A gyermekvédelem rövid története.

A gyermekvédelem rendszere napjainkban, törvényi

háttere, változásai a közelmúltban. Az alapellátás és a szakellátás felépítésének
bemutatása a gyakorlatok során szerzett tapasztalatok alapján. A szociális munkás
együttműködési lehetőségei más szakmákkal a gyermekvédelemben.

A gyermekekről való gondoskodás egyidős a földdel, az emberiséggel. A gyermekekről való

gondoskodás függött:
 az adott társadalom kultúrájától
 a nők és a férfiak helyzetétől
 kulturális normáktól
 gazdasági helyzettől
 a nők és a férfiak egoizmusának az adott társadalomra jellemző megnyilvánulási
lehetőségeitől.
Ókor:
Gyermekgyilkosságok gyermekek, mint vallási áldozatok jelennek meg. Gyakori a gyermekek
eladása is. Gyermekvédelem szempontjából a Rómaiakat lehet kiemelni, akik már a II.
században megtiltották és büntették azokat, akik meggyilkolták gyermeküket.
Megjelennek az első árvaházak, amelyeket császári adományokból tartottak fenn.
A legszörnyűbb gyermekgyilkosságokat az ókori népek közül a punok hajtották végre, amikor
több száz elsőszülött csecsemőt áldoztak fel, hadjáratok előtt az isteneiknek. Az isteneknek
felajánlott csecsemők meggyilkolása szörnyű, de mégis benne van a gyermek értéke: a
legdrágábbat áldozom fel neked csak, hogy segíts.
Athénban agyagedényekbe helyezték el a csecsemőket a görögök, pedig a templomok
medencéjéhez tették a gyermekeket és a pap, addig nem engedte el a híveket, amíg valaki
haza nem vitte a gyermeket. Ez lehetett az örökbefogadás őse.
Középkor:
Egyháznak volt a feladata, hogy segítse az elesetteket, szegényeket és védelmezze az arra
rászoruló gyermekeket. Ebben az időben jelennek meg azok az árvaházak, ahol csak
gyermekeket helyeztek el. Helyzetük nagymértékben függött az emberek adakozási
szokásaitól. Jellemző volt még, hogy az elárvult gyermekeket a jobbágyok befogadták. Ez a
szolidaritás főleg a jobbágyfalvakra volt jellemző. Összességében a gyermekek megítélése a
középkorban ambivalens volt:
 tisztátalanok a fogantatásuk miatt
 a gyermek az egyedüli, aki üdvözül, és a mennybe jut.

1
Reneszánszkor:
Újfajta gyermekszemlélet jelenik meg. Kihangsúlyozzák, hogy a lelkük még kialakulatlan,
ezért óvni, és nevelni kell őket. Az újfajta nevelési módszerek Angliában terjednek el.
Olyannyira figyelmet fordítanak rájuk, hogy megjelennek az első gyermekgyógyászati
szakkönyvek.
Felvilágosodás:
Erre az időszakra tehető a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz fogalma. Kiépülőben van
az iskolarendszer.
XIX. Század:
Emberi kapcsolatok teljesen átalakulnak, a család szerepe felértékelődik. Ebben az
időszakban jelennek meg a gyermekvédelmi társaságok.
Gyermekek a XX. Században:
A gyermekek a középpontba kerülnek az orvostudomány, jogtudomány és a pszichológia
területén. Általánossá válik az iskolába járás. Gazdasági növekedés hatására a fejlett
társadalmakban eltűnik a gyermekmunka. A gyermekek nevelése már nem magánügy, hanem
közügy. Törvények születnek a szülők gyermekükkel kapcsolatos jogaik korlátozására.
XXI. Század:
Napjaink egyik fő problémája a gyermekek számának csökkenése, gyermekvédelem
szempontjából, pedig a gyermekek szegénysége, és az, hogy az alacsony jövedelmű családok
még mindig több gyermeket vállalnak az átlagosnál.
Magyarországi gyermekvédelem története:
Szent István nevéhez fűződik az a rendelet, amely az özvegyek, és az árvákat védte a rendelet,
kimondta, hogy özvegyasszonyoknak joguk van új párkapcsolatot létesíteni, de a
gyermekeiről nem mondhat le. A magyar gyermekvédelem első szervezője Szent Gellért
csanádi püspök, aki otthont rendezett be az elhagyott gyermekeknek és ellátásban részesítette
őket. Az elhagyott, árva gyermekek gondozása kolostorokhoz kapcsolódott. A hazai
gyermekvédelem fellendülése a XIX. Századra tehető. A polgárság számára világossá vált,
hogy egy nemzet társadalmi és gazdasági felemelkedésének feltétele az iskolázottság. Úgy
gondolták, hogy az elárvult és elhagyott gyermekeket is munkaképes állampolgárokká kell
nevelni. A társadalom egy része meggazdagszik másik része teljesen elszegényedik. A
nyomorba jutottak kivándorolnak hátrahagyván gyermeküket.
Gyermekvédelem szempontjából fontos törvény Széll Kálmán nevéhez fűződik (1901)
aki törvényben definiálta a gyermeket. Először 0-7 éves korig majd 15 éves korig. A
gyermekek ellátására állami menhelyeket hozott létre. Finanszírozásuk kettős volt:

2
  állami
 karitatív.
A menhelyeknek a célja volt az egészségmegőrzés és a túlélés biztosítása. Gyakran adták a
gyermekeket falura nevelőszülőkhöz. Itt azonban fő probléma volt, hogy a családok
dolgoztatták a gyermekeket.
1906-ban megalakul az Országos Gyermekvédő Liga. Független társadalmi szervezetként
plusz szolgáltatást ad vagy állami szolgáltatásban részesíti az arra rászorulókat.
A magyar gyermekvédelem törvényi előzményei:
 1949.-ben megalakul az ENSZ
 1989 nov 20.-án fogadják el a gyermekvédelmi egyezményt
 Magyarországon ezt a deklarációt 1991-ben ratifikálják
 1997.-évi XXI. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt
megszavazza az országgyűlés
Az ENSZ egyezmény az első, amely kizárólag a gyermekek jogairól szól, kizárja és elutasítja
a diszkriminációt. Vezérelve a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Megváltoztatta az
állam, család és a gyermekek viszonyát és egy többfunkciós családtámogatási rendszer
kiépítésére serkentette a tagállamokat.
Gyermekvédelem:
A család, társadalom, hatóság által foganatba vett azon intézkedések összessége, amely a
gyermekek testi szellemi erkölcsi előre mozdulását célozza meg a születéstől az önjogúvá
válásig.
A két lábon álló gyermekvédelem:
A törvény két nagy csoportba sorolja a támogatási formákat:
1. Pénzbeli és természetbeni ellátások
 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja
annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek, és - ha a
törvényben foglalt feltételeknek megfelel - a szünidei gyermekétkeztetésnek,
b) a természetbeni támogatásnak (A települési önkormányzat jegyzője annak a
gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára
tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

3
természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer
vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.),
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételére.

A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ha a gyermeket

gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 145%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt
feltételeknek (a nagykorúvá vált gyermek:
- középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét
még nem töltötte be, vagy
- felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25.életévét még nem
töltötte be; és
a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá
válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.);
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó
esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem
haladja meg külön-külön vagy együttesen a gyermekvédelmi törvényben
meghatározott értéket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek

családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti
életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű
személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely
a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá
tartozik.

4
  Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény:
Annak a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a hozzátartozója jogosult rá,
aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű
szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül.
Támogatás összege havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a, és évente két
alkalommal 7500 FT-os támogatásban is részesülnek.
 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:
Azok a gyermekeket nevelő családok kapják, akik időszakos létfenntartási problémákkal
küzdenek. Évente kb. 200 ezer gyermek, kap ilyen támogatást. Erről a támogatásról a
települések képviselői döntenek. A támogatási forma természetben is adható pl. élelmiszer,
2015. március 1-jétől rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható annak a rendkívüli
élethelyzetbe került
a) gyermekét nevelő családnak, melyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja
meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át; azaz 65500.-Ft-ot.
b) gyermekét egyedül nevelő szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, ha az egy főre jutó
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 260%-át, azaz 74100.-
Ft-ot, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke külön-
külön számítva nem haladja meg a gyermeket gondozó családban az öregségi nyugdíj
legkisebb összegének harmincszorosát, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan,
amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a
vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a
mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
A szülőktől külön élő nagykorú gyermeknek saját jogon is megállapítható a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás, amennyiben a nagykorú gyermek létfenntartási gondokkal küzd,
vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

 Gyermektartásdíj megelőlegezése:
A tartásdíj megelőlegezéséről az állam akkor dönt, ha a tartásra köteles szülő átmenetileg nem
tudja fizetni a tartásdíjat. 2006-ban 9320 gyermek részesült ilyen ellátásban.
 Otthonteremtési támogatás:
A támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok lakáshoz jutását,
vagy lakhatási megoldását elősegítse.
 Gyermekétkeztetés:

5
Az étkeztetés díjának csökkentése rászorultsági alapon történt az elmúlt években.
VÁLTOZÁS! 2003 év elejétől a térítési díj 50%-át kell biztosítani a 3 és annál több
gyermeket nevelő családoknak, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek,
valamint a tartósan beteg, fogyatékos tanulóknak. 2003 őszétől az óvodai étkezésben
résztvevők és gyermekvédelmi támogatásban részesülők majd 2004 év elejétől a bölcsödében
ellátottak, és rendszeres gyermekvédelmiben részesülőknek ingyenes étkezést kell biztosítani.
2006 év elejétől már az általános iskolások 1-4 osztályosaira is vonatkozik az ingyenes
étkezés, ha gyermekvédelmiben részesülnek.
 Tankönyvtámogatás:

