A DOLGOZAT

CÍME: AZ EMBER
LÉTFENNTARTÓ
MŰKÖDÉSEI 1.: A
KERINGÉSI
RENDSZER

Petőfi-pályázat 2021
tantárgy: biológia
jelige: gesztenye
Keringési rendszer
Szervezetünkben 2 folyadékáramlási rendszer van:
I. vérkeringési rendszer
II. nyirokkeringés
Szerepe 
• A vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
anyagokat (pl. vitamin, ellenanyag, hormon) mozgat, részt vesz a hőszabályozásban 

Felépítése:
• Zárt keringési rendszer
• Két vérkör: szív, artériák, hajszálerek, vénák
• Nyirokkeringés, nyirok
1. Vérkeringés

Részei:
 Szív - a keringési rendszer központi
szerve
 Vérerek (artéria, véna kapilláris)
 Nyirokerek                                       
        
Fogalma
 Együttesen: kardiovaszkuláris
rendszer (zárt csőrendszer)
 A vérnek az erek zárt pályáján való
áramlása a vérkeringés. (Először
William Harvey írta le: a vér az
érpályán keresztül kering.)
Feladata: 
 O₂ felvétele és a CO2 elszállítása a szövetekből, sejtekből
 tápanyagok bejuttatása a sejtekbe
 bomlástermékek eltávolítása, elszállítása 
(vese      vizelet)
 hormonok szállítása 
 immunvédekezés: káros anyagok kiküszöbölése,
semlegesítése
 A vér
 speciális, folyékony kötőszövet
 egy átlagos testméretű ember vérének mennyisége kb. 5-5,5 liter
 feladata: tápanyagok, bomlástermékek, hormonok, légzési gázok szállítása,
védekezés
Összetétele:
• 56% vérplazma: folyékony állomány, ebből: 90% víz, 2-3% ionok és
molekulák (Na+, Cl-, HCO3-, PO3), 42-47% sejtes elemek (vörösvérsejt,
fehérvérslejt, vérlemezke)
• 7-8% fehérje
- albuminok: a májban képződő fehérjék, a vér ozmotikus nyomásának
fenntartásában van szerepük, zsírsavak és epesavak szállítása
- globulinok: anyagszállítás, immunglobulinok, a specifikus védelmi rendszer
részei
- fibrinogén: véralvadás előanyaga
A vér sejtes (alakos) elemei
Vörösvértestek:
- számuk: 5 millió
- laposak, korong alakúak, kb. 7 mikrométer átmérővel
- termelődési helyük: vöröscsontvelő
- élettartamuk: 100-120 nap
 Fehérvérsejtek:
- számuk: 6-8 ezer
- termelődési helyük: nyirokszervek és vörös csontvelő
- élettartamuk: átl. 7-10 nap
- fő feladatuk: immunológiai - bakteriális és vírusos
fertőzésekkel szembeni védelem alapjait képezik
Alapvető típusaik:
- granuolociták
- nyiroksejtek - limfociták (T- és
B-limfociták)
- falósejtek - monociták és
makrofágok
 Vérlemezkék:
- számuk: 150-300 ezer
- sejtmag nélküliek
- szintén a csontvelőben
keletkeznek
- véralvadásban játszanak fontos
szerepet: hiányuk       
vérzékenység
Vérplazma:
- a vér tömegének 52-
58%-a - aminek a 90%-a
víz
- oldott formában
tartalmaz ionokat,
cukrokat (glükóz),
zsírokat és
plazmafehérjéket
(albuminok, globulinok és
fibrinogének)
Véralvadás
folyamata
 A vérlemezkék az érfal
kisebb sérüléseit
odatapadásukkal
elzárják, közben
érösszehúzó anyagot
választanak ki, a
vérlemezkék
kitapadásából trombus
(vérrög) alakul ki, ami
elzárja a sérült részt. 
A szív
 a keringés központja
 kúp alakú, izmos falú üreges szerv
 nyugalmi állapotban 70-75-ször húzódik össze percenként.
 elhelyezkedése: a tüdőfelek között, a középvonaltól balra, a
mellüregben, melyet a mellhártyák határolnak
 szöveti szerkezete: hámréteg - kötőszövet - szívizom -
kötőszövet - hámréteg
felépítése:
 szívburok, szívizom, szívbelhártya, üregek
 jobb pitvar, jobb kamra: izomzata vékonyabb
 bal pitvar, bal kamra: vastagabb izomzat
 két oldalát a szívsövény (kötőszövetes válaszfal) választja el
Szívciklus
Szívműködés ismétlődő szakaszaszokra, szívciklusokra tagolható.
Egy ciklus négy ütemre bontható
A billentyűk hozzá hasonlóan a szelepekhez egyirányúvá teszik a
véráramlást az érhálózatban
Billentyűket a vér áramlása mozgatja
Összehúzódás (szisztolé): a kamrák vért tolnak az aortába, tüdőartériába.
Elernyedés (diasztolé):  vérrel telítődnek meg a pitvarok a testből jövő
vénákból, tüdővénákból, koszorúérből.
Pihenés: ekkor nem ingerelhető a szív
Szívciklus és a keringési rendszer bemutatása: https://youtu.be/dzgs-_fhQ0A 
Szinuszcsomó:   a szív jobb pitvarának falában lévő, a szívizomzat
összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központ.
 Erek típusai: 
o Verőerek (artériák): 
- szívből kilépő erek, a vért szállítják
- pulzus: nyomáshullám a szívdobogás ütemében
- falában több rugalmas rost, és vastagabb az izomréteg
- aorta: a legnagyobb átmérőjű verőér
o Gyűjtőerek (vénák): 

