ELEKTRON MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE

(transzmissziós elektronmikroszkóp=TEM)

Egy átvilágító elektronmikroszkóp felépítése egy optikai mikroszkópéhoz hasonló.

A fénymikroszkóp és az elektronmikroszkóp összehasonlítása:
fénymikroszkóp TEM
megvilágítás (fényforrás) lámpa elektronágyú
kondenzor optikai (üveg)lencse elektromágneses lencse
minta elhelyezése tárgyasztal mintatartó
objektív optikai (üveg)lencse elektromágneses lencse
képvetítő, nagyító és tükör, optikai (üveg)lencse, elektromágneses lencsék,
képfelfogó rendszer okulár fluoreszcens ernyő
képrögzítés (kamera típusa) analóg vagy digitális analóg vagy digitális
Különbség
- az elektronmikroszkópban a sugárforrás védelmére és az elektronnyaláb zavartalan haladásának
érdekében vákuumot kell létrehozni (10-6–10-2 Pa)
- Az elektronsugár létrehozásához, tereléséhez és megfelelő minőségű kép létrehozásához nagy
feszültségű, stabil áramkörökre van szükség.
- A mikroszkóp működése közben folyamatosan hő termelődik, így a hűtéséről gondoskodni kell
(vízhűtés, vízpumpa).
TEM főbb részei
- elektronforrás (elektronágyú): kibocsátja az elektronnyalábot, amellyel „megvilágítjuk” a tárgyat
- kondenzorlencse: az elektronsugár-nyalábot a tárgysíkba vetíti
- mintatartó: a tárgyat (mintát) hordozza
- objektívlencse: hátsó fókuszsíkjában létrehozza az elsődleges, már nagyított, köztes képet
- közbenső (köztes) és vetítő (projektor) lencse: továbbnagyítják az elsődleges képet
- képfelfogó ernyő és képrögzítő rendszer: megjeleníti a végleges képet
- segédberendezések: vákuum-, hűtő- és feszültségstabilizáló rendszerek: biztosítják a mikroszkóp
megbízható, stabil működését.

A modern mikroszkópokkal szemben alapvető kívánalom,

hogy az általuk alkotott kép számítógép-monitoron is látható
és digitális módon is rögzíthető legyen.
Az LCD kamerákat az oszlop oldalára szerelik, kameraként
és képrögzítőként is használhatók.
Az LCD kamerák is kapcsolatban állnak a vákuum alá
helyezett térrel, a jó képminőség megtartása érdekében
szennyeződésektől való megóvásuk nagyon fontos.

A mikroszkópos munka menete

1. biológiai minta előkészítése
2. a mikroszkóp vízkeringető és hűtőrendszerének bekapcsolása
3. mikroszkóp bekapcsolása és ellenőrzése (bekapcsoláskor a vákuumrendszer automatikusan
aktiválódik)
4. ha a mikroszkóp kész a használatra, azt egy LED jelzi (a megfelelő értékű vákuum kialakulása
20–30 perc)
5. minta mintatartóba, majd a mintatartó mikroszkópba helyezése
6. gyorsítófeszültség beállítása (~ 60 ezer V)
7. minta vizsgálata (mindig kis nagyításon kezdjük)
8. metszetek átnézése és dokumentálása után a mintatartó kivétele a mikroszkópból
9. a minták visszahelyezése a rostélytartóba
10. a gyorsítófeszültség levétele, a mikroszkóp kikapcsolása (a vákuum-előállító rendszer is leáll)
11. a vízkeringető rendszer kikapcsolása
A mikroszkóp használata során szem előtt kell tartani azt, hogy annak belső tereiben vákuum van. Az
értékre történő beállásához idő kell, így a vákuumrendszer bekapcsolása után és a mintatartó
zsilipelőkamrán keresztül való mozgatása közben megfelelő ideig várni kell. A munka végeztével a
mikroszkóp kikapcsolása után a vízhűtő rendszert még adott ideig működtetni kell, csak utána szabad
leállítani.
A fénymikroszkóp és a TEM képalkotásának összehasonlítása:

(az objektív alatti piros vonalak az objektív blendét jelzik, amelynek síkjában kialakul az elsődleges kép
a két kép közötti nagyítás mértékét a vékony szaggatott vonal jelzi)

A TEM fő részei és vákuum alatt lévő belső terei (A), a mikroszkóp külső felszíne (B)

A TEM egyes segédberendezései: vákuumot előállító pumpák (A), vízhűtő (B)