VÁLTOZÁS!

a 2020/2021. tanévi iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos jogszabályokról és teendőkről

A 1092/2019. (III. 8.) Korm. határozat értelmében a nappali rendszerű alap- és középfokú
iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló ingyenes tankönyvellátásban részesül, alanyi
jogon térítésmentesen kapja a tankönyveket. A tankönyvek megrendelését az oktatási
intézmény végzi, ezzel kapcsolatban a szülőknek és a diákoknak sincs tennivalójuk. Az iskola
részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegből megvásárolt tankönyv az iskola
tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A diákok az iskolai könyvtár
nyilvántartásába felvett tankönyveket kölcsönzés útján kapják meg használatra. A könyvekbe
beleírni sem tollal, sem ceruzával nem szabad. A könyvek megrongálódása vagy elvesztése
esetén a szülőnek pótlási kötelessége van. A könyveket a tanév végén az iskola könyvtárába
vissza kell adni.

 Babakötvény VÁLTOZÁS ! ÚJ ELEM!

2006 évtől minden megszülető gyermek baba-kötvényre jogosult. A születés évében az állam
40.000 FT-ot utal a gyermek számlájára, illetve rászorultság esetén 7-14 éves korukban
további 42-42 ezer Ft-ot.
2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül megkülönböztetünk:
2.1 Gyermekjóléti alapellátást
Az alapellátások biztosítása a települések önkormányzatainak kötelezően ellátandó feladati
közé tartozik. Hozzá kell járulnia a gyermek testi szellemi érzelmi fejlődéséhez, elő kell

6
segíteniük, hogy a gyermekek a családban nevelkedhessenek, prevenciós feladataik vannak a
gyermek(ek) veszélyeztetettségének megelőzése céljából, valamint a kialakult
veszélyhelyzetet el kell hárítaniuk.
Gyermekjóléti alapellátáshoz tartozik:
 gyermekjóléti szolgáltatás
Ezek a szolgálatok a települések 98%-ában működnek.
Feladatuk:
-információszolgáltatás
-családtervezési tanácsadás
- családgondozás
- konfliktuskezelés
-terápiás és egyéb foglalkozások szervezése
-egészségvédelemmel kapcsolatos tanácsadás
-javaslattétel új ellátási formákra
-veszélyeztetettség megelőzése
-ha kialakult a veszélyeztetettség annak elhárítása
-legvégső esetben javaslattél a gyermek családból való kiemelésére
VÁLTOZÁS! 2005 júliusától nagy létszámú településeken(40000 fő) gyermekjóléti
központokat kell létrehozni és az alapfeladataikon túl utcai és lakótelepi szociális munkát
valamint korházi szociális munkát, készenléti szolgálatot és kapcsolattartási ügyeletet is
biztosítaniuk kell. 2006-ban 35 ilyen központ működött ebben az országban
 gyermekek napközbeni ellátása (bölcsi, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)
A gyermekek életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést,
foglalkoztatást és étkezést biztosítanak. 1997-től van bölcsődei normatíva, azóta csökken a
bezárt bölcsődék száma és az elmúlt években növekedés is tapasztalható, de még ennél is
többre lenne szükség. Sok édesanya gyermeke 2 éves kora után újra munkába szeretne állni
de, erre csak akkor van módja, ha valaki vagy valamilyen intézmény átveszi a gyermeke
nevelését gondozását.
 gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában,
családok átmeneti otthonában)
Azon gyermekek számára biztosít ellátást, akiket a szülők valamilyen okból (egészségi állapot
életvitel) nem tudnak nevelni, gondozni. Az ellátás történhet helyettes szülőnél, gyermekek
átmeneti otthonában vagy a szülővel együtt családok átmeneti otthonában. VÁLTOZÁS!

