A prevenció és

szintjei

Az egészség a teljes testi, szellemi és

szociális jóllét állapota, nem pusztán a
betegség vagy
fogyatékosság hiánya. (WHO)
Az egészségdeterminánsok
legfőbb kategóriái:
 egyéniek: genetikai (biológiai) tényezők,
magatartási, életmódtényezők, iskolázottság
 fizikai környezet: természetes és
mesterséges fizikai környezet
 társadalmi környezet: jövedelmi viszonyok,
társadalmi támogatottság,
foglalkoztatottság és munkakörülmények,
egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és
elérhetősége, egészséges fejlődés
(gyermekkor) biztosítottsága, kulturális
sajátosságok
Egészségdeterminánsok:
 Jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok)
 Társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer
fejlettsége)
 Iskolázottság
 Foglalkoztatottság és munkakörülmények
(gazdasági helyzet)
 Fizikai környezet
 Magatartási, életmódtényezık
 Egészséges fejlődés (gyermekkor) biztosítottsága
 Egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és
elérhetősége
 Genetikai (biológiai) tényezık
 Kulturális sajátságok
 Az egyén és környezete

Egyén Környezet
(természeti és társadalmi)
A szervezet a belső környezet
állandóságának Külső környezet folytonos
megőrzésére törekszik változásai

Belső környezet állandósága Külső környezet nagyon erős

megbomlik változása,

a belső környezet alkalmazkodó

Betegség képességének csökkenése
 Az emberiség egészségét befolyásoló
nagy környezeti hatások

Vadászó-gyűjtögető életmód (i.e. 30000 év) → nem volt

elegendő élelem → éhezés, rosszul tápláltság
Első mezőgazdasági forradalom (i.e. 10000 év) → volt elegendő
élelmiszer, de sűrűn egymás mellett éltek az emberek →
járványok
Első ipari forradalom (1650.) → az emberek zsúfolt városokba
tömörültek → járványok
XX. század második fele, napjaink → technikai, informatikai
forradalom → civilizációs betegségek, krónikus nem fertőző
betegségek
 Általában elfogadható, hogy
a genetikai tényezők kb. 15-30%-ban,
az egészségügyi ellátás színvonala
10-15%-ban társadalmi-gazdasági
státussal és az iskolázottsággal
szoros összefüggést mutató
életmódtényezők 55-75%-ban
határozzák meg az egészségi
Életmód
állapotot.
43%

Környezet
19%

„new public health”

Egészségügy
11% Biogenetikai
tényezők
Az egészséget támogató
társadalompolitika négy fő dimenziója:

 Az egészségi állapot területi és társadalmi

rétegződés szerinti egyenlőtlenségeinek
mérséklése.
 Az egészséges életet segítő gazdasági,
társadalmi, környezeti feltételek kialakítása.
 A megbetegedés, a rokkantság
gyakoriságának csökkentése.
 A minőségileg elfogadható élet hosszának
növelése.
 Prevenció

A prevenció (megelőzés)
azon tevékenységek összessége,
melyek célja az egészség megőrzése és
fejlesztése,
a betegségek minél koraibb felismerése és
gyógyítása,
mindezeken keresztül az ember életének
meghosszabbítása, az idő előtti halálozás
mérséklése.
Prevenció végrehatói

ÁNTSZ
háziorvosi szolgálat
járóbeteg ellátás
iskola-egészségügy
foglalkozás-egészségügyi szolgálat
védőnői rendszer
stb.
A prevenció szintjei

Primordiális prevenció
alapvető ok / okok felszámolása
Primer prevenció
az egészség fenntartása
Szekunder prevenció
korai felismerés, szűrés, gyógykezelés
Tercier prevenció
gondozás
rehabilitáció

Primordialis prevenció
(gyakran a primer prevencióhoz sorolják)

 Az okok (kockázati tényezők) alapjául szolgáló

természeti, társadalmi, gazdasági körülmények
kiküszöbölése.
 Általában össztársadalmi / kormányzati tevékenységek,
 amelyek célja megakadályozni a tömegesen veszélyeztető
tényezők, (környezeti, gazdasági,szociális, magatartás- és
életmód-minták) kialakulását és elterjedését.
 Például dohányzás, táplálkozási betegségek megelőzése.

