséges reakciónál általában a kisebb
energiaszükségletű megy végbe indifferens
elektródnál (grafit). Ha több anyag is leválhat:
• Anódon: minél könnyebben oxidálódjon az anion
­> minél kisebb standardpotenciál
• Katódon: minél könnyebben redukálódjon a
kation ­> minél nagyobb standardpotenciál

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 101

 Elektrolízis II. – mi válik le?
Faraday­törvényei
A leváló anyag minőségét meghatározza: Kvantitativ elemzés – Faraday­törvények:
• Elektrolit anyagi minősége • 1. törvény: A leváló anyag tömege (m –
[kg]) egyenesen arányos az átmenő
• Elektród anyagi minősége töltéssel (Q [C]):
• Oldat koncentrációja 𝑚 = 𝑘𝑄
Indifferens elektród esetén: • 2. törvény: 1 mol egyszeresen pozitív ion
leválasztásához 96500 C töltés
• vízbontás katódon: szükséges./A szükséges töltés egyenesen
arányos az elektródreakcióban szereplő
𝟐 𝑯𝟐 𝟎 + 𝟐 𝒆− → 𝑯𝟐 + 𝟐 𝑶𝑯− elektronok számával (z):
• Nagy negatív stanardpotenciálú fém (ε0<­0,83) 𝑄 = 𝐾𝑧
• Összetett kation esetén Egyesítve (számoláshoz):
• vízbontás anódon:
𝑸 = 𝑰𝒕 = 𝒏𝒛𝑭
𝟐 𝑯𝟐 𝟎 → 𝑶𝟐 + 𝟒 𝑯+ +𝟒 𝒆−
𝑴𝑰𝒕
• Összetett anion esetén – KIVÉVE OH­ 𝒎=
𝒛𝑭
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 102
 Komplexek és csapadékok

Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 103

 Csapadékok
• Vízben rosszul nagyon rosszul oldodó vegyületek – MIN KÉRDÉS!!!
• Külön fontosak: csapadék sók ­> ezekkel foglalkozunk
• Rossz oldhatóság oka:
• Nagy rácsenergia (BaSO4)
• Átmeneti rács jelleg (ezüst­halogenidek – lásd korábban)
• Atomrácsos (FeS)
• Csapadékképződéssel járó reakciók
• Ionegyenlet
• Oldhatóság jellemzése: oldhatósági szorzat
• L – [változó]
• (Tulajdonképp ez is egyensúlyi állandó)
• Pl: ezüst­halogenidek, PbSO4, Cu(OH)2
Emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 104
 Komplexek
• 2 rész:
• Központi atom – általában d­mező fém <­ vegyértékhéjon betöltetlen pályák
• Pl: Al3+, Fe2+, Fe3+, Co2+, Cu2+, Hg2+…, H+
• Ligandum – nemkötő elektronpár
• Pl: H2O,OH­, NH3, halogenidionok (, S2O32­, CN­, EDTA – GK)
• Kapcsolat: datív kovalens kötés
• Komplex­csapadék egyensúlyok befolyásolása
• Ezek kellenek:
• Cu(OH)2 vs [Cu(NH3)4]2+
• Ag2O (AgOH) vs [Ag(NH3)2]+
• Al(OH)3 vs [Al(OH)4]­
• Zn(OH)2 vs [Zn(OH)4]2­
• Al3+ hidrolízis – [Al(H2O)6]3+
• ([CuCl4]2­ vs [Cu(H2O)6]2+)

Intenzív emelt kémia felkészítés ­ ZM 2021. 10. 03. 105