Kisklinikum

szemészeti betegségek
Horváth Mária Magdolna MSC ápoló
 Inger – Érzékszerv – Receptorok – Ingerület - Feldolgozás

Retina
fény szem csapok,
pálcikák

hang fül Corti féle

szerv
Küls Specifiku Iderredsze
ő és nem i
szag orr szaglóhám
inge specifikus központok
r
íz ízlelőbimbók Ízlelőbimbók

hő, bőrreceptorok
bőr
nyomás
 Nervus opticus
N. opticus – crisma optikus: idegszálak
részlegesen kereszteződnek (csak a nasalis felöl)
 Szemészeti betegek ellátása
A külvilággal való kapcsolatunkban a látás elsőrendű
fontosságú. Az érzékelés gazdag élményanyag
elengedhetetlen alapfeltétele az ember fejlődésének.

A szem a központi idegrendszerrel és az érrendszerrel áll

igen szoros kapcsolatban, de a szervezet egészének
elválaszthatatlan része.

A szemészet számos más orvosi szakterülettel is

összefüggésben van, hiszen a szervezet osztatlan egész.
Holisztikus szemlélet
 Bulbus oculi
Szemgolyó:Bulbus oculi
Majdnem gömb 24mm
Szemüregben
Rétegei:
◦ Burok:
 külső: védő
 Középső: tápláló
 Belső: ingerfelvevő
◦ Belsejében fénytörő közegek vannak
Külső: rostos burok - legkívül helyezkedik

 Inhártya (sclera) 4/5 része (hátsó)

szemfehérje, erek és idegek átfúrják

 Szaruhártya (cornea) 1/5 része (elől)

óraüveg szerűen illeszkedik, mögötte a
szem színét adó szivárványhártya teljes
egészében látható
külső felszínét könnymirigyek nedvesítik
belső felszíne a elülső csarnokkal
érintkezik, csarnokvíz diffúzan táplálja,
mivel nincsenek benne erek
igen gazdag érző idegvégződésekben –
cornea reflex
Fénytörő közeg
 Középső Belső
Dús érhálózat – táplálás Retina: ideghártya
Részei: Hátsó része fényérzékeny
1. Érhálózat (choroidea): ínhártya és
Elülső része a sugártestet és
retina között, 4/5 része
2. Sugártest (corpus ciliare): irisz belülről fedi, nem
csarnokvíz termelés, szem fényérzékeny
alkalmazkodásának aktív szerve Hátsó része: kb.0,4mm
3. Szivárványhártya (irisz): szem
Tíz rétegből áll, benne
színe, kerek hártya,
közepén kb. 4 mm a pupilla, körkörös csapok és pálcikák
izom, mint a fényképezőgép Csapok: fény kell
vegetatív idegrendszer idegzi be
◦ Színlátás, éleslátás
ketté osztja az elülső és hátsó
Pálcikák:
csarnokot, csarnok vízáramlást
biztosít ◦ gyenge fényben
látás
 Csapok és pálcikák
A pálcikák a fekete-fehér árnyalatokat érzékelik. Kis
fényerősségben – sötétben, szürkületkor – is működnek, vagyis
alacsony az ingerküszöbük.
 
A csapok a színlátásért és az éles látásért felelős
receptorsejtek. A pálcikákénál magasabb az ingerküszöbük,
ezért kizárólag erősebb, nappali fényben kerülnek ingerületbe.
Gyenge megvilágítás esetén ezért nem érzékeljük
környezetünk színeit, nem látunk élesen, csak a tárgyak
körvonalait és a szürke árnyalatokat látjuk.
A csapok többsége a retina közepén, a sárgafoltban található.
Ez az éles látás helye a szemben. 
 Színlátás
 Csapokban fényérzékenyszerű anyagok találhatók, amik
erősen hullámhossz függő
 A fény elektromágneses hullámként terjed
◦ A látható fény: 760nm-400nm
◦ Infravörös: 30000-2200nm 760-640nm vörös
◦ ultraibolya: 400-200nm 640-540nm sárga
 Látóbíbor 540-490nm zöld
– rodopszinképződés 490-420nm kék
 Három alapszín van 420-400nm lila
 Színinger eltérő: szín jelenik meg
 Színinger azonos=fehér szín jelenik meg
A szemet mozgató izmok
Külső szemizom: 4 egyenes, 2 ferde

Egyenes izmok: a szemet maguk

irányába húzzák
Felső- alsó ferde izmok: le- és
felfelé

Beidegzés idegi úton

Ellenőrzése: ujj követés

 A szem beidegzése
III. n. oculomotorius:
 Szemhéjemelő izom
 Pupilla szűkítés
 Sugártest izomzata
VII. n. facialis: körkörös izom szemhéjban
V. n. trigeminus: kötőhártya és cornea – érző

