2023.03.11.

SPORTPSZICHOLÓGIA

Kovács Krisztina

Ajánlott irodalom
 Kötelező irodalom • Gyömbér, Kovács Ruzits: Gyereklélek sportcipőben
 Gyömbér – Kovács: • Lénárt: Téthelyzetben
Sportpszichológia • Goschi, Pálvölgyi: Dobbantó
mindenkinek • Csíkszentmihályi: Sport és flow
• Baumann: Csapatpszichológia
• Kárpáti-Faludi: A sport pszichológiája
• Budavári: Sportpszichológia

?
Angol:
• Weinberg & Gould: Foundations of Sport and Exercise
Psychology
• Williams: Applied Sport Psychology
• Dosil :The Sport Psychologist's Handbook
• Anshel: Doing Sport Psychology
 Követelmény:
• Beswick: Focused for soccer
 Dolgozat (Írásbeli) az órák
anyagából

1
 2023.03.11.

Tematika
1. Mi a sportpszichológia? – tárgya, területe, módszerei
2. Szorongás és megküzdési stratégiák
3. Figyelem és koncentráció
4. Önbizalom, magabiztosság;
5. Motiváció
6. Kiégés, sérülés, étkezési zavarok a sportban
7. Csoportdinamika
8. Vezetés – edzői szerep, kommunikációs stílusok és
motiváció
9. Fiatalkori sport pszichológiája

Mi határozza meg a teljesítményt?

Mentális
Szociális
oldal
terület

Technikai Fizikai
oldal oldal

2
 2023.03.11.

Története - nemzetközi
 1894  1925
 Edward Scripture: RI vizsgálatok vívóknál,  Coleman Griffith munkásságának
futóknál és boxolóknál. kezdete (könyvek és hivatásosan
 1897: dolgozik csapatoknál pl.: Chicago
Cubs)
 Pierre de Coubertin: olimpiai
kongresszusok témái közt a sport és  1940-től
pszichológia kapcsolata  Világon elterjed a sportpszichológia,
számos nemzet olimpiai csapata dolgozik
 1898: sportpszichológussal (1952 – szovjetek is)
 Triplett vizsgálata: egyedül biciklizik – vagy  1965
társasan
 Sportpszichológusok első
 1913: világkongresszusa
 The International Congress of the  1969
Psychology and Physiology of Sport, Pierre
de Coubertin szervezésében  FEPSAC
 1920:
 Robert Werner Schulte, Charlottenburg,
első sportpszichológiai labor

Története - magyar
 1934: Doros György: elsőként  1990 körül: Sportkórház –
publikált sport és lélektan sportpszichológiai laboratórium
kapcsolatáról  2006: Sportpszichológiai
 Hepp Ferenc (1943): A célba szakképzés elindulása
dobás lélektani elemzése:  2008 Peking: 2
dobóteljesítmény pszichológiai sportpszichológus
összetevői
 2012: London: 4
 Nagy György (1987): szintén sportpszichológus
célba dobó teljesítmény (IR érési
folyamatai, gyerekkorral  2016: Rió – 1 db
kapcsolat)  2021: Tokió - ?
 Rókusfalvy Pál (1981): sportágak
pszichológiai szempontú
csoportosítása

3
 2023.03.11.

Mi a sportpszichológia?
 A fizikai aktivitás lélektani hatásainak vizsgálatával
foglalkozó tudomány

 A testgyakorlás milyen hatással van az azt végzők

személyiségére (testi-lelki jóllét megszerzése és
fenntartása)

 Teljesítmény fokozása, sportolók professzionális

segítése (csúcsteljesítmény elérése)

Felosztása és irányzatok
 Shaw: elméleti és gyakorlati
(alkalmazott) területek
 Elméleti: hátteret adó
tudományos kutatások (pl.
szorongás fogalma)- indirekt
módon segít
 Alkalmazott: tudományos
eredmények gyakorlati
alkalmazása- közvetlenül
segít
 Kétféle munka hatása egymást
egészíti ki
 Klinikai szempont (pszichopatológia,
pszichiátria szemszöge)
 Sportoló megismerése, pszichés
problémák pszichoterápiás
eszközökkel való kezelése
 Nem klinikai végzettség
 Edukációs módszerekkel,
 speciális képességek
kialakításával, pszichés
állapotszabályozásával

4
 2023.03.11.

Ki a sportpszichológus?

 MSc szintű pszichológusi

diploma és utána speciális
szakképzettség
(sportszakpszichológus)
 Egyéb segítő szakmák: Sport
coach és Sport mentáltréner
 Pszichológusi és
sportszakmai tudás
egyesítése

A sportpszichológus feladatai
 Megkeresés érkezhet:  Munka menete: Felismerés –
 Edző, szakvezetőtől beavatkozás – tesztelés –
 Sportorvostól (pl. módosítás
pszichoszomatika)  A pszichológiai tesztek felvétele és
 Szülőtől kiértékelése
 Szűrővizsgálatokból  Terápiás terv kidolgozása, a célok

 Sportoló önállóan
megfogalmazása – szerződés
 Heti egyszer 1 óra
konzultációs/terápiás foglalkozás
 Titoktartás

 Partneri viszony – együttműködés,

nincs hierarchia

5
 2023.03.11.

Közös munka szakaszai

1. fázis: módszerek/technikák elsajátítása- bevezető szakasz
2. fázis: a módszerek beépítése az edzésbe, versenyzésbe- átmeneti
szakasz
3. fázis: alkalmazás- működési szakasz

 Folyamatos felkészülés, otthoni és edzéskörülmények

 Edzőtábori körülmények közötti rendszeres gyakorlás, konzultáció
 Segítségnyújtás a mérkőzések/versenyek előtt, alatt és után
 Az optimális működés zónájának azonosítása
 A folyamat állandó monitorozása, a tapasztalatok
visszacsatolása/értékelése
 A csúcsforma időzítése – mentális formaidőzítés 

És a helyzet …
 Előítéletek
 Az én sportolóm nem hülye!
 Beteg vagy fiam, menj pszichológushoz!

 Téves berögződések
 Személyiség megváltoztatása történik/igénylik
 A csapat pszichológusa én vagyok!

 Rossz időzítés
 Mérkőzés /verseny előtt közvetlenül, nem hosszú távú = „tűzoltás”
 Központban a teljesítmény kontra a személyiség fejlődése
 Adott sportágra való kiválasztás – gyerekeknél pszichológiai profil
 Élversenyzői kvalitások meghatározása

6
 2023.03.11.

Leggyakoribb problémák
 Miért van az, hogy az éles helyzetekben kihagyom?
 Sosem sikerült versenyen tökéletes gyakorlatot
bemutatnom.
 A sérülés után semmi sem a régi…
 Az edzőm csalódni fog bennem, ha nem jön össze
 Van önbizalmam, de nem vagyok egy versenyzői típus
(Edzésmenő)
 Nekem ki kell jutnom az olimpiára – különben semmi
értelme az egésznek
 A csapatom nem küzd a győzelemért/ nem passzolja
nekem a labdát
 Az edzőm nem szakmai alapokon dönt a játékidőről – ha
nem játszom, nem figyelnek fel rám…
 Magamért nem tudok úgy küzdeni, mint a csapatomért

SPORTOLÓI
SZORONGÁS TÍPUSAI

7
 2023.03.11.

Félelem Szorongás
 Körülhatárolható tárgya van
 károsító ingerre tanulódik
meg
 előre jelezhetővé válik
 félelem túlélési értékű
 Tárgy nélkül lebeg
(az eredeti céltárgytól
eltávolodik)
 jelzőinger nélküli
félelem
 Diffúz válasz:
 elkerülő válasz
 a megközelítés intenzitásának
növelése (függ a
következőktől)
 1. személyiségvonás,
 2. helyzetfüggő tapasztalatok
hatására alakul ki.

Mi a stressz
 Stressz: olyan eseményekre utal, amelyek megítéléseink szerint
veszélyeztetik a fizikai, vagy pszichikai jólétünket
 A stressz a szervezet túlterhelt, túlerőltetett állapota, a test
aspecifikus reakciója mindenfajta igénybevétellel szemben

8
 2023.03.11.

Stresszor - stressz

Stresszor Stressz
kihívásként, (stresszreakció)
fenyegetésként
megélt szituációk, válaszreakció
események,
hatások
ok okozat

Általános Alkalmazkodási
Szindróma (ÁASz) fázisai

1. Riasztási reakció („küzdj vagy fuss”-

reakció + „freezing”)
2. Ellenállási fázis (nő a szervezet
ellenálló-képessége)
3. Kimerülési fázis( a szervezet többé
már nem képes alkalmazkodni, az
ellenálló-képesség csökken)

9
 2023.03.11.

Riasztási (alarm) reakció

1. A szívverés felgyorsul, a szívösszehúzódások ereje nő, így

az agy valamint izomzat számára több vér áll rendelkezésre
2. Az izmokban az erek kitágulnak
3. A belekben az erek összeszűkülnek
4. A testnek a pillanatnyi helyzet szempontjából nem lényeges
funkciói és jelzései, pl. a táplálékfelvételt ösztönző éhség és
a belek jelzései átmenetileg szünetelnek
5. Légzés gyorsul
6. A lép összehúzódik, így több vörösvérsejt kerül a keringésbe,
javítva az oxigénellátottságot
7. A pupillák kitágulnak, így a szemek a fényre érzékenyebbé
válnak
8. A vércukorszint emelkedik

A Selye-féle általános adaptációs

szindróma (AÁSz) három fázisa

Alarm-reakció Aktív ellenállás Kimerülés


Ellenálló-
képesség
mértéke
Ellenálló-képesség
normális szintje

Stresszor megjelenésének ideje Idő 

10
 2023.03.11.

Elakadáshoz vezető helyzetek

Pl.: A „nagy meccs”, félelem a sérüléstől

Fiziológiai változások Figyelmi változások

Nő az izomfeszültség A figyelem beszűkül és belső
Fokozódik a szívverés és a fókuszúvá válik
légzés

Teljesítményproblémák
Koordinációs és időzítési zavarok
Rohanás, kapkodás
Kimerültség, izomfeszülés
A feladattal kapcsolatos megjegyzések
figyelmen kívül hagyása

Állapot- és, vonásszorongás

Szorongás olyan bizonytalan állapot, melyben főleg
lelki téren mutatkoznak kóros tünetek, mint
például a rettegés, nyugtalanság,feszültség.
 Állapotszorongás (state): pillanatnyi szorongás

 Vonásszorongás (trait): hajlam,

személyiségvonás

11
 2023.03.11.

A sportolói szorongás

Rossz stressz (Distressz) Jó stressz (Eustressz)

 Nyirkos kéz, bőséges izzadás Megadja a versenyhez:

 Rossz közérzet, émelygés  A lendületet,

 Gyomorremegés - hasmenés  A versenyszellemet,

 Fejfájás  Az adrenalint,
 Kiszáradt száj
 Tehát mindazt, ami előre visz
 Gyakori vizelési inger minket.
 Alvási nehézség
 Ólmos, remegő végtagok
 Negatív belső beszéd („úgyis el
fogom szúrni….”)

Szorongás további típusai

Szomatikus Kognitív
Nyirkos kéz, Negatív belső beszéd :
Bőséges izzadás, •nem vagyok rá képes,
Rossz közérzet, •az ellenfelem jobb/erősebb/
Émelygés, tehetségesebb,
Gyomorremegés, hasmenés •csak nehogy megint
Fejfájás, elszúrjam
Kiszáradt száj, •mit gondolhatnak rólam
Gyakori vizelési inger, mások…
Alvási nehézségek Félelem a
Ólmos, remegő végtagok következményektől
(savasodás) Elvárásokkal kapcsolatos
félelmek (edzők, szülők,
nézők, szurkolók…)
Teljesítményszorongás
•A versenyhelyzetben
mutatott teljesítmény
csökken,
•A teljesítményre irányuló
motiváció, az önbizalom
csökken,
•A szorongás kognitív és
szomatikus aspektusai
megjelennek.

12
 2023.03.11.

Arousal, állapot-, és vonásszorongás

Állapot
Vonás
Arousal
A szervezet általános fizikai és pszichikai aktivitása

Vonásszorongás Állapotszorongás

- Olyan szerzett hajlam, amely fogékonnyá Pillanatról-pillanatra változó negatív érzések

teszi az egyént arra, hogy a környezet (idegesség és aggodalom), amely kapcsolatban áll
objektíve nem fenyegető ingereire az arousal-lal
aránytalan módon szorongással reagáljon Kognitív Szomatikus Állapotszorongás
szorongás szorongás észlelt kontrollja
- Aggodalom és - Az arousal - Annak a
negatív észlelt szintje, hogy
gondolatok változásai (testi ezeket mennyire
tünetek) képes irányítani
az egyén

A stressz folyamata

Második Negyedik
• Környezeti szint • Stressz válasz szint
szükségletek (fizikális v • Kognitív/
mentális kihívás) • A környezeti tényezők • Viselkedéses
egyéni észlelésének szomatikus/ következmények
• Pl.: Zh, VB, külső
nyomás
különbségei teljesítmény
• Kinek mennyire • Hogyan hat ki a
„fenyegető” v „kihívás” teljesítményre
az adott helyzet
Harmadik
Első szint
szint

13
 2023.03.11.

Fordított U alakú
hipotézis

Magas
Teljesítmény

KOMFORT
ZÓNA
STRESSZ
Legjobb ZÓNA:
INAKTÍV teljesítmény Félelem,
ÁLLAPOT Feszült Szorongás,
Pihent, figyelem Düh,
Alacsony

nyugalmi Harag,
állapot Beszűkült
figyelem

Alacsony Magas
Arousal

Hanin: az optimális működés

egyéni zónái IZOF Teljesítmény

Sportoló 1 Zónán kívül

Sportoló 2 Zónán kívül Zónán kívül

Sportoló 3 Zónán kívül

Alacsony
Állapotszorongás Magas

14
 2023.03.11.

Hardy: Katasztrófa modell

Alacsony kognitív szorongással Nagy mértékű kognitív szorongással
- Relaxált állapot
Magas Magas - Kognitív újra
struktúrálás
- Reaktiváció
Teljesítmény

Teljesítmény
Alacson
y Fiziológiai Fiziológiai
arousal Magas Magas
arousal

„mentális blokk” vagy „stressz-tünet”?

 Choking - nyomás miatt lecsökken a
teljesítményed, egy fontos eseményen (fókusz +
perfekcionizmus - mentális)
 egy specifikus mozgást nem tud kivitelezni
(Yips/lost move syndrome - neurológiai)
 Twisties - test fölött gyakorolt kontroll elvesztése egy
akrobatikus elem végrehajtása közben
 Dartitis – kézakadás, nem képes eldobni a dartot az
ember a tábla előtt
 Flikikammo – félnek a hátrafelé irányuló mozgásoktól
 fokális disztónia
 Sárgaláz
 Amikor egy ütés elmegy
 Slumps - visszaesés (Grove, 2017), amely egy
hosszabb távú alul teljesítő időszakot foglal
magában

15
 2023.03.11.

Sportolói stressz felmérése

ACSI - 28 CSAI
 Csapásokkal való
megküzdés  Kognitív szorongás
 Teljesítmény téthelyzetben  Szomatikus szorongás
 Célkitűzés, mentális
felkészülés  Önbizalom
 Koncentráció
 Szorongásmentesség
 Teljesítménymotiváció
 Edző általi irányíthatóság

Sportolók felmérése
 Projektív tesztek: Szondi, Wartegg, rajztesztek…
 Figyelem és koncentráció vizsgálatok: d2 teszt, Pieron, Vienna
Test System …

16
 2023.03.11.

Sportpszichológia módszertára

1. A teljesítmény fokozására 2. A relaxációs technikák:

alkalmas módszerek:

 Sportpszichológiai tesztek  Légzéstechnika (pl.: hasi légzés,

 A stressz szabályozó
technikák
 Az imagináció
 A belső beszéd
 A célállítások
 A figyelemkoncentráció
növelésére irányuló
eljárások
taktikai légzés, Buteyko…)
 Jacobson-féle progresszív relaxáció
 Schultz-féle autogén tréning 6
gyakorlata
 Nehezedés, melegedés, szívműködés,
légzés, hasi rész, homlok hűvössége
 Mentális tréning (forgatókönyvekkel)

Miért jó a sok forgatókönyv?

Duncker analógiás gondolkodás
Tegyük fel, hogy egy orvos vagy, aki a gyomordaganatos betegét
szeretné meggyógyítani. A műtét ebben az esetben nem
lehetséges, röntgent sugárral kell elpusztítani a tumort. A
probléma az, hogy a nagy erejű sugár, ami a daganatot
elpusztítaná, az egészséges szöveteteket is elpusztítja; a gyenge
sugárzás azonban nem lenne elég hatékony.

