Kisiskoláskor (6-10 éves életkor) jellemzői

Ebben az életkorban fontos dolog az iskolaérettség meghatározása. Az iskolaérettség a

beiskolázásra való alkalmasságot jelenti, a tanulás alapvető feltétele. Iskolaérett a gyerek, ha
biológiailag érett, korának megfelelő arányos testalkata kialakult, idegrendszerileg fejlett,
kiegyensúlyozott, mozgása összerendezett és kielégítő általános egészségi állapotban van.
Pszichésen az akaratlagos folyamatok túlsúlya jellemző, feladattudata, és kitartása, 15-20 percig
tartó figyelmi képessége kialakult. Értelmi képessége, önállósága, szociális érettsége,
munkaérettsége megfelelő..

Testi fejlődésében a kisiskolás fej-törzs aránya fokozatosan közelít a felnőttkori 1/8 arányhoz.
Testsúlya minimálisan 20 kg, testmagassága 120-130 cm. Megindult és rendben zajlik a
fogváltása. Javul az egyensúly érzéke, a mozgáskoordinációja, bármilyen mozgásra
megtanítható, normális mértékben nő a mozgásigénye. Ere a korra jellemző a jobb vagy
balkezesség kialakulása, szem-kézmozgások koordinációjának kialakulása, a nagy mozgások és
a finom mozgások elkülönülésének kialakulása. Lezajlik az első alakváltozás.

Játék fejlődésben az erkölcsi tudata kialakulásával képes a szabály játékra. Kezdetben, 7 évesen
még ugyan labilis lehet ez a szabálytudat, 10 éves életkorra azonban már eléri a fogalmi szintet, a
szabálykövetés a kölcsönös megegyezésen alapozódik meg.

Társas kapcsolatokban az átpártolás jelensége a jellemző. Javul a kommunikációs képesség,

mimika, hanghordozás. Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban. Empátia,
segítségnyújtás jellemző. A kisiskoláskori csoport a gyermek számára nélkülözhetetlen
biztonságot, és támaszt jelent. Fontos a társas helyzet. Fiúk és lányok csoportjai különbözőek. 9-
10 éves korban kialakul az érdeklődés, kifejlődik a hobbi, gyűjtés, tudásvágy.

Értelmi fejlődésben kiemelhető, hogy ez a legjelentősebb ebben a korszakban, legfontosabbá az

iskolai teljesítmény válik. Az emlékezet még mechanikus, kevés emlékezeti stratégia figyelhető
meg.

A serdülőkor jellemzői
Bár a pubertást (serdülőkort) szokás két részre bontani, ez valójában azonban egy folyamatosan
előrehaladó fejlődési folyamat, amire néhány általános érvényű megállapítás vonatkozhat. A
serdülés fogalma alatt átmeneti állapotot értünk, ebben az életkorban az egyén a gyerekkorra
jellemző állapotából a fiatal felnőtt korra jellemző állapotba átalakul át.

A pubertás ambivalens (kettős) jellegű, egyidőben jelen lehetnek egyes területeken még a
gyerekkorra, és más területeken már a felnőtt korra jellemző tulajdonságok is. Az utóbbi időben
a serdülőkor akcelerációját (felgyorsulását) figyelhetjük meg. Erre az életkorra
a differenciáció (elkülönülés, szétválás) is jellemző, eltérő serdülési ütem figyelhető meg nemek
szerint is. A lányoknál korábban kezdődik, mint a fiúknál és alkati különb-ségek is

1
megfigyelhetők. Mindkét nemben előfordulhatnak feminin (női) és maszkulin (férfi) alkatú
gyermekek is, akiknek fejlődési üteme individuális (egyéni) sajátságokat mutathat.