Szemizmok:
◦ Felső, belső, alsó egyenes és az alsó ferde: III. n.
oculomotorius
◦ Külső egyenes: IV. n. abducens
◦ Felső ferde izom: VI n. trochlearis
 A szem működése
A szem törőképessége
Pupilla: erős fény hatására szűkül
Szimpatikus izgalom: fényreakció a másik
szem megvilágításával is kiváltható
6m távolságról éles képet kap
Akkomodáció: távolsághoz való alkalmazkodás
közelebbi tárgyak esetében a sugárizom összehúzódik
Idős korral csökken - presbiopsia
 szemüveg
A fény útja
 A szem törőképessége
Adaptáció: a szem fényviszonyokhoz való alkalmazkodása –
fényadaptáció - sötétadaptáció: szürkület kb. 20perc
- erős fény: 4-5perc alatt a retina érzékenysége csökken
 Szervei:
 pupilla
 Pálcikák s bennük lévő rodopszin, A-vitamin farkasvakság
 Színtévesztés: csapok rendellenes működése(FFI öröklés)

Szem törőképessége: 40 Dioptria

Összesen: 20+40= 60 Dioptria
Vizsgálat: látásélesség V=1
színlátás tábla
 Binoculáris térlátás

Két szemes látás:

◦ Jobb és bal szemmel látás összegzése a központi
idegrendszerben
két szem közötti távolság: 60-70mm

Egy szemmel való látásnál nincsen térlátás

SZEMÉSZETI
VIZSGÁLATOK
 Szemészeti vizsgáló eljárások
Megvilágított falitábla, próbakeretek és szemtükör
segítségével vizsgáljuk a látás, és a szem fénytörését.

A látásélességetmindig egy szemen határozzuk meg,

míg a másikat le kel takarnunk.

A szemvizsgálatota külső megtekintéssel folytathatjuk,

amihez természetesen megfelelő világítás szükséges.

 Tájékozódunk a szemöldök, a szemhéjak, a szempillák

állapotáról, a szemrés feltárása után a kötőhártyát
vizsgáljuk.
 Szemészeti vizsgáló eljárások 2.
A beteget különböző irányokba nézetve ellenőrizzük a
szemmozgásokat, majd a pupilla- reakciót vizsgáljuk. Focalis
(gyűjtött) fényt vagy réslámpát alkalmazunk a szaruhártya, az elülső
csarnok és a szivárványhártya vizsgálatára.

Sötét szobában, szemtükör segítségével tájékozódunk a szemfenék

állapotáról, a szem törőközegeinek átvilágíthatóságáról.

A látótér vizsgálata ma már számítógép segítségével történik. Ezek

segítségével vizsgáljuk az ideghártyától az agykéregig terjedő
látópálya működését.

Ellenőriznikell a szem belnyomását is, a könnycsatornák

átjárhatóságát, a színlátást és a beteg panaszai alapján számos más
adatot is.
 A szemészeti kezelő és kórterem
A szemészeti osztály sajátosságait az indokolja, hogy a betegek
átmenetileg vagy végleg csökkentlátóak, de egyébként egészséges
emberek, akiknek fokozott mozgásigényük van.
Ezért az osztályon el kell távolítani a beteg mozgását akadályozó,
gátló tárgyakat.
Lényeges, hogy az ablakok csak a szellőzést segítség, utána be kell
zárni.
A kórterem ajtaját viszont nyitva kell tartani, hogy ne akadályozza a
beteg mozgását.
Fontos, hogy nincs küszöb, mert baleset előidőzője lehet.
A kórteremben jó világításnak kell lennie, ki kell küszöbölni a
mesterséges világítás vibrálását.
A szemészeti kórtermek lehetőleg tágasak legyenek, mert így
biztosítható a betegek akadálytalan mozgása.
 Speciális igények
A vizsgálatokhoz kísérni kell a beteget, segíteni
elhelyezkedni anélkül, hogy megüsse magát vagy
megsérüljön.
A szemészeti betegek ellátása, ápolása során fontos az ápoló
folyamatos kommunikációja a beteggel.
Mielőtt bármit teszünk a pácienssel szóljunk hozzá,
folyamatosan mondjuk, hogy mit csinálunk, mi fog történni
vele, neki mi a teendője.

Minden szemészeti osztályon rendelkezésre kell állnia

kezelőknek , ahol a fennjáró, osztályos betegek ellátása
történik. Megfelelő tágasságúnak kell lennie, hogy a beteg
az orvos, az ápoló kényelmesen elférjen.
 Általános ismeretek összefoglalva
Szemészeti kórterem Szemészeti kezelő

Biztonság: Kényelmes, könnyen

bútorzat megfelelő helyen megközelítő kezelő egységek
Küszöb, nincs

Kezelőasztal:
Erős fény zavaró Schimmelbusch-doboz steril
eszközökkel szemcseppek
állvánnyal, kenőcsök, nagyító,
Kórterem ajtó: zárva vagy Desmarre-kanál, undina, kötszer,
teljesen nyitva fecskendő, tű, fertőtlenítő, ledobó
stb.
 A szem működése
1 Fénytörési hibák:
D=
Hypermetropia: távollátás
0,2m
Myopia: rövidlátás
Astigmia: a fénysugarak a
szemfenéken nem tudnak
egyesülni
◦ Myop astigmia
◦ Hypermetrop astigmia
◦ Kevert
 Megoldása: cilinderes szemüveg

