A tanulási problémákat, tanulási akadályozottságot mutató népesség

meghatározása, fogalomrendszere, a fogalmak gyógypedagógiai értelmezése

1. A tanulónépesség meghatározása
Megközelítések: pszichometria; jogi; gyógypedagógiai szempontból
1.1. Pszichometria
Az intelligenciatesztben elért pontszámon alapul. /Lányiné bírálatai pl. kultúrafüggőek.../
BNO 10 = a betegségek nemzetközi osztályozása

IQ 70 fölött átlagos normál

IQ 70 – határeset tanulási akadályozottság
F70: IQ 50 --> 69-ig enyhén értelmi tanulási akadályozottság
fogyatékosság
F71: IQ 35 --> 49-ig közepesen sérültek, értelmi értelmi akadályozottság
fogy.
F72: IQ 20 --> 34-ig súlyosan értelmi értelmi akadályozottság
fogyatékosság
F73: IQ 20 alatt igen súlyosan értelmi fogy.

A BNO az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló

kódrendszer, rövidítés alapján az F70-es kóddal jelölik, a Mentális retardációt, sérülést (ez
alatt a szellemi képességek terén való elmaradást értjük, intellektuális képességzavart). A
BNO 10 és a DSM-V osztályozási rendszer kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik
országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer
alapján lehessen besorolni.
BNO10 és a DSM 5- osztályozási rendszere segíti a gyógypedagógai munkát, az orvosi,
biológiai szempontú rendszerezést. A legtöbb DSM-V zavar rendelkezik numerikus BNO10
kóddal.
Elsőként Frim Jakab (1884) írta le magyar nyelven a szellemi gyengeség (idiotizmus)
állapotát. Az enyhébb butaságot (imbecillitás) elkülönítette a súlyosabb tompaelméjűségtől
(cretinizmus).

1.2. Jogi
- 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról (1993. évi LXXIX. törvény módosítása) →
Bevezette a sajátos nevelési igényű gyermek fogalmát.
Korábban "speciális nevelési szükséglet"-nek nevezték! A nyelvi átalakítás fogalmi változást
is jelentett.
Az SNI nem diagnosztikus kategória, hanem egy olyan gyűjtőfogalom, amelynek
alkalmazásával a fogyatékos gyermekek számára a közoktatási intézményekben
többletjogokat biztosítanak. Az SNI akkor állapítható meg, ha az orvosi, pszichológiai,
gyógypedagógiai diagnosztikai eljárásokkal a közoktatási törvényben felsorolt
fogyatékosságok és zavarok beigazolódnak.

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről új fogalomhasználata az SNI-ről:

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

 a) különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló:
1. sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló (SNI)
2. beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló
(BTMN)
3. kiemelten tehetséges
gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló
törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek, tanuló
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: "Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az
a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd."

SNI - nem a gyermek fogyatékosságáról van szó, hanem az adott pedagógiai feltételek miatt a
gyermek különleges bánásmódra való ráutaltságáról. Tehát nem szinonimája a
fogyatékosságnak, csupán a pedagógiai teendők sajátosságaira utal.

1.3. Gyógypedagógiai
a) Értelmi fogyatékosság:
- értelmileg akadályozottak (IQ 50 alatt)
- enyhén értelmi fogyatékos személyek (IQ 50-69) tanulásban akadályozottak körébe
tartoznak

b) Tanulási korlátok/problémák (gyűjtőfogalom):

- tanulási nehézség (elmaradás, gyengeség – átmeneti, nem tartós, a tanköteles népesség
kb 10 %-a)
- tanulási zavar (tartós, de nem átfogó, 1-1 területet érint, a tanköteles népesség 2-3 %-
a)
- tanulási akadályozottság (átfogó és tartós, a kognitív funkciókat érinti, a tanköteles
népesség 3-6 %-a:
o enyhe értelmi fogy-ság (IQ 50-69, van lehetőség a szegregált ellátásra = EÁI,
de integrálható is)
o az ált-os isk-ban gyengén tanulók (IQ 70 határeseti, többségi int-be
integrálható, nem enyén ért-i fogy)
A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején vita bontakozott ki az enyhén ér¬telmi
fogyatékos gyerekek számára kialakított iskolatípus, a kisegítő iskola okta¬tási rendszerünkön
belüli funkciójáról.
1978 - Budapest vizsgálat (Czeizel-Lányiné-Rátay): a kisegítő iskolák tanulóinál mintegy
40%-ban nem volt kimutatható olyan idegrendszeri, biológiai sérülés, amelynek alapján
értelmi fogyatékosnak minősülhettek volna. Ez a vizsgálat feltárta azt a tényt, hogy a
tanköteles népesség egy jelentős csoportja hátrányos szociális körülményei miatt minősül
értelmi fogyatékosnak. -->
Ettől kezdve 2 alcsoportot különböztettek meg:
- Eddig is ismert, az idegrendszer organikus, biológiai, genetikai sérülésből eredő
értelmi fogyatékosság
- Új fogalomként a multifaktoriális, familiáris eredetű értelmi fogyatékosság jelent meg

1983 - Ladányi és Csanádi vizsgálat: Pestlőrinc 6 általános és 1 kisegítő iskolájában végzett

vizsgálatuk nyomán megállapítják, hogy az átlagosnál sokkal hátrányosabb körülmények
között nőttek fel a kisegítő iskolába került gyerekek.
A kisegítő iskolába járó gyerekek három fő típusát különböztetik meg:
1) Súlyosabb diagnózissal érkező, magasabb társadalmi státuszú és jobb körülmények
között élő családok gyermekei
2) Azok a gyerekek, akik hátrányos szociokulturális és egészségügyi ellátottságuk miatt
már az iskolába kerülés idejére behozhatatlan lemaradást szereztek
3) Azok a gyerekek, akiknek elkerülhető lett volna a kisegítő iskolai áthelyezése.
Ezeknek a hátrányos helyzetű gyerekeknek a fejlesztésére, felzárkóztatására,
magatartásproblémáinak kezelésére az általános iskola nincs felkészülve, nem nevelési
és szociális feladatként, hanem az értelmi fogyatékosság jeleként értelmezik a tanulási
akadályozottságot.

1984 - Zala megyei kutatás (Illyés Sándor): a hátrányok halmozódásának okait kereste, az
általános iskolai képezhetőség alsó határa és a kisegítő iskola működési területének korszerű
kijelölésére irányult. A kutatás során a nevelhetőség egyik meghatározó faktoraként a tanulási
képességet feltételezték. Megállapították, hogy a nehezen tanuló gyermekeknek létezik egy
olyan csoportja, akiknél sem biológiai/organikus sem genetikai/familiáris okkal nem
magyarázható a gyenge tanulási teljesítmény.
A tanulási képesség vizsgálatának eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy az enyhe értelmi
fogyatékosság mellett bevezetésre kerüljön egy tágabb értelmű kifejezés a tanulási
akadályozottság.
2. A tanulási nehézség, zavar, akadályozottság fogalma
A tanulás a viselkedésben bekövetkező változás, amely a környezetben végbemenő
folyamatok észlelése nyomán jön létre. A tanulást nem csupán a szellemi fejlődésre, hanem
motorikus és szociális viselkedés változására is értjük.
A tanulás egy interakciós folyamat: az ember és környezet egymásra hatásának eredménye.
Ez sokféle módon megzavarható, korlátozható és akadályozható. Az okokat az egyénen belül
és a környezetben is felfedezhetjük.

Mesterházi szerint a tanulás:

- az információs csatornák megnyitása, az információ befogadása, rendszerezése,
beillesztése a már meglévő struktúrába, - az értelem működésének megváltozása.

Tanulás feltétele a tanulási képesség, azaz egy specifikus viselkedési mód, amely függ a
tanulás tartalmától, módjától és a személyiség aktuális állapotától, - tanult képesség,
gyakorlás eredményezi, - pedagógiai módszerekkel célirányosan fejleszthető. Személyiségbeli
vagy környezeti tényezők megzavarhatják. Ha a tanulási képesség sérül, lelassul, tanulási
nehézséghez vezethet.

A tanulás terén mutatkozó problémákat súlyosság, illetve befolyásolhatóság szerint három

nagyobb csoportba sorolja a magyar gyógypedagógiai szakirodalom, amelyeket
összefoglalóan tanulási korlátoknak neveznek. A tanulási korlátok kifejezést (Bach nyomán) a
tanulási gyengeségek, tanulási zavarok és tanulási akadályozottság gyűjtőfogalmaként
használjuk.

3. A tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmának

viszonya
A tanulási akadályozottság (tanköteles népesség: 3-6%):
 - tanulásban akadályozott személyek (10-15%)
--> ebből az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek (2,5-3%) szakértői
véleménnyel rendelkeznek (BNO-10, F 70, IQ: 50-69)
+ a többségi általános iskolában nehezen tanulók - nem feltétlen rendelkeznek szakértői
véleménnyel

„Az enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját képezik.

(Korábbi elnevezésüket: debilisek, a modern gyógypedagógia már nem használja.)
Az enyhén értelmi fogyatékos személyek személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az
idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével
és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés)
diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.”
Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése,
emellett a nem intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések.

Diagnosztikus ismérvek (jellemzőik):

 megértés és a nyelvhasználat lassabban alakulhat ki
 a kifejező beszédkészségek hiányosságai egészen a felnőttkorig észlelhetők
 önállóság lassabb kialakulása
 csak kisebb részüknél lehet organikus okokat felfedezni
 kísérő tünetek lehetnek: autizmus, más fejlődési rendellenességek, epilepszia, magatartás
zavarok

Tanulási helyzetekben megfigyelhető:

- téri tájékozódás, finommotorika, figyelemkoncentráció, bonyolultabb gondolkodási
folyamatok, kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.
Ezek egyénenként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg;
a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát mutatják, és akadályozzák az
iskolai tanulás eredményességét.

Magyarországon a fogalomhasználat változása nagyjából követte a nemzetközi trendeket,

ennek megfelelően az értelmi fogyatékosság meghatározása sok változáson ment keresztül. A
szakirodalomban a klasszikus értelmi fogyatékosság (mental retardation) elnevezést
mindinkább felváltja az intellektuális képességzavar (intellectual disability) terminus.

A tanulási akadályozottság (ezen belül az enyhe értelmi fogyatékosság) jelenségét leíró négy
rendszerelméleti modellje:

Statikus-deficitorientált modellek Dinamikus-személyiségközpontú modellek

Az enyhe értelmi fogyatékosságot, mint A tanulási akadályozottságot (ezen belül az
irreverzibilis (meg nem fordítható) enyhe értelmi fogyatékosságot), mint
károsodást tüntetik fel – az IQ nem megváltoztatható, befolyásolható reverzibilis
fejleszthető tényező

1. Orvosi-biológiai modell 1. Társadalomtudományi-szociológiai

Biológiai endogén-exogén tényezők modell
 által kiváltott (agy) károsodás és
fejlődészavar
2. Pszichológiai modell
Az IQ alapján meghatározott
intelligenciahiány, illetve
intelligenciasérülés.
A szocio-kulturális feltételek figyelembe
vétele, a környezet megfelelő alakításával a
társadalmi elkülönítés megszüntetése a cél
2. Pedagógiai modell
Gyógypedagógiai hatásrendszerrel történő
segítés és fejlesztés, elsősorban integrált
feltételek között.

Gyógypedagógiai szemléletmódok:

Deficitorientált szemlélet: Hangsúly az egyénben kialakuló hiányon van, átlagtól való eltérés
aránya: Pszichometriai kritérium – IQ.
Holisztikus szemlélet: A gyermek személyiségét, az individumot helyezi a központba. Az
egész emberrel, a teljes személyiséggel foglalkozik. Az akadályozottság csak egy része.
Elfogadja a gyerekek közötti különbséget.
Ökológiai szemlélet: Az embert a környezetével együtt, annak kölcsönhatásával kell
vizsgálni. A környezetet kell az akadályozott gyermekekhez igazítani (biztosítani kell a tárgyi
és személyi feltételeket).

4. A nemzetközi fogalomhasználat és annak problematikája - Nemzetközi

Terminológia
A tanulási problémákkal küzdő tanulókkal kapcsolatos terminológia, illetve klasszifikációs
rendszerek országonként eltérőek. Ez megnehezíti a külföldi kutatási eredmények hazai
felhasználását, a kidolgozott oktatási módszerek adaptálását, illetve a hazai eredmények,
módszerek idegen nyelven történő interpretálását. A hazai gyógypedagógiai szóhasználat
számos új kifejezéssel bővült az elmúlt évtizedben. Új fogalmak megjelenésének okai:
- normalizációs elv
- ökológiai szemléletmód
- terminusok devalválódása (elévülése)
Pedagógiai Pszichológiai
IQ ELNEVEZÉSEK
fogalmak fogalmak
határeset
nincs idegrendszeri
70 - pszeudodebilitás
elváltozás tan-ban tanulási
akadályozottak akadályozottság
enyhe értelmi IQ 50 felett
fogyatékosság debilitás
50 – 69
idegrendszeri sérülés is
van intellektuális
középsúlyos értelmi képességzavar
35 – 49 imbecillitás értelmi
fogyatékosság
akadályozottság
súlyos értelmi
34 alatti idiótizmus IQ 50 és alatta
fogyatékosság

A tanulási korlátok gyűjtőfogalmai a kilencvenes évek végétől kezdődően terjedtek el a hazai

gyógypedagógiai szakirodalomban, elsősorban a német nyelvterületen használatos
meghatározásokat véve alapul. Ennek oka a hasonló iskolarendszer, hasonló feltételek.
 E gyűjtőfogalmak alá tartozó kategóriák: tanulási gyengeség, tanulási zavar, tanulási
akadályozottság.

Tanulási korlátok a NÉMET szakirodalomban

- Problemkinder = Speciális (gyógy)pedagógiai segítséget igénylő gyerekek

- Heilpädagogik és Sonderpädagogik = Gyógypedagógia és különpedagógia: a
gyógypedagógia pedagógia legyen és semmi más. Természetesen orvosi, pszichológiai
és szociológiai ismeretekkel dúsítva, mindez a megsegítés és a fejlesztés érdekében.
- Lernbeeintrechtigungen = Tanulási korlátok (gyűjtőfogalom)
- Lernbehinderung = Tanulási akadályozottság, tartós, mély és kiterjedt iskolai
teljesítmény elmaradás, intelligencia elmaradás is kíséri, de nem olyan súlyos
mértékben, mint az értelmi fogyatékosságnál. A 2.-3. iskolai évben kiderül. Speciális
szakemberek együttműködését igényli. Fejlesztésük sikere nagymértékben függ a
tanítás módszereitől.
- Lernstörungen = Tanulási zavar A tanulási akadályozottság kisebb szintű formája
- Lernschwierigkeiten = Tanulási nehézség Az iskolai teljesítmény még tolerálható.

Tanulási korlátok fogalomhasználata az AMERIKAI szakirodalomban

SLOW LEARNER, (STRUGGLING LEARNER) (SLA) lassan tanulók csoportja:

- nem jelent hivatalos diagnosztikai kategóriát az USA-ban. A kifejezés azokra a
tanulókra utal, akiknek intelligenciaszintje az átlagosnál alacsonyabb, de nem esnek az
enyhén értelmi fogyatékos kategóriába, és nem azonosítható körükben súlyos
probléma a tanuláshoz szükséges készségek, képességek területén,
- De az iskolai követelményeket nem képesek teljesíteni. IQ<85 alatti (határeseti, átlag
alatti kategória).
- Kognitív képességeik lassabban, egyenetlenül fejlődnek, de ugyanolyan fejlődési
folyamaton mennek keresztül.

LEARNING DISABILITY (LEARNING DIFFICULTY, LEARNING DISORDER, (LD)

Leginkább a tanulási zavarnak megfeleltethető
- azon gyermekek, akiknek tanulási kudarcai mentális retardációval nem
magyarázhatók,
- A nem várt iskolai, tanulási alulteljesítés jelöléseként jelent meg e kifejezés.
- A rendellenességek belső eredetűek, a központi idegrendszer diszfunkcióinak
tulajdoníthatóak, bármely életszakaszban kialakulhatnak.
- befolyásolhatják külső hatások (nem megfelelő oktatás, kulturális különbségek), de
ezek nem következmények és nem a probléma előidézői.
- Az USA-ban az ellátás alapját jelentő jogszabály: IDEA – meghatározása szerint: a
megértésben és a beszélt v. írott nyelv használatában szerepet játszó pszichikai
folyamatok zavarát jelenti. Ami a figyelem, a beszéd, a gondolkodás, az olvasás, írás,
betűzés, matematikai műveletvégzés készségeinek tökéletlenségében nyilvánul meg.

INTELLEKTUAL DISABILITYES (ID) – (MILD COGNITIVE DISABILITY, MILD

MENTAL DISABILITY, MILD INTELLECTUAL DISABILITY (MID)
értelmi fogyatékossággal megfeleltethető (korábban mental retardation). MILD = enyhe
- általános kognitív és az adaptív viselkedés, képességek terén megfigyelhető 2 vagy
több terület akadályozottsága, megkésettsége (pl kommunikáció, személyes
 gondoskodás, szociális képességek, önmenedzselés, társas viselkedés zavara). IQ 50-
69 A zavar 18 éves kor előtt megjelenik.

A magyar és amerikai kifejezések megfeleltetése

A tanulási korlátokhoz kapcsolható magyar és
amerikai definíciók között egyértelmű
megfeleltetés nem alakítható ki, ugyanakkor a
kétféle terminológia bizonyos mértékű közelítése
lehetséges.
A folyamatos vonalak azokat a kifejezéseket
kötik össze, amelyek esetében nagyfokú a
hasonlóság. A szaggatott vonalak azokat a
szakszavakat kapcsolják össze, amelyek esetében
kisebb mértékű megfeleltetés lehetséges.

Tanulási korlátok az ANGOL (EGYESÜLT

KIRÁLYSÁG) szakirodalomban
Level of learning disability
értelmi fogyatékosság
normal (átlagos)
mild (enyhe)
moderate (közepes, mérsékelt)
IQ level
70 vagy felette - nincs idegrendszeri elváltozás
50-69 – idegrendszeri sérülés is van, ma tanulási
akadályozottság
35-49 – ma tanulási akadályozottság