Mi a megoldás?

17
 2023.03.11.

Analógiák
1. Egy tábornok egy erődöt akar bevenni. A gond, hogy egy bástyán
azonban nem fér be az összes katonája, kevés katonával viszont
nem
megy semmire…

2. Egy tűzoltóparancsnok egy égő fészerhez érkezett. Ha nem oltja el

a lángokat, a tűz át fog terjedni a környező lakóépületekre is. A
közelben nincs tűzcsap, de a fészer egy tó partja mellett áll. A
környékbeliek megkezdték a lángok oltását, és egyenként hordják
a vizet vödrökből. A tűzoltóparancsnok arra kéri őket, hogy
mindenki merje meg a vödrét, állják körül a fészert és egyszerre
öntsék a fészerre, így könnyen el tudták oltani a lángokat.

Túl a stresszen

 Ironikus hatás/visszacsapás avagy a gondolat gátlás hatása

(Wegner 1994)
 Lev Tolsztoj: Ne gondolj a jegesmedvére!!!
 Pl.: mától szénhidrátmentes diétát kell tartanod! (és ne gondolj a
feketeerdő tortára) MOST aludj el (és ne járjon a fejedben semmi más)
 Tudatos erőfeszítés valaminek az elkerülésére
 Agy folyamatok: kontroll és ironikus hatás két ellentétes folyamat és két
eltérő agyi terület aktiválódik egyszerre
 Tudatos (explicit): amit el akarunk érni, jó sok energia/erőfeszítés kell hozzá,
csak akkor aktív, ha amikor figyelünk valamire
 Nem tudatos (implicit): amit el akarunk kerülni, kevés energia, állandóan on-
line
 Megoldás? Rutin
 Bridget Jones 

18
 2023.03.11.

Önakadályozás – azaz az erőfeszítés csapdája

 Mi ez az egész? - olyan cselekvés, amely
növeli a kudarc externalizálásának
(önfelmentés) és a siker internalizálásának
esélyét (teljesítményhelyzet ELŐTT)
 a kudarccal végződő szituációban az akadály
leszámolja a képességek szerepét, míg az
akadály ellenére is előálló siker felnagyítja az
egyéni képességeket.
 Nem azonos az önkiszolgáló torzítással
(lényege az egyén minél kedvezőbb
színben tüntesse fel magát egy
teljesítményhelyzet után), mert ez a
teljesítményhelyzet UTÁN történik

Önakadályozás – azaz az erőfeszítés csapdája

 sikerorientált (success-oriented)
 tanulók belsőleg motiváltak,
 a tanulást tekintik legfőbb értéknek,
 tőlük telhető legjobbra törekednek.
 A túlbuzgó (overstrivers)
 magas sikerelvárás jellemzi
 jelentős kudarctól való félelem
 A büszkeség megélése és a másoknál jobb teljesítmény elérése motiválja őket,
 A kudarckerülő (failure-avoiding)
 erős motiváció jellemzi, hogy elkerüljék a kudarcot, azonban sikerelvárásaik nincsenek.
 Büszkeség helyett a megkönnyebbülés megélése motiválja őket
 A kudarctűrő (failure-accepting)
 tanulók feladták azon törekvésüket, hogy megmutassák képességeiket és fenntartsák
önértékelésüket.
 A tanult tehetetlenséghez hasonló attribúciós mintázat jellemzi őket

19
 2023.03.11.

Önakadályozás – azaz az erőfeszítés csapdája

 viselkedéses:  Önakadályozás előnyei (!!!):
teljesítményhelyzetet megelőző  önértékelés védelme
nyílt, önakadályozó cselekvések  szorongás redukció
 gyakorlás hiánya
 halogatás  Hátrányok:
 elérhetetlen célok  elégtelen megküzdési stratégiák
 intrinzik motiv csökkenéséhez
vezethet
 kijelentéses: teljesítményt
hátráltató tényezők jelenlétével
kapcsolatos verbális kijelentések
 szorongás, mint előzetes kifogás
 rossz hangulat
 fizikai tünetek eltúlzása pl.: sérülés

„Reméld a legjobbat, de készülj fel a

legrosszabbra.”
 Mentális ütköztetés (Oettingen)– negatív gondolatok pozitív hatása
 hogyha céljainkkal szemben pozitív elvárásaink vannak, de negatív
tartalmú fantáziák is hatással vannak ránk, hatékonyabbak leszünk,
mintha csak pozitív képekkel próbálnánk magunkat nyugtatni.

 Fogyókúra hatásfoka 
 Ha stratégiát váltva, szembenézünk az akadályokkal, őszintén
végigvesszük, hogy mikor és mi akadályozhat meg a céljaink elérésében,
akkor tudatosan fel lehet készülni a nehéz helyzetekre, ami által
élesebbek és határozottabbak lehetünk.
 WOOP módszer (Wish, Outcome, Obstacles, Plan – Kívánság, Kimenetel,
Belső akadályok, Tervezés)

20
 2023.03.11.

FIGYELEM - KONCENTRÁCIÓ

Hibás és céltudatos összpontosítás

Nyugodt
pszichikai Következetes, Nagyszerű
Céltudatos éberség (izmok könnyed végrehajtás, jó
összpontosítás lazák, nyugodtak, végrehajtás teljesítmény
céltudatos)

Magas pszichikai Hibás

éberség Következetlen,
Hibás végrehajtás,
összpontosítás
(izomfeszesség, hibás
heves szívverés, rossz
végrehajtás
gondolatáradat) teljesítmény

21
 2023.03.11.

Figyelem v koncentráció?

Koncentráció: Összpontosítás:
 hosszú ideig tart  Rövid ideig tart
 3 fő feladata:  Éberségi szintünkkel van
 figyelmünket tartósan kapcsolatban
fenntartsuk,
 irányítsuk vagy módosítsuk a
helyzetnek megfelelően,
valamint
 kizárjuk a zavaró tényezőket

22
 2023.03.11.

A figyelem hullámtermészete -
fluktuálása
 A figyelem nem folytonos, hanem hullámzó,
ingadozó és szakaszos;
 A hullám teljes időtartama 8-10 mp;
 Két jól elkülöníthető szakasza van (pozitív és
Negatív).

Tulajdonságai
1. Összpontosultsága, koncentráltsága (egy bizonyos tárgyra irányultság foka)
 mennyire tudjuk összefogni a lelki energiánkat, hogy egy adott dologra figyeljünk,
 koncentrált/szétszórt.
2. Erőssége (intenzitása) (a koncentrálóképesség mértéke)
 azaz idegenergia-mennyiség, amelyet az adott tevékenységre összpontosítani tudunk.
3. Tartóssága (összpontosítás időtartama, vagyis egy adott tárgyra irányultság időtartama)
 attól függ, meddig tud az optimális góc izgalomban maradni, tehát a sejtek
„munkabírásától
 egyénenként, életkoronként és tevékenységi formánként is igen eltérő lehet,
 „az elterelő ingerek” (az önkéntelen figyelmet kiváltó ingerek) jelentősen zavarják,
 folytonos, tartós/fluktuáló

23
 2023.03.11.

Tulajdonságai
4. Terjedelme
 tág/szűk

5. Megoszthatósága (két vagy több tevékenységen egyidejű

végzése esetén történő figyelemváltás)
 egy adott cselekvés áll a figyelem fókuszában, a többi automatikusan
végzett, vagy tudatilag kevéssé ellenőrzött,
 merev/mozgékony.

6. Átvitel (figyelmünk átirányítása egyik ingerről a másikra)

 szándékos vagy spontán (hirtelen szokatlan inger);
 hiánya a figyelem tapadása

Figyelem irányai (Nideffer)

24
 2023.03.11.

Koncentráció
1. A környezet meghatározó ingereire figyelni – szelektív figyelem
 Teljesítmény alatt a külső fókusz jobbnak bizonyul (különösen a távoli,
mint a közeli ingerekre) – dartsnál inkább a célra, mint a dart röptére
2. A figyelmi fókusz fenntartása meghatározott időben
 De hogyan, ha 5 mp-ig tartunk ki és kb 4.000 gondolat cikázik át a
fejünkben?
 Mentális vagy fizikai fáradtság jelei jelentkeznek előbb?
3. Éber figyelem birtokában lenni és kiszűrni a szituációs és
teljesítményhibákat és szükség esetén képes lenni a figyelmi
fókusz cseréjére
 Golf: edzéseken belső, versenyeken külső fókusz

Figyelmi fókusz-pókusz
 Információfeldolgozás megközelítés
 Az idr-ben nem centralizált, hanem szétszórt – sok gyakorlással az adott
készség hatékonysága javítható
 Figyelmi szelektivitás – „mint a zseblámpa”; 3 típushiba
 Annak a hibája, ha a játék minden releváns elemére igyekszik figyelni (túl széles
fókusz)
 A figyelmet eltereli egy nem fontos elem a fontos elemtől (rossz helyre figyel
 Nem képes a figyelmet megosztani a játék fontos elemei között (túl szűk a figyelem)
 Ahogy a sportoló szert tesz egyre több tapasztalatra a tudatosból megy a tudattalan
felé
 Nemfigyelési vakság (Chabris és Simons, 1999)- a sportoló nem vesz
észre egy szokatlan ingert a feladata elvégzése közben (ellenszere a
rutin)

25

Figyelmi kapacitás megnyilvánulásai
Önkéntelen, nem szándékos -
automatikus:
 reflexszerű,
 indítékai a ható ingerek
sajátosságaiban keresendők
(szokásos intenzitástól eltérő vagy
újszerű inger).
A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják
egymást. A kontrollált folyamatok lekötik a figyelmi kapacitást,
így csökken a figyelem megoszthatósága.
Rendszerek
1-es rendszer (Automatikus)
 Automatikus és gyors
 Nincs tudatos kontroll
 Kevés erőfeszítés
 Pl.:
 Melyik tárgy van távolabb
 Hang irányába fordulni
 Mennyi 2 + 2
 Üres úton vezetni
 Megérteni egy egyszerű
mondatot
 Utálkozó arcot vágni
2023.03.11.
Szándékos (tudatos, akaratlagos) -
kontrollált:
 tudatosan irányított és
szabályozott
 mentális erőfeszítést igényel,
 minden fontosabb
tevékenységhez szükséges,
 hatásfokát több tényező is növeli.
2-es rendszer (Szándékos)
 Erőfeszítést igénylő mentális
tevékenységek
 Összpontosított figyelem
 Választás és koncentrálás élménye
 Pl.:
 Felkészülni a startpisztoly hangjára
 Egy adott személyre figyelni egy partin
 Emlékezet segítségével azonosítani egy
jellegzetes hangot
 Megfelelő módon viselkedni
 Hányszor olvasod egy adott oldalon a b
betűt
 Szűk helyen parkolni
 Adóbevallást készíteni
26
 2023.03.11.

Rendszerek
 2. rendszer felel az önkontrollért: amikor egy automatikus
reakciót felül kell írni
 Tudom, hogy a két vonal egyenlő hosszúságú,
 De nem annak látom! – meg kell tanulnunk ezeket kezelni
 Kognitív illúziók (torzítások): „csak te menthetsz meg”
 Utólagos bölcsesség: amikor hibásan úgy gondoljuk, hogy jobban
kiszámítható volt a verseny végkimenetele, mint valójában
 Igazságos világba vetett hit: amikor úgy gondoljuk, biztos azért
történt valakivel szerencsétlenség, mert megérdemelte
 Csúcs-vég hatás: egy eseménysorozatot (pl.szezon) az alapján
értékelünk, hogy milyen eredményes volt az utolsó időszak
 Néha nem is tudjuk a hibáinkat, mert automatizmusból
jönnek és nem tudatosulnak – mások hibáit könnyebb
észlelni

27
 2023.03.11.

Fegyelmezz v figyelmezz?!
 Belső figyelemzavarók
 A múlt árnyai – „múltkor se sikerült”
 A jövő szellemei – „mi lesz ha?”
 Kontroll – mennyire vagy képes
irányítani
 Nyomás alatti blokk (Choking) –
mindenkinek jön, de mikor és hogyan
jelentkezik? • A blokk következménye
• A blokk mechanizmusa:
 Előzmények • Jelentős visszaesés a
• Szorongás
 Az esemény fontossága teljesítményben (úgy
(kognitív/szomatikus)
érzem, nem megy…)
 Jó magas elvárások • Nyugtalanság (félelem a
• Erősebb kritikai látásmód
 Értékeléstől való félelem hibától)
(nem vagyok elég jó –
(összehasonlítás esélye) • Észlelt kontroll hiánya
mint belső monológ)
 Nem barátságos légkör (mintha nem lenne ura a
• Csökkenő önbizalom
 Túlterheltség képességeinek)
• Belső fókusz

Fegyelmezz v figyelmezz?!
 Belső figyelemzavarók
A belső folyamatok túlelemzése – amikor túlzottan figyelsz arra mit
és hogyan csinálsz (nem automatikus)
 Fáradtság

 Nem megfelelő motiváció

 Külső figyelemzavarók:
 Vizuáliszavaró ingerek
 Zavaró hangingerek

28
 2023.03.11.

Szignáldetekciós elmélet

•van inger + van válasz → találat

•van inger + nincs válasz → kihagyás

•nincs inger + van válasz → téves riasztás

•nincs inger + nincs válasz → helyes kihagyás

Módszerek
 Üvegbúra-módszer Belső Külső
 Kizárni a zavaró külső negatív
ingereket: a pályát egy
üvegbúra fedi le, amelyen (belső monitorozás) (külső monitorozás)
nem jutnak át hangok és Feladathoz A figyelem az izmok A figyelem az idő múlására, a
zajok, átjárhatósága céloknak kapcsolódó állapotára és a légzésre megtett távra, a következő
megfelelően módosítható helyeződik stratégiára helyeződik
 Zseblámpa-módszer:
zseblámpa fénycsóvája
világítja meg a koncentráció (belső

tárgyát Feladathoz figyelemelvonás) (külső figyelemelvonás)

nem
 Self talk és self-feedback és kapcsolódó
Álmodozás,
történő
fejben A figyelem egy külső,
környezeti ingerre helyeződik
kulcsszavak problémamegoldás
 Rutinok

29
 2023.03.11.

ÖNBIZALOM ÉS
MAGABIZTOSSÁG

Önbizalom – túlzott önbizalom

Önbizalom
Önbizalom Beképzeltség
az a meggyőződés, hogy képes
• Jól érzed magad a • Nem érzed jól magad, vagy sikeresen teljesíteni egy
bőrödben de azt mutatod elvárt viselkedést
• Nyitott vagy a • Félsz a
visszajelzésekre visszajelzésektől
• Szereted a • Elkerülöd az igazi
megmérettetéseket versenyeket
• Hiszel a • Úgy érzed hencegned
képességeidben kell vele, milyen jó
• Erős vagy, nem kell vagy
hencegned • Bizonytalan vagy
• Elfogadod a • Idegesít a
visszautasítást visszautasítás

30
 2023.03.11.

Ideális önbizalom
Magas
Teljesítmény
Alacsony

Alacsony Túlzott
Önbizalom

Ha bízok magamban…
 Pozitívabb érzésekkel bírok (izgalom szintjéhez kapcsolódik)
 Fokozottabb koncentráció
 Jobb célkitűzés
 Megnövekedett erőfeszítés
 Jobb játékra vonatkozó stratégiák – inkább megközelítő, mint
elkerülő
 Jobb teljesítmény
 „momentum”

31
 2023.03.11.

Önbizalom multidimenzionális modellje

(Vealey)
 Olyan szociális kognitív konstruktum, amely
inkább vonás-, vagy inkább állapotszerű, és
amely függ az adott szituációtól
 Velaey:
 Állapot önbizalom: bizonytalan, függ a helyzettől
 Vonás önbizalom: biztosabb, a személyiség
részét képezi
 Multidimenzionális: Önbizalom,
 hogy képes használni a fizikai képességeket
 hogy képes használni a pszichés képességeket
 hogy képes használni az észlelési képességeket
(döntéshozás, alkalmazkodás)
 Hogy képes elsajátítani egy új dolgot
 A saját edzettségi szintjében
 (Hogy képes elérni valamit
 Hogy képes önmagát jobbnak látni az ellenfeleitől)

Az önbizalom multidimenzionális modellje

32
 2023.03.11.

Önbizalom és rutin - a Dunning-Kruger hatás

Önbizalom és…
 Önbeteljesítő jóslatok
 Roger Bannister – 4 perc/mérföld
 Elvárásaink
 Placebo
 Anabolikusszteroidok és a súlyemelők
(Maganaris és mtsai, 2000
van ha a 60 kg-os súlyt 50-nek
 Mi
mondjuk?

33
 2023.03.11.

