Fejlődéspszichológia 1.

P. Remete Eszter
2023/2024 Tavaszi félév
Kiegészítő oktatási felület
• MS Teams
• Tematika
• Órai anyagok
• Kötelező és ajánlott irodalmak
Kurzus célja
• Fejlődéspszichológia 1. kognitív fejlődés
• Fókusz: születéstől serdülőkorig
• Elméleti keret:
• fogalmak, elméletek, kutatási eredmények, történeti áttekintés,
kognitív fejlődés vizsgálati módszertana
Tematika
Bevezetés, a
fejlődéspszichológia Végrehajtó funkciók
Nyelvelsajátítás
történeti fejlődése
előzményei

A fejlődés sajátos
kutatásmódszertani Naiv elméletek Figyelem fejlődése
kérdései

Mozgás és Az emlékezet
Elméleti irányzatok
játékfejlődés fejlődés

Intelligencia és
Kompetens
Neurális fejlődés akadémiai
csecsemőkép
képességek
Követelmények

• Előadásra és szemináriumra együtt szerezhető 1 közös jegy

• Teljes kurzusra csak abban az esetben lehet jegyet szerezni, ha a hallgató az
előadás és a gyakorlat minimumkövetelményeit (50%) is sikeresen teljesítette

• Előadás
• Félévközi ZH
• Írásbeli/szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban
JEGY
• Szemináriumon szerzett pontszám
Pontszámítás

• ELŐADÁS:
• Félévközi ZH min. 50%-os teljesítése
• 90% felett +10% a vizsgára!
• Vizsga: max. 55 pont (minimumkövetelmény 27 pont)

• GYAKORLAT:
• max. 45 pont (minimumkövetelmény 22 pont)

• ÖSSZESEN: 100 pont

Ponthatárok
• Végső jegyszerzéshez kapcsolódó ponthatárok
(előadás + szeminárium):
 0-49: elégtelen (1)
 50-59: elégséges (2)
 60-74: közepes (3)
 75-89: jó (4)
 90-100: jeles (5)
Számonkérések
• Írásbeli:
• félévközi ZH (03.26.)
• félév végi vizsga a vizsgaidőszakban

• Az órai prezentációk és szakirodalom alapján

• az előadás látogatása nem kötelező, de az ott elhangzottak a
számonkérés részét képezik
Irodalmak
A fejlődéslélektan
fogalma, céljai,
a kognitív fejlődés-
pszichológia tárgya

?
Fejlődés
• Egész életen át tartó folyamat (fogantatástól!)
• Biológiai-társas-társadalmi hatások
• Állandó kölcsönhatás
• Érinti a testi, kognitív, érzelmi és társas
kapcsolatokat
• Genetikai adottságok kibontakozása a környezethez
való alkalmazkodás függvényében
Fejlődéspszichológia céljai
• Egészséges egyedfejlődés
• Leírása
• Megértése
• Előrejelezhetősége
• Prevenció
• Fejlődés optimális előmozdítása
• Intervenció
• Szakszerű beavatkozás
Vágy az emberi természet megértésére

• Kutató ugyanazt teszi, mint kutatásának gőgicsélő

tárgya
• „ösztönös tanulógép”
• Nem a gyerek a kis tudós, a tudós a nagy gyerek.

„Amikor a tudós a bölcsőbe néz, bogozgatva az elme, a

viselkedés, a nyelv mély és ősi törvényeit, nem egyebet lát
ott, mint egy kedves kollégáját. Talán ezért is olyan
magától értetődő, hogy mindketten mosolyognak.”
(Gopnik, Meltzoff, Kuhl: Bölcsek a bölcsőben, 2005)
Kognitív fejlődéspszichológia
• Kognitív tudomány szélesebb kerete
• Emberi megismerés kutatásában a fejlődő egyén
vizsgálata kulcsfontosságú
• Interdiszciplináris szemlélet
• Elméletvezérelt kutatások hangsúlyossága