Primer prevenció

Célja:
a betegségek kialakulásának megakadályozás, az egészség
megőrzése
a kiváltó tényezők, rizikófaktorok egyéni vagy populációs
szintű csökkentése, felszámolása révén,
akkor szükséges, amikor még nem manifesztálódott a
betegség

Védőoltások alkalmazása
Munkavédelmi előírások
Élelmiszerhigiénés szabályok
Egészségre káros életmódi tényezők eliminálása
 Primer prevenciós stratégiák I.

„Rizikócsoport stratégia”
Célcsoportja: magas rizikójú egyének, akiknél a rizikótényező
már jelen van, de még tünetmentesek.
1. Ki kell szűrni a fokozott kockázatnak kitett egyéneket.
2. Gondozásba kell őket venni.
Előnye: személyre szabott
Hátránya: a rizikócsoport meghatározása nem mindig egyértelmű
a szűrések költség és időigényesek
 Primer prevenciós stratégiák II.

„Populációs szintű prevenció”

Célja: a populáció egészének csökkenjen a rizikója,
Előnye: a teljes népességben hozhat létre egészségi állapot
javulást.
Hátránya: a kis kockázatú egyén kevésbé motivált
az orvos, illetve az egészségügyben dolgozók
aktivitása is mérsékeltebb.

Részét kell képeznie az egészséget támogató kormánypolitikának, pl.

dohányzást korlátozó jogszabályok.
 Szekunder prevenció

Célja:
a betegségek korai stádiumban történő diagnosztizálása,
amikor a folyamat még reverzibilis
célirányos beavatkozás nyújtása (hatékony terápia)
betegség további progrediálásának, szövődmények
kialakulásának megakadályozása

Módszere szűrővizsgálat
 Szűrővizsgálat

A betegség preklinikai szakaszában van létjogosultsága

Időben történő beavatkozás megszervezett
Betegség vagy annak súlyosabb következményeinek
kialakulása meggátolható.
A betegség előfordulása az adott népességben jellemző
Egészséges, ill. tünet / panaszmentes egyének vizsgálata
Célja: valamely betegség fennállását nagy valószínűséggel igazolja
Eredménye nem jelenti a diagnózis felállítását
Formái: Teljes vagy célzott
Népesség szintű szűrővizsgálatok
alkalmazásának feltételei:

a célbetegség súlyos népegészségügyi méretű problémát

jelent
kórlefolyása ismert; a korai felismerés és kezelés kedvezően
befolyásolható, a szűréssel felfedezett esetek klinikai
ellátásának feltételeit az egészségügyi ellátórendszer képes
biztosítani
a még tünet- és panaszmentes célbetegség felismerésére
alkalmas módszer áll rendelkezésre
hatékonyság: a célbetegségből származó halálozás szűrésnek
tulajdonítható csökkenése a céllakosságban
finanszírozó számára még elfogadható költség-haszon arány
 Népesség szintű szűrővizsgálatok
kiterjesztésének indokai

a rák miatti halálozás mérséklése népegészségügyi méretekben

alkalmazható intézkedést sürget
a halálozás mérséklésének legígéretesebb stratégiája a
betegség korai felismerése és kezelése
a korai felkutatás eszköze a célzott/szervezett,
népegészségügyi méretekben alkalmazható szűrővizsgálat

A szűrési teszt kritériumai

a diagnosztikus lehetőségek nagy

tömegben elérhetőek legyenek
az alkalmazott módszer ártalmatlan legyen
gyors, könnyen kivitelezhető
pontos
olcsó
hatékony
epidemiológiai vizsgálatok igazolják, hogy
a szűrés eredményeként az adott betegség
mortalitása a célpopulációban csökken.
 Betegség természetes lefolyása

†
Halál

Expozíció
dg.
Teljes
egészség X
Idő

Egészséges Preklinikai szakasz Klinikai szakasz

Primer prevenció Szekunder prevenció Tercier prevenció

 Piramis/Jéghegy jelenség

4. Beteg, diagnosztizált

3. Beteg, nem diagnosztizált → Tercier prevenció

→ Szekunder prevenció
2. Exponált, nem beteg

Primer prevenció
1. Nem exponált, nem beteg
 Szűrés: Korai szakaszban levő, nem diagnosztizált
betegség, elváltozás valószínűsített azonosítása
gyorsan kivitelezhető tesztek, vizsgálati eljárások
alkalmazásával.