Önbizalom és…
 Az edzők
 Kapcsolat minősége:
 Több időt foglalkoznak azokkal, akikkel szemben magasabb elvárások vannak és
 Pozitívabb, melegebb kapcsolat

 Instrukciók mennyisége és minősége

 A kisebb elvárásokkal bíró sportolóknak engedélyezik a kevesebb edzést
 Kevésbé kitartóan tanítanak nehezebb elemeket

 Visszajelzések minősége
 A magas elvásásokkal bíró felé több dicséret és megerősítés
 Minőségibb információkkal ellátott visszajelzés, míg a kisebb elvárással bíró felé
általánosabb visszajelzés

Énhatékonyság

Teljesítmény
eredmények
 Bandura: „az egyén
azon képességébe Behelyettesít
vetett hite, hogy eléri ő
a teljesítmény egy tapasztalatok
Szóbeli Hatékonysággal
bizonyos szintjét, és kapcsolatos Viselkedés
ez befolyásol olyan megerősítés
elvárások
történéseket,
amelyek hatással Érzelmi és
vannak az életére” fiziológiai
állapot

Imaginációs
tapasztalatok

34
 2023.03.11.

Tanult optimizmus
 Seligman (tanult tehetetlenség)
Változatlanság Átjárhatóság Megszemélyesítés

• A pozitív események • Pozitív események • Személyes

időről időre ismétlik vagy sikerek felelősséget vállalnak
önmagukat befolyásolják a sikerért és a
tevékenységének más fejlődésért
területeit is
• Negatív események
nem történnek meg • A kudarcok vagy hibák • A kudarcokat külső
újra, mivel nagyon ragaszkodnak az okoknak, tényezőknek
elszigeteltek és ritkák eredeti tulajdonítják, amely a
kontextusukhoz. személyes
kontrolljuktól független

Hogyan legyünk optimisták?

A. Adverzitás: Azonosítsd a megpróbáltatásodat
 Fontos verseny előtt vagyok, a párom nem figyel rám, úgy érzem, gyenge
vagyok…
B. Belief: Milyen hiedelmeket hív elő?
 Ha gyengének érzem magam, általában nem megy a verseny, és ha nem
figyelnek rám, csak rosszabb lesz!
C. Konzekvenciák, következmények
 Ezt a versenyt is el fogom rontani, megint úszik egy lehetőség, kidobhatom
a fél éves edzésmunkámat az ablakon…
D. Disputa: Vitatkozz magaddal!
 Stop! Nagy versenyek előtt izgulunk, és akkor nem érzem magam jól, de ez
csak az adrenalin! Amint elkezdődik a verseny formában leszek. Sokat
edzettem…
E. Energetizálás: érezd magad jobban!
 Tudom mit akarok, mindkettőnknek ez a célunk, csak a táncra és a
következő lépésre figyelek, rendben vagyok!

35
 2023.03.11.

Hogyan érveljünk önmagunkkal szemben?

 Általánosítás vagy evidencia?
 Mi bizonyítja a hiedelmet?
 Tudsz rá ellenpéldát mondani?
 Tanult optimizmus = pontosság (érvekkel támaszd alá a pozitív
kijelentést)
 Alternatívák
 Mi váltotta ki a múltbéli rossz élményt?
 Kezeld a negatív tapasztalatot elszigeteltként, keresd meg az
okát
 Csak azokra az okokra fókuszálj, amik megváltoztathatóak
 Következmények
 Még ha a hiedelem igaz is, tényleg olyan drasztikus a
következménye?
 Hasznosság
 Miért jó, hogy ezt gondolom magamról (falánk vagyok –
fogyókúra abbahagyása)

Milyenek a bajnokok?
 Magas szintű arousal (éberség)
önszabályozás (energikus,
ellazult, félelem nélküli)
 Magasabb önbizalom
 Jobb figyelemösszpontosítás
 Kontroll alatt, de erőltetés nélkül
 Sporttal kapcsolatos pozitív
képzetek és gondolatok
 Gondolkodást kontrolláló stratégiák
(problémafelismerő és megoldó szemlélet)
 Jól kidolgozott versenytervek
 Verseny előtti pszichés felkészültségre
vonatkozó tervek
 Jéghegy hatás
 Többszörös áramlatélmény (flow)
 Fantasztikus bizalom a sikerben

 Eltökéltség és elkötelezettség  A környezeti negatív hatások

kiküszöbölése
 Céltudatosság

36
 2023.03.11.

Kognitív eljárások
 Győztes érzés technika
- Legutóbbi csúcsteljesítmény előhívása
- Apró, kapcsolódó részletek összegyűjtése
- Nyolc legfontosabb szempont közös
kiválasztása
- Érzelmi szempontok mellett pozitív üzeneteket
is lehet gyűjteni

 Gondolatstop technika
- Negatív gondolat blokkolása, éles
újrafókuszálás
- Negatív gondolat - nagy, piros stoptábla-együtt
elhalványodik
- Kapcsolható hozzá pozitív állítás (mostantól…)

Sportolói énkép és hatékony célkitűzés TÉR

 Edzésmunka alatt a visszajelzések fontossága

 Negatív és pozitív visszajelzések ugyanolyan
arányban és részletességgel
 Teljesítmény értékelő rendszer (TÉR)
 Évente/félévente a rövid és hosszú távú célok
monitorozásához
 Egyik fajtája: 360 fokos vizsgálat
 Sportolóértékeli önmagát
 Csapattársak értékelik a sportolót
 Edző értékeli a sportolót
 Sportág és életkor specifikus

37
 2023.03.11.

Célkitűzés – SMART Célok Célkitűzés

veszélyei
 Specifikus  Goalodicy (Céldicea szindróma, Kayes):
 Mérhető még akkor is próbálja elérni a célt, ha már
minden ellene szól
 Attraktív
 Hegymászók
 Reális  1953 Yale: a végzősök 3%-a rendelkezett
 Terminizált írott céllal, ők több vagyont halmoztak fel,
mint a maradék 97% - HAMIS
 New York eső és taxihiány (?)
 Ha az ember eléri a célját, visszavesz
 Konkrét célok nagyobb hazugságokra
sarkallnak minket (Ordonez, 2009)
 (tegyél bele mindent kontra csinál meg 3
sorozatot ebből a gyakorlatból)
 Konkrét célok magánéleti problémákhoz is
vezethetnek – tudatos, de boldog?

GRIT
 az elmélet arra hívja fel a figyelmet, hogy a
sok-sok erőfeszítés és a sportág szeretete
az, amely elengedhetetlen.
 környezetnek elengedhetetlen szerepe van!
 Amennyiben az
edző/szülő/csapattársak/barátok számára a
versenyteljesítmény a döntő, vagy ha a
visszajelzések során csak a hibákra helyezik a
hangsúlyt, illetve ha nem észleli azt, hogy a
sportoló motivációja csökken, akkor a Grit
nehezebben alakul ki

38
 2023.03.11.

Mentális állóképesség
 egy olyan képességet takar, amely segíti a
sportolót abban, hogy egyenletes, magas
teljesítményt nyújtson, a kihívások nagysága
és a nehézségek dacára (Gucciardi és mtsai,
2017)
 szükséges hozzá az
 önbizalom, másrészt a
 kontroll érzete, az, hogy te irányítod a dolgokat,
ezentúl szükséges az
 elkötelezettséged a sportágad és céljaid iránt,
végül pedig
 egy kihívás
 Függ: életkor, rutin, környezet

39
 2023. 03. 04.

Csapatsportok pszichológiája

Csapat vagy csoport?

Csapat Csoport

• Világosan beazonosított ellenfél / • A „másik” csoporttal szemben

vetélytárs
• A csapat csapat-tennivalókkal
rendelkezik
• Szerepek, kérdések (hogy tudok
hozzájárulni a csapat sikeréhez?,
hogy tudom segíteni a társaimat?)
• A csapat innovatív
• A csapat közreműködőbb
• A csapatban interdependens
egyének vannak.
• A csapat élvezi, amit csinál
• A csapat keresi a kihívást
definiálják önmagukat
• Kevésbé tisztázott szerepek
• Stagnáló
• Autokratikusabb
• Csoportban az egyének
independensek
• A csoport tolerálja azt, amit
csinálnal
• Kerülik a kihívásokat

1
 2023. 03. 04.

Csapat jellemzői
• Közelség
• Érzelmi és fizikai
• Együtt utazás és étkezés, szezonon kívüli találkozók, együttes bemelegítés, nincs mobil együttes foglalkozások
alatt
• Megkülönböztethetőség:
• Mez, szurkolótábor, saját rutinok, szabályok
• Létszám
• Kis csapat – nagyobb összetartás, de zártabb és nincs helyettesítés (fáradás és sérülés), nincs versengés
• Nagy csapat – hatékonyabb (státuszharc és helyettesítés), de nagyobb belső dinamika (klikkesedés,
kommunikációs nehézségek…)
• Stabilitás
• Meddig vannak együtt? Fluktuáció?
• Normák és szabályok:
• Saját norma és szabályrendszer
• Újoncok és új értékrendek
• Edzők és új értékrendek
• Csapat belső magjának szabályai

A csoportkohézió
kialakulásának faktorai
Carron

2
 2023. 03. 04.

Kohézió típusai – mi teszi a csapatot

elégedetté?
•Feladatkohézió – cél az eredmény = feladatmotiváció
•Csapatkohézió – cél a jó kapcsolat/ csapathangulat = szociális
motiváció

•Williams és Hackers elmélete: kohézió érzete is vezethet

elégedettséghez, nemcsak a sikeres teljesítmény
kohézió kohézió

megelégedettség Sikeres megelégedettség Sikeres

teljesítmény teljesítmény

Szerepek a csapaton belül

• Szerepek • Szerepek tisztasága
• A vezető • felelősségi kör (azaz egy játékosnak
• formális (hivatalos) és informális milyen szerepei vannak a csapatban),
(kommunikáción alapuló) • a szerep viselkedési készleteivel – azaz az
• A végrehajtó/ a követő: önbizalom és ehhez szükséges viselkedési formákkal,
kezdeményezőkészség alacsonyabb • a szerep értékelés kritériumaival – azaz
• Az elszigetelt: képesség, értékrend, hogyan, mi alapján fogják őket értékelni,
önértékelés, kommunikáció és
hatékonysága, hozzáállás miatt • milyen következményei lesznek abban az
• A bűnbak: kudarc felvállalása helyett egy esetben, ha nem tudnak megfelelni az
egyén kiemelése elvárt szerepnek
• Az extrém/különc • Szerepkonfliktusok,
• Sztár • Szerepek közötti: apa és edző
• A támogató • Szerepeken belüli: csapatember v
• A sötét erő önérvényesítés
• Szerep túlterheltség
• Mennyi területen kell megfelelni?

3
 2023. 03. 04.

Csoportfejlődés - Tuckman

1. Alakulás 2. Viharzás
(Forming) (Storming)
• Feladatorientált • Munka megkezdése
• Célok, irányok ismertetése • Csapat önmagára koncentrál
• Tagok „próbálgatják” egymást
• Elvárások
• Szerepekért, pozíciókért, befolyásért
• Információátadás való küzdelem
• Időbeosztás • Stílus és személyiségbeli különbségek
kiütközése
• Erőforrás elosztás • Konfrontálódás, konfliktusok
• Tagok bizonytalanok egymás felé • Későbbi probléma megoldási
módszerek kialakulása
• Ismerkedés időszaka • „Harc” az elfogadásért

4
 2023. 03. 04.

3. Normaalkotás 4. Teljesítés, működés

(Norming)
• Csoportkohézió, kooperáció,
elköteleződés kialakulása
• Elfogadott viselkedési jegyek
letisztázódása
• Formális és informális szabályok
megszületése
• Közös értékek kialakulása,
KIMONDÁSA
• Bizalom, erős informális kapcsolatok
kialakulása
(Performing)
• Valódi munka
• Mindenki érti a feladatát
• Erőforrások elosztása megtörtént
• Közös normák és szabályok
szerinti működés
• Tényleges koncentráció a
feladatokra

5. Levezetés (Adjouring)

• Elért teljesítmény felett érzett

örömben van bánatban való osztozás
• Értékelés, reflexió, tanultak
összegzése
• Jutalmazás, ünneplés
• Elbúcsúzás, elkülönülés
• Kohézió elvesztése
• De lehetőség továbblépésre, új
feladatok végrehajtására, a
csoportfolyamatok újraindulására

5
 2023. 03. 04.

Csapat szociálpszichológiája - Az egyéni játékos

teljesítménye
• Társas serkentés és gátlás (Triplett és Zajonc)
• a sportolók teljesítménye javul/romlik, ha van mellettük valaki, akivel össze tudja hasonlítani a
teljesítményét
• Mitől függ? - Feladat nehézsége
• Rutinos, begyakorolt feladat = serkent
• Nehéz/új/nem begyakorolt helyzet = gátlás

• Kollektív Erőfeszítés Modellje: a játékosok erőfeszítéseit három tényező határozhatja meg:

1. az elvárásaik (azaz mit gondolnak, mekkora erőfeszítést fognak tenni a cél érdekében),
2. a közreműködésük mértéke (azaz mit gondolnak, mekkora szerepük van a végeredmény elérésében)
3. és a valenciát (azaz mennyire fontos vagy milyen jelentőséggel bír számukra az adott verseny).

• Szociális kompenzáció: kezdő csapat bizonyos tagjai húzták ki a bajból a csapatot és játékukkal
nemcsak a mérkőzés állását fordították meg, hanem a többiek számára is serkentőleg hatottak
• A játékos tisztában van azzal, mennyire fontos ő
• Köhler-hatás: a kevésbé kiemelkedő játékosok erőfeszítése növekszik meg a többi csapattárshoz
képest (motivációnyereség) –
• kölcsönös függőség esetén (csapatvívás, gyorskori váltó…)
• A gyengébb játékos az erősebb szintjét teszi meg nívójának, de nem túl nagy telj. különbség!

Csapat szociálpszichológiája – Csapat

teljesítménye • Társas lazsálás (Ringelmann hatás)
• Steiner: Tényleges teljesítmény= motivációvesztés +
koordinációvesztés
• Motivációveszteség:
• szociális lustaság, társas gátlás,
• nem közös célok, eltérő egyéni és csapatcél,
• önbizalomhiány,
• Elvárások (viszonyítási célok és balek hatás - ha ő
sem küzd, nehogy már én vigyem el a hátamon…)
• Koordinációs veszteségek
• Eredménytelen taktika, kommunikáció (potyautas
probléma – ha ő is lazsál, akkor én is megtehetem)
• Hellpach féle kiegyenlítődési jelenség: erős teljesítményű
játékosok meggyengülnek és a csapat középszintjéhez
igazodnak, míg a gyengébbek felzárkóznak
• Sztahanov módszer: az erőset kiemeljük és azt tesszük
meg normává
• Közös döntések az összteljesítmény növelésére
• Hiányzik a versengés csapaton belül
• Nincs összehasonlítás és anonimitás van
• „minek küzdjek, ha mások sem küzdenek, nem
akarok én lenni a balek” (balek hatás)
• „ha a csapatkapitány is leejti a teljesítményét,
akkor én miért tegyenek bele mindent?”
(potyautas probléma)
• Nem éri meg erőlködni
• Nem vállalja a felelősséget
• Csapatnagyság (túl nagy) és viszonyító célok is
(„ezért minek küzdeni?”)
• Elkerülése: Szinergia
• Központban a csapat teljesítménye, de
kiemelve a személyes hozzájárulásokat
• Videózással feltárni a lazsálást
• Nyílt beszélgetések és célok

6
 2023. 03. 04.

Csapategység vizsgálata
• Szociometria
• Szociális hálózat
• Sztár
• Perem
• Pár/klikkek/sor…

• Funkciók (vezetés, kreativitás, gyorsaság, hatékonyság…)

• aki lelkesít,
• Aki irányít, fegyelmez
• a legtehetségesebb,
• a legerősebb/leggyorsabb/leglegebb,
• aki a legjobban lehúz …

• GEQ
• Szociális kohézió – feladat kohézió
• Személyes részvétel - csapategység

Csapatkapitány, mint vezető

Vezetői szerep Meghatározás
A csapatkapitány segít a csapat céljainak elérésében, ő az, aki a pályán irányít, játékával
Feladatközpontú vezető példát mutat. Bizonyos esetekben segíti a csapattársait azzal, hogy visszajelzést ad a
teljesítményükről, tanácsokkal látja el őket.
A csapatkapitány irányítja a csapatot a pályán kívül is. Figyel arra, hogy megfelelő
Szociális vezető kapcsolatokat építsen ki és jó hangulat legyen a csapaton belül. Segít a belső konfliktusok
feloldásában, ő az, akiben a többség megbízik.

