6.

tétel
A pszichopedagógiai komplex intervenció területei, megtervezése, fókuszpontjai. A
krízisintervenció jellemzői. Az esetvezetés folyamata. Gyógyulás és változás párhuzamának
értelmezései.

A pszichopedagógiai komplex intervenció területei:

Szülő-gyermek kapcsolat:
- a gyermek életét alapvetően meghatározza, hogy amikor világra jön szülei hogyan
fogadják
- a fejlődésben meghatározó jelentőségűek a gyermek korai, még másoktól függő
életének tapasztalatai
Korai interakciók:
- a korai interakciók zavarai és diszharmóniája veszélyeztető tényező lesz a gyermek
egészséges fejlődésére (kognitív , érzelmi-szociális fejlődést tekintve, különösen a
társas beilleszkedés, beszédfejlődés területein)
Korai interakciók minőségét befolyásoló tényezők:
- szülői stressz
- szülés körüli hangulatzavarok
- anyai szorongások
- családi hatások
az összhatás az interakciós szinkronitásban lesz „mérhető”
- az interakciók egyes jellemzői összefüggésben állhatnak a később megszilárduló
szülői nevelési stílus főbb jegyivel, illetve az 1 éves korban mérhető kötődési
típusokra jellemző viselkedési sajátosságokkal
Bejósolhatók bizonyos fejlődési irányok, viselkedészavarok, várható
teljesítményzavarok kialakulására mutató gyanújelek intervenció korán,
célzottan valósulhatna meg
- Fontos azokat a családokat is megnézni, akiknél nem látunk semmilyen működésbeli
problémát.
Család nevelési stílusa:
1.Autokratikus:
- döntéseit egyedül hozza
- módszer: utasítás, parancs
- gyerekek: visszahúzódóak, önállótlanok, nagyfokú elfojtás
2.Demokratikus:
 - figyelembe veszi a gyermek igényeit
- módszer: kompromisszumkeresés, vita, meggyőzés
- gyerekek: nyitottak a problémákra, megoldásra, kialakult szeméyliség, szociabilitás
3.Laisses-faire:
- vezetés hiánya, anarchia jellemzi
- rendhagyó nevelés
Kötődési stílusok:
1.Biztonságos kötődés:
- anyja jelenlétében bátran indul el felfedezni a környezetét, illetve barátságosan
viszonyul az idegenekhez
- anya távozásakor nyugtalanság jeleit mutatja, anya visszatéréséig nem talál vígaszt sem
a játékokban, sem az idegen személy társaságában
2.Szorongó-elkerülő kötődés:
- az anya távozásakor nem reagál arra, sem az idegen személy jelenlétére, de nem vesz
tudomást az anya visszatéréséről sem
-Kerülik a kontaktust, sőt az idegennel egy fokkal barátságosabb
-a kötődés működik, csak az elkerülő kötődéssel rendelkező gyermekek egy éves korukra
megtanulják nem kimutatni érzelmeiket
- ugyanolyan stresszt élnek át anyjuk távozásakor mint a síró gyermekek, csak nem
kommunikálják érzelmeiket
- ezeknél a gyermekeknéla nem megfelelő anyai válaszkészség az, ami arra készteti a
gyermeket, hogy elkendőzze érzelmeit
- a gyermek stratégiája, ha nem reagálnak, nem érdemes kommunikálni
3.Szorongó-ambivalens kötődés:
- az anya jelenlétébenfélénkebben, passzívabban , vagy éppen ellenkezőleg fokozott érzelmi
reakciót mutatva, dühövebben viselkednek, az idegen jelenlétében nehezen alkalmazkodik
- nyugtalan, nem merül el semmilyen tevékenységben
- az anya távozása kiborítja, visszatérése is alig tudja megnyugtatni
- a gyermek nem tekinti az anyát biztonságos háttérnek
- az ilyen anyákat a hétköznapokban többnyire kiszámíthatatlan viselkedés jellemzi, nem a
gyermek jelzéseinek, hanem a saját belső állapotuknak megfelelően reagálnak.
4. Dezorganizált kötődés:
- sokszor menekülnek az anya elől
-teljesen váratlan helyzetben lemerevednek, fejüket verik a falba (autoagresszív viselkedés)
- az anya egyszerre a félelem és a megnyugvás forrása
- a gyermeknek nincs stratégiája az anya távozása okozta stressz kezelésére
- az ilyen gyermek történetében gyakori a súlyos érzelmi elhanyagolás, szülői bántalmazás
Szociális szükségletek, szülői hatások:
- a gyermek a szüleitől kapott visszajelzéseket, elfogadás, elutasítás, pozití/negatív
hozzáállásának felhasználásával, értelmezésével a gyermek beredezi a „saját világát”
Tranzakcióanalízis: /Berve-Steiner, idézi Járó 1999/
- fontos filozófiai alapvetése, hogy az emberek eredendően lelkileg egészségesek
- ha valaki kibillen ebből az állapotból, akkor az a környezeti hatásoknak köszönhető
- fontos az örökletes tényezők, környezeti tényezők összjátéka
- az újszülött erőforrásai