„a kognitív tudósok a kognitív fejlődést az emberi elme/agy

fejlődésével, belső szerveződésével foglalkozó komoly
elméleti tudománynak, és ne csupán egy kedves empirikus
adatbázisnak tekintsék” /Anette Karmiloff-Smith, 1996/
Kora gyerekkor kitüntetett szerepe
• Idegrendszeri fejlődés legdinamikusabb időszaka
• Plasztikus & sérülékeny ( szenzitív periódusok)
• Elsődleges kötődési kapcsolatok kialakulása
• Meghatározó a későbbi fejlődés szempontjából,
mégis sok kihívás jellemzi (társadalmi befektetés)
• Korai intézményes nevelés
• Gazdasági nehézségekkel küzdő családok
• Stressz
• Munka, home office
 Miért elméleti alapon?

• Tudományos tények és
összefüggések ismerete az
alap, melyre építhetünk a
gyakorlatban
• Nevelés
• Terápia
• …

• DE: kognitív fejlődéslélektan

egy aktívan formálódó terület,
melyben sok az ellentmondó /
megválaszolatlan kérdés
Miért van szükség ennyi
elméletre?
Történeti
előzmények
Modellek a gyerekekről kialakult
elképzelésekhez
Eredendő bűn Tabula rasa
Miniatűr modell
modell modell

Eleve jó gyermek Kizsákmányoló

Deficit modell
modell modell

Fejlődésközpontú
modell
Miniatűr és deficit modell
• Gyermek = kicsinyített felnőtt
• szükségszerű hiányosságok ( teher?)
• Idővel mennyiségi változások
• Cél: ezt gyorsítani
• Nincs figyelem specifikus szükségletre

• Sokáig evidencia

http://www.butyk.co.uk/blog/2321/trends/children-or-tiny-adults
Kizsákmányoló modell
• Gyermek: potenciálisan hasznos munkaerő
• Legfontosabb értékei: konformizmus, passzív
alkalmazkodás, meghunyászkodás
Eleve elrendelt út modell
• Eredendő bűn modell
• Gyermek ösztönös hajlama a rosszra
• Nevelés: büntetéssel
• Felnőtt: tekintélyszemély, kontrollgyakorló

• Eleve jó gyermek modell

• Gyermek: nemes barbár
• Természet tiszta teremtménye, bölcs mindentudó
• Cél: nem elrontani, szabad önkifejezés és autonómia
Tabula rasa modell
• Gyermek: üres lap
• Fejlődés kizárólag környezet által
• Potenciális zseni
Filozófiai gyökerek
és társadalmi eszmék
• John Locke (1632-1702):
• tabula rasa
• Jean-Jacques Rousseau (1712-1778):
• természetes ember (nemes barbár)

„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták,

hogy kire hasonlítok. Amióta nagy vagyok, ütődött, nyegle
és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a
gyerek.” /Janikovszky Éva, 2005/
Locke: Értekezés az emberi
értelemről (1690)
• „Tegyük fel, hogy az elme, ahogy mi mondjuk fehér
lap, amelyre semmi sincs írva, ideák nélkül való.
Hogyan telik meg? (…) Erre egyetlen szóval felelek:
tapasztalásból; ezen alapul minden tudásunk; és
végeredményben ebből is származik. Külső
érzékelhető tárgyakra vagy elménk belső
műveleteire irányított megfigyelésünk saját
percepcióink és reflexióink révén látja el
értelmünket a gondolkodásnak mindezzel az
anyagával. Ez tudásunk két forrása; minden
birtokunkban lévő és minden természetszerűleg
birtokunkba vehető idea ezekből fakad.”
Rousseau: Emil avagy a
nevelésről
• a gyermek mint természeti lény eredendően jó, csak
a társadalmi együttélés rontja meg. Minden jó,
amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de
minden elfajul az ember kezei között.
• ↔Artur Schopenhauer
• Pedagógiai forradalom alapja
• „Szeretném, ha egy józan ítéletű ember arról írna
értekezést, hogyan figyeljük meg a gyermekeket. Nagyon
fontos volna, ha birtokában volnánk ennek a
művészetnek: az apák és a tanítók még csak elemeit sem
ismerik.”
Társadalmi kontextus
• Történelmi korszak(unk) saját világképe hogy tekint
a gyerekekre?

