A csecsemő és

kisgyermekkor
fejlődése

PPKE BTK Pszichológia BA

Csabai Krisztina
2023.
Követelmények és kötelező irodalom
• Aláírás megléte: gyakorlati jegy minimum elégséges.
• Írásbeli vizsga a kötelező irodalom alapján:
• előadás anyaga
• BERTA J. & CSABAI K. (2019) Szocializáció gyermek- és
serdülőkorban. Elakadások, zavarok és kibontakozás. Akadémiai
Kiadó, 8-64.;
• COLE, M., ÉS COLE, S. R. (2006) Fejlődéslélektan. Osiris,
Budapest. Tematika szerinti oldalszámok
• MÉREI, F. ÉS BINÉT, Á. (2006) Gyermeklélektan. Medicina,
Budapest. Tematika szerinti oldalszámok
• VAJDA ZS. (2014) A gyermek pszichológiai születése. Saxum,
Budaest. Tematika szerinti oldalszámok
Mi a
fejlődéslélektan?

A fejlődés fogalma.
Fogalom

• Gyermeki fejlődés törvényszerűségeivel foglalkozó

tudományág
• testi és lelki változások azon sorozata, amelyen a gyermekek
életkoruk előrehaladtával keresztülmennek: minőségi
változások sorozata, mely során egyre differenciáltabb
szerveződés jön létre
Miért más az
egyik gyermek,
mint a másik?

Fejlődéslélektan főbb kérdései.

1. Folyamatosság: mennyiségi vagy minőségi?
• szenzitív periódus: genetikailag kijelölt idői ablak

2. Forrás: endogén vs exogén

• nyűgösség: temperamentum vagy szülői
túlingerlés
• kövérség: örökletes elhízási vagy szülői
túltáplálás

3. Egyéni különbségek
• Stabil vonások: nyűgös temperamentumú
gyermek később ingerlékeny?
• Lassú anyagcseréjű gyermek később is nagyevő
lesz és elhízik?
• Milyen mértékeben mutatja meg a jelen a
jövőt?
Szakaszosság kritériumai
(Flavell, 1971)

• Minőségi különbségek

• Átmenet a viselkedés számos területén

• Gyors

• Viselkedési és testi változás összefügg

A fejlődési szakaszok segítségével
jobban megértjük, hogy …

• ... milyenek a gyermekek az adott életkorban

• ... milyen készségek és képességek alakulnak ki az adott életkorban
• ... milyen fejlődési feladatot kell teljesíteniük
• ... hogyan változik a társas kapcsolatok világa
• kortárskapcsolatok
• szülőkkel való kapcsolat
 Születés

2 és fél hó

7-9 hó

Csecsemőkor vége (24-30 hó)

5-7 év
Bio-szocio-
11-12 év
pszichológiai
19-21 év
átmenetek
Mindig így
gondolkodtak a
gyermekekről?

A fejlődéslélektan története.
 Szt. A gyermek Rene- Egészséges Rousseau Három Haeckel
stadium
Ágoston kisnincs
felnőtt,
szánsz test,
erényes törvénye
gyermek- lélek
ábrázolás

A gyermek Közép- Lelke

John Humanisztik
Compte
Biogenetikai
nevelhető, erkölcsileg us alaptörvény
anya- kor kialakulatla Lock gyermeksze
gyermek n, óvni kell mlélet: a
kapcsolat gyermek jó, a
világ teszi
Pozitivizmus hatásai

• Darwin: evolúciós gondolat, „Egy csecsemő életrajzi vázlata”

• Gesell (1911) Yale Egyetem: pszichometria és gyermekmegfigyelés
jelentősége
• Baldwin: gyermekek vizsgálata támpontot ad a felnőttek
vizsgálatához → társas közegnek szerepe van a belső világ
kialakulásában
• Hall: gyermektanulmányi mozgalom és APA
1.Nagyfokú plaszticitás a fejlődés kezdetén
2.Döntő a kritikus szakaszok és élmények
Gyakorlatiasság

Nevelés végső célja: önálló egyéniség, autonómia (individualista társadalom)

• Gyakorlatiasság: „Engedjem átmenni az úttesten?, Elkísérjem még az iskoláig?,
Belenézhetek még a fiókjába?”
• jó lenne, ha valaki megmondaná mit és hogyan, de nehogy valaki beleszóljon ☺

• Nevelési tanácsok: tudományos tények ismerete nélkül áltudomány → kétségbeesett

ácsorgás a kiságyban síró gyermek mellett
• Helyes döntést hozni leginkább a világ józan megismerésének alapján lehet:
tudomány nem fog dönteni helyettünk

• Konkrét környezethez való alkalmazkodás: 200 vagy 2000 évvel ezelőtt más volt,
mást igényelt ez is oka lehet az eltérő nevelési elveknek:
• gondozási ösztön megnyilvánulása függ a környezeti feltételektől
Mi magyarázza
a fejlődést?

Elméleti irányzatok a
fejlődéslélektanban
Fejlődést meghatározó tényezők

Testi – Érés:
Örökletes:
ÉRÉS - Nemi érés
- Fogváltás
- Csont-és izomrendszer
Fejlődés alakulása

Tanulás:
KÖRNYEZET: - Beszédtanulás
tapasztalatok,
szocializáció - Szociális kompetencia
- Érzelmi fejlődés
Fejlődést befolyásoló
tényezők
• Prenatális: genetikai eredet
• Prenatális – intrauterén:
• Anyai krónikus betegség
• Megelőző vetélések
• Fiatal anyai életkor
• Nem gondozott terhesség
• Perinatális
• Neonatális
• Posztnatális
Fejlődést befolyásoló
környezet: fejlődési fülke
(Super és Harkness, 1997)

• gyermek közösségben elfoglalt helye:

fejlődési mikrokörnyezet (fejlődési fülke)
• Három alkotórész:
• gyermek fizikai és társadalmi
környezete;
• társadalom kulturálisan
meghatározott gyermeknevelési és
oktatási szokásai;
• szülők pszichológiai jellemzői.
☞ milyen lehetőségekkel és nehézségekkel
szembesülnek a gyermekek életük folyamán
 Biológiai modellek

Környezeti tanulási modellek

A fejlődést
magyarázó Konstruktivista modellek
modellek Kulturális modellek
Biológiai érés
• Endogén
• Érés: testi változások
veleszületetten
meghatározott sorrendje,
ami a környezeti hatásoktól
viszonylag független
• Környezet: kioldó szerep
• Szakasz jellegű
A nativista baba

• nagy veleszületett tudás, kompetens

csecsemő
• de rugalmatlan, kis alkalmazkodó képesség
• korán manifesztálódó képességeket
feltételeznek, ezért gyakoriak a
csecsemővizsgálatok
Az nativizmus képviselői

• Gesell: mozgás-fejlődés kutatása

• Chomsky: nyelv-fejlődés kutatása
• Fodor: moduláris fejlődés kutatása + modularista
irányzat kidolgozása
• Freud: az emberi viselkedés elődleges motívuma
a szexualitás, (később elismerte a környezet
szerepét)
Modularizmus (Fodor)

• minden egyes kognitív funkciónak megfeleltethető az agyban egy-egy sajátos

tulajdonságokkal rendelkező, speciális rendszer = az agy terület- specifikus rendszerek
összessége
• Az agy legfőbb rendszerei:
• Bemeneti rendszerek: alacsonyszintű, feladat specifikus feldolgozás
• Transzducerek: közvetlen, szenzoros, jelátalakító rendszerek
• modulok: kognitív jellegű, feladatokra specializálódott, információkat feldolgozó rendszerek

• Kimeneti rendszer:
• központi feldolgozók/általános problémamegoldó: közvetett, mentális, problémamegoldó
rendszerek
• magasabb szintű egységek, amelyek nem tudnak beleszólni az alattuk elhelyezkedő rendszerek
dolgába, azoknak csak a kimeneteit tudják elemezni, azokkal műveleteket végez
Modulok

• automatikus, tudattalan, reflexszerű feldolgozás

• „buta”: nem képes következtetni, rugalmatlan, tudás nem
hat rá
• feldolgozás determinisztikus, kötelező
• mechanizmusai enkapszuláltak
• elérhetőségük korlátozott
• veleszületett, előrehuzalozott működésűek és fejlődésűek
• specifikus bemenet, feldolgozó mechanizmus és tárolás
Környezeti tanulási
megközelítés
• Exogén: környezeti
formáló hatások
• Tanulás: az a folyamat,
amelyben az élőlény
viselkedése tapasztalat
által módosul
• Biológia: faji
meghatározottság
• Folyamatos jellegű
Az „empiricista” baba jellemzői

• nincsen veleszületett tudása

• tanulása mindig a környezetétől függ
• habituáció
• klasszikus kondicionálás
• operáns kondicionálás
• utánzás
Az empiricizmus képviselői:
behaviorizmus vezéralakjai
• John Locke: tabula rasa
• Jean-Jacques Rousseau: gyermekek veleszületetten jók (ebből a
szempontból nativista), és a társadalom rontja el őket
• Jean-Marc Gaspard Itard: Victor, az „aveyroni vadfi” esete
• Pavlov
• Watson: reszpondens kondicionálás + félelem-tanulás kutatása +
„kis Albert” kísérletek
• Skinner: operáns kondicionálás + programozott oktatás
kidolgozása + „galambos” kísérletek
Alapvetések a környezeti
modellekben
• viselkedési zavarok a környezeti hatás miatt
• statikus környezetet feltételez, amely közvetlenül hat a viselkedésre, fejlődésre, idegrendszerre = TÁ kimenet,
• általános deficitet vár
• az agyi plasziticitás passzív válasz a környezeti hatásokra

• kutatási gyakorlat:
• fejlődést befolyásoló környezeti kulcselemeket keresik.
• információfeldolgozás hatékonyságára, tanulásra fókuszál.

A megközelítés hátrányai
• nem tesz különbséget tanulás és fejlődés között
• nem ismer minőségi különbséget fiatalabb és idősebb gyerek között, csak mennyiségit
• egyéni különbségek sem lehetnek?
Konstruktivizmus
• Konstruált a fejlődés

• Gyermek aktív

• Bioszociális

• Környezeti befolyás a gyermek érésének

függvénye
A „konstruktivista” baba
jellemzői:
• aktív szerepe van a saját fejlődésében
• képes interakcióba lépni a saját környezetével
• nincsenek terület-specifikus tudásformái, csak
terület-általános és biológiailag megalapozott
mechanizmusai
Típusai

• Univerzális: a gyermekek univerzális fejlődési

szakaszokon mennek át, kultúrájuktól függetlenül
• a környezet csak gyorsíthatja, lassíthatja azokat
• Szociális: kultúra jelentős hatást gyakorol a fejlődésre,
így nem feltételez univerzális szakaszokat
• Neurokonstruktivizmus: jelentős szerepet tulajdonít a
neurális szintnek a konstrukciós folyamatban
• Agyi plaszticitás jelentőségét hangsúlyozza.
Az univerzalitás jellemzői

• emberi faj fejlődésmenete alapvetően

egyetemes és kultúra-független
• hangsúly a fizikai környezeten: már a
kezdetektől fogva igen szoros interakcióban
állnak a külvilággal
• fejlődés tempója: felgyorsulhat és lelassulhat
a különféle környezeti variációk
függvényében
Univerzális konstruktivizmus
képviselői
• Piaget
Kulturális modellek:
szociális konstruktivizmus
• Kultúra: rendezi a biológiai és a
tapasztalati tényezők kölcsönhatását
• társas és társadalmi kontextus: szociális
interakciók
• szakaszos, de nem univerzális
Kulturalista baba jellemzői

• tudásának nagy része a kultúrából származik

• viselkedés, mentális folyamatok és a megismerés irányítói a pszichológiai
eszközök
• különböző pszichológiai eszközök ennek következtében a kulturális tudást
reprezentálják: gyerekkor fejlődését 2 éves kortól jelentősen meghatározza a kultúra.
• minden magasabb rendű pszichológiai funkció először interperszonális
szinten nyilvánul meg ➝ intraperszonális = internalizáció
• minden mentális folyamat először a kultúrába ágyazott szociális interakciókon
keresztül fejlődik ki (amelyen belül a nyelv az elsődleges közvetítő)
→ Követeztetés: a fejlődés tanulmányozásának sokkal
kultúraspecifikusabbnak kell lennie
Alapvetései

• Az emberi természet nem érthető meg a társadalmi és

történelmi kontextus nélkül.
• Az ember képes eszköz használatra, együttműködésre,
tervezésre
• Beszéd
• A technológiák változása hatással van az emberi
megismerésre.
Kulturális nézőpont képviselői

• Bronfrenberenner
• Vigotszkij
Kontextuális
hatás

• Forrás: https://www.psychologynoteshq.com/bronfenbrenner-
ecological-theory/

38
Vigotszkij: Legközelebbi
fejlődési zóna

Potenciális fejlődési szint

LFZ
(kompetensebb társ segítségével)

Aktuális fejlődési szint

Forgatókönyvek

kulturálisan szervezett események: általánosított

eseményreprezentációk, olyan sémák, melyek kijelölik az
eseményben résztvevő embereket, azok szociális szerepét, az
eszközöket, a cselekvések sorrendjét
• funkciói: lehetővé teszik egy adott társas csoport tagjainak hatékony
együttműködését - közös tudás és keret
• ismerős kontextusban helyesen tudják értelmezni a helyzet követelményeit → valószínűbb, hogy
logikus módon viselkednek
• ismeretlen kontextus: a gyerek nem a megfelelő forgatókönyvet használja, mágikus v. illogikus
gondolkodáshoz folyamodhat
Adatgyűjtés a
fejlődéslélektanban
1. Önbeszámolók
2. Természetes megfigyelések
• Csecsemőnapló
• Résztvevő megfigyelés
(antropológia, etológia)

• 3. Kísérleti módszerek
• Hipotézis

• 4. Klinikai interjú
Kutatási tervek

1. Hosszmetszeti (longitudinális)
kutatás
• Mikrogenetikus módszerek
• Kohorsz
• Kohorszlánc-kutatási terv

2. Keresztmetszeti kutatás: adott

időpontban különböző életkorú
vagy állapotú csoportok
Szocializáció: PPKE BTK
ágensei, Pszichológia BA

mechanizmusai és 2022. 02. 12.

Csabai Krisztina
folyamata.
Szocializáció Fogalma és célja.
alapkérdései.
 szocializáció

készségek attitűdök normák

ágensek
Társas interakciók: tapasztalatok a környezetről

társadalom hatékony tagja

 VISELKEDÉS
adott közösség egy vele azonos
korú, nemű és társadalmi
státuszú tagjától elvárja

GONDOLKODÁS
adott közösség egy vele azonos
korú, nemű és társadalmi státuszú
tagjától elvárja

ÉRZÉS
adott közösség egy vele azonos
korú, nemű és társadalmi
státuszú tagjától elvárja
 Mi a szocializáció
Mit?
tartalma?

Melyek a
szocializációs Hol?
közegek?

Milyen
Hogyan? folyamatok által
szocializálódunk?

47
MIT?

Kultúra hatása a
szocializációs folyamatra.
SZOCIALIZÁCIÓ

környezetbe ágyazottan
egy adott kultúrán belül zajlik

A pszichológiai realitás csak a kontextus és a kultúra

ismeretében értelmezhető.