- Stern alapvetése szerint egyes önérzékelési formák már jóval az öntudat, és a nyelv
kialakulása előtt léteznek

- az önérzékelések a közvetlen környezet jelzései és visszajelzései alapján formálódnak,

ha károsodnak patológiás folyamatok indulhatnak el

- súlyos bántalmazás esetén a csecsemő úgy védekezik, hogy elfordul a mentális világ
megismerése elől szegényes mentalizációs képesség kapcsolati zavarok,
kötődési nehézségek

„Sorskönyv”: (Szülői üzenetek)

- olyan nem tudatos életterv, mely egy választott alternatívára öszpontosít, a szülők
által megerősített és a későbbi események által igazolt program.
- a sorskönyvek nem végzetesek, hanem rugalmasak
Célcsoportok a pszichopedagógus számára:
Pszichopedagógus fogalma:
Érzelmi és viselkedészavarok:
az IDEA öt fő jellegzetességet határoz meg:
- tanulási képesség zavarai, melyek nem magyarázhatók intellektuális, szenzoros, ill.
egészségügyi vaktorokkal
 - kortársakkal, pedagógusokkal való kielégítő társas kapcsolatok kiépítésére,
megtartására való képtelenség
- nem megfelelő viselkedés vagy érzelmi megnyilvánulások normális körülmények
között
- általánosan és tartósan fennálló boldogtalanság, lehangoltság érzése, depresszió
- tendencia a fizikai tünetek kifejlesztésére, mely társul személyes, vagy iskolai
problémákkal
Szorongás:
- minden ember életében jelen van
- ha meghaladja az egyény tűrőképességét, akadályozza hétköznapi életvitelét,
elvárható teljesítményét PATOLÓGIÁS
- kísérő tünet, de fő jellemző is lehet
Internalizáló zavarok:
- gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok
- szeparációs szorongás, fóbiás szorongás, szociális szorongás, testvér rivalizáció,
identitászavar, kényszer zavarok
Externalizáló zavarok:
- beilleszkedési, alkalmazkodási, magatartási zavarok ( családi, szocializált/nem
szocializált zavarok, nyílt oppozíciós zavar)
- hyperkinetikus zavarok- ADHD
Kevert érzelmi és viselkedési zavarok:
- agresszív, disszociális vagy kihívó magatartás kombinációja depresszióval,
szorongással, vagy más emocionális zavarral
Szocializációs zavarok:
- mutizmus
- reaktív kötődési zavarok ( gátolt- gátlástalan)
- tic zavarok ( Tourette-féle, krónikus motorors, vagy vokális)
- táplálkozási ( csecsemő/ kora gyermekkori táplálási zavar, rumináció, pica)
- alvási, kiválasztási zavarok
- fejlődési zavarok
Serdülőkori zavarok:
- iskolai nehézségek, kockázatkereső viselkedés, szuicidális viselkedés, szexualitás,
alkohol, drog, dohányzás, devianciák
Teljesítményzavarok a következőkben nyilvánulhatnak meg:
- mentális retardáció ( értelmi teljesítmények, intelligenciaszint és zavarai)
- diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
 - tágabb értelemben vett teljesítményproblémák, amikor a személy a lehetőségei,
képességei alatt teljesít valamely területen
A beavatkozás (terápia) kiválasztásának megalapozása:
- probléma pontos megismerése (tartósan fennálló tünetek, megjelenés ideje,
rendszeresség)
- szűkebb környezeti hatások feltérképezése (környezettanulmány, szülői, pedagógusi
kérdőívek)
- részletes egyéni diagnosztika (anamnézis vizsgálata)
- szakemberekkel történő team-munka (pedagógus, orvos, pszichológus, pszichiáter,
szociális, egészségügyi szakemberek)
Beavatkozási fókuszpontok:
- egyén
- család
- kortárs-csoport
- életvitel
- egészség
- sikeresség megélése
- perspektíva, célképzés
Az iskolai korrekcióban (pl. viselkedészavar) 3 fő beavatkozási terület lehet:
1.Családdal való kommunikáció, kapcsolattartás:
- szülői tanácsadás
- környezettanulmány
- célzott beszélgetés a szülővel
- közös terv kidolgozása a szülővel együtt
2.Az osztálytanító, gyermekvédelmi felelős tevékenysége:
- tisztázni kell a kompetenciahatárokat
- Tanítói kérdőív: pedagógus-gyerek kapcsolata; jutalmazás- büntetés fajtái; társas
kapcsolatai a pedagógus megítélése alapján
- Magatartások lejegyzése: egy táblázatban (előzmény, viselkedés, következmény), ez
segíthet az esetleges problémahelyzetek megértésében, új megoldásmódok keresése
- Információnyújtás, tanácsadás: viselkedészavar okai, háttere; hogyan tudja hatékonyan
megoldani a problémákat; ültetéssel kapcsolatos tanácsok: oda célszerű ültetni, ahol jobban
szem előtt van; figyelem fenntartása
3.Terápiás módszerek, játékok:
- fontos a team munka, bizalmi légkör kialakítása a pedagógussal
- egyéni, illetve csoportos foglalkozások keretében ( a pedagógus megítélése szerint)

