A FELNŐTTKORI

FIGYELEMHIÁNYOS/HIPERAKTIVITÁS ZAVAR (ADHD)

ÉS ÉLETMINŐSÉG, JÓLLÉT, ÉLETTEL VALÓ
ELÉGEDETTSÉG ÉS A DOHÁNYZÁS KAPCSOLATA

Témavezető: Végzős hallgató:

Dr. Kálcza-Jánosi Kinga, adjunktus Soós Zsuzsa
drd. Farcas Zsuzsanna, tanársegéd
 Figyelemhiányos/hiperaktivitászavar (ADHD) meghatározása és
típusai

• Meghatározás
A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar egy gyakori gyermekkori neuro-
pszichiátriai rendellenesség (Rimmerman, Yurkevich, Birger, Azaiza,
Elyashar, 2007), amely az egyén életének számos területére negatív hatást
gyakorol, beleértve az iskolai teljesítményt, szociális készségeket,
valaminta szülő-gyermek kapcsolatot (Harpin, 2005).

• Típusai (DSM-IV szerint):

-főleg figyelemhiányos típusú figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar
- főleg hiperaktív– impulzív típusú figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar
- kombinált típus

• Kialakulásának okai
-biológiai okok
-kultúrális okok
 A felnőttkori figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar
(ADHD)
•Tünetek, jellemzők:
-a hiperaktivitás és impulzivitás tünetei az életkorral csökkennek
-a felnőtt ADHD klinikai képét leginkább a figyelmetlenség jellemzi
-az élet több területén küzdenek nehézségekkel: tanulmányaikban, szociális
kapcsolatok terén és a munkahelyen.
-feledékenység, szétszórtság, tevékenységek megszervezésének nehézsége.
-pszichiátriai társbetegségek

•Típusai (Selikowitz, 2009) :

Reziduális ADHD: -enyhe

- súlyos
Másodlagos problémák
 A felnőttkori figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) és életminőség,
szubjektív jóllét és élettel való elégedettség kapcsolata
Hivatkozás Mérőeszköz Kor(év) Csoport Főbb eredmények

Chao et al. (2008) •World Health 1. cs.: 1. cs.: 328 ADHD ADHD-val diagnosztizált felnőtteknek alacsonyabb
Organization (WHO) átlagéletkor: 2. cs.: 601 az QoL-e, mint a kontroll csoportnak, valamint több
Quality of Life–Brief 22.02 kontroll szorongásos és depressziós tünet jelentkezik náluk.
Version 2. csop.:
(WHOQOLBRIEF) átlagéletkor:
•Adult ADHD Self- 22.41
Report Scale (ASRS-
v1.1)

O’Challaghan Adult ADHD Quality of első- és 33 ADHD Szignifikáns negatív korreláció mutatkozott a tünetek
&Sharma(2012) Life Scale(AAQOL) másodéves súlyossága és az QoL között. Alacsonyabb QoL-ről számoltak
egyetemi be azok, akiknek az ADHD mellé szorongás vagy depresszió
hallgatók társult, mint a tisztán csak ADHD diagnózisú személyek.

Gudjonsson és SatisfactionWith Life Egyetemi 369 Azok az egyetemisták, akik az ADHD tüneteit mutatják,sokkal
mtsai. (2009) Scale (SWLS) hallgatók alacsonyabb értékeket mutatnak az élettel való elégedettség
szintjén.

Oerbeck és mtsai. Satisfactionwith Life 20-40 33.210 férfi és Jelentősen több férfi mutatott ADHD-s tüneteket mint nő (5.1%
(2015) Scale (SWLS) 41.983 nő férfi 2.9% nő). Mindkét nemnél a hiperaktiv-impulziv tünetek
az életkorral csökkentek. azok akiknél jelen vannak az ADHD
tünetei alacsonyabb mértékű élettel való elégedettségről
számoltak be
 Az ADHD és dohányzást kapcsolatát vizsgáló tanulmányok

Hivatkozás Mérőeszköz Kor(év) Esetszám/Csoport Főbb eredmények

Milberger(1997) DiagnosticInterview for 6-17 1.cs:128 ADH Az ADHD szignifikáns kockázati tényezője a dohányzásnak.
Children and 2. cs: 109 kontroll Az ADHD-s személyek sokkal korábbi életkorban kezdett el
Adolescents-Parents dohányozni mint a kontroll csoport. Ha az ADHD mellett
megjelennek társbetegségek a dohányzás aránya sokkal magasabb.
Version

Matthies és mtsai. Fragestrom Test for Átlagéletkor: 1.cs: 60 ADHD Az ADHD csoportban magasabb a dohányzási arány mint a kontroll
(2012) Nicotine 35.27 2.cs: 60 kontroll csoportban.
Dependence(FTND) A főleg hiperaktiv-impulziv tipusba tartozó ADHD-k nagyobb
hajlamot mutattak a dohányzásra nézve.
Az ADHD és kontroll csoport cigarettázási szokásai eltérőek.