49
egyik generációról a másikra hagyományozódó
anyagi és szellemi javak összessége
életmódok mintázata, ami állandó jelentésű szokásokból és magatartásmintákból
áll

Kultúra Anyagi kultúra Szellemi kultúra

• technikai tárgyak • rítusok

• ruhadarabok • nevelési szokások
• lakókörnyezet • művészetek
• háziállatok • hiedelmek

50
A kultúra összetevői

hiedelmek értékek normák

• hagyományok • kultúra kollektív • viselkedési

• hétköznapi elképzelései elvárások +minta
tapasztalatok o meghatározzák a o szabályozzák az
világképet együttműködést
• tudományos
o kiértékelést segítik
eredmények

∑:irányelvek, sajátos elképzelések a világról; az egyén születésétől fogva ezeket

tapasztalja meg → megkérdőjelezhetetlen („magától értetődő”) keretek
51
52
A kultúra rugalmassága

előír bizonyos határokat ↔ szabadságot is enged

↓
egy kultúra tagjai csak tág értelemben hasonlóak
↓
kultúrakonstrukció túlegyszerűsítés, a minta átlagát jellemzi;
egyes társadalmakban jobban hasonlít a valósághoz, mint
másokban
53
HOL?
Szocializációs közegek
hatása
Elsődleges
szocializáció
55
Egyetemes szülői célok
- gyermek életben maradása
- közösség által meghatározott értékek kifejlesztése
- gyermek optimális beválásának, funkcionálásának elősegítése

56
Etnoteóriák: kulturális
vélekedésrendszerek

• szülők „naiv pszichológiája”

• jövővel kapcsolatos elvárások
• főként implicit tudásanyag
• megnyilvánulási formái: szokások,
interakciós formák, a szülő
válaszkészsége
• fejlődés menetével kapcsolatos
elvárások

57
Másodlagos szocializáció:
generalizált mások

- minden későbbi tapasztalat: a társadalom új valóságai és új szerepek

- új referenciaszemélyek és csoportok
- a környezet nem magától értetődően adott
- az iskola, mint legfontosabb közvetítő (társadalom szerkezete és szerepei, hol a
helyem egy közösségben, tulajdonságaim milyen lehetőségeket biztosítanak
számomra)

58
Harmadlagos
szocializáció: média
HOGYAN?
A szocializáció folyamata.
Főbb szocializációs technikák és mechanizmusok

1. Direkt instrukciók
2. Formálás
3. Szociális tanulás

Mediátor: szociális kogníció

- helyzetek értékelése, a cselekedetek következményeinek előrelátása
- sikeres interakciók a többi emberrel:
1. mások viselkedésének pontos észlelése, értelmezése és előrejelezése
2. gondolataink, érzelmeink, szándékaink megfelelő kommunikálása

61
1. Direkt instrukciók

- konkrét, specifikus VAGY általános információk

- látszólag egyszerű utasítások
- mit szabad/ nem szabad csinálni
Elvárt viselkedésre vonatkozó információk + ösztönzés

Gyakran széttördelve jelennek meg:

- a kívánatosnak tekintett cselekvés hangsúlyozása→ szándék felkeltése
- a szituáció elemeinek kiemelése→ kognitív szint biztosítása

62
2. Formálás: büntetés és jutalmazás

Operáns kondicionálás alkalmazása:

- az elvárásoknak megfelelő viselkedés megerősítése
- a nem megfelelő viselkedések kioltása

• Megerősítés:hozzáadok valami kellemeset / elveszek valami

kellemetlent

• Kioltás: hozzáadok valami kellemetlent / elveszek valami

kellemeset
63
 A jutalmazás és a büntetés
jellemzői

• Új viselkedésformák • Nemkívánatos viselkekés

jutalmazás

büntetés
kiépítése elnyomása
• Nem azonnali • Azonnali hatás látszólag
• Negatív hatás: • Hatásos forma:
• Spontán viselkedés • Enyhe
jutalmazása • Konzekvens
• Adaptációs szint • Azonnali
• Rendszeres jutalmazás • Érzelmileg pozitív
kapcsolat
64
3. Szociális tanulás

A társas helyzetek számottevő jártasságot igényelnek ...

Fizikai Társas
világ világ

- Előrejelezhetőség - Kevésbé stabil

- Stabilitás - Törvények a kontextus által
- Univerzális szabályok meghatározottak
- Invarianciák logikus érveléssel - Invarianciák kis számban
megtalálhatók léteznek
Szociális tanulás
Folyamatában azonosítható
tanulási formák:
• asszociációs tanulás
(klasszikus, operáns, komplex)
• szándékos viselkedésre
oktatás
• modelltanulás
szocializáció összefonódik a szociális
kogníció fejlődésével
- mások viselkedésének okai
- bizonyos tapasztalatok és érzelmek
közötti összefüggések
- interperszonális cserék és alkuk alapelvei
66
Modellálás vagy obszervációs
tanulás

- mások viselkedésének megfigyelése

- (esetleg) utánzása
↓
- ezáltal új viselkedéselemek elsajátítása
- már meglévő viselkedésrepertoár új kombinációinak kialakítása

Bizonyos idő után a modell fizikai jelenléte sem szükséges

67
Direkt utánzás és direkt
ellenutánzás

Direkt utánzás: a modell viselkedésének követése és utánzása, a

cselekvés megismétlése

Direkt ellenutánzás: a modell megfigyelése csökkenti az utánzás,

a hasonló cselekvés megjelenésének valószínűségét
hasznos, hiszen a negatív, nem célravezető viselkedést nem kell
kipróbálni.

68
 A modell jellegzetességei

A modellkövetés valószínűségét fokozza:

- a modell hatalommal és presztízzsel rendelkezik
- fogyasztója vonzó javaknak
- gondoskodó
- ügyesebb vagy sikeresebb, mint a megfigyelő
- erős érzelmi- vagy dependenciamotívumok

Elsődleges modellek: szülők→ a kötődés a periferiális

elemek átvételét is serkenti↔ nem mindenben ők a
domináns modellek

69
Interiorizáció, internalizáció

A viselkedés a fejlődés során fokozatosan függetlenedik a külső kontrolltól →

belső ellenőrző- és monitorozó folyamatok.
Kb. óvodáskor végéig: a helyes viselkedés a tekintélyszemély jelenlétében
valósul meg iskoláskortól: belsővé válás.
Függ:
- az alkalmazott szocializációs technikáktól
- a gyermeknevelés érzelmi légkörétől

Legújabb elnevezése: autonóm szabályozó aktivitás

70
Az elsődleges
szocializációs
közeg.
Nevelői
attitűdök.
Kiindulópont: öröklés vagy
környezet
ÖRÖKLÉS
Genetikai meghatározottság,
érés, többnyire univerzális jelleg
KÖRNYEZET
Tanulás, tanítás (szándékos vs
nem szándékos), túlnyomórészt
kultúrafüggő
Együttes, egymást módosító
hatás létrejöhet:
•egyazon szinten: gén-gén
,viselkedés-viselkedés
•különböző szinten:
alacsonyabbtól a magasabb szint
felé (pl. agyi struktúra
viselkedéses szint) vs. Magasabb
szintről az alacsonyabb felé (pl.
viselkedéses szint >> az
agyműködés)
A szocializáció interaktív
természete
Utóbbi évtizedekig:
- szocializációt egyirányú folyamatként írták le
- szocializációs ágensre koncentráltak

Jelenleg: szocializáció olyan interaktív folyamat,

melyben a résztvevő felek kölcsönösen
befolyásolják a kialakuló mintázatokat
Transzformációs modell

• Gyermeki jellemzők és a környezeti hatások

kölcsönösen megváltoztatják egymást >>
cirkuláris okság
• Nincs tisztán környezeti vagy gyermeki jellemző

Pl. 3 hónaposak intruzív anyával → 1 évesen nem

biztonságos kötődés DE intruzív az anya ott, ahol a
gyerekek kevésbé társas orientáltak és nem
biztonságosan kötődők
Gyermek hatása a szocializáció
közvetlen ágenseire
különböző szülői bánásmód tapasztalható akár az egypetéjű ikrek két
tagjának esetében is
↓↓↓
Szülői szabályozás nem szeparált és nem egyirányú
↓↓↓
Ko-regulációs folyamat
DE: ezzel nem a felnőttek szerepének súlya és felelőssége csökken vagy
kérdőjeleződik meg: a ko-reguláló folyamatok NEM tekinthetőek mindkét fél
részéről tervezett és tudatos befolyásnak!
= sajátos egyéni különbségek, amelyek határozott
ingert jelentenek a nevelők számára a legkorábbi
időszaktól kezdődően
Bell & Harper kontrollrendszer
elmélete
Mindkét fél rendelkezik alsó és felső határértékkel
...partner viselkedésének intenzitására, gyakoriságára
vonatkozóan
...arról, hogy mennyire helyénvaló az adott szituációban a
partner viselkedése
Ha a partner túllépi a határértéket, a másik fél akcióba
kezd, hogy az interakciót a számára elfogadható
tartományba terelje (felsőhatár-ill.alsóhatár-kontroll).
 Sikertelen szocializáció hatása

Deviancia
Abnormalitása gyerekek
pszichológiai fejlődésében
Van-e a fejlődésnek normatív menete?
• hétköznapi tudás: igen
• erre épül a fejlődéslélektan egész
tudománya
(=a fejlődés széles határok között, de rögzített
keretek között zajlik)
• ha egy gyerek eltér az átlagtól, az is csak a
normalitás meglévő kereteinek ismeretében
értelmezhető
Deviancia és korrekciós
törekvések
• ̈ha egy egyén viselkedését deviánsnak minősítjük → ez a címke
irányítja a környezet reakcióit
• Ha a személy viselkedésének magyarázatára „jóindokot” találunk (pl.
viselkedészavaros, elváltszülők gyermeke), akkor nem is veszünk
figyelembe más lehetséges háttértényezőt
• a címke önbeteljesítő jóslattá válhat
• A deviánsnak címkézés együtt jár a személy társasidentitásának
lefokozásával → miután kitudódik, a korábbi viselkedését is ennek
fényében kezdjük értelmezni (retrospektív interpretáció)
• a deviáns személy stigmát kap, ami elvonja az emberek figyelmét többi
jellemvonásáról
• a normától való eltérést betegségként fogják fel → nem teszi lehetővé,
hogy a szocializáció egyéb összetevőinek viselkedésre tett befolyását
értelmezzük
A családi
rendszer
Második demográfiai átmenet
(Melegh, Őri, 2003; Kamarás,
2003)
XX. sz. derekától:
•Termékenység csökken, Európában, nem biztosítja a
reprodukciót
•Házasodási kedv / hajlandóság ↓ időben későbbi életkor
•Házasságon kívüli együttélési formák térhódítása +
tudatos gyermektelenség
•Külön élés akár tartós érzelmi kapcsolat esetén is
•Tudatos gyermektelenség
•Várható élettartam NŐ >> Idősek aránya NŐ
Család válsága? (Mérei, 1965;
Oláh, 2014)
• Nem válság, hanem változás (Cherlin 2004, Thornton és De Marco 2001)
• Posztmodern értékek szerint szerveződő családmodellben kevesebb konfliktus
éri a családot, mintha tradicionális értékek mentén szerveződik egy posztmodern
társadalmi környezetben
Nincs egységes definíció a családformák átalakulása miatt

• elsődleges kiscsoport: tagjai egymást személyesen ismerik és többé-

kevésbé szoros kapcsolatban vannak + csoporttagok teljes személyiségükkel
vesznek részt az együttlétben

• informális tanulás és az elsődleges szocializáció színtere: nem formális

szabályok definiálják, hanem személyes kapcsolatok, szimpátiák, közös
érdekek és azok képviselete + személyiségfejlődés folyamatát a szociális
szükséglet mozgatja

• individualizáció színtere
A család, mint elsődleges
közvetítő
Elsődleges közvetítő az egyén és a társadalom között:
- a legkorábbi életszakasztól kezdve hat
- erős érzelmi kötődés és alapvető modellek szerepe
- felkészítés a felnőtt életre

Kétfajta hatás:
1.tudatosan irányított és közvetített
2.rejtett, szándéktalanul közvetített
Család funkciói
1. Gazdaságifunkció: családtagok vágyainak és elképzeléseinek megosztása
egymással
2. Reprodukciósfunkció: gyermek fizikai jólléte és megfelelő szocializációja
1. nemtudatos, spontán szülői megnyilvánulások - kultúra
2. tudatos, tervezett, előre meghatározott nevelési módok,
amelyek a család értékeit mutatják
3. segítő és támogató funkció: lelki és akár anyagi támogatás
biztosítása az utódok számára
/a körülöttünk lévő világ értelmezése és érthetővé tétele /
4. Gyakorlati segítség
5. Szabadidő eltöltése: családtagok regenerálódása, ellazulása a család közegében
(formális szabályok hiánya)
 A család mint csoport
- modell a későbbi csoportviselkedéshez
- csoport = legalább három fő, ahol kisebbség és többség keletkezhet

- a tagok véleménye nem egyforma súlyú

- a hatalom nem egyenletesen oszlik meg ► hierarchizált
- a kommunikáció útja meghatározott
Alrendszerek
• Házastársi: Minden házastárs feladja egyéni elképzelései, preferenciái egy részét
→ valakihez tartozás
• Szülői: gyermeknevelési, szocializációs feladatok + szülők joga az egész
családot érintő döntések, szabályok meghozatala, melyek a biztonságát
szolgálják
• Egyéni: család egyes tagjai
• Gyermeki: első kortárs csoport a testvérek
o Segítik egymást
o Ellenségeskednek
o Bűnbakot képeznek
o Élvezik egymás társaságát
o Kooperációsviselkedés
o Problémamegoldás
A testvérek szerepe a családban

• gondozás, őrzés (tartalma és mértéke kultúrafüggő)

• elsődleges kötődés tárgyai lehetnek
• az idősebb testvér ítéletei orientációs pontok
• a testvér állandó referenciapont

• előfordulhat deidentifikáció: az azonosulással ellentétes

folyamat
• másiktól megkülönböztető tulajdonságok hangsúlyozása
• minél nagyobb a hasonlóság a testvérek között
• egyéniség, egyediség védelme
• megkülönböztetett bánásmód elérése
Születési sorrend

• más a testvérek fejlődési fülkéje

• minden gyerek helyzete sajátszerű (pl. a neme
alapján)

A hasonló helyzet által kiváltott hasonlóságok:

• idősebbek: támogató, együttműködő viselkedés
• fiatalabbak: manipulációs eszközök alkalmazása a célok
elérése érdekében
A nagycsalád és a szociális háló

• Problémamegoldás és stresszcsökkentés egyik

módja
• Gyakoribb egyszülős családok és kisebbségi csoportok
esetében
(USA –spanyolajkúak, távol-keletiek, indián háztartások)
Szülői nevelési stílus

01 A korlátozás, az autonómia és az
érzelemkifejezés milyen aránya segíti
előleginkább az egészéges fejlődést?

02 Hogyan befolyásolja a családi nevelési

mintákat a társadalmi osztályhoz és az etnikai
csoporthoz tartozás?
A szülők különböznek abban, hogy
...
• mit gondolnak a gyereknevelés
megfelelőmódjának
• milyen rövid-és hosszú távú célok alapján
igyekeznek a helyesnek vagy helytelennek tartott
viselkedésmódokat formálni
• mivel jutalmaznak vagy büntetnek
• milyen pozíciót, jogokat és kötelességeket tartanak
megfelelőnek a gyerek számára a családon belül
• mennyire figyelnek az egyéni igényekre
Schaefer, 1959
Baumrind, 1971, 1980

• Két fő cél:
1. Azon folyamatok feltárása, amelyek révén a szülők és a gyermekek megpróbálják
befolyásolni egymás viselkedését.
2. Azon módszerek azonosítása, amelyek valahogyan fejleszteni képesek a
gyermekek szociális kompetenciáját.