Krízisintervenció jellemzői
Krízis: A krízis vagy válsághelyzet olyan, amelyben a személyek elvesztésére, viselkedésére
nézve döntést kell hoznia. E döntés nem elodázható, nem elkerülhető, azonban az eddig
kialakult megoldásmódok nem elégségesek. (Caplan, 1964.)
A kialakult krízishelyzetben lelki válság akkor jön létre, ha a személyben növekvő feszültség,
a szorongás elhárítására eddig kialakult módok, elhárító mechanizmusok elégtelenek, a
korábban adaptív megküzdési módszereit nem tudja hatékony megoldást segítő újabbakkal
gyarapítani.
A krízisek Rahe szerint életeseményekhez kapcsolódóak, kétfélék:
1.Egzisztenciális krízisek: szülői ház elhagyása, házasság, szülés, költözés, munkanélküliség,
klimax, nyugdíjazás, halál
2.Traumatikus krízisek: közeli személyek halála, betegsége, pillanatnyi testi inszuficienciát
okozó állapotok, hűtlenség, válás, felmondás, szociális csőd, külső katasztrófa.
Az akcidentális krízisek kialakulásának akkor a legnagyobb a valószínűsége, ha ezek és a
fejlődési krízisek (normatív krízisek-Erikson) időben közel, vagy egybe esnek.
Krízis kimenetele lehet:
1. a saját inrtapszichés erők, szociális, kapcsolati segítséglehetőségek mozgósítása
révén, megoldás, új egyensúlyi állapot kialakulása, maradványtünetek nélkül
2. adaptáció, kompromisszum, a személy kénytelen a krízist kiváltó, elfogadhatatlan
helyzettel együtt élni, s ez minden további krízisre fogékonyabbá teszi
3. ineffektív kimenetel, a krzis utáni állapot a személyiség alacsonyabb működési
színvonalát (ld.:regresszió) eredményezi, egzisztenciálisan, teljesítmények, érzelmi,
szociális kapcsolatok, önértékelés, stb. vonatkozásában szorongásokhoz,
neurotizálódáshoz, pszichopatizálódáshoz (drog, alkohol, egyéb függőségek ) vezet
4. összeomlás, a személy az elviselhetetlennek megélt helyzetből vagy pszichésen „lép
ki”, pszichotikussá, elmebeteggé válik (hallucinácók, téveszmék), vagy a biológiai
szinten igyekszik megszüntetni az átélés gyötrelmét, öngyilkosságot kísérel meg
Krízisben hogyan változik az egyén?