7
2005 júliusától 20000-nél nagyobb településeken gyermekek átmeneti otthonát kell létrehozni
és 30000-nél nagyobb településeken, pedig családok átmeneti otthonát kell létrehozni.
PROBLÉMA!
A gyermekvédelem gyenge pontja: az önkormányzatok ellenérdekeltek a megelőző gondozó
munkában. Egy önkormányzatnak addig kell a saját költségvetéséből finanszírozni egy
kedvezőtlen helyzetű családot (gyermeket) ameddig szükségessé nem válik a gyermek
családból való kiemelése, mihelyt ez megtörténik a megyei szint pénztárcáját, terhelik a
költségek. Tehát az önkormányzatok abban érdekeltek-anyagilag-, hogy a gyermek (ek) minél
előbb a szakellátásba kerüljenek. Megoldás lenne az alapellátás támogatása melyet prevenciós
programokra fordíthatnak.
További problémák az alapellátásban:
Az alapellátások biztosítása a legtöbb településen egyszemélyes családgondozóval történik.
(Eleken is így van ) vannak olyan települések, ahol a családgondozói feladatokat védőnők
vagy pedagógusok látják el. Több gyermekjólétis és családgondozó szakemberre volna
szükség, mert így lehetőség lenne a team- munkára, valamint esetmegbeszélésekre.
Pszichológiai tanácsadót és jogászt is kevés helyen alkalmaznak. A jelzőrendszer tagjainak
találkozója (havonta) a szolgálatok felénél történik meg. A jelzőrendszer működése sem
megfelelő. Pl. Eleken a gyermekjólétis szakember elmondta, hogy egy pedagógus év végén
jelezte, egyik gyermek a tanév során rendszeresen hiányzott az iskolából!
2. 2 Gyermekvédelmi szakellátás
 otthont nyújtó ellátás (gyermekotthonokban, nevelőszülőknél)
 Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat
 utógondozói ellátás
Célja a nevelőszülői hálózat bővítése, valamint a korszerűtlen gyermekotthonok átalakítása és
lakásotthonok létrehozása. 2005-ig a lakásotthonok száma duplájára nőtt. VÁLTOZÁS! 2003
óta ellátást kell biztosítani a különleges ellátást (tartósan beteg, fogyatékos, vagy 3 év alatti
gyermek) és a speciális ellátást igénylő gyermekeknek. Speciális ellátást igényelnek azok,
akik pszichoaktív szereket fogyasztanak vagy disszociális tüneteket, mutatnak. Ilyen van
Gyulán is a neve Speciális gyermekotthon. Fiú és leány részleggel működik. Több a fiúk
száma. Alkohol és drog problémával küzdenek valamint antiszociális magatartásúak.
VÁLTOZÁS! 2003 óta egy országos gyermekvédelmi szakértői bizottság jött létre. Az ő
szakvéleményük alapján határozzák meg, hogy melyik a gyermek számára legjobb ellátási
forma. Nevelőszülői hálózatot valamennyi megyei önkormányzat működtet és néhányat civil
szervezet. A nevelőszülői hálózat olyan otthont nyújtó ellátási forma, mely a

8
gyermekvédelmi szakellátásba gyámhivatali határozat alapján elhelyezett gyermekek és
fiatalok otthont nyújtó, teljes körű ellátását végzi, előkészíti a családi környezetükbe történő
visszahelyezésüket, vagy ha az valamilyen ok folytán nem lehetséges, elősegíti az
örökbefogadást.
A Hálózat emellett megkeresi az arra alkalmas, befogadó családokat, kiképezi őket a feladat
ellátására, valamint folyamatosan biztosítja lelki és fizikai támogatásukat. Közösségé
formálásukban kulcsszerepük van az egyházi közösségeknek, a gyülekezeteknek, a
gyermekek fejlődése, szocializációja, ily módon még inkább biztosítva van. A vér szerinti
családokkal való segítő kapcsolattartás is kiemelt helyen szerepel a programban.
A hatályos jogszabályok szerint nevelőszülő az a huszonnegyedik életévét betöltött,
cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki:
 a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel
idősebb,
 személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett
gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, és a családjába történő
visszakerülésének támogatására,
 szülői felügyeleti joga nem szünetel, azt nem szüntették meg.
 A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb 6 gyermek és fiatal
felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről
háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb 5 gyermek és fiatal felnőtt együttes
ellátását biztosíthatja.
 Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes
körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot minden speciális
szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. Ha a
nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű
gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a fenti létszámot egy fővel
kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő
különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek
a fenti létszámot két fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő
vagy a különleges nevelőszülő kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását
biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot minden kettős szükségletű gyermek
teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. A nevelőszülőt
tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt díjazás

9
 illeti meg. A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból
áll.
 A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt alapdíjként havonta
legalább a minimálbér 30%-a illeti meg. (A minimálbér 2020.január 1-től 161.000.-
Ft). A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal
felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg.
 A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála
elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként
havonta legalább a minimálbér 7%-a illeti meg.
 A gyermek után járó családi pótlékot, amit a nevelőszülő igényel meg, a gyermek
megfelelő ellátására kell fordítani.
 különleges
 45 ezer
Gyermekekszámára ellátási igényű  családi pótlék alap
forint/gyerek +
biztosított ellátmány gyermeknél 52000 esetben 14.800 Ft
családi pótlék
forint + családi pótlék
 14.800,- Ft/hó
  45.000,- Ft/hó  52.000,- Ft/hó

