Vizsgakérdések

(1) Mi a klinikai módszer lényege, illetve célja?

Adatgyűjtési módszerek:
Az elmúlt évszázadban a pszichológusok számos technikát dolgoztak ki a gyermek fejlődésére
vonatkozó információk gyűjtésére.
A legtöbbször használt módszerek:
- önbeszámoló
- megfigyelés különböző környezetekben
- kísérlet
- klinikai módszer: A módszer lényege, hogy a kérdéseket az egyénre szabja. Minden további kérdés
az előzőre adott választól függ. Ez lehetővé teszi, hogy a kutató mélyebbre áshasson az egyes
témákban, hogy ellenőrizze jól érti-e páciense válaszait, hogy jobban megismerhesse érzéseit,
gondolatait.

Sigmund Freud: Érzelmi- és személyiségproblémák kezelésében alkalmazta ezt a módszert, a

páciensei gyerekkori meghatározó tényezőit vizsgálata, ez alapján igyekezett rekonstruálni, majd
segíteni nekik. Freud a gyermek otthoni fejlődésének korai szakaszát alapvetőnek ítélte meg a
későbbi személyiségfejlődés szempontjából. A klinikai módszer azonban nem korlátozódik a kóros
esetekre.

Jean Piaget: A módszert az értelmi fejlődés jellegzetességeinek a feltárására alkalmazta. Azt vizsgálta,
hogy hogyan fejlődik a gyerekek világról való felfogása. A gyerekek feladathelyzetben vizsgálta,
hogyan jutnak el a feladathoz, milyen hibát vétenek, egyénre és helyzetre szabott kérdezési stratégiát
kell kidolgozni: olyan kérdés kell, ami a gyereket érdekli, mert különben nincs értelmes válasz. Nem
csak a megoldás érdekes, hanem az oda vezető út, a sajátos hibák is.
Dialógus egy gyerekkel (Piaget) 7 éves:
P: Tudod, hogy mi a gondolkodás? Gy: Igen.
P: Akkor gondolj a házatokra. Mivel goldolkodsz? Gy: A számmal.
P: Tudsz csukott szájjal gondolkozni? Gy: Nem.
P: Csukott szemmel? Gy: Igen.
P: Akkor most csukd be a szádat, és gondolj a házatokra. Rágondoltál? Gy: Igen.
P: Mivel gondolkodsz? Gy: A számmal.
Az ehhez hasonló interjúi során két életkori mintát tárt fel a gyermeki gondolkodásban.
- A fiatalabb gyerekek számára a gondolkodás testi folyamat (a beszéd aktusa, amit látok, ami
megtörténik)
- Az idősebbek számára a gondolkodás egy láthatatlan, megfigyelhetetlen dolog (mentális folyamat)
Ezzel érvelt azon elmélete mellett, hogy a gyerekeknek a világról való felfogásában létezik egy
szakaszjellegű fejlődéshatár, amit ő 10-11 éves korra tett.

Alexandr Romanovics Lurija (1902-1977, orosz pszichológus): kimutatta, hogy a klinikai interjú
módszer a különböző kultúrák gondolkodásbeli különbségeinek feltárására is alkalmas. Úgy vélte,
hogy a gondolkodás (osztályozás, következtetés) összefügg a társadalmi környezettel és
iskolázottsággal. A nem iparosodott társadalmakban (ahol nincs v. alig van írásbeliség, iskolai
oktatás), ott az emberek aszerint osztályozzák a dolgokat, ahogyan azokat a mindennapi életben
használják.
Iskolázatlan személyek az elvont kritériumokat, illetve összefüggéseket nem veszik figyelembe.
Tehát a premisszákból, az előzetes tudásanyagból képesek voltak egy logikai következtetésre.
Példa 1.: Tehénpásztornak kérdés: Kalapács, fűrész, farönk, fejsze – Melyik a kakukktojás?
Két kritérium alapján gondolkodunk általában:
- ami a tüzifa szerzéséhez kell – akkor a kalapács a kakukktojás
- vagy eszközök – amikor a farönk a kakukktojás
Lurija páciensei többnyire azt mondták, hogy nincs kakukktojás, mert mindegyik kell a farönkhöz, mind együtt dolgoznak.

Példa 2.: Milyen színűek egy északon fekvő, ismeretlen nevű szigeten a medvék?
- Iskolázatlan ember: Honnan tudjam, nem jártam még ott?!
- Iskolázott: Fehér (a sziget északon van, északon fehérek a medvék, akkor ott is fehérek lehetnek)

(2) Mit nevezünk dinamikus pszichológiának?