 Látótér: a térnek azon része, ahonnan az

előretekintő szembe fénysugarak jutnak
 Látásvizsgálat
Látásélesség: egy szemmel
Színlátás:
Réslámpa
Szemtükrözés
Eszközök: Desmarres-kanál
◦ Undina
Réslámpa
Leggyakrabban használt szemcseppek
Pupillatágítók: Atropin 1%, Scopolamin 2‰ , Cocain 4%,
Adrenalin 1‰,
Erős pupilla-tágító: atropin-cocain-tonogen
Pupillaszűkítők: Pilocarpin 1-2, physostigmin 2-3‰,
Postigmin 3%, Tosmilen 0,5-1%, cocain 4%
Érzéstelenítők: Tetracain 1%, Pantocain 1+, cocain 4%

• Antibiotikum: Neomycin, Streptomycin, penicillin

• Edző hatású: cinkszulfát 2‰, ezüstcetát 1%
• Érszűkítő: Adrenalin 1%, Naphazolin
• Gyulladáscsökkentő: Depersolon (cortison)
Szemkenőcsök
szemcseppentés
Septosyl
Irgamid
Hydrocortison
Tobrex
Virolex
 Szemészeti kezelő eszközök
Desmarres- kanál: a szemháj kifordítását segíti
Undina: szemöblögetésre használatos
Idegentest-lándzsa, anatómiás csipeszek,
szemhéjterpesztő, hajlított és egyenes szondák,
Tűk, fecskendők,
Lebobótál
Dezinficiáló szerek
Fényforrások
 Szemkezelések
A szemkezeléseket kíméletesen hajtsuk
végre, előre közölve a beteggel, hogy mit
fogunk csinálni vele. Kezelések során
alapvető fontosságú a higiénés
rendszabályok betartása: a kezelést végző
ápoló körme rövid legyen, beavatkozás előtt
kézmosás és kézfertőtlenítés szükséges.
A kezelés megkezdése előtt a megfelelő
világítást biztosítani kell.
 A szem feltárása

A megtekintéshez két ujjunkkal tárjuk fel a

szemrést, a beteget megkérjük, hogy fel - le,
jobbra és balra nézzen.

Ha szükséges Desmarres-kanállal

kifordítjuk a felső szemhéjat, láthatóvá
válik a felső áthajlás is.
 Szemkezelések
A kötőhártya öblítését langyos vízzel vagy az orvos által előírt egyéb
oldattal végezzük.
A folyadékot az undinából csorgatjuk a szemre illetve a szemhéjakra.
Bal kezünkkel biztosítjuk a feltárást, jobb kézzel öblítjük a
kötőhártyát.
A beteg álla alá vesetálat tartunk a kicsorgó folyadék felfogására, a
ruházatot a vállra terített textíliával védjük.
Cseppentéskor gézdarabot illesztünk az alsó szemhéjhoz, azt a bal
kezünk hüvelykujjával enyhén lefelé húzzuk, közben megkérjük a
beteget, hogy nézzen felfelé.
Fontos szabály, hogy vigyázzunk, a cseppentővel ne érjünk se a
szemgolyóhoz, se a szemhéjszélhez, mert hámsérülést okozhatunk.
Kenőcs alkalmazásakor hasonlóan tárjuk fel a szemrést, és
mutatóujjunkat a felső szemhéjra helyezve akadályozzuk meg az idő
előtti szemhéjzárást.
 Szemkezelés
A sérült, gyulladt vagy operált szem védelmét, nyugalmának
biztosítását szolgálják a különböző szemkötés fajták.

A kötőhártya gennyes, váladékos gyulladásai esetén nem szabad a

szemet bekötni, mert a megrekedt váladék táptalaj a kórokozóknak és
súlyosbíthatja a folyamatot.

Nem szabad a szemre közvetlenül vattát tenni, mert ez a váladékkal

összeragad, valamint a szembe kerülő szálak fájdalmat és irritációt
jelentenek.

A szemészetben alkalmazott kötésfajták: ambuláns kötés,

parittyakötés, kagylókötés és pólyakötés. A kötéseket az
elsősegélynyújtásban tanultak szerint kell alkalmazni .
 Szemcsepp és szemkenőcs
Szemcsepp
 Kis gézlappal feltárjuk a szemrést, a bal hüvelykujjal
lehúzzuk felszólítjuk a beteget nézzen felfelé. Az alsó
szemhéj kifordul. A belső szemzugba egy cseppet
cseppentünk. Ne érjünk a szemhez.
Szemkenőcs
 Feltárás azonos. Az alsó áthajlásba jutatjuk a kenőcsöt.
Eszközök tisztasága!
Használt kenőcs és szemcsepp tisztaságára
vigyázni!
Szem kötőzése
Ragtapaszos szemfedő kötés
Parittyakötés