Tart
ósan beteg v. fogyatékos
gyermek esetén 23.300,-
Ft/hó
 

PROBLÉMA!
A gyermekvédelmi szakellátásba került gyermekek, fiatalok többsége halmozottan hátrányos
helyzetű, részképességű zavarokkal küszködik, valamint magatartási és beilleszkedési
problémájuk van. Ebből adódóan nehezen kezelhetőek, mentálisan és tanulmányaikban
lemaradottak. Oktatásuk személyes egyéni fejlesztést kívánna. A kutatások szerint még a
pedagógusok sem toleránsak ezekkel a gyermekekkel, talán ebből adódik az is, hogy a gyulai
speciális gyermekotthon lakói (lányok) többsége magántanuló. A kirekesztettség érzése
agresszív magatartást szül. a többségi társadalomba integrálódni egy részük nem tud, és
deviáns csoportokhoz csatlakoznak.

10
Társadalmi szemléletváltásra lenne szükség, mert mindannyian érző emberek vagyunk, és egy
éltünk van, amit jogunk van,,jól élni”. Segítséget tudnának nyújtani az iskolai szociális
munkások, ifjúsági védőnők, de ezek ma a legtöbb településen hiányoznak. Segítenének a
pedagógusoknak (elfogadás) és a gyermekeknek (beilleszkedés) egyaránt.
A TEGYESZ tevékenysége nagyon szerteágazó, és feladataikat csak részben tudják ellátni. A
dolgozók összlétszámát tekintve alacsony. Kevés a gyermekpszichológus, pszichiáter,
szociális munkás.

A segítségre szoruló családok önkéntesen vehetik igénybe a gyermekjóléti alapellátásokat és a

pénzbeli és természetbeni juttatásokat. Vannak olyan helyzetek, amikor az ellátások igénybe
vétele ellenére a gyermek(ek), veszélyeztetettségét nem tudják megszüntetni. Ezekben, az
esetekben hatósági intézkedések indokoltak:
 védelembe vétel
 családba fogadás
 ideiglenes hatályú elhelyezés
 tartós nevelésbe vétel
 utógondozás elrendelése
 nevelési felügyelet elrendelése.
Más szakmákkal való együttműködést csak felsorolás szintjén említek néhányat, mivel a
példákat a saját gyakorlati helyeimen tapasztaltak alapján fogom elmondani, ha ezt a tételt
húznám:
 orvosok
 gyermekorvosok
 védőnők
 pedagógusok
 Rendőrség: a gyulai speciális gyermekotthonnal szoros a kapcsolatuk mivel az
elszökött gyermekeket ők kutatják fel. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti
szolgáltatás speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka
módszereinek és eszközeinek felhasználásával segíti a gyermek családjában való
nevelkedését, veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség
megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A
gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek családjában való nevelkedése érdekében
tájékoztatja a gyerekeket és családjaikat a jogaikról, támogatásokról, valamint
igénybevételük módjáról. Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi,

11
 mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez
való hozzájutást szervezi meg. Támogatja a válság helyzetben lévő anyát, gyerekek
részére szabadidős programokat szervez, és segíti a családokat hivatalos ügyeik
intézésében A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti
szolgáltatás feladata: - jelzőrendszer működtetése, amelynek tagjai a gyermekkel
érintkező intézmények, személyek, hatóságok - a velük való együttműködés
szervezése, tevékenységük összehangolása - A veszélyeztetettséget előidéző okok
feltárása és ezek megoldására javaslat készítése - tájékoztatás az egészségügyi
intézményeknél működő inkubátorokról, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz
való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. A kialakult
veszélyeztetettség megszüntetése érdekében alábbi feladatai vannak: -
családgondozással elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, családban
jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, segíti megoldani a családi
konfliktusokat, különösen válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás esetében -
indokolt esetben a gyermek érdekében ellátások, szolgáltatások igénybevételét, illetve
hatósági beavatkozásokat kezdeményez, úgy mint védelembe vételt, ideiglenes hatályú
elhelyezést, átmeneti és tartós nevelésbe vételt. - a veszélyeztetettség mértékének
megfelelően javaslatot készít a gyermekvédelembe vételére, illetve a családi pótlék
természetbeni formában történő nyújtására; a gyermek tankötelezettsége teljesítésének
előmozdítására; a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási
helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a
családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: - családgondozás biztosítása
- az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző
intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek
megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat
helyreállításához, - utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő
visszailleszkedéséhez
 Gyermekjóléti Szolgálat:
A települési önkormányzat gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézmény,
illetve családsegítő szolgálat, egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény
szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön
jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy
foglalkoztatásával biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási,
gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgáltatásnál megfogalmazott

