A vizeleti rendszer (apparatus uropoeticus)

anatómiája és a veseműködés élettana

Készítette: Szabó Klaudia

dr.szabo.klaudia@ppk.elte.hu

Pszichológia BA szakos hallgatók számára

A vesék felépítése és működése
A vesék (ren / nephros)

A hasüreg hátsó falán, a lumbális

gerinc két oldalán találhatóak.
Elhelyezkedésük retroperitoneális.
A bal vese valamivel lejjebb
helyezkedik el (a máj miatt).
 Peritoneum

• A hasüregi szervek egy részét bélelő savós hártya

• Két lemeze van:
• Fali lemez (peritoneum parietale)
• Zsigeri lemez (peritoneum viscerale)
• Két lemez között cavum peritonei, benne pár csepp savós
folyadék van
• Zsigerek hashártyához való viszonya:
• Intraperitoneális: hastártyán belüli, hashártya beborítja és a
felszínével összenő
• Extraperitoneális:
• Retroperitoneális: hashártya mögötti (vese, pancreas)
• Infraperitoneális: hashártya alatti (húgyhólyag)
 A vesék (ren / nephros)
RÉSZEI
• Felső és alsó pólus
• Elülső és hátsó felszín
• Medialis és laterális él

• Mediális éle behúzott: itt található a

vesekapu (hilus)

KÉPLETEI
• Vena renalis
• Arteria renalis
• Urether
• Plexus renalis
 A vesék (ren / nephros)

TOKJAI
• Fascia renalis: medialisan a nagyerek felé (aorta, vena cava inf) és
lefelé nyitott  lehetővé teszi, hogy a vese kövesse a rekesz
kitérését a légzőmozgásokkor
• Capsula adiposa: zsíros tok, ebben beágyazva találhatóak meg a
mellékvesék is a vesék felső pólusán
• Tunica fibrosa: a legbelső, a vesék felszínéhez rögzülő rostos tok

KÉTFÉLE ÁLLOMÁNY
• Külső kéregállomány (substantia corticalis)
• Belső velőállomány (substantia medullaris)
• Velőpiramis
• Papilla

Veselebeny (lobus renalis): velőpiramis és az azt körülvevő kéreg

 A vese üregrendszere

A vese szinuszában helyezkedik el.

• Vesemedence (pelvis renalis)
• 3 nagy vesekehely (calyx major)
• 3-3 kis vesekehely (calyx minor)
 A nephron

A vese anatómiai, fejlődéstani és funkcionális egysége.

RÉSZEI
• Vesetestecske (corpusculum renale, Malpighi-test)
• Proximális tubulus: kanyarulatos csatorna (tubulus contortus proximalis)
és egyenes szakasz (pars recta)
• Henle-kacs leszálló vékony és felszálló vastag szegmentum
• Distalis kanyarulatos csatorna (tubulus contortus distalis)
• Összekötő szegmentum
• Gyűjtőcsatorna (tubulus collectivus)
• Ductus papillaris (velőpiramisok csúcsába, a vesepapillába történő
benyílás)
 A Malpighi-test
2 FŐ RÉSZ
(1) Artériás kapilláris hálózat – érgomolyag- GLOMERULUS
(2) Bowmann-tok: az érgomolyagot veszi körül kettős falú
kehelyként. Belső fala rátapad a glomerulusra, speciális sejtjei
a podocyták. Külső rétege alkotja a Bowmann-tok falát. Kettő
között van a Bowmann-tok ürege, az elsődleges vizelet
(filtrátum) ide kerül.

2 FŐ PÓLUS
(1) Érpólus: afferens (belépő) arteriola és efferens (kilépő)
arteriola
(2) Vizeleti pólus: vesecsatorna kiindulási helye
A glomerulus

Afferens arteriola

Kapillárisok hálózata

Efferens arteriola
 KORTIKÁLIS GLOMERULUS

KÉREGÁLLOMÁNY
A nephron típusai
JUXTAGLOMERULÁRIS
GLOMERULUS

CORTICALIS NEPHRON

KÜLSŐ VELŐ
• Glomerulusa a kéregállományban felületesen, vagy a
középső régióban helyezkedik el
• Rövid kaccsal rendelkeznek
• Henle-kacs leszálló szára a vékony szegmentum, felszálló BELSŐ VELŐ
szára pedig a vastag szegmentum (TAL)
• Corticalis peritubularis hálózat jön létre a vas efferens
ereiből
 KORTIKÁLIS GLOMERULUS