Ő az, aki képes lelkesíteni a csapattársait a pályán. Bátorságot ad másoknak, hogy merjenek
próbálkozni és ösztönözheti őket arra, hogy lépjenek túl saját határaikon. Ő az, aki képes a
Motivációs vezető
csapat érzelmeit irányítani és megfelelő mederben tartani, hogy a csapat a legjobb
teljesítményét tudja nyújtani.

Ő az összekötő kapocs a csapat és a külvilág között. Ha a médiával, vagy a szponzorokkal kell

Külső vezető fenntartani a kapcsolatot, ő veszi kezébe az ügyeket. Ő képviseli a csapat érdekeit a vezetőség
felé, valamint ő kommunikálja a vezetőségtől érkező információkat is a játékosok felé.

7
 2023. 03. 04.

Nézők hatása
• Milyen a szurkolói közeg
• Hatással van a játékos
• Fiziológiai változóira (pl.: szívteljesítmény), és
• Pszichés/kognitív működésére is befolyással lehet (pl.: hogyan észlelik a teljesítményüket és
önmagukat)
• Hazai pálya?
• A verseny helyszíne: a szurkolók mennyisége, a pálya sajátosságai, hanem a nézők
szurkolási jellegzetességei (hangerő, stílus…)
• Kritikus pszichológiai és fiziológiai állapotok: hazai pályán lévő játékosok/edzők
magabiztosabban érezhetik magukat, és alacsonyabb állapotszorongással
jellemezhetők, mint idegenbeli játékosok.
• Kritikus viselkedésbeli állapotok: előfordul, hogy idegenben az edzők inkább védekező
stratégiákat választanak, mint hazai pályán. A csapatok a védekező játékukban
kevésbé különböznek, de a hazaiak asszertívebben támadnak

Bullying a csapaton belül

• Bullying: az ismételt káros agresszív és/vagy
erőszakos viselkedés megjelenése
• direkt módon, az áldozatot közvetlenül
támadva, vagy
• indirekten, másokat bevonva a
kiközösítésbe, manipulálva őket
• formái a következők lehetnek:
• szóbeli (sértegetések és beszólások),
• fizikai (testi bántalmazás, vagy károkozás)
• kapcsolati (kirekesztés, pletyka)
• nonverbális (zaklató üzenetek, bántó
kézjelzések)
• rasszista, szexista vagy homofób
(megjegyzések, akár humorba ültetve)
• A sportolói bántalmazás lehetséges jelei:
• Megmagyarázhatatlan vagy indokolatlan
sérülések (pl. zúzódások, rándulások,
törések)
• Teljesítménycsökkenés
• Rémálmok vagy alvászavarok
• Negatív énkép
• Bizalmatlanság
• Intenzív düh vagy harag
• Önkárosító gondolatok vagy tettek
• Rossz hangulat, szomorúság, visszahúzódás
• Új kapcsolatok kialakításának nehézségei
• Drog- vagy alkoholfogyasztás
• Bizonyos helyek elkerülése (pl. edzőterem)
• Viselkedés megváltozása
• Félelem bizonyos személyektől (pl. edzők,
szülők, kortársak)

8
 2023. 03. 04.

Étkezési zavarok és a sport

Típusai
• Nincs szignifikáns eltérés sportolók és nem sportolók közt, ha az életkort
vizsgáljuk
• Sőt
• Egyetemista sportoló nők kevésbé vannak kitéve az evési zavarok kockázatának, mint az
egyetemista, de nem sportoló nők
• Egyetemista sportoló nők elégedettebbek a testképükkel így kisebb a kockázat
• DE! veszélyezettebbek
• esztétikai sportot űzők
• Súlykategóriás sportok
• Hosszútávfutók
• Vagy ahol a külső megjelenés és a testsúly számít
• Fiatal sportolók 59%-a elégedetlen a testképével
• Élsportolók nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a sportolók és a nem
sportolók

1
 2023. 03. 04.

Fontos infók
• Az evészavarok súlyos betegségek életveszélyes testi és pszichológiai
komplikációkkal.
• Nem függ nemtől (bár versenyző nőknél magasabb az étkezési zavarok
száma, mint a férfiaknál)
• Testsúly nem releváns – normál testsúlyút is érinthet
• Súlyos orvosi szövődményekkel
• Az evészavarok nem önként választott zavarok, hanem biológiailag
megalapozott súlyos betegségek.

Magabiztosság

Testképpel kapcsolatos
aggodalmak
- Éntudat
Tapasztalatok a testsúlyra - Félelem a súlygyarapodástól
érkező nyomással - Vékonyság iránti vágy
Figyelem
kapcsolatban:
- Edzők
- Szülők
Sportolói
- Játékvezetők
teljesítmény
- Csapattársak
- Sportolói környezet
Testsúly kezelési stratégiák Motiváció
- Diéta
- Kompenzáló viselkedés
Megcélzott intervenciós - Szabályok az edzésre,
terület étkezésekre
Attitűd

2
 2023. 03. 04.

Petrie és Greenleaf szociokultúrális modellje

Átvett
Sportkörnyez Negatív magatartásminták
et felől érkező érzelmek (család és kortársak)
nyomás

Testtel való
Internalizáció elégedettség
Társadalom
felől érkező
nyomás Az étrend
korlátozás
Izmosság a
iránti
vágy

Testkép a sportban
• Társadalmi nyomás – milyen egy szép sportolói test?
• Sportkörnyezet felől érkező nyomás
• Sportágak közti eltérés
• Testsúly és eredmény összekapcsolása
• Testsúly és mozgástanulás összekapcsolása (plusz serdülés)
• Kevés textil…
• Társas összehasonlítás
• Étkezés kontrollja és az ahhoz való hozzáállás

3
 2023. 03. 04.

Nyomás a testsúlyra
Mi válthat ki nyomást a
• 20 kérdésből álló kérdőív testsúlyra?
• A csapatomban/sportágamban előfeltétel egy bizonyos - Testsúly kategóriák
testsúly - Testsúly, mint
• A csapatomban/sportágamban van súlylimit elérendő cél
• Csapattársaim jelzik felém, ha felszedtem egy kis pluszsúlyt - Mérlegelés
• Edzőm bátorítja a csapatunk női tagjait arra, hogy testsúlyukat - Kommentárok a
az átlagos testsúly alatt tartsák testsúlyra
• A csapatunk legkisebb súlyú tagjai megkülönböztetett vonatkozóan
előnyökkel bírnak - Kevés textil
- Tükör
• Faktorok - Teljesítmény-testsúly
• A sport/edző/csapattársak felől érkező összekapcsolás
• Testsúlyra és a megjelenésre vonatkozó tudatosság
• A testsúly és a megjelenés fontossága
• Testsúly határ

SCOFF kérdőív (Berczik, 2015)

Válaszolj az alábbi kérdésre igennel, vagy nemmel.

1. Meghánytatja magát, mert kellemetlenül tele van?

2. Aggódik amiatt, hogy elveszti a kontrollt afölött, hogy mennyit eszik?
3. Fogyott-e 5 kg-nál többet az elmúlt 3 hónapban?
4. Kövérnek érzi magát, amikor mások azt mondják, túl sovány?
5. Elmondhatja-e magáról, hogy az étel uralja az életét?

Ha két vagy több kérdésre igennel válaszoltál érdemes lehet komolyabban

utánanézni az evés-, vagy testképzavar lehetőségének és szakmai segítséget kérned.

4
 2023. 03. 04.

Étkezési zavarok típusai

• Anorexia nervosa • Feederism (etetés)
• Binge/Purgáló típus • Zsír fetisizmus
• Megvonó, önsanyargató típus • Az etetés szexualizálja a testzsírt, az
evést és hízás
• Bulimia nervosa
• Water addiction –aquaholism
• Falászavar (binge eating disorder)
• Falásroham, súlycsökkentő
manipuláció nélkül
• Orthorexia nervosa
• Egészséges étel függőség
• Testzsírfóbia (testépítő típusú
evészavar)
• Purgáló zavar
• Gyakori hányások túlevés nélkül

Testképzavarok
• Izomdiszmorfia
• Alias inverz anorexia
• Túlságosan soványnak látja magát
• Adonisz komplexus
• Nem betegség, de kockázati tényező
• A férfitest megszállottságának titkos krízise
• Manorexia
• Anorexia nervosa férfiaknál
• Diszmorfofóbia
• Egy testrészét eltúlzottnak látja
• Fatorexia
• Aki vékonynak látja magát, de nem az

5
 2023. 03. 04.

Étkezési zavarok típusai

• Főként fiataloknál • „Rágás és kiköpés” szindróma
• Pica • Étel ízét élvezi a fogyókúrázó, de
• Sóvárogni valami olyan után, ami nem kiköpi h ne hízzon
ehető (kréta, szappan, homok…)
• Ruminatio • Diabulimia
• Gyomortartalom felöklendezése és • Cukorbetegeknél fogyás miatt nem
lenyelése adja be az inzulint
• Szelektív evés szindróma • Drunkorexia
• Ételfóbia • alkohollal fogyás
• Éjszakai evés szindróma • Anorexia Athletica v hypergimnasia
• A reggeli anorexiát éjszakai habzsolás • Túlzott és megszállott edzés
követi. A betegséget az • Kontroll
álmatlansággal (insomnia) kötik össze
• Kalóriaszámlálás
• Nem élvezi a sportot, inkább a „kell”
dominál

Mi okozhat gondot?
• Testtel való elégedetlenség
• Gyakori testsúlymérés (lehetőleg mások előtt)
• Felcserélődő szerepek csapdája + túlzott elvárások
• Szexualizáció, tárgyiasítás
• Trauma: lehet sporthoz kötődő v nem kötődő
• Sérülés
• Karrier átmenet

6
 2023. 03. 04.

Női sportolók hármas szindrómája/ női

atlétatriász
• Kis mennyiségű hozzáférhető • Jelek:
energia • Súlycsökkenés
• testzsír mennyisége • menstruációs ciklus felborulása,
• (Táplálkozási zavarok) periódusok kimaradása
• Menstruációs rendszertelenség • kimerültség,
• koncentrációs készség romlása
• (Amenorrhea - menstuációs
vérzéskimaradás) • csontrepedések amik akár
különösebb sérülés nélkül is
• Ösztrogénszint csökken, menstruációs kialakulhatnak
ciklus szabálytalan
• izomsérülések
• Csontritkulás
• Alacsony ösztrogénszint
• Alacsony kálciumbevitel

RED-S – relatív energiadeficit a sportban

• 2014-es fogalom
• Nemcsak a nőket érintő probléma a „kis mennyiségű hozzáférhető energia
• Akkor lép fel, ha a sportoló TARTÓSAN kevesebb energiát visz be, mint amennyit felhasznál a napi
edzése során
• Kihat a:
• Menstruációs ciklusra
• A csontok egészségére
• Az immunrendszerre
• A teljesítményre
• Sérülés nagyobb kockázata
• Csökkent kognitív készségek
• Csökkent edzésteljesítmény
• Koordinációs problémák
• Koncentrációs problémák
• Ingerlékenység és depresszív tünetek
• Izomerő csökkenése
• Étkezési zavarokkal küzdő versenyzők veszélyeztetebbek

7
 2023. 03. 04.

Sérülés, túledzettség, kiégés

„A sportban a legnagyobb és legfájdalmasabb vereségeket nem az

ellenfelektől, hanem a sérülésektől szenvedi el az ember”
Novak Djokovic

A sportolók, mint szuperhősök (?)

1
 2023. 03. 04.

Mentális erő

Hardiness

2
 2023. 03. 04.

Támogató környezet

Edző sportoló kapcsolat

3
 2023. 03. 04.

Mi a sportolók kriptonitje?
• Mentális problémákra hajlamosító
tényezők
• Zaklatás és bántalmazás
• Túledzettség
• Sérülés és betegség – és az erre adott
válasz, rehab
• Átmeneti időszakok, korszakváltások
• Alacsony mértékű támogatás
• Negatív életesemény
• Ellenállás a segítségkérésre

4
 2023. 03. 04.

A sportolók ára

Sportolókat érintő leggyakoribb mentális

problémák
• Depresszió és ehhez kötődő szimptómák
• Szorongási zavarok
• Bipoláris zavar
• Hiperaktivitás és figyelmi zavar
• PTSD vagy más traumához kötődő zavar
• Agyrázkódás
• Alvási zavarok
• Étkezési zavarok
• Függőségek
• Öngyilkosság

5
 2023. 03. 04.

Hogyan segíthetünk? Macro: szövetség, média…

- Etikus sport
- Jövőkép
Macrosystem - „nemcsak a győztes számít”

Exo: Klub, közvetlen sportközösség

- Megfelelő sportkörnyezet
Exosystem - Wellbeing
- Szakemberek felkészítése
- Etikai kódex

Microsystem Micro: Edző, szülő, sporttársak, sportszakemberek

- Érzelmi támasz
- Pszichológiai felkészítés
- Kontrollált felkészítés

A sportoló: hozzáállása, megküzdése

Sportoló - Kettős karrier
- Egyéni fejlődés

6
 2023. 03. 04.

Dopping

7
 2023. 03. 04.

Dopping
• Külső motiváció ereje?
• Környezet szerepe? – elérhető,
elfogadott?
• Milyen funkciót tölt be az adott
doppingszer?
• Környezet nyomása?

Sérülés

8

Sérülést kiváltó tényezők
• Fizikai faktorok
• Túledzettség
• Kimerültség
• Rehabilitációban az időveszteségek
18%-a pszichoszociális tényezőkre
vezethető vissza
• A rehabilitációs szakemberek 80%-a
foglalkozik a munkája során érzelmi
és viselkedésbeli tényezőkkel
• Szociális faktorok
• A fájdalom kimutatásának szociális
tényezői – szenvedhet v lehet-e
bizonytalan a férfi/sportoló?
2023. 03. 04.
• Pszichológiai faktorok
• Stressz keltő helyzet (verseny,
pódiumedzés, rossz teljesítmény)
• Emelkedett állapotszorongás
• Megváltozott figyelmi fókusz
• Izmok állapota nem ideális
• Személyiségi tényezők
• Alacsony éntudat (?)
• Ami biztos: optimista, jó
önértékeléssel rendelkező, aki
„szívós” (hardiness), akinek a
vonásszorongása alacsony, kevésbé
sérül
9
 2023. 03. 04.

Sérülés + stressz
• Nemcsak a pályán, hanem a magánéletben is!
• Párkapcsolat
• Család
• Iskola
• Barátok
• Pénzügy
• Hétköznapi bosszúságok

• Stressz kezelő tréning sérült sportolók számára – mitől félnek?

• Nem annyira a fizikai oldal: bizonytalan diagnózis, elrontott műtétek, fájdalom
• Hanem a pszichológiai hatástól: hogyan hat a céljaikra, látni másokat jól teljesíteni,
újrasérülés lehetősége
• És a szociális oldaltól: háttérbe szorul, izolálódik, rossz kapcsolat a csapattal

10
 2023. 03. 04.

Sérülés – a mítoszok nyomában

• A sportoló mindig 110%-ot nyújt - a

„sebezhetetlenség” tévképzete
• A sérült sportoló nem sportoló –
• A fájdalmat el kell viselni!
• A fájdalom a sport része! (azaz
természetes)

Sérülésre adott reakciók

• A gyász 5 szakasza
• Tagadás:
• „Nem szakadt, csak húzódott/ ha
jövő hétig nem változik, megyek
orvoshoz”
• Harag
• „Nem igaz, hogy pont most!” „Ha az
edző rendesen melegítene, akkor…”
• Alkudozás
• „Két hónap helyett egy hét oké?”
• Depresszió
• Elfogadás és újratervezés
• Sportsérülésre átfordítva
• Sérüléshez kapcsolódó
információk begyűjtése
• Érzelmi zűrzavar és reaktív
viselkedés
• Szélsőséges érzelmek: izolációtól az
agresszív kitörésekig
• Pozitív szemléletmód és
megküzdés:
• elfogadja, hogy sérült, optimista a
kilátásokat illetően

11
 2023. 03. 04.

Ha gond van…
• Érzelmi fásultság és elkerülés: • A trauma újraélése:
• Tolakodó gondolatok
• Nem tudja előhívni a sérülés emlékét • Emlékek betörése vagy rémálmok
• A sérülést okozó helyzetekhez • A traumatikus eseményhez
hasonló helyzetek elkerülése kapcsolódó érzelmek vagy képek
hirtelen áradása
• Elkülönülés
• Depresszió
• Bűntudat • Fokozott izgatottság:
• Szomorúság, bánat • Izgatottság, szélsőséges érzelmek
• Megváltozott időérzékelés • Túlzott reakciók, ideértve a hirtelen
fellépő dühöt
• Általános szorongás
• Álmatlanság

Szövődmények
• Az identitás elvesztése
• Ha nem tudok visszatérni, ki vagyok én?
• Az edzők támasza segíti az intrinzik motiváció megtartását
• Félelem és szorongás
• Felépülök-e?
• Újrasérülhetek-e?
• Megmarad-e a helyem?
• Önbizalom csökkenése
• Motivációt is viheti magával
• Teljesítmény csökkenése
• Csökkent önbizalom és kimaradt edzések – változó elvárások

12
 2023. 03. 04.