12
 feladatokon túl folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyerekek szociális
helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyerekek panaszát, megteszi a
szükséges intézkedéseket. Védelembe vétel esetén elkészíti a gondozási-nevelési
tervet, amennyiben a gyámhatóság a családi pótlék természetben történő
felhasználásáról dönt, a gyámhatóság megkeresésére pénzfelhasználási tervet készít.
Továbbá szervezi, és működteti a helyettes szülői hálózatot, illetve helyettes szülőt
foglalkoztathat. nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről Segíti a nevelési-
oktatási gyermekvédelmi felelő munkáját. Amennyiben felkérést kap
környezettanulmányt készít. A települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését
kezdeményezi. Továbbá biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez
szükséges helyiségeket, valamint részt vesz a külön jogszabályban meghatározott
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában. A törvény a megye jogú városoknak
írja elő a gyermekjóléti központ működtetését, amely az általános szolgáltatási
feladatokon túl: - utcai és lakótelepi szociális munkát, - kapcsolattartási ügyeletet, -
kórházi szociális munkát, - készenléti szolgálatot biztosít. Gyermekjóléti szolgálatot,
gyermekjóléti központot egyház és más nem állami fenntartó is működtethet. A
gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele ingyenes.
 Gyermekek napközbeni ellátása
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának
megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését
kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói
munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való
részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak
gondoskodni. Különösen olyan gyerekeknek kell biztosítani akinek fejlődése
érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú
személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek,
kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül. A gyermek
korának megfelelően a napközbeni ellátások formái: - bölcsőde, a hetes bölcsőde, -
családi napközi, - családi gyermekfelügyelet, - a házi gyermekfelügyelet, - az
alternatív napközbeni ellátás.

 Bölcsőde
A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását,
szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Amennyibe a gyermek már

13
 betöltötte a 3. életévét, de még nem érett az óvodai nevelésre, akkor négy éves koráig
gondozható, valamint fogyatékos gyermek nevelését is végezheti, a gyermek hat éves
koráig. A bölcsőde speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel,
gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal
segítheti a családokat. A bölcsődei ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén,
ha a gyermek a 3. évét betöltötte. A bölcsődei felvételkor előnyt élvez az a gyermek,
aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, akinek szülője vagy más
törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban áll. Bölcsőde működtetése kötelező feladat, azon települési
önkormányzatok, főváros azon kerületeiben ahol az állandó lakosok száma tízezernél
több. A bölcsődei ellátás után térítési díjat kell fizetni, azonban figyelembe kell venni
a család egy főre jutó havi jövedelmét. Az gondozást térítésmentesen kell biztosítani: -
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek - a tartósan beteg
vagy fogyatékos gyermek, - a három- vagy többgyermekes család gyermekének, - az
átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy
gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek
részére. Amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett személy jövedelemmel nem
rendelkezik, részére az ellátás ingyenes. A bölcsődék száma a rendszerváltás után
fokozatosan csökkent, jelen törvény is csak a tízezer főnél nagyobb lakosság számú
önkormányzatoknak teszi kötelező feladattá. Tapasztalatom az hogy, kis településen is
lenne igény rá, illetve ahol működik ott a biztosított helyek kevésnek bizonyulnak. A
statisztikai adatok is ezt mutatják. 2011- ben hazánkban 689 bölcsőde működött. A 35
450 férőhelyen 36 685 kisgyermeket láttak. A bölcsődék kihasználtsága még a 2010-
ben végrehajtott 20 százalékos férőhelybővítés ellenére is több mint 100 százalékos.
Évente átlagosan 4 000 kisgyermeket utasítanak el férőhelyhiányra hivatkozva az
ellátók. A közoktatási törvény módosítása értelmében 2009 őszétől a 2000 lakosnál
kisebb lélekszámú településeken a 2 évesnél idősebb gyermekek óvodai csoportban
történő nevelése biztosítható, ezek az úgynevezett óvodabölcsődei csoportok.
Jelentősége abban van, hogy megoldást kínál a bölcsődés korú gyermek elhelyezésére
kistelepülésen is, akkor is ha az önkormányzat önálló bölcsödét nem tud létrehoz. Így
lehetőséget biztosít a kisgyermekes anyukák részére, hogy munkába tudjanak állni.
 Családi napközi
A családi napközi bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai
oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az

