2.

Az alábbi eset felhasználásával mutassa be a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének

folyamatát!

A bölcsődébe felvételt nyert a védőnő javaslatára a 21 éves, kisegítő iskolát végzett K. I. 10 hónapos
gyermeke, akit egyedül nevel. A védőnő a rossz szociális körülményekre és a gyermek
alultápláltságára hivatkozott a felvételi kérelemnél. A kicsi hónapok óta nem fejlődik, testsúlya
csökken. Szerinte ennek oka az lehet, hogy az anya túlzottan felhígítja a tápszert és valószínűleg mást
nem is ad a babának, noha ő már többször elmondta neki a 10 hónapos gyermek táplálkozási
szükségletét. A kisgyermeknevelők a beszoktatást megelőzően családlátogatásra érkeznek az 1
szobakonyhás, félkomfortos lakásba, ahol a fiatal anya együtt él saját édesapjával és másik két
rokonnal. A látogatáson a kisgyermeknevelők azt tapasztalják, hogy a családtagok nem vetik meg az
alkoholt sem, a füst is terjeng a szobában, alig lehet látni, a kisgyermeknek nincs saját helye a
lakásban, külsőleg gondozatlan. A kisgyermeknevelők a látogatás után beszámoltak tapasztalataikról
a bölcsődevezetőnek, aki írásban jelezte az esetet a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Ezt követően került
sor a kicsi bölcsődei beszoktatására.

Információtartalom vázlat:

-A társadalmi egyenlőtlenségek megjelenési formái

-A szegénység és depriváció értelmezése és jellemzői
-A szegénység szubkultúrája
-A veszélyeztetett csoportok és térségek, diszkrimináció
-A család helye, szerepe, szerkezete, jelentősége, működése és működési zavarai
-Az életmód, életvitel összetevői
-A veszélyeztetettség fogalma a gyermekvédelmi törvényben

1.A társadalmi egyenlőtlenségek megjelenési formái:

*területi
*települési
*etnikai
*oktatási
*foglalkoztatási és jövedelmi egyenlőtlenség
nem jelentkeznek önmagukban , hanem igen gyakran összekapcsolódnak , egymásra hatással vannak
és felerősítik , gerjesztik egymást.
-A társadalmi egyenlőtlenség : egyének ,családok , közösségek , osztályok ,rétegek közötti különbség
2. A szegénység és depriváció értelmezése és jellemzői :
-szegénység: hátrányos helyzet , az alacsony jövedelem és az ebből fakadó egyéb hátrányok
jelölésére használják.
-abszolút szegénység: (aki létminimum alatt él ) akkor beszélünk ha az egyén vagy a család
létminimum alatt él . ( létminimum : egy főre jutó havi jövedelem)
-relatív szegénység: ( aki átlagjövedelem alatt él ) akkor ha az egyén vagy a család erősen elmarad az
adott társadalom átlagos viszonyaitól. pl: az egy főre jutó jövedelem kevesebb mint az átlag 60,50
vagy 40%-a. Nem csak a jövedelem terén hanem életkörülményi mutatók alapján is
meghatározhatunk relatív szegénységet. pl: 8 általános iskolai végzettség vagy az ennél alacsonyabb
végzettség.
-szubjektív szegény : ( aki magát szegénynek vallja )
-tartós szegény : (akinek már a felmenői is szegények voltak )
-átmeneti szegény: azok akik jelenleg szegények , de rövid időn belül ki fognak lábalni ebből az
állapotból.
-Depriváció: „valamitől való megfosztottság”
-A pszichológiában: a gyermek szülői szeretettől való megfosztottságát jelenti.
-A szociológiában , szociálpolitikában : a hátrányos társadalmi helyzet jelölésére szolgál.
-A deprivált személy/család nélkülöz valamit , ami az adott társadalomban a nagy többség
rendelkezésére áll , vagy amit mindenki számára elérendő átlagnak tartanak.
-Hátrányos helyzet: relatív lemaradást jelent és nem csak jövedelmi , hanem egyéb hátrányokra
( például elmagányosodás) is vonatkozik.
-Többszörösen hátrányos helyzet: olyan családokra utal , akiknél egynél több hátrány 8pl: alacsony
jövedelem + rossz egészségi állapot ) jelentkezik.

3. A szegénység szubkultúrája :
-nagyvárosok szélén terülnek el
-nagy zsúfoltságban élnek az emberek
-nincs az életükben semmilyen polgári intimitás ,elvonultság
-nincsenek benne a társadalom intézményes szférájában ( egészségügy)
-jövedelemszerzés bizonytalan , a férfi nem családfenntartó
-az érzelmek nagyon intenzíven jelennek meg
-csak a jelen dimenziója él , nincs jelen és múlt kép
-lehetetlennek érzik magukat , nincsenek céljaik
-nincsenek közösségek

4. A veszélyeztetett csoportok és térségek, diszkrimináció :

-csoport:>munkanélküliek,
>szegények ,
> fogyatékossággal élők ,
> idősek ,
> romák ,
>sokgyermekes családok ,
>hajléktalanok
-térség:>Észak -Magyarország,
>Észak-Alföld,
>Dél-Alföld,
>Dél-Dunántúl
>apró falvak , települések
>városi funkciók hiányoznak
>nagyarányú munkanélküliség
>alacsony foglalkoztatottság
>rossz közlekedés
>iskolai végzettség alacsony
 >roma kisebbség alacsony
>eltartottak aránya magas
-diszkrimináció: társadalmi csoportra vagy annak tagjaira vonatkozó pozitív vagy negatív viselkedés
sokszor felületes benyomások alapján alakul ki.