Shah és mtsai. (2016) FTND 18-25 1.cs: 19 ADHD Az ADHD tüneteket mutató férfiak közül 68,4%-a,míg a kontroll
2.cs 81 kontroll csoport 37,03%-a bizonyult dohányzónak. A nikotin függősség
súlyosabb mértékeket mutatott az ADHD csoportban.

Wilens és mtsai. (2008) FragestromTolerance
Questionnaire
15-25 1.cs: 80 ADHD Az ADHD csoportban úgy a jelenlegi aktiv dohányosok száma mint
2. cs: 86 kontroll azok száma akik életükben valaha dohányoztak sokkal magasabb
volt.
A jelenleg aktiv ADHD dohányosok esetében ugyanakkor súlyosabb
mértékű nikotin függőség volt jelent mint a kontroll csoportban.
A társadalmi faktorok nagyobb hatást gyakorolnak az ADHD-s
személyekre mint a kontroll csoportban.
Célok és hipotézisek

Célunk:

• az ADHD negatív hatásának kimutatása az életminőségre, élettel való

elégedettségre és jóllétre nézve.
• megállapítani, hogy ADHD személyek körében sokkal jellemzőbb a nikotin
függősség, mint a nem ADHD személyek esetében.
Hipotéziseink:
• H1. A felnőttkori ADHD-és személyek alacsonyabb életminőséget, élettel
való elégedettséget valamint jóllétet mutatnak, mint azok akiknél az ADHD-
és tünetek nincsenek jelen.

• H2. Az ADHD-és személyek között nagyobb arányban vannak dohányzók,

mint a nem ADHD-és személyek között.
 Résztvevők
Gyakoriság Százalékos
eloszlás
Nem Fiú 96 30,4
Lány 220 69,6
Összesen 316 100
Kor Minimum 15
Maximum 75
Átlag életkor 22,78

Lakhely Románia 278 88,0

Magyarország 30 9,5
Más országok 8 2,5

Foglalkozás Tanuló 167 52,8

Dolgozó 102 32,3
Tanuló és dolgozó 47 14,9
ADHD csoportok súlyosság szerinti kategóriái a tünetek
alapján

Gyakoriság Százalékos eloszlás

Normál 54 17,1

Enyhe 113 35,8

Középsúlyos 103 32,6

Súlyos 46 14,6

Összesen 316 100,0

Eszközök

 Felnőtt ADHD Tünetbecslő Skála(ASRS-v1.1)

 Felnőtt ADHD Életminőség kérdőív(AAQoL)

 Élettel való elégedettség skála (SWLS)

 WHO-WBI-5 az Egészségügyi Világszervezet Jól-lét Skálája

 Fragerstrom Nikotin Függőség Teszt(FTND)

Kutatási design

• korelációs stratégia: melynek segítségével megnéztük a változók közötti

szisztematikus együttjárást.

• adatfeldolgozás : SPSS programcsomaggal

• Hipotéziseink ellenőrzésére Anova probát valamint Független mintás T

próbát alkalmaztunk.
Eredmények bemutatása
Post Hoc teszt eredményei

1.ábra Az ADHD csoportok közötti 2.ábra Az ADHD csoportok közötti

különbség az élettel való elégedettség különbség a jóllét mentén
mentén
 3.A. ábra. Az ADHD csoportok közötti
3.B.ábra. Az ADHD csoportok közötti
különbség az életminőség
különbség az életminőség pszichológiai
életbeli hatékonyság alskálája mentén
egészség alskálája mentén
3.C.ábra. Az ADHD csoportok közötti 3.D.ábra.Az ADHD csoportok közötti
kölönbség az életkilátások alskála mentén különbség a kapcsolatok alskála mentén
4.ábra. Az ADHD csoportok közötti
különbség a dohányzás mentén
 Következtetések

• Első hipotézisünk az életminőség faktor függvényében kevésbé

igazolódott be ugyanis az ADHD személyek esetében az életminőség
nem bizonyult alacsonyabb mértékűnek. A négy alskála közül - életbeli
hatékonyság, pszichológiai jólét, életkilátások és kapcsolatok alskálák-
csupán az életkilátások alskála esetében állt fennt negativ koreláció.
• Az élettel való elégedettség és jóllét faktorok mentén hipotézisünk
beigazolódott .
• Második hipotézisünk -Az ADHD-és személyek között nagyobb
arányban vannak dohányzók, mint a nem ADHD-és személyek között-
nem igazolódott be. Habár az ADHD- személyek tendenciát mutatnak a
gyakoribb dohányzásra nézve de eredményeink nem szignifikánsak.
Köszönöm a figyelmet!