A kutatás három lépése:

1. megfigyelték a vizsgált gyermekek óvodai viselkedését (1 alkalommal)
2. megfigyelték a szülők és a gyermekek otthoni interakcióit (2 alkalommal)
3. Megfigyelték a vizsgált anyák egy laboratóriumi, szótanítási feladathelyzetben
való viselkedését is (1 alkalommal)
Gyermek viselkedése az óvodai
megfigyelés alapján
1.kompetens gyermek: magabiztos, kedves és
kíváncsi

2.visszahúzódó gyermek: szégyenlős, félénk és

lehangolt

3.éretlen gyermek: ingerlékeny, impulzív és a

felnőttekhez kötődő
Középosztálybeli szülők ”Munkásosztálybeli” szülők
•inkább érvelést alkalmaznak •Melegség •gyakoribb a megszégyenítés
jellemzőbb •gyakoribb a kiabálás
•gyakoribb a testi fenyítés
AZ ÉLET KEZDETE:
FOGANTATÁS,
SZÜLÉS. AZ
ÚJSZÜLÖTT
KÉPESSÉGEI.
PPKE BTK.

A CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEKKOR
PSZICHOLÓGIÁJA. 2023. 03. 28.
GENETIKA ÉS VISELKEDÉSGENETIKA
GENETIKAI ALAPFOGALMAK
• DNS kettős spirálja kromoszómákat alkot: emberi faj
esetében 46 kr.
• gén: kromoszómában az aminosavak sorrendjét kódolják
• környezet: az élőlényt övező körülmények és állapotok
összessége
→ genotípus: az egyén genetikai felépítésének szintje –
egész élet során változatlan
→ fenotípus: egyén megfigyelhető jellegzetességeinek, testi
és lelki jellemzőinek, egészségének és viselkedésének a
szintje
VISELKEDÉSGENETIKA: MIKÉPPEN VEGYÜLNEK A GENETIKAI ÉS A
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A VISELKEDÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEIBEN?
1. Élőlény és környezet közötti kölcsönhatásokat tág ökológiai keretben kell vizsgálni:
környezeti változások bármely szinten alapvető hatással lehetnek a fenotípus
fejlődésére
VISELKEDÉSGENETIKA: MIKÉPPEN VEGYÜLNEK A GENETIKAI ÉS A
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A VISELKEDÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEIBEN?

2. Gén (élőlény) – környezet kölcsönhatások kétirányú folyamatok

Depresszió
• Környezet • Környezet
• Genetikai
hajlam
Stresszkeltő Stresszkeltő
tapasztalatok tapasztalatok
VISELKEDÉSGENETIKA: MIKÉPPEN VEGYÜLNEK A GENETIKAI ÉS A
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A VISELKEDÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEIBEN?

3. Genetikai tényezők befolyásolják a környezeti tapasztalatok létrejöttét.

Szeretik az ...
• Gyerekek, akik • Kiket
genetika • Erős hangok, választanak ők?
okokből fülsüketítő • Kik választják
szeretik az ... zene őket?

Baráti
Erős inger
társaság
VISELKEDÉSGENETIKA: MIKÉPPEN VEGYÜLNEK A GENETIKAI ÉS A
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A VISELKEDÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEIBEN?

Amikor a genotípus környezetét változtatjuk, akkor ennek fenotípusra való hatása

térképezik fel: genotípus válaszövezete

¡ Ideális esetben ennek terjedelme az összes gén-környezet kapcsolatot magába

foglalja, amely összeegyeztethető az élőlény életben maradásával, így az összes
fejlődési változatot tartalmazza
KÖLCSÖNHATÁSOK
¡ Kanalizáció (Waddington):
¡ eg y-eg y fajra jellem ző ú tvo n alak, am elyek m en tén h alad
az ad o tt faj szin te m in d en eg yed e
¡ eg y sajáto sság ad d ig kö veti az ú tvo n alat, am íg a fajra
jellem ző kö rnyezeti feltételek a m eg h atáro zó ak
→ kanalizált fejlődés: az egyedek jelentősen különböző
környezeti feltételek mellett is a fajspecifikus útvonalat
követik

Szeneslapát-modell (McCall, 1979): az életkor

előrehaladtával egyre nagyobbak lesznek az egyéni
eltérések a környezeti tényezők függvényében
CSALÁDKUTATÁSOK
Ha az adott jellemzőben mutatott hasonlóság foka korrelál a genetikai közelség fokával,
arra következtethetünk, hogy a jellemző örökletes.
¡ Családkutatások: szülők és a testvérek nemcsak génjeiken osztoznak, hanem a családi
környezeten is → minden közöttük mutatkozó hasonlóság egyaránt tulajdonítható
környezeti vagy örökletes tényezőknek
¡ egypetéjű és azonos nemű kétpetéjű ikerpárokat hasonlítanak össze valamilyen jellemő̋b ől
kiindulva egymással és más típusú rokoni kapcsolatokkal → kétpetéjű ikreknek és a
testvéreknek is jobban kell hasonlítaniuk egymásra, mint a féltestvéreknek

¡ Örökbefogadások: biológiai szüleiktől külön nevelkedő gyerekeket hasonlítanak össze

→ kikre hasonlítanak jobban?
 Miben Miben
hasonlítunk térünk el
elődeinkre? elődeinktől?

Örökletesség
ÖRÖKLETESSÉG

Ha az adott jellemzőben mutatott

hasonlóság foka korrelál a genetikai
közelség fokával, arra következtethetünk,
hogy a jellemző örökletes
VISELKEDÉSGENETIKA: ÖRÖKLETESSÉG
Örökletesség
30 ikervizsgálat:
nem rögzített érték, hanem
¡ Intelligencia
¡ együtt nevelt egypetéjű ikrek között 0,86
adott időpontban adott
¡ külön nevelt egypetéjű ikrek között 0,75
populáción belüli érték
¡ Személyiségvonások: 0.2 - 0.5

öröklés és környezet viszonya a vizsgált terület

90%-os örökletesség = adott
jellegétől függően változik: fejlődési szakasztól populációban megjelenő
és életkortól is változatosság 90%-a
- motoros funkciók: érés genetikai különbségekkel
- önértékelés: szociális hatások magyarázható
INDOKOLATLAN KÖVETKEZTETÉSEK AZ
ÖRÖKÖLHETÉSI ÉRTÉKBŐL
Örökölhetőségi érték nem vonatkoztatható közvetlenül az egyedfejlődésre
→ kevéssé informatív

Az örökölhetőségi arányszám megtévesztő

A vizsgált populáció jellemzőitől függ az örökölhetőségi érték

→ örökölhetőségi érték tehát nem a genetikai meghatározottság

fokmérője
§ Epigenetika = környezeti
hatások biológiai lenyomata
§ genetikai információ
megváltozása génszekvencia
megváltozása nélkül → gének
kifejeződését, aktiválódását
módosítják
 TERATOGÉNEK
születési károsodások környezeti
forrásai, am elyek eltérítik a
norm ális fejlődést, és am elyek
súlyos rendellenességekhez vagy
akár halálhoz is vezethetnek

Vény nélkül kapható szerek

Koffein
Alkohol
Tudatmódosító szerek
Fertőzések
TERATOGÉN HATÁSOK ALAPJAI
Fejlődési szakasztól függ a teratogénekkel szembeni ellenállás

A rendellenes fejlődés egyedi mintázataitokhoz vezet.

Nem mindenkire hat ugyanolyan mértékben a teratogén.

Az anya élettani állapotának meghatározottsága.

Teratogén hatás nagysága.

Kicsi vagy rövid ideig tartó teratogén hatás is képes súlyos

rendellenesség előidézésére.
MAGZATI ALKOHOLSZINDRÓMA

USA: 1998. bűncselekmény a magzat egészségének károsítása

USA, 2015: minden 10. várandós nő iszik, 30 százalékuk a lerészegedésig
- diplomás várandósoknál kétszer nagyobb annak az esélye, hogy alkoholt
isznak
- nem házasságban élő várandósoknál 4,6-szer nagyobb volt az expressz
lerészegedés valószínűsége
• Magyaro.: 30/10.000 → 300 újszülött/év
• napi két egység (2 dl bor) a legkisebb mennyiség, ami károsodást okoz;
napi 6 egység → kisebb születési súly;
ELTÉRŐ FEJLŐDÉS
 az emberi fogamzások felében
valamilyen rendellenesség fordul elő
spontán vetélés
3,5 % genotipikus rendellenességgel

mutáció: a gének lemásolásában

bekövetkezett hiba

1. Egygénes betegségek
2. Kromoszómális betegségek
3. Epigenetikai betegségek
4. Nem-öröklődő genetikai betegségek
EGYGÉNES BETEGSÉGEK
N em hez kötött jellem zők: am elyek csak az
X vagy az Y krom oszóm án öröklődnek: fiúk
sérülékenyebbek:
¡ Színtévesztés
¡ vérzékenység (hemofília)
¡ Farkasvakság
¡ Látóideg sorvadás
¡ Hipogammaglobulonémia
¡ D-vitamin reuosztencia
¡ Izomsorvadás
¡ Cukorbetegségek néhány formája
EGYGÉNES BETEGSÉG: FENILKETONURIA (PKU)
¡ Öröklött anyagcserezavar
¡ 100 európia gyermek közül egy hordozza a recesszív
mutáns gént
¡ Fenil-alanin aminosavat a szervezet nem alakítja
tirozinná → sok fenil-alanin → prefronális kéreg nem
fejlődik
→ diéta: teljes fehérjementesség

¡ 1-3 hónap után: visszafordíthatatlan

következmények
DOWN-SZINDRÓMA
¡ 21. triszóma

¡ Értelmi és testi visszamaradottság

¡ Külső jellegzetességek
¡ Szív-, fül-, szembetegségek, légúti
fertőzések, leukémia
¡ Anyai életkor hatása

¡ 40 év: 1:100
¡ 45 év: 1:32
¡ 49 év: 1:12
 GÉN-KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁS: SARLÓSEJTES
VÉRSZEGÉNYSÉG Vörösvérsejtek sarló alakot vesznek
fel, amikor a vér oxigénellátása
csökken (magasság, altatás, testedzés)

Rögképződés: vér útjának elzárása;

Gén heterozigóta hordozói Szív megnagyobbodik, agysejtekhez

ellenállóbbak a maláriával szemben kevesebb vér jut

USA: nincs malária → nem jár Afrika: malária → előny a

előnnyel → kiszorítva a sarlósejt → génkészletben Deformált sejtek könnyen
génkészletből (8-9%) marad ( < 20 %) megrepednek: vérszegénység
FOGANTATÁS
IVAROS SZAPORODÁS
• szexuális közösülés → 350 millió spermium, 23 kromoszómával
o zigóta: megtermékenyített petesejt
o mitózis: első osztódás, testi sejtek → egész életben változatlan
o meiózis: csírasejtek replikációjának folyamata

• crossing over (átkereszteződés): genetikai változatosság biztosítéka

• epigenezis = ivarsejtekben az új egyed szervei nincsenek előre meghatározva

(preformáció), hanem ezek az egyedfejlődés során fokozatos differenciálódás útján
alakulnak ki
ÉRÉS
változások sorozata endogén → érés
o testi változások veleszületetten meghatározott sorrendje, ami a környezeti
hatásoktól viszonylag független
o Biológiai génkészlet megnyilvánulásában a környezetnek kioldó szerepe
van
o Szakasz jellegű változások
 Intrauterin Extrauterin
fejlődés fejlődés

- specifikusan emberi jelleg: szervek, szervrendszerek és szabályozási

folyamatok, amelyek feltétlenül szükségesek, hogy a gyermek a születés
után képes legyen környezetével önálló kapcsolat kialakítására

- időtartama: 9 hónap (40 hét, 280 nap)

 Beágyazódás: fejlődő szervezet megtapad a méh
Csíraszakasz falán
24 óra múlva első mitózis
(0-8. nap) Szedercsíra → hólyagcsíra
Heterokrónia és heterogenitás

Embrionális • legkritikusabb időszak

• cefalokaudális és proximodisztális minta
szakasz • Belső sejttömeg differenciálódik
• ektoderma: bőr külső felszínét alkotja
• endoderma: emésztőrendszer, tüdő
(1-8. hét) • mezoderma: izmos, csontok, keringési rendszer

• Emberi jelleg kialakulása

Magzati szakasz • Szakasz jellegű változások

(9-40. hét)
MAGZATI AKTIVITÁS
https://www.youtube.com/watch?v=djJnsC_CddI
¡ Komplexitás → aktivitás változása: 8.
héttől, de az anya kb. 16. héten kezdi
Funkciói:
érezni
1. Végtagok fejlődése
¡ 24-32. hét között: intenzív mozgások, majd 2. Légzés előkészítése
passzívabb periódus (mozgás gátló
idegpályáinak fejlődése)
A MAGZAT
ÉRZÉKELÉSI
KÉPESSÉGEI
MAGZATI
TANULÁS

Salk (1973): magzati tanulás

1. 80 pulzus/perc →
megnyugodtak, kevesebbet
sírtak, jobban gyarapodtak
2. 120 pulzus/perc → izgatottak
lettek, kísérlet megszakítása
3. Semmilyen különleges inger
VÁRANDÓSSÁG ÉS SZÜLÉS
ANYAI OLDAL: VÁRANDÓSSÁG
Orvosi szempontból krízisállapot
- nagymértékű hormonális
változások: anya-magzat-placenta
- korai időszak: immunrendszer
gyengülése

Pszichológiai szempontból:
trimeszterenként más és más anyai
„feladat”
- korai időszak: pszichés
ráhangolódás, baba elfogadása,
terhesség elfogadása
- középső szakasz: gyermek önálló
lény →fantáziák, magzatmozgás
- utolsó időszak: elválás, leválás
előkészítése →szoptatás
ANYASÁG ÁLLAPOTA
Hormonváltozások Pszichológiai stressz

Kétféle hormonális hatás: Adrenalin, kortizol

1. Terhesség fennmaradjon:
progeszteron, oxitocináz enzim 1. Érzelmi állapot
2. Szülés meginduljon: prosztaglandinok, 2. Szocioökonómiai státusz
oxitocin, ösztrogén, magzat 3. Gyermek iránti attitűd (David,
növekedése 1981): a nem kívánt gyermekek
• Méhizomzat: simaizom – automácia születési súlya kisebb

szülés megindulása: magzati mellékvese által

termelt kortizol hatására az anyai
szervezetben → ösztrogén kerül túlsúlyba
MÁSODIK BIO-SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET
1. Vajúdási szakasz: 36-38. héttől jelennek m eg a m éhösszehúzódások – „jósló fájások” →
m éhnyak felpuhul
• Passzív fázis: összehúzódások rendszeresek lesznek → m éhnyak rövidül és tágul
• Aktív szakasz: 10 percestől 2 perces „fájások” – m agzatvíz elfolyik, m éhnyak kitágul

2. Kitolás szakasz: 10 cm a m éhszáj tágulása – m agzat koponyája áthalad a m edence üregén,

a szülőcsatornán; m agzathenger: koponya csontjai m ég rugalm asak és kutacsos

3. Lepényi (placentáris) szakasz: m éhlepény m egszületése

ÚJSZÜLÖTTEK ELNEVEZÉSE
¡ Koraszülött 37.terhességi hét előtt < 2500 gramm születési súly
Kis születési súlyú koraszülött < 1500 gr.
Igen kis születési súlyú koraszülött < 1000 gr.
Extrém kis születési súlyú koraszülött < 500 gr.