severe (súlyos) 20-34 – értelmi akadályozottság

profound (mély) 20 alatt – értelmi akadályozottság

LEVEL OF LEARNING DISABILITY

- USA: tanulási zavar
- Egyesült Királyságban: értelmi fogyatékosság

5. GYGYK - fogalmak
Frim Jakab: már 1884-ben felhívja a figyelmet a súlyosság szerepének fontosságára
Szenes Adolf, Berzina János, Roboz József: ők már a fogyatékosságok osztályozásánál
számos szempontot vettek figyelembe (pedagógiai megfigyelések, tananyagleírások,
módszertani útmutatások, eszközismertetések előzték meg, készítették elő a gyp.-i nevelés
tartalmát, módszereit, eszközeit szabályozó alapdokumentumok, tantervek készítését.
Éltes Mátyás: az enyhe fokban értelmi fogyatékosok első hazai iskolájának megalapítója
1905-ben és 1909-ben készített tanterveiben igazodott a fejlettségi szinthez és lehetőséghez
Bárczi Gusztáv: nem orvosi fejjel kereste az értelmi fogyatékosok fejlesztésének,
csoportalakításának módját, hanem a képességek, szociabiltás, munkateljesítmény alapján.
(erre egy „fejlődési értékeket kifejező pontrendszert is létrehozott)
Fogalmak (Gyógypedagógiai lexikon)
Gyógypedagógia történet
A gyógypedagógia egyik ága, annak történelmi fejlődési folyamatát, múltját feltáró és
feldolgozó gyógypedagógiai diszcilpína. A gyógypedagógiai integritás része, de egyben
történelmi tudományág is.
A forrás és határtudományai a történelmi tudományok, különös tekintettel a szaktudományos
történelmekre (filozófia, jog, pedagógia, pszichológia, fonetika, orvostört., ikonográfia,
muzeológia, numizmatika, néprajz, stb.).
Tárgya a gyógypedagógiai folyamat, a gyógypedagógiai eszme- és intézményrendszer
alakulása a kezdetektől, napjainkig. A gyógypedagógia feltárása során arra keresünk választ,
hogy az emberi társadalom különböző fejlettségi fokán milyen indítékok hatására, milyen
szemlélet alakul ki a fogyatékosokról, ennek alapján milyen bánásmódban, gondozásban,
nevelésben, képzésben, iskoláztatásban, részesülnek, milyen a társadalomban a szerepük,
milyen lehetőségeik, jogaik vannak, hogyan jutunk el a társadalmi szintű rehabilitációhoz,
integrációhoz, hol tartunk ennek megvalósításában.
Funkciója a gyp. fejlődéstörténetében érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek,
tendenciák feltárása, különböző álláspontok harcának bemutatása, jelentősebb történelmi
események, fordulópontok megjelölése, kiemelkedő személyiségek hatásának elemzése,
életrajzolása, a gyógypedagógiai folyamat tervezésének segítése
Raschburg Pál
- Nemzetközi hírű elme- és ideggyógyász
- A kísérleti pszichológia és gyógypedagógia megteremtője Magyarországon
Séguin
- Orvos, pszichiáter, gyógypedagógus, az oligofrén pedagógia neves úttörője
- Egész életében értelmifogyatékosokkal foglalkozott, Franciaországban és
Amerikában, tanítómesterével ellentétben rendületlenül hitt az ért.fogyatékosok
nevelhetőségében
- Tanított, tanulmányokat folytatott, könyveket írt, elsőként fogalmazta meg az
oligofrén ped. alapkérdéseit
- Élete végére elfordult az állami intézményes neveléstől, egy magániskola létrehozását
tervezte, szorgalmazta (végül a halála után épült meg)
Illyés Gyuláné (Kozmutza Flóra)
- Gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár a
gyógypedagógiai pszichológia kiváló művelője, megújítója, művelője
- Az oklevele kézhezvételétől a nyugdíjig a főiskola munkatársa volt
- Több új típusú gyp.-i intézmény létesítését kezdeményezte
Szondi Lipót
- Nemzetközi hírű, 1944-től Svájcban élő orvos, pszichiáter, sorsanalízis, a Szondi féle
ösztöndiagnosztikai teszt megalkotója
