4.

Az alábbi eset felhasználásával mutassa be a bölcsőde szakembereinek feladatait és a

beavatkozási lehetőségek jogi és szakmai kereteit!

A bölcsődébe felvételt nyert a védőnő javaslatára a 21 éves, kisegítő iskolát végzett K. I. 10

hónapos gyermeke, akit egyedül nevel. A védőnő a rossz szociális körülményekre és a
gyermek alultápláltságára hivatkozott a felvételi kérelemnél. A kicsi hónapok óta nem
fejlődik, testsúlya csökken. Szerinte ennek oka az lehet, hogy az anya túlzottan felhígítja a
tápszert és valószínűleg mást nem is ad a babának, noha ő már többször elmondta neki a 10
hónapos gyermek táplálkozási szükségletét. A kisgyermeknevelők a beszoktatást megelőzően
családlátogatásra érkeznek az 1 szobakonyhás, félkomfortos lakásba, ahol a fiatal anya együtt
él saját édesapjával és másik két rokonnal. A látogatáson a kisgyermeknevelők azt
tapasztalják, hogy a családtagok nem vetik meg az alkoholt sem, a füst is terjeng a szobában,
alig lehet látni, a kisgyermeknek nincs saját helye a lakásban, külsőleg gondozatlan. A
kisgyermeknevelők a látogatás után beszámoltak tapasztalataikról a bölcsődevezetőnek, aki
írásban jelezte az esetet a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Ezt követően került sor a kicsi
bölcsődei beszoktatására.

Információtartalom vázlat:
-A bölcsőde feladatai
-A jelzőrendszer működése, résztvevői
-A szociális szakember szerepei, felelőssége
-A különböző szakemberek és intézmények együttműködése és szakmai kompetenciahatáraik
-A segítés és az együttműködés etikai összefüggései
-A bölcsődei dolgozók lehetőségei, módszerei a család segítésére
-Kapcsolatépítés a gyermekkel, a szülővel
-A családról és a gyermekről szóló információk etikus használata
-A kommunikáció és a megfigyelés szerepe a segítő folyamatban

1. A bölcsőde feladatai:
-A bölcsőde a napközbeni ellátás keretében ,a gyermek fizikai , érzelmi biztonságának
megteremtésével , odafigyeléssel , szeretettel , elfogadással , viselkedési minták nyújtásával
segíti a gyermek harmonikus fejlődését.

Feladatai:
-A 3 éven aluli gyermekek gondozása , nevelése
-Harmonikus fejlődés elősegítése
-Életkori , egyéni sajátosságok figyelembe vétele
-Egészséges testi fejlődés elősegítése
-Derűs légkör ,érzelmi biztonság , egyéni szükségletek , Én tudat , társas kapcsolatok ,
szabályok, közös élmények megteremtése.
-Megismerési folyamatok fejlődésének segítése (kreativitás ,önálló aktivitás támogatása)
2. A jelzőrendszer működése, résztvevői:
-BELSŐ TAGOK:
>családsegítő szolgálat ,
>gyermekjóléti szolgálat ,
>speciális szolgálatok
-KÜLSŐ TAGOK:
>önkormányzatok szakemberei
>háziorvos , szakorvos , mentők , védőnő
>óvodák , iskolák
>egyházak
>civilek
>rendőrség
>magánszemély
>önkéntes segítők

Jelzési kötelezettsége van : -jegyző

-orvos, védőnő
-gyermekjóléti alap és szakellátás intézményei
Célja:
-Feltárni a gyermeket veszélyeztető tényezőket , elősegítve a problémák időben történő
felismerését , valamint azok megoldását.

Feladata:
-A gyermek családban történő nevelésének elősegítése , gyermek veszélyeztetettségének
megszűntetése , megelőzése.

Tagjai kötelesek jelzéssel élni , együttműködni és tájékoztatni , intézkedést kezdeményezni.

