28.

tétel
Halmozottan fogyatékos súlyosan mozgáskorlátozott személyek szomatopedagógiai nevelésének, fejlesztésének tartalmi jegyei.
1. célok, részterületek, feladatok, módszerek, tervezés
SHF személyeknél a fejlesztés, nevelés fő területei a kommunikáció, a motoros funkciók, érzékelés-észlelés és a mindennapos tevékenységre nevelés. Ezek a területek a nevelés, oktatás folyamatában nem különülnek el,
egymást áthatva, komplexen érvényesülnek.
Az oktatás, nevelés, fejlesztés kiemelt feladatai:
 egyéni szükségleteknek és képességstruktúrának megfelelő legyen
 megfelelő és szükséges tartalommal rendelkezzen a minél nagyobb önállósághoz és társadalmi beilleszkedéshez
 egyén teljesítőképességéhez, az egyéni fejlődés üteméhez igazodó legyen
 közösségi nevelés mellett az egyéni fejlesztés is legyen hangsúlyos, emellett fontos a kortárskapcsolatok kihasználása a szocializációs folyamatban
 a fejlesztő terápiák programjai váljanak a rehabilitációs pedagógiai program tartalmi elemeivé (Irányelvek, 136. o.)
2. a fejlődés, mint komplex folyamat értelmezése: ?
3. kommunikáció, bazális kommunikáció, orientációs kommunikáció, augmentatív és alternatív kommunikáció
SHF személyek esetében gyakori a kommunikációs akadályozottság: a mozgáskorlátozottság sokszor a beszédszervekre is kihat, gyakori a dysarthria, anarthria. Illetve a (súlyos) IKZ is hozzájárulhat az akadályozottsághoz.
Emellett érintett lehet a beszédértés is. Fejlesztése azért szükséges, mert a kölcsönös kommunikáció a szociális kapcsolatok feltétele, a társakkal és a környezetben élő személyekkel való kapcsolatfelvételt, a kapcsolat
fenntartását is szolgálja.
Kommunikáció fejlesztésének céljai:
- gyermekek és környezetük közötti kapcsolat kialakítása
-kommunikációs lehetőségek alapfeltételeinek feltárása és megteremtése
-az önálló kommunikációs repertoár fokozatos kiépítése
- a másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése
-adott cselekvésláncolatot képes legyen néhány verbális vagy egyéb kommunikációs jelzésre végrehajtani
-akadálymentesített informatikai és számítástechnikai eszközök, egyéb egyénre szabott kommunikációt segítő eszközök megismerése, használata
- a múltra építve a jelenben a jövőre készít fel
Feladatai:
-bármely megnyilvánulás és testi állapot értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása
-bizalmas és bensőséges kapcsolat kialakítása
-kommunikációs igény felkeltése, megerősítése
-minél több kommunikációs csatorna kihasználása
-kommunikáció folytonosságának biztosítása
-a szükségletek kommunikációval (hangdialógussal, beszéddel, jelekkel, tárgyakkal, gesztusokkal, testkontaktussal) kísért kielégítése
-elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása
-a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás elősegítése
-a választás lehetőségének felkínálása
-az igen-nem elkülönítése és alkalmazása
-alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása
- -tanulók egymás közti kommunikációjának ösztönzése
Bazális kommunikáció (Winfried Mall – Andreas Fröhlich):
A szomatikus kommunikációt foglalja magában: e szerint a SHF személy életműködéseiben, mozgásos aktivitásában bekövetkező változásoknak (pl. légzésritmus megváltozása, izomtónus változás, szívritmus változása) is
kommunikációs szándékot kell tulajdonítani, közlésként tekinteni rájuk. Ezekre a közlésekre pedig odaillő cselekvéssel kell válaszolni.

Individuális kommunikáció (Franziska Schäffer):