Se nem tökfej evőgép, se

bölcs látnok  Alapvető
kérdésfeltevés helytelen

Módszertani korlátok
Módszerek korlátozottsága
• Gyerekek vizsgálata elképzelhetetlen majd’ 2500 évig
• Róluk alkotott képet nem támasztották alá tudományos
érvek, sem tudományos vizsgálatok
• Hiányzott: felderíteni és rendszerbe szedni, mit tudnak, mi az, ami
velük születik és mi az, amit szereznek

• Változás forrásai
• Nemek társadalmi szerepváltozása
• Munkavállalás Akiknek először sikerült:
• Gyermeknevelés - Piaget és Vigotszkij 1930-as évek
• Technikai fejlődés (pl. videó)
• Agy és számítógép analógiája, mint keretrendszer
Itard (1774-1838) és az „aveyroni
vadfi”

https://www.youtube.com/watch?v=qGu_9c-1tFI
FEJLŐDÉSLÉLEKTAN
ALAPKÉRDÉSEI
I. Folyamatos vagy szakaszos-e a
fejlődés?
Szakaszok létjogosultsága
• Fejlődés során minőségi • Hátrány
ugrások • A fejlődés folyamatos! (pl.
• DE: fejlődési szakaszok közt Bruner, Bandura)
átmenet
• Szakaszok
• Adott sorrendben
• Benne mennyiségi változások
• Több területen egyszerre
• Hirtelen
• Számos elméletalkotó
• Pl. Piaget, Kohlberg, Erikson,
Freud
Fejlődési szakaszok
Vannak-e kritikus periódusok a fejlődésben?

Olyan időszak a fejlődésben, amikor ha nem teljesülnek

bizonyos biológiai vagy környezeti feltételek (vagy azok
minél inkább eltérnek az optimumtól), akkor annál
nagyobb valószínűséggel fog felmerülni az atipikus
fejlődés lehetősége
Genetikailag kijelölt idői ablak
Szenzitív periódus
• Olyan időszak, amikor optimális bizonyos
körülmények bekövetkezése, mert ezek a környezeti
hatások hatékonyabban segítik azokat.
• Pl. ingerdepriváció hatása – nyelv, mozgás, társas
érintkezés
II. Öröklés vagy környezet?
• Nativizmus: veleszületettség
↕
• Empirizmus: környezeti tanulás

• E kettő dinamikus kölcsönhatása:

Piaget, Vigotszkij
*

• Szemlélet szerepe*
• Magyarázatunk meghatározza a
viselkedésmódunk
• Pl. motiválatlanság vs. adottság
III. Területáltalános vagy
területspecifikus fejlődés?
TÁ TS

• általános kognitív • különböző területeken

mechanizmus, mely
meghatározza a megismerési egymástól viszonylag
területek fejlődését független fejlődés
 1 mechanizmusban  Változások különböző
bekövetkezett változás közel egy
időben okoz változást a időben is végbemehetnek
megismerés több területén

Kérdés vizsgálatára: fejlődési és szerzett zavarok megismerése

Terület: egy adott ismeretanyagot meghatározó reprezentáció sorozat

(nyelv, számosság, fizika, társas világ)
Területáltalános
• A fejlődés TÁ változásokat jelent a reprezentációs
struktúrában
• Az egyedfejlődésben később megjelenő képesség a
korábbira épül
• Az újszülöttet kaotikus adathalmaz bombázza, mert
nincs (szinte) semmilyen veleszületett tudás vagy
struktúra
• Pl. Piaget univerzális konstruktivizmus
Területspecifikus
• A reprezentációk változása egy-egy területen belül
következik be
• Az egymásra épülés egy területen belül igaz
• Az újszülött jó kezdeti adottságokkal születik
• TS innát tudás
• Az információ feldolgozása, tárolása TS,
meghatározott input
• Pl. Fodor modularizmus
IV. Egyéni különbségek
• Miért különbözünk egymástól?
• Mennyire állandóak az időbeni jellemvonások?

