SUGÁRF IZ IK A I

ALAPISM E R E T E K
SZABÓ BEÁTA
GÉ SZ S É GÜ GYI SZA KTANÁR
OKL E V E LE S E
ISMÉTLÉS
 AZ ATOM SZERKEZETE, IONIZÁCIÓ,
GERJESZTÉS

• Minden élő és élettelen test a periódusos rendszer elemeiből (atomokból) áll. Az atomok
molekulákat alkotnak, azok pedig bonyolultabb struktúrákat hoznak létre.

• Az atom szó görög eredetű és oszthatatlant jelent.

• Az anyagok különböző szerkezetét az atomok, molekulák között kialakuló kötések határozzak
meg.
AZ ATOM

• Az atom két fő részből áll, az atommagból és a körülötte lévő elektronburokból.

• Az atommag protonokból és neutronokból épül fel.
• A protonok pozitív töltésűek, jelük a „p”.
• A neutronok semleges elemi részecskék, jelük au „n”.
ATOM 2.

• A neutront James Chadwick fedezte fel, aki ezért Nobel-díjat kapott.

• A neutron és a proton közös neve nukleon (megalkotók).
• Az elektronhéjakon helyezkednek el az elektronok, jelük az „e”.
• Amennyiben az elektronok és protonok száma egyenlő, semleges atomról beszélünk.
• Az atom tömege nagyrészt az atommagban található.
ATOM 3.
• Az elemek jelölése:
• X (vegyjel),
• alsó index Z (rendszám),
• felső index A (tömegszám):
• Z – rendszám: az atomokban lévő protonok száma, ennek alapján lehet könnyen megtalálni a
periódusos rendszerben az elemet,

• N – neutronszám: az atommagban lévő neutronok száma,

• A – tömegszám: az atommagban lévő protonok és neutronok száma A=N+Z.
AZ ATOMMAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
• Izotópok: ugyanazon kémiai elem azonos rendszámú, de különbözőt tömegszámú atomjai, pl. Az 235 U és 238
U pl. Az urán két izotópja. Ezek az elemek kémiailag azonosak, magfizikai szempontból eltérő tulajdonságaik
vannak.

• Izobárok: az A = Z + N tömegszám egyezik meg, de mind a proton, mind a neutronszám különbözik. A 40

20 Ca
esetében a neutronok száma N = 20 és a 4019Ka-nál a neutronok száma N = 21, így ezek például izobárok. Ezek
az elemek kémiailag különböző tulajdonságúak, de magfizikai szempontból hasonló szerkezetűek.

• Izotónok: az N neutronszám egyezik meg, mint például a 14

6 C a neutronok száma N = 8, a 157 N, a neutronok
száma N = 8 és 168 O a neutronok száma N = 8 esetében. Ezek az elemek kémiailag különbözőek, de
magfizikailag lehet bennük valami közös.
RADIOLÓGIAI ALAPOK
Mesterséges sugárforrás
• Röntgen cső
• Izotóp bomlásából származó
• alfa,
• béta,
• gamma sugárzás
Ionizáló sugárzások felosztása
• Ionizáló sugárzásnak nevezünk minden olyan sugárzást, amely semleges közegben elektromos töltésű
részecskéket (ionokat) hoz létre.

• Az ionizáló sugárzás felosztható:

• Részecske sugárzás — magsugárzásnak is nevezik, mivel az energia az atommagból származik:
• α (alfa),
• β (béta),
• p (proton),
• n (neutron) sugárzás.

• Elektromágneses sugárzás vagy foton sugárzás, ami kétfelé lehet:

• a) röntgensugárzás, ahol az energia az elektronhéjból származik,
• b) γ-sugárzás, ahol az energia a magból származik.
Ionizáló sugárzás
• Direkt ionizáló sugárhatás következtében közvetlenül a biológiai szempontból fontos
molekulában jönnek létre a sérülések, ilyen a sejt DNS kettős lánca.

• Indirekt sugárhatásról beszélünk, amikor a sugárzás hatására reaktív ionok és szabadgyökök

keletkeznek elsősorban az élő szervezeteket alkotó vízből.

• Az általuk kiváltott reakciók általában a makromolekulákban vagy a membránszerkezetben

tesznek kárt.
Részecske- vagy korpuszkuláris-sugárzás

• A radioaktív sugárzás kibocsátása az atommag átalakulásának következménye, az instabil mag

stabil állapotba kerül. A bomlás lényege, hogy a bomlásban résztvevő atommag energiatartalma
csökken, és ez az energia a bomlás által kibocsátott részecskesugárzás energiájává alakulva kijut
az atommagból.
Röntgensugárzás
• A röntgensugárzás az elektromágneses rezgések családjába tartozó energiaterjedési forma.
• Fizikai jellemzője:
μ= frekvencia
λ =hullámhossz
C=terjedési sebesség, mely állandó

• A hullámhossz és a frekvencia egymással fordítottan arányosak.