A pszichológia 3 terület kutatásával foglalkozik:
I. A világ megismerése, a megismerő ember- kognitív nézőpont (ált.pszichológia, pszichofiziológia,
kognitív fejlődéslélektan – az értelmi fejlődés vizsgálata)
II. Érzelmek és motivációk – dinamikus pszichológia (személyiséglélektan, pszichofiziológia,
pszichopatológia, a fejlődéslélektan érzelmekkel és személyiséggel foglalkozó része;
pszichopatológia; pszichofiziológia)
III. Emberi viselkedés, viselkedő ember – mozgásos válaszok szerveződése, társas alkalmazkodás,
kommunikáció ( nyelv és viselkedés – ált. Pszichológia, szociálpszichológia, pszichofiziológia)
Ezekben mindig előkerülő téma a TUDAT problémája, kérdésköre.
A dinamikus pszichológia Sigmund Freud (1856-1939) munkásságából indul ki.
Lényege: Viselkedésünket szinte minden pillanatban egymás mellett létező, gyakran egymásnak
ellentmondó vágyak, érzések, késztetések határozzák meg. Lelki életünket ilyenfajta konfliktusok
határozzák meg. Az ambivalencia él bennünk (pl. a gyerekemet szeretem, de felbosszantott, ezért
haragszom rá). A késztetések ezen rendszere a személyiség meghatározója (az, hogy ezeket az
ambivalencia helyzeteket hogyan oldja meg valaki, kapcsolatban áll a személyiségével). Ez a belső
dinamika, innen a név: Dinamikus pszichológia. A belső dinamika egyénenként változik és szoros
kapcsolatban áll a személyiséggel. Ez lehet érzelmi problémák, krízisek forrása is, itt már beléphet a
klinikai pszichológia és a pszichoterápia.
Tudatos és tudattalan közötti különbség: A XIX. századig a hétköznapi felfogás az volta sz emberi
természetről, hogy az emberi elme mindenki számára nyitott könyv. Freud jött rá, hogy sok olyan
belső késztetés, élmény van, melyekhez negatív érzelmek kapcsolódnak, ezek nem kerülnek a
tudatunk elé, de ennek ellenére a viselkedésünket meghatározzák. A pszichoterápia célja a tudattalan
hozzáférhetővé tétele, ezáltal az érzelmi krízisek megismerése, feloldása.

(3) Mit jelent a magyarázó, illetve megértő pszichológia közti különbségtétel?

A pszichológia kettőssége: egyrészt magyarázó, másrészt megértő tudomány. Az ember egyrészt
biológiai, másrészt társas lény. Viselkedése és belső folyamatai megértéséhez mindkettő tudományos
megközelítés eszközeire szükség van.
Magyarázó pszichológia (Természettudományos magyarázat):
- Objektív, tudományos megközelítés
- Általános törvényszerűségeket és logikai szabályokat keres, melyek a világ oksági
összefüggéseit írják le.
- Elméleteket fogalmaz meg és ezek helyességét (empirikus) vizsgálatokkal ellenőrizzük
- Jóslás, előrejelzés
Megértő pszichológia
Az emberi tudat lényege a szubjektivitás. Az ember egyedisége, egyedi személy nem csak természeti
törvényszerűség, nem vizsgálható kizárólag objektív mérésekkel. (Wilhelm Dilhey (1833-1911))
Lelki jelenségek utólagos, vagy jelen idejű rekonstrukciója.
Történeti rekonstrukció - amikor egyedi események összefüggő mintázatát próbáljuk leírni.
Pl: - új élményeinket korábbi tapasztalataink rendszerébe illesztjük
- Empátia útján megértjük más lelkiállapotát
- Viselkedés megértése a személy fizikai tulajdonságai alapján
- Műalkotás elemzésekor átéljük a művész lelkiállapotát
- kicsivel nagyobb mértékben fókuszál az egyedi esetek alapos vizsgálatára

(4) Mire használható, és mire nem jó az introspekció (önmegfigyelés)?

Az introspekció önmegfigyelést jelent. A kísérletezők önmagukon figyelték meg, a pszichés
folyamatokat. Közvetlenül tapasztalták az átélt érzelmeket, gondolatokat. Gazdag információval
szolgáltak, de a személy szűrheti mit mond, az emlékezete lehet szelektív. Ellentmondásos
eredmények születtek Adatnak elfogadható, de elméletet nem lehet ráépíteni. A
teljesítményfeladatok jobbak, mint a szubjektív beszámoló. Az önreflexióban az lehet érdekes, ami a
személy első benyomása és nem a túlgondolt, „kiművelt” változat.
Amire jó:
 élmények, pillanatnyi beszámolók
 emlékek, életesemények
 célok, szándékok
 adatgyűjtés
Amire nem jó:
 döntés alapjául szolgáló folyamatok
 viselkedéses válaszok
 Érzelmi reakcióink, döntéseink, mentális folyamataink nem hozzáférhetőek az introspekció
számára
 Problémamegoldási folyamataink (gyertyás példa, hogyan lehet a falra szerelni) Milyen
gondolkodási folyamat útján jövünk rá a megoldásra? Az aha-élményre nem ad választ az
introspekció. Felmerül a fejünkben a megoldás, de hogyan jutunk el odáig, nem tudjuk
megmagyarázni.
 Nyelvtani feldolgozás legtöbb szintje (fonológia, morfológia, szintaxis, stb.)
 az észlelési élményeinket létrehozó összetett agyi folyamatok (binding problem: bár
látórendszerünk az alakra, mozgásra, színre, téri helyzetre vonatkozó információt külön
elemzi, és ezt csak utólag szintetizálja egységes élménnyé, a tudat szintén ennek nincs nyoma
- a ventrálisdorzális felosztásnak sincs)
 Kognitív átjárhatatlanság (becsapós ábrák: melyik vonal hosszabb? Hiába tudom, hogy
egyforma, az illúzió nem változik)
Ha a korlátokkal nem vagyunk tisztában, túlbecsülhetjük az önmegfigyelés hatékonyságát, ami
félrevezető eredményt adhat

(5) Röviden jellemezze a megfigyelést, mint pszichológiai módszert!

MEGFIGYELÉS
• Tudatosan tervezett módszer: A kutatási célból történő megfigyelés során előre meghatározott
szempontok szerint, körülmények között és módon folyik a megfigyelés, konkrