Szegedi Tudományegyetem

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Értelmileg akadályozott tanulók pedagógiája

Záróvizsga vázlat
10. 11. tétel

Szeged
2023.
10.TÉTEL
FELKÉSZÍTÉS A FELNŐTTKORI MUNKAVÉGZÉS ÉS ÉLETVITEL
GYAKORLATÁRA
1. Értelmileg akadályozott fiatalok munkaképességének jellemzői
2. A készségfejlesztő speciális szakiskola szerepe a munkára felkészítésben
3. Komplex tevékenységi formák a munkavégzésben
4. Munkahelyi Gyakorlat Program, Támogatott foglalkoztatás
5. Jógyakorlatok, innovatív kezdeményezések hazai és nemzetközi példákkal

1. Az értelmi fogyatékos fiatalok munkaképességének jellemzői

Az értelmi sérült emberek munkavégzésének általános jellemzői:
Nagyobb monotónia tűrés, egyféle munkát ugyanolyan intenzitással hosszabb ideig tudnak
végezni.
Ragaszkodás a tanultakhoz = pontos, igényes munkavégzés.
Az irányítást elfogadják, és betartják a szabályokat.
A mechanikus munkákat folyamatosan, kitartóan végzik.
- akadályozottak a munkaképességeikben is.
- munkavégzésre NEM alkalmatlanok.
- ha megfelelő a munkatevékenység teljes értékű lehet a munkavégzésére.
A számukra ajánlott munkafolyamat:
- jól tagolt, kevés fázisú,
- kevés helyváltoztatást
- kevés átgondolást kívánó
- gyors döntést nem igénylő, állandóan irányított munka.
A felnőtt ért.ak. életében a munka az alapszükségletek közé tartozik
 hozzájárul önfenntartásához,
 megtapasztalja, hogy hasznos tevékenységre képes, amiért elismerést kap,
 munka segíti társadalmi beilleszkedését is,
 személyiségfejlesztő hatása van.
Az eredményes munkavégzés lehetőség az akadályozottság kompenzálására. De!!!!
alkalmassá kell tenni:
 gyógypedagógiai előkészítéssel
 az alkalmas munkatevékenység kiválasztásával
 a szociális adaptációval
A csökkent munkaképességek okai:
intellektuális nehézségek:
• az észlelés, megfigyelés pontatlansága
• ok-okozati összefüggések felismerésének nehezítettsége
• értelmi megítélés nehézségei
• a gondolkodás nehézségei: rigiditás, merevség, konkrétumokhoz tapadás
• figyelem spontán elterelődése, a koncentrálás nehezítettsége
motorikus gyengeség:
• nagymozgások nehézsége (lassúság vagy túlmozgékonyság)
• finommozgások fejletlensége
• szem-kéz koordináció fejletlensége
• motoros nyugtalanság (hyperaktivitás), vagy gátolt, lelassúbbodott motoros
funkciók (pl. DOWN syndróma esetén)
• mozgások megszervezésének, összerendezésének nehezítettsége
• alacsonyabb terhelhetőség
szociabilitás zavarai (kapcsolatteremtési nehézségek):
• ingerlékenység
• pszichés funkciók lassúsága
• öntörvényű viselkedés
• társaival nem vagy alig működik együtt
4. érzelmi-akarati élet defektusai:
• gátoltság, félénkség, agresszió, dac, érzékenység, gyenge akarat

2. A készségfejlesztő speciális szakiskola szerepe a munkára felkészítésben

A gyp. intézményrendszer legfiatalabb intézménytípusa
A törvényi előírás szerint: középfokú oktatási intézmény (szakképző intézmény)
A képzési idő 4 év:
- 9-10. évf.: közismereti tananyag alapján dolgoznak (Irányelv – Megszilárdító
szakasz)
- 11-12. évf.: szakképzés (Irányelvben – Szakképesítés megszerzésére felkészítő
szakasz)
- középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja:
 az életkezdéshez való felkészülést,
 egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.
- Intézményenként nagyon különböző szakmák: mezőgazdasági munkában,
kertészetben, kézműves foglalkozásokban, papíráruk feldolgozása

Szakképzést előkészítő évfolyam (9. és 10. évfolyam):

- Gyakorlati tevékenységek erősítése folyik már speciálisabb munkafolyamatokban,
- munkába állás megalapozása, (főként a védő munkahelyek kínálatára tekintettel)
- tovább folyik: közismereti tantárgyak oktatása

9-10. évfolyam Életvitel és gondozási ismeretek: Textilmunkák, Konyhai munkák,

Kertgondozás, Takarítás, Önkiszolgálás-ruhagondozás, Vásárlás, Piktogramok értelmezése,
Természetes anyagok és alakíthatóságuk

11-12. évfolyam: (Szakképesítés megszerzésére felkészítő tagozat) : Ebben a szakaszban a

munkatevékenység a meghatározó, a közismereti tárgyak száma minimális.