A „ kétvégű mankó” - csoportfolyamatok

• Hogyan reagál a csapat a sérült
sportoló jelenlétére?
• Aki fél a sérüléstől – az érzés
felerősödhet
• Kispados számára lehetőség – de
meddig?
• Hogyan reagál a sérült sportoló a nem
sérültekre?
• A sérült sportoló milyen visszajelzéseket
kap?
• A sérült sportoló hogyan reagál arra a
játékosra, aki „megkapta a helyét”?

Mire figyeljünk?
• Ha a sportoló zavarodott vagy dühös
• Minden kérdése arra vonatkozik, mikor térhet vissza
• Ha tagad (nem is komoly…)
• Ha túlzásba viszi a teljesítménye dicséretét
• Ha egyáltalán nem panaszkodik a fájdalomra
• Ha bűntudata van, mert „cserben hagyta a csapatot/edzőt…”
• Ha elfordul a számára fontos személyektől
• Gyakori hangulatváltozás

13
 2023. 03. 04.

Rehabilitáció 3 szakasza

• Segíteni megküzdeni az érzelmekkel, amit a sérülés vált ki

Sérülés vagy
betegség

• Segíteni megtartani a sportoló motivációját

Rehabilitáció • Benntartani a rehabilitációban
és felépülés

• Támogatás mindaddig, amíg a sportoló vissza nem szerezte

Visszatérés a a régi formáját (mind fizikailag, technikailag és mentálisan)
teljesség felé

Teljesítményprofil – a helyzetértékelés
jegyében • Önbizalom
• Motiváció
• Elvárások
Teljesítményértékelő profil
• Szorongási szintje
• Fájdalom toleranciája
• Társas támogatás mértéke
• Mozgás terjedelme
• Erő,
• Állóképesség,
• Koordináció,
• Egyensúly,
• Napi aktivitás,
• Alvás minősége
• Sportban való részvétel

14
 2023. 03. 04.

Poszttraumás növekedés
• Egy traumatikus,(testi és/vagy lelki)
értelemben sérülést okozó eseményt
követően az egyén pozitív változásokat
tapasztal, és személyiségfunkciói
magasabb szinten működnek
• Mi kell hozzá? Hardiness! (Szívósság)
• Érzelmi támasz – tud beszélni róla, nincs
frusztráció/megjátszás
• Pozitív átkeretezés – gondolatbetörések ellen

Kiégés és
túledzettség

15
 2023. 03. 04.

Út a túledzettségig
A: Pozitív túledzettség
(ha megvan a feltöltés)

Overload
Overtrain Over-reaching B: Fenntartott állapot
(edzésterhelés
(túledzés) (túlterhelés) (nincs változás)
-növelés)

C: Negatív túledzettség, kiégés

(csökkenő teljesítmény,
Megtervezett, magas Néhány napig vagy Ideiglenes „staleness”)
volumenű és magas néhány hétig tart, az teljesítmény
intenzitású edzés, felkészülés fontos része visszaesés:
amely után pihenő a határok 72 óra – 2 hét
szakasz következik megismerésére.
Egyénileg változó!

Burnout
• Jelei:
• Érzelmi és fizikai kimerültség:
csökkenő energiaszint, érdeklődés és
bizalom
• Csökkenő önértékelés, a rossz
teljesítmény érzése, hibákra adott erős
reakciók és depresszív állapot
• Devalválódás és deperszonalizáció

16
 2023. 03. 04.

A sportolói
burnout
integrált
modellje

A sportolói kiégéshez kapcsolódó tényezők

• Helyzeti tényezők • A helyzet kognitív értékelése

• Konfliktusok • Észlelt túledzettség

• Csökkenő kontrollérzet, függő viszony • Kevés értékelhető eredmény
• Magas szintű elvárások • Hiányzó örömérzet
• Kevés szociális támasz és kapcsolat • Értelmetlenség érzete és az aktivitás
• Időnyomás értéktelenedése
• Szülői bevonódottság: szigorú, negatív és • Krónikus stressz
nem következetes visszajelzések • Tanult tehetetlenség
• Edzői bevonódottság: negatív és nem • Identitáskrízis
következetes visszajelzések • Nem elégedett az életével
• Sérülés • Nyomasztó érzés, „csapdába csalva”
• Edzések: ismétlődő, nagy volumen és sok-
sok verseny

17
 2023. 03. 04.

A sportolói kiégéshez kapcsolódó tényezők

• Pszichológiai és pszichofiziológiai
válaszok
• Csökkenő motiváció és koncentráció
• Súlynövekedés vagy csökkenés
• Betegség, sérülékenység
• Türelmetlenség és levertség
• Rossz alvásminőség
• Düh és ingerlékenység
• Unalom
• Izomfájdalom
• Fáradtság, kimerültség
• Viselkedésbeli válaszok
• Fizikai kilépés
• Emocionális kilépés
• Pszichológiai kilépés
• Csökkenő teljesítmény
• Játék közben feladja, kivonulás
• Rigid, nem megfelelő viselkedés
• Csökkenő iskolai teljesítmény
• Személyiségbeli problémák
• Kevesebb instrukció
• Kevesebb személyes kapcsolat
• Kevesebb edzésszám

Személyiség és motivációs tényezők

• Magas vonásszorongás
• Csökkenő önértékelés és észlelt kompetencia
• Versengő hozzáállás: félelem a hibáktól és a rossz teljesítménytől
• Egydimenziós énkép
• Az elismerés magas igénye
• Alacsony asszertivitás
• Önkritika
• Perfekcionizmus
• Alacsony frusztrációtűrő képesség
• Alacsony észlelt kontroll

18
 2023. 03. 04.

Hogyan előzzük meg?

• Figyeld a jeleket
• Beszéljetek róla
• Támogasd az autonómiát
• Tűzzetek ki rövidtávú célokat – a gyors, pozitív visszajelzésért
• Tűzzetek ki egy kis szünetet relaxálni
• Mutass pozitív jövőképet (reálisat, ami a sportoló irányítása alatt van)
• Kezeld a verseny utáni érzéseket
• Légy támogató
• Próbáld meg háttérbe tenni a saját érzéseidet és a sportoló érzéseire reagálj
• Érzésekkel nem lehet vitatkozni ☺
• A visszajelzéseid legyenek mentesek az érzésektől és legyenek reálisak

19
 3/4/2023

MOTIVÁCIÓ

Mi is az a motiváció?
Motiváció

Elsődleges motívumok:
önfenntartási motívumok Másodlagos motívumok:
a társas motívumok és Teljesítménymotiváció, akadályok
legyőzéséből származó öröm:
a kíváncsiság. sikerkeresés és kudarckerülés
az embereknél és az állatoknál egyaránt
megtalálhatók, fajfenntartás céljából

Nem homeosztatikus =
Homeosztatikus =
társas motívumok Affiláció szükséglet:
önfenntartáshoz Hatalomszükséglet:
szexualitás, az Mások társaságának
éhség, a szomjúság és a Dominancia gyakorlására,
utódgondozás, támadó és keresése, szociális
hőmérséklet-szabályozás befolyásra való igény
a menekülő viselkedés kapcsolatok és
interakciók igénye

1
 3/4/2023

Mi is az a motiváció?
Fogalmak
4. Ösztönző (incentív)
1. Homeosztázis
Olyan környezeti inger, aminek szerepe van a viselkedés motiválásában
A belső környezet dinamikus állandósága
Ez a motívum tárgya, célja

2. Szükséglet
5. Célirányos viselkedés
Optimális állapottól való eltérés, hiány a
szervezetben A cél szelektív észlelése

Cselekvés → hiány megszűnése Reakciósémák aktívvá válnak

appetitív viselkedés, az örömkeresés, megközelítő ill. elkerülő
viselkedés
3. Késztetés (Drive)
Szükségletet csökkentő viselkedésre indít
6. Telítődés (kielégülés)
Pl. szomjúság, éhség, szexuális vágy
A motivált viselkedés csökkenése a cél elérését követően

Motívum

Szükséglet erőssége Környezeti ráhatás

Motívumok
erőssége

Viselkedés

2
 3/4/2023

A büntetés hátrányai

• A büntetett viselkedés nem szűnik meg

örökre, csak gátlás alá kerül – a
fenyegetés megszűnése után visszatér
• A büntetés agressziót vált ki – azt sugallja,
hogy a konfliktusokat agresszívan kell
megoldani
• Félelmet kelt, ami nem kívánt
viselkedéshez vezethet, lásd iskolától való
félelem, tanult tehetetlenség, depresszió
• Nem segíti elő a kívánt viselkedést –
jutalmazásnál egyértelmű, hogy melyik
viselkedés vált be, a büntetésnél nem
5

Maslow piramis
FEJLŐDÉSMOTÍVUM

(TRANSZCENDENCIA SZÜKSÉGLET)
ÖN-MEGVALÓSÍTÁS = Csúcsélmény
Személyes fejlődés, alkotásvágy
(KOGNITÍV SZÜKSÉGLETEK )
(ESZTÉTIKAI SZÜKSÉGLETEK )
MEGBECSÜLÉS SZÜKSÉGLETE
Önértékelés, önbizalom, büszkeség

HIÁNYMOTÍVUM
TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK
Szeretet, megértés, elfogadás, tisztelet,
Valakihez való tartozás

BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETE
A fizikai, pszichés ártalmaktól való védelem,
Védettség; szervezettség; állandóság; bizalom

FIZIKAI (ALAPVETŐ) SZÜKSÉGLETEK

Táplálkozás, folyadék, hőmérséklet, levegő, pihenés, alvás, mozgás,
Ürítés, tisztálkodás, ruházat

3
 3/4/2023

Herzberg kétfaktoros modellje

Elégedetlenséget (higiéniás) okozó tényezők

•Fizetés, munkafeltételek,státusz, munkahelyi biztonság,
vezetési stílus
•Az elégedetlenséget okozó tényezőket közepes szinten
kell tartani, hogy ne okozzanak elégedetlenséget

Elégedettséget (motiváció) okozó tényezők

•Munkafeladat tartalma,felelősség, előléptetés,
pszichológiai növekedés
•A motivációs tényezőket a közepesnél nagyobb szintre
kell emelni, hogy pozitív legyen a szervezeti
teljesítményre

A sportolók szükségletei és
motivációja
• Örömjáték, amely az izgalom és ingerlés iránti szükségletet elégíti ki
• Az optimális arousal állapota a flow (áramlat) élmény

• Mások jelenléte, amely a másokkal való kapcsolat és a valahova

tartozás szükségletét elégíti ki
• Csapat tagjának érezze magát, azokkal törődni, akik őket is
elfogadják
• Identifikációs módszer
• Csapat céljaival is azonosulnak, de nem az a legfontosabb

• Kompetenciaérzés, mely az értékesség érzés iránti szükségletet elégíti ki

• Mások vagy saját maga által
• Siker-orientált sportoló: győzelem saját képességnek, kudarc
erőfeszítés és képesség hiányának
• Kudarc-orientált sportoló: győzelem szerencsének vagy könnyű
ellenfélnek, kudarc képesség hiányának

4
 3/4/2023

SDT-től AGT-ig

Self Determination Theory – miért sportolok?

1. Autonómia: saját belátásunk szerint cselekedhessünk
2. Kompetencia: végkimenetel kontrollja és a siker megtapasztalása
3. Kötődés igénye: valakihez való tartozás, a másokkal való törődés
• Elismerés vagy az anyagiak motiválnak inkább?
• Edzői kommunikáció: az autonómia és a kompetencia inkább hatással bíró,
mint a kötődés
• Jutalmazás, mint a kontroll eszköze:
• mi van, ha az edző csak győzelem esetén dicsér?
• Hogyan sérül a sportoló autonómiája, ha az edző kontrollt gyakorol rajta?

• Empowerment a sportban – hogyan tudja a sport és az edző erősíteni

a sportban a fent említett 3 igényt?

5
 3/4/2023

Külső – Belső motiváció

• Extrinzik (eszköz jellegű) motiváció
• Külső tényezők, jutalmazás,
• külső nyomás hatásából származó motiváció

• Intrinzik (önjutalmazó)motiváció
• olyan belső hajlam, amely az újdonság és kihívás
keresésében nyilvánul meg,
• szoros kapcsolatban van vele a hatékonyság érzése, a
spontán érdeklődés
- Kompetencia-, teljesítmény motiváció és önmegvalósítás

De nem ez a két típusú motiváció létezik,

hanem ez egy skála két „végpontját” képezik

6
 3/4/2023

Achievement Goal Theory – ahogy egy

feladathoz állok
• Célok meghatározása:
• meghatározott dologra irányul,
• a viselkedést irányítja,
• a jövőre fókuszál,
• belsőleg létrehozott
• valaminek az elérésére vagy elkerülésére ösztönzi az organizmust, azaz a
célok elérését 2 jellegzetes belső hajtóerő irányítja:
• Sikernek előlegezett öröm: Siker kereső hozzáállás - az egyén úgy viselkedik, hogy
élvezetes tapasztalatokhoz jusson
• fizikai érintkezésben találnak élvezetet
• élvezik a kondíciót
• élvezik az összetartozás érzését csapatjátékokban
• Kudarctól való félelem: Kudarc kerülő hozzáállás - egy személy cselekedetei arra
szolgálnak, hogy megelőzze valami kellemetlen dolog bekövetkezését

Achievement Goal Theory – ahogy egy

feladathoz állok
• DE – nem biztos, hogy „fejben dől el”, hiszen a
hozzáállás lehet
• Kognitív hozzáállás (mit akarok) nem magyaráz meg Csapatban/má
mindent Egyedül
sok előtt
• Affektív hozzáállás (mit érzek ezzel kapcsolatban) is
jelentős Elfogadó Gyengébb Legjobb
környezet teljesítmény teljesítmény

• ÉS nemcsak a hozzáállásunk, hanem a környezetünk

Félelem a Legjobb Gyengébb
is hatással lehet a célhoz való viszonyunkra kritikától teljesítmény teljesítmény
• Erőfeszítés
• Teljesítmény
• Kitartás
• A feladat megválasztása, amely lehet reális vagy nem reális

7
 3/4/2023

Achievement Goal Theory

• Célorientáció: az egyén motivációs jellemzőire utal
• Teljesítményhelyzetre vonatkozik! A hozzáállásunk mutatja: Célorientáció
1. a teljesítményre vonatkozó ok helyét: Én vagyok a felelős ezért az
eredményért, vagy valami más hatott rá? (Külső vagy belső ok)
2. annak stabilitását: Az eredmény valami időben állandó dolog
következménye (mint a képességeim), vagy valamilyen gyorsan változó
tényezőé (mint a pillanatnyi szerencse)? (Stabilitás vagy instablitás)
3. helyzetre vonatkozó kontrollunk mértékét: Én befolyásoltam az eredményt,
vagy volt valami, ami közbejött és nem volt kontrollom rá? (Van kontroll
vagy nincs kontroll) Teljesítmény
• nem arra fókuszál, hogy mit kíván elérni, Hanem arra, hogy miért és
hogyan vesz részt a feladat teljesítésében
• mastery goal → Elsajátítási cél (rugalmas)
• performance goal → Viszonyító cél (rögzült)

• Célstruktúra: tanulási környezet motivációs hatása

• Elsajátítási célstruktúra
• Viszonyító célstruktúra Célstruktúra

Jó teljesítmény esetén Hiba esetén

tehetséges vagyok, jók a képességeim nem vagyok tehetséges
Stabilitás (hatása: bízik a sikerben) (hatása: képességei megkérdőjelezése)

a szerencsétől vagy a sorsolástól függött rossz volt a stratégia

Instabilitás
(hatása: kevésbé bízik a sikerben) (hatása: hibajavítás, önfejlesztés)
az erőfeszítésem miatt szerencsétlen vagyok
Belső ok
(hatása: büszkeség) (hatása: szégyen)
rossz volt a pálya állapota
jó pályát kaptam
Külső ok (hatása: kisebb esély a
(hatása: büszkeség hiánya)
megszégyenülésre)
Van jó stratégiát választottam elment a figyelmem
kontrollom (hatása: növekvő motiváció) (hatása: figyelem fejlesztése)
az ellenfelem nem készült fel
Nincs igazán/hazai pálya előnye
rossz volt a sorsolás
kontrollom (hatása: csökkenő motiváció)
(hatása: csökkenő motiváció)

8
 3/4/2023

Achievement Goal Theory

Elsajátítási cél Viszonyító cél

• kompetencia fejlesztésére • mások túlteljesítésére, az egyéni
irányuló törekvés képességek kifejezésére irányuló
• viszonyítási pontjai belső törekvés
normákhoz igazodnak • viszonyítási pontjai szociális
• magasabb teljesítmény környezethez igazodnak
• kevésbé kedvező vagy
kedvezőtlen folyamatok
(tényleg?)