¡ Újszülött 37-42. terhességi hét, >2500 gramm, születési súly átlag: 3000-
3500 gr.

¡ Túlhordott: 42. hét felett, súlya kisebb, már volt nagyobb, de fogyott,
hosszú, vékony újszülöttek, bőrük nagylemezesen hámlik, „mosónőkéz
és láb”
FIZIKAI ÁLLAPOT: APGAR SKÁLA

Cél: a veszélyeztetett csecsemők kiszűrése és az újszülött további

fejlődésének előrejelzése
≥ 7 jó fizikai állapot
< 4 pont: nagyon gyenge fizikai állapot → azonnali orvosi segítség
EGÉSZSÉGES ÚJSZÜLÖTT ANATÓMIAI JELLEMZŐI
Súly: 3000-3500 gramm
Hossz: 48-53 cm

Fej körfogat: 34-36 cm

Mell körfogat: 31-34 cm
¡ Fej aránya a testhosszhoz képest: ¼ (felnőttnél 1/8 ) .
¡ Nagykutacs
¡ Kiskutacs
¡ Bőr színe születés után vörös, majd rózsaszín. Bőralatti zsírréteg van.
¡ Magzatmáz
¡ Lanugó
AZ ÉRETT ÚJSZÜLÖTT ÉLETTANI TULAJDONSÁGAI

¡ Légzésszám: 40-60/min.
¡ Pulzus szám: 120-160/min.
¡ Vérnyomás: 80/50 Hgmm.
¡ Teste vízdúsabb
¡ Veseműködés: napi 20-30x ürítés, mennyiség 100-300 ml/nap
¡ Mozgás
¡ Hallás, látás
¡ Hőszabályozás
AZ ÉRETT ÚJSZÜLÖTT ÉLETTANI TULAJDONSÁGAI

¡ Bélműködés: 1-3. nap magzatszurok

¡ Magzatszurok/meconium: méhen belüli élet során lelökődött
nyálkahártyafoszlányok, mirigyváladék, lenyelt magzatvíz és –máz
keveréke. Zöldes-fekete, összeálló, nyúlós, „dugószerű”.
¡ Átmeneti széklet: 3-4. napon szopás elkezdése után
¡ Anyatejes széklet: 4. nap után. Aranysárga, kenőcsös, kellemes,
savanykás szagú. Naponta 1-2x, de lehet akár 8-10x is, ha a baba jól van
nem kóros.
NEUROLÓGIAI ÁLLAPOT: BRAZELTON SKÁLA
vizsgálat célja: viselkedés felmérése + veszélyeztetett újszülöttek kiszűrése,
koraszülött csecsemők fejlődésének nyomonkövetése, fejlődési rendellenességek
korrigálása során végzett beavatkozások hatékonyságának felmérése

1. Látott, mozgó, illetve hangot hallató tárgyakra való figyelem

2. Izomtónus

3. Simulékonyság
4. Védekező mozgások

5. Önnyugtatás
Érés, észlelés
csecsemőkorban.
Fizikai növekedés
és mozgásfejlődés.

PPKE BTK Pszichológia BA

2023. 04. 04.
Agyi érés
Érés az intrauterén
életben
• 25 nappal a fogantatás után: velőlemez elkezd
kialakulni
• Visszahajlik önmagába → velőbarázda → velőcső → agy
és gerincvelő

• 5 héttel a fogantatás után: külső ingerekre válaszol

• embrionális időszak vége: kialakulnak az

idegrendszer alapjai

• első trimeszter: elektromos agyi aktivitás

megjelenik (szinapszisok!)

• Második trimeszter: rekeszizom és mellkas

izmainak összehúzódása; első szopási és nyelési
impulzusok → ízérzékelés; agytörzs kifejlődik; 28.
héten REM alvás.

• Harmadik trimeszter: agyméret

megháromszorozódik; barázdáltabbá válik; kisagy
gyors fejlődése.
Agyi érés a születést követően:
alacsonyabb rendű területek korábban érnek
→ agytörzsi vezérlés
• agykérgi hálózatok éretlenek
• Elsődleges mozgatókéreg: nem reflexes mozgások (karok, törzs) - egy
hónapos korra teljesen mielenizálódik (cefalokaudális minta)
• Elsődleges szenzoros kéreg: érzékleti információk elemzése
1. tapintásért felelős rostok → 2. elsődleges látókéreg → 3. elsődleges
hallókéreg 3 hónapos korra
• Homloklebeny érése: az agyi központok aktivitásának összehangolása
→ gyermek figyelme irányíthatóvá válik
Reflexek

specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus válaszminták, akaratlan automatikus

válaszok: agytörzs irányítja őket
• feladatuk, hogy azonnali választ adjanak az új környezetre és az újszülött szükségleteire
• eltűnnek, ha az agykérgi szabályozás lehetővé teszi: korspecifikus reakció, kritikus eltűnési
vagy megjelenési idő
• 9-12 hónap után sem: idegrendszeri éretlenség
• eltűnhet: Moro-reflex (6-7 hó)
• átalakulhat: lépőreflex (2 hónap); vizuálisan kiváltott nyúlás
• megszűnés nélkül alakulnak összetettebb viselkedéssé: szopóreflex (akaratlagos szopás váltja fel)
• Egy reflex gátlása együtt jár egy új készség kialakulásával:
Reflexprofil
Markoló-szopó
reflex

Átalakulás: ujjak finom használatává = 36.

héten felváltja a csipeszfogási reflex (de
elengedni még nem tudja).
Közvetlen összeköttetés a markoló reflex
és a táplálkozás között (Babkin reakció):
szopás kiválthatja a markolást,
“dagasztást” (“túlcsordulás”)
Agyi érés: 2 és fél hó – 1 év
szinaptogenetikus robbanás: egyéni tapasztalat megerősíti a gyakran használt
szinapszisokat
2 és fél hó 4 hó látókéreg → bio-szocio-pszichológiai átmenet
6. hónap mozgatókéreg
a. koordinált kéznyitás: 12 hónapos kor csipeszfogás
b. lábmozgások → járás
7-9 hó prefrontális kéreg: önszabályozó képesség fejlődése = figyelem irányítása a cselekvés
gátlásával → a figyelem irányíthatóvá válik

Fraiberg (1959):
- Mozgás elvágja az anyatesthez való köteléket → „testi és lelki elszigeteltség”
- Mozgás megváltoztatja a látványt → távlatok, a tárgyak egydimenziós kiterjedése
változik: „Amikor a csecsemő körültotyogja a széket, a szék székké válik” (Észlelés!)
 Agyi érés a második életévben
2 éves kor vége: agykéreg részei közötti és az agykéreg és agytörzsi struktúrák közötti
mielenizáció felgyorsul →
a. homloklebeny, prefrontális kéreg és agytörzsi összeköttetések → érzelmi reakciók
fejlődése
b. látási és hallási bemeneti kérgi központok közötti összeköttetések → összehangolt
kognitív működés
c. észlelés összehangolódik a mozgással

Összefüggés a pszichológiai változásokkal: éntudat, problémamegoldás, viselkedés

akaratlagos szabályozása, beszédfejlődés → azért észlelnek, hogy cselekvéseikhez
információt gyűjtsenek és azért cselekednek, hogy több információhoz jussanak a világról
(Gibson, 1997)
Agyi érés óvodáskorban
• felnőtt viselkedést megalapozó agyi szerkezet kialakulása: ezt követően bármely
életszakaszban mérsékelten fejlődik
• 3 éves korban az agy súlya a felnőtt agy súlyának fele
• 6 éves korra a felnőtt agy súlyának 90 %-a: mielenizáció és agyi elektromos aktivitás változik
Relatív éretlen vagy korlátozott problémamegoldás
Hippocampus: alacsony szinten mielenizált
Frontális lebeny éretlen: egocentrizmus
Észlelés
 Érzékelés
Érzékelés: bemeneti rendszer, mely a cselekvési tér sajátosságainak
megismerését szolgálja = ingerek feldolgozásának első szintje:
érzékszervek + kapcsolódó idegpályák → emberi tanulás alapja
Érzékszervi Érési
tapasztalat folyamat
• ingerek felvétele és feldolgozása Környezeti
előfeltétele az agy fejlődésének tapasztalatok
• ezek az információk hatással vannak az
új ingerek felvételére és feldolgozására
• ezáltal a környezet nagy jelentőséggel
bír: meghatározza az ingernyújtás
módját, mennyiségét és minőségét,
valamint az észlelés-benyomások
(modalitások) sokféleségét
 Észlelés

fizikai világ ingereinek érzékszervek által felvett és szenzoros átalakítással feldolgozott

folyamata, melynek fő funkciója a világ megismerése, a világban való tájékozódás
elősegítése (Sekuler & Blake, 2004)

három lényeges tényezője az érés, a plaszticitás és a tapasztalat

Érés: szinaptikus és mielenizációs változások (meghatározott sorrend és merev
szerveződés)
Plaszticitás: tapasztalat hatására bekövetkező változás
Tapasztalat (környezeti hatás) a fejlődés különböző időpontjaiban mennyiségileg és
minőségileg is eltérhet (Csépe, 2005)
Vizsgálati módszerek
Kiindulási pont: „bölcs csecsemő”: idegrendszer fajspecifikus előrehuzalozottsága
újszülöttek minden érzékszerve működik, de nem mindegyik egyformán érett → heterokrónia: a szervezet
különféle részei fejlődési sebességének változékonysága

Hogyan vizsgálhatók a csecsemők (és az érzékszervek)?

két inger „versenyeztetése” egymással → magatartásválaszok (pl. szopás, fejfordítás,
célirányos nézés)
→ habituáció: válaszminta, amelyben az újdonságra összpontosuló figyelem az idővel csökken
→ diszhabituáció: az inger megváltozására felújul a csecsemő érdeklődése
Példa a habituációs vizsgálatra
 18

Hogyan rendezzük egységekbe a különböző

érzékleti modalitásból származó ismereteket?
Amodális percepció: észlelési élményt az újszülött az egyik érzékleti modalitásból a másikba
képes átvinni → észlelési módozatok között információ átvitel
Lewcowitz és Turkewitz (1980)
Meltzoff és Borton (1979)
3 hetes csecsemőket vizsgáltak
csecsemők hosszasabban nézték
hangerősség bizonyos szintjei
azt a cumit, amit előzőleg szoptak
megfelelnek a fényerősség
bizonyos szintjeinek

IR az ingerre reagál
Magzati idegrendszer és érzékelés
(Berényi & Katona, 2012)

• 26. héttől reagál fényre – megváltozik szívritmusa, mozogni kezd

Látás • 7 hónapos koraszülöttek agyhullámainak mintázata fény villanások
hatására megváltozik

Érzékelést a magzati
• 75 decibel
Hallás • 24. hét: akusztikus ingerre mozgással reagál (anyai test hangjai, anyanyelv) érzékszervek érése szabja
→ agy korai fejlődési
Szaglás • kevés adat, de az újszülött elfordul az erős szagoktól folyamata előkészíti a
struktúra és a funkció további
képlékenységét (Nijhuis és
Egyensúly • vesztibuláris apparátus érése → anyai testhelyzet érzékelése
mtsai, 2001)

• magzatvízben megjelenő anyagok: detektálja az anya fizikai és pszichikai

Ízérzetek állapotában bekövetkező változásokat
Látásélesség
látópályák + szemlencse éretlen → képet néhány milliméterrel a retina
mögé fókuszálja → homályosság + két szem mozgása koordinálatlan
Szemmozgás (Hait és munkatársai, 1980) : sötétben is szemmozgással
tapogatják le a környezetet: endogén aktivitás = kp. IR aktivitása; 13
hetes korra válik hatékonnyá a környezet letapogatása (idegrendszeri
érés)

LÁTÁSÉLESSÉG születéskor: 20/300-as látás → rövidlátás: 30 cm az éleslátás

határa
2-3 hónapos kor: két szem észleleti képének összehangolása
4 hónapos korra a szemmozgások összerendeződnek
7-8 hónapos kor: mászás hatására a térlátás megindul
2 éves kor: megközelítőleg, mint a felnőttek
7 éves kor: térlátás is eléri a felnőttek szintjét (Wade & Swanston, 2013)
Mászás összefüggése a térlátással
Mintaészlelés

Újszülöttkor: előnyben részesítik a

mintázott ingereket az egyszínűekkel
szemben és a nagy kontrasztot mutató
területeket (Goldstein, 2014)
Kontraszt által: tárgy és a környezet
által visszavert fénymennyiség
különbsége = együtt nő a tárgy és a
környezet fényerősségének a
különbségével →kontrasztok téri
elrendeződése adja a tárgy formáját
Mintaészlelés speciális formája:
arcfelismerés
(Fantz, 1961; 1963)

vonzódnak az arcokhoz: születést követő 2. nap: újszülöttek anyjuk arcát preferálják

(Goldstein, 2014), mely még két éves korban is jellemző (Bushnell, 2001)

3 hónapos korban képesek megkülönböztetni arcokat: előnyben részesítik a női

arcokat a férfiakéval szemben (Quinn, Yahr, Kuhn, Slater, & Pascalils, 2002).

csecsemők meg tudják különböztetni a sematikus arcot az összekevert arctól

9 perce született csecsemők is forgatják a fejüket, hogy szemmel tarthassanak egy
előttük mozgó arcot, és tovább követik azt tekintetükkel, mint az összekevert arcot
 Mintaészlelés fejlődése

3-4 év: tekintet csapong → formafelismerés egyszempontú

nem képes a részletek felismerésére és elemzésére, keveri a formákat;
egy kritérium mentén képes az összehasonlításra (Mérei & Binét, 2006)

• 4-5 év: tekintet fókuszáltabb → egy összetett inger bizonyos részleteinek

felismerése izoláltan megtörténik; hasonló és különböző formák elkülönítése,
több tárgy nagyság, szín és forma szerinti elrendezése

• 6-7 év: részletekre irányuló vizuális figyelem

észlelés analitikus (Gestalt látás, Porkolábné, 2005): különbségérzékenység
magas színvonalú → tagolatlan látásmód helyét egyre inkább átveszi az
elemző látás
SZINKRETIZMUS az észlelésben
GLOBÁLIS, TAGOLATLAN szemléletmód
az egész preferenciája
a részletek önállósodása vagy elhanyagolása
az egész és a részlet önkényes egybekapcsolása, nem összetartozó elemek összekapcsolása
sűrítési tendencia: kettős jelentésű képek → egy jelentésbe sűríti
1. osztály betűtévesztés
a gondolkodásban sem tud viszonyítani
Érzelmi szinkretizmus: azt emeli ki és nagyítja fel, ami őt érzelmileg megragadja
Értelmi szinkretizmus: a saját maga számára legfontosabbat, leglényegesebbet ragadja meg,
emeli ki
 tárgyak helyzetének, irányának, méretének, kiterjedésének
érzékelése (Sekuler & Blake, 2004) → alapja a téri
tájékozódásnak
alapvető irányok (fel, le, mellé, mögé, stb.)
térbeli viszonyítások (alatta, rajta, közötte)

vizuális téri referenciarendszer központja a testséma

Térészlelés •önmagunkról kialakított háromdimenziós térélmény (feltétele, hogy
a saját test elkülönüljön a környezet tárgyaitól)
•3-4 éves kor: domináns kéz felismerése, szimmetrikus testrészek
d? p? b? megkülönböztetése
4. év után: vizuális támpontok
5 év: iránykövetés viszonylag stabil
→ formafelismerés, az alaklátás, az alakállandósság,
térészlelés, téri tájékozódás, iránykövetés = írás és
olvasás alapfeltételei
Színlátás: Van-e veszélyes tárgy a képen?