Sajátság az is, hogy ebben az életkorban a fejlődés üteme relatíve intenzív (viszonylag gyors),
ami miatt ellentmondások alakulhatnak ki. A gyors szomatikus (testi, fizikális) fejlődést nem
követi a morális (erkölcsi, pszichológiai) fejlődés. Hamarabb kialakulhatnak a felnőtt korra
jellemző vágyak és igények, amelyek mögött ezek kielégítésének eszközei, illetőleg lehetőségei
még nem alakulhatnak ki, azok még egy ideig gyermekiek maradnak.

Jelentős hormonális fejlődési folyamat zajlik ebben az életkorban, bekövetkezik a szexuális

(nemi) érés. Bár a biológiai nemi érés a serdülőkor sajátja, ettől a családalapításra való érettség
egy-két évtizeddel is elmarad, és a későbbi életkorra tolódik.

Általánosságban elmondható, hogy a serdülőkori fejlődés totálisnak (teljesnek) mondható, az

individuum (az egyén) szomatikusan (testileg, biológiailag) pszichológiailag (lelkileg), valamint
szociálisan (társadalmilag, közösségileg, az emberi kapcsolatokra vonatkozóan is) is átalakul. A
szomatikus érés hamarabb következik be, amitől a morális érés időben elmarad. Másképpen
fogalmazva a serdülő kifejlett szomatikumát nem képes önállóan felhasználni, felnőttre jellemző
testi tulajdonságai gyermekes viselkedéssel párosulnak, az ellentmondás miatt feszültség
keletkezik, a serdülő státusza (a társadalomban elfoglalt helye) átmenetileg tisztázatlan, nem
világos az eltérő gyermekes és felnőttes viselkedési normák miatt. Az eltérő ütemű szomatikus és
morális fejlettségű szint konfliktusokat gerjeszt nemcsak a serdülő és környezetével, hanem
önmagával szemben is.

Prepubertás (10-14 éves életkor) jellemzői

Az életkor antropometriai adatai

A testmagasság és a testsúly kölcsönösen megfelel egymásnak:

Magasság: 10 éves korban: kb. 135 cm;

Súly: 10 éves korban: kb. 30 kg
Magasság: 12 éves korban: kb. 140-143 cm;
Súly: 12 éves korban: kb. 33-35 kg

Játékfejlődés

12 éves életkorban: a szabályalkotás a játék maga.

13 éves életkorban: kialakul a szabályok felnőtt módon való alkalmazásának képessége.
Jellemző eközben a társas kapcsolatok fejlődése.

2
Érzékszervi fejlődés

A megismerő képesség alapjául szolgáló érzékszervi fejlődésére jellemző, hogy az érzékszervek

működése tökéletesedik, a látás élessége fokozódik, a hallás küszöbe évente mérsékelten
csökken. Az észlelésben az összefoglaló jellegű, magasabb rendű szintetizáló tendencia kezd
uralkodóvá válni.

Mozgásfejlődés

Ebben a korban egy stabil testi állapot jön létre, ami lehetővé teszi, hogy kialakuljon a magas
szinten koordinált mozgásképesség.

Az emlékezetre jellemző, hogy a prepubertás korban hirtelen nagyobb feladatok elé kerül, a fő
tevékenységet, a tanulást szolgálja. Jellegzetessége, hogy a szaktárgyi oktatás bevezetése
kedvezően hat az emlékezet fejlődésére.

A képzelet reproduktív, jó, elevenen működik. Sajátossága az önközpontúság, romantika, nagyra

törés, elméletiesség, kalandvágy és realitáshiány. Az alkotó képzelet is megmutatkozik, vers,
rajz, technikai szerkesztés formájában.

A prepubertáskori beszédre jellemző, hogy a szókincs ekkor erőteljesen gyarapodik. A szavak

fogalmakká fejlődnek, és kialakul a beszéd belső struktúrája is. Uralkodó beszédformává a
társalgás válik.

Az érzelmi életre jellemző, hogy az intellektuális irányítás alá kerül. Az érzelmek gyorsan
fejlődnek (hazaszeretet, békevágy, stb.) A fiatal serdülő fogékonnyá válik az esztétikai élmények
átélésére, a művészi szép és természeti szép élvezetére. A leányok szenzibilisebbek, a fiúk reáli-
sabbak.