Az érhálózat - szívbe belépő erek, a vért a szív felé szállítják vissza

- faluk vékonyabb, több a kötőszövetük a simaizomhoz képest,
tágulékonyabbak viszont kevésbé rugalmasak
- bennük zsebes billentyűk találhatóak, melyek a vér áramlását
segítik, és gátolják a visszaáramlást
o Hajszálerek (kapillárisok):  
- kisartériák és kisvénák között hoznak létre hálózatot, zárják a
keringési rendszert
- artériák és vénák közötti érszakasz
- falukat egyrétegű laphám alkotja, melynek sejtjei között rések,
pórusok találhatók.
A vérkörök
 kis vérkör
Működése:  jobb kamra tüdőartéria
(tüdővérkör): 

tüdő
tüdővéna  bal pitvar
(gázcsere)
 nagy vérkör
Működése:  bal kamra aorta artériák
(testvérkör): 

hajszálerek (gázcsere) vénák jobb pitvar

Vérkörök áramlása, feladata: 
• kisvérkör: szív és a tüdő között fut, vénás
vért eljutattja a tüdőbe, ahol a gázcsere
történik, majd a felfrissült artériás vért
visszaszállítja.
• nagyvérkör: az oxigén és a vér eljuttatása a
szervezet sejtjeihez, ahol végbemegy a
gázcsere (oxigén leadás és szén-dioxid
felvétel), valamint a tápanyagcsere
(tápanyagleadás, salakanyag felvétel), és a
vénás vér elszállítása a szövetekből a szívbe.
A vérnyomás

 fogalma: a vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása

 átlag: 120/70 Hgmm
 a vérkörökben a kamrákból kiinduló erekben a legnagyobb a
vérnyomás
 kapillárisok felé csökken gyorsan csökken
 vénákban a pitvar felé haladva tovább csökken a vérnyomás,
de már kis mértékben
 álló emberben előfordulhat a vér súlya miatt hogy a láb alsó
részének vénáiban nagyobb a vérnyomás, mint a szívhez közeli
vénákban
 álló foglalkozású embereknél gyakran alakul ki emiatt
visszértágulat
ritmikus összehúzódás és elernyedés miatt nyomáshullám szalad
végig a verőereken, ez a pulzus
pulzusszám=szív dobbanásainak száma
Betegsége:
• Hipertónia (magas vérnyomás):
- a vérnyomás felső értéke nyugalmi állapotban tartósan 140 Hgmm
felett van
- hátterében leggyakrabban a mozgásszegény életmód, és az elhízás
játszik közszerepet, de akár örökölhető is
- nagy szerepe lehet a dohányzás és alkoholfogyasztásnak is
- fiúknál kamaszkorban hormonális változások miatt aránylag gyakori a
hipertónia