A SHF személyek a testükön keresztül fogják fel az életet, a fogalomalkotás és a gondolkodás folyamatai a testen keresztül érzékelt tárgyak, ismert személyek és megélt helyzetek nyomán alakul ki és fejlődik. Szavak nélkül
beszélnek.
Orientációs kommunikáció (Schäffer):
- a kommunikációhoz a nem beszélő (szavak nélkül beszélő -Schäffer) SHF személynek és segítőjének konkrét alapfeltételek szükségesek
- a közös kommunikációs alap létrehozásához szükség van az orientáció lehetőségeire
- (a 3 legfontosabb feltétel:
 beszélgető partnerre irányuló orientáció: még a súlyos IKZ sem zárja ki a dialogikus párbeszéd lehetőségét; kezdetben a segítőre vár, hogy orientálódjon a nem beszélő személyre,
mert az SHF személyek hamar hozzászoknak, hogy az ő kommunikációs jelzéseiket nem értik a beszélőpartnereik
 tárgyra irányuló orientáció: az adott élethelyzet strukturálásával, apró részletekbe menő differenciálásával a tervezett beszélgetés tartalma pontosan meghatározható legyen, a beszéd
témája az éppen zajló helyzetre vonatkozzon, nem lehet absztrakt
 kommunikációs eszközre irányuló orientáció: a jelzésben és a jelzettben való megegyezés: fontos, hogy mindkét fél egyformán értelmezze a jelzés, és az általa jelzett tartalmat; a
jelzések már kialakultak lehetnek az SHF személynél, ezek megfigyelése, feltárása (pl, szülők kikérdezésével) szükséges)
A feltételek alapján létrejövő tanulási folyamat az orientációs kommunikáció. A folyamat végén a SHF személy kommunikálni tud segítőjével.
Augmentatív (kiegészítő kommunikációs eszközöket használ) és alternatív a (beszédtől eltérő mód) kommunikáció:
- komplex kommunikációs igény esetén: „a beszélt és/vagy írott nyelv súlyos mértékű zavara áll fenn, melyek következtében a személy és környezete között létrejövő kommunikáció nem alakul ki, vagy nem
elégíti ki a kommunikációs igényeket” + azok, akiknél van valamilyen mennyiségű beszéd, de ez nem felel meg a változatos kommunikációs igényeknek
 - egyénre szabott AAK-s rendszer: milyen szimbólumokkal, milyen kommunikációs eszközöket, milyen tartalmakkal használunk, ezekkel az eszközökkel hogyan juttatja el üzeneteit a partneréhez.
- kombinált (multimodális, totális, komplex) rendszerként értelmezzük és alkalmazzuk
- multimodalitás (totális kommunikáció): különböző kommunikációs formák, szimbólumok (AAK-s rendszerek, preverbális és verbális eszközök) együttes használata
- az eszközöket a tanuló egyénileg is használja, de a csoportban/osztályteremben is megjelennek (pl. napirend elhelyezése valamely tárgyon)
- célszerű egyes tevékenységek fényképpel megjelenítése, mert ez a környezeteben való tájékozódást is segíti
- AAK-s eszközökre példák: gesztusnyelvi jelek, jelnyelvek (no tech), képek, tárgyak (low tech), kommunikátor (middle tech), mobilapplikáció (high tech)
(angy-szik-9035 és 9040 ppt-i, Halmozott … szemelvénygűjtemény orientációs kommunikációra vonatkozó része)
4. A bazális stimuláció koncepciója, lehetőségei az érzékelés-észlelés fejlesztésében

A bazális stimuláció az anyaméhben szerzett tapasztalatokhoz nyúl vissza. A mozgás, az anya szívverése, a test hely-és helyzetváltoztatása szomatikus, vesztibuláris és vibratorikus ingereket, tapasztalatokat biztosít.
Később ezekből fejlődik ki az akusztikus, taktilis, haptikus és a vizuális érzékelés. Ezen a 3 területen még a legsúlyosabban sérült személyek is megközelíthetők. Fontos, hogy a bazális stimuláció tevékenységeiben a gyermek
aktívan részt vegyen.
Célja az érzékelés-észlelés aktiválása, a szenzomotoros funkciók fejlesztése. A megszerzett tapasztalatok segítik a környezet megismerését, megkönnyítik az alkalmazkodást, lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy a
mindennapok tevékenységeiben az összegyűjtött információk segítségével aktívan részt vegyenek, önálló döntéseket hozzanak
Szomatikus ingerlés célja: a saját test érzékelése; a test felületének elhatárolása a környezettől; ugyanakkor tudatosuljon benne, hogy a test felszíne a környezettel való kapcsolatfelvételt is lehetővé teszi
eszközei: fürdetés, masszírozás, a testfelület különböző anyagokkal történő ingerlése
A vibratorikus ingerlés célja: a hangok érzékeléséhez kapcsolódik, gyermek megtanulhatja, hogy azoknak a jelenségeknek is van jelentésük, melyek bár testileg érzékelhetők, ugyanakkor nem "megfoghatók",
megtapasztalhatja, hogy a hangok, a zajok információt hordoznak,
jelentésük van. Megpróbálja a zajokat elhelyezni a térben, rájön, hogy a hangoknak forrásuk van, és ő maga is képes zajokat előállítási.
eszközei: hangszerek, vibrációs doboz
A vesztibuláris ingerlés célja: újabb tájékozódási pontok adása a saját testével kapcsolatban, különböző mozgásirányok érzékelése; szenzomotoros integráció fejlesztése, örömforrás és motiváció, segítségével különböző
mozgások kiválthatóak
eszközök: hinta, ölben ringatás, függőágy