kiegészíti a tárgy detektálását és azonosítását –

tárgyról visszavert fény mennyiségének függvénye →
kontextus hatása
 Hallás

környező világ tárgyainak azonosítás + beszéd fejlődésének alapja:

hangos zajra az újszülött összerezzen: fejét a zajforrás felé fordítja → hang térbeli
elhelyezkedésének detektálása
újszülött megkülönbözteti az emberi hangokat a külvilág hangjaitól, preferálja a női
hangokat, a magas hangot, lassú beszédet, eltúlzott kiejtést
hangok utánzása segíti a beszédtanulást
2 napos korukra körülöttük beszélt nyelvet preferálják az idegennel szemben
újszülöttek különösen érzékenyek az emberi beszédhangok legkisebb kategóriáira (fonéma)
világ összes nyelvében használt fonémakategóriák különbségeinek észlelésére képesek: 6-8 hónapos korig
• óvodáskorban a hangdifferenciálás fejlesztése akusztikus differenciálással (zseb-seb)
Mozgásfejlődés
Nagymozgások
fejlődése
0 – 24 hónapos kor
Nagymozgások fejlődése

2-3 éves kor 6-7 éves kor

Járás: nem folyamatos, nem ritmusos, nagy  Járás: tipegő járás megszűnik, ritmusos,
sétákat nem tud ütemtartással jár
 Séták, túrák lehetősége
Járás; futás: alig tér el, sok fölösleges mozgás  Futás: összerendezett, ritmikus, hosszabbat lép és
Lépcsőzés: utánlépés, kapaszkodás; felfele ritkábban
 Mászás folyamatosabb, biztonságosabb,
hamarabb függeszkedés
Ugrás: nem tud, szökdelés: rendezetlen  Lépcsőzés váltott lábbal megbízhatóan felfelé és
lefelé egyaránt
 Egyensúlyozó járás
 Ugrás: magas-, távol-, szökdelés (1, 2 láb) –
fejlődése
Finommotorika
fejlődése
 Nagymozgás megelőzi a hozzá
tartozó finommozgást (pl. vállból,
könyökből, csuklóból, ujjakból
végzett mozgásokat)
 Szem-kéz koordináció
 Két kéz koordinációja
Egyre finomabb,
összerendezettebb →
eszközhasználat
A rajzoláshoz és későbbi íráshoz
szükséges képességek: kézfejizmok, ujjak
fejlettsége fontos
Finommotoros
képességek fejlődése

0 – 1 éves kor között

Cole és Cole, 2003

 A mozgásfejlődés és az Idegrendszer
agyi érés kölcsönhatása
fejlődése
Kognitív problémák
esetében (beszéd,
tanulás, szociális
viselkedés)
A mozgásfejlesztés nagy
mozgásfejlődés szerepe!
jelentősége
A mozgásfejlődési
problémák jelzik az
idegrendszer
Kognitív
működésének
Mozgás
problémáit folyamatok
szenzomotoros integráció: érzékelés és mozgás összhangja
→ pillanatról pillanatra alkalmazkodás a környezeti hatásokhoz
A mozgáskoordináció fejlődése hat a tanulási képességek fejlődésére: mozgásfejlődési problémák
következményei megjelennek a kognitív működésbeli problémákban: beszédfejlődés, figyelem,
szenzoros integráció, tanulás, szociális viselkedés, (a beszédmozgás is mozgás!)
Mozgásfejlődést befolyásoló tényezők

Idegrendszeri érettség
Mozgásos tapasztalatok jellege, mennyisége
Felnőttek mintái
Mozgásképzetek kialakulása
Óvodáskor elején: Óvodáskor végére:
spontán mozgások túlsúlya tárgyi cselekvésekben tudatos,
„Érett szenzomotoros
célirányos, lény” (Ayres)
akarati mozgások
Adaptáció a társas
világhoz: temperamentum.
A csecsemő és kisgyermekkor fejlődése. 2023. 04. 11.
Csabai Krisztina - PPKE BTK Pszichológia BA
Meghatározás
időben tartós, következetes egyéni válaszmód különféle helyzetekre

Fox és Henderson, 1999: személyiség magja, de nem azonos vele

viselkedés „hogyan”-ja ≠ „mi” (képességek) + ≠ „miért” (motiváció)

38
 Megközelítés-
Aktivitásszint Ritmikusság
visszahúzódás

Alkalmazkodás Válaszküszöb Reakcióerősség

Hangulat Elterelhetőség Figyelem

 Három temperamentumtípus

Könnyen alkalmazkodó Nehéz, aktív csecsemők Lassan felmelegedő,

csecsemők (I won’t) szégyenlős csecsemők
(I can) (I can’t)
Temperamentum

megnyilvánul
eltérő érzelmi és viselkedési
reaktivitásban

eltérő érzelmi és viselkedési

önszabályozásban
 Temperamentumbeli rizikófaktor (Strelau,
Szülők: „Legyen futónő!” → sok
Szeret szaladgálni, de edzésre jár, jó eredményeket
2001) nem túlzottan (közepes várnak tőle
nehéz
temperamentumú aktivitásszint)
gyermekek több
kockázatnak vannak
kitéve Szülők elvárásai nem nem tudja
felelnek meg a teljesíteni,
temperamentumnak amit várnak
gyermek és környezete tőle
közti nem jó
illeszkedés egyfajta
sérülékenységet jelöl Szülők: „Ő egy kislány! Ne legyen
aktív, ne izzadjon, szobájában
nyugton játsszon!” → nem viszik
edzésekre, nem várnak tőle
aktivitást
Illeszkedés jósága
(Thomas és Chess, 1999)
„goodness-of-fit”: környezet jellemzői és
elvárásai → gyermek kapacitásaival,
tulajdonságaival
- optimális fejlődés

Függ valamitől?
- nincs kontextustól független, ideális
temperamentum, nehézség csak
interakcióban értelmezhető
Diád-specifikus kapcsolat
szülő viselkedése egy egyedi gyerek egyedi viselkedésére adott válasz
(Shanahan es Sobolewski, 2003)

szülői viselkedéses válaszokat befolyásolja: nem az eredeti lehetőségek

számítanak, hanem hogy mi
eredeti családból származó kapcsolatok bontakozik ki, tér vissza és változik
az interakciókban
szülői etonoteóriák
család fejlődésének jelenlegi állomása
jelenkori körülmények
gyermek saját lehetséges hatásai (megjelenés, nem, tehetség)
 Temperamentum stabilitása

mérsékelten stabil: függ az adott dimenziótól

oChess és Thomas (1990): könnyű temperamenum/nehéz temperamentum 3, 4, és
5 éves korban → r = 0,31; r = 0,37; r=0,15
Kulturális különbségektől sem független (De Vries, 1994): rossz körülmények között
élő gyermekek követelőzése a túlélési esélyt növeli →
tranzakcionális modellek: középpontjukban a kockázati tényezők és általános
fejlődési folyamatok kapcsolata (Clarck és Clarck, 1986; Sameroff, 1995)

45
Adaptáció
 Alvás

•Polifázikus: 2 év alatt alakul

egyfázisúvá (Berényi és Katona,
2012)
•EEG vizsgálatok alapján:
•kezdetben napi 16,5 óra
•2 – 3 hó REM szakaszból
fokozatosan belezuhannak a
NREM szakaszba, majd ezután
a sorrend megfordul
o 4. hónap végére kevesebb
mint 14 óra – alvási és
ébrenléti szakaszaik
meghosszabbodnak
o Alváshiány a szülőknél

47
Super és Harkness (1972)

éberségi állapot gyakori változása az agyi

éretlenségből fakad
 49

Megnyugtatás
univerzális érési folyamat
Agytörzs: légzés, hangszálak mozgásának összehangoltsága → 3-4 hónapos korra agykéreg szerepe és a
hangképző szervek fizikai változása: „készakarva sírnak”

Felnőttek szívritmus változás + vérnyomás emelkedés: minél magasabb hangfrekvenciájú

és minél rövidebb szünetek, annál sürgetőbbnek hat (szorongás élettani jelei) → cél a
megnyugtatás
o édes íz
o vállon tartás
o Környezettel való kapcsolat az agyi érés függvénye: sérült újszülöttek
fejlett agytörzsi régióval reflexes mozgásaikban megfelelő működést
mutatnak (szopás, alvásidő nyúlása, mozgásmintázatok, habituáció)
 Táplálás

Bernal (1972):
o tapasztalt anyák
o kevésbé tapasztalt anyák
o legkevésbé tapasztalt anyák
gyerekei
Igény szerint szoptatott babák 2
és fél hónapos korukra a 3 órás
időközöket kezdik el preferálni,
de a csecsemők 40 %-a nem fér
bele ebbe a normába
7-8 hónapos korra: a felnőtt
mintához hasonlatossá válik

50
 PPKE BTK Pszichológia BA
Kötődés Csabai Krisztina
2023. 04. 18.
 52

A csecsemő külseje

Lorenz (1943):
„babaszerűség”:
gondozói viselkedést
vált ki
oFej nagysága a
testhez képest
oHomlok
oNagy szemek
oKerek arc
Fullard és
Rieling
(1976)
Jelentősége

sérült gyermek gondozásánál

koraszülött babáknál
„nem szép” újszülötteknél

Vannak csúnya babák?

Viselkedési
drive redukció
szeretet = drive redukció
Gyermek anya nélkül – Rhesus-majom kísérletek (Harlow)
Biztonság igénye
és
játéktevékenység
Játékos
viselkedés
Biztonság és későbbi
kapcsolatok

Nincs szociális kapcsolatigény

Ijedt az szexualitástól
rossz anya
 60

Szülő-gyerek szeparáció: hospitalizmus (Spitz, 1940)

hospitalizáció: lelki kapcsolat kölcsönhatásaitól megfosztott gyermekek „nyomott
hangulatúvá, visszahúzódóvá és betegessé váltak” = „érzelmi éhezés”
Tünetek:
nyugtalanság, szomorúság, sírósság
kevés kontaktus, a környezet visszautasítása és attól való visszahúzódás
fejlődés elmaradása, az ingerekre való reakciók visszamaradása, lassú mozgásosság,
étvágy csökkenése, evési zavarok (az étel visszautasítása), súlycsökkenés
álamatlanság, alvászavarok
→ anyának elsődleges a szerepe az önszabályozás kialakításában, az érzelmi
szabályozórendszer kulcsszerepet játszik a kötődésben
Rejtett érzelmi elhanyagolás
Hospitalizmushoz hasonló tünetek
Kölcsönös elvárások elmaradása → kölcsönös
csalódás
Kötődés
• komplex, folytonosan alakuló folyamat
• kétoldalú élmény
• megköveteli mind a közelséget és a válaszkészséget
•általános érzékenység a csecsemő alapvető szükségletei iránt: élelem, stimuláció,
megnyugtatás

→ ez az erős érzelmi kötelék befolyásolja mind a mentális, a szociális és az emocionális

fejlődést és elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez a különböző fejlődési területeken
 63

Kooperatív cselekvés és célhoz igazított kapcsolat

Bowlby (1973): két ember közötti kölcsönös együttműködése, mely lehetővé

teszi számukra céljaik elérését

élet kezdete: újszülött nem tud szülei céljairól, de az ismétlődő interakciókon keresztül a
gyermek kialakít egy modellt a másik ember vágyairól és szándékairól, mely a kettejük
kapcsolatára jellemző mintázatot jelenít meg = belső munkamodell (Bowlby, 1969)

csecsemő tehát az elsődleges kötődési kapcsolat keretein belül fedezi fel saját affektusait,
oly módon, hogy internalizálja a gondozó jelölt érzelmeit
Elsődleges kötődés
1. bármilyen vészjelzés aktiválja a kötődési viselkedéses rendszert a csecsemőnél
2. ha aktiválódott, csak a kötődési személlyel való fizikai kapcsolat tudja leállítani
3. ha a kötődési viselkedéses rendszer megnyugtatás nélkül túl sokáig marad aktív
rendszer vagy túl aktívvá,
vagy alul-aktiválttá válik
 65

Kötődés adaptív
funkciói
 66

Kötődési kapcsolat jelei Maccoby (1980)

Igyekeznek az elsődleges gondozó • Jellemzői:

közelében maradni
• fizikai közelség kívánása
• fizikai közelségből eredő
Nyugtalanság szeparációra
komfortérzet
• fizikai távollétből ered stressz:
Újratalálkozáskor megnyugszanak
szeparációs szorongás

Figyelem állandósul az elsődleges

gondozó felé
 67

A kötődés kialakulásának folyamata (Bowlby, 1969)

0 - 1,5 hónap: kötődés előtti szakasz

6. hét - 8 hónap: kötődés keletkezésének
szakasza
7-8 hónaptól 1,5-2 éves korig: tiszta kötődési
szakasz
1,5-2 éves kortól: kölcsönös kapcsolatok
szakasza
Kötődést befolyásoló tényezők

• Válaszkészség • Temperamentum • Stressz • Saját kötődési

• Interakciós • Speciális tapasztalat
szinkronitás szükségletek • Saját múlt
(érzelmek tánca) (koraszülöttség, elfogadásának
betegségek) képessége

Gondozás Csecsemő Családi Szülők belső

minősége jellemzői körülmények munkamodellje
Kötődési típusok
PPKE BTK Pszichológia BA
Csabai Krisztina
2023. 04.18.
 70

Kötődési típus meghatározásának módja: Idegen helyzet (Ainsworth,

1969)

A kötődés tipizálható a gyermek

viselkedésének megfigyelésével
Idegen Helyzet (SSC – Strange Situation Classification, Ainsworth és
mtsai, 1970)

1. Megérkezés
2. Anya és csecsemő együtt vannak
3. idegen belép, ismerkedni kezd az anyával
4. Első szeparációs esemény
5. Első újraegyesülés
6. Második szeparációs esemény
7. Második szeparációs esemény folytatása
8. Második újraegyesülési esemény
Biztonságos Ambivalens Elkerülő Dezorganizált
• 60 % • 20 % • 15 % • 15 %
 73

A kötődési típusok stabilitása

kötődési típus stabil: emberek 60-70%-ának élete során nem változik a kötődési típusa,
minden emberi kapcsolatába azonos típust követ
Oka: az első két évben kialakított belső munkamodell az elsődleges kötődéses
kapcsolatról

A stabilitás ellen ható tényezők:

o interakciók megváltozása (még gyermekkorban)
o súlyos stresszhatás (gyermekkorban vagy felnőttkorban)
 Énfejlődés.

PPKE BTK Pszichológia BA

A csecsemő és kisgyermekkor fejlődése
2023.
Alapfogalmak
Éntudat: önmagunkról való tudás = tudatos énérzés
testről, képességekről, élményekről szerzett tapasztalatok
segítségével elhatároljuk magunkat a külvilágtól és másoktól

Énkép: önmagunkról kialakított kép (testünk képe, tulajdonságaink, képességeink,

viselkedésünk): ismeretek + értékelés à önértékelés

Identitás: Ki vagyok én?