3.Komplex tevékenységi formák a munkavégzésben

 ház körül végzett kisegítő munkák
 a mai munkaerőpiaci feltételek alig van vagy egyáltalán nincs lehetőségük a számukra
optimális munka végzésére
 vidéki környezetben inkább adódik lehetőség a foglalkoztatásra
 készíthetnek mosogatódörzsikét, válogathatnak seprűkötéshez cirokot, készíthetnek
rongyból géptörlőket
 rongyszőnyeg, lábtörlő szövése
 papírtermékek

4. Munkahelyi Gyakorlat Program, Támogatott foglalkoztatás

A Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) programot – értelmi sérült fiatalok integrált
munkavállalását elősegítő iskolai modult – a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki, amelyet
elsőként 1996-ban egy fővárosi készségfejlesztő speciális szakiskolában vezettek be.
A Salva Vita Alapítvány programjaival segíti az értelmileg akadályozottak
álláskeresését, hogy megismerjék a munka világát, valamint segít elhelyezkedni a nyílt
munkaerő-piacon.
Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY):
Értelmi sérült emberek munkavállalásra felkészítő programja, akiknek a nyílt munkaerőpiaci
elhelyezkedéshez hosszabb felkészítésre van szükségük.
Az oktatásba beépítve heti alkalommal különböző normál munkahelyekre járnak dolgozni.
Munkacsoportok vannak, 1 munkacsoport maximum 2-3 főből áll, + az iskolai segítő (kísérő).
2 hónapig vannak 1 munkahelyen, majd munkahelyváltás történik.

Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás (TF):

(a továbbiakban TF) világszerte alkalmazott speciális munkaközvetítő szolgáltatás, amely
hátrányos helyzetű emberek munkába állítását valósítja meg, segítve a fent említett gazdasági
és a társadalmi problémák megoldását.
Eredetileg tanulásban akadályozott és intellektuális fogyatékossággal élő emberek
támogatására alakult ki a módszer, majd fogyatékos emberek más célcsoportjainál is
sikeresnek bizonyult.

5. Jógyakorlatok, innovatív kezdeményezések hazai és nemzetközi példákkal

-A NESsT Visegrádi régióbeli befektetései ->A FRUIT OF CARE Nonprofit Kft.
-Nem Adom Fel Kávézó és Étterem, Budapest
-Premier Kultcafé, Bp.
-Ability Café, Pécs
-Kék-Madár Alapítvány Ízlelő Étterem, Szekszárd
Színjátszás:
-MáSziníház
-Baltazár Színház

További jó gyakorlatok a foglalkoztatások ösztönzésére

-Fogyatékosság-barát Munkahely
-„Neked munka, nekem álom
-Segítő Vásárlás:
11. TÉTEL
ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT FELNŐTTEK ÖNÁLLÓ ÉLETVITELÉNEK
TÁMOGATÁSA. CSELEKVŐKÉPESSÉG ÉS ÖNÉRVÉNYESÍTÉS

1. Az értelmi akadályozott felnőttek emberi jogai a fogyatékossággal élő személyek

jogairól szóló ENSZ egyezmény tükrében, különös tekintettel a cselekvőképességre, a
részvétel és a bevonás elvére, a hozzáférhetőségre
2. Az önérvényesítés jelentősége, önérvényesítő mozgalmak
3. Gondnokság és támogatott döntéshozatal bemutatása és összehasonlítása
4. Lakhatás feltételei és formái
5. Lehetőségek az értelmileg akadályozott személyek foglalkoztatására (szegregált és
integrált lehetőségek bemutatása példákkal)

1. Az értelmi akadályozott felnőttek emberi jogai a fogyatékossággal élő személyek jogairól

szóló ENSZ egyezmény tükrében, különös tekintettel a cselekvőképességre, a részvétel és a
bevonás elvére, a hozzáférhetőségre
-A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (és az ahhoz kapcsolódó
Fakultatív Jegyzőkönyv) kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény:
Általános alapelvek:
a) a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés
meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét;
b) a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség;
c) teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;
d) a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi
sokszínűség, valamint az emberiség részeként;
e) esélyegyenlőség;
f) hozzáférhetőség;
g) a nők és férfiak közötti egyenlőség;
h) a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a
fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben
tartása.
Cselekvőképesség:
1. a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol
személyként ismerjék el őket.
2. a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti
a jog-, illetőleg cselekvőképesség.
3. intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek
cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.
4. A részes államok biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi
intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és hatékony biztosítékokat
tartalmaz a visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok garantálják, hogy a
cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait,
akaratát és választásait.