Elsajátítási cél Viszonyító cél

Jobb jegyek, magasabb teljesítmény
Siker Fejlődés, előrehaladás, elsajátítás,
másokhoz viszonyítva
Erőfeszítés, nehéz feladatok
Érték Kudarc elkerülése
megoldásának kísérlete

Elégedettség Fejlődés, elsajátítás A legjobbnak lenni, a siker

Munka/teljesítmény Egyéni lehetőségek kiaknázása, Teljesítményre épülő hierarchia

kontextusa tanulás megalapozása
Erőfeszítés forrása Belső, a tevékenység személyes
Az egyéni értékek demonstrálása
jelentősége

Értékelési kritérium Abszolút, előrehaladás Normák, szociális összehasonlítás

Az előrehaladás része, Kudarc, az érték vagy képesség

Hibák
információt hordozz hiányának bizonyítéka

Kompetencia Erőfeszítés által fejleszthető Örökölt, állandó

9
 3/4/2023

Achievement Goal Theory 2X2 modell

• Kontextustól függ?
(változhat): célokat adott
teljesítményszituációra
vonatkozó sémáknak
tekintik
• Személyiségtől függ?
(stabil): a teljesítménnyel
kapcsolatos szelfhez
köthető sémákon
alapulnak
• Közelít v elkerül?
Teljesítménykereső
A teljes elsajátításra,
megértésre fókuszál
Viszonyítási pontként az
Elsajátítási cél egyén saját
fejlődése, a tananyag
megértésének
mélysége szolgál
Mások túlteljesítésére
fókuszál
Normatív viszonyítási pont
Viszonyító cél jellemzi, a
legjobb osztályzat,
teljesítmény elérése az
osztályban
Teljesítménykerülő
A hiányos elsajátítás, megértés
elkerülésére
Fókuszál
Viszonyítási pontként a
feladathoz,
önmagához mért gyenge
teljesítmény
elkerülése szolgál
Másoknál alacsonyabb
teljesítmény
elkerülésére fókuszál
Normatív viszonyítási pont
jellemzi, a
legrosszabb osztályzat,
teljesítmény
elkerülése az osztályban

Elsajátítási célok Viszonyítási célok

Teljesítményt kereső Csináljak egy tökéletes gyakorlatot Mindenkit le akarok győzni

Teljesítményt kerülő Nehogy hibázzak a gyakorlatomban Nehogy kikapjak XY-tól

Achievement Goal Theory 3X2 modell

10
 3/4/2023

Elköteleződés a sportban Ami fokozza az elköteleződést:

- A sportágat szereti, élvezetet nyújt
- Ha érzi, hogy fejlődik, megfelelő
visszacsatolásokat kap a teljesítményéről
- Értékes lehetőségek: ösztöndíjak, fizetés,
utazás, kapcsolati tőke
- Közösségi támogatás: pozitív elvárások és
támogatói háttér

Ami még meghatározhatja:

- Van-e egyéb prioritása: hobbi, foglalkozás,
család
- Személyes befektetés: megtérül-e az
erőfeszítése, ár-érték arány
- Közösségi kényszer: negatív elvárások, vagy
elvárás hiánya (?)

Perfekcionizmus a sportban – ami motiválhat

és ami nem

• A perfekcionizmus
• a teljesítmény magas színvonalát (tökéletességre való törekvést) és
• a magas teljesítményre vonatkozó célok kitűzését jelzi, amelyet
• a saját viselkedésünkkel túlságosan kritikus értékelésével,
• valamint a mások értékelésétől való aggodalommal jár együtt
• lehet adaptív (pozitív/normális, reális célokkal + elégedettség)
• és lehet maladaptív (fókusz a hibán, nincs elégedettség)

11
 3/4/2023

Perfekcionizmus: 2X2 modell

• Két változója a tökéletességre

törekvés (PS) és hibák miatti aggodalom
(PC)
• (1) a tiszta személyes normák szerinti
perfekcionizmus (alacsony PC és magas PS),
• (2) a kevert perfekcionizmus (magas PC és
magas PS),
• (3) a tiszta értékelési szempontú
perfekcionizmus (magas PC és alacsony PS),
és
• (4) a nem-perfekcionalista (alacsony PC és
alacsony PS)

Flow a sportban

12
 3/4/2023

ÖNMEGVALÓSÍTÓ SZEMÉLY
• Hatékonyan észlelik a valóságot, kielégítő a viszonyuk a realitáshoz
• Elfogadóak önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban
• Gondolataikban és érzéseikben spontánok, természetesek, mesterkéletlenek
• Feladatközpontúak, az örök filozófiai kérdések foglalkoztatják őket
• Ha szükségleteik kielégítéséről van szó függetlenek és autonómok
• Készek a hétköznapi események befogadására, friss látásmódjára
• Gyakran tapasztalják az „óceánérzést”, a természettel való egység érzését, ami túllép téren és időn
• Az egész emberiséggel azonosulnak – demokratikusak és tisztelnek másokat
• Mély kapcsolatokat létesítenek, de csak néhány emberrel
• A tevékenységek folyamatát önmagáért méltányolják
• Humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú
• Kreativitásuk és találékonyságuk gyermeki és friss
• Belső függetlenséget őriznek attól a kultúrától, melyben élnek
• Elég erősek, függetlenek és saját meglátásaik által irányítottak ahhoz, hogy néha szeszélyesek,
indulatosak, sőt akár könyörtelenek legyenek.

Flow
Flow

Egyértelmű Időérzék
Egyensúly Tudatosság Tiszta célok Koncentráció Kontroll Öntudatlanság Kielégülés
visszajelzés elvesztése

• A kihívás és képesség egyensúlya

• sportoló azonosul a tevékenységgel
• egyértelmű és kétségek nélküli a cél és a célhoz vezető út
• Koncentráció: mintha teljesen irányítás alatt tartanák a
cselekedeteiket
• önmagunkkal kapcsolatos kételyek szűnnek meg
• Időtorzulás

13
 3/4/2023

Flow – mi kell az eléréséhez?

• A magabiztosság és pozitív hozzáállás fenntartása
• A verseny előtt kidolgozott tervek követése és
végrehajtása
• A versenyt megelőzően optimális fizikai felkészülés
• Az optimális aktivációs szint elérése
• Összehangolódás a mozdulatokkal és a
teljesítménnyel- jó közérzet
• Optimális környezeti és helyzeti feltételek
• Pozitív csapat-párbeszédek
• Előzetes tapasztalatok a flow-állapottal
kapcsolatban

Flow vagy erőfeszítés? – A

Clutch-teljesítmény
• Előfordulhat, hogy a sportoló annak ellenére is
képes jó teljesítményre, hogy tisztában van a
verseny fontosságával és azzal, hogy ebben a
helyzetben jó eredményt várnak el tőle, ezt
nevezik a kutatók clutch teljesítménynek (Swann,
Crust és Vella, 2017, Swann és mtsai, 2022).
• a fokozott izgalmi állapot jellemző a fokozott
erőfeszítés miatt
• A sportoló fókusza élesebbé válik, az
erőfeszítésének a mértéke megnövekszik, miközben
fokozott izgatottságot él át, hogy képes legyen a
kitűzött célját elérni és ennek megfelelően
teljesíteni
• Tisztában van a téttel és a kételyeivel

14
 3/4/2023

Hogyan ne motiváljuk a sportolókat

• Első mítosz: Büntető edzés
• Második mítosz: A mérkőzés előtti lelki fröccs
• Harmadik mítosz: "Porba velük, hogy felépíthesd őket".
• Negyedik mítosz: "Egyetlen célunk a győzelem".
• Ötödik mítosz: A csapat játékosait különbözően kell
kezelni.
• Hatodik mítosz: "Ha nem panaszkodnak, akkor mindennel
elégedettek."
• Hetedik mítosz: "Egyáltalán, mit tudnak a sportolók?"
• Nyolcadik mítosz: A mérkőzés utáni dühroham
• Kilencedik mítosz: A Napóleon komplexus

A teljesítménymotiváció növelése
1. Kihívó célokat teremtünk
2. Olyan készségeket tanítunk amelyek a teljesítményt növelik és sikerhez
vezetnek (“a mai edzésen megtanulunk egy új védekező technikát.”),
3. A teljesítmény pozitív és építő jellegű visszajelzése elkerülve a negatív
és rosszalló megjegyzéseket
4. Megengedjük a kockázatos viselkedést is és inkább tanuljunk a
végeredményből (akár rossz vagy jó), mint büntető stílusban reagálunk
(„kicsit hamar lőttél, még nyolc másodpercünk volt, hogy megkezdjük
a játékot”),
5. Olyan helyzeteket kell teremteni, ahol a sportoló sikeresnek érezheti
magát, mint hangsúlyos fejlődés, képesség fejlesztés és igyekezet és
6. Biztosítani kell, hogy egy edzés vagy esemény végén a személy
hozzáértőnek érezze magát, érezze, hogy valamit elért vagy közel van a
célhoz.

15
 2023. 03. 04.

A fiatalkori sport
pszichológiája

Fiatalkori sport céljai

• Szórakozás
• Izgalom
• Barátság
• Készségfejlesztés
• Siker

1
 2023. 03. 04.

Teljesítmény:
Mi is az a szórakozás?!
• képesség
• észlelt kompetencia
• fizikai felépítés

Szociális oldal: Résztvevő viselkedés

•barátság Elköteleződés
•gyakoriság
Sportban megélt
•felnőttekkel való interakció Pszichológiai vágy
•intenzitás
öröm
•csapattal való interakció és szándék
•hossz
•társas elismerés

Intrinzik motiváció
•Flow
•kellemes időtöltés
•mozgás öröme
•izgalom és energia

Leggyakoribb problémák
• Szorongás
• „Edzésmenő”
• Koncentráció hiánya
• Agresszív viselkedés a pályán
• Motivációs problémák - kiégés
• Testkép: Étkezési zavar / testméret
• Edző – sportoló kapcsolata
• Szülői elvárások
• Sérülések

2
 2023. 03. 04.

Stressz
Magas szintű szorongáshoz kapcsolódó tényezők Alacsony szintű szorongáshoz kapcsolódó tényezők

- magasabb valószínűsége annak, hogy a verseny - magas önértékelés

számára ijesztő (magas teljesítményszorongás)
- magasabb teljesítményelvárás
- nagyobb szintű félelem a kudarctól
- a negatív társas értékelés észlelése vagy elvárása
- szülők és, vagy felnőttek felől érkező magasabb
szintű elvárások
- perfekcionizmus
- én-orientált célok és hozzáállás
- elkerülő viselkedés
- a verseny észlelt fontossága
- a verseny kedvezőtlen végkimenetele
- alacsonyabb valószínűsége annak, hogy a verseny
számára ijesztő (alacsony teljesítményszorongás)
- a teljesítménykompetencia észlelése
- az öröm, játék lehetősége
- a támogató közeg észlelése
- a részvétellel való elégedettség
- feladatorientált célok és hozzáállás
- közelítő viselkedés

Freud – pszichoszexuális fejlődés

• Orális szakasz (0-18 hó)
• Anális szakasz (1,5-3 év)
• Análisan kiürítő személyiség
• Análisan visszatartó személyiség
• Fallikus szakasz (3-5 év)
• Ödipusz konfliktus – fiúk
• Elektra konfliktus - lányok
• Latenca szakasz (6-12 év)
• Genitális szakasz (12 év - )

3
 2023. 03. 04.

Személyiség fejlődése - Erickson

• A társas jelenségek hatását helyezi a fókuszba.
• Freudtól eltérően nem pusztán az első néhány év számít E.
szerint, hanem a fejlődés az egész életen át tart.
• Központi témája az énidentitás – a társas valósággal való
kölcsönhatásban kialakuló tudatos én-élmény.
• A másik lényege tényező a kompetenciatörekvés, amely a
sikeresen teljesített szakaszok után sikerélménnyel tölti el
az embert.
• Erikson szerint minden szakaszban egy-egy problémát kell
megoldani, ami pszichoszociális krízist vagy konfliktust okoz
– boldoggá vagy sérülékennyé teheti az embert.

Korai évek
1-5 éves kor

4
 2023. 03. 04.

Csecsemőkor
• A korszak konfliktusa az alapvető
bizalom vs. bizalmatlanság
• A csecsemő ekkor kiszolgáltatott,
szükségleteinek kielégítését mástól
várja el, ha ezt megkapja, akkor kialakul
a bizalom
• A következetlen bánásmód
bizalmatlansághoz vezet.
• Ebből alakul ki a remény (mint erény),
az élettel kapcsolatos optimizmus.

Kisgyermekkor

• Erőfeszítés arra, hogy kontrollt

gyakoroljon a cselekedetei felett:
autonómia és szégyen
• Az ürítési késztetések fölötti kontroll
autonómia és kompetencia érzést ad.
• A periódus erénye az akarat –
képesség arra, hogy autonóm módon
uralkodjon impulzusain

5
 2023. 03. 04.

Óvodáskor
• Felmerül az igény arra, hogy hatást fejtsünk ki a környezetünkre –
megjelenik benne az uralom iránti vágy.
• A szakasz konfliktusa a kezdeményezés és bűntudat
• Puhatolózik, sokat kérdez, kezdeményez – ha túl sok visszautasítás éri
a szülők részéről, akkor ez a motivációja lecsökken.
• Megerősítés mellett kialakul a szándék, ami által elérjük azt a
bátorságot, ami segít nekünk elérni nagyra becsült céljainkat.

Az óvodáskor (3-6 év)

• Képzelet, fantázia előtérbe kerül, fokozott
meseszeretet jellemző
• Önkéntelen figyelem és emlékezés: arra
figyel és emlékszik, ami érzelmileg
megragadta
• Játék elsődleges szerepe: főleg utánzásra
épül; nagy mozgásigény és cselekvési vágy
• Megjelenik, és gyorsan fejlődik az éntudat
és énkép
• Önállósulási törekvés, társak iránti igény -
Kezdeményező gyerek környezete
tükrében próbálgatja a lehetőségeit
• Egocentrizmus: nem képesek saját
nézőpontjukat másokétól
megkülönböztetni, a szabályok esetében
is
• Érzelmek uralkodó szerepe: minden
megnyilvánulást döntően befolyásol
• Erkölcsi realizmus: a szabály sérthetetlen,
nincsenek kivételek, Sportban is csak a
végeredményt látják
• Cselekedeteket a következmény alapján
ítélik meg, nincs mögöttes szándék
észlelése

6
 2023. 03. 04.

Általános iskolai évek

6-12 éves kor körül

Iskoláskor
• A szakasz konfliktusa a teljesítmény vs.
kisebbrendűségi érzés.
• A gyermek igyekszik hatást gyakorolni a
társas környezetére, nem elég a
kezdeményezés és a hatalom gyakorlása.
• Olyan dolgokat kell tennie, amit mások
jónak és értékesnek tartanak.
• A korszak erénye a kompetencia –
képesek vagyunk olyat tenni, amit mások
értékelnek.

