7.

tétel Irány szerinti kommunikációs formák, résztvevők szerinti kommunikációs

formák, verbális, non verbális kommunikáció, metakommunikáció

Mindennapi életünkben szüntelenül kommunikálunk környezetünkkel, embertársainkkal.

Folyamatosan információkat kapunk és adunk, válaszolunk a minket ért környezeti hatásokra,
ingerekre. A kommunikáció, ill kommunikációs folyamat képezi társadalmi életünk és
kultúránk alapját. A kommunikáció valójában az egyik legfontosabb emberi életjelenség,
amely minden társadalmi folyamatban szerepet játszik.
Fogalma A kommunikáció tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen
erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével. A kommunikáló emberek a bennük, illetve
körülöttük zajló történéseket egy önkényesen kialakított jelrendszer segítségével közölni
képesek, s ezáltal szabályozzák egymás viselkedését, hatnak egymásra. A kommunikációs
tevékenység lényege a tájékoztatás, az információcsere és a visszacsatolás.
A kommunikáció formái:
1. Irány szerint:
1. egy az egyhez: ez a párbeszéd illetve üzenet átadása.
2. egy a többhöz kommunikáció (tömegkommunkáció)
3. sok a sokhoz kommunikáció: pl. egy party, a számítógép hálózatok egyes speciális
kommunikációs formája.
2. Résztvevők szerinti kommunikációs formák:
 Állati kommunikáció
 Személyek közötti (interperszonális) kommunikáció
 Intraperszonális kommunikáció
 nemverbális kommunikáció
 nyelv
 kultúrák közötti kommunikáció
 telekommunikáció
 Mesterséges intelligencia alapú kommunikáció
3. A kommunikáció módja szerint lehet:
a) Verbális (tárgyszintű) kommunikáció - Célirányos, általában tárgyszintű közlést
tartalmaz. Kizárólag szóbeli, információk átadására használjuk. Kell hozzá adó
(intelligenciája meghatározza az üzenet minőségét, befolyásolja a választott
kommunikációs stratégiát), vevő, kód, közös szociális tudás (az üzenetnek egy adott, jól
meghatározott távú környezetben van értelme).
 Kétirányú, dinamikus folyamat:
- üzenet küldése ↔ üzenet fogadása
- partner figyelemmel követése ↔ partner figyelése
Az emberi kommunikáció alapja, az emberi nyelv, mely képes közvetlenül jelen nem lévő
dolgokra utalni, új jelentések alkotására, véges számú szavakból, szimbólumokból végtelen
számú üzenetet létrehozni, szavaink és gondolataink felhalmozására, közzétételére, és
továbbadására. Az emberi nyelv kapocs a külső és a belső világ között. Rendszeresen
használjuk a gondolkodásban és a világ megjelenítésében.
Nyelvi relativitás – elmélet: A belső beszéd és a külső beszéd függ egymástól, a kulturális
különbségek meghatározzák a nyelvhasználatot. A kultúra meghatározza a megismerési
folyamatokat és a gondolkodást a használt nyelven keresztül. (Angol – Török) Egy adott
kultúrán belül különböző csoportok nyelvhasználata. (Munkás – Nemes) A munkásosztály
kevés szóval, konkrét korlátozott kóddal kommunikál (hátrány az iskolában, a
középosztálybeli tanárral szemben, bezárja a gyereket). A középosztály elaborált, nagy aktív
szókinccsel és kidolgozott, absztrakt nyelvvel bír. A szókincsbeli eltérések befolyásolják,
hogy milyen finoman tudjuk osztályozni, kategorizálni a környező világ jelenségeit.
Társadalmi csoportok, az interakcióba kerülő emberek sajátos nyelvi kódokat fejlesztenek ki,
melynek oka, hogy az egymáshoz egyre közelebb kerülő emberek egyre jobban kezdenek a
közös tudásra építeni, és egy bizonyos gazdaságosság valósul meg a kommunikációban.
Minél közelebbi kapcsolat van az adó és a vevő között, annál specifikusabb a nyelvhasználat.
Egy csoportban csaknem szükségszerűen mindig kialakul egy csoportszleng. Alapja a közös
ismeretek kihasználása. Oka a kommunikáció gazdaságossága, a csoport szociális
identitásának megteremtése vagy erősítése (aki használja belül van, aki nem kívül reked).

b) Non verbális (viszonyszintű) kommunikáció - Az emberi kapcsolatokban forgalmazott

nem verbális kódok összessége. Véletlenszerű, kifejező kommunikáció. A kapcsolat által
hordozott érzelmek, minősítések kifejezésére alkalmas. Ide tartoznak:
 Zárt nyelvek – pl. legyezőnyelv. Nem tökéletes, nem verbális jelek.
 Kulturális szignálok – Jelekből áll. Megtanuljuk, hogy az egyes dolgoknak mi a
jelentése. Pl.: himnusz, zászló, címer, népviselet
 Ol – faktorikus jelek– a legősibb, a legöregebb nem verbális kommunikáció. Pl.:
szaglás, ízlelés, hőérzékelés, tapintás, kémiai ingerek
Fajtái:
1. Metanyelv (5 %) - azok a szavak, amelyek mögé nézünk.
Pl: Nehezen talált ide?(Hogy tudott ennyit késni?)
Remélem szereti a kína konyhát.(Eszi, nem eszi, kínait fog kapni.)