(1. egy normál vérnyomású ember, 3. hipertóniában szenvedő ember

artériájának szerkezete, lerakódás az érfalban        érszűkület)
 Keringési szervrendszer betegségei
 Szívinfarktus
• tünetei: 
- szorító mellkasi fájdalom a mellkas közepén
- A fájdalom kisugárzik a mellkasból a kar, a váll, a hát, de akár a fogak,
az állkapocs irányába.
- izzadás
- légszomj
- ájulás
• szövődmények:
- szívritmus zavar
- szívelégtelenség
- szívrepedés
 Szívkoszorúér-betegség
-  A szívizom vérellátása részlegesen vagy teljesen akadályozott.
- Oka szinte mindig a koleszterin és egyéb zsírok felhalmozódása a
koszorúerekben.
 Szívritmuszavar
- Szabálytalan, túl gyors, túl lassú szívverések sorozata
- A ritmust mesterséges pészmékerrel lehet fenntartani
- Minden egyes szívverés megindítására elektromos impulzust bocsát
kimagából.
 Tüdőembólia
- Mélyvénás trombózisban leszakadhat egy vérrög (embólus), ami a
keringéssel elsodródhat.
- A rög a szív felé sodródik, majd a jobb pitvaron és kamrán keresztül a
vért a tüdőbe szállító tüdőartériákba kerül.
- Képes beékelődni az artériába, elzárhatja a véráramlást, ez vezet a
tüdőembóliához, amely halálos is lehet.
 2. Nyirokkeringés
Nyirokrendszer:
 A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű hajszálerekkel
kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek össze. 
  A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az
egyirányú nyirokáramlást biztosítják.
  A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb
nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás rendszerbe
vezetik a nyirkot.
  Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel.
  Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy
 A nyirokkeringés:
 - kiegészíti a vénás keringést a szövetközötti folyadék elvezetésében - a
nyirokerek útjába iktatott szűrők – a nyirokcsomók – és az egész nyirok-
rendszer részeként fontos alkotórészei a szervezet védekezőrendszerének
 Nyirokerek:
- nyirokhajszálerekből nagyobb nyirokerek szedődnek össze 
- falszerkezetük a vénákéra hasonlít 
-sűrűn, szabályos közönként elhelyezett kettős billentyűk (áramlás egyirányú)
- nyirokcsomókba nyílnak 
 minden testtájéknak, szervnek, szervrészletnek megvannak a maga
nyirokcsomói, melyek sorba kapcsolva akár 3-szor, 4-szer is megszűrik a
nyirkot
 A belső nyaki véna és a kulcscsont alatti véna összeömléséhez nyílnak.
Tehát a szövetnedv visszakerül a vérkeringésbe.
 Egy nap alatt kb. 2-4 liter nyirok termelődik. (Víztiszta, vagy szalmasárga
folyadék.)
Keringési rendszer feladatok
Quiz:
1. A szív és a tüdő között található vérkör:
A: Kis vérkör
B: Nagyvérkör
C: Billentyűk
D: Nyirok

2. Egyirányú áralást tartják fennt:

A: Nyirok
B: Vérnyomás
C: Verőerek
D: Billenytűk
3. Tudományos nevükön artériák:
A: Vérnyomás
B: Kis vérkör
C: Verőerek
D: Nyirokcsomók
4. Szív és a szervezet összes szerve között áramoltatja a vért:
A: Verőerek
B: Nagy vérkör
C: Nyirok
D: Billentyűk
5. A vér érfalakra gyakorolt nyomása:
A: Billentyűk
B: Nagy vérkör
C: Verőerek
D: Vérnyomás

6 Ritmikus összehúzódás és elernyedés:

A: Pulzus
B: Vérnyomás
C: Nyirokcsomók
D: Billentyűk

7. A szövetnedv többlete:
A: Nyirokcsomók
B: Nyirok
C: Pulzus
D: Verőerek
8. Áthalad rajta a nyirok útja során, fontos szerepe van a védekezésben:
A: Nagy vérkör
B: Pulzus
C: Verőerek
D: Nyirokcsomók
Megoldás

1. - A: Kis vérkör

2. - D: Billenytűk
3. - C: Verőerek
4. - B: Nagy vérkör
5. - D: Vérnyomás
6. - A: Pulzus
7. - B: Nyirok
8. - D: Nyirokcsomók
Vérkeringés és nyirokkreingés feladatok:
 https://wordwall.net/play/1914/053/173 
 https://wordwall.net/hu/resource/2740652 
 https://learningapps.org/2035912 
Irodalomjegyzék

  https://www.fajltube.com/gyogyszer/A-keringesi-szervrendszer21283.php
 https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_03_011
 OFI Biológia Egészségtankönyv 11., 53. oldal 
 OFI Biológia Egészségtankönyv 11., 54. Oldal
 OFI Biológia Egészségtankönyv 11., 55. Oldal
 OFI Biológia Egészségtankönyv 11., 57. Oldal
 
http://tf.hu/files/docs/tanulmanyi-hivatal/EA17_Kering%C3%A9si_rendszer_fel%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_%C3%A9
s_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se.pdf