A szem védelme
Mull-pólya 8cm
4 szárat vágunk
◦ Két oldalra vezetjük a szárakat és hátul
összekötjük
Parittyakötés szemre is így kell
Kagylókötés, rácsoskötés, óraüvegkötés
Kagylókötés és rácsoskötés: műtét esetén
◦ Preparált lemez v. műanyag kagyló formájú +
fedés
Óraüvegkötés: szemhéj nem tud összezáródni,
kiszáradás, kifekélyesedés veszélye,
Nézetőkötés
Kancsalság elleni kötés
Célja: az ép szem kímélete
Kötés lényege: az ép szem orr vagy
halánték felőli oldalon csak keskeny
nyílás marad.
Így a szem egy megadott irányba tud
nézni.
 Pólyakötés
5-8cm mullpólya
Lényege: fedőkötés után pólyával többször
2-3 fordulatot véve a homlok körül, biztos
alapot készítünk a kötésnek. Majd a tarkón
át a fül alá vezetjük a pólyát, majd szélesen
a szemet fedve haladunk fel a homlokra.
Több ilyen forduló után rögzítjük.
Figyeljük ne legyen laza.
Mindkét szemet lehet fedni
 Enucleatio
Szemgolyó eltávolítása:
Féloldali nyomókötés
A szemüregre szegett gézlapokat helyezünk
Szorosan pólyázzuk

Mindig figyelmeztetni kell a beteget, hogy

ne nyitogassa a szemék kötés alatt!
(sérülések alakulhatnak)
 Kötözés általános szabálya

A kötések NE nyomják a szemet!

NE ráncolják a homlok, arc bőrét!
Ragtapaszcsíkot mindig csontos alapra
ragasszuk!
Figyeljünk az eszközök tisztaságára!
Kezünk tisztaságára!
 A szemhéjak betegségei
Feladata:
A szemgolyó védelme a kiszáradás ellen
Folyamatosan „kenni” a felületét

Gyulladás oka: baktérium,vírus, gomba stb fertőzés

◦ Hegesztés, erős napfény, tartós könnyezés
Oedema oka:
◦ Allergia: gyógyszer, por
Bőrrák
Hegesedések
Petyhüdt szemhéj
 A szemhéj bőrének zsugorodása
Szemhéj kifordulása: ectropium
Szemhéj befelé fordulása: entropium
◦ A szempilla irritálja kötőhártyát – fájdalmat és
gyulladást okoz
oedema Logó
szemhéj-
plasztika

exothalamus
 VII. Agyideg bénulása
Oka:
◦ agyvérzés
◦ veleszületett
Tünet:szemhéj csüngés (ptosis)
Megoldás:
◦ Szemcsepp, szemkenőcs
◦ óraüvegkötés
◦ Műtét
Szövődmény: kifekélyesedés
 A szemhéjak betegségei - árpa
A szemhéjak bőrén gyakran észlelünk
bőrgyulladásokat.
A pillavázban elhelyezkedő mirigyek elzáródhatnak,
ilyenkor a szemhéjon létrejön egy piros, fájdalmas
duzzanatot okozó árpa (hordeolum).
Meleg borogatás hatására kifakad és kiürül, néha
azonban sebészi feltárása szükséges lehet.
Előfordul, hogy a folyamat nem gyógyul meg, hanem a
gyulladás kemény csomó formájában betokolódik. Ezt
nevezzük jégárpának (chalazion).
A jégárpát kötőszövetes tokjával együtt kis műtéttel
távolítják el.
Oka: Staphylococcus aureus nevű baktérium

belső árpának (Hordeolum iternum) az árpa nyílhat a szemhéj

szemgolyó felőli, belső oldalán
külső árpa (Hordeolum externum) nyílhat a bőrrel fedett, külső
felszínre

Egy időben, egymás mellett több árpa is megjelenhet.

 Könnyszervek betegségei

A könnymirigy gyulladása fájdalmas, piros duzzanatot

okoz a szemöldökív alatt, a felső szemhéj megduzzad. Az
elváltozás lázzal és hidegrázással is jár.
Gyógyítása: párakötés, antibiotikum, szükség esetén
sebészi feltárás.

Tünetei:
Akut: duzzanat és bőrpír az orrgyök körül és a szemzug között,
fájdalom, láz, a könnypontokból váladék ürül.

Idült gyulladás esetén körülírt duzzanat, enyhe bőrpír jelentkezik,

az elváltozás fájdalmatlan, nyomásra bő váladék ürül a
könnypontokból. Megoldása műtéti úton.
Könnymirigy könnytömlő Szemzúg, szempilla, szemöldök, szemhéj

A szem védőszervei
 Könnyszervek betegségei 2
Könnytömlő gyulladás:
◦ dacryocystitis acuta et chronica
Tünet:
Acut: duzzanat, bőrpír,fájdalom, könnypontokból
váladék ürül

Chronikus: körülírt duzzanat, enyhe bőrpír,

fájdalmatlan, nyomásra bő váladék

Terápia: párakötés, AB, műtét

 A kötőhártya betegségei

A heveny kötőhártya-gyulladást szúró, viszkető érzés,

erős könnyezés, váladékozás, szempirosság jelzi.
Reggelre a gyulladásos szem erősen bedagad.

Oka leggyakrabban gennykeltő baktériumok

elszaporodása a kötőhártyán, kémiai és mechanikai
ártalom és vírus is okozhatja.