KÉREGÁLLOMÁNY
A nephron típusai
JUXTAGLOMERULÁRIS
GLOMERULUS
JUXTAMEDULLÁRIS NEPHRON

• Koncentrált vizelet képzésében játszanak szerepet KÜLSŐ VELŐ

• Glomerulus a kéregállományban a velő határán helyezkedik
el
• Henle-kacs mélyen benyúlik a velőbe, papilla közelébe ér
• Henle-kacsuk vékony szegmentuma a felszálló szár egy BELSŐ VELŐ
részére is kiterjed, DE a leszálló és felszálló vékony
szegmentum permeabilitási képességei lényegesen
különböznek
• Vasa recta rendszer
 Peritubularis kapilláris hálózat és a vasa recta rendszer

KORTIKÁLIS NEPHRON JUXTAMEDULLÁRIS NEPHRON

VASA RECTA rendszer:
Vas efferensek a glomerulusból való A velőállomány belseje felé leszálló
kilépés után újra kapillarizálódnak és erek párhuzamosan futnak a Henle-
létrehozzák a CORTICALIS kacsokkal és a gyűtjőcsatornákkal a
PERITUBULARIS HÁLÓZATOT a papilla csúcsa felé, majd a kéreg felé
tubulusok körül  a kortexben visszafordulva a felszálló vasa rectába
található proximális és disztális mennek át, a leszálló erekkel
kanyarulatos csatornákat látják el párhuzamosan  ellentétes az áramlás
a leszálló és felszálló erekben

https://musculoskeletalkey.com/renal-structure-and-function/
 A juxtaglomeruláris apparátus

• A disztális kanyarulatos csatorna kezdetén a

tubulus visszakanyarodik ahhoz a
glomerulushoz, amelyből a proximális tubulus
eredt.

RÉSZEI
• Juxtaglomeruláris sejtek: az afferens arteriola
sejtjei a macula densa közelében, granuláris
sejtek, renint termelnek
• Macula densa sejtek: a disztális kanyarulatos
csatorna sejtjei, melyek az érpólushoz simulnak

https://ohiostate.pressbooks.pub/vethisto/chapter/11-the-juxtaglomerular-apparatus/
 A juxtaglomeruláris apparátus funkciói

(1) Granularis sejtek renin hormon szekréciója

(2) Tubulo-glomeruláris feedback: glomeruláris áramlás monitorozása, szabályozása

Ha a tubulusban fokozódik az áramlás  az afferens arteriolák kontrahálnak, beszűkülnek  csökken az
áramlás
A vese véráramlása

RENAL BLOOD FLOW (RBF)

• 1300 ml vér / perc a vesék véráramlása

• Perctérfogat (percentként a szív által továbbított vér mennyisége) negyede
• Kéreg véráramlása > velő véráramlása
• Vér lineáris áramlása sebessége heterogén: vasa recta-ban lassú áramlás van
• Percenként 240 ml O2-ből 20-25 ml-t használ fel (kínálat meghaladja a fogyasztást)  a
vese véráramlását nem szabályozza a veseszövet anyagcseréje
A vese funkciói

1. Vizeletképzés
2. Víz- és elektrolittartalom, ozmotikus koncentráció álladóságának fenntartása
3. Végtermékek eltávolítása (N-anyagcsere termékek, inaktivált hormonok, gyógyszerek,
idegen anyagok)
4. Ph- szabályozás, sav-bázis egyensúly fenntartása
5. Vörösvértestképzés szabályozása
6. Artériás vérnyomás szabályozása
7. Hormontermelés
A vizeletképzés folyamata Ultrafiltráció a glomerulusokban
(1) Ultrafiltráció
(2) Reabszorpció • (Ultra)filtrátum: elsődleges vizelet, amely a glomerulus
hajszálereiből ultraszűrés útján lép ki a Bowman-tokba
(3) Szekréció
• Összetétele megegyezik a vérplazmáéval, csak
fehérjéket nem tartalmaz

• Percenként kb. 120 ml filtrátum képződik

• 99 %-a visszaszívódik

• Végleges vizelet napi mennyisége 0,5-12 l között

változhat
 Ulrafiltráció a glomerulusokban

GLOMERULUS KAPILLÁRIS részei

• Fenesztrált endothel sejt: átlyuggatott endothel

• Bazális membrán: MOLEKULÁRIS SZŰRŐ

• negatív töltéssűrűsége van  meghatározza a szűrhetőséget:
ionok, kis molekulatömegű szerves anyagok, pl. glükóz, AS,
urea, kreatinin, húgysav bekerülnek az ultrafiltrátumba
• Visszatartja a negatív töltésű makromolekulákat,
plazmafehérjéket pl. albumin, amely méreténél fogva akár át
is kerülhetne