-Részvétel és bevonás elve

-Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás
-A politikai életben és közéletben való részvétel
-A kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvétel:
-Hozzáférhetőség

2. Az önérvényesítés jelentősége, önérvényesítő mozgalmak

-Önrendelkezés és önérvényesítés:
Önrendelkezés a saját élet felett hozott döntés, míg az önérvényesítés a választás kifejezése.
-Hatalommal való felruházás (empowerment) : Az empowerment folyamata során a cél az,
hogy az egyén minél több kontrollal rendelkezzen a saját élete felett és képes legyen megérteni a
hátrányos helyzetét előidéző okokat.

A nemzetközi emberi jogi követelmények előírják, hogy a nemzeti jogrendszereknek biztosítani

kell, hogy a korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló személyek, amennyire lehetséges,
minden területen megtarthassák döntési képességüket, illetve az ehhez kapcsolódó jogok
gyakorlásának lehetőségét is.

Önérvényesítő mozgalmak
-Önérvényesítő mozgalmak: Svédországban 1968. története röviden
Németországban 1997-ben jött létre az első informális önérvényesítő csoport.
 -EPSA: az Inclusion Europe részeként működik. Célja, hogy az európai önérvényesítők
hallatni tudják a hangjukat. Az EPSA-nak összesen 19 tagszervezete van, 16 országból.
Önálló életvitel
Támogatott döntéshozatal
Inkluzív oktatás és

-ÉFOÉSZ Önérvényesítő Tagozata: 1981-ben alakult, szülői kezdeményezésre.

ÖRÖK program: Az ember fejlődési szakaszai, és ezek alakítása ért. fogy. személyekre:
1.szint: Önismeret, az ember ismerete önmagáról és környezetéről
2.szint: Realitás, az összefüggés megélése az egyén és környezete között
3.szint: Önérvényesítés, az összefüggések alapján az önálló vélemény kinyilvánítása
4.szint: Közösségi érdekképviselet, az elért eredmények közlése a sorstársak nevében

-Kézenfogva Alapítvány AJUPID programja - „Az értelmi sérült emberek

igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférése biztosításának elősegítése” (Access to
Justice for Persons with Intellectual Disabilities – AJuPID): 2014 áprilisában indult öt ország.
A projekt célja a fogyatékos emberek potenciális támogatói környezete, valamint a
hatósági/bírósági alkalmazottak tájékoztatása az Ígéretes gyakorlatok útmutatóján,
érzékenyítő rendezvényeken, a honlapon és képzésen keresztül az értelmi fogyatékos emberek
jogairól és arról, hogy miként lehet őket megfelelően támogathatni.

3.Gondnokság és támogatott döntéshozatal bemutatása és összehasonlítása

Cselekvőképesség fogalma:
 minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét ez a törvény vagy a bíróság
gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza
A cselekvőképesség teljes korlátozása: cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett
-Gondnokság alá helyezés:
-Gondnokrendelés
-A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal

A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

a támogató kirendelése
a támogató feladata
a hivatásos támogató

4.Lakhatás feltételei és formái:

Az értelmi fogyatékos személyek lakhatását tekintve mára az alternatív lakóformák széles
tárháza van jelen a nemzetközi és magyarországi gyakorlatban.
Lakhatási célok és formák
-Támogatni az értelmi fogyatékossággal élőket, önálló életük megteremtésében.
- Elősegíti társadalmi beilleszkedésüket.
-Segíti őket az emberi méltósághoz, a teljes élethez fűződő alapvető jogaik érvényesítésében.
Lakhatási formák: családi környezet, támogatott lakhatás, lakóotthon , ápoló-gondozó
otthon, rehabilitációs intézmény

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szoctv.)
foglalt személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátások rendszere alá tartozik.
- Ápolást, gondozást nyújtó intézmények, lakóotthonok: Az önmaguk ellátására nem, vagy
csak folyamatos segítséggel képes személyek.
- napi legalább háromszori étkeztetéséről,
- szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról,
- mentális gondozásáról,
- egészségügyi ellátásáról,
- lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben
kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

Lakóotthonok: A lakóotthon a segített önálló élet színtere.

1. fogyatékos személyek lakóotthona, ezen belül rehabilitációs vagy ápoló-gondozó célú
lakóotthon
2. pszichiátriai betegek lakóotthona, mely rehabilitációs célú lakóotthon
3. szenvedélybetegek lakóotthona, mely rehabilitációs célú lakóotthon.
Az ellátás igénybevétele önkéntes.
Az elhelyezést magánál az intézménynél kell szóban vagy írásban kérelmezni.

