15.

Kriminálpedagógia
Szóhasználati jótanácsok:
fiatalkorú bűnöző helyett → bűnelkövető
javítóintézeti ítéletet töltő fiatalról van szó akkor növendék, ne fogvatartott

1. Bűnmegelőzés, a „deviáns karrier”-hez vezető tényezők pedagógiai szempontú elemzése; a

fiatalkorú bűnelkövetők szubkultúrája
Bűncselekmény: Minden olyan cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, s amelynek megvalósulása esetén
a törvény büntetés kiszabását rendeli el.
 Büntetések: Hátrányos jogkövetkezményekkel járnak (erkölcsi bizonyítványban szerepel)
- pénzbüntetés: több százezer forintig terjedhet, meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó
szabadságvesztéssé kell átváltoztatni (fiatalkorúnál önálló jövedelem esetén)
- szabadságvesztés: fogház, börtön, fegyház fokozatban hajtják végre, legrövidebb tartalma 3 hónap
(fiatalkorúaknál fogház, börtön fokozat)
- közérdekű munka: (szabadidőben végezhető díjazás nélkül) – akár 312 munkaóra.
- Tiltó jellegű büntetések
 Intézkedés: nem jár együtt joghátránnyal (javítóintézet, pártfogói felügyelet, megrovás,
kényszergyógykezelés, elkobzás, jóvátételi munka...)
 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv, Btk.) szabályozza
- Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor 12-t betöltötte
- 12 éves kortól büntethető: emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, szándékos súlyos testi
sértés, kifosztás, rablás
- A fiatalkorúakra kiszabott intézkedések célja első sorban a korrekció, a helyes irányba terelés.
- Büntetés-végrehajtás a fiatalkorúak börtöne (Tököl, Kecskemét), ide szabadságvesztés ítélettel
kerülnek a fiatalkorúak, és csak 14 éves kor felett ítélhetőek rá.
- 14 év alatt csak intézkedés alkalmazható (azaz nem kerülhet fiatalkorúak börtönébe, maximum
javítóintézetbe).
- Javítóintézeti ítélet mellett nem szabható ki más büntetés vagy intézkedés („csak” a javítóintézet maga
a büntetés).
- 16 év alatt a leghosszabb börtönbüntetés 10 év lehet.
- Javítóintézeti ítélet NEM büntetés-végrehajtás, hanem gyermekvédelem → életellenes bűncselekmény
esetén általában nem kerülhetnek javítóba (azaz ha valaki meghalt, és nem önvédelemből öltek).
- Javítóintézeti nevelés egytől négy évig tarthat, maximum 21 éves korig (ha pl. 17 évesen kap négy évet,
azt mind a javítóban tölti le, nem kerül át büntetés-végrehajtásba).

„Deviáns karrier” kialakulása (bűnözés, mint deviáns viselkedés)

 Deviancia: olyan, az uralkodó normáktól, az elvárt és a még tolerált magatartási formáktól eltérő, ön- és
közveszélyes viselkedések halmaza, amelyek éppen e minőségük miatt, az adott társadalmi viszonyok között
intézményes reakciókat váltanak ki (Gönczöl)
 Bűnözés → az egyénre irányuló ártalom helyett a társadalomra irányul
 Akut stressz szerepe (Andorka)
- akut stresszhelyzet: mindennapi élet velejáró nehézségei (haláleset, költözés, családi viszályok,
munkahelyi problémák, akár drasztikus társadalmi szintű változások (pl. Magyarországon a
rendszerváltás)
- kényszerítő funkcióként működik → érkezhet rá agresszív, deviáns válasz (önromboló, társadalmilag
destruktív is)
- adekvát megküzdéshez egészségesen fejlődött, érett személyiség kell → harmonikus családi háttér,
kortárscsoportokkal való jó kapcsolat kell. HA ezek hiányoznak, szocializációs és szemségfejlődési
zavarok léphetnek fel
 pszichoanalitikus hátterek →mentális betegségek, neurológiai eltérések, gyermekkori traumák
 társadalmi hatások szerepe
- kulturális elméletek → ahol gyakoribb a deviáns viselkedés, ott nagyobb eséllyel alakul ki
- az válik bűnözővé, akinek több és erősebb kapcsolata van bűnözőkkel → bűnözés válik normává
/Sutherland differenciális asszociáció elmélet/
- alacsonyabb társadalmi rétegekben uralkodó kultúra a kockázatkerülés, merészség → bűnözés
megalapozása /Miller/
 - fiatalkorú bűnelkövetők gyakrabban érkeznek rendezetlen családi háttérből (frusztrációtűrés, önkép,
önkontroll a családban alapozódik meg → ha itt hiányos, akkor nem tud normakövető reakciókat adni
stresszhelyzetekre) /Mohanan „reckless” visszatartás elmélete/

