SZÍV ÉS A MAGZATI

KERINGÉS

Alapfogalmak

• Artéria: minden ér, ami a szív felől (kamrákból) szállítja el a vért a test
különböző szöveteibe

• Véna: minden ér, ami a szívpitvarok felé szállítja a vért a test szövetei
felől

• Elnevezés független attól, hogy O2-dús vagy CO2-dús vért szállít-e az

adott ér!

2
A vérkörök Kis vérkör Tüdő kapillárisai
(gázcsere)

Tüdő artériák Tüdő vénák

VV. BRONCHIALES
a tüdő szövetének elhasznált
vérét szállítják vissza a nagyvérkör AA. BRONCHIALES
vénáiba a tüdő szövetét látják
el O2 és tápanyag dús vérrel
Vena cava superior Bal
és inferior pitvar

Jobb Bal
pitvar kamra
Jobb Szív
kamra

Nagy vérkör
Aorta
és ágai

Test szöveteinek kapillárisai

KEY:
Oxigén dús vér
3
CO2 dús vér

A szív helyzete

™ A szív a mellkasnak a tüdők által

közrefogott közbülső terében, a
mediastinum (gátorüreg) alsó
részében helyet foglaló szerv.

™ A balra, előre- és kissé lefelé

irányuló kamrai része kúpra
emlékeztet

4
 A szív felszínei
Facies sternocostalis: auricula atrii

Pitvarok
• Sulcus coronarius: (Basis cordis)
¾ Szív saját erei haladnak margo sinister
benne Sulcus coronarius
¾ Elválasztja a pitvarokat (basis)
kamráktól (csúcsi rész) Kamrák
(csúcsi rész)
• Sulcus interventricularis:
¾ Elválasztja egymástól a
két kamrát

apex cordis
Sulcus interventricularis
Facies diaphragmatica: anterior
rekesz két kupolája közötti nyeregben
és a bal kupola elülső lejtőjén nyugszik

margo dexter
5

A szív felszínei
Tüdő vénák

Hátsó felszín: Pitvarok

(Basis cordis)

Sulcus coronarius
Vena cava
Kamrák superior et
(csúcsi rész) inferior

margo sinister

Sulcus interventricularis
posterior margo dexter

6
 A szív külső burka – a pericardium :
¾ A három nagy savós hártya – mellhártya,
hashártya, szívburok – egyike

¾ Két lemezből áll:

¾ Belső lemez: lamina visceralis pericardii:
megegyezik a szívfal rétegeinél tárgyalandó külső,
vékony hártyával, azaz az epicardium-mal
¾ Külső lemez: lamina parietalis pericardii:
ƒ külső rostos, és
ƒ belső savós rétegből áll.

¾ Pericardiumáthajlás: ahol a belső lemez áthajlik

a külső lemez savós rétegébe

¾ Pericardiumüreg cavum pericardii:

kb. 50ml folyadékot (liquor pericardii) tartalmaz
mesothel béleli 7

A szív külső burka

Az epicardium (pericardium viscerale):

• vékony hártya

• külső felszínén mesothelsejtek borítják

• szorosan kapcsolódik az általa beborított

szívizomzathoz

• szívbe belépő és a szívet elhagyó erek

kezdeti szakaszát is beborítja

• majd az erek falát elhagyva folytatódik a

szívet teljesen körülvevő szívburok külső,
hártyás rétegében (pericardiumáthajlás).

8
 A szív külső burka
• Normális zsírpárnázatú egyénben: a szív felszínének mélyebb
vájulataiban az epicardium alatt zsírszövet helyezkedik el, mely:
• egyrészt kitölti ezeket a mélyedéseket és elsimítja a szív
felületének szabálytalanságait,
• másrészt körülágyazza a szív külső falán haladó és ott
elágazódó nagyobb ereket.

• Túltáplált egyénben ez a subepicardialis zsírszövet

jelentékeny mennyiségben kiterjedhet, úgyhogy a szív
domborulatain csak kis területeken tűnik át az
epicardiumon a szívizom barnásvörös színe.