Kezelése: antibiotikumot tartalmazó szemcseppekkel

és szemkenőccsel lehetséges
Előtte célszerű kamillás szemöblítést végezni.
Conjunctivitis: belövellt nyálkahártya

FERTŐZŐ
 Szemkankó (conjunctivitis gonorrhoica)
Oka:Gonococcus
Formái: újszülöttkori és felnőttkori

A magzat a szülőutakon történő áthaladása során

fertőződhet a kórokozóval, abban az esetben, ha az anya
gonorrhoeás.
Prevenció: újszülött ezüstacetát sz.csepp (Credé-féle csepp)
Terápia: penicillin szemcsepp, gyakori öblítés

A nem vagy rosszul kezelt betegeknél rövid idő alatt

vakság alakulhat ki.
 Trachoma
Vírus okozta kötőhártya-betegség, mely a
szaruhártyára és a szemhéjakra is ráterjedhet.
Egyiptomi hadjárat Napóleon
A fertőzés a kötőhártya váladékával terjed, ezért a higiénés
szabályok betartása igen fontos!

A trachoma hosszantartó kötőhártya-gyulladás

formájában kezdődik, majd a szemhéjakra terjedő
kocsonyás beszűrődéses csomó, ami miatt a beteg
szemrése beszűkül, álmos tekintetűvé válik.
Ha a hegesedés fokozódik a szemhéj széle befelé
görbül és a szempillák súrolják a szaruhártyát.
 Trachoma 2.
A trachoma általában mindkét szemet érinti. A kötőhártyák
gyulladttá, vörössé és irritálttá válnak, a szemek pedig
rendkívüli mértékben könnyeznek. Fényérzékenység is
kialakul.

A későbbi szakban az erek fokozatosan benőnek a szaruhártyába

és akadályozzák a látást.
 Egyesekben a szemhéj úgy hegesedik, hogy a szempillák
befelé fordulnak (trihiázis).
Pislogáskor a szempillák súrolják a szaruhártyát, ezzel
fertőzést és állandó károsodást okoznak.
A trachomában szenvedők körülbelül 5%-ában következik be
látáscsökkenés vagy vakság.
A korai szakban fertőző, és szem-kéz kontaktussal,
bizonyos legyek révén illetve közösen használt
tárgyakkal terjed, így törülközővel, zsebkendővel,
sminkkel.
 Trachoma kezelése
El kell különíteni a beteget.
Helyi kezelésként antibiotikumos kenőcsöt
alkalmazunk, a kezelés során a szemhéjakat
kifordítjuk, hogy a kötőhártya heges zsugorodását
meggátoljuk. A kezelést kombinálhatjuk
szulfonamid- készítmények 3-5 hétig.
Mechanikus kezelés: a csomók lekaparása,
kinyomása.
A trachoma hajlamos a gyakori kiújulásra, ezért
gyógyultnak csak három, egymást háromhavonként
követő negatív eredményű vizsgálat után
mondhatjuk a beteget.
 Allergiás conjunctivitis
Az allergiás jellegű folyamatok közül a
conjunctivitis vernalis, amely tavasszal, kora
nyáron kezdődik és az ősz végéig tart.

Erős szemviszketéssel, hurutos panaszokkal jár,

a kötőhártyán lapos csomókat hoz létre. A
megbetegedést az allergizáló virágporok és a
napfény ultraibolya hatása hozza létre.

Kezelésébena leghatásosabb a kortizon-

készítmények helyi alkalmazása.
 Szaruhártya betegségei

A szaruhártya gyulladásait a szivárványhártya és a sugártest vérbősége

kíséri (ciliáris pír).
 A felszínes gennyes szaruhártya-gyulladás legismertebb formája a
kúszó fekély.
Oka felszínes szaruhártya sérülések
◦ Pneumococcus fertőződése.

Rendszerint a cornea középső területén keletkező felszínes

kifekélyesedés, amelynek egyik szélén a beszűrődés egyre újabb
területeket infiltrálva "kúszik" tovább. A gyulladást ciliáris pír kíséri,
a csarnok alján gennygyülem látható, a csarnok víz zavarossá válik.
Terápiája: tenyésztések levétele, a kórokozó pontos meghatározása,
majd antibiotikus terápia: az első félórában percenként, a másodikban
5 percenként, majd félóránként penicillint cseppentünk a corneára,
illetve intramusculárisan is kap a beteg antibiotikus kezelést.
Szaruhártya bántalom következménye
A szaruhártya mélyre terjedő beszűrődés,
fekély, cornea átfuródhat és gyulladásai
átlátszatlan heggel gyógyulnak.

Így maradandó látásromlást okoznak.

Szaruhártya transzplantáció:
transplantatio corneae
Vírusfertőzés
Ínhártyagyulladás (scleritis)
Az ínhártya felszínes vagy mély rétegeiben
fájdalmas, körülírt, piros duzzanat jelenik meg.

Oka lehet rheuma, TBC, lues, gennyes gócok

stb.