14
 iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi
napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban
nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet,
gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást, fogyatékos gyerekeknek
szükségleteikhez igazodó ellátást. Családi napközbeni ellátást olyan személy
biztosíthat, aki nagykorú, cselekvőképes, büntetve nem volt, személyisége alkalmas a
gyermek ellátására és elvégezte a törvény által előírt tanfolyamot. A családi napközi
működhet a gondozást végző otthonába, vagy más e célra kialakított helyiségben. Az
ellátásban húszhetes kórtól tizennégy éves korig lehet gyereket ellátni, illetve öt
gyerek gondozható, saját gyermekével együtt, ha fogyatékos gyermeket is gondoznak,
abban az esetben a gyerekek száma négy, ha minden gyermek fogyatékos, akkor
három lehet. Saját gyermek után nem jár állami támogatás.96 Ez a szolgáltatási forma
Angliából származik. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy gyorsan elterjedt. A
férőhelyek száma 2007 és 2011 között a tízszeresére nőtt. Általában a nagyobb
lakosság számú településeken található meg ez az ellátás, illetve kisebb településen
ahol nincs bölcsőde. A férőhelyek 15%-a a fővárosban, 16%-a megyei jogú városban,
a többi egyéb városokban és községekben található. Az ellátó kapacitás 40% a tízezer
lakosnál kisebb településeken koncentrálódik, ott, ahol bölcsődét nem kötelező
fenntartani. Ezeken a településeken ez a jellemző ellátási forma az óvodába még nem
íratható, de napközbeni ellátást igénylő gyermek gondozására.
 Családi gyermekfelügyelet
A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az
ellátást nyújtó saját otthonában. Az ellátás keretében kettő éves kortól négy éves korig
gondozható gyermek, az ellátható gyerekek száma saját gyermekével együtt három fő
lehet. Saját gyermek után nem jár állami támogatás. Az ellátás személyi kritériumai
megegyeznek a családi napközi feltételeivel. Ez a gondozási forma még nem terjedt el.
 Házi gyermekfelügyelet
A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy
más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy
időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a
szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A
gyermek életkorának, egészségügyi állapotának megfelelő ellátást kell biztosítani. A
gyermek magántanulóként folytatja tanulmányit betegsége, fogyatékossága miatt,
akkor segíteni kell őt iskolai tanulmányaiban. A gondozást végző személlyel

15
 kapcsolatos előírás megegyezik a családi napközinél leírtakkal. Az ellátásért térítési
díjat kell fizetni, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a gyermek családjában
az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet. Hazánkban a házi gyermekfelügyelettel
gondozott gyermek száma igen alacsony, az elmúlt években az ellátást az év folyamán
igénybe vevők száma alig 97 Az adatok azt mutatják évről-évre csökken a
gondozottak száma, így csökken a szolgáltatást biztosító személyek száma is.
 Alternatív napközbeni ellátás
Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás
keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek
szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás; a
csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított
nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés.
 Gyermekek átmeneti gondozása
A gyermekek átmeneti gondozása a gyermek teljes körű ellátását jelenti, ahol a
gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának,
egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal
való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről,
lakhatásáról gondoskodnak. Az ellátást a szülő kérelme alapozza meg, amennyiben a
szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más
akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. Az
ellátás ideiglenes jellegű. A fogyatékos gyermek részére különleges szükségleteihez
igazodó ellátást kell nyújtani. Amennyiben a gyermek szülője otthontalanná vált,
akkor a gyermek átmeneti gondozás helyén ő is elhelyezhető. A gyermek átmeneti
gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási
helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. Ha gondozás előre láthatóan a
harminc napot meg fogja haladni, akkor a gyermekjóléti szolgátnak gondozási-nevelés
tervet kell készítenie a gyermekre vonatkozóan. A gondozás ideje gondozás alapjául
szolgáló ok míg meg nem szűnik, de legfeljebb tizenkét hónap lehet. Annak a
gyermeknek is biztosítani kell, ideiglenes jelleggel az ellátást, aki lakóhelyéről
önkényesen távozott, és a gyermek felügyelet és ellátás nélkül maradt. A további
gondozáshoz a gyermeket gondozó belegyező nyilatkozata szükséges. Amennyiben a
szülő vagy más törvényes képviselő:
- ideiglenes gondozásról való értesítést követő három napon belül nem
gondoskodik gyermekéről,

16
- a gyermek átmeneti gondozásához nem járul hozzá vagy nem kéri,
- a gyermek visszakerülése ellentétes a gyermek érdekével,
- a gondozási idő letelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza
- a gondozási idő letelte előtt is , ha nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi
környezetébe nem térhet vissza,
- a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek átmeneti gondozását
ugyanazon intézményben két éven belül másodszor is kéri, akkor értesíteni kell a
gyámhatóságot a szükséges intézkedés megtétele miatt.
Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a
gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet.

 Helyettes szülő
A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában
biztosítja.
Helyettes szülő az lehet, aki huszonegyedik évét betöltötte, cselekvőképes, büntetve
nem volt, személyisége alkalmas a gyermek ellátására és elvégezte a törvény által
előírt tanfolyamot, és vállalja, hogy a nála elhelyezett gyermeket neveli, gondozza.
A helyettes szülő saját gyermekével együtt legfeljebb négy gyermek gondozását
végezheti. A helyettes szülők munkáját a működtető folyamatosan tanácsadással
segíti, folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a
szakmai tevékenységük ellátásában. A működtető külön jogszabályban meghatározott
szakmai követelmények figyelembevételével kiválasztja, felkéri, felkészíti,
nyilvántartásba veszi. A helyettes szülő tevékenységét az e törvényben meghatározott
helyettes szülői jogviszonyban végzi.