 Cél: korai diagnózis a hatékonyabb kezelés érdekében

(vagy a népesség védelme érdekében)
Fontos a szűrésről:

 Elkülöníti a valószínűleg beteg és nem beteg

egyéneket, de nem diagnosztikus.

 Önkéntes
(a szűrést a vizsgálatot végző kezdeményezi
→ tájékozott beleegyezésre van szükség)
Követelmények

 Megismételhetőség (Reproduktivitás):
más időben, más helyen elvégzett vizsgálat ugyanazt az
eredményt adja

 Megbízhatóság (Validitás): egy standardhoz

képest milyen eredménnyel differenciálja a valóban pozitív
és valóban negatív személyeket
a, Szenzitivitás
b, Specificitás
c, Pozitív és negatív prediktív értékek
 A szűrési teszt szűrőképességének vizsgálata
Referencia (diagnosztikai) vizsgálat
(biztosan megállapítja a betegség
fennállását
BETEG NEM BETEG

Szűrővizsgálat a azok a betegek, b azok az egészségesek, a+b összes pozitív

Pozitív akiknek pozitív a tesztjük akiknek valamiért pozitív
a tesztjük

Szűrővizsgálat c azok a betegek, d azok az egészségesek, c+d összes negatív

Negatív akiknek negatív a teszt akiknek a tesztjük is
negatív

a+c összes beteg b+d összes

egészséges
 Szenzitivitás

 A valódi (felismert) pozitívak aránya a

betegek közül
 Felismert beteg tehát a/a+c
Összes beteg
BETEG NEM
BETEG

Po a b a+b

beteget kiszűr?
zití

Minden
v

Ne C d c+d
gat
ív

a+c b+d
 Specificitás

 A valódi (felismert) negatívak aránya a

nem betegek közül
 Felismert egészségesek tehát d/b+d
Összes egészséges

Csak a betegeket szűri ki?

BETEG NEM
BETEG

Po a b a+b
zití
v

Ne C d c+d
gat
ív

a+c b+d
 Pozitív prediktív érték

 A valódi pozitívak aránya az összes

pozitívon belül, mennyire valószínű, hogy a
pozitívnak talált egyén tényleg beteg
 Beteg pozitív tehát a/a+b
Összes pozitív

BETEG
BETEG
NEM
• Akkor 100%, ha minden pozitív-
Po
zití
a b a+b ként azonosított személy valóban
v

Ne
gat
C d c+d beteg.
ív

a+c b+d
 Pozitív valószínűségi hányados

 Mennyivel valószínűbb, hogy egy teszt

eredménye pozitív lesz betegekben, mint
hogy pozitív lesz egészségesekben, tehát
mennyi az igazi és az álpozitív aránya
 VH(E+)
=valódi pozitívok aránya / álpozitívok aránya
 a/a+c/1-d/b+d
BETEG NEM
 = szenzitivitás / (1 - specificitás)
BETEG

Po a b a+b
zití
v

Ne C d c+d
ga
tív

a+c b+d
 Negatív valószínűségi
hányados
 Mennyivel valószínűbb, hogy egy teszt
negatív lesz betegekben, ahhoz képest,
hogy negatív lesz egészségesekben
 VH(E-)
= álnegatívok aránya / valódi negatívok aránya

BETEG NEM
1- a/a+c/d/b+d
BETEG
= (1 - szenzitivitás) / specificitás
Po a b a+b
zit
ív

Ne C d c+d
ga
tív

a+c b+d
Megelőző ellátások
életkor csoportonként

Társadalom biztosító által

finanszírozott módon
0-4 napos életkorban támogatással
igénybe vehető szűrővizsgálatok:

 teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek

szűrésére,
 testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti
értékelése,
 ideggyógyászati vizsgálat,
 csípőficam szűrése,
 érzékszervek működésének vizsgálata körében a hallás és a látás vizsgálata,
 veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata: galactosaemia
(összgalaktóz-szint és Gal-1-PUT), hypothyreosis, biotinidáz hiány, és
tömegspektográfiás vizsgálattal, egy vizsgálati mintából: jávorfaszörp
betegség (MSUD), tyrosinaemia I, II, citrullinaemia I (argininosuccinát
synthase hiány, ASS), arginosuccinic aciduria (arginosuccinát lyase hiány,
ASL), homocystinuria, rövid-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (SCAD),
közép-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (MCAD), hosszú-láncú hydroxi-
acyl-CoA dehydrogenase hiány (LCHAD), nagyon hosszú-láncú acyl-CoA
dehydrogenase hiány (VLCAD), Carnitin-palmytoil transferase hiány (CPT-I,
II), Carnitin transzport zavara (CT), multiplex acyl-CoA dehydrogenase
defectus (glutársav aciduria GA II), beta-ketothiolase (oxothiolase) hiány,
glutársav aciduria I (GAI), isovaleriánsav acidaemia (IVA), metilmalonsav
acidaemia (MMA), propionsav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl-
(HMG-)-CoA lyase, methylcrotonyl CoA karboxylase hiány (MCC) multiplex
carboxylase hiány, phenylketonuria
1, 3 és 6 hónapos életkorban támogatással
igénybe vehető szűrővizsgálatok:

 teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési

rendellenességek szűrésére,
 mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4
hónapos korig,
 idegrendszer vizsgálata,
 rejtettheréjűség vizsgálata,
 a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,
 érzékszervek működésének vizsgálata (látás,
kancsalság, hallás)
 testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés
és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok
alapján.
1 éves életkorban és 6 éves életkorig
évente támogatással igénybe vehető
szűrővizsgálatok

 teljes fizikális vizsgálat,

 idegrendszer vizsgálata,
 rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig,
 herék vizsgálata évente,
 testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a
fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,
 a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és
magatartásproblémák feltárása,
 érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek
megfelelően,
 beszédfejlődés vizsgálata,
 mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai
problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),
 vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,
 korai fogászati szűrés és gondozás.
Az adott év szeptember 1-je és a következő év
augusztus 31-e között 16. életévüket betöltő gyerekek
által az iskolaorvosnál, illetve iskolai védőnőnél igénybe
vehető szűrővizsgálatok:

 teljes fizikális vizsgálat,

 a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az
anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség
esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,
 a tápláltsági állapot, a szív- és érrendszeri állapotfelmérés,
 testmagasság, testtömeg mérése, a testi fejlettség és tápláltsági
állapot hazai standardok szerinti értékelése,
 pszichés, motoros, mentális szociális fejlődés és
magatartásproblémák feltárása,
 érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás),
 mozgásszervek vizsgálata, különös tekintettel a lábstatikai
problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba,
scoliosis),
 vérnyomásmérés
 pajzsmirigy tapintásos vizsgálata.
 Ezt a 16 éves kori záró állapotvizsgálatot a háziorvos (házi
gyermekorvos) és a területileg illetékes védőnő végzi el, ha az
iskolakötelezettség ellenére a gyerek nem jár iskolába.
18 éven felüli korosztály

 az életkornak és a nemnek megfelelő

rizikófaktorok által indukált
szűrővizsgálatokra, illetve a környezeti
tényezők okozta megbetegedések
megelőzését és korai felismerését célzó
szűrővizsgálatokra (a munkaköri
alkalmasság vizsgálat és az ahhoz
szükséges további járóbeteg-ellátás
kivételével)
 évente egy alkalommal fogászati
szűrővizsgálatra jogosult.
21 éves korban a felnőttkori alapstátusz
meghatározása keretében támogatással
igénybe vehető szűrővizsgálatok
 a családi anamnézis adatainak frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai
életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre,
érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre,
 életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás) feltárása,
 részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározása,
vérnyomásmérés,
 abdominális obesitas (haskörfogat nőknél ≥ 80 cm, férfiaknál ≥ 94 cm) esetén a metabolikus szindróma más
alkotóelemei (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhomi vércukorszint) fennállásának a
vizsgálata,
 a 2-es típusú diabetes mellitus szempontjából nagy kockázatú személyeknél (elhízás, a diabetes mellitus
családi halmozódása, a kórelőzményben gestatios diabetes) orális glükóz tolerancia teszt elvégzése (éhomi
és 120 perces értékek értékelése) vagy ennek kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postprandiális
vércukorszint meghatározása,
 a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése,
 vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (öröklődő vesebetegség familiáris előfordulása,
hipertónia, diabetes mellitus stb. fennállása) szérum kreatininszint, a kreatinin clearance becsült értékének
a meghatározása vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): fehérje- és haematuria meghatározása,
 a családi kórelőzmény elemzése a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló benignus és
malignus szolid tumorokra, valamint hajlamosító állapotokra,
 sztomato-onkológiai vizsgálat, különös tekintettel a parodontosisra, mint ateroszklerózisra is hajlamosító
tényezőre, valamint az ajak- és szájüregi rákra hajlamosító állapotokra, (a fogászati alapellátást nyújtó
fogorvosnak és a háziorvosnak is feladata)
 látásvizsgálat.
21 és 40 éves kor között támogatással
igénybe vehető szűrővizsgálatok:

 a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérés alapján kis kardiovaszkuláris kockázatúnak

megállapított személyeknél az alapstátus meghatározását követő időponttól ötévente,
közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatúnak megállapított személyeknél pedig
kétévente:
 a családi anamnézis adatainak frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek
között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező
szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre,
 életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás,
alkoholfogyasztás) feltárása,
 részletes fizikális vizsgálat, testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex
meghatározása, vérnyomásmérés,
 abdominális obesitas (haskörfogat nőknél ≥ 80 cm, férfiaknál ≥ 94 cm) esetén a
metabolikus szindróma más alkotóelemei (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint,
vérnyomásérték, éhomi vércukorszint) fennállásának a vizsgálata,
 a 2-es típusú diabetes mellitus szempontjából nagy kockázatú személyeknél (elhízás, a
diabetes mellitus családi halmozódása, a kórelőzményben gestatios diabetes) orális
glükóz tolerancia teszt elvégzése (éhomi és 120 perces értékek értékelése) vagy ennek
kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postprandiális vércukorszint meghatározása,
 a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése,
 kétévente sztomato-onkológiai szűrővizsgálat (a fogászati alapellátást nyújtó
fogorvosnak és a háziorvosnak is feladata).
A vesebetegség szempontjából nagy
kockázatú személyeknél (hipertónia,
diabetes mellitus) kétévente:

 szérum kreatininszint meghatározása

 vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal):
mindkét nemben fehérjeürítés,
haematuria meghatározása,
 Népesség szintű szűrések

Emlőszűrés
45-65 éves nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálata

Méhnyakrákszűrés
25-65 év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után
háromévenként megismételt, citológiai vizsgálatot is alkalmazó
nőgyógyászati vizsgálata

Vastagbélszűrés
50-70 év közötti férfiak és nők kétévenként megismételt, a
székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatásán alapuló
szűrővizsgálata
A tüdőszűrés

 40 éves kor felett vehető igénybe a tb

támogatott megelőző ellátások keretében.
Ha a tüdőszűrést nem az ÁNTSZ rendelte el,
vagy nem a korcsoport szerinti, tb
támogatással igénybe vehető tüdőszűrésről
van szó, vagy nem a szakképzési
intézményekben oktatásban részesülők
szakmai alkalmassági vizsgálatairól, akkor a
tüdőszűrésért akkora összegű térítési díjat
kell fizetni, mint amekkora összeg ezért a
közfinanszírozásban is jár a szolgáltatónak.
Vonatkozó jogszabályok

 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól érintett szakaszok 2.

§ (1), 3. §, 5/B. § aa) b), 6. § (2), 10. § 11. § a), 18. § (6) b) (9) (11) 22. § 29. § (4) 38/B. § 70. §
(1) c), (2), (5)
 1997. évi CLIV tv. az egészségügyről érintett szakaszok: 3. § ka); 79. §, 81. – 82. §
 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető
betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról
és a szűrővizsgálatok igazolásáról
 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról
 4/2000 (II.25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről
 érintett szakaszok: 2. §, 4. §
 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról fontosabb, vonatkozó
szakaszok: 1. §, 2. § (1) 2–5. számú melléklet
 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető
fogászati ellátásról érintett szakaszok 2–3. § és 1. számú melléklet
 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.
évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról érintett szakasz: 12/A. § (15) 12/B. § 13/A. §
 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes
egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról
 Tercier prevenció

A betegség adekvát terápiája

a progresszió megakadályozására
elvesztett funkciók helyreállítása, pótlása

Alapellátási és szakellátási tevékenység

gondozás
ellenőrzés
rehabilitáció (orvosi, szociális, foglalkozási)
 Gondozás
 az egészségügyi szolgáltatónak a beteggel fenntartott hosszú távú,
rendszeres kapcsolatára épülő munkamódszere a gyógyító-megelőző
ellátásban. Az egészségügyi ellátás célja az emberi élettartam
meghosszabbítása, valamint a megélt évek életminőségének javítása,
az „emberhez méltó élet” biztosítása is.
 A gondozás munkafázisai:
 a rizikószemélyek, illetve a már megbetegedettek korai stádiumban
történő felkutatása,
 nyilvántartásba vétele, további megfigyelésük, kezelésük érdekében,
 gyógykezelése,
 ezzel állapotromlásuk megelőzése, lassítása,
 kedvező életmód biztosítása, károsító hatások kiküszöbölése, és
 szükség esetén rehabilitációja.
Általános gondozás

Nyilvántartás
egységes módszere lehetővé teszi a jó áttekintést, a
jó adatkezelést, a területi (akár országos)
összehasonlítást. Magyarországon arra törekszünk,
hogy ez lehetőleg elektronikusan történjék.

Gondozás
Az orvos a betegség, a terápia, a súlyossági állapot,
az életkor stb. szerint dönt a gondozás módjáról, és
az ellenőrzések gyakoriságáról.
 Szakgondozás
 A szakgondozási hálózatok tömegeket érintő betegségek
ellátására szerveződtek.
 Intézményeik speciális szakismerettel rendelkező orvosokat és
szakdolgozókat, valamint speciális diagnosztikai és terápiás
eszközöket igényelnek.
 Magyarországon országos gondozóintézeti hálózatok
működnek, például
 pulmonológia
 onkológia
 pszichiátria
 bőr- és nemibetegségek
 addiktológia
 egyéb idült betegségek.
 Rehabilitáció
 A testi vagy szellemi épségében ideiglenesen vagy véglegesen károsodott
(fogyatékos) személyek orvosi kezelésének olyan módja, amelynek során a
meglévő képességek fejlesztésével, illetve a hiányzó képességek pótlásával
a fogyatékosok alkalmassá válnak arra, hogy önállóságukat minél teljesebb
mértékben visszanyerjék, és beilleszkedjenek a családba, a munkahelyre,
és más közösségekbe.
 Az orvosi rehabilitáció célja és feladata:
 a csökkent, megváltozott képességű személyek testi és szellemi
funkcióinak lehetőleg maradéktalan helyreállítása, illetőleg megtartása,
 a megmaradt képességekkel, funkciókkal a kiesettek lehetőség szerinti
pótlása, és mindezzel
 a fogyatékosok számára a foglalkoztatás, terhelhetőség jellegének,
optimális mértékének megállapítása, egészségügyi-orvosi feltételeinek
meghatározása és biztosítása.
 Rehabilitáció – orvosi, foglalkozási, szociális
A fogyatékosság és a hozzá kapcsolódó
alapfogalmak (a WHO (1980)
meghatározása szerint):
 károsodás: időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy
pszichológiai veszteséget jelent (pl. sérült testrész, szerv,
amputált végtag) A károsodás a biológiai működés zavara.
 fogyatékosság: az ember normális szenzoros, motoros
vagy mentális funkcióihoz (pl. járás, beszéd, látás)
szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti
vagy végleges hiányát jelenti. A fogyatékosság tehát a
speciálisan emberi funkciók zavara.
 rokkantság: az egyén kora, neme és társadalmi szerep
szerint elvárható mindennapi tevékenységek (pl. önellátás,
társas kapcsolatok, tanulás) tartós akadályoztatása. A
rokkantság tehát az embernek, mint társadalmi lénynek a
társadalmi funkcióiban bekövetkezett zavara.
A WHO szerint a folyamat kiváltásában, súlyosságának
alakulásában a betegség mellett, a környezetnek, a
társadalmi elvárásoknak is szerepe van.