(A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő emberek helyzete Magyarországon -A bazális stimuláció, Halmozott … szemelvénygűjtemény bazális stimulációra vonatkozó része)
5. fejlesztő gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés, önellátás, önkiszolgálás
A legtöbb SHF személy magas támogatási szükségletű. Az alapvető szükségletek (fürdés, fogmosás, ürítés, táplálkozás, öltözködés) biztosítása pedagógiai jelentőséggel is bír, a nevelés-oktatás szerves része. Fontos, hogy
ezen folyamatoknak az SHF személy ne passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője legyen. Pl, amit tud, azt önmaga végezze el.
Több funkciója is van:
- ápolás-gondozás tevékenységeinek elvégzése
- gyermek élményhorizontjának tágítása
- szituációhoz kapcsolt tevékenységtanulás lehetővé tétele
- az elért előrelépések csökkentik a kiszolgáltatottságot
A fejlesztő gondozás területei, néhány fejlesztési lehetőség:
-Vizelet-és székletürítés (szobatisztaság, toalett tréning): pl. ha a pelenkázás folyamatát (lemosás, törlés, krémezés) beszéddel kísérjük, az jó alkalom a saját test működésének megélésére, ami első lépése a motoros kontroll
kialakításának; ha lehetséges, meg kell próbálni bilire, wc-re ültetni a gyermeket, mert ez megkönnyíti az ürítést (itt is fontos az OpT megtalálása)
- Testi higiénia, testápolás (fürdés, zuhanyozás, hajmosás, mosakodás, fogmosás):
 mosakodás, a zuhanyozás lépéseit mindig azonos módon végezzük, az azonos sorrend, az ismert eszközök, az ismert kéz segítik a szituáció felismerését, és biztonságérzetet adnak
 célszerű ülve/egyéb stabil és biztonságos helyzetben végezni ezeket, mert ha biztonságban érzi magát, akkor tud a tevékenységre koncentrálni
 a fürdés, zuhanyzás alkalmas a testérzékelés fejlesztésére (víz hőmérséklet, illat, szivacs érintése stb.)
 fogmosás fontos, az SHF emberek fogazatának épsége veszélyeztetett
- Öltözés, vetkőzés:
 a ruhadarabok és a testrészek megnevezésével a testérzékelést, testséma kialakulását fejleszthetjük
 jó alkalom a testrészek lazítására, ebben segít az OpT
 évszaknak megfelelő ruházat kiválasztása, a ruhadarabok színének és anyagának megtapasztalása kommunikációval kísérve több oldalról is fejleszthetik a gyermek érzékelését-észlelését és a világ
megismerését
- Étkezés
 nehezítő tényezők: a száj-, a fej-, a nyak- és a törzskontroll hiánya, nyelési zavarok, kóros reflexek (például szopóreflex, harapóreflex) jelenléte, a szájkörnyék túlérzékenysége, nyitott száj, fokozott nyálzás, a
rágás zavarai, félelem
 szenzoros ingerek adása: szag, íz, taktilis/haptikus ingerek
 az étkezéshez használt szervek megegyeznek beszédszervekkel, tehát a verbális kommunikáció kialakulása miatt is szükséges a száj és nyelv mozgások gyakoroltatása
 OpT: biztonságérzet miatt is fontos
 fontos a megfelelő felkészülés, melyet állandó orientációs-kommunikációs jelzésekkel lehet biztosítani, az elegendő idő, a választási lehetőség és a külső ingerlés (megtekintés, szagolás, kóstolás)
(A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő emberek helyzete Magyarországon - Fejlesztõ gondozás – mindennapos tevékenységre nevelés a gyakorlatban)
6. a mozgásnevelés céljai, feladatai, kapcsolódása a többi fejlődési területhez, a kézfunkció fejlesztésének jelentősége, a kognitív funkciók praktikus élethelyzethez kötött fejlesztése
A mozgásnevelés előfeltétele:
- a szomatikus ingerek felvétele, feldolgozása és integrálása
- a saját test megélése, testséma
- megfelelő lehetőség az aktivitásra, mozgásformák gyakorlására
A mozgásnevelés céljai, feladatai:
1. A szenzomotoros depriváció és a motoros aktivitás csökkenése miatti fejlődési elmaradások pótlása, ennek érdekében fontos:
- a saját test megélésének elősegítése, testséma kialakítása, melynek érdekében lehetővé kell tenni:
• a test érzékelését mozgás közben, nyugalmi állapotban, lazítás és feszítés közben
• test térbeli helyzetének érzékelését: különböző testhelyzetek felvétele és megváltoztatása segít ebben