• A röntgensugárzást a hullámhosszal jellemezzük.
• Minél kisebb a hullámhossza annál keményebb a sugárzás és annál áthatolóbb.
Röntgensugárzás

•A röntgensugárzás előállítását a röntgensugárzóval, vagyis a röntgencsővel végezzük.

A röntgensugárzást nagyfeszültségű, egyenáramú, elektromos térben vákumcsőben (légüres
térben) felgyorsított elektronok nehézfém céltárgyba ütköztetésével keltjük
a röntgencső segítségével. A nagysebességre felgyorsított elektronok az anódba csapódva több
lépésben adják le energiájukat.
Ionizáció

• A becsapódó elektron az anód atomjából egy külső héjon lévő elektront véglegesen kitaszít, így
az atomból pozitív ion lesz.

• A becsapódó elektron energia vesztesége kicsi, hő formájában mutatkozik meg.

Gerjesztés

• A külső elektronhéjak között zajlik le.

• A becsapódó elektron az anód atomjának egyik külső elektronhéjáról valamelyik elektront még
külsőbb, magasabb energiájú pályára löki, és így az atom gerjesztett állapotba kerül. Ezután rövid idő
alatt visszarendeződik az eredeti állapot. A két elektronhéj között csekély az energiakülönbség; ez
fény-, vagy hőenergia formájában jelenik meg.
Karakterisztikus röntgensugárzás
• A becsapódó elektron az anód atomjának belső héján lévő
elektronját kitaszítja. Eközben annyi energiát veszít,
amennyi a kilépési munka és a kitaszított elektron kinetikus
energiájának összesége.

• A kitaszított elektron helyére egy külső héjról beugrik egy

elektron és a két héj közötti energiakülönbséget az atom
röntgensugárzás formájában kisugározza.
Karakterisztikus röntgensugárzás

• alkalmazása: csontdenzitometria,

• anyagazonosítás, molekulaszerkezet vizsgálata

Fékezési röntgensugárzás

•A becsapódó elektron az atommagjának

közelébe kerül, a pozitív mag nagy erővel
vonzza az elektront, és részleges magközeli
pályára tereli, miközben az elektron hirtelen
lefékeződik.

•A lefékezésből származó energiát az atom

röntgensugárzás formájában kisugározza.
A röntgensugárzás elnyelődése
• A rtg.sugár az anyagon áthatolva részben elnyelődik, mennyisége csökken, részben minősége
megváltozik.

• Az elnyelődés függ az anyag rendszámától, és a rtg.sugárzás hullámhosszától.

• A rtg.sugár elnyelődésekor különböző kölcsönhatások játszódhatnak le:
• Fotoelektromos abszorpció
• Compton-effektus,
• Párképződés.
Ionizáló sugárzások
• Ionizáló sugárzás az olyan
sugárzás, amelyben
terjedő részecskéknek
elegendő energiája van a
velük kölcsönhatásba lépő
atomok és molekulák
ionizációjához.
Az ionizáló sugárzás hatása
az emberiszervezetre
• Csak az elnyelődött sugárzás fejt ki biológiai hatást.
• Az ionizáló sugárzás biológiai hatása azoknak a fizikai, kémiai, biokémiai, biológiai történéseknek
a következménye, amelyek az emberi testben elnyelt sugárzás hatására jönnek létre.

• A vízmolekulák a sugárzás hatására ionizálódik és bomlik (radiolízis), aktív gyökök keletkeznek,

melyek kémiai reakcióba lépnek a sejt alkotórészeivel. » morfológiai és működésbeli változások
jönnek létre.

• A rtg.sugárzás a különböző szerveket és szöveteket nem egyformán károsítja.

Bergonié - Tribondeau törvény:
• Egy szövet sugárérzékenysége a szövetben
található differenciálatlan sejtek számától, a
mitotikus aktivitásuktól és az aktív
proliferáció időtartamától függ.

• A legkevésbé érzékeny az érett vörösvértest,

a|egérzékenyebb a lymphocyta.
Fotoelektromos abszorpció
• A rtg.fotonok nekiütköznek az atom valamelyik belső elektronjának és teljes energiáját átadva
megszűnik.