 beszűkült figyelem – csak a közvetlen eseményekre, még hétköznapi dolgokra sem

(„elhagyja magát”)
 erős érzelmi kapaszkodás – érzelmi közelség igénye, ne hagyják magára, akár fogják a
kezét is, regresszív viselkedésmódok (vagy mindennek a tagadása, keménység,
elutasítás)
 én-azonosság érzésének változása – mintha nem is ő lenne
 szerepek megváltozása – átmenetileg nem tud megfelelni a szerepeinek (szülő,
tanuló, stb.) hálózatépítés – kapaszkodók, segítők keresése
  jelzés-aktivitás – segítséget, védelmet kér, nyíltan vagy rejtetten (pl. elvékonyodott
hang, megváltozott megjelenés)
 döntéshozatal képessége megváltozik – nem tud dönteni, vagy szokatlan döntéseket
hoz. Ez az időszak nem alkalmas a döntéshozatalra.
 értelmi funkciók változása – teljesítőképesség változik, emlékezet torzul – beszűkülés
miatt főleg a negatív emlékek jönnek elő, elhalványul annak az emléke, hogy máskor
hogyan oldott meg problémákat
Krízisállapot tünetei:

 fizikai tünetek - alvászavarok, az étvágy megváltozása, vegetatív zavarok, mozgásos

nyugtalanság
 fáradtság, kimerülés
 zaklatottság, feszültség, szorongás
 összezavarodottság
 kiegyensúlyozatlanság
 társas kapcsolatok összekuszálódása - egyes kapcsolatok közelibbé válnak, mások
megszakadhatnak, a családbeli szerepek felcserélődhetnek, visszavonulás-elzárkózás,
vagy mások elárasztása a problémákkal
 teljesítményproblémák – képtelenség a koncentrálásra
 az önismereti igény megnő - az énkép változása miatt
 a tanulási motiváció megnő- új problémamegoldó készségek, feszültségcsökkentés,
tanácskérés
 a befolyásolhatóság megnő- bármilyen segítségre nyitva van, akkor is, ha nem
megfelelő segítséggel találkozik – pl. szekta, közös szerhasználat stb.
Krízis- segítő jellemzői:

 aktív – a helyzet átgondolása, ha kell, intézkedik is

 megbízható, bizalmat ébreszt
 elérhető – krízis esetén nem lehet időpontra várni
 türelmes – elviseli a heves érzelmi reakciókat, panaszkodást, gyengeséget
 van önbizalma és énereje – képes a segítségre, nem sodródik bele az érzelmi
örvénybe, nem riad meg az érzelmi kapaszkodástól
 jól tűri a feszültséget, szorongást – sajátját és másokét is
 gyors helyzetfelismerő képesség – mire van szükség, tud-e segíteni vagy máshova kell
irányítani
 kongruens, őszinte – ne ígérjen olyat, amit nem tud tartani, ne vigasztaljon
lehetetlenséggel, ne mondjon olyat, amiben nem hisz
 együttérző, teljes empátia – vagyis nem sodródik el, ki is tudnak jönni a negatív
állapotból
 képes elbírni azt is, ha nem tud, vagy nem lehet segíteni
 képes szeretettel fordulni a krízisben lévő felé
Krízisintervenció jellemzői:

 Realitás- és jelenorientált – az aktuális helyzetre koncentrál, számba veszi a reális

lehetőségeket, és megvalósításuk módját. Nem foglalkozik múltbeli tényezőkkel,
hibákkal, a személy jelenlegi működését figyeli, azt próbálja alkalmazkodóbbá tenni.
 Rövid és aktív beavatkozás - nem hosszas segítségnyújtás, a bajbajutott minél
hamarabb képes legyen önállóan rendezni helyzetét. Aktivitás: nem a segítő dönt,
nem ad utasításokat, hanem ismereteket és tanácsokat ad, felvázolja a lehetséges
alternatívákat.
 Azonnaliság - nem lehet várakoztatni, legalább meg kell hallgatni, tudjuk, milyen
segítségre van szüksége. Minél korábban történik beavatkozás, annál kisebb az
összeomlás esélye.
 Elkötelezettség – a legfontosabb feladat a személy megnyerése, az egyén
elköteleződése a közös munkára, mert csak annak lehet segíteni, aki elfogadja és
akarja a segítséget. Elfogadó, meleg verbális és nonverbális kommunikációs
jelzésekkel lehet elérni.
 Körülhatárolt célok - csak a bajbajutott számára legégetőbb nehézségek, viszonylag
rövid idő alatt megvalósítható célok.
 Társas környezet bevonása - fontos a krízisben érintettek bevonása, egyrészt ők is
segítségre szorulhatnak, másrészt jelentős szerepük lehet a segítségnyújtásban.
Családtagok, barátok, ismerősök, szomszédok, stb. - természetes segítők,
leghatásosabb érzelmi és egyéb támasz. Gondoskodó kapcsolatok hálózata
 Önértékelés erősítése - a jelenleg még működő, alkalmazkodást segítő készségeinek
erősítése. Bármilyen apró pozitív megnyilvánulást érdemes megerősíteni, hogy újra
hatékonynak érezhesse magát.
 Tisztelettel tekinteni a krízisben lévőre - nem sajnálni kell! A sajnálat szintkülönbséget
teremt, az együttérzés, közösség-érzés egy szintre hoz.
Kortárs támogatás formái:
Mentoring and Befriending Foundation (angol) ( csak egy lehetőseg, vannak más programok is )