• Podocyták: sejtek, melyek elfedik a kapillárisokat

 Dr. Pálfi Emese ea.- (SE)

Membrana basalis
 Ultrafiltráció a glomerulusban

NYOMÁSVISZONYOK A GLOMERULUSBAN

• Glomerulus kapillárison belül hidrosztatikai

nyomás uralkodik (Pkap~50Hgmm)
• Bowman-tok nyomása (PBow~15Hgmm)
• Kolloidozmotikus nyomás (Posm~25Hgmm)
Peff=Pkap - Pbow -Posm NETTÓ FILTRÁCIÓS NYOMÁS

GFR= Peff x filtráló felület GLOMERULUS

FILTRÁCIÓS RÁTA
Transzportfolyamatok
 PROXIMÁLIS TUBULUS

• A glomerulusfiltrátum a proximális tubulusba kerül.

• Nagy a vízpermeabilitása
• ozmotikus kiegyenlítődés következik be a tubulusfolyadék és az interstitium között
• a plazmával izozmotikus lesz a szűrlet

(2) REABSZORPCIÓ (3) SZEKRÉCIÓ

• Víz • anyagcsere végtermékek
• Na+ és hozzá kapcsoltan glükóz, AS, - húgysav
foszfát • testidegen anyagok, gyógyszerek
• Cl – • kationok
• HCO3 – • anionok
 HENLE-KACS

• Leszálló vékony szegmentuma vízpermeábilis,

NaCl-ra nem permeábilis

• Felszálló vékony szegmentuma NaCl-reabszorpció

a jellemző víztranszport nélkül

• TAL-ban vízreabszorpcióval nem kísért Na+ és Cl-

reabszorpció  HIGÍTÓ SZEGMENTUM
DISZTÁLIS KANYARULATOS ÉS ÖSSZEKÖTŐ CSATORNA

• Na+ és Cl- visszaszívás

• K+ szekréció
• Ca2+ visszaszívás

GYŰJTŐCSATORNÁK

• Na+ és K+ kiválasztásának végső (aldoszteron által történő hormonális) szabályozása

• Vízvisszaszívást az antidiuretikus hormon (ADH) szabályozza
• Vizelet végső ozmotikus koncentrációjának térfogatának beállítása
• SAV-BÁZIS EGYENSÚLY RENÁLIS KIALAKÍTÁSA
• -sejtek: tubulus lumene felé pumpálnak H+-t  vizelettel távozik  acidózist ellensúlyozza
• -sejtek: interstitium felé szecernálnak H+-t  vérbe visszajut  alkalózist ellensúlyozza

Acidózis: a vér pH értékének csökkenését, a H+ ion koncentráció növekedését jelenti.

Alkalózis: a vér pH értékének növekedését, a H+ ion koncentráció csökkenését jelenti.
Tubuloglomeruláris feedback

• macula densa: disztális tubulus módosult, magas

hengerhámsejtjei végzik a visszacsatolást
• szerepe a glomeruláris filtrációs ráta és a
glomeruláris véráramlás szabályozása
• a disztális tubulus NaCl koncentrációjának változását
érzékeli
• Növekvő NaCl koncentráció az afferens arteriola
értónusát növeli
 Ez a glomeruláris véráramlás, a glomeruláris
filtrációs ráta, a disztális tubulus Na+ és
folyadékterhelésének csökkenését eredményezi

https://ohiostate.pressbooks.pub/vethisto/chapter/11-the-juxtaglomerular-apparatus/
 Ozmoreguláció

• Kéregállomány ozmolaritása megegyezik a

vérplazmáéval
• Ozmolaritás: ozmotikus koncentráció (mosm/l)
• Ozmolalitás: ozmotikus nyomás az oldott
részecskék számának a függvénye (mosm/kg H2O)
• Kéregtől a belső velő irányában növekszik az
ozmotikus koncentráció
• Legnagyobb a mértéke a papillában
• A grádiens meglétéért a NaCl és az urea felel

Két mechanizmus:
• Ellenáramú sokszorozódás
• Ellenáramú kicserélődés
 Ellenáramú sokszorozás

1) A Henle-kacs TAL szegmentumában NaCl reabszorpció folyik,

amelyet nem kísér vízreabszorpció
interstitium NaCl cc. > tubulus NaCl cc.