Miképp válik a gyerek egy család, egy vallási csoport, egy helyi banda vagy egy nemzet
tagjává
Énkép és éntudat l atok
szta
Ta pa

éntudat énkép
Tap
a
ado sztala
Személy tt r t
efle okra
x ió k
önmagáról
Tudatos énérzés
alkotott mentális
reprezentációja
Éntudat
Éntudat fejlődésének két vonala
1. Testséma kialakulása: saját testre, és magára mint aktív cselekvőre vonatkozó
tudás
àcselekvés – tárgy szétválik (4-5 hónapos korban kezdődik)
àtestséma kialakulása
Önindította mozgás jelentősége szabad mozgás a térben
Gyakorlójátékok, kutató manipuláció jelentősége

2. Én és másik elkülönülése a társas kapcsolatokban való részvétel által

à szeparációs szorongás, kötődés kialakulása, azonosulás
szeretetkapcsolat szükségessége
Éntudat kialakulásának szakaszai
(Bertenthal és Fischer, 1978; Kőrössy, 2004)

1. 9-12. hónap: „én, aki cselekszem; én, aki hatással vagyok a külvilágra”
2. 12-15. hónap: megkülönbözteti önmagát a másik személytől → másik független
3. 15-18. hónap: tükörből látható képet összehasonlítja a saját arcáról kialakított belső
sémával → rúzsfoltot kísérlet (Brooks-Gunn, 1979)
4. 18-24. hónap: formálódó éntudat szimbolikus reprezentációja → gyermek önmagát saját
nevén említi, illetve lassan használni kezdi a személyes névmást
• megjelennek a másodlagos érzelmek (Barrett, 1995): zavar, büszkeség, bűntudat, irigység → addig nem
jelennek meg, amíg a gyermek nem képes bizonyos társas normák, szabályok és célok szerint önmagáról
gondolkodni és önmagát értékelni;
5. 24 hótól: éntudatra ráépül az „én, aki ilyen vagyok” reprezentációja (testkép + énkép
kezdetleges jellemzői)
Önfelismerés: a „cselekvő én”
Rúzsfolt teszt
9-12 hó: nem reagál a rúzsfoltra
10 hónapos: ha a tükörben látja, hogy mögé tesznek egy játékot, nyúl maga mögé!
15 hó-18 hó: némelyek reagálnak (25%)
24 hó: többség: letörli/megérinti az orrát
à Kb. 2 évesen: (bizonyos szintű) testséma, testvázlat
(meg is tudja mutatni a testrészeit)

Bevásárló kocsi teszt

ő maga akadályozza a saját tevékenységét – ennek megértése szintén kb. 18 hónaposan
Dacreakció
Kb. 3 évesen: „ÉN” személyes névmás
„akaratosság”, „ellenszegülés”
Önállósági törekvések, összeütközés a
környezettel
= az „én” kialakulását mutatja és a dac
kapcsán az én hatékonyságát „teszteli”
- Érdemes hagyni a gyermeket, h a
feladatokat megoldja
- Nem baj, ha frusztrálódik (de ne
hagyjuk, hogy túlfrusztrálódjon!)
Énkép
 Énkép fejlődése (Damon & Hart, 1988)
4-15 éves gyerektől kértek önjellemzést
A gyerekek minden vizsgált életkorban hivatkoztak
§ külső megjelenésükre
§ tevékenységeikre de a különböző jellemzőknek a
fontossága és a tulajdonságok az
§ másokhoz fűződő kapcsolataikra
életkorral módosul
§ pszichológiai jellemzőikre

Társas Pszichológiai
Szint Külső megjelenés Tevékenység
kapcsolatok jellemzők
Kategorikus azonosítás Kék szemem van. Sokat olvasok és Sarah barátja Boldog vagyok.
(4-7 év): felismerhető játszok. vagyok.
kategóriák alapján
Kategorikus azonosítások első szakasza
1. szakasz 3–4 éves kor táján: gyerekek olyan dolgokat sorolnak fel önmagukról,
amelyek konkrét és megfigyelhető kategóriák = különálló, izolált tulajdonságokat
tud felsorolni a gyermek, de nem tudja ezeket integrálni
• „Barna szemem van, barna hajam, gyorsan szaladok, nagyon erős vagyok, stb.”
• önleírásban nincs általánosítás: nagyon konkrétan a gyermekre vonatkozik
• preferenciák és a birtokolt tárgy megnevezése (mit szeret, és mije van): „Nekem piros a
vödröm!”
• viselkedés leírása egy képesség demonstrálásával: „Nagyon erős vagyok, nézd csak!”
→ irreális pozitív énreprezentáció: „minden vagy semmi gondolkodás” kizárja a negatív
jellemzőket
Kategorikus azonosítások második szakasza
2. szakasz 5-7 éves gyerekek énreprezentációja: még mindig pozitív az énkép = gyermek
túlértékeli a képességeit
• általános leíró kategóriák megjelenése: „Én nem vagyok rossz gyerek!”
• kezd kialakulni az egydimenziós gondolkodás: gyermek képes összekapcsolni a korábban
teljesen különálló reprezentációkat egymással
• 6 éves gyermek: „Ha valamiben jó vagy, akkor már nem lehetsz rossz, legalábbis nem
egyszerre..” = mások lehetnek „rosszak” a kérdéses képességben
• korábban teljesen különálló tulajdonságokat kezdi koordinálni, azaz egy képességterülethez
több tulajdonságot is felsorol
• „Sok barátom van az óvodában, a játszótéren, a szomszédok között.”
Énkép fejlődésének
magyarázatai
Kognitív fejlődéssel együttjáró és szociális hatásokra
bekövetkező fejlődés.
 KOGNITÍV FEJLŐDÉS
megismerő folyamatok eredménye →
önjellemzés normatív fejlődési folyamata
• különböző életkorokban az adott kognitív
képességek és korlátok határozzák meg
azt, hogy hogyan látja a személy önmagát,
milyen jellemzőket sorol fel, hogyan
szervezi az önjellemzést
SZOCIÁLIS KONSTRUKCIÓ
Szocializációs közeg: tapasztalatok →
család, kortárskapcsolatok
• tapasztalatok és a tőlük származó
visszajelzések, minősítések
• az a mód, ahogyan a felnőttek segítik a
gyermek tapasztalatainak szervezését,
értelmezését
Szocializációs közeg és énkép (Higgins,1991)
1. Identifikáció: Gyermek felfedezi, hogy viselkedése reakciót vált ki a szülőkből → további reakció a
gyermeknél: amely a szülőkből helyeslést vált ki → neki is kellemes érzései támadnak
→ 5-7 éves kor között: gyerekek már tudják, hogy a szülőknek, óvónőknek van elvárása velük szemben:
viselkedési normák ismerete segítik a gyermek saját viselkedésének szabályozását
2. Szociális összehasonlítás: korlátozott mértékű
• csak időbeli összehasonlítást tudnak végezni: „Most gyorsan tudok futni, amikor kisebb voltam, akkor nem
tudtam még ilyen gyorsan szaladni.”
• életkori normákra figyelnek: mit tudnak a kicsik és a nagyok: „Én még kicsi vagyok, ezt nem tudhatom.”
• hiányzik az egyéni különbségek észlelése, összehasonlítása

3. Szülői értékelés: iskoláskor előtt nem interiorizálják annak minden részletét

• elfogadó, szeretetet, biztonságot és ésszerű önállóságot nyújtó szülői gondoskodás: irreálisan pozitív
önjellemzés
• elhanyagoló, bántalmazó, nagyon szigorú büntetést adó szülői bánásmód: egydimenziós gondolkodás miatt a
gyerekek úgy látják magukat, hogy ők „teljesen és mindenben rosszak”
Önértékelés
Önértékelés
énkép része: az az értékítélet, amit az egyén
megfogalmaz magáról és amit hosszabb ideig
fenntart

• önértékelés ≠ spontán énkép, mert az

önértékeléskor a vizsgálatvezető választotta
dimenziók mentén kell magát jellemeznie (nem
maga választotta kategóriákban)
• Harter (1999): nehéz különbséget tenni →
legtöbb gyermek és felnőtt önjellemzéskor
azonnal értékeli is magát spontán énkép csak
kb. 7 százaléka áll önértékelésből
(McGuire és McGuire, 1984)

• Minősítés: kultúra szerepe! Mi a jó/rossz?

• „visszahúzódó” Mo-on többnyire
nemkívánatos
• Kitartó/szép/hallgatag/akaratos?
Önértékelés:
Harter: mentális egészség döntő mutatója

depresszió, szorongás,
iskolában és a társas
Gyermek-
kapcsolatokban
kor
gyermekkor jelentkező
élet későbbi szakaszában: viselkedészavarok
elégedettség és boldogság
 Az önértékelést befolyásoló tényezők

Kognitív
anyai készség
ek

elfogadottság kompetenciák

Testi
társas készség
ek
Társas összehasonlítás
Folyamat, melyben önmagunkat a
társakhoz viszonyítva határozzuk meg
Megkérdezik-e a társaikat, hogyan
sikerült a feladatuk?
- óvodások: nyíltan megkérdezik
- iskolások: óvatosabbak, általában nem
nyílt módon érdeklődnek → gyenge
teljesítmény rossz fényt vet az illetőre,
és a saját jó teljesítmény bizonygatása
dicsekvésnek számít
Identitás
 énkép
Énkép (én-ről való tudás) az egyéni
tulajdonságokon kívül a személy társas
identitás identitását is tartalmazza = társas és
személyes azonosságtudat → miként
szerepidentitás válik egy gyermek egy család, egy
vallási csoport, egy helyi banda, egy
nemi csoport, és egy nemzet tagjává
nemi
identitás
Ez maga az identifikáció (azonosulás):
a gyermek arra törekszik, hogy
olyannak látszódjon, úgy viselkedjen,
etnikai úgy érezzen és olyan legyen, mint
identitás társas környezetük fontos személyei

nemi identitás = nemi azonosságtudat

Ehhez két dologra van szüksége a gyermeknek:

• ki tudják emelni azokat a jellemzőket,

Mentális összemérésre amelyekben másokkal osztoznak

Kategorizálásra • Kulturális meghatározottság

Az azonosulás megfigyelés és tanulás által megy végbe → modellek és jutalmak

megváltoztatásával módosítható
- Más modell más mintakövetést fog előidézni a gyermeknél: papa-apa-keresztapa
- Más viselkedés jutalmazása másféle viselkedéshez vezet: kislányt pl. fiús
viselkedésért jutalmazunk fiúsabb lesz a viselkedése (nem a kislányból lesz fiú!)
Nemi
identitás.
Nemi szerepek,
nemi különbségek.
Mik a fiús vagy lányos dolgok?
Hogy viselkedik egy fiú/lány?
nemi szerep = az adott nemhez
tartozó, az adott nemre kulturálisan
jellemzőnek tartott viselkedések,
tulajdonságok készlete

nemhez igazodás = a társadalmilag

kívánatos, az adott nemhez tartozó
viselkedések és tulajdonságok
elsajátítása
 Mitől fiú vagy lány valaki?

• külső jegyek: ruha, haj, tárgyak stb.

• időbeli állandóság → nemkonstancia = annak megértése, hogy egy

személy neme ugyanaz marad életkorának, külsejének
megváltozása ellenére is
Honnan tudja a gyermek, hogy fiú-e vagy lány?

Egyszerű nemiszerep identitiás

Stabil nemi szerep
3 éves kor: képesek Állandó nemi szerep
önmagukat lányként Nemi szerepek (nemkonstancia)
vagy fiúként időben állandóak: a
címkézni Körülményektől
lányokból nő lesz, a függetlenül mindig
fiúkból férfi ugyanaz a neme
(hiába öltözik be
farsangkor)

Nemi identitás és fogalmi fejlődés (Kohlberg, 1966)

 Nemi identitás kialakulása
• 2 éves: preferálja az azonos nemű társakat, a nemének megfelelő
tevékenységeket
• Fényképről azonosítja saját nemét
• Sztereotipikusan öltözött férfi és nő képét tudja azonosítani
• Nem képes szétválogatni a képeket fiúkra és lányokra
• Nem tudja a neméből kitalálni, hogy mit szeret játszani a másik

• 3-4 éves: a külső jegyek alapján ítél, vizuális benyomások szerepe: haj, ruha,
tárgyak
• megfordítható a nem, ha a külső változik

• 5-6 éves: kialakul a nemi azonosság tudata

• nemkonstancia
Társadalmi nemi sémák elmélete
(S. Bem, 1981)
Nemi séma: kultúra nemi szerepekről alkotott asszociációs
hálózata, melyet megfigyeléssel, aktív részvétellel és
forgatókönyvek segítségével tanulunk meg = „a nemiség
szemüvege” = „mentális modell”, mely segítségével a
nemekhez kapcsolódó információk feldolgozhatók
Mit szabad a lányoknak és a mit a fiúknak? Pl. Sírni szabad
a fiúknak? Hogy tanulja ezt meg a fiú?

1. megfigyelik, hogy a férfiak viselkedése különbözik a

nőkétől → hipotéziseket állítanak fel a férfi- és női
viselkedésekről
2. megtanulják, hogy a fiúkat és a lányokat a felnőttek
különböző viselkedésekért jutalmazzák → nemüknek
megfelelő viselkedéseket választanak, amelyek jutalomhoz
vezetnek
Nemi különbségekkel
kapcsolatos kutatások,
megközelítések.
Nemi dimorfizmus.
 • egyéni eltérések
kiemelése
Hasonlóságokat
hangsúlyozó • korai szocializációs
hatások a létrejövő Két nézőpont
megközelítések összehangolásának
különbségek
hátterében szükségessége:
- meglévő különbségek
elismerése
- nemileg érzékeny nevelés:
két nem egyenértékűségének
biológiailag hangsúlyozása
meghatározott Részben veleszületett
Különbségeket
különbségek (agyi, hajlamok, részben tanult
hangsúlyozó
hormonális) dolgok, a szocializáció hatása.
megközelítések különbségek
evolúciós funkciója
Érzékelés és észlelés különbségei
Hallás
fiúk hátrányban: hangok megkülönböztetése lassabban fejlődik (fonológiai tudatosság –
szerepe van az olvasás-írás megtanulásában)
Látás
Fiúk: tér- és mozgásészlelésben jobbak
Lányok: emberi arc preferálása, arcok felismerésében, arckifejezések értelmezésében jobbak
Téri képességek
Téri tájékozódásban (irányok, távolság) a fiúk jobbak, de egyéni eltérések
Figyelem
Átvitel, megosztás jobb a lányoknál
Fiúk elmélyültebb figyelemre képesek, de hamarabb unatkoznak
Nyelvi képességek
Lányok hamarabb kezdenek beszélni; jobbak a beszéd és az olvasott szöveg megértésében
Mozgásos különbségek
Fiúk:
nagyobb aktivitásszint, már a méhen
belül is többet mozognak
intenzívebben fedezik fel a teret
nagyobb teret igényelnek
több szaladgálás, dobás
ha nem mozoghatnak, hamarabb
unatkoznak
 Tevékenység és játékpreferencia
FIÚK LÁNYOK
tárgyorientáltság, több mozgás személyorientáltság, szerepjátékok,
játék közben; építés, rombolás; több rajzolás
aktívabb játékok, „vadság”: fizikai
agresszió
Társas fejlődés
kisgyermek-, óvodás- és
kisiskoláskorban
Ismétlés
• társas kapcsolatok alakulásának „alapja”: az éntudat kialakulása, az
én és a másik elkülönülése
Szociális kompetencia
szociális ismeretek, motívumok,
képességek és készségek rendszere, amely
elősegíti a társas viselkedést, kapcsolatok
kezdeményezését, fenntartását, társas
szerepek betöltését;
Szociális kompetencia alapképességei:
• verbális és nemverbális kommunikáció
• társas percepció
• empátia
• együttműködő magatartás
• segítségnyújtás, altruizmus
• konfliktusmegoldó képesség
Elemei (Nagy J., 2000)
• Proszociális viselkedés
• Kommunikáció
• Kötődés
• Csoportviselkedés
• Érdekérvényesítés
Fejlődését befolyásoló tényezők
1. Az egyén személyisége
2. Családi szocializáció
3. Nevelési-oktatási intézmények: kulturális
kontextus és forgatókönyvek
Társas viselkedés
Kommunikáció
Lányok: több önfeltárás, érzelmekről könnyebben beszélnek; érzelmek
dekódolásában jobbak