 személyes mentorálás
 szoros bizalmi viszonyra épülő kapcsolat, ahol a mentor és a mentorált rendszeres
alkalmanként (legalább hetente) találkoznak, hogy megvitassák mindazokat, amelyek
a mentoráltat foglalkoztatják.
 állandó partneri viszony - bizalom, kiszámíthatóság, törődés
 kiválasztási folyamat: felnőtt segítők korra, nemre, kulturális háttérre, érdeklődésre
való tekintettel próbálják megtalálni az egymáshoz illő mentort és mentoráltat
 csoportos mentorálás
 a mentoráltak kis csoportban találkoznak a mentorokkal, sokszor valamilyen konkrét
aktivitással egybekötve. Az alsó-felső tagozat közötti vagy iskolaváltásnál jól bevált
módszer a „kezdők” ilyen támogatott bevezetése az új közegbe.
 „beugró” mentorálás (drop-in session)
  a mentorok ügyeleti rendben vannak beosztva, így valaki mindig elérhető.
 előnye az informalitás
 az iskolák ugyanakkor több energiát kell fordítsanak a „beugró” lehetőségének
reklámozására
 sok iskolában körbejárnak a mentorok és megszólítják a csellengőket, magányosakat -
főleg az alsó tagozatosok esetén nagyon hasznos
 „játszótárs” (buddy) vagy „baráti körök”
 alsó tagozat
 a mentor jól megkülönböztethető ruhát visel, esetleg van egy pad vagy megálló tábla
ahol ügyeletet tart
 itt is gyakori megoldás a játszótéren való körbejárás, hogy felfedezze és játékba hívja
a magányosnak tűnő kicsiket
 a kortárs segítő szervezhet programokat a játékidőre, felügyelheti az ebédelést és a
folyosói/ udvari játékot, segíthet kibékíteni kisebb ellentéteket
 kortárs mediáció  segítés egyik legmagasabb szintje
 komplex konfliktuskezelési módszereket tanulnak meg és gyakorolnak
 támogatják a probléma többszempontú feltárását és olyan megoldások kialakítását,
melyet minden érintett fél el tud fogadni
 a képzés során azonban azt is megtanulják, hogy melyek azok a bonyolult problémák,
melyek megoldásához felnőtt segítségét kell kérni
 „cyber mentor”
 abban segíti társait, hogy az internetet és online eszközöket biztonsággal és egymást
tiszteletben tartva
A kortárs segítőnek nem feladata:

 Kis” pszichológusnak, szociálpedagógusnak lenni.