• Az átadott energia kiszakítja az elektront a mag kötéséből, és még mozgási energiát is ad neki.
• A kiszakított elektront fotoelektronnak nevezzük. Helyére egy másik elektron ugrik be, az energia
különbség karakterisztikus sugárzásként kisugárzódik.
Compton-effektus
• A rtg.foton az anyagban lévő szabad elektronokkal, vagy valamely atom elektronhéjával ütközik;
rugalmas golyók ütközéséhez hasonlóan.

• Energiájának egyrészét átadja az elektronnak, a foton irányt változtat, az energiaveszteségének

megfelelően hullámhosszúsága megnő.

• A megváltozott irányú és hullámhosszúságú sugárzást szórtsugárzásnak nevezzük.

• A compton szóródás függ az elnyelő anyag elektron sűrűségétől; az emberi szövet esetén az
alkotóelemek elektronsűrűsége közel azonos.
Párképződés
• A nagy energiájú rtg.foton az atommag erőterének közelében teljesen megszűnik és energiájából
egy pozitív töltésű elektron (pozitron) és egy negatív töltésű elektron keletkezik.

• A sugárzás energiája tömeggé alakul.

• Az orvosi diagnosztikában alkalmazott rtg.dugárzás elnyelődése fotoelektromos abszorpciós és
Compton-szóródás útján történik.
A RÖNTGENSUGÁRZÁS MENNYISÉGE
ÉS MINŐSÉGE
• A röntgensugárzás intenzitása az időegység alatt becsapódó elektronok számával arányos.
• Az elektronok száma az izzókatód hőmérsékletétől függ.
• A röntgensugárzás mennyiségét a csőáram erőssége fejezi ki, milliamperben mérjük (mA).
• A röntgensugarak minősége a becsapódó elektronok sebességétől függ, melyet a csőre kapcsolt feszültséggel szabályozhatunk.
• A feszültség növelésével nő az elektronok becsapódási sebessége, a keletkezett röntgensugár nagyobb energiájú, áthatolóbb,
azaz ,,keményebb'', rövidebb hullámhosszú. » keménysugár technika
• A csőfeszültség csökkentésekor kisebb energiájú' kevésbé áthatoló „lágyabb'', hosszabb hullámhosszú röntgensugarak
keletkeznek. » lágysugár technika
• A csőfeszültséget kilovoltban mérjük (kV).
A KV ÉRTÉKEK ALAPJÁN A
KELETKEZETT RÖNTGENSUSARAK:

Sugártípusok Csőfeszültség
Ultralágy vagy határsugarak 5-20 kV
lágy sugarak 20-60 kV
középkemény sugarak 60-120 kV
kemény sugarak 120-250kV
ultrakemény sugarak 250 kV felett.
A röntgensugár általános tulajdonságai
• Elektromágneses sugárzás, egyenesirányban terjed, fénysebességgel halad,
• Egyenes irányú terjedésétől elektromos vagy mágneses térben nem téríthető el.
• Kristályrendszereke szóródik,
• Pontszerű sugárforrásból a tér minden irányába terjed,
• Érzékszerveinkkel nem érzékelhető,
• Anyagokon áthatolva azokkal kölcsönhatásba lép.
A röntgensugár hatásai
• fluoreszcencia keltés
• átvilágítás (pozitív kép)
• Erősítő ernyők , szenzorok

• fotográfiai hatás
• filmfelvétel (negatív kép)

• fotoelektromos hatás
• szenzorok

• biológiai hatás (ionizáció)

 A RÖNTGENSUGÁRZÁS HATÁSAI
• A röntgensugárzás hatásai azanyagon áthaladó röntgensugárzás és az anyag kölcsönhatásából adódnak.
• Az anyagokat ionizálja, illetve bizonyos anyagok vezetőképes s égét megváltoztatja.
• Egyes anyagok a sugárhatás idején fényt bocsátanak ki, szcintillálnak, fluoreszkálnak. Ezen alapszik az
átvilágítóernyő, a képerősítő, az erősítő ernyő (fólia) és a szcintillációs sugárdetektor működése.

• Fénytől elzárt fényérzékeny emulzión feketedést vált ki. Ez teszi lehetővé röntgenfelvétel készítését.
• Kémiai hatásthoz létre, elsősorban bizonyos kémiai kötések felbontásával.
• Hőt termel.
• Jellegzetes biológiai hatása van, ezekkel foglalkozik a sugárbiológia. Biológiai hatásán alapszik a
sugárkezelés.