Segítségnyújtás, empátia
Lányok: gondoskodóbbak, barátságosabbak, segítőkészebbek,
bizalmasabbak, együttműködőbbek

Agresszió, versengés
Fiúk: nyílt, fizikai agresszió, versengés, dominancia, kockázatvállalóbb
Lányok: kapcsolati agresszió, verbális agresszió; indirekt, rejtett versengés
 Társas kapcsolatok fejlődése
2-4 ÉV KÖZÖTT 5-6 ÉV KÖZÖTT
térben és időben kiszélesedő szociális • tartósabb kapcsolatok
tapasztalatszerzés • nő a kölcsönös kapcsolatok száma
• felnőtt személye fontos, de 1,5-2 éves kortól igény a • Belső tulajdonságok
kortársakra is • szerepmegosztás és együttműködés a
játékban
játékban (közös tevékenység, élmények) • azonos neműek közötti állandóbb páros
• társas kapcsolódás laza és múlékony kapcsolatok: előkészítik a későbbi
• inkább egymás mellett játszanak barátságokat, segíti a szülőkről való
• társaságban is magányosan, monologizálva
fokozatos leválást, önállósulást, de
• barátválasztást befolyásolják: pillanatnyi érzelmek, adott
lehetnek „vegyes párok”
helyzet, aktuális események ld. „Nem leszek a barátod”
• felnőtt közreműködése fontos a kapcsolat fenntartásában
• „szabályjátékok” is, ehhez kell
• motívuma: külső körülmények, téri közelség; külső jegy együttműködés, egymás szerepének
tiszteletben tartása
4-5 éves korig nehéz az együttműködés az egocentrizmus
miatt
A társas kapcsolatok alakulása az életkorral
A kapcsolatok fejlődésének fő irányai
• Tartóssága nő
• Kölcsönösség
• Hangsúly eltolódása (külső à belső tulajdonságok)
• Rokon- és ellenszenv indokai átgondoltabbak (aktuális érdekek)
Társas tevékenység
színvonalának fokozatai
(Mérei, 1996) Tevékenység: szerep
jelentősége

A csoportosulás szintjei (csoportformáló tényező)

Összedolgozás:
tevékenység

Tárgy: tárgy körüli

összeverődés

Együttlét

Mozgás:
együttmozgás
 Kísérletek gyerekcsoportokkal
Együttes élmény kísérlet → csoporttöbblet bizonyítéka; vezető egyéniségek
érvényesülése a csoportban?
Együttlét:
Biztonságot ad
Határozottabban éli meg önmagát
Segíti saját tevékenysége tudatosulását
Közlésigény miatt is fontos
Örömforrás: együttes élmények érzelmi hőfoka nagyobb, árnyaltabb, gazdagabb

Utalás jelensége → hagyományképződés óvodáscsoportokban

Pár és a csoport kísérlet → pár intimitása és csoport ereje
A csoport társas szerkezete
Tevékenységi szintet meghatározza:
• életkori és egyéni sajátosságok
• tér
• játékszerek bősége
• vezetési stílus, pedagógus stílusa (à csoportlégkör)
Csoport társas
szerkezetének,
interakcióinak
vizsgálata
Szociometria: gyermek
csoportbeli pozíciójának grafikus
megjelenítése
 Gyermekek társas helyzetének jelentősége
NÉPSZERŰ GYERMEKEK
segítőkészek, kiegyensúlyozottak, kompetensek a
társas támogató haló kialakításában = talál olyan
társakat, akik hajlandók követni elképzeléseit,
támogatni törekveseit, és meg tudja őrizni velük a jó
kapcsolatot → segítőkészség, társas érzékenység és
közepes szintű önérvényesítés
• érvényt szerez elképzeléseinek, közben tiszteletben
tartja a többiek céljait
• segítik az interakciókat másokkal, és lehetővé teszik,
hogy mindenki elérhesse céljait
• figyelembe veszik a már folyó játék kereteit és
igazodnak ehhez
• nem jellemző rájuk, hogy belépéskor minden
figyelmet magukra akarnának vonni
• kommunikációs kompetenciájuk révén fenntartják
az interakciót
ELUTASÍTOTT GYERMEKEK
1. 40-50%-a agresszív
• jellemző a játékmenet megszakítása és az
ellenségesség →
•megnehezíti a csoportban a gyerekek közötti
interakciót, egyéni szinten pedig a csoporthoz
kapcsolódást (célelérést nehezíti)
2. 10-20%-a túlságosan visszahúzódó, félénk
vagy félős
MELLŐZÖTT GYERMEKEK
kevésbe társas természetűek: kevésbe hajlamosak
arra, hogy megakasszák a közös játékot, vagy
negatívan viselkedjenek a társaikkal: akár
szándékosan kerülik az agresszív helyzeteket →
instabil, könnyen változik pozitív vagy negatív
irányba
Az óvodai csoport hatása
Biztosítja:
a valahová tartozás érzését,
védelmet és biztonságot,
az önazonosság érzését,
az összetartozás élményét,
az együttesen végzett tevékenység örömét,
interakciós és kommunikációs lehetőségét
A megismerő
tevékenység
fejlődése

PPKE BTK Pszichológia BA szak

A csecsemő és kisgyermekkor fejlődése
2023.
Agyi érés
Ismétlés

2
Mintaészlelés fejlődése

◉ 3-4 év: tekintet csapong → formafelismerés egyszempontú

○ nem képes a részletek felismerésére és elemzésére, keveri
a formákat;
○ egy kritérium mentén képes az összehasonlításra (Mérei &
Binét, 2006)
• 4-5 év: tekintet fókuszáltabb → egy összetett inger bizonyos
részleteinek felismerése izoláltan megtörténik; hasonló és
különböző formák elkülönítése, több tárgy nagyság, szín és
forma szerinti elrendezés
• 6-7 év: részletekre irányuló vizuális figyelem
○ észlelés analitikus (Gestalt látás, Porkolábné, 2005):
különbségérzékenység magas színvonalú → tagolatlan
látásmód helyét egyre inkább átveszi az elemző látás
Mintaészlelés fejlődése

◉ 3-4 év: tekintet csapong → formafelismerés egyszempontú

○ nem képes a részletek felismerésére és elemzésére, keveri
a formákat;
○ egy kritérium mentén képes az összehasonlításra (Mérei &
Binét, 2006)
• 4-5 év: tekintet fókuszáltabb → egy összetett inger bizonyos
részleteinek felismerése izoláltan megtörténik; hasonló és
különböző formák elkülönítése, több tárgy nagyság, szín és
forma szerinti elrendezés
• 6-7 év: részletekre irányuló vizuális figyelem
○ észlelés analitikus (Gestalt látás, Porkolábné, 2005):
különbségérzékenység magas színvonalú → tagolatlan
látásmód helyét egyre inkább átveszi az elemző látás
SZINKRETIZMUS az észlelésben

GLOBÁLIS, TAGOLATLAN szemléletmód

○ az egész preferenciája
○ a részletek önállósodása vagy elhanyagolása
○ az egész és a részlet önkényes egybekapcsolása, nem összetartozó
elemek összekapcsolása
○ sűrítési tendencia: kettős jelentésű képek à egy jelentésbe sűríti
○ a gondolkodásban sem tud viszonyítani

◉ Értelmi szinkretizmus: a saját maga számára legfontosabbat,

leglényegesebbet ragadja meg, emeli ki
◉ Érzelmi szinkretizmus: azt emeli ki és nagyítja fel, ami őt érzelmileg
megragadja
 ◉ tárgyak helyzetének, irányának, méretének,
kiterjedésének érzékelése (Sekuler & Blake, 2004) →
alapja a téri tájékozódásnak
○ alapvető irányok (fel, le, mellé, mögé, stb.)
○ térbeli viszonyítások (alatta, rajta, közötte)

◉ vizuális téri referenciarendszer központja a testséma

• önmagunkról kialakított háromdimenziós térélmény
Térészlelés (feltétele, hogy a saját test elkülönüljön a környezet
tárgyaitól)
• 3-4 éves kor: domináns kéz felismerése,
d? p? b? szimmetrikus testrészek megkülönböztetése
■ 4. év után: vizuális támpontok
■ 5 év: iránykövetés viszonylag stabil
→ formafelismerés, az alaklátás, az alakállandósság,
térészlelés, téri tájékozódás, iránykövetés = írás és
olvasás alapfeltételei
Finommotorik
a fejlődése
— Nagymozgás megelőzi a hozzá
tartozó finommozgást (pl. vállból,
könyökből, csuklóból, ujjakból
végzett mozgásokat)
— Két
— Szem-kéz koordináció
kéz koordinációja
Egyre finomabb, összerendezettebb
→ eszközhasználat
A rajzoláshoz és későbbi íráshoz
szükséges képességek: kézfejizmok, ujjak
fejlettsége fontos
Piaget és a
konstruktivista
fejlődéselmélet
 Piaget
A természettudós
filozófus
Akinek célja, hogy megmutassa, a
gyermek gondolkodása alapjaiban
más mint a felnőtté.

10
 Big concept
Piage elmélete: a genetikus ismeretelmélet, amit
ma konstruktivista fejlődéselméletnek nevezünk.

11
Lelki élet keletkezésének
története a megismerés története
nagyon kevés velünk született tapasztalatunk
van: a valóság érzékleti és cselekvő
leképeződésének folyamatában jutunk el a
képzetszintű megismerésig, hogy fogalmilag és
műveletileg megismerjük és elrendezzük az
ismereteinket
megismerés korai szintjén a tárgy és a személy
nem különül el → a cselekvés mediátor, mely
segíti az elkülönülést
A megismerés útja

Lelki élet kritériuma az intrapszichikus megkettőződés: átélés,

tapasztalás belső megőrzése (belső világ), amelyekkel az élőlény
tájékozódhat a külvilágban ➝ tapasztalat belső megőrzése segíti az
élőlényt a világban való tájékozódásban.
Séma → belső szemléleti kép → képzet → fogalom
◉ Tehát kezdetben nincs tudatos megismerő személy és nincs
jelentéssel bíró tárgy → megismerés nem a személyből indul és
nem a tárgyból, hanem a tárgy-személy kölcsönhatásából
○ megtörik a személy és tárgy tagolatlansága: a valóság egy sajátos
övezetében a saját test és a tárgy érintkezésének felületén

13
Kiindulópont: nem a percepció, hanem a cselekvés, melyben a
percepció lényeges szerepet tölt be

14
Sémák fő feladata

Világ jelenségeinek reprezentációja: jel hatására akkor is fel

tudjuk idézni a jelentést, ha a jelentést képező tárgy épp nem
elérhető az érzékelés számára
- Séma: pszichológiai működés alapegysége, tapasztalataink
rendszere, az információ mentális szerveződésének formája

- bonyolultabb sémák = struktúrákat alkotnak

A fejlődés mechanizmusa

A fejlődés lényege alkalmazkodás (adaptáció): szervezet (egyén) és

környezet közötti kölcsönhatása révén valósul meg két funkció
segítségével:
1. Asszimiláció (hasonulás): tapasztalat létező sémákhoz való
igazodása = új helyzetet úgy old meg, hogy az újat a már ismerthez
hasonlítja, bevonja a hasonló helyzetben kialakított sémába, a
külvilágot alakítja önmagához.
2. Akkomodáció (igazodás): szervezet idomul a környezethez, a belső
sémák módosulnak a tapasztalat hatására, önmagát alakítja a
külvilághoz.
Két funkció egyensúlya az ekvilibráció (kiegyensúlyozás): létező sémák
és az új környezeti tapasztalatok közötti illeszkedés keresésének
folyamata.
16
 Ekvilibráció
új ismeretek asszimilációja egyensúlytalanságot szül - törekvés az egyensúlyra - új struktúra
Asszimiláció Akkomodáció

◉ Gazdagítja a világról és önmagáról való

tudását
◉ Pontosítja a világról és önmagáról
◉ új dolgokat már létező séma segítségével való tudását: differenciál
ért meg
◉
◉
Ha nincs megfelelő séma, a gyermek átalakítja a
Tiszta asszimiláció: szimbolikus játék. világról alkotott képét úgy, hogy egy már
◉ meglévő sémát módosít
◉
Piaget kislánya 4 éves, nagyon érdeklik a harangok.
Egy alkalommal földbe gyökerezett lábbal bimm- Tiszta akkomodáció: utánzás. Piaget egy
bamm-ozni kezd. Apja megpróbálja elhallgattatni, dobozt tart a kezében, fedelét hol
mert zavarja a munkában, mire L.: „Ne zavarj, én felnyitja, hol lehajtja. 8 hónapos lánya
egy templom vagyok!” → harangtorony „olyan figyeli, mintha ugyanezt tenné: hol
mint”, amikor ő mozdulatlanul áll = saját mozdulati összezárja, hol széttárja kezét → gyerek
sémájához hasonlítja a tornyot. Persze megjelenik mintát követ: a külvilághoz idomul, így
az akkomodáció: saját testével utánozza a tornyot. érti meg a helyzetet.
A két funkció egyensúlyba került az asszimiláció
túlsúlyával: interiorizált cselekvés révén többet ért
meg a harangtorony működéséből. 17
Módszerei
Hogyan lehet a gyermeki gondolkodást megismerni?
1. A klinikai interjú
Ha követjük a gyermek válaszait, a
beszélgetés menetét mindenkor rábízzuk, s
így egyre szabadabb beszélgetési fonalon
haladunk az intelligencia minden területén, a
klinikai vizsgálati eljárásnak olyan módjához
jutunk el, amely a pszichiátriai
diagnosztikában honosodott meg.” (Mérei,
1996. 186. o.)

19
A klinikai interjú

„mikroszkóp alá helyezi a valóságot” (Piaget eredetileg természettudós) =

mikrotörténés: egy esemény alig látható epizódját nagyítja fel → pontos
leírás és észlelhető összefüggések felmutatása.
• Olyan beszélgetés, amely meghatározott témakörre irányul,
menete spontán követi a gyermek válaszait, az új kérdések
igazodnak a válaszokhoz
- Piaget: Tudod, mit jelent gondolkodni?
-Gyermek: Igen.
-Piaget: Akkor gondolj a házatokra. Mivel gondolkodol?
-Gyermek: A szájammal.
20
A klinikai interjúk kritikái

Előnyök Hátrányok
○ egyéni viselkedés dinamikájába ○ erősen épít a szóbeli kifejezésekre,
nyújt bepillantást kisgyerekeknek nehézséget okoz,
hogy pontosan fejezzék ki
○ minden interjúalany egy-egy magukat. Ez különösen így van a
megkülönböztethető válaszmintát gyerekek kognitív képességeinek
szolgáltat, amely megfelel egyéni vizsgálatakor, minthogy a
tapasztalatainak gyerekek sokszor jóval azelőtt
megértenek dolgokat, hogy
verbálisan kifejezésre tudnák adni
azt.
2. A természetes megfigyelés

1. Lépés, a leírás: „Piaget egyik lánya a 8. hónapban van. Bölcsőjében fekszik. A bölcső
tetejére egy zsinórt függesztettek, hogy a gyerek bármikor megfoghassa. Az apa megfogja
a zsinórt, de nem húzza meg, nem rángatja. A kislány azonnal ötször ismétli apja gesztusát.
Az apa az ujjait mozgatja. A gyerek nézi, de nem utánozza. Néhány nap múlva a kéz
nyitásának-csukásának egészleges gesztusát utánozza, de külön az ujját – a külső mintát
követve - még sokáig nem hajlítja. Azonban amikor spontán módon szinte véletlenszerűen
megmozgatja az ujját, ezt már megismétli, önmagát utánozza.”