 „Rendőrnek” lenni az iskolában.
 Bírának lenni, igazságot tenni.
 Megoldani mások problémáit.
 Az iskola szabályainak a betartatása.
 Felnőttek feladatait átvállalni
Az esetvezetés folyamata
1. lépés a probléma felismerése, a kliens szakemberhez irányítása/fordulása
2. a probléma feltárása, anamnézis, esetleírás (a szülők, pedagógusok véleménye)
3. diagnosztika (team-munkában; pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, orvos st.)
/Pedagógiai Szakszolgálat feladatköre/
4. fejlesztés módjának, fókuszpontjainak meghatározása
/Pedagógiai Szakszolgálat /
5. fejlesztési terv készítése
Egyéni fejlesztési terv:
- egyéni képességstruktúrákhoz és szükségletekhez igazított egyéni fejlesztés
 - hatálya lehet: negyedév, félév, vagy akár egy tanév is
- megvalósulását folyamatosan nyomon kell követni (diagnosztikailag is)
- a fejlesztési tervet a gyógypedagógus indokolt esetben változtathatja
Pszichopedagógus-kliens kapcsolat:
kliensek: gyerekek, kamaszok, fiatalok, szülők, pedagógusok, család
Segítés formái: kiscsoportos,- egyéni folalkozások; tanácsadás, szakemberhez irányítás;
közvetítés; diagnosztika
Pszichopedagógus:
- kötelessége elfogadni a gyereket
- a gyermeket önmagához méri
- potencialitásában, dimenziójában látja a gyermeket
- látnia kell a kliens perspektívájából a világot, ez a kiútkeresés feltétele
Segítő kapcsolat:
Kiindulópont: egy személy, akinek problémája van, de nem tudja megoldani (kliens) Mi a
probléma? Miért igényel segítséget? Mi a segítés célja? Mit akarunk elérni?
- sok ember azért válik klienssé, mert olyan nehézséggel küzd, amit nem tud megoldani
- kliens problémahelyzetének beazonosítása a KIINDULÓPONT
- össze kell szedni a kliens erőtartalékait
- kliensek általában krízisben vannak nem tudja még kimondani(nem látja) a
konkrét problémát

Zserald Eagan : Segítő kapcsolat modellje:

- a segítő kapcsolat is egy tanulási folyamat
- a család bevonása nélkülözhetetlen
1.Jelenlegi állapot meghatározása:
- segítsük a klienseket, hogy ők fogalmazzák meg a problémáikat
- megkérjük, hogy foglalja össze a történetét
2.Mit szeretnék?
- segítsük a klienst, hogy határozza meg azokat a célokat, amikben segíthetünk
- használja a fantáziáját, próbálja kifejteni a lehetőségeit a jövővel kapcsolatban, ezek
közül melyek reálisak
- próbáljuk ösztönözni a választott szándék melletti elköteleződésre
3.Hogyan érjem el azt, amit szeretnék?
- stratégiák, tervek kidolgozásának ideje
- segítsük abban, hogy áttekintse a lehetséges stratégiákat a céljai eléréséhez
- olyan stratégia kiválasztása, amely illeszkedik az erőforrásaihoz
- stratégiák, célok meghatározott tervbe foglalása
- folyamatosan keressük a legjobb módszert
Gyógyulás és változás folyamatai
- Léteznek reverzibilis (visszafordítható), illetve irreverzibilis ( visszafordíthatatlan)
állapotok.
- az irreverzibilis állapotban levőket nem tudjuk meggyógyítani, csak fejleszteni,
fenntartani az aktuális állapotot
- reverzibilis folyamatok esetén lehetőség van az eredeti állapot visszaállítására
Regresszió: egy már elért fejlettségi szintről egy korábbi fejlődési fokra való visszaesés. A
visszaesés jelentkezhet egyes funkciókban, de akár az egészséges személyiségben is.
Traumatikus élmény, elhanyagolás, túlgondoskodás egyaránt okozhatja.
a személyiség „visszamenekül” egy olyan állapotába, amikor még „biztonságban” volt.
Ilyenkor a korábbi viselkedési, gondolkodási, érzelmi, kapcsolati viszonyulási módok
lépnek előtérbe (pl.: testvér születése).
Krízisben, lelki trauma/törés esetén gyakori következményként jelenik meg, életkortól
függetlenül. Tartós stressz hatására a viselkedés, az érzelemvilág, a kognitív
teljesítmények egyre korábbi/mélyebb szintjeire , korábbi fixációs időszakra történik a
regresszió.

Felhasznált források:
Martin László-József István-Klinger Csilla: Pszchológiai alapfogalmak (jegyzete)
Eigner Bernadett (2012.): Érzelmi és viselkedészavarok gyökerei: a korai szülői hatások
szerepe /Gyógypedagógiai Szemle, 2012. 1.sz.)
Hudra Nikoletta (2008): A viselkedészavarok iskolai korrekciója /Új pedagógiai szemle,
58. évf. 5.sz/
Esetvezetési technikák kurzus órai jegyzetei (Kátai tanárnő, Brandtmüller tanárnő)
Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika kurzus jegyzetei (Demeterné tanárnő)
Terápiás eljárások a pszichopedagógiában kurzus jegyzetei (Demeterné tanárnő)