7

Az iskoláskor változásai
• Biológiai (szomatikus)
• Pszichológiai változások:
• Gondolkodás fejlődése:
• Konkrét műveletek
• Logikai szabályok alkalmazása
• Emlékezeti kapacitás megnövekedése
(stratégiák alkalmazásával)
• Csökkenő egocentrizmus
• Tudatos tanulás
• Társas kapcsolati változások:
• Szabályjátékok felnőtt felügyelete nélkül
• Részvétel kortárs csoportban
• Társas összehasonlítás
• A viselkedés együttes szabályozása a
szülővel
Kisiskoláskor és az énkép (6-12 év)
A 6-7 éves kor minden társadalomban fordulópontot
jelent a gyermekek életében:
• Nagyobb önállóságot kapnak, több időt töltenek
családon kívül
• Az iskoláskorban az énkép kialakulásában alapvető
szerepe van a felnőttek (szülők, tanárok)
visszajelzéseinek és a társas összehasonlításnak
• Az iskoláskorban fontos a társak véleménye és
másokhoz való viszonyításának igénye. Az
önértékelésben általában szerepel a másokhoz
viszonyítás és hogy az adott tulajdonság milyen
pozíciót eredményez a csoportban
• („Én vagyok a legjobb … vmiből, ezért én leszek
az osztályban..)
2023. 03. 04.
• 6-7 éves korban ugrásszerű fejlődés
következik be: az irányíthatóság és a
fenntartás képessége
• A figyelem fenntartása függ:
• a gyerek érzelmi beállítódásától
(motivációtól)
• a figyelem tárgyának érdekességétől (a
monotonitás jelentősen rontja)
• A figyelem fáradékonysága:
• elterelhetősége annál nagyobb, minél
monotonabb, unalmasabb a figyelem tárgya.
• A két dolog között megosztott figyelem csak
akkor nem rontja a teljesítményt, ha az egyik
tevékenység begyakorolt, automatikus.
• A felnőttek is erősítik a társas összehasonlítást,
mert egyre gyakrabban mérik a gyerek
teljesítményét másokéhoz
• Jelentősen rontja az önértékelést, ha ez
csak elmarasztalásként („bezzeg”) történik
• Másik következménye a rendszeresen
összehasonlított gyerekek kapcsolatának
megromlása (lényegében akaratukon kívül)
• A gyermekek ebben az életkorban már
felismerik, hogy mások milyen attitűddel
viszonyulnak hozzájuk és azonosulhatnak
mások elvárásainak szempontjaival és
értékelésével: internalizálják azokat
8

Az énkép kialakulása és változásai
Az 5-7 évesek énképe:
• Általános leíró kategóriákat használnak
(már szociális ügyességre, kognitív
képességre vonatkozó véleményeik is
vannak)
• Képességeiket túlértékelik
• Egydimenziós gondolkodás (egyszerre
csak egy tulajdonság jellemzi az embert)
• „Minden-vagy semmi” szélsőséges
álláspontok
Serdülőkor
2023. 03. 04.
A 8-12 évesek énképe:
• Fontos a kompetencia kérdése: a
személyközi kapcsolatokban jelentős
tulajdonságok
• Tulajdonságaik értékelése még esetleges
(helyzettől függő), de kezdik az addig
ellentétesnek tartott tulajdonságokat
koordinálni
• Önértékelésük már árnyaltabb (nem csak
a legszélső kategóriák léteznek)
9
 2023. 03. 04.

Serdülőkor
• Mindenféle módon felmerül a kérdés, hogy „Ki is vagyok én?”
• Rá kell jönni arra, hogy mely szerepek felelnek meg nekünk, ehhez
azonban meg kell tudni, hogy kik is vagyunk igazából.
• A krízis az identitás és a szerepkonfúzió között feszül.
• Erikson szerint az identitás a személyes és társas énfogalom
ötvözete.

Serdülőkor
• Az identitás megtalálása 3 területre vonatkozik: a
foglalkozásra (vállalt munkaszerep), a világnézetre (vállalt
értékek), a szexuális életre (vállalt nemi szerep).
• 4 szintet különböztet meg:
• Az identitás elérése annál jelenik meg, aki átment a
krízisen és döntött – kritikusak a szülőkkel szemben
• A moratórium annál van, aki épp benne van a krízisben –
ambivalensek a szülőkkel szemben
• A korai zárás annál következik be, aki nem élt át krízist, de
már döntött – szülőknek engedelmeskednek
• Identitás diffúzió: nincs se krízis, sem elköteleződés –
szociálisan elszigeteltek

10
 2023. 03. 04.

Fiatal felnőtt

Fiatal felnőttkor
• Az intimitás iránti igény és az izoláció a
szakasz konfliktusa.
• Intimitás: nyitott és szeretetteljes
módon alakítsuk kapcsolatainkat, meg
tudjuk osztani a legszemélyesebb
dolgainkat
• A másik pólus az izoláció: akkor is
elszigetelődés van, ha a körülmények
megengednék az intimitást.
• Az intimitással összefüggő énminőség a
szeretet.

11
 2023. 03. 04.

Felnőttkor
• A leghosszabb szakasz, a krízis arról szól, hogy
tudunk-e valamit alkotni vagy felnevelni
valakit.
• Az alkotóképesség egyrészt azt jelöli, hogy
felneveljük a következő generációt, másrészt
azt, hogy eszméket vagy fizikai tárgyakat
teremtünk.
• A másik végpont a stagnálás: képtelen vagy
nem hajlandó a jövőnek szentelni önmagát –
magukkal vannak elfoglalva – énféltőek és
énközpontúak
• Az erény a gondoskodás: kiterjed mindenre,
amit életünk során létrehoztunk –
gyermekeink, munkánk, stb.

Sportpszichológiai
fejlődésmodellek

12
 2023. 03. 04.

UP sport előnyei és hátrányai

Pozitív hatás:
•Önbizalom ↑
•Érzelmek hatékonyabb kezelése
Sportegyesületek, •Hatékony problémamegoldás
klubok – az UP •Célorientáltság ↑
Gyermek, •Szociális készségek ↑
nevelés klasszikus
serdülő •Iskolai teljesítmény ↑
színterei •Gyümölcsfogyasztás ↑
•Illegális szerhasználat ↓
•Iskolából való lemorzsolódás ↓

Negatív hatás:
Sporttársak •Alkohol ↑
•Szabálysértő magatartás ↑
Szülők
•Teljesítményfokozó szerhasználat ↑
Edzők •Nem kívánatos szociális normák ↑
Játékvezetők •Sérülés ↑
Sportszakemberek •Nyitott szemlélet ↓
•Moralitás ↓

Positive Youth Development – pozitív UP nevelés 4

kulcsszava (4C modell - Côté és Gilbert )
Magabiztosság
Hatékonyságérzet
(Confidence)
(Competence)
Bízni a megszerzett
Képességfejlesztés
tudásban
Észlelni, hogy tudom
Merni kipróbálni
Visszajelzések
Erőfeszítés
fontossága
elismerése

Kapcsolódás Karakter
(Connection)
(Character)
Megfelelő kötődés
kialakítása edzőkkel, Fair play és
sportszakemberekkel sportszerűsség
sporttársakkal
Pozitív
csapatpárbeszéd

13
 2023. 03. 04.

Átgondolt játéktól az átgondolt edzésig

CÔTÉ, J. és HAY, J. (2002)

Ericsson és mtsai. (1993)

Felnőtt

Átgondolt edzés Játékos edzés

felnőttek által irányított edzés, ami a

játékot és az örömöt hangsúlyozza az
edzés környezetében. Legfontosabb
célja, hogy megtartsa a fiatalok
motivációját, szórakoztató formában
mutatva be tipikus játékhelyzeteket

Eszköz Intrinzik
jellegű értékek

intrinzik motiváción alapuló

a fiatal a szabad
idejében, nem formális
keretek között, felnőtt
felügyelete nélkül történik
cselekedet, ami azonnali
jutalommal jár és az öröm
érzetének a maximalizálása a cél.
Szabályokon alapszik, a fiatal
aktivitása által fejlesztve és
ellenőrizve

Spontán edzés Átgondolt játék

Gyermek

14
 2023. 03. 04.

Wylleman és Lavalee - Sportolói karrier holisztikus modellje

sportolói identitás

Amatőr-, kontra
Egydimenziós

versenysport
Magánéleti
problémák

Középiskola

Long-Term Athlete Development

Edzeni a győzelemért
Élsport - 18+
- Fókuszban a versenyteljesítmény
- Teljes kontroll kialakítása és megtartása

Edzeni a versenyzésre
- 15/16-21/22 éves kor között. Filozófiája:
Mentális - Tudatosság a versenyeken
- Edzés 50%, Verseny 50% - Edzés és verseny
és fizikai minőségben más
oldal Edzeni a megedződésért - Elsajátítási célok
felépítése - 11/12-16 éves kor környéke.
- Edzések: 60%, versenyek 40%
- „We make or break an athlete”

Edzés tanulása
- 8-11 éves kor környéke
- Edzések: 70%, versenyek 30%
- Fejlődésorentáció
Alapok
Vidám alapozás
- Minél több mozgásforma
- Szabad kezet hagyni
lefektetése
- Megtapasztalni a hibákat.

15
 2023. 03. 04.

FUNdamental (Vidám alapozás)

• A sportágukhoz szükséges alap
mozgásformák elsajátítása
• Minél több mozgásforma, annál
jobb!
• Szabad kezet hagyni a játékban,
• Tapasztalja meg saját bőrén a
hibák hatását

Learning to Train (Az edzés megtanulása)

• Fiúknál 9-12, lányoknál 8-11 év között

• Finom motoros koordináció - emiatt fontos,
hogy lássa és érzékelje a fejlődését
• Megtanulni edzeni a főbb fókusz (70%)
• Versenyek (30%) szerepe az ismerkedés
• A két szituáció teljesen elválik egymástól
• FEJLŐDÉSORIENTÁCIÓ megtanítása

16
 2023. 03. 04.

Training to Train (Az edzés elsajátítása)

• fiúknál 12-16, lányoknál 11-15 év

között
• Már észlelik a különbséget a
versenyekre való készülés és az
edzések között, de a sportolók
érdekében a főbb fókusz még az
edzéseken van (60-40 arányban)
• „We make or break an athlete” versus
hosszú távú befektetés

Training to Compete
(A versenyzés elsajátítása)
• Fiúknál 16-18, lányoknál 15-17 év
között
• A versenyre való készülés és edzés
aránya 50-50%-ra oszlik meg
• egyre fontosabbá válik számára a
győzelem
• Tudatosság elsajátítása

17
 2023. 03. 04.

Training to Win
(A győzelem elsajátítása)
• Edzések fókuszában a verseny
teljesítmény áll
• Teljes kontroll – mentális is
• Ideális esetben belső motiváció
• Függetleníteni magát a zavaró
tényezőktől

Szülők és edzők
• Sportháromszög = szülő + sportoló + edző
• Edző – szülő kapcsolata
• Edzéslátogatás
• Gyerekért, vagy a gyermeket használva?

18
 2023. 03. 04.

• Az érdektelen szülők: olyan mértékben figyelmen
kívül hagyják a csapattevékenységeket, hogy a gyerek
feszültté és zavarttá válik.
• Az „önkéntes edzők”: ezek a szülők gyakran állnak a
kispad mellett, és osztogatják a jó tanácsaikat. Ez
nagyon zavaró lehet az edző, és a csapat számára is.
• A túlvédelmező szülők: Ők általában a sportolók
anyukái. Folyamatosan aggodalmaskodnak és
figyelnek, miközben a gyerekük játszik. Gyakran
fenyegetőznek azzal, hogy megtiltják a gyereknek a
sportot, mert az túl veszélyes számára.
Szülők –
sztereotípiák!
• A túlkritizáló szülők: Ezek a szülők gyakran
összeszidják és lehordják a gyereket. Soha nem
elégedettek a gyerek teljesítményével. Úgy tűnik,
mintha ez sokkal inkább az ő „játszmájuk” lenne,
mintsem a gyereké.
• A kispad mögül kiabáló szülők: Néhány szülő úgy
tűnik, mintha „bőrtüdővel” vagy különösen
magas és erős hangszálakkal született volna. Ők
azok, akik direkt a kispad mögött foglalnak
helyett, veszélybe sodorva ezzel az edző
dobhártyájának épségét. Folyamatosan
lármáznak, tombolnak és mindenki más hangját
el akarják nyomni, még az edzőét is.

A szülői
részvétel hatása
gyermekük
motivációjára és
teljesítményére
(Fredericks és Eccles)

19
 2023. 03. 04.

Szülők, mint szerepmodell Szülő, mint az élmények értelmezője Szülő, mint az élmények biztosítója

1. Aktív szülők aktív gyermeket nevelnek 1. A magasabb szülői nyomás 1. A szülői támogatás és bátorítás számos
kapcsolatba hozható a gyermekeknél formát ölthet – az időt áldozásától az
2. a lányok számára jelentősebb a szülők
negatív következményekkel anyagi támogatásig
sportban való részvétele
2. alacsony és közepes szintű szülői 1. Érzelmi támasz
3. Női sportolóknak valószínűbb, hogy 2. Tárgyi támasz
nyomás magasabb örömérzethez
van olyan szülője, aki sportol, mint 3. Információs támasz
vezet a sportban
nők, akik nem sportolnak 4. Társaság
3. a szülői hiedelmek szoros
2. A szülői támogatás pozitívan
kapcsolatban állnak azzal, ahogy a
kapcsolódik a gyermek sportba való
gyermek önmagát látja és értékeli
bevonódásával.
4. Ahogy a gyermek a szülői
3. A szülőknél megjelenik egyfajta
hiedelmeket észleli az sokkal erősebb
sztereotípia – a fiaikat jobban bátorítják,
hatással van a gyermek önészlelésére,
hogy fizikai aktivitást végezzenek, mint a
mint a tényleges szülői hiedelmek.
lányaikat

4. A túlinvolvált szülők a gyermekeknél

negatív érzelmi reakciókat és végső
esetekben kiégéshez is vezethet.

Szülői részvétel és jellegzetességei

Szülői részvétel típusai (Lee és McLean, 1997)
Fiatal sportoló intrinzik motivációja, sportban megélt

Kontrolláló
- Direkt kontroll (DK) és Nyomásgyakorlás (Ny)
öröme, hatékony megküzdése

- (állapot)szorongás↑ és önbizalom ↓(Bois, Lalanne és Delforge, 2009, O’Rourke, és mtsai, 2011),

- örömérzet ↓, lemorzsolódás ↑ (Henriksen, Stambulova és Roessler, 2010, Stein, Raedeke, és Glenn, 1999,
Udry és mtsai, 1997),
- nyitottság↓ és szociális támogatás ↓ (Danioni és Barni, 2017),
- iskolai teljesítmény ↓, (Sorkkila, Aunola és Ryba, 2017)
- Hatékony támogatás? (Wolfenden és Holt, 2005)
- Korosztályváltás (Wuerth és mtsai, 2004)
Támogató:
Szülői bevonódás mértéke
- Aktív bevonódás(AB) és Dicséret és támogatás (DT)
(Helstedt, 1987, Power és Woolger, 1994; Scanlan és
Lewthwaite, 1984, 1986, Stein, Raedeke, és Glenn, 1999) - Öröm, autonómia, hatékony önészlelés (Danioni, Barni és Rosnati, 2017; Torregrosa és mtsai, 2007)
- Korosztályváltás (Wuerth és mtsai, 2004)
Függ:
- Szülő neme (Amado és mtsai, 2015, Averill és Power, 1995, Wuerth, Lee és Alfermann, 2004)
- Gyermek neme (Berki és Pikó, 2017, Bois, Lalanne és Delforge, 2009, Leff és Hoyle, 1995) ,
- Korosztály (Wylleman és Lavalle, 2004)
- Sportmúlt (Siekańska, 2012)

20
 2023. 03. 04.

Double Goal Coaching

Double-Goal Coaching
• Miben másabb a verseny az edzéstől?

• Konkrétumok visszajelzések szintjén

• Mentális oldal hátterében mi áll? Fizikai és technikai
hiányok?
• Megerősítés és kondicionálás

• Tanuljon meg a sportoló versenyezni – elvárások

megváltoznak

• Effort – törekvés a fontos

• Learning - tanulásorientált
• Mistakes – hibák megengedettek

21
 2023. 03. 04.

Double-Goal oriented coach

Nincs
• Kudarc, nem az eredmény a cél
• Másokkal való összehasonlítás
• Hibák
• Tehetség
• A hibákból tanul a versenyző
• Általános pozitív visszajelzés
Van
• Erőkifejtés elismerése
• Összehasonlítás önmaga
versenyállapotához mérten
• Hibák helyett fejlesztési pontok
• Hozzáállás, befektetett munka
• 5:1 arány a pozitív és a negatív
kritika közt
• Pozitív és negatív visszajelzés a
konkrétumok szintjén

Hogyan érhető el:

• Példaképek: Melyik az a technika, amit a nagyok is használnak és a

fiatal épp tanulja?
• Mentori program: A technikás összeáll a kevésbé rutinossal
• A Nap Versenyzője: Edzések elismerése, vándordíj
• A Legpiszkosabb Mez díja: Az, aki túllépte önmaga határait a
versenyen

22
 2023. 03. 04.

Vezetés sportpszichológiája
“Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek,
szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem
keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.”
(Antoine de Saint-Exupéry)

1
 2023. 03. 04.