2. Paralingvisztikai üzenetek (45 %)

Amit mondunk – szóbeli üzenet; Ahogyan mondjuk – paralingvisztikai üzenet.

 Paralingvisztikai jelzések (szorosan kapcsolódnak a kimondott szavakhoz): beszéd

sebessége, hangmagasság, ritmus, hangerő, beszédtempó
  Vokális jelzések (tartós személyiségvonásainkra utalnak, nem állnak kapcsolatban a
szóbeli üzenettel): akcentus, személyes hangtónus, személyes hangerő, személyes
hangminőség.
 Hangadások, melyek önmagukban is képesek üzenetet kommunikálni: sírás, ásítás,
nevetés, fütty, csend.
3. Non verbális jelek (50 %).
 szemkontaktus: Nagy jelentősége van, szemünk adja le a legtöbb jelet, minden
kultúrában jelen van. Nehezítheti a szemkontaktust a napszemüveg, a szem
hibája, vagy ha direkt nem néznek a szemünkbe (gyerek, ha hazudik)
 mimika: Az érzelmek kommunikálásában van szerepe.
 gesztusok: kézhez kötődik
 testtartás: Perifériás jelzések
 távolságszabályozás:intim, személyes, társasági, köz
A nem verbális jelzések funkciói:
 társas helyzet kezelése (érdeklődés növekvése vagy csökkenése, interakció
elkezdése, befejezése, fenntartása)
 énmegjelenítés (az én bemutatása az interakciós partnereknek vagy pozitív énkép
fenntartása a régi partnerekben)
 érzelmi állapotok közlése (szoromgás, boldogság, félelem, undor)
 attitűdök kommunikációja (a politikai vezetőkről, a gyermeknevelésről, partnerünk
vacsorázási módjáról, az étel körül repkedő legyektől)
 csatorna – ellenőrzés (szó átadása egy csoportbeszélgetésben)
A verbális kommunikációt a non verbális: színesíti, kíséri, megerősíti, alátámasztja,
megváltoztatja, helyettesíti.

A nem verbális üzeneteknek a nyelvtől jelentősen eltérő tulajdonságaik vannak.

Gyorsabban küldjük és fogadjuk a nem verbális jelzéseket (főleg a nők). Kevesebb
tudatos kontroll irányul rájuk, kevésbé követjük őket figyelemmel. A nem verbális
jelzések hatásosabban kommunikálnak érzelmeket és attitűdöket, mint a beszélt nyelv.
Ennek következtében a nem verbális jelzések gyakran kiadják a beszélőt, feltárva
olyan érzéseit, érzelmeit, attitűdjeit, amelyeket nem is akart a partnere felé
kommunikálni. Ez a non verbális fecsegés!!
c) Metakommunikáció - A kommunikációt nem csupán a tudatos, szándékos, de a
tudattalanból származó, önkéntelen tényezők is befolyásolják. A metakommunikáció,
kommunikáción túli kommunikációt jelent. Elsősorban a kommunikáló felek egymás
közötti kapcsolatáról nyújt információt. Mit gondol a kommunikátor a vevőről, hogyan
viszonyul hozzá, mennyire fogadja el, mennyire kedveli, vagy éppen nem kedveli.
Másrészt információt nyújt arról is, ahogy a felek a közlés tartalmához viszonyulnak.
Arról, hogy mennyire tartja igaznak, vagy nem igaznak, fontosnak, vagy jelentéktelennek
a közlő azt, amiről beszél. Kifejezi a közlő viszonyát a kommunikációs helyzethez is.
Hogyan érzi magát a közlő az adott kommunikációs helyzetben, és mit gondol azokról a
társadalmi szükségszerűségekről és szerepviszonylatokról, amelyek befolyásolják a
helyzetet.
A metakommunikációt sokan a nem verbális kommunikációval azonosítják, igaz ugyan,
hogy a metakommunikációt általában a nem verbális csatornák hordozzák, de a nem
verbális kommunikációnak nem csak metakommunikatív szerepe lehet, hiszen számos
egyezményes jel van például a gesztusok között. A metakommunikáció hűen tükrözi a
közlő belső állapotát. A metakommunikatív jelzéseket nagyon nehéz szándékosan
meghamisítani, talán nem is lehet teljesen. Bár azért tompítható, például a nem verbális
kommunikáció szándékos visszafogásával, vagy az arc takarásával (napszemüveg, széles
karimájú kalap, stb.)
Mivel nehéz meghamisítani ezért van az, hogyha a szándékos kommunikáció és a
metakommunikáció ellentmondásban van egymással, akkor sokkal inkább a
metakommunikációs jelzéseket fogadjuk el igaznak.