• egyes testrészek differenciált érzékelését
• a saját test térben való helyzetének, más emberekhez, dolgokhoz viszonyított helyzetének érzékeltetését
• a test pozitív megélését
- a tér és a téri viszonylatok megélése és tudatosítása
• önálló mozgásaktivitásra képes tanulók esetén mozgásra ösztönzéssel,
• súlyosan mozgáskorlátozott tanulóknál: a testhelyzet változtatásának biztosításával tapasztalják meg az olyan téri viszonyokat, mint a közel-távol, alul-felül stb.
- testi kommunikáció alkalmazása:
• saját test érzékelésének lehetővé tétele testi kontaktuson keresztül (masszázs, érintés, légzés stb.)
- motoros aktivitás, válaszadás ösztönzése:
• szomatikus, vesztibuláris, vibratorikus, hallási, látási ingerek biztosítása során aktív mozgásos válaszadásra ösztönzés; ez kiindulópontja a fejlődés támogatásának.
2. Kóros mozgásminták, kontraktúrák, deformitások kialakulásának megelőzése
- optimális testhelyzetek kialakításának céljai:
• másodlagos deformitások megelőzése: kontraktúra prevenció, scoliosis prevenció, korrekció, decubitus prevenció
• mindennapos tevékenységek minél önállóbb kivitelezésének elősegítése
• a hatékony kommunikációhoz szükséges testhelyzet megtalálása
• kényelmes pihenő pozíció megtalálása (alvásnál is fontos a helyes pozicionálás)
• eszközei, gyakorlati példák: szivacsos modul elemek, pl. lejtő hasonfekvéshez, térdek közé tett puha labda/ék a csípő berotációja és addukciója ellen, fej alá törölköző extenziós
tónusfokozódás elkerülése miatt, térd kontraktúra esetén térdek alátámasztása, scoliosis esetén konkáv oldal alá tett párna stb.
- gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása
i. segíti a pozicionálást, az OpT felvételét
Pl. ülőmodul, abdukciós ék, sínek
3. A mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával, a spontán fejlődés elősegítése
- fej- és törzskontroll fejlesztése: izomzat erősítésével, érintett testtájak ingerlésével, mozgások facilitásával, OpT-ben
- helyes testhelyzetek tudatosítása, megtartásának segítése, pl. ülés, fekvés stb.
- helyzet-és helyváltoztató mozgások előkészítése, segítése, pl. facilitálással
4. A kézhasználat, a manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése
Ez a terület azért jelentős, mert a mindennapos tevékenységek manipulációt igényelnek, pl. evőeszköz használata, fogmosás; kommunikáció esetében fontos a megfelelő kézfunkció a segédeszközök, pl. kommunikátor, tablet
használatához, a mutatáshoz; megismerő folyamatok közül a tapintási érzékelés és észlelés folyamatában játszik szerepet.
- OpT kialakítása a kézhasználat és a manipuláció fejlesztéséhez
- kéz érzékelésének, észlelésének fejlesztése: taktilis, vibratorikus ingerlés alkalmazásával, ez a testsémába való beépülést is elősegíti
- szem-kéz, két kéz és száj-kéz koordináció kialakítása, fejlesztése különböző testhelyzetekkel
- kézhasználat gyakorlása mindennapos tevékenységbe ágyazottan: pl. étkezés közben, tisztálkodás közben (fogmosás, kézmosás); ezeket a mozdulatokat nem javasolt külön gyakoroltatni, a gyakorlás akkor hatékony,
hogyha mindennapi szituációkba ágyazottan végzik
5. Kommunikáció motoros feltételeinek kialakítása, javítása
- OpT kialakítása, felvétele
- mozgásgyakorlatok végzése a kommunikáció kialakítása érdekében
• mutatásra alkalmas testrész célirányos mozgásainak kialakítása, gyakoroltatása
• beszédszervek funkcióinak javítása: légzőgyakorlatok, fonáció, száj körüli izomzat erősítése
- a gyakorlatok függenek az alkalmazott kommunikációs csatornától, eszköztől
(órai ppt + Irányelvek + Tóth Orsolya: Súlyosan, halmozottan fogyatékos felnőtt személyek komplex mozgásfejlesztése, mozgásos képességeinek szintentartása felhasználásával)
Kapcsolódása a többi fejlesztési területhez:
A foglalkozások során nem válnak külön a fejlesztési területek, így a mozgásnevelés is helyet kap minden csoportos tevékenységben. A kézfunkció és a nagymozgások fejlesztése a mozgásnevelés feladata, ugyanakkor ezeket