John Wooden és a siker piramisa

Szorgalom: A szorgalom nagyon kemény munkával jár. Nem lehet csalni, nincs könnyű út.
Barátság: Igyekezz olyan csapatot építeni, ahol a bajtársiasság és a tisztelet uralkodik.
Lojalitás – „Légy hű önmagadhoz, légy hű azokhoz, akiket vezetsz.” Önmagad igazsága
saját önismereted! A csapat teljesítménye szempontjából fontos erősségek és
gyengeségek ismerete, segít a konfliktusok kezelésében.
Együttműködés – „Azzal törődj leginkább, hogy mi az igazság, ne azzal, hogy kié az
igazság!”
Lelkesedés – „Az energia és az öröm, a lendület és az odaadás nagymértékben ösztönöz
és inspirál másokat.” Ha pozitív kisugárzásod van ki fog terjedni a csapat többi tagjára,
minimálisra csökkentve a konfliktusok kialakulásának lehetőségét.
Önuralom: Az irányítás saját magad kontrollálásával kezdődik. Légy fegyelmezett.
Éberség - „Mindig legyél óvatos és figyelmes, folyamatosan fejleszd magadat és a
csapatodat.”
Keresd a kreatív és kompromisszumos megoldásokat, amelyek erősebbé teszik a csapatot.
Kezdeményezés: Hozz döntést! Ennek elmulasztása gyakran a legnagyobb kudarc.
Kitartás: Tarts ki. Ha nem sikerül, próbáld újra; keményebben, okosabban. Maradj eltökélt.
Megfelelő állapot: A képességeid a csúcsra juttathatnak, de az állapotod tarthat ott – a
mentális, a morális és fizikai.
Képzettség: Egy vezér esetében az számít leginkább, amit az után sajátít el, hogy már
minden tudásnak birtokában van.
Higgadtság - „Légy önmagad. Ne döntsenek le az események akár jók, akár rosszak!”
Csapatszellem - „A sztár a csapatban a csapat. A ’Mi’ helyettesíti az ’Én’-t.”
Önbizalom: A legerősebb tulajdonság a jól megalapozott önbizalom. Ez nem adott, meg
kell szerezni.
Versenyzői nagyság: Teljesíts a legjobban, amikor a legjobbra van szükség. Minden nap a
legjobbra van szükség.

De mi tette John Wooden-t naggyá?

• A viselkedésében a
• legtöbb akció az instrukciók kiadására vonatkozott És ami mögötte van:
(mit és hogyan)
• A befektetett erőfeszítés elismerése - Precízen előre eltervezve és a
lehető leggazdaságosabb
• Szóbeli megnyilvánulásában kiszerelésben
• 50% szóbeli instrukció - Az instrukciók átgondoltsága – az
• 12,7% fokozza az instrukciókat lendület adásával információ, mint pozitív
• 8% megjegyzések, javítások és az instrukciók megerősítés
újrafogalmazása - A tanulás 7 törvénye: magyarázat,
• 6,9%: dicséret és elismerés demonstráció, imitáció, ismétlés,
• 6,6% leteremtés ismétlés, ismétlés és ismétlés

• Mindezt max 5 mp-ben

2
 2023. 03. 04.

Milyen a jó vezető
• Személyisége?
• Nyitott a változásokra
• És a környezeti tényezőkre komplex és összetett módon reagál

• Vezetői stílusa?
• Sokkal inkább a környezet igényei határozzák meg
• szomatikusan szorongó, de elkötelezett játékosok demokratikusabb irányítást igényeltek;
• míg nem annyira motiváltak között az autokratikus volt a beváltabb
• Változhat idővel
• Kapcsolatorientált vezető – fenntartani és fejleszteni a jó interperszonális kapcsolatokat
• Feladatorientált vezető – célok és az elvégzett munka áll a fókuszban

Coaching behaviour assessment center CBAS

Smoll és Smith Reaktív viselkedés
• Edzői viselkedési
formákat elemeztek és
bontottak két nagyobb
részre:
• Reaktív viselkedés olyan
azonnali válaszokat
tartalmaz, ami a
versenyző, vagy a csapat
egy adott viselkedését
követi
• Spontán viselkedést az
edző kezdeményezi és
nem egy adott helyzetre
reagál.
• Összesen 12 viselkedési
minta
A kívánt teljesítményre adott reakciók:
• Pozitív megerősítés és jutalmazás (R): Lehet szóban kifejezett, vagy
nonverbális, ha a sportoló vagy a csapat a kívánt teljesítményt nyújtja.
• Nincs megerősítés (NR):
A hibákra adott reakciók:
• Hiba esetén bátorítás (EM)
• Hiba esetén technikai instrukciók (TIM)
• Büntetés (P): lehet verbális, vagy nonverbális, érkezhetnek szarkasztikus
vagy cinikus megjegyzésekben, vagy lesajnáló tekintetekben is.
• Büntető szándékú technikai instrukció (TIM + P): „Hányszor kell még
elmondanom, hogy két kézzel kapd el a labdát”
• A hiba figyelmen kívül hagyása (IM)
Rossz viselkedési mintákra adott válasz
Megtartani az irányítást (KC): azok a válaszok, amik a rend fenntartására
utalnak. Engedetlen magatartásnak és a figyelmetlenségnek vet véget

3
 2023. 03. 04.

Coaching behaviour assessment center CBAS

Spontán viselkedés:

A játékhoz kapcsolódó spontán viselkedés

• Általános technikai instrukciók (TIG): nem egy helyzetre adott válaszként jelenik meg az instrukció, hanem a
tanulást elősegítő, vagy egy adott játékhelyzetet megelőző viselkedésként. Releváns technikai és taktikai
instrukciókat tartalmaz
• Általános pozitív megerősítés (EG): Nem egy hibát vagy egy viselkedést követően jelenik meg, hanem inkább
egy jövőbeli reményt fejez ki. Nem tartalmaz konkrét technikai instrukciói inkább csak általános, lelkesítő
kijelentést tartalmaz. „Gyerünk csapat, megcsináljuk!”
• Szervezés (O): Arra utaló viselkedés, vagy kijelentés, ami a játék rendjét hivatott érzékeltetni, például a cserék
sorrendjére, a pozíciók áthelyezésére…

Játékhoz nem kapcsolódó viselkedések

• Általános kommunikáció (GC): Például azokat az interakciókat jelöli, amikor az edző azokkal a játékosokkal
kommunikál meccs alatt, akik a kispadon ülnek.

És ami beválik
• Hibát követő bátorítás és megerősítés növeli az önértékelést
• Általános technikai instrukciók nagyobb mennyiségben – csapattársak jobb
elismerése
• Alacsony önértékelés – támogató és instrukciókat biztosító edző segít a figyelem
fenntartásában
• Smoll és Smith szerint ☺
• Erősítsd meg azonnal a jó teljesítményt vagy az erőfeszítést
• Hiba után bátoríts és azonnal adj korrekciós instrukciót valamint emeld ki amit jól csinált
• Egy hiba után ne büntesd meg – félelem a hibától
• Korrigáló instrukciót semleges vagy bátorító hangnemben mondd – sohase éllel
• Tartsd fenn a rendet tiszta és átlátható elvárásokkal
• Ne tartsd félelembe őket, hogy ezzel előzd meg a káoszt
• Bátorítsd az erőfeszítést és ne követeld az eredményt
• A technikai instrukció legyen rövid, tömör, érthető és mindenki számára egyértelmű

4
 2023. 03. 04.

A vezetés kognitív–mediációs modellje

(Smith és Smoll)
• Az, hogy mi befolyásolhatja az éppen
aktuális viselkedésünket, függhet
(Smith, 2006) attól
• Ahogy az eseményeket és az embereket
kódoljuk, értelmezzük
• Hiedelmeinktől és elvárásainktól, amely
az adott helyzetre vagy személyre
vonatkozik
• Érzelmi válaszainktól
• Céljainktól és értékeinktől
• Mentális és fizikális készségeinktől és
képességeinktől.

A vezetés multidimenzionális modellje – Chelladurai (LSS)

Helyzeti Elvárt
tényezők magatartás

Teljesítmény
Vezetői Aktuális
és
jellemzők magatartás
elégedettség

Tagok Kívánt
jellemzői magatartás

5
 2023. 03. 04.

A vezetés multidimenzionális modellje

• Vezető jellemzői (személyes): életkor, tapasztalat, edzői
stílus és személyiség – hatással lehet a környezetére
• A többi helyzeti tényező 1. Ideális: az edző megfelel az elvárt,
• Elvárt magatartást külső tényezők alakítják, határokat szabnak a a kívánt és a tényleges viselkedés
• Normák és szabályok kritériumának
• elvárások a vezetés részéről 2. Vezetői készségek
• anyagi lehetőségek megkérdőjelezése: a saját
• Kívánatos magatartást leginkább a személyiség jellemzőkből viselkedését háttérbe szorítja, de
állapíthatjuk meg, melyek a csoport tagjainak igényeiből állnak kielégíti az elvárt és a kívánt oldalt
össze 3. Teljesítménycentrikus: saját
• Csapat jellemzői, tagok tulajdonságai oldalát az elvárt viselkedéssel
• Helyzettől is függ hozza összhangba
• Aktuális magatartás 4. Elégedettség centrikus: saját
• Edző vezetési stílusa oldalát a kívánt viselkedéssel hozza
összhangba

Transzformációs vezetés a sport területén

• Transzformációs vezetés célja, hogy a sportolókat a vezető átalakítsa, inspirálja,
amelyhez bizonyos szinten a saját személyiségét is használja
• Négy fő komponensből tevődik össze
1. Idealizált hatás: Az edző meghatározott értékei mentén szerepmodellként mintát mutat a
sportolóinak, kivívja azok tiszteletét. Azaz az edző kimutatja az elhivatottságát,
határozottságát, hozzáállását a sporthoz és a sportolóihoz.
2. Inspiratív motiváció: Azt mutatja meg, hogy az edző milyen módon, milyen eszközökkel
képes motiválni, mozgásba hozni a sportolóit, amely által a sportoló hatékonysága
fokozódhat. Ide tartozik a kihívásokkal teli célkitűzés, a lelkesítő hozzáállás, a pozitív
jövőkép megteremtése vagy akár a megfelelő motivációs klíma megteremtése.
3. Intellektuális kihívás: Ide tartozik a sportolók kreativitásának, problémamegoldásának
ösztönzése, annak bátorítása, hogy el merjék mondani kérdéseiket, problémáikat, fel
merjék vállalni véleményeiket, ötleteiket (valamint elkerülni mindezek büntetését)
4. Individualista megközelítés: Az edző figyel a sportolók személyes igényeire, különbségeire.
Megismeri a fejlődési szükségleteiket, egyedi bánásmódot alkalmaz.

6
 2023. 03. 04.

Helyzettől függő vezetés (Hersey és Blanchard )

Elózmény: Edző és sportoló

Egyéni különbségei, Szélesebb szociális -kulturális - Kapcsolat jellemzői:
karakterisztikája: sport kontextus A kapcsolat típusa
Edző-sportoló Nem Szerepek (atipikus/tipikus)
Életkor Normák Hossza
kapcsolat Tapasztalat Elvárások Edző-sportoló neme
dinamikája Személyiség Értékek
(Jowett) Interperszonális kommunikáció

Kapcsolat minősége: Edző és sportoló

Érzései Gondolatai Viselkedése

Közelség, törődés Elkötelezettség Kiegészítés
Szocio-emocionális kapcsolat Koorientáció Interakciók
A kapcsolat affektív, kognitív és viselkedéses aspektusai

Interperszonális kommunikáció

Következmény: Edző és sportoló

Intraperszonális következmények
Elégedettség (szelf)
Pozitív/negatív hatás
Motiváció
Teljesítmény
Interperszonális következmények Csapatra ható következmények
Kapcsolattal való elégedettség Csapatkohézió
Konfliktusok Szerepek tisztasága/tisztázatlansága
Stabilitás

A kapcsolat affektív, kognitív és viselkedéses következményei és ezek kapcsolata a résztvevőkkel

7
 2023. 03. 04.

Jowett modellje: Edző-sportoló kapcsolat

• Mi szükséges a jó edző – Az érzelmi
kapocs
sportoló kapcsolathoz?
• az ideális érzelmi
közelséget a játékosokkal;
• az (el)kötelezettséget a
sportáguk, a jövőjük iránt;
• valamint az egymást
kiegészítő, a hatékonyság
elvén alapuló edző-
sportoló kapcsolatot.

Jowett: edző-sportoló kapcsolat

Amit gondolok Amit teszek

8
 2023. 03. 04.

5C modell az edzői hatékonyságért (Harwood)

• Kulcsszavai: • 5C
• Figyelmi kontroll • Elköteleződés
• Célorientáció • Koncentráció
• Énhatékonyság • Kontroll
• Kommunikáció
• Önbizalom

• Kontroll
Edzői hatékonyság • Higgadtság/tiszta fej hibák esetén
• Érzelemszabályozás: képes
lenyugtatni/felpörgetni
• Elköteleződés • Jól olvassa a játékot és ennek megfelelően
• Fejlődési célok és erőfeszítés reagál
elismerése
• Kitartás/Grit • Kommunikáció
• Mindenki egyenlő • Infót átad/átvesz
• Egyénre szabott, készség alapú • Visszajelzések
visszajelzés • HELPA: Help, Encourage,Listen, Praise,
Acknowledge (Segít, Dicsér, Meghallgat,
• Koncentráció Bátorít Elismer)
• Külső fókusz – feladatra irányuló
• Képes a fókuszt váltani • Önbizalom
• Pozitív testbeszéd
• Tiszta célok
• Hit

9
 2023. 03. 04.

Ellenőrzőlista
5C Kérdés 0:egyáltalán nem
3: sokszor
Elköteleződés Mindig a képesség fejlődését és az erőfeszítést együtt erősítem
0 1 2 3
sportolóimban
Koncentráció A játékos által gyakorolt készségeket ellenőrizzük és visszajelzést
0 1 2 3
adok róla az edzés ideje alatt
Kontroll A játékosoknak lehetőségük volt gyakorolni a hibák/kudarcok
0 1 2 3
kezelését
Kommunikáció Magas szinten vannak gyakorolva és megerősítve a… 0 1 2 3
Önbizalom
Egy félelem nélküli légkört teremtek, dicséret és bátorítás révén 0 1 2 3

KOMMUNIKÁCIÓ

10
 2023. 03. 04.

Személyészlelés
• Első benyomás
• Vonzó külső (gyorsabb segítség, magasabb IQ,
ártatlanság…)

• Nonverbális kommunikáció
• verbális (szavak): 7%
• paranyelv, az a mód, ahogyan a
szavak kimondásra kerülnek: 38%
• kinesztézia, a testbeszéd: 55%

Nonverbális kommunikáció
• Testbeszéd
• Külső megjelenés
• Testtartás
• Gesztusok
• Érintés
• Arckifejezés
• Proxemika (Hall)
• Intim tér
• Személyes tér
• Szociális tér
• Formális tér
• Paranyelv
• Hangmagasság
• Rezonancia, együtthangzás: a hang gazdagsága vagy szegénysége
• Artikuláció

11
 2023. 03. 04.

Amik befolyásolják a személyészlelést:

• Elvárások
• Pozitív vagy negatív
• Motívumok
• Mit akarunk belelátni? – Együttműködésre hajlamos
együttműködésre utaló jeleket észlel
• Hangulat
• Jó hangulat – csak a jó dolgokat észleli
• Kontextus
• Új élmény
• Gyakori előhívás

Alkalmazkodás a többséghez

Asch kísérlete:

A személyek ¾-e legalább egy

alkalommal a beavatottak
válaszát ismételte
50%-uk a nyilvánvalóan rossz
választ adta többször is

Magyarázat: megzavarodtak, attól tartottak nevetségessé teszik

magukat mások előtt

12
 2023. 03. 04.

Önbeteljesítő jóslat
• Rosenthal és Jacobson
• elvárásoknak megfelelően fog alakulni a viselkedés, annak
ellenére is, ha az elvárásnak nincs valóságos alapja.

• Oak School, nem valós IQ tesztek alapján 3 ad hoc

csoport: lassú, közepes és gyors.
• Ezzel a tanárokban előzetes elvárásokat akartak
ébreszteni a különböző csoportok iránt

Pygmalion effektus –
Az önbeteljesítő jóslat

• Ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, ez oda vezet, hogy

úgy fogunk viselkedni, hogy ez be is igazolódjon.
• Elvárások kialakítása másokról  ennek megfelelően
viselkedünk vele  ezt érzékeli, főleg a nemverbális
jelzésekből  ennek megfelelően reagál, viselkedik 
beigazolódik az elvárásunk

13
 2023. 03. 04.

Eredmények
• A normál csoport IQ-ja egy év alatt
átlagosan 13-mal nőtt.
• Az előzetesen intelligensnek
titulált csoport tagjainak, pedig
átlagosan 27-tel lett nagyobb az
IQ-ja.
• Ez a növekedési tendencia
megmaradt 2 év után is (az
idősebb diákok kevésbé
befolyásolhatók…)

A SZENDVICSMODELL

POZITÍV ÁLLÍTÁS
• „ Szép játék volt! Jól szedted a lepattanókat!”

FEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ VISSZAJELZÉS

• „ Legközelebb figyelj a pontos passzokra.”

GRATULÁCIÓ
• „ Látom, hogy fejlődsz. Csak így tovább!”

14