- Pályakezdő éveit Raschburg mellett töltötte
- Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratóriumot vezette, miután zsidósága
miatt el kellett mennie Bergen-Belsenbe itt is írt és tanfolyamokat tartott.
- Ő és kutatócsoportja nemzetközi hírnévre tett szert.
Tóth Zoltán
- Gyógypedagógus, bölcsészdoktor, a Bárczi nemzetközi hírű igazgatója
- Pályakezdőként a vakok bp.-i intézetében dolgozott, 1919-től a Vakokat Gyámolító
Orsz. Egyesületéhez tartozó ifjú vakok intézményének igazgatója, sokat tett a vokok
munkalehetőségeinek bővítéséért és társadalmi beilleszkedésükért
- Előadásokat tartott a Gyógypedagógiai Tanítóképzőben
- Nagyrészt az ő érdeme, hogy Magyarországon 1928.-tól 4 éves Gyógypedagógiai
Tanárképző Főiskola működik
- Az egységes (nem szakosított gyógyped. Képzés legkövetkezetesebb szószólója és
hírnöke és létrehozta a Magyar Gyógypedagógiai Társaságot, amelynek haláláig
főtitkára volt
- A Nemzetközi Gyógypedagógiai Társaság Alelnőke volt
Kisegítő iskola
- Speciális, eltérő tanrendű iskola; a gyógypedagógiai iskolák egy típusa, alsófokú
oktatási intézményrendszer része
- Első: 1867-ben Drezdában épült, Magyarországon 1900-ben indult meg a kisegítő
iskoláztatás, de a 20-as évek végéig nem tartozott a gyógypedagógiai intézményekhez
- Hazai szorgalmazói: Szenes Adolf, Roboz József, Berkes János, Éltes Mátyás
- Amikor a fogyatékosokra is kiterjesztették a tankötelezettséget (1921) megkezdődött a
kisegítőiskolák lassú növekedése
- 1651-1961-ig gyógypedagógiai iskola néven futott, majd megindult a súlyosság
szerinti különválasztás, és létrejöttek foglalkoztató iskolák az imbecillis és kisegítő
iskolák a debilis diákok számára
- A hazai kisegítő iskolai hálózat a 70-es évek végére teljesen kiépült
- Elkezdett nőni az itt tanuló hátrányos helyzetű tanulók, különösen a cigány diákok
száma, ez vitákat indított el a szelekció problémáiról
- Az elnevezés 1985-ben szűnt meg, a megbélyegzés elkerülése céljából. Ma az eltérő
tantervű általános iskola elnevezést viseli, de ezen kívül a funkcióit és a
tanulónépességet ez nem befolyásolta
- Azt hogy ki kezdi itt az iskolát a szakértői bizottság írásos javaslata dönti el (meg a
szülő jogai)
- 1985-től iskolakísérletek folynak a tanterv korszerűsítése céljából, valamint egyes
kisegítő iskolák együttműködnek a sima sulikkal integrálás céljából
- Oligofrén végzettségű tanárok taníthatnak itt
- „A kisegítő iskola (kísérleti) tanterve meghatározta a kisegítő iskolai népesség körét:
azok vehetők fel, illetve tarthatók ott, akik az általános iskolában eredményesen nem
nevelhetők, oktathatók; korrigálható, fejleszthető képességeik, pszichikai adottságaik
viszont az osztályközösségben folyamatosan történő fejlesztést, nevelést, elemi
művelődési anyagnak, jártasságoknak és készségeknek tartós elsajátítását, illetve
kialakítását lehetővé teszik.” (Tanterv és utasítás a kisegítő iskolák számára I–II. Bp.,
1964. Tankönyvkiadó, 3., cit. Mesterházi, 1985)
- A kisegítő iskola 1970-es tanterve az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok
nevelés- és oktatáselméleti koncepciójának új alapjait rakta le. „Azt a tanköteles korú
gyermeket tekinti az iskoláztatás szempontjából (!) enyhe fokban sérült (debilis)
értelmi fogyatékosnak, aki az általános iskola követelményeinek alacsony
intelligenciája, illetve megismerő funkcióinak zavara miatt megfelelni nem tud (ez a
zavar a neuroendokrin rendszer öröklött, veleszületett vagy korai gyermekkorban
szerzett károsodásán alapul).
Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete
- Gyógypedagógusok és a sárült gyermekek, fiatalok, valamint felnőttek nevelését,
oktatását, gondozását végző, segítő szakemberek szakmai és érdekvédelmi egyesülete.
- 1972-ben alakult a felügyeletet ellátó szakminisztérium
- Gyógypedagógiai szemle kiadója
- Legfőbb szerve az évenkénti közgyűlés, két szakgyűlés között a 31 tagú elnökség és a
belőlük kiválasztott titkárság látja el a szakmai feladatokat
- Rendszeres munka az alábbi szakosztályokon folyik: értelmifogyatékosságügyi, látás-,
hallás, mozgás-, beszédfogyatékosságügyei, iskolaegészségügyi, kórházpedagógiai,
pszichopedagógiai és szociális szervezői.
- Feladata a szakmai érdekvédelem keretén belül a tagság véleményének képviselete a
szaktárcák felé, részvétel a törvények, rendeletek, határozatok előkészítésében,
kapcsolattartás a társegyesületekkel, valamint évenkénti országos szakmai
konferenciák szervezése
Oligofrénpedagógia =Értelmifogyatékosok pedagógiája
- Az értelmifogyatékosok nevelésének, oktatásának, pedagógiai kísérésének
törvényszerűségeit kutató és leíró alkalmazott pedagógiai tudomány, a
gyógypedagógia egyik ága.
- 1950-es évektől használatos, a szovjet defektológia szóból lett átvéve, de sem
tartalmilag, sem elveiben nem egyezik azzal. Hazánkban csak az 1960-as évektől
használatos az elnevezés.
- Kialakulása a XIX. Század második felében kezdődött. Az akkori orvosi pedagógia
megalapítóinak munkásságából, különösen az ún. fiziológiás nevelési rendszer vált
ismertté
- Első hazai képviselői: Frim Jakab, Szenes Adolf, Berkes János, Roboz József
- Az értelmifogyatékosok pedagógiájának fejlődését segítették a XX. Század első
felében, főként a kibontakozó gyógypedagógiai pszichológia ismereteit felhasználó
speciális tanítási és nevelési programok, módszerek, illetve az általános
gyógypedagógiai rendszeralkotás és elméletképzés eredményei.
- Tárgya: Az értelmifogyatékosság következtében megváltozott nevelhetősége
sajátosságai és az ennek megfelelő nevelési folyamat célja, területei, módszerei,
eszközei, eredményei.
- Gyakorlati alkalmazását segítik elő a fejlettségi szintekre kidolgozott nevelési
programok, didaktikai szempontok, metodikai eljárások, speciális oktatási eszközök, a
mindennapi nevelési tapasztalatok, illetve a fejlődési eredmények mérése.
- Napjainkban már az oligofrénpedagógiának két ága van: ÉRTAK és TANAK.
Oligofrénpedagógus
- Oligofrénpedagógia szakos, főiskolai végzettségű, gyógypedagógiai tanár, terapeuta
- Szakmai kompetenciája: az értelmileg akadályozottak vagy tanululásban
akadályozottak, gyermekek, fiatalok és felnőttek nevelését, oktatását, gondozását,
rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok (csoportos
oktatás, egyéni fejlesztés, diagnosztika, prevenció, tanácsadás, terápia, stb.) ellátása,
részben önállóan, részben más szakemberekkel együttműködve

Frim Jakab: orvosi, pedagógiai tapasztalat, elsőként vezeti be a gyógypedagógia fogalmat a

szakirodalomba, elismert Nevelőintézete az Alkotás utcai Gyp.-ai Nevelőintézet

Szenes Adolf: Frim Jakab intézetében látott el feladatokat, a tankötelezettség értelmi

fogyatékosokra való kiterjesztését és számukra a népiskolákban párhuzamos osztályok
felállítását elsőként javasolta

Éltes Mátyás: Gyógypedagógus, az első magyar kisegítőiskola igazgatója, a hazai

pszichometria úttörője, több mint 30 évig igazgatója a híres Mosonyi utcai, első
magyarországi kisegítő iskolának. Munkássága másik nagy vonulata a pszichometria volt.
Ennek első lépése a Binet és Th. Simon intelligenciamérő eljárás lefordítása volt, mellyel
többszáz gyermeket tesztelt.