Kezelése során fontos az alapbetegség

gyógyítása, kortizon-készítmények adása,
száraz meleg biztosítása.
 Az uvea betegségei eres burok
 A leggyakoribb a szivárványhártya-gyulladása. (Iritis)
 Tünetei heveny forma: erős fájdalom, fénykerülés jellemzi.
A limbus körül, sclerán átütő ciliáris pírt láthatunk, a
csarnokvíz zavaros, a csarnok alján vér vagy gennyes
izzadmány átható, a pupilla szűk.

 Oka:

◦ gennyes gócok, (mandula,fog,petefészek stb)

◦ lues, tbc,
◦ rheuma, toxoplasmosis
◦ sérülések (tompa ütés vagy áthatoló sérülés),
◦ szaruhártya-gyulladása
 Uvea betegségei 2.
Terápiája fontos az alapbetegség kezelése, gócok
szanálása.
Lokálosan pupillatágítók, nem gennyes folyamtok
esetén kortizon tartalmú kenőcsöket kap a beteg.
Általános gyulladáscsökkentő gyógyszerek adhatók.

Az uveában rosszindulatú daganat is előfordulhat.

A bőven erezett szövetekben a növekvő daganat
gyorsan ad áttéteket a májba, csontba vagy a tüdőbe.
 Szimpátiás szemgyulladás
Áthatoló szemsérülést követően késői
következménye az ép szemen létrejövő
súlyos szemgyulladás.
Következménye: látás elvesztése
Terápia:
◦ Gyulladáscsökkentő
◦ műtét
Szemlencse betegségei

A szemlencse betegségeit két csoportra osztjuk.

A szemlencse részleges vagy teljes elszürkülése:
szürkehályog (cataracta)

A szürkehályog fajtái:
◦ veleszületett szürkehályog (rubeola, toxoplasmosis)
◦ fiatalkori hályog
◦ öregkori hályog
◦ anyagcsere-betegségek (diabetes)
◦ szövődményes szürkehályog: súlyos uveitisek vagy más
szemelváltozás miatt kialakuló lencsehomály
◦ sérüléses hályog
◦ sugárzás okozta hályog: röntgen-, rádiumsugarak, erős hősugárzás
A szürkehályogot kizárólag műtéti úton
lehet kezelni.
 A szemlencse ficama (luxatio lentis)

Erős ütés vagy nagy rázkódás hatására a

lencsefüggesztő szalagok elszakadnak, a
lencse az erő irányától függően az elülső
csarnokba vagy az üvegtestbe luxálódhat.
Megoldása műtét.
 Zöldhályog (glaucoma)

Felosztása:
◦ elsődleges, mely önálló betegség
◦ másodlagos, más gyulladás okozta, daganatos, vagy sérüléses
szemelváltozások következménye

A szembelnyomását a sugártest nyúlványaiban

termelődő, a csarnokzug csatornáin a vénákba vezetett
csarnokvíz arányos mennyisége, s a szem belsejében
keringő vér mennyisége szabályozza, mely a vegetatív
idegrendszer és a hormonrendszer irányítása alatt áll.
A tartósan magas nyomás károsítja a szemben lévő
idegelemek tápláltságát, így látásélesség romlást és
látótér kiesést okoznak.
A szem belnyomásának élettani
értéke. 15 - 22 Hgmm közötti.

A tartósan magas
nyomás károsítja a
szemben lévő
idegelemek
tápláltságát, így
látásélesség
romlást és látótér
kiesést okoznak.
 Elsődleges glaucoma

Gl. Simplex Gl. Inflamantorium

Szembelnyomás: Gyulladást utánzó

◦ 30-40 Hgmm
Látáspanaszok, Formái:
fejfájás ◦ Gl. Idült 40Hgmm
Vizsgálat: ◦ Gl. Roham 100Hgmm
látótérkiesés,
látóidegfő kimélyülés
 A glaucomás roham
elviselhetetlenszem- és fejfájása van,
szeme kivörösödik,
gyakran kíséri hányás,
conjunctiva erei tágak, ciliáris pírt látunk,
szaruhártya szürkés-zöldes, oedemás,
csarnok sekély, a pupilla tág

Innen ered a betegség elnevezése: glaukos (görög)= zöld!

A látás nagyfokban romlik, néha csak fényt érzékel a
szem, a szem nyomása 100Hgmm is lehet.
 Kezelés
A szem belső nyomását megfelelő szinten kell tartani,
gyógyszeres kezeléssel.
Ha ez nem biztosítható, műtéttel kell a csarnokvíz
elfolyását megoldani.
Pupilla szűkítőket (2% PILOCARPIN)
csarnokvíz termelésének csökkentése révén (béta-receptor
blokkolók, alfa-2 receptor izgatók)
Nagygondot kell fordítani a beteg életmódjának
megváltoztatására is, mert ártalmas minden agyi vérbőség.

Ne hordjon szűk gallérú ingeket, nyakkendőjét ne húzza

szorosra, ne aludjon alacsonyan, nehéz súlyokat ne emeljen,
ne fogyasszon erős kávét. Lehetőleg kerülje a stresszes
állapotokat.
Glaucomas beteg NEM kaphat
pupillatágítókat, azaz
ATROPIN-tartalmú cseppeket
 A látóideg betegségei

A látóidegfő (papillitis) és a látóideg heveny

gyulladását (neuritis retrobulbáris acuta)
leggyakrabban sclerosis multiplex okozza.
Toxikus károsodását az alkohol és a
nikotin, valamint ipari mérgek okozhatják.

