Kóros kommunikáció

Kommunikációs zavarok
Kommunikáció célja

Információ átadása, befogadása.

A kommunikációs partner befolyásolása

viselkedésben, gondolkodásban.

A kommunikáció
soktényezős, bonyolult folyamat.
A közlést befolyásoló tényezők
Nem tananyag csak érdekesség!
Kommunikációs célpiramis
Nem tananyag csak érdekesség!

Csak akkor érdemes feljebb lépni, ha meggyőződtünk

róla, hogy az adott szint célját már elértük.
A visszatükrözés hatékony eszköz a nem értés és a
Kommunikációs folyamat eredménye
 Teljes kommunikáció
Az üzenet célba ér, a befolyásolás eredményes.
(kongruens közlés, redundáns közlés)
 Kommunikációs zavar

Valamilyen ok miatt nehezített, esetleg elmarad

a dekódolás.
 Kommunikációs képtelenség

Nagyon ritka pl.: eszméletlenség, súlyos afázia

 Kommunikációs zavarok és okai

1. Akadályozott (kóros) kommunikáció:

• Súlyossága változó: enyhe, részleges,
csaknem teljes a kommunikáció képtelenség.
• A zavar az adóban jelentkezik.
• Oka valamilyen betegség, szervi, vagy
funkcionális elváltozás

2. Finomabb kommunikációs zavarok

nyelvi és kulturális szocializációból eredő
zavarok
Akadályozott (kóros)
kommunikáció okai
• Szellemi fogyatékosság, (mimikai lehetőségek beszűkülése),
• Mozgáskorlátozottak (testtartás, mozgás, térközszabályzás
nehezítettsége, gesztus-kommunikáció csökkenése)
• Érzékszervi fogyatékosság (bizonyos csatornák használatának
beszűkülése, illetve teljes elmaradása – vakság, süketség,
némaság)
• Betegségek- Szindrómák: autizmus, Asperger szindróma,
szervi eredetű elváltozások (demencia, alkohol és drog okozta
delírium)
• Pszichopatológiai állapot (neurotikusfeszültség, depresszió,
skizofrénia)
Finomabb kommunikációs
zavarok okai

• Nyelvi szocializáció hiánya

• Kulturális eltérésekből adódó zavarok
• Szégyenlősség, gátlásosság
• Közléssorompók
Köszönöm a figyelmet!