• Súlyosabb fokú elhízásnál a subepicardialis zsírszövet

• egyrészt tömegénél fogva zavarja a szív mozgásait
• másrészt az erek mentén behatol az izomzat szövetébe,
ami már komolyan befolyásolja az izomszövet működését. 9

A szívfal szerkezete
♦ 1. a külső epicardium (pericardium viscerale)
♦ 2. a szívfal fő rétege, a myocardium
♦ 3. a szívbelhártya, az endocardium.

Szív saját erei

10
 A szívfal szerkezete
♦ 1. a szívbelhártya, az endocardium
ƒ endothellel borított vékony kötőszövetes lemez
ƒ ennek kettőzetei alkotják a billentyűket

♦ 2. a szívfal fő rétege, a myocardium

¾ pitvarok izomzata kétrétegű
(körkörös és hosszanti)
¾ kamrák izomzata három rétegből áll
ƒ 1. külső ferde
ƒ 2. középső körkörös
ƒ 3. belső hosszanti réteg
Szív saját erei

♦ 3. epicardium (pericardium viscerale)

¾ vékony hártya,
¾ külső felszínét mesothelsejtek borítják
¾ szorosan kapcsolódik az általa
beborított szívizomzathoz 11

A szívet alkotó szerkezeti egységek

A szív szerkezetileg három részre
osztható:
♦ 1. A sulcus coronarius síkjában elhelyezkedő
rostos váz (anulus fibrosus),
¾ Erről erednek felfelé a pitvarok, lefelé a
kamrák izomrostajai
¾ Pitvarok és kamrák izomzata teljesen
független egymástól

♦ 2. A szív basisát adó pitvarok (atrii),

♦ 3. A szív nagyobb, csúcsi részét képező

kamrák (ventriculi).

Funkcionális anatómia I., János, Szentágothai, Miklós, Réthelyi (2006)

12
Medicina Könyvkiadó Zrt.
 A szíve üregei – a pitvarok
JOBB PITVAR (ATRIUM DEXTRUM):
¾ Ide nyílnak a
™ nagyvérkör vénái (vena cava superior et inferior),
és
™ a szív saját vénája (sinus coronarius)
¾ Jobb kamrával a jobb pitvarkamrai szájadék (ostium
atrioventriculare dextrum) köti össze

BAL PITVAR (ATRIUM SINISTRUM):

¾ Ide nyílik a négy vena pulmonalis,

¾ Bal kamrával a bal pitvarkamrai szájadék (ostium

atrioventriculare sinistrum) köti össze

PITVARSÖVÉNY (SEPTUM INTERATRIALE):

¾ A két szívfelet elválasztó septum cordis pitvari része
¾ Jobb oldalán: fossa ovalis (a magzati életben még
nyitott foramen ovale)
Funkcionális anatómia I., János, Szentágothai, Miklós, Réthelyi (2006) 13
Medicina Könyvkiadó Zrt.

A szíve üregei – a kamrák

JOBB KAMRA (VENTRICULUS DEXTER):
¾ Félhold alakú (átmetszetben)
¾ Vékony falú (3-5mm)
¾ Belőle indul ki a truncus pulmonalis, mely az elhasznált
vért szállítja a tüdőkhöz (kisvérkör)

BAL KAMRA (VENTRICULUS SINISTER):

¾ Belőle indul ki az aorta (nagyvérkör)

KAMRASÖVÉNY (SEPTUM INTERVENTRICULARE):

¾ A két szívfelet elválasztó septum cordis kamrai része

Funkcionális anatómia I., János, Szentágothai, Miklós, Réthelyi (2006) 14

Medicina Könyvkiadó Zrt.
 ostium trunci
A szív billentyűi pulmonalis

semilunaris
billentyűk

ostium aortae

valvula
tricuspidalis
valvula
bicuspidalis
seu mitralis

ostium atrioventriculare
sinistrum ostium atrioventriculare
dextrum

15

A vitorlás billentyűk
¾ Pitvar-kamrai szájadékoknál helyezkednek el

¾ Vitorlákat ínhúrok rögzítik a

szemölcsizmokhoz

¾ Systole során a szemölcsizmok is

összehúzódnak vitorlák nem Vitorla – cuspis
tudnak átcsapódni
Ínhúrok – chordae tendineae

Szemölcsizmok – musculi papillares

16
 A semilunaris billentyűk

¾ A félhold alakú billentyűk systolékor sem

szorulnak teljesen a verőér falához, hanem
főleg az aortában, a sinusokban keletkező
örvényáramok által elemelve tartatnak.