 Deviáns karrier (Becker)

- társadalmi intézmények és környezet minősíti deviánssá a személyt → megerősíti a címkét, amely
önbeteljesítő jóslatként működik → az egyén a deviáns címkének megfelelően fog viselkedni
- állomásai:
1. kényszerítő frusztráció (valamilyen krízis / probléma) esetén enyhén deviáns magatartás (ekkor
még megvannak a normakövető minták, csak valamiért nem tud velük élni, pl. éhhalál ellen ételt
lopni, tudja, hogy rossz, hogy pénzért kellene ételt vásárolnia, de nincs pénze)
2. másodlagos deviancia: a tettéért elnyeri a deviáns stigmát a közösségtől
- a stigma tudatosul az egyénben
- érzi, tapasztalja a diszkriminációt, azonosul vele → identitás átalakulás megy végbe
3. a deviáns identitást könnyebben viseli el más deviáns személyek között → velük keresi a
kapcsolatot → elhalványulnak a normakövető minták → deviancia állandósul, sőt, fokozódhat
- habár a társadalom éppen rehabilitálni akarna a deviáns címkével (társadalmi kontroll), ennek
ellenkezőjét éri el vele → stigmatizált személy fő személyiségjegyévé válik a deviáns címke, nagyon
nehezen téríthető vissza

Fiatalkorú bűnelkövetők szubkultúrája

 Cohen szubkultúra elmélete → INADAPTÁCIÓ
- inadaptáció = beilleszkedési, alkalmazkodási nehézség
- inadaptált = életkortól és rendellenességi formától függetlenül, biológiai, pszichés vagy szociális okok
miatt képtelen helytállni az életkorának megfelelő követelményekben
- Felosztása:
 biológiai: testi- mozgás fogyatékosság, látás- hallás fogyatékosság, betegségek
 pszichés: intellektuális zavar, magatartászavar, beszédhiba, mentális zavar
 szociális: családi, iskolai, társadalmi inadaptáció
 inadaptáció egyik lehetséges megoldása
- gyermektől megtagadnak bizonyos státuszt (=beilleszkedést), mert nem tud megfelelni a
kritériumoknak → bűnözői szubkultúra olyan státuszkritériumokat nyújt, amiknek meg tudnak felelni,
elismerést szerezhetnek
 pl. többi társadalmi réteg értékeinek elutasítása, annak ellentmondó magatartás (alacsonyabb
társadalmi rétegű fiúk azért csavarognak, lógnak az iskolából, mert azt a magasabb társadalmi
réteg „jó fiúi” nem csinálják)
 fizikai erő, agresszió legitimálása
 A fiatalkorú elérni vágyott céljaihoz az elérhetetlen törvényes eszközök helyett alternatív, normaszegő
megoldásokat használ, különösen abban az esetben, ha az őt körülvevő közeg vagy referenciaszemélyek
ezen normaszegő viselkedés mintáját mutatják, sőt, azt egyenesen értéknek tekintik. A deviáns viselkedés
címkéje ezáltal stigma helyett a célhoz vezető út mellett az erő, a beilleszkedés szimbólumává válik.