 Gyermekek átmeneti otthona

A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki
átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül
maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt
veszélyeztetett.
A gyermekek átmeneti otthona segítsége nyújt a gyermek családjába történő
visszatéréséhez együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal. Az otthon legalább
tizenkettő és legfeljebb negyven gyerek ellátását biztosítja. Az átmeneti lakásotthon
olyan otthon ahol legfeljebb tizenkét gyermek gondozása történik önálló lakásban,

17
házban, családias körülmények között. A gyermekek átmeneti otthona helyettes szülőt,
vagy helyettes szülői hálózatot is működtethet, és ellátja ebben az estben az ezzel járó
feladatokat is.
 Családok átmeneti otthona
Családok átmeneti otthonába a gyermek és szülője együttesen helyezhető el, ha
lakásuk nem biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől,
családjától. A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven
felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja.
A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során
befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt
otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, valamint a
válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről
kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát
vagy férjét. Biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja
otthontalanná vált szüleit . Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti
ellátásához, gondozásához, neveléséhez, biztosítja a szülő számára a gyermekével való
együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, a szülőknek az ellátás mellett jogi,
pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt. A családok átmeneti otthona
közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást
szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében,
otthontalanságának megszüntetésében.

Az átmeneti családok otthona krízisközpontot működtethet. A krízisközpont a

bántalmazott családot fogadja be. Alaptevékenysége keretében a legfeljebb nyolc hét
időtartamra lakhatást, valamint a család szükségleteit kielégítő – étkeztetést, ruházatot,
- mentálhigiénés és egységügyi ellátást biztosít. Kiegészítő tevékenység keretében a
család reintegrációja segítésére félutasház- szolgáltatást nyújthat. Igénybevételének
feltétele, a bántalmazottnak legyen bejelentett munkahelye, részt vegyen az
előtakarékossági programban, illetve a külön jogszabályban meghatározott
reintegrációs programban.
A gyermekek- és családok átmeneti otthona jellemzően a nagyobb városokban
működik, ez a törvényi előírásokkal áll összefüggésben.

18
A gyermekvédelmi szakellátás
A gyermekvédelmi szakellátás célja a családjából kikerült gyermek részére otthont
nyújtó ellátás, a fiatal felnőtt számára utógondozói ellátás, és a szakellátást egyéb
okból igénybevevő gyermek teljes körű ellátásának biztosítása.
A személyes gondoskodás keretébe tartózó gyermekvédelmi szakellátás keretébe
tartozik az
- otthont nyújtó ellátások:
nevelőszülők
gyerekotthon
- utógondozói ellátás
- területi gyermekvédelmi szakellátás
Otthont nyújtó ellátások keretében kell az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, átmeneti
és tartós nevelésbe vett gyermek teljes körű ellátást biztosítani. Valamint a családjába
történő visszahelyezés érdekében előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő
családgondozást. Ha ez nem lehetséges akkor az örökbefogadásának elősegítését.
Amennyiben a családjába visszakerül, akkor visszailleszkedését elősegítő, illetve
önálló életének megkezdéséhez utógondozást kell biztosítani. Utóbbi esetben akkor ha
gyámhatóság elrendelte. Ezen ellátáson belül különleges ellátást kell biztosítani a
tartósan beteg, illetve fogyatékos és a három év alatti gyermek részére.
A súlyos pszichés tüneteket, magatartási problémákat mutató. illetve
beilleszkedési zavarokkal, valamint alkohol, drog egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő
gyermek részére, pedig speciális ellátást kell nyújtani. A speciális ellátás magába
foglalja a gyermek korához, állapotához, szükségleteihez igazodó oktatást,
szakképzést, ápolást, szocializációját, reszocializációját, valamint a habilitációs és
rehabilitációs kezelését.
Az otthon nyújtó ellátás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermek
helyzetét, és évente egyszer, három év alatti gyermek esetén félévente felülvizsgálják
azt a gyermekvédelmi bizottság véleménye alapján.
Az otthon nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható
részét a teljes körű ellátás kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházatra,
szabadidő eltöltésre, kulturálódásra, játékra, sporteszközökre, a gyermek fejlesztésére,
tehetséggondozásra, gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén zsebpénzre.
Otthon nyújtó ellátást biztosít:
- a nevelőszülő

19
- gyerekotthon
- szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó
bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek
lakóotthona a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával.

20