3. A szociális szakember szerepei, felelőssége:

-Feladata: egyéneknek ,családoknak és más közösségeknek nyújt segítséget, személyes és
szociális problémák megoldásában.
-Célja: a rászoruló emberek életének jobbá tétele. A problémák felderítésére és mielőbbi
megoldására törekszik.
-Kapcsolatai a kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapszik
-Tiszteletben tartja minden ember értékeit, méltóságát , akaratát, egyediségét és jogait.
-Olyan módszert alkalmaz ami a szakmai elvárásnak megfelel.
4. A különböző szakemberek és intézmények együttműködése és szakmai
kompetenciahatáraik :
-Alapvető feltétele a többszintű és többirányú szakmai összefogás.
-Hatékony együttműködés .
-Csapatmunka.
-Hatékony intézmények és munkatársak közötti együttműködés.
-Egy-egy kliens ,eset ügyében intézkedő , abban a különböző szinteken résztvevő szakmai
szereplők között meg legyen a megfelelő , elvárható és helyes információ áramlás módja és
mikéntje.
-Szakmai igazmondás a segítőszakma minden területén az egyik alapvető szabály.

5. A segítés és az együttműködés etikai összefüggései:

-A segítő tiszteletben tartja minden ember értékeit , akaratát ,méltóságát ,egyediségét , jogait
-A segítő elfogadja hogy kompetenciája véges
-A kliens érdekében együttműködik mindazokkal akik osztoznak a kliensel kapcsolatos
feladatokban
-Titoktartás kötelező a tevékenység során
-A segítő támogatja a klienst annak érdekében hogy autonóm döntést hozhasson
-A segítő a kliens függőségi vagy más jellegű kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza.
-Baráti , szerelmi , rokoni kapcsolat nem megengedett segítő és kliens között.

-A szociális munkásnak cselekednie kell ,ha szükség van rá vagy ha arra a kliens kéri
személyesen jólétének biztosítása vagy annak javítása érdekében.
6. A bölcsődei dolgozók lehetőségei, módszerei a család segítésére:
-A bölcsődei gondozás alapvető feladata a gyermek szakszerű gondozása , nevelése mellett a
családokkal való kapcsolattartás , hiszen a gyermek bölcsődébe kerülése után együttesen
tudják biztosítani a gyermek harmonikus fejlődését.
-Tájékoztatás : szülői értekezlet: tájékoztatás a bölcsőde napirendjéről , házirendjéről
,működési szabályairól ,napirendről , térítési díj fizetéséről , jogaikról és kötelezetségeikről.
-Családlátogatás: itt megismerjük a gyermek családját , éltkörülményeit , tárgyi feltételeit ,
napirendjét.
-A nevelés módszereinek elengedhetetlen feltétele a :
> jól szervezett napirend
>megfelelő táplálkozás
>tárgyi felszereltség
>jól képzett szakember
>ideális létszám max. 12-14 fő
7. Kapcsolatépítés a gyermekkel, a szülővel:
-Vezető és kisgyermeknevelő részéről: a szülővel
>megérteni ,megismerni ,támogatni a családot ,gyermeket
>csoportos megbeszélések
>programok szervezése :gyereknap , búcsúztató , mézeskalács sütés , nyílt nap
>szülők igényeinek figyelembe vétele
-Gyermekkel való kapcsolatépítés :
>napi rendszerességgel
>minden gyermek egyéni bánásmódot érdemel.

8. A családról és a gyermekről szóló információk etikus használata:

-Kötelező információt adni a napi eseményekről a szülőknek pár mondatban : evett , aludt ,
játszott ,nem evett ,nem aludt , nem játszott stb.
-A kielégítettlen szükségleteket pl : evés , ivás , alvás otthon mielőbb pótolni kell.
-Az üzenőfüzetbe havonta 1 x be kell írni a gyermekkel történő eseményeket.
-Ha valami olyan dolog történt amit nem csinált eddig azt is bármikor bele lehet írni az üzenő
füzetbe.
- A szülők kizárólag csak a saját gyermekükre vonatkozó feljegyzéseket ismerhetik meg.

9. A kommunikáció és a megfigyelés szerepe a segítő folyamatban:

-Családlátogatás : a kisgyermeknevelő felkészülten megy családlátogatásra .
-Megfigyeli a gyermek környezetét ,tárgyi feltételeit , családdal való viszonyát , napirendjét.
-Megfigyeli a szülőkkel testvérekkel való viszonyt , a gondozási műveleteket.
-Ha ezeket nem találja megfelelőnek akkor jelzi a védőnőnek hogy a gyermeket nem
részesítik megfelelő gondozásban.