 Habár a fiatalkorú bűnözés hátterében gyakran áll veleszületett deficit, a nevelési stílusban jelentkező
szélsőségek – vagy éppen a nevelés teljes hiánya – éppolyan romboló hatással bírhatnak a kialakuló
személyiségre, mint egy genetikai rendellenesség.
 A gyermek akár veleszületett deficit, akár nevelési szélsőség miatt, de nem fér hozzá a normakövető
adekvát viselkedési mintákhoz, ezért deviáns viselkedést választ, amivel izolálja magát a környezettől,
ezáltal a lehetséges változástól, valamint azonosul a kiközösített deviáns stigmával.
 reziliens gyerekek → veszélyeztető faktorok ellenére sem válnak deviánssá
- titok: volt érzelmileg stabil, proszociális mintát mutató referenciaszemély, akitől normakövető,
proszociális mintákat tanultak + egészséges megküzdést, frusztrációkezelést
- A VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK MEGLÉTE NEM DETERMINÁLJA A BŰNÖZŐI ÉLETUTAT
Bűnmegelőzés:
 Modellje
Elkövetővé válás Bűnalkalmak
Áldozattá válás megelőzése
megelőzése csökkentése
szabályozási jellegű
társadalmi integráció növelése, a devianciák
Elsődleges eszközök, egyedi
reprodukciójának fékezése
intézkedések
enyhébb devianciákra, veszélyeztetett
potenciális áldozatok
Másodlagos vészhelyzetekre történő zónákban hozott
kijelölése, védelme
reagálás intézkedések
rendkívüli körülmények
bűnismétlés másodlagos viktimizáció
kezelése,
Harmadlagos megelőzése, büntetőjogi megelőzése, áldozatok
továbbterjedésének
eszközök alkalmazása védelme, kárenyhítés
megakadályozása

 Típusai:
- Szituatív bűnmegelőzés
- Szociatív bűnmegelőzés
- Generális prevenció
- Speciális prevenció
 Területei: Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
- Közterületek rendjének védelme
- Drogprevenció
- Család-, gyermek- és ifjúságvédelem
- Áldozatvédelem, áldozatsegítés
- Vagyonvédelem

 Alapelvek: holisztikus szemléletmód, információnyújtás, szoc. kompetenciák fejlesztése