• Alapok:
• Genetikai felépítés
• Környezet állandósága?
A fejlődéspszichológia kihívásai
„ A tudományos módszernek van egy titka, amelyet
minden tudós tud, és magától értetődőnek tekint,
de amelyet a laikus nem ismer… A titok a
következő: a tudomány egyetlen szót sem képes
mondani az egyedi molekulákról vagy lényről
annyiban, amennyiben az egyedi, csak annyiban,
amennyiben a többihez hasonlít.” (Percy, 1975).
 A fejlődés természete
• Plaszticitás
• Rugalmasság
• Adaptivitás
• alkalmazkodóképesség
• Genetikai hajlam & Epigenetikus hatások
• genetikai program a környezettel kölcsönhatásban valósul meg
• Társak szerepe: szociális tulajdonságaink
• Nem egyenletes ütemű

A különböző képességek és készségek kibontakozásának sorrendje és ritmusa nincs

egy az egyben hatással arra, milyen szintig tudunk fejlődni az életút során!
Fejlődés szakaszossága
• Fejlődés során minőségi ugrások
• DE: fejlődési szakaszok közt átmenet
• Szakaszok
• Adott sorrend
• Benne mennyiségi változások
• Számos elméletalkotó
• Pl. Piaget, Kohlberg, Erikson, Freud
• Hátrány
• A fejlődés folyamatos!
(pl. Bruner, Bandura)
Adaptivitás
• Evolúciós szabályszerűségek
• Genetikai potenciál
• környezeti hatásokra nyitott szabályok
• Viselkedési hajlamok (pl. csoporthoz tartozás, kötődés, stb.)
• Észlelési preferenciák (pl. keserű íz averzió)
↓
• Nem akármit és nem akárhogy tanulunk!
↓
ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG
Környezeti hatások szerepe
• Új kihívások:
• ingergazdagság -↑diverzitás
• idegrendszer érését a környezete
is befolyásolja

„Aki azt képzeli, hogy minden

gyümölcs ugyanakkor érik, mint
a szamóca, semmit sem tud a
szőlőről.” /Paracelsus/

Forrás: Czeizel (1997). Sors és tehetség.

Fitt Image-Minerva Kiadó, Bp.
Társ szerepe
• Kumulatív kulturális Legközelebbi fejlődési zóna (Vigotszkij, 1967)

evolúció: Aktuális fejlődési szint - magamtól is meg tudom tenni

• Másoktól és másokon
LFZ- segítséggel meg tudom tenni
keresztül tanulunk
(Tomasello) Potenciális fejlődési szint - amit még nem tudok megtenni

• Társas kíváncsiság
Kulturális hatások
Epigenetikus hatások
• Szó eredete:
• genetikain felüli (attól eltérő) mechanizmus
• az epi- [επί-] előtag görög jelentése: feletti, elkülönülő
• olyan folyamatok, amelyekben megfigyelhető
változás történik a fenotípusban vagy
génkifejeződésben, anélkül hogy a DNS
alapszerkezete megváltozna
• a DNS bázissorrendjének módosítása nélkül befolyásolja
az organizmus fejlődését
•  Rugalmas, gyors reagálás lehetősége
Alkalmazott fejlődési
modellek
Interakciós modell (Lewis, 1990)
• a fejlődő egyén aktuális állapota mindig az előző
állapot és az aktuális környezethatások
kölcsönhatásának eredménye.
• mivel az előző állapotot is az akkor érvényesülő
környezeti feltételek és a korábbi belső állapot
közötti interakció hozta létre, a fejlődés végül is a
belső és a külső feltételek közti kölcsönhatások
folyamatos működésére vezethető vissza
Tranzakcionalista modell
(Sameroff, 2005)
• a fejlődő egyén a környezetének, így saját fejlődési
feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg
• Kétirányú kölcsönhatások gyermek és környezete közt
• Gyerek is aktív közreműködő!
Genetika és környezet
kölcsönhatásai

Evokatív: egyén sajátos reakciót vált ki másokból  maguk

idézik elő a környezeti viszonyulást.