5. A család fogalma és funkciói:

-család: olyan együtt élő kiscsoport , amelynek tagjait házassági vagy leszármazási (vérségi) kapcsolat
köt össze.
-család funkciói: - gazdasági: termelési , fogyasztási funkció, társadalmi újratermelési funkció ,
reprodukciós funkció
-szocializációs funkció : felnőttek pszichés védelme , gyermekek szocializációja

6. A család helye, szerepe, szerkezete, jelentősége, működése és működési zavarai :

-3 családtípus : -házaspár
-házaspár gyermekkel
-egy szülő gyermekkel
-funkció: termelési , fogyasztási , reprodukciós funkció , felnőttek pszichés védelme , gyermekek
szocializációja
-legfontosabb feladata: a gyermekről való gondoskodás, biztonságérzetének megteremtése
-nevelés: család értékadó feladata
-lehet egy és több generációs , kicsi illetve nagy család is
-a jól működő családok közös célok megvalósítására törekednek
-működési zavar :gyermekvállalás , testvér megszületése, munka elvesztése , haláleset , váratlan
betegség , válás , szülők közötti diszharmónia , stressz okozhatja.

7. Az életmód, életvitel összetevői :

-szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere , amelyeket lehetőségeinkhez
mérten teszünk .
-Vagyis: a társadalom tagjai , egyes csoportjai a mindennapi életünkben milyen tevékenységeket
végeznek , hol végzik ezeket , miért végzik ezeket , mit jelentenek számukra ezek
-életmódot befolyásoló tényezők: születési adottságok, biológiai feltételek, családi értékek ,normák,
szokások, hagyományok , életfeltételek, emberi kapcsolatok

8. A veszélyeztetettség fogalma a gyermekvédelmi törvényben:

-Olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás ,mulasztás ,vagy körülmény
következtében kialakult állapot , amely a gyermek testi , értelmi , érzelmi vagy erkölcsi fejlődését
gátolja vagy akadályozza
A bölcsődébe felvételt nyert a védőnő javaslatára a 21 éves, kisegítő iskolát végzett K. I. 10 hónapos
gyermeke, akit egyedül nevel. A védőnő a rossz szociális körülményekre és a gyermek
alultápláltságára hivatkozott a felvételi kérelemnél. A kicsi hónapok óta nem fejlődik, testsúlya
csökken. Szerinte ennek oka az lehet, hogy az anya túlzottan felhígítja a tápszert és valószínűleg mást
nem is ad a babának, noha ő már többször elmondta neki a 10 hónapos gyermek táplálkozási
szükségletét. A kisgyermeknevelők a beszoktatást megelőzően családlátogatásra érkeznek az 1
szobakonyhás, félkomfortos lakásba, ahol a fiatal anya együtt él saját édesapjával és másik két
rokonnal. A látogatáson a kisgyermeknevelők azt tapasztalják, hogy a családtagok nem vetik meg az
alkoholt sem, a füst is terjeng a szobában, alig lehet látni, a kisgyermeknek nincs saját helye a
lakásban, külsőleg gondozatlan. A kisgyermeknevelők a látogatás után beszámoltak tapasztalataikról
a bölcsődevezetőnek, aki írásban jelezte az esetet a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Ezt követően került
sor a kicsi bölcsődei beszoktatására.

Elsősorban a jogszabályokkal kezdeném , amelyek a gyermekek védelmét szolgálják.

-15/1998 .04.30.NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti gyermekvédelmi

intézmények , valamint személyek szakmai feladatairól , működéséről.

-1997.évi 31.tv: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

-199.évi.3.tv: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról.

Ebben az esetben az anyának szüksége van segítségre mert nem tudja egyedül megoldani a
problémáját.

A megoldás az lehet , ha kikerül a gyermekével együtt ebből a környezetből.

Fontos hogy olyan segítséget kapjon , ahol gyakorolhatja anyai szerepét.

Nem csak a lakásban hanem a megélhetésben is segítségre szorul , hiszen feltételezhető , hogy
jövedelme is nagyon kevés és a gyermek alapszükségleteit sem tudja ellátni , kielégíteni.

Nagy lehetőség számukra az anya- gyermek együttes ellátása.

Ez a családok átmeneti otthona , illetve az anyaotthon , melynek célja az anya-gyermek kapcsol

fenntartása , erősítése , olyan szinten , hogy amikor onnan kikerül , képes legyen eltartani gyermekét.

Az anyaotthonban való tartózkodás idején tudjon tanulni és olyan szakmát szerezni ami segíti a
megélhetését , munkába való elhelyezkedését.

Mindenben segítségére lehet a védőnő és a családsegítő szolgálat.

A gyermek jogainak védelmében anyának is együtt kell működnie , ha nem teszi annak
következményei vannak .

A jogi lépések és az anya segítségével reméljük hogy a veszélyeztetettség megszűnik.

Természetesen a legfőbb cél az hogy a gyermek az anyával maradjon.