¾ Ezzel megakadályozzák a
coronarianyílások eltömését.

¾ Egyben a systole végén a közel fekvő

billentyűk a vérnek a kamrába való
visszaáramlásából
eredő minimális veszteséggel ismét
zárulhatnak.
Az aorta semilunaris billentyűinek helyzete és a vér áramlása a
kamra kiürülése (bal kép) és telődése (jobb kép) közben
Funkcionális anatómia I., János, Szentágothai, Miklós, Réthelyi (2006) 17
Medicina Könyvkiadó Zrt.

A szív beidegzése
Intracardialis beidegzés
A szívizomszövet maga is ingerülettermelő tulajdonságokkal bír, ingerület képzéséhez idegi behatásra
nincs szüksége.

E tekintetben az egész szívizomzat egységes, mégis

a szívizom ingerülete specifikus, kevésbé differenciált szívizomsejtekből álló csoportosulásokban

keletkezik, és innen terjed rá a szív munkaizomzatára.

Az ingerülettermelő speciális izomsejt-csoportosulások ezért a szívműködés ritmusát meghatározó ún.

pacemakerek. Ez az ingerülettermelő és -vezető rendszer két különálló részből:

♦ 1. sinuscsomóból (nodus sinuatrialisból vagy Keith–Flack-csomó) és

♦ 2. a nodus és fasciculus atrioventricularisból (pitvar-kamrai csomó, Aschoff-Tawara-csomó és a
belőle eredő His-köteg) áll.

Extracardialis beidegzés
¾ vegetatív
¾ érző 18
 A szív beidegzése – intracardialis beidegzés
♦ 1. sinuscsomó
(nodus sinuatrialis vagy Keith–Flack-csomó)
¾ Elsődleges ingerképző központ
¾ Jobb pitvar falában, v. cava benyílása mellett

♦ 2. nodus atrioventricularis
(pitvar-kamrai csomó, Aschoff-Tawara-csomó)
¾ Másodlagos ingerképző központ
¾ Sinus-csomóval nem áll közvetlen összeköttetésben
¾ Jobb pitvarban, pitvar-sövény alsó részében

♦ 3. fasciculus atrioventricularis
(His-köteg)
¾ Harmadlagos ingerképző központ
¾ Pitvar-kamrai csomóból indul
¾ Anulus-fibrosust átfúrja
¾ Két Tawara-szárra válik, amik
¾ Purkinje-rostokkal végződnek a szívizomban

19

A szív beidegzése – extracardialis beidegzés

¾ Mind az ingerületképző és az ingerületvezető, mind pedig a munkaizomzatot beidegző
vegetatív idegrostok szerepe az, hogy a szívműködést adaptálják a mindenkori szituációhoz,
amelyben az ember van (pihenő vagy erőgyűjtő szituációhoz, vagy a veszély esetén a menekülés
körülményeihez)

¾ Szívet ellátó vegetatív idegrostok erednek:

¾ Parasympathicus: a X. agyidegből csak a sinus csomóhoz (nervus vagus; ezek a szívösszehúzódásokat ritkítják),
¾ Sympathicus: a truncus sympathicus nyaki dúcaiból sinus csomóhoz ÉS szívizomzathoz is (szív összehúzódásait
szaporító és az összehúzódáshoz kifejtett feszültséget fokozó hatásúak)

¾ Reflexes szabályozására az érrendszer és a szív különböző pontjain érzőidegek is végződnek.