2) Víz áramlik a hipertóniássá váló intersitiumba

Tubulus folyadék bekoncentrálódik

3) A felszálló vékony szegmentumban is Na-reabszorpció zajlik

(vízvisszaszívás nélkül)

Az ellenáramú áramlás a leszálló és felszálló szegmentumban így

növeli vagy megsokszorozza a tubuláris folyadék és a szövetközi tér
közötti ozmotikus grádienst.
 Ellenáramú kicserélődés
• Vasa recta erek rendszere hozza létre, ellentétesen
áramlik a tubulusokban lévő szűrlettel
• Megakadályozza, hogy az intersitiumban létrehozott
ozmotikus grádienst a vérkeringés kimossa
• A le és felszálló erek fala permeábilis, a bennük
áramló vér összetétele gyorsan kiegyenlítődik a
környezetükkel
• A leszálló vasa rectákban áramló vér a
hiperozmotikus interstitiummal érintkezve egyre
hiperozmotikusabbá válik
• Az ozmotikus koncentráció a papilla felé növekszik
• A párhuzamosan felszálló vasa recta erekben a vér
ellenkező irányban áramlik, és átveszik a mellette
lévő leszálló Henle-kacsból a kiáramló vizet
• Ez egy PASSZÍV folyamat

http://www.austincc.edu/apreview/NursingPics/RenalPics/Picture25.jpg
 UREAKÖRFORGÁS

• Az urea eltávolítása a vese fontos feladata

• A vizelet ozmolaritásának 50%-át az urea adja
• Szerepe van az ozmotikus rétegződés kialakulásában

ÚTJA A VESÉBEN
1) Glomerulusokban szabadon filtrálódik
2) Részlegesen visszaszívódik a proximális tubulusban
3) Henle-kacsba visszadiffundál
4) TAL-tól impermeábilis a tubulus az urea számára
5) Belső velőcsatornában ureatranszporter van (ADH szabályozza)
 Átlagos napi vizelet mennyisége: 1,5-2 l/nap

ANTIDIURESIS VÍZDIURESIS
• vízhiányban a vizelet napi mennyisége 0,5 l-ig • ADH szekréciója visszaszorul
csökkenhet • A vizelet nagy mennyiségű és hipozmotikus
• szabályozó hormonja: ADH (ANTIDIURETIKUS lesz
HORMON, AVP, arginin-vazopresszin)
1) Vízvisszaszívást segíti csatornafehérjék
segítségével a gyűjtőcsatornákon
2) Belső velő ureapermeabilitást fokozza, az urea
az interstitiumba jut  nem gátolja a víz
visszaszívását
Vizeletelvezető rendszer
 Húgyvezeték (ureter)

• A vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő kb. 28-35 cm

hosszú izmos falú, páros cső
• A hátsó hasfalon retroperitoneálisan húzódik lefelé
• Húgyhólyag falát ferdén fúrja át hátul-alul  a hólyag
telődésekor lezárul, nincs reflux
• 2 rétegű izomzata perisztaltikus mozgással hajtja tovább
a vizeletet

SZAKASZAI
• Hasi szakasz
• Medencei szakasz
 Húgyhólyag (vesica urinaria)

• A kismedence elülső részében, a symphysis mögött infraperitonealisan

elhelyezkedő izmos falú tömlő
• Nőkben ráhajlik a méh
• Alsó széles része a fundus, a gátizomzaton nyugszik, innen indul ki a
húgycső (urethra)
• E fölött a hólyag teste (corpus vesicae), felfelé csúcsban végződik,
embrionális maradvány köti össze a köldökkel
• Trigonum vesicae: 2 ureter benyílása és az urethra kiindulása által bezárt
háromszög
• 3 rétegű vastag sima izomzat segíti a hólyag kiürítését, a körkörös izomzat
megerősödése a húgycső kiindulásánál a nem akaratlagos működésű
záróizmot hozza létre (m. spinchter vesicae)
• Felső rész: detrusor izom (m. detrusor vesicae)
 Női húgycső (urethra feminina)

• 3-4 cm hosszú, tágulékony, nyálkahártyával

bélelt cső
• Húgyhólyag fundusából indul ki, a hüvely elülső
fala mentén fut lefelé, a szeméremrésben, a
hüvely előtt nyílik a külvilágba
• Akaratlagos záróizma a m. sphincter urethrae
externus
 Férfi húgycső (urethra masculina)

Kb. 20 cm hosszúságú, S-alakban görbült, nyálkahártyával bélelt cső.