2. Elépés, a magyarázat: gyerek zárt egységet, bonthatatlan cselekvési sémát követ, mint
mintát. Részletet csak akkor utánoz, amikor az önálló sémává vált → utánzás nem
felbontható zárt cselevési sémában történik = nem személyes mintát követ.
ismétel ≠ igazi utánzás
• Cirkulásris reakció: cselekvés céllá változik, a gyermek a cselekvésben keresi azt,
ami a látványt létrehozza = világról való benyomás képe
22
3. Természetes kísérlet

◉ Gyermek közvetlen megfigyelése, az eredmény elemzése

◉ Közeledik a kísérleti lélektan módszeréhez: feltételeket variálja,
és olyan körülményeket dolgoz ki, amelynek eredménye
igennel vagy nemmel felel a kérdésfeltevésre;
◉ Ugyanakkor különbözik a kísérleti lélektantól, mert nem
törekszik statisztikai valószínűségek kimutatására, hanem az
életkori változás alapján próbálja magyarázni az
eredményeket.
Ilyen természetes kísérletek a félév gyakorlati feladatai.

23
Konstruktivista elmélet - Piaget

◉ szakaszos jelleg
◉ minden egyes kognitív képességre kiterjedő,
területáltalános fejlődési mechanizmusokat
feltételez + ebben bekövetkező változások a
kogníció minden területére kihatnak ➝
minőségi változás minden területen egy időben
◉ fejlődés: ezen átalakulások/szakaszok sorozata
Fejlődési szakaszok
Melyek sorozatán a világon mineden gyermek ebben a sorrendben
keresztülmegy.
Az elmélet tehát univerzális módon írja le a fejlődést (minden
környezeti feltételek között igaznak).

25
 Fejlődési
szakaszok
Megismerés

Szenzomotoros Műveletek előtti Konkrét Formális

műveleti műveleti
szakasz szakasz szakasz szakasz
0– 2 éves kor 2-7 éves kor 7-11 éves kor S e rd ü lő ko r - fe ln ő ttko r

Adualizmus: személy és tárgy Szimbolikus funkció, internalizált, reverzibilis kombinatorikus

egybeesése; minden cselekvés cselekvésekkel gondolkodás, a
szemléletvezérlésű hipotézis-alkotás és
bonthatatlan önálló egységet (intuitív) gondolkodás megjelenő dedukció kialakulása
alkot, a cselekvés viszonyítási és egocentrizmus gondolkodási
alapja a saját test: saját jellemzi: dolgok, műveletek
testének mozgatása és hatásai; történések jelentést
→ emberré válás kopernikuszi hordoznak; utánzások
fordulata: tárgyállandóság → interiorizációja belső
személy és tárgy kettőződése személeti képként
fennmarad, majd
egymást követő
cselekvések képzetté
sűrűsödnek.
26
Szenzomotoros szakasz

A fejlődés az érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések

koordinációja.
◉ Megismerés = cselekvés, a mozgás koordinációja
○ Elkezdi felismerni a világ létezését, ill. szándékos interakciók
○ Itt és most világa, érzékszervi intelligencia
◉ A szenzomotoros alszakaszok végére:
○ Mozgásos cselekvések kivitelezése, próba-szerencse helyett: mentális
reprezentációk kialakulása, belátás
○ Tárgyállandóság kialakulása
◉ 6 alszakaszból áll
Szenzomotoros fejlődés hat alszakasza

1. Reflexsémák gyakorlása: 0-1 és fél hó

2. Elsődleges cirkuláris reakciók: 1 és fél hó – 4 hónap
3. Másodlagos cirkuláris reakciók: 4 – 8 hónap
4. Másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja: 8 – 12 hó
5. Harmadlagos cirkuláris reakciók: 12 – 18 hónap
6. Szimbolikus reprezentációk: 18 – 24 hónap

28
 Reflexsémák gyakorlása: 0-1 és fél hónap

reflex biztosítja a kapcsolatot a külvilággal, de önmagukban nem

tesznek semmit a fejlődéshez → választ teremtenek és további
ingerlést jelentenek → lendületet ad önmagunk változtatásához
pl. szopás = nyomás a szájpadláson → további szopásra ingerel → új
nyomásingerlést okoz

◉ Minimális akkomodáción mennek keresztül, mert biológiai

korlátokba ütköznek

29
 Elsődleges cirkuláris reakciók: 1 és fél – 4 hó

Létező reflexek kiterjesztése időben: pl. a csecsemő etetések közben is szopik vagy …
Létező reflexes tevékenység átterjed más tárgyakra: saját ujját szopja (nem csak az
anyamellet)

◉ Elsődleges cirkuláris reakció: a csecsemő önmaga számára élvezetes tevékenységek

ismételgetése
○ Játszik a nyelvével, nyálával a séma differenciálódik és integrálódik
○ Elsődleges: saját testre fókuszál
○ Cirkuláris: önmagukba térnek vissza

Pl: buborékfújás – szopás egy eleme hosszabbodik meg az érzéklet folyamatos

élvezete érdekében

TAPASZTALAT → SÉMA → SÉMÁK MÓDOSÍTÁSA

 Másodlagos cirkuláris reakciók: 4-8 hó

◉ Külső valóság észlelése: a

külvilágra, a tárgyakra és az
eseményekre irányul a
figyelem → környezetben
érdekes változásokhoz vezető
cselekvések ismételgetése.
◉ A csecsemő kezdi felfedezni,
hogy a tárgyak nem saját
cselekvésének
meghosszabbításai

31
Másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja: 8 – 12 hó
Cél elérésére irányuló cselekvésre való képesség:
alapvető sémákat képessé válnak a kívánt dolog
érdekében koordinálni
○ Leejt és felemel: tárgyállandóság kezd
kialakulni = elkezdik az elrejtett tárgyat
keresni.
◉ Tárgyállandóság: tárgyak anyagiak,
azonosságukat megtartják, amikor helyet
változtatnak és akkor is léteznek, ha nem látjuk
őket
◉ Problémamegoldás kezdete: az a helyzet,
amire a személynek nincs kész válasza = adott
egy kiindulási pont és egy cél, a kettő közötti
szakadék van (nem ismert utak)

32
Harmadlagos cirkuláris reakciók: 12- 18 hó

◉ M ódszeresen és rugalm asan kezdi a

4. alszakaszban elsajátított
eszközcselekvéseket alkalm azni
test és a külvilág tárgyainak
kapcsolatára fókuszál: m egism erés
érdekében tett kísérletek
◉ szám ukra érdekes esem ényeket nem
csupán fenntartják (m ásodlagos c.
r.), hanem szándékosan váltogatják
cselekvéssoraikat
◉ A világ felfedezése: próba-szerencse
felderítő viselkedés
Szimbolikus reprezentációk: 18-24 hó

A cselekvéseket korábbi tapasztalataik

mentális reprezentációi alapján kezdik
végrehajtani
◉ Tárgyállandóság
○ Jelen nem levő tárgyak elképzelése
○ Szisztematikus problémamegoldás
○ Mintha játék
○ Utánzás jelenlét nélkül

34
 Tárgyállandóság – Piaget

◉ A gyermek képes azt a tárgyat mentálisan

leképezni, ami az érzékszervei számára
közvetlenül nem hozzáférhető à tőle
független létező

◉ Mentális reprezentáció kell hozzá!

A tárgyállandóság fejlődése

1. 0-1,5. hó: nem keresi a látótérből eltűnő tárgyat

2. 1,5-4. hó: arra fordul, amerre eltűnt
3. 4-8. hó: a részben letakart T után nyúl; de ha eltűnikànem
keresi; megjelenikà visszatér
4. 8-12. hó: a teljesen letakart T-t is keresi, DE! áthelyezés! (A nem
B hiba)
5. 12-18. hó: keresi a T-t, miután látta, hova tették, de nem
törődik vele, ha nem találja.
6. 18-24. hó: T= állandó létező! Láthatatlan áthelyezést követi,
többszörös eltakarás ellenére megtalálja. VALAHOL lennie
KELL!
Műveletek előtti szakasz
Centrált gondolkodás

◉ Konzerváció feladatokban
◉ Kommunikációban
◉ Látszat és valóság megkülönböztetése
◉ Osztályok alosztályok viszonyának
megértése

38
Művelet előtti gondolkodás: anyagállandóság

invariancia fogalmának megértése: pl. a testek úszásának megítélésekor a tárgyak

méretét veszi alapul: nagy=elsüllyed ↔ kicsi=úszik;
Mennyiség- és anyagállandóság három szakaszban alakul ki:
◉ 4-5 éves korban akkor egyenlő két halmaz, ha egyforma helyet foglalnak el a
térben
◉ 5-6 éves korban ha egy sor korongnak egyenként hozzárendelünk párt, akkor
egyenlőnek észleli, de ha széthúzzuk a sort, akkor a hosszabb sort többnek
mondja
◉ 6-7 éves korban a halmazok minden elrendezésben egyformák, invariánsak,
függetlenek a szemlélettől
 Gyermeki világkép

Ultrajelenségek vizsgálata klinikai kikérdezéssel:

◉ Animizmus
◉ Artificializmus
◉ Finalizmus
◉ Gyermeki realizmus

40
 Gyermeki realizmus

valóság kettős természete = objektív valóság és szubjektív valóság

azonossá válik - 6-7 évig jellemző
◉ Gondolat azonos a hanggal, a beszéddel ← hang a szélhez
hasonlítható dolog, ami a fejben is a levegőben is van
◉ Álom valódi történés? Mindenki látja/tudja?
◉ Általánosítás-konkrétizálás: tárgyak, dolgok, személyek lényeges
tulajdonságainak besorolása:
o általánosítás → pl: minden négylábú háziállat, amelyiknek szőr borítja a testét,
csontot eszik és ugat, az a kutya. „Én Éva vagyok” → nem a neve Éva, hanem ő
maga Éva
o konkrétizálásnak gondolkodási művelet, amikor az általános kategóriából egy
konkrét tárgyat ragad ki a gyermek, pl. kutyák közül egy konkrét eb (Bodri kutyám)
Ultrajelenségek

világról alkotott gyermeki magyarázatok

◉ Animizmus
◉ Artificializmus
◉ Finalizmus
◉ Egocentrikus jelenségek
◉ Prekauzális következtetések
 Természeti jelenségek eredete: artificializmus

○ teljes artificializmus: 4.
Mitől fényes a Nap? Ki csinálta a Dunát? Ki
életévben gyújtja meg a csillagot?
○ vegyes artificializmus 6 év
körül: az ember osztozik a
természeti erőkkel a
teremtésben
„Folyó medrét emberek ásták ki,
de hóolvadáskor telik meg vízzel.”
■ természeti artificialzmus 8 év
körül: embernek nincs többé
szerepe a természeti jelenségek
keletkezésében
 Megelevenítő gondolkodás: animizmus

1. szakasz (5. évig): mindennek tudata

2. szakasz (8 évig): csak azon dolgok, jelenségek tudatosak,

amelyeknek rendeltetésük, h mozogjanak

3. szakasz: (9 évig): csak azon

dolgoknak és jelenségeknek
van tudata, amelyek saját
mozgást végeznek
„A fák nem éreznek” – és mégis
megsimogatja, amikor nekimegy
biciklijével.
Finalizmus: cél-okság

időrendileg megelőzi az ok az okozatot = ok a a jövőben van

8 éves korig
■Azért van szemem, h lássak.
■Azért nyugszik le a Nap, h mi aludni tudjunk.

- Miért van hideg?

-Kell a hideg, h lehessen korcsolyázni. … Karácsony is akkor van.
-Ha nem lenne hideg, nem lenne Karácsony?
-Nem. Olyankor van. … Télen van.
Hasznosság elve: dolgok használhatóság alapján történő
meghatározása

◉ Mi a ló? → „A ló – az húzza a kocsit.”

○ 8 év után: leírások
■ Mi az asztal? „Eszünk rajta, 4 lába van, barna színű (felnőttekre is jellemző)”. IQ!!!!

○ Logikai definíció foka: (1) elhelyezés egy főfogalom körében és (2) elkülönítés az
ugyanabba a körbe tartozó többi fogalomtól. Spontán fejlődés nem hozza,
tanulandó.!!!! IQ!!!

◉ Szándék és törvény: gyermeki gondolkodás nem tartalmazza a

szükségszerűséget és törvényszerűséget: szándék helyettesíti a törvényt =
minden jelenség szándékos
 Prekauzális következtetések

◉ nem tudnak valódi ok-okozati érvelést alkalmazni → transzduktív gondolkodás = egyik esetből
következtetnek a másikra
Pl: Jenny 3 és fél éves, amikor szüleivel sétál egy temetőben, szülei a sírkő feliratait olvasgatják és
beszélgetnek. Jenny rájön, h a sírkövek embereket képviselnek. Megkérdi:
- Hol van most?
- Meghalt.
- De hol van?
Próbálták elmagyarázni, h az embereket földbe temetik. Ettől kezdve elkerüli a temetőket. Majd a
család New Yorkba költözi, és Jenny megkérdezi: - Van New Yorkban temető? Szülei azt válaszolták
neki, h nincs. Jenny a következőt válaszolta: Akkor az emberek New Yorkban nem halnak meg.

47
Egocentrizmus

olyan viselkedésmód, amelynél az észlelést saját

szempontok határozzák meg = gyermek nem
képes elszakadni önmagától, nem képes
befogadni ill. elfogadni egy másik ember, helyzet
nézőpontját, szemléletét
◉ Pl.: Hold séta közben követi őt.
Egocentrikus gondolkodás - Háromhegy: Mit lát
a gyermek?

◉ Óvisok nem is értik a

kérdést
◉ 6 év: tudja, hogy
mindenhonnan más
látható, de nem oldja
meg
◉ 8-9 év: kevert
perspektíva
◉ 10 év: tökéletes
49
 Jellemzők tehát

1. Analízis-szintézis: szintézis túlsúlya = a dolgokat egészében, annak minden

tulajdonságát komplexen megfigyelve érzékeli
○ óvodás rendszeres és tematikus megfigyelésre ösztönözhető: hány lába van a
cicának, szőr borítja-e a testét, milyen a színe → figyelem irányítása

2. Összehasonlítás: analízis-szintézis nyomán összehasonlítást is végez a gyermek →

különbségeket könnyebben észreveszi, mint a hasonlóságokat

3. Egocentrizmus: saját szempontok

50
 Piaget elméletének kritikái

◉ kis számú alany: elsősorban saját gyermekeinek fejlődését

megfigyelve írja le és általánosít belőle →„gyermektanulmányi”
módszer
◉ nyelvi képességekhez kötött: kisebbek nincsenek tisztában a
feladat jellegével
→ alábecsülte vizsgálati alanyainak képességeit: tárgyállandósság
megjelenése
→ értelmi fejlődés független a konkrét anyagtól: viselkedésből
következtet a gondolkodásra
→ az egyik területen állhatunk jóval alacsonyabb vagy magasabb
szinten, mint egy másikon