a fejlesztő gondozás során funkcióba ágyazottan is lehet és érdemes gyakoroltatni, fejleszteni. A kommunikáció fejlesztéséhez kapcsolódik a kommunikáció motoros feltételeinek kialakítása, fejlesztése. A kézfunkció és a
nagymozgások fejlesztése a mozgásnevelés feladata, ugyanakkor ezeket a fejlesztő gondozás során funkcióba ágyazottan is lehet és érdemes gyakoroltatni, fejleszteni. (Útmutató a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók
integrált neveléséhez alapján)
Kognitív funkciók praktikus élethelyzetekhez kötött fejlesztése:
A kognitív funkciók közé az érzékelés, észlelés, figyelem, az emlékezés, a képzelet és a gondolkodás tartozik. A cselekvéses tapasztalatszerzés képezi a kognitív funkciók alapját, ezt azonban hátráltatja a mozgás
korlátozottsága. Az ebből következő hiányok pótlására figyelni kell. A szenzoros funkciók fejlesztése során minden érzékelési területre hangsúlyt kell fektetni: látás, hallás, kinesztetikus, proprioceptív, tapintás, ízlelés,
szaglás.
Lehetőségek a cselekvésbe ágyazott fejlesztésre:
- érzékelés-észlelés:
ii. szaglás és ízérzékelés étkezés során: ízek és szagok megismerése, megkülönböztetése, ezekre figyelés, visszaemlékezés
iii. taktilis/haptikus érzékelés étkezés során: különböző ételek állagának, hőmérsékletének megfigyelése
iv. taktilis/haptikus érzékelés minden manipulációs tevékenység során: a tapintott anyag felületének, hőmérsékletének megfigyelése
v. kinesztetikus, proprioceptív észlelés öltözködés, tisztálkodás során: kapjanak verbális és vizuális megerősítést a testrészeik helyzetéről, pl. tükrök használatával
- emlékezet:
 napirend, egyes tevékenységek fix sorrendben végrehajtása: szeriális emlékezet
- gondolkodás:
 pl. konkrét tárgytól eljutni a napirendben a tárgy jeléig – absztrakciós gondolkodás
7. a tanulási- és fejlesztőfolyamat tervezése, szervezése, dokumentáció: törvényi szabályozástól az egyéni fejlesztési tervekig
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelésben-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
A tankötelezettség fejlesztő nevelés-oktatásban is teljesíthető.
2020-as NAT (A Kormány 5/ 2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról): a Nat az SNI tanulók iskolai oktatásának
is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a tanulási területeken megfogalmazott célok, feladatok – a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek.
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei: a Nat-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók közé tartozik, a célja, hogy leírja, hogy a Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területek, célok hogyan valósíthatóak
meg SNI tanulók esetén.  A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének-oktatásának irányelvei
Pedagógiai program és helyi tanterv: az iskolák maguk készítik, figyelembe veszik benne az eddig felsoroltakat (Köznevelési tv., Nat, Irányelv), kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a nevelés és oktatás helyi
célkitűzéseit és lehetőségeit, szülők elvárásait és az általuk nevelt-oktatott tanulók sajátosságait
A pedagógiai tervezés: Differenciált tervező munka szükséges (bővebben hol van erről?)
 o Tanulók képességstruktúrájának pontos feltérképezése

 Mit tud, hogyan tudja, + személyes szükségletek

o Folyamatdiagnózis (8-12 hetes megfigyelés)

 Felvételi pedagógiai vélemény

o Hosszútávú célkitűzések – legalább egy tanévre
o Egyéni (individuális) nevelési – oktatási – fejlesztési terv: fejlesztési területenként vannak meghatározva a célok, feladatok és eszközök,
o Éves terv – a csoport tevékenységei
o Hetiterv (órarend), napirend
o Tematikus tervezés a napirendbe, hetitervbe épül
o Félévenként szöveges értékelés

(angy-szik 9035 ppt alapján)

Megjegyzés: Hogyan támogassuk az intellektuális képességzavart mutató gyermekeket? Útmutató a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók integrált neveléséhez füzetet is használtam a kidolgozáshoz, ebben nagyon jó
gyakorlati példák vannak