Reaktív: ugyanaz a környezet mindenki számára más  az

objektív körülmények szubjektív környezetté alakulnak az egyéni
sajátosságok által.

Proaktív: saját magunk alakította környezet  választásaink

Többtényezős okság
• Gyakorlat = folyamatosan zajló, sokszereplős
interakciók
• Legtöbbször nincs egyetlen magyarázó tényező!
tendenciák
↓
• RENDSZERSZEMLÉLET
↓
• ÖKOLÓGIAI PERPEKTÍVA
Ökológiai modell
(Bronfennbrenner)
Fejlődéspszichológia vizsgálati
fókusza
• Életpálya szemlélet  egész életen át tartó
változások
• DE: csecsemő és kisgyermekkor kitüntetett szerepe a
kutatásokban
• (nature vs. nurture vita nyomán)
Fejlődést érő hatások I.
Rizikó és protektív faktorok Sérülékenység és reziliencia

ÉLETKOR SZEREPE!
Negatív oldal
• Sérülékenység (vulnerabilitás)
• Biológiai hajlamok fogékonyabbá tehetnek bizonyos
megbetegedésekre + érzékenyebbé stresszforrásokra
• DE: önmagában a hajlam nem okoz megbetegedést
• Rizikófaktorok
• Belső: gyermek sajátosságai
• Pl. alacsony születési súly, gyenge kognitív képességek, stb.
• Külső:
• gondviselők, család sajátosságai
• Pl. pszichiátriai zavar, mozaikcsalád, betegség, ↓SES
• Környezeti
• Pl. rossz infrastruktúra, „nyomornegyed”, iskola sajátosságai
→kumulatív rizikó
 Pozitív oldal
• Protektív faktorok (védőtényezők)
• Káros hatások kioltása / kompenzálása
• Pl. gondoskodó nagyszülő, jó bölcsőde, társas támogatás, stb.
• Rizikótényező is lehet védőfaktor!
• Megküzdésre tanít (→ hatékonyabb belső modellek)
• Immunizál II védőoltás

• Reziliencia (lélektani rugalmasság)

• Megbirkózás nehéz körülmények ellenére
• Jellemzői:
• Problémákkal való szembenézés, tapasztalatok konstruktív felhasználása, jó
társas készségek, életcél, elmélyültség, autonómia
• Forrásai: veleszületettség + tanult összetevők
• →fejleszthetőség
• Gondoskodó kapcsolatok (egyéni és közösségi) + magas pozitív elvárások +
lehetőség érdemi részvételre (pedagógus szerepe)
Gyakorlati teendők
• Rizikófaktorok szűrése, megelőzése
• Tipikustól eltérő fejlődés azonosítása, kezelése
• Mindenki számára elérhető prevenciós és
intervenciós programok
• Tudásátadás
• Ismeretterjesztés és kutatások
• Szemlélet szerepe
• Interdiszciplináris szemlélet
 Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalmak:
• Cole, Cole (2003). Fejlődéslélektan. Osiris 1. fejezet
• Egyed, K. (2006). Kognitív fejlődés In: Oláh, A. (szerk.) Pszichológiai alapismeretek. Pszichológia
Elektronikus Tankönyv. HEFOP, Bölcsész Konzorcium. 596-636. o.
• Gopnik, A., Meltzoff, A.N., Kuhl, P.K. (2005). Bölcsek a bölcsőben. Typotex Kiadó, Budapest
1.fejezet
• Danis, I., Kalmár, M. (2011). A fejlődés természete és modelljei In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M.,
& Szilvási, L. (szerk.) A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet
Kötetek I. 78-98. o.