SZAKASZAI
• Pars prostatica urethrae: a húgyhólyag fundusából indul ki, átfúrja a
prostatát, itt nyílik a húgycsőbe a két ondókilövellő csatorna (ductus
ejaculatorius) és a prostata is ide üríti a váladékát a kivezetőcsövén
keresztül
• Pars membranacea: itt található a húgycső akaratlagos, harántcsíkolt
záróizma
• Pars spongiosa: leghosszabb szakasz, a hímvessző alkotásában részt
vevő pars spongiosa tengelyében halad és a hímvessző makkjában
nyílik a külvilágba, kezdeti szakaszán nyílnak bele a Cowper-mirigy
kivezető csövei
 A vizelet útja
Gyűjtőcsatorna (ductus collectivus)

Vesekehely (Calix major et minor)

Vesemedence (pelvis renalis)

FELSŐ HÚGYUTAK

Húgyvezeték (ureter)

Húgyhólyag (vesica urinaria)  VIZELETTÁROLÁS

(KONTINENCIA),
VIZELETÜRÍTÉS (MICTIO)
Húgycső (urethra)
 A vizelet útja - felső húgyutak

• Ureterperisztaltika: vizelet áramlása a vesemedencéből a

húgyhólyagba szakaszos, vizeletporcióban (bólusban)
továbbítódik a vizelet
• Egy-egy bólus 0,1-0,3 ml vizeletet juttat az ureterbe
• A perisztaltika az ureter húgyhólyagba történő
becsatlakozásánál elhal
• Az ureter ferdén fúrja át a hólyagot, így a hólyagizomzat tónusa
megakadályozza a vizelet visszaáramlását az ureterbe
 A vizelet útja – alsó húgyutak

KONTINENCIA: vizelet visszatartásának képessége

ALSÓ HÚGYUTAK feladata:

• Lehető legkisebb hólyagnyomás mellett tárolódjon a vizelet
• A hólyagkimenet két vizeletürítés között záródjon
• Lehető legkisebb nyomással üríthető legyen a vizelet
 Vizelettartás – vizeletürítés

DETRUSOR IZOMZAT
• Aktiváló beidegzését a paraszimpatikus posztganglionáris axonok
szolgáltatják
• A preganglionáris axonok a gv. S2-S4 szegmentumából ered, és a
plexus pelvicuson keresztül érik el a hólyagot, eredménye:
izomösszehúzódás
• Szimpatikus beidegzése is van! (th10-L2) Eredménye: simaizom
ellazulás
HÓLYAGCOMPLIANCE
• Nagy mennyiségű vizelet befogadására képes a hólyag, és közben a
nyomás csak minimális mértékben fokozódik
 Vizelettartás – vizeletürítés
BELSŐ URETRASPINCHTER
• A hólyagnyak körkörös izomzata a belső záróizomba megy át
• Miogén tónusa van
• Kettős beidegzésű: (1) szimpatikus konstriktor hatás (2) ellazulást közvetítő ir. hatás

KÜLSŐ URETRASPINCHTER
• harántcsíkolt izomrostok
• gerincvelői kolinerg szomatomotor rostok idegzik be: a motoros neuronok a sacralis S.2.–S.3. szegmentumokban
helyezkednek el
• jelentős szerepet játszanak a kontinencia fenntartásában
• intraabdominalis nyomás emelkedése esetén az izomrostok reflexesen összehúzódnak
• A vizelési aktust közvetlenül megelőzően az izomtónus csökken
• szorosan együttműködik a medencefenék harántcsíkolt izomzatával, a gátizmokkal
 Vizeletürítés
1) Vizelési inger: a hólyag telődés elér egy bizonyos pontot, ahol a nyomás
meredeken fokozódik (400-450 ml-nél már erős vizelési inger, 5-600 ml
felett fájdalom)
2) Vizeletürítés megindítása: hólyagfal mechanoreceptorok aktiválódása
3) Detrusor izom összehúzódása
4) Urethra sphincterek ellazulnak: vizelet a külvilágba ürül  vizelési reflex
• Belső urethrasphincter nyitása: vegetatív hatás
• Külső urethrasphincter nyitása: gátlódik a szomatikus hatás, amely
vizelettartáskor zárja a hólyagot (n. pudendus) + magasabb agyi központok
szabályozása és összeköttetése a híd „vizelési központjával” eldönti, hogy
alkalmas-e az idő 
Felhasznált irodalom

• Faller et. al.: The color atlas of the human body

• Tarsoly E.: Funkcionális anatómia
• Donáth T.: Anatómia, élettan
• Szentágothai J., Réthely M.: A funkcionális anatómia alapjai
• Fonyó A., Geiszt M.: Az orvosi élettan tankönyve
• Sobotta: Atlas der Anatomie des Menschen

ÁBRÁK
• https://ohiostate.pressbooks.pub/vethisto/chapter/11-the-juxtaglomerular-apparatus/
Köszönöm a figyelmet!