2017 március 7.

– Adhd, és autizmus

A kognitív viselkedésterápia alapjai

Szigethi Zsófia előadása

Tények:

A büntetésvégrehajtási intézményekben a rabok ¼-e kezeletlen adhd-s.

A pedagógiai munkában az oktatás felől a hangsúly a nevelés felé tolódik.

Elméleti alapok:

ADHD

- magas előfordulási gyakoriság

- vezető tünetek: figyelmetlenség, hiperaktivitás, impulzivitás és társuló tanulási nehézségek
- inkább genetikai, mint nevelési probléma

Autizmus-spektrumzavar:

- társas viselkedésben, kommunikációban fellépő zavarok

- rugalmatlan viselkedésszervezés
- echoláliákkal történő kommunikáció (beszéd visszhangszerű ismétlése)
- általában csak szó szerint képesek értelmezni a mondanivalót
- egyéb személy-specifikus jellegzetességek
- MINDIG a kölcsönösség sérül

Módszer1: segíthet a személyes napló írása, melyben délelőtt a pedagógus, délután a

szülő írja le a gyerekkel kapcsolatos történéseket (nem feltétlenül a magatartási
problémák jelzésére, sőt). A módszer arra szolgál, hogy lehessen beszélgetni az
iskolai, illetve iskolában az otthoni történésekről, mivel a gyereknek nehezére esik
elmesélni magától. Cél, hogy kialakuljon, hogy a gyerek magától is megnyíljon.

Tények:

Az autistáknak csupán 1/3-a zseni valamiben, ezekben az esetekben is általában csak

magukhoz képest

atipikus szenzoros-észlelési folyamatok ( a vizuális ingerekre jobban figyelnek, a csoport felé

intézett utasításokat magukra nem értelmezik, stb)

sok inger hatására fokozódó érzelmek, ezeket nem tudja kifejezni, gyűjti magában a
feszültséget: ennek hatására lehetnek az autistáknak hirtelen érzelemkitörései, agresszív
megnyilvánulásai

naiv tudatelmélet: más mentális állapotának felmérésének képessége (hangulat, szándék)

autistáknál ez sérül, szándékok közül mindig inkább a rosszat feltételezi

Cél: érzelmileg biztonságos környezet megteremtése!!!

 A szociális jutalmazás (ölelés, szóbeli dicséret, mosoly) nem jelent semmit, nem tudja
értelmezni

nincs impulzuskontroll

Módszer2: Inkább kapjon egyszerűbb és kevesebb feladatot, ami kontrollálja

viselkedését, mint szabad időtöltési lehetőséget.

sérült centrális koherencia: nem képes az őt ért ingerekből kiszűrni a lényegest

Protetikus környezet
- megfelelő hely a különböző funkcióknak
- tér struturálása
o pl.: tolltartóra felragasztva a tevékenységek, asztalra felrajzolva a tolltartó helye
o mindig ugyanott legyen az asztala, ebédelős helye felmérve, hogy erre szegregáltan,
vagy integráltan van-e szükség (ha jól érzi magát a többiek között is, lehet akár
középen is, ha biztonságosabb számára, ha mindenkitől külön van, akkor úgy)
- napirend
o naponta pipálható módon képpel vagy írásban
o nem minden nap ugyanaz, de a lényeg, hogy követkető
- tevékenységszervezés
o bonyolultabb tevékenységeket lépésenként bontsunk pl folyamatábrákkal
- strukturált feladatok
- egyéb vizuális segítségek:
o tevékenységválasztó tábla szabadidő eltöltésére
o szabálykártyák (nem kell folyton mondani, csak rámutatunk, felemeljük)
o terítőtábla
o kéz az asztalra, ha pl nem tudja, hova tegye
o láthatatlan idő megjelenítése (homokórával, 10 percenkénti felírással, mindenképp
vizuálisan)
- következetes viselkedés és elvárások
- családdal való együttműködés
- kommunikációban rövid, tömör egységek használata

ADHD az osztályteremben:

- szabályok felállítása előre!!! és nagyon konkrétan

- direkt kommunikáció, frontális utasításra nem reagálnak (Mindenki vegye elő az
olvasókönyvét, Viktor, te is!)
- testvérosztály (1.b-ben működik)
- érzelmek és tettek megkülönböztetése (tudom, hogy ezt meg ezt érzed, megértem…)
- leckefüzet pl párban, egy, aki mindig felírja ellenőrizzen olyat, aki sosem
- ne a konfliktuskor beszéljük meg a problémát, annak elmúltával kell átbeszélni, megoldási
stratégiát kell javasolni

Tanítási technika:
 - a tanóra kezdete és vége legyen rituális: vigyázzállás, csendgyakorlat, mondóka stb
- hosszabb feladatokat bontsuk lépésekre
- differenciált munkavégzés
- strukturált szabadidő (tevékenységtábla)
- a passzivitás is viselkedésprobléma

Kognitív viselkedésterápia a gyakorlatban

1. Megfigyelés
Fontos a viselkedés objektív leírása, a megváltoztatni kívánt magatartásforma körülményeit
tekintve: mikor következik be, milyen gyakran, milyen időtartamban, mi a viselkedés
kontextusa, milyen a fizikai klíma, ki volt ott, változott-e a személyi körülmény (pl bejött
valaki), feladatvégzés volt, vagy szabadidő, milyen egyéni személyes feltételek állnak a
háttérben. Le kell írni a kiváltókat, de nem vizsgálni az okokat, csak leírni a körülményeket.
Mivel nem vagyunk általában minden információ birtokában, ezért az okokat csak
feltételezhetjük.
2. Beavatkozás menete:
a. problémás viselkedések rangsorolása, okok felderítése megfigyelés által. EGYSZERRE
CSAK EGY VISELKEDÉST VÁLTOZTATUNK
b. célviselkedés kiválasztása (muszáj, hogy legyen helyettesítő viselkedés, a sima tiltás
kevés)
c. környezeti feltételek megteremtése (csak olyat kérhetünk, amit biztonsággal csinál)
d. megfelelő beavatkozási technikák
i. ignorálás (lassú), mikor a nem megfelelő viselkedésformát nem vesszük
figyelembe
ii. modellálás (mintát gyűjt egy neurotipikus gyerekről, eljátsszuk, élő modell)
iii. terelés: a veszélyes helyzet kikerülése, témaváltás
iv. viselkedésformálás létező viselkedéselemre épít új viselkedéselemet
(megindul a keze ütésre, lefinomítja simogatásra)
v. kognitív strítégia

A kognitív stratégia elemei lehetnek:

1. szabályok (pozitívan, E/1-ben megfogalmazva)

2. szabályfüzet leírva, lerajzolva
3. Time out: időszakos eltávolítás. NE büntetésként menjen ki, hanem jutalomból, különben
azért lesz rossz, h átmehessen!
4. Jutalmazás, ha meghatározott időszakban nem viselkedik rosszul
5. teljesíthető elvárások akár jutalomnapirenddel
6. a tárgyi jutalmat kössük össze szociális jutalommal

Büntetés azért nem jó, mert nem tudja mint csináljon helyette, általában csak a szabályozó személy
jelenlétében teljesül a feltétel, nem válik belsővé.

További lehetőségek még: érzékenyítő programok (gyerekeknek és pedagógusoknak is) kortárs

segítés tanulópárral, szervezett barátok stb.