¾ A keringésben levő vér volumenének szabályozásában a pitvarokban (főleg a balban és a vena
pulmonalisokban) levő receptoroknak van fontos szerepük. Mindezen receptorok által nyert információt az
agytörzs vérkeringés-szabályozó idegmechanizmusai feldolgozzák, és a vegetatív idegeken keresztül reflexesen
szabályozzák a keringés centralis (szív) és peripheriás (vérerek) tényezőit.
¾ A szív érintésre, vágásra vagy a hőmérséklet változására érzéketlen. A vérellátás romlása, és az azzal járó
anyagcseretermékek felszaporodása viszont erős fájdalmat okoz a myocardiumban (koszorúérrendszer
ágainak elzáródását kísérő anginás fájdalom). A fájdalomérzést kiváltó érzőrostok a truncus sympathicus
közvetítésével érik el a gerincvelőt. 20
 A szív saját erei
Bal sinus aortae Jobb sinus aortae
Myocardium: bőséges vérellátást igényel
¾ szív saját koszorúérrendszere biztosítja
¾ aorta kezdeti szakaszából a bal és a jobb sinus
aortaeból erednek
¾ egyéb helyről a szív szövetei nem kapnak arteriás
vérellátást.

Kizárólag az endocardium felületes rétegei, illetőleg a

billentyűvitorlák, ínhúrok és a félhold alakú billentyűk
igénytelen szövetei diffúzió útján táplálkoznak a szív üregeit
kitöltő vérből.

A szív venás vérének elvezetése

¾ Nagyobbrészt egy, a jobb pitvarba nyíló gyűjtőeres
öböl, a sinus coronarius útján bonyolódik le
¾ Emellett vannak mind a négy üregbe benyíló kisebb
venák (venae minimae cordis)

21

A szív saját erei – artériák HÁTULRÓL

SZEMBŐL arteria coronaria sinistra

Arteria coronaria dextra:
¾ jobb pitvar ramus
ramus
circumflexus
¾ jobb kamra nagy része interventr.
anterior
¾ kamrasövény hátsó
kétharmada

Arteria coronaria sinistra:

¾ bal pitvar
¾ bal kamra
¾ jobb kamra elülső része
¾ kamrasövény első
egyharmada arteria coronaria
arteria coronaria dextra dextra

ramus interventricularis
posterior 22
 A szív saját erei – vénák

Vena cordis magna

Vena cordis parva

SINUS CORONARIUS

Vena cordis media

Vena cordis parva

23

A szív vetülete

཰ A vena cava superior pitvari beömlése a jobb 3. bordaporc

sternalis végének megfelelően

ཱ A sulcus coronarius jobb vetületi végpontja a jobb 6.

bordaporc sternalis végétől jobb felé 2 cm távolságra eső pont

ི A sulcus coronarius bal vetületi végpontja a bal 3.

bordaporcogó sternalis végétől 3 cm-re balra levő pont

ཱི A szív csúcsának vetülete (egyben a szívcsúcslökés

tapintható helye) a bal 5. bordaköznek a sternum
közepétől 9 cm távolságra lévő pontja

Funkcionális anatómia I., János, Szentágothai, Miklós, Réthelyi (2006) 24

Medicina Könyvkiadó Zrt.
 A magzati vérkeringés Ductus arteriosus
Botalli Aorta

circulatio fetalis vena cava superior

Arteria pulmonalis
TÜDŐ
¾ A méhen belüli életben a gázcsere (a Foramen ovale
magzat vérének oxigenizációja, széndioxidjának Bal
pitvar
kiürülése), valamint a táplálékfelvétel, a víz Jobb
Bal Vena pulmonalis
pitvar
és vízben oldható anyagcseretermékek kamra

kiürítése a méhlepényen keresztül megyvena cava inferior Jobb

Truncus pulmonalis
kamra
végbe.

Ductus venosus Arantii: a v. umbilicalis

vérének nagyobb részét közvetlenül a
v. cava inferiorba szállítja
¾ A méhlepényből az
Máj kapilláris hálózata Aorta ágai a test
oxigenizált vér a minden szervéhez
v. umbilicalison érkezik a vena cava inferior
magzatba.
Vena umbilicalis: oxigenizált vért
szállít a köldökzsinóron keresztül a
a placentából Arteria umbilicalis: CO2 dús vért
szállít a magzatból a 25
a placentába