Az akarat reális irányba fejlődik. Tényleges sikerekben, a tettek végrehajtásában szeretnék a

prepubertás korúak akaratukat kifejezni. A dicsekvésvágy csökken. Az osztályközösségben meg
kell küzdenie a képességének megfelelő pozíció megszerzéséért és megtartásáért.

Az érdeklődés jellemzője ebben a korban az, hogy az érdeklődés különféle irányokba

differenciálódik, és az igaz történetek iránti érdeklődés kerül előtérbe. A technikai érdeklődés
erősödik, megjelenik az olvasás iránti vágy, valamint az életpályák iránti érdeklődés is.

Pubertás (14-18 éves életkor) jellemzői

A serdülés sokféle tényező befolyásolása alatt áll. A gazdasági és társadalmi viszonyokat
figyelembe véve az állapítható meg. hogy magas életszínvonal mellett előbb ingerszegény
környezetben és táplálék hiányában később következik be. Települési viszonyok szintén jelentős
befolyással bírnak, a világvárosi, nagyvárosi és vidéki fiatalok serdülése az eltérő ingerek miatt

3
különböző. Ezen kívül, éghajlati tényezők okozta különbségek is megfigyelhetők, a forró égövön
előbb, a hideg éghajlati övekben később jelentkezik. A nemek sajátosságai lényegesek, a leányok
körülbelül egy évvel előbb érnek a serdülő korba, mint a fiúk, és korábban is felserdülnek.

Biológiai változások

A testi növekedés terén a 12 éves lányok és a 13 éves fiúk mutatnak fokozottabb mértékű
magasságnövekedést. Ez azonban nem jár együtt a testméretek harmonikus, arányos
megnövekedésével. Úgy írható le, hogy bekövetkezik a második intenzív megnyúlási fázis.

A testmagasság életkori változása és növekedésének sebessége.

Jelentős hormonális változások figyelhetők meg, az endokrin rendszerben a hipofízis fokozott

hatást gyakorol az ivarmirigyekre és a test növekedésére. Kifejlődnek az elsődleges nemi
tulajdonságok, és megjelennek a másodlagos nemi jellegzetességek is.

A vegetatív idegrendszerben labilitás lép fel. Bekövetkezik a serdülőkori mozgás-inkoordináció.

A hallás átmenetileg tompul. A túlérzékenység és figyelem-dekoncentráció ebben az életkorban
időszakonként természetes jelenségnek tekinthető. Az érdeklődés beszűkül, a feladattudat
gyengül, az emlékezet működése és teljesítménye egyenetlenné válik. A serdülő az érzelmek
uralma alá kerül.

Szociális kapcsolataiban a kezdeti magány oldódik, kialakulnak a kisebb csoportok és

szerveződnek a páros kapcsolatok. Fokozottan jelentkezik a másik nem iránti érdeklődés. A
serülőkor az intenzív pszichoszexuális fejlődése időszaka. A szülők, tanárok tisztelete visszaesik.
A viszonyok átrendeződése jellemző a serdülő és szülő, a serdülő és pedagógus között új
viszonyok létesülnek, most már „nem gyermeki" alapon.

Pszichés változások terén jellemző az önmegfigyelés, önkontroll és önnevelés, önalakítás

jelentkezése. A leányok érdeklődése szélesebb körű, gyakorlatias, társas, de erősen személyes
jellegű. A fiúk érdeklődése bizonyos értelemben szűkebb, de több benne a természettudományos,
műszaki, technikai elem.

A serdülőkor zárása leányoknál a 15-17 éves, fiúknál pedig a 16-18 éves időszakra tehető. A
serdülő testi növekedése a nemi érés után is folytatódik. A leányoknál körülbelül 17 éves korig,
míg a fiúknál lassabb ütemben körülbelül 18 éves korig. A fizikai teljesítőképesség 20-30 év
között éri el tetőpontját.