1. korai felismerés és beavatkozás elve
veszélyeztető tényezők alapján relatíve könnyen szűrhetőek a gyerekek (pedagógusok,
gyerekorvosok, védőnők szerepe)
2. fejlődési folyamatok figyelembe vételének elve
„erősségalapú prevenciós programok” → adaptációs készségek + szociális kompetenciák
fejlesztése, pozitív kortárskapcsolatok erősítése, önértékelés erősítése, kreativitás fejlesztése,
koherenciaérzés fejlesztése
3. rendszerszemlélet a beavatkozásokban elve
minél több veszélyeztető + protektív faktor megcélzása, minél több kontextusban → családi
kapcsolatok javítása, tanulmányi teljesítmény fokozása, kortárskapcsolatok kezelése, proszociális
kapcsolatrendszer és értékrend kiépítése
4. családi kapcsolatrendszer fejlesztésének elsődlegességének elve
gyermek fokozottan tanul a családtól, mint elsődleges szocializációs színtértől 🡪 nem hatékony az
intervenció, ha otthon teljesen mást lát → családi veszélyeztető faktorok módosítása, családi
reziliencia kialakítása
5. kulturális háttér, szubkulturális sajátosságok figyelembe vételének elve
agresszió értéke, értékelése eltérő lehet szubkultúránként + célcsoport szubkultúrájának
beépítése a programba pozitívan hat rájuk, motiváló, hatékonyságot növelő
2. A zárt intézeti nevelés fogalma, célja, sajátosságai, módszerei, folyamata, alapelvei és ezek
alkalmazása gyakorlatban
 Fogalma: Az intézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorú számára biztosítani, amely
egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a fiatalkorú bűnelkövetésének
hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására.
 Javítóintézetek
- Julianus-arcú intézmények → „kétarcúak” → gyógyító nevelés megértő-támogató attitűdje VS.
büntetés-végrehajtásra hajazó szigor, börtön jellegű intézmény
- sokszor pont arra a szocializációra emlékezteti a fiatalt, amiben sérült → nevelők, pedagógusok,
pszichológusok terápiás szerepe → szigor legyen, de NE kegyetlenül!
- büntetés „csak” maga az elzárás → szükségletek figyelembe vétele a fontos, a gyógyító nevelés =
reintegráció és reszocializáció
- NEM bv. intézmény, hanem gyv. intézmény
 Célja:
- elsősorban: a reszocializáció és reintegráció → ismételt bűnelkövetés megelőzése.
- a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében
- beilleszkedési zavarai enyhítése,
- pszichés állapota rendezése,
- iskolázottsága, szakmai képzettsége fejlesztése,
- az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása,
- az egészséges életmódra való felkészítése.”
 Alapok:
- családi rendszerű nevelés kell + növendékek sose maradjanak egyedül
- szabadság kényszer erejével korlátozva (kiemelni a társadalomból, amire ártalmas a bűnelkövető fiatal,
és ami sérülten szocializálta a fiatalt magát)
- gyermeki jogok figyelembevétele + egyénre szabott személyiségfejlesztés
- kiterjedt szakemberi csoportok: pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok, terapeuták, szociális
munkások, szaktanárok, szakmatanítás
- tanítás rendszere: a növendékek valamilyen külső iskola magántanulói → javítóban iskolarendszerben
tanulnak (heti 5 nap, napi 6-7 órában), javítóban írják meg az osztályozó vizsgákat, de a bizonyítványt a
külső iskola állítja ki
- intézmények közti kapcsolattartás: vitaversenyek, tanulmányi versenyek, előadások
- egyéni és csoportos reszocializációs és terápiás programok (pl. állatasszisztált terápia, drámapedagógia,
művészetterápia, meseterápia, drogprevenciós foglalkozás, konfliktuskezelés, traumafeldolgozó
csoportok, stb.)
- motiválás és kreditrendszer: a növendékek az aktív részvételért + jó magaviseletért pontokat
szerezhetnek, amiket beválthatnak jutalmakra (előzetesen letartóztatottaknál bekerül az aktájukba, látni
fogja a bíró a pozitív változást, javítósoknál a magasabb pontszám több engedményt hozhat, pl.
eltávokat)
- családdal kapcsolattartás → telefonálás, levelezés, csomagküldés intézmény által megszabott
rendszerességgel, felügyelettel + látogatások szintén megszabott időközönként, felügyelettel, de
lehetségesek → ezek előzetes letartóztatás alatt is járnak (de az intézmény megtilthatja a látogatást, ha
úgy ítéli, ez a növendék érdeke, mert pl. súlyosan bántalmazó, ártalmas a család)

 Javítói nevelés elemei, sajátosságok:

- kompenzáló és korrigáló nevelés → pl. felelősségvállalás, társadalomba való visszailleszkedés
- szocializációs szint emelése (együttműködés, konfliktuskezelési technikák, problémamegoldás,
normaszegő energiák átfordítása konstruktív formába, önismeret, elfogadás, megértés)
- munkavégzéshez szükséges képességek elsajátítása → munkafoglalkoztatás, tanműhelyek
- egészséges életmódra nevelés
- erkölcsi fejlődés segítése
- kommunikációfejlesztés
- motivációs rendszer: jutalmazás és büntetés
- terápiák, melyek hozzájárulnak a fiatal személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara,
beilleszkedési zavara enyhítéséhez, szenvedélybetegsége gyógyításához szükséges, illetve, hogy a
fogyatékos fiatalkorú megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön
 - intézeten belüli és kívüli programok
- szabad vallásgyakorlás
- kisebbségi kulturális értékek, hagyományok ápolása
- oktatás, képzés (ismeretpótlás, -bővítés, tanulócsoportok, gyógypedagógus, pályaorientáció, folyamatos
visszacsatolás és értékelés)
- önkiszolgáló tevékenység (önálló életre nevelés, intézet utáni életre)
- sport és szabadidős tevékenység, szakkörök (kreativitásra nevelés)
- családi életre nevelés
- egyértelműség
- következetesség
- kölcsönös tisztelet
- kiszámíthatóság