Bentlakásos intézetek
Helyszínek: A legtöbbjük régi kastélyépület, megüresedett határőr laktanya;
- jellemzően a település szélén helyezkednek el.
- Nagy létszámok: 150-200 lakó
- Elsősorban egészségügyi-szociális intézménynek számítottak, csak gondozást láttak el.
- 2000-es évektől korai fejlesztés és gyógypedagógiai megsegítés is megjelenik.
- szigorú napirend, szabályok
- kötött szabadidős foglalkozások (nem lehetséges, vagy csak kismértékben az egyéni
igények, érdeklődés teljesítsése)
- 3-4 fős szobák
- nincs privát szféra, személyes tér

Kiscsoportos lakóotthonok
-Általában 6–12 fő közé teszik a lakóotthonban élők számát, de előfordul 10-12 fős otthon is,
ahol lakócsoportokat hoznak létre. Családiasabb körülmények között élnek, minden lakónak
saját szobája van, kétágyas szobát a párkapcsolatban élő értelmi fogyatékos személyek
kapnak.
A lakóotthon egy teljesen hétköznapi lakás felépítésére emlékeztet, melyben adott
helyiségeket közösen használnak a lakók. Ezek a konyha, a nappali és a fürdőszobák.

Rehabilitációs intézmények
A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, ill.
helyreállítását szolgálja. (1993. évi III. törvény)
-A rehabilitációs intézmények célja
-A jelentkezés feltételei

A támogatott lakhatás /alternatív lakhatási forma

-A támogatott lakhatás feladata…
-A támogatott lakhatás az érintett lakóhelyén is megvalósulhat a saját lakásában, vagy bérelt
lakásban, egyedül, vagy az érintett által választott lakótárssal.
-A támogatott életvitel a lakhatás és a segítői szolgáltatás különböző formáinak rugalmas
kombinációját alkalmazza.

5.Lehetőségek az értelmileg akadályozott személyek foglalkoztatására (szegregált és integrált

lehetőségek bemutatása példákkal)

Támogatott foglalkoztatás elemei:

- szemléletmód
 - speciális munkaközvetítő szolgáltatás, amely hátrányos helyzetű emberek munkába
állítását teszi lehetővé
- alapelv: megfelelő személyt megtalálni a megfelelő munkára
- munkaadót és munkavállalót is támogatja
- aktívabb közösségi élet, szélesebb kapcsolati háló

Példa: NEKED MUNKA, NEKEM ÁLOM!

1. megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő jelentkezők
-különleges élmény átélése
-pályaorientációs cél, vagy
-a tanult szakmájukhoz kapcsolódóan tapasztalatgyűjtés, pályamódosításra

2. A vendéglátó szerepet betöltő munkáltatók a dolgozók személyes tapasztalatot szereznek a

fogyatékos emberek képességeiről, lehetőségeiről, érdeklődési köréről, nehézségeiről
sokszor először kerülnek személyes kapcsolatba fogyatékos embertársaikkal →
szemléletformáló hatás!!!!
Fő kritérium: a jelentkezők által megadott munkakör alapján kiválasztott munkáltatók a helyi
munkáltatói lehetőségek felvázolásával segítik őt elképzelései pontosításában.

A cél:
- a fogyatékos emberekkel szembeni előítéletek, félelmek csökkenése a személyes
találkozások és az azon keresztül szerzett személyes tapasztalatok révén ð növekedjen
a sikeres és tartós nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásuk
- a munkáltatók megismerjék a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű,
megváltozott munkaképességű álláskeresők készségeit, elkötelezettségét, képességeit
- a megváltozott munkaképeségű álláskeresők bemutathassák képességeiket, és próbára
tehessék magukat a választott munkakörben, valós körülmények között.

Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 4-es Ajánlása a Cselekvőképtelen

Nagykorúak Jogi Védelméről
http://epa.oszk.hu/02300/02334/00002/pdf/EPA02334_Fundamentum_2000_02_103-107.pdf
Bruckner László, Gulyásné Fehér Ildikó, Kovács Anikó és Nagy Orsolya (2011): A
munkaerőpiacra való felkészítés feltételei és lehetőségei az oktatási intézményekben. In:
Esély. http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/06/Esely-2011-6.pdf
2013. évi CLV törvény, Ptk. 2013.évi V. törvény
PTK. 2013.évi V. törvény
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900009.scm
https://tamogatoweb.hu/szocialis-szakellatasok/
Könczei György (2009) Súlyos és halmozott fogyatékossággal élő emberek helyzete
Magyarországon. Tanulmánykötet – Második rész. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bárczi
Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Jásper Éva és Csányi Zsuzsanna (2009): Támogatott foglalkoztatás szolgáltatás. ELTE
BGGYK, Budapest