De a hosszan fennálló gyulladás vagy

nyomásfokozódás a látóideg sorvadásához
vezethet.
A látóideg betegségei
Atretiacentralis retinae embolia Következmény: vakság
Vena centralis retinae trombosis
Ideghártya pigment-degeneráció köv: csőlátás
Ideghártya leválás
◦ Látótérkiesés
◦ Vakság?
 Rövidlátás vagy közellátás (myopia)

Oka: hogy a szem hossztengelye a fiziológiásnál

nagyobb, így a szemben az éles kép
tulajdonképpen a retina előtt keletkezik.
Ez a szemhiba szórólencsével korrigálható.
Távollátás vagy messzelátás (hypermetropia)

Oka: a szem hossztengelye rövidebb, ezért a

retinán életlen kép keletkezik.
Ezt a szemhibát gyűjtőlencsével korrigálhatjuk.
Kontaktlencse
• Minden kontaktlencsének
meghatározott élettartama van, melynek
elteltével a lencsét el kell dobni és újabb
pár lencsére kell cserélni, még akkor is, ha
azokat nem használta minden nap.
• Legalább félévente meg kell
vizsgáltatnia a szemét, ezért ügyeljen rá,
hogy az egyeztetett kontrollokon mindig
jelenjen meg
• Soha ne viselje tovább kontaktlencséit
a javasolt maximális viselési időn túl, még
akkor sem, ha kontaktlencséit továbbra is
kényelmesnek érzi.
 Kontaktlencse
Előkészületek: 
1. Mielőtt a lencséhez nyúlna, minden alkalommal
mosson kezet lanolinmentes szappannal, illetve
tisztítószerrel.

2. Bizonyosodjon meg arról, hogy kezén nem maradt

semmilyen por, szösz, nikotinos lerakódás, kézkrém,
illetve egyéb szennyeződés.

3. Mindig sima, tiszta felületen végezze a műveleteket,

(pl. egy üvegtál felett) elkerülve ezzel, hogy a
kontaktlencse elvesszen, ha esetleg ujjbegyéről leesik.
Kontaktlencse

A kontaktlencse szemre történő felhelyezése:

1. Vegye ki a lencsét a tartóból és öblítse le friss kontaktlencse ápoló folyadékkal.

(3.ábra)

2. Helyezze a lencsét a jobb mutatóujja hegyére a homorú oldalával felfelé.

Ellenőrizze, hogy nincs-e kifordulva. , A jobb keze középső ujjával húzza le az alsó
szemhéját, és a bal keze középső ujjával húzza fel a felső szemhéját. (4.ábra)

4. Nézzen felfelé és óvatosan helyezze a kontaktlencsét a szemére.

5. Lassan nézzen lefelé, hogy a lencse a helyére kerüljön, majd óvatosan engedje el
a szemhéját. Egy pillanatra hunyja le a szemét, így a lencse magától a helyére kerül.
 kontaktlencse eltávolítása:
1. Mossa meg a kezét, mielőtt a lencséhez nyúlna.
2. Nézzen felfelé, és egyik mutatóujját helyezze a kontaktlencse szélére. Húzza le a
lencsét a szem fehérjére
3. Anélkül, hogy lefelé nézne, nyomja össze a kontaktlencse széleit a mutató-és
hüvelykujjával. Ügyeljen rá, hogy a körmével ne sértse meg és ne csípje össze a
kontaktlencsét.
4. Távolítsa el a kontaktlencsét.

A kontaktlencse tisztítása, fertőtlenítése és tárolása:

1. Töltse meg a kontaktlencsetartót ápoló folyadékkal. Vegye le a jobb oldali lencsét a
szeméről és helyezze a tenyerébe.
2. Öntsön néhány csepp folyadékot a lencsére és mutatóujjával finoman dörzsölje át
körkörös mozdulatokkal a lencse mindkét oldalát.
3. A lencse tisztítása után öblítse le még egyszer folyadékkal és helyezze a
kontaktlencsetartó megfelelő tégelyébe. Gondoskodjon arról, hogy a lencsét teljesen
ellepje a folyadék.
4. Zárja rá a kontaktlencsetartó tetejét és végezze el a bal oldali lencsével is a
műveletsort.
5. Hagyja a lencséket a tartóban egész éjszakán át, de legalább 4 órára. A minimum 4
órás fertőtlenítés után lencséit újból felhelyezheti.
6. Az elhasznált folyadékot öntse ki a tartóból és öblítse ki friss folyadékkal, majd
hagyja kiszáradni.
Astigmia
Ha
 a két tengely merőleges egymásra,
akkor az astigmia "szabályos".
Ha más szöget zár be, akkor az astigmia

"szabálytalan".
Előfordulhat önálló fénytörési hibaként

(egyszerű vagy simplex astigmia).

Kombinálódhat
 rövidlátással (myopiás
astigmia) vagy távollátással
(hypermetropiás astigmia) is.
Ha a két tengelyben ellentétes előjelű a

dioptria érték akkor vegyes astigmiáról
(astigmia mixta) beszélhetünk.
A
 veleszületett astigmia: jellemző, hogy egész életen át
megfigyelhető. A gyerekek nem "növik ki", ám annak mértéke és
szöge időről időre változhat. Ezért érdemes évente szemorvoshoz
kivizsgálásra elmenni.

A szerzett
 astigmia leggyakrabban a szaruhártya sebének
hegesedése miatt alakulhat ki. A leggyakrabban szürkehályog és
szaruhártya műtétek után figyelhető meg. Érdemes a műtétek után
néhány hetet várni a megfelelő korrekció felírásával. A szaruhártyát
érő áthatoló sérüléseket követő astigmia szabálytalan (irreguláris). Az
ilyen típusú fénytörési hibát nagyon nehéz szemüveggel vagy
kontaktlencsével korrigálni.

Az
 astigmia korrigálása
Szemüveges korrekció során nem sima, hanem "cylinderes" lencsét használnak

Végleges megoldást nyújthat a lézeres szaruhártya beavatkozás, mely nagyon pontos

görbületi térkép alapján tervezi meg a műtét menetét. 
 Kancsalság

Az egyik vagy mindkét szem kancsal állásban.

Rendszerint már második életévben felismerhető.

A fénytörési hiba vagy a tompalátás miatt keletkező
homályos kép zavarja a másik szem éles látását.

A messzelátó gyermekek befelé, a rövidlátók kifelé

kanacsalitanak.
Kezelése szemtorna, szemüveg - amelynek a jól látó
szem előtt le van takarva. Amennyiben így nem
korrigálható a szem, műtét javasolt.
Kancsalság
 Szembetegek speciális ápolása

Minden operált beteggel , de elsősorban a

szemgolyót megnyitó műtétek esetén igen nagy
körültekintést igényel az ápolás.
 Praeoperatív feladatok

Fel kell készíteni a beteget a várható

beavatkozásra, meg kell magyarázni, műtét
közben és utána hogyan és mit csinálhat.
A beteget megtanítjuk a műtét és az
utókezelés idején szükséges magatartásra.
A műtét napján a gyógyszeres előkészítés
után tiszta betegingben indítjuk a beteget a
műtőbe.
 Posztoperatív feladatok

Ha a szemműtétet altatásban végezték, az ápolónak a beteget meg kell

figyelnie az ébredésig.
Figyeljünk a beteg helyes fektetésére, a vitális paramétereit ellenőrizzük.
Ha rendellenességet észlelünk, azonnal értesíteni kell az orvost!
Az ébredő beteg esetében gondoskodni kell róla, hogy a beteg a
szeméhez ne nyúlhasson!
Az operált szem biztonságát fokozza, ha a kagylókötés fölé biztosító
pólyát helyezünk.
Az alvó beteget óvatosan ébresszük, szóljunk hozzá halkan, de mindig
figyelmeztessük előre az elvégzendő feladatról vagy ápolási
tevékenységről.
A széklet, vizelet rendezése igen fontos dolog, mert cél, hogy erőlködés
nélkül történjen az ürítés.
A beteg mobilizálását, fürdetését az orvos utasítása alapján végezzük,
kerülve a megerőltető tevékenységeket.
 összefoglalva
A szem a szervezet egészéhez mérve kicsi, mégis a
kórfolyamatok számtalan változata jöhet létre benne.
Megbetegedése súlyosan gátolja az egyént mindennapi
tevékenységében. A sima gyógyuláson nem kisebb tét forog
kockán, mint a beteg látása. Ezért a munkánkat a pontosság, a
maradéktalan gondoskodás jellemezze.

A beteg szemhez mindig tiszta, könnyű kézzel nyúljunk, a beteg

emberhez legyen mindig egy-egy kedves bátorító szavunk, adjuk
vissza az önbizalmát. Legféltettebb érzékszervünk a szem, a
látás. A szem felépítése és működése egyszerre bonyolult és
lenyűgöző is: szabályozza a bejutó fény mennyiségét, közeli és
távoli tárgyakra fókuszál, képet állít elő és továbbítja az agyba.
  Pislogás - tudatos pislogás, a szem és
Szemtorna környékének enyhe masszírozásával.
Javul a szem vérellátása, a szem körüli
izmok ellazulnak.
 Tekintés
 Összetérítő szemmozgás –
"Kancsalítás" az orrhegyre.
 Akkomodálási gyakorlatok
 "Takarás" - A gyenge, ellustult szem
látásának fejlesztése, erősítése a feladat.
Az erős, jó szem teljes letakarásával.
 Fúziós gyakorlat - Ez a gyakorlat az
agyat tanítja meg a két szem felől érkező
információk összehangolására,
"fúziójára". Gyakorlással az agy
megtanulja egyszerre észlelni őket
Szemfenéki képek
Szemfenéki kép
Diabeteses szemelváltozás
Atheroma - zsírlerakódás
Fibroplasia
 Köszönöm a figyelmet

A szem a lélek tükre