 Fegyelmezés módszere: Jutalmazás és büntetés jelentősége:

- magatartás értékelésére használják, mindkét félnek visszajelzést ad → javítónak: mennyire hatékonyak
a nevelési eszközök, fiatalnak: megfelelő-e a magatartása
- magatartás- és tevékenységszabályozó funkciók
- egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás
 helyes személyiségfejlődés elősegítése
 erőfeszítések, hibák leküzdésének elismerése, megerősítése
 csak igazgató adhat: igazgatói dicséret, tárgyjutalom, korábban kiszabott fegyelmi büntetés
megszüntetése vagy enyhítése, kimenő vagy eltávozás engedélyezése
- fegyelmi büntetés
 büntetés egyik formája
 ha a fiatal megszegi kötelességét, vét a házirend ellen vagy ha megszökik
 Lehet: nevelői figyelmeztetés, igazgatói megrovás, különböző eltiltások (max 1 hónapig, egyes
társaktól, programoktól), kimenő megvonás (max 2 hó), eltávozás megvonása (max 3 hó), zárt
jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés

 A javítóintézeti nevelés végrehajtásának szabályai (folyamat)

- javítóintézeti nevelést a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete és közvetlen
irányítása alatt álló javítóintézet hajtja végre
- belső élet rendjét a házirend szabályozza
- szakmai program (nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazza)
- végrehajtás során törvényes képviselő gondozási és nevelési joga szünetel, ez a jog a javítóintézet
igazgatóját illeti meg.
- Befogadás és elhelyezés: személyazonosság ellenőrzése, fénykép készül + azonosító kártya, látlelet
kell, ha van gyanú, személyes tárgyak átvétele (amiket nem tarthat magánál), befogadó csoportban
van addig amíg ki nem jelölik a végleges csoportját (max. 1 hó)
 szakértői csoport működtetése → képességek, állapot, személyiség feltárása→ javaslat végleges
csoportra
 egyéni nevelési terv készítése
 fiú-lányok külön, csoportosíthatóak még: életkor, egészségügyi és nevelési szempontok
- ideiglenes elbocsátás: ideiglenesen el kell bocsátani, ha a nevelés alatti magatartásáról alaposan
feltételezhető, hogy a helyes fejlődés javítóintézeti elhelyezés nélkül is megvalósulhat. Pártfogói
felügyelet alá kerül.
- végleges elbocsátás: várható időpont előtt a javítóintézet előkészíti, megszervezi és segíti a fiatalkorú
családjába való visszatérését, vagy ha ez nem lehetséges, önálló életének megkezdését, munkaerő-
piaci elhelyezkedését, szükség esetén átképzését.
 21. életév betöltése
 bíróság által meghatározott tartama letelt
 a fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama alatt szabadságvesztésre ítélik
- nevelés félbeszakítása: - a fiatalkorú személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt, egy
évben 10 naptól- 3 hónapig az igazgató félbeszakíthatja. Ez az időtartam nem számít bele a
javítóintézeti nevelésbe.
  Javítóintézetek a gyakorlatban:
- Magyarországon 4 javítóintézet van jelenleg:
1. EMMI Rákospalotai Javítóintézete és Központi Speciális Gyermekotthona (csak lányok, előzetes
letartóztatásban, javítóintézeti ítélettel, spec. gyermekotthon)
2. EMMI Budapesti Javítóintézete (fiúk, csak előzetesben lévők vannak)
3. EMMI Debreceni Javítóintézete (csak fiúk, előzetesben és jogerős javítós ítéletesek)
4. EMMI Aszódi Javítóintézete (csak fiúk, csak jogerős javítós ítélettel)

3. Reszocializáció és reintegráció értelmezése és módszerei, alternatív büntetési formák, a

javítóintézetek és a börtönök világa (oktatás, szakemberek), kapcsolódási pontok a
gyermekvédelemhez
Reszocializáció:
 Szocializáció: gyermeket közvetlenül körülvevő környezet mintái és hatásai (család, iskola, egyéb
közösségek) ha ez sérült, akkor:
 korrekciós szocializáció = sérült személyiségvonások alakítása = RESZOCIALIZÁCIÓ
 „A reszocializáció célja a hibásan felépült, megmerevedett struktúrák megváltoztatásával, megbontásával a
személyiség struktúra teremtő potenciáljához való hozzáférés, ahol egy hiteles érzelmi légkörben, plasztikus
viselkedésbeli és kognitív eszköztár felhasználásával az elakadt szocializáció újraindul, a személyiség egy
része újra felépül.” (Dr. Lénárd & Rácz, 2003)
 bűnelkövető szellemi + lelki állapotának megóvása és javítása
 társadalomba beilleszkedéshez szükséges kompetenciák fejlesztése (kifejlesztése) 🡪 szabadulás utáni
beilleszkedés segítése, visszaesés csökkentése
 reszocializáció zárt intézeti közegben tud megvalósulni
Rijádi Iránymutatások (ENSZ):
- növendékek elméleti + szakmai képzése
- körülményektől függően a feltételes szabadlábra helyezés preferálása
- szabadulást követő utógondozás
 Tehát a reszocializáció nem csak a társadalomba való visszailleszkedést segíti elő, hanem a bűnmegelőzés
fontos eszköze is.

Reintegráció: társadalomba való visszaillesztés

- munkáltatás, foglalkoztatás (pl. felújítási és karbantartási munkák, konyhán, mosodában, stb.)
- oktatás biztosítása (NAT alapján)
- jóvátételi programokban való részvétel (helyreállító (resztoratív) gyakorlatok → elkövető és az
áldozat közötti párbeszéd, közvetve vagy közvetlenül károsodott közösség, társadalom irányába
mutató jóvátételi tevékenységet foglalja magában)
- társadalmi felelősségvállalás erősítése
 Célja: a büntetés letöltését követően minél kevesebben válasszák ismét a börtönbe vezető utat/ ismételt
bűnelkövetést

Javítóintézetek és a börtönök világa (oktatás, szakemberek)

 a javítóintézet, illetve a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete kriminalizálódott fiatalokkal foglalkozik,
hatósági (bírósági ítélettel) intézkedés következtében kerülnek be a fiatalok.

BV. intézmény Javító, spec. gyerekotthon

- 14 -21 év között
- büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódik
- túlzsúfoltság
- nem annyira kielégítő tárgyi feltételek
- akár több száz fogvatartott
- szakemberek: Rendőrtiszti Főiskolán
szereztek szakképzettséget
- 12-21 év között
- gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódik
- viszonylag jó körülmények
- otthonosság illúziójának megteremtése
- nevelői csoportok (max. 12 fő)
- szakember: pedagógiai, szociális végzettség
- rugalmasabb keretek (korlátozva vannak
szabadságukban, de van arra lehetőség
magatartásuktól függően, hogy visszamenjenek
otthonukba meghatározott időre.)
Alternatív büntetési formák:
- felfüggesztett szabadságvesztés = nem kell zárt intézetben vagy büntetés-végrehajtásban lennie, de
feltételesen van szabadlábon, ha bármilyen bűncselekményt követ el, akkor bekerül valamilyen intézménybe
(javító vagy börtön)
- Pártfogó felügyelet = feltételes szabadlábra helyezés + házi őrizet esetén a pártfogó az, akinél rendszeresen
jelentkeznie kell

A javítóintézeti nevelés alatti kapcsolatok- kapcsolódás a gyermekvédelemhez

- A javítóintézetbe történő befogadás után a fiatalkorú megelőző életútjáról minél teljesebb körű ismeretek
beszerzése érdekében kapcsolat a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás intézményeivel.
- A javítóintézeti ellátás alatt folyamatos kapcsolat a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás
intézményeivel, a családdal való kapcsolattartás elősegítése, a törvényes képviselet ellátása, az eredeti
gondozási hellyel való együttműködés érdekében.
- A javítóintézeti ellátásból való kikerüléshez a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás
intézményeivel együttműködés az elbocsátás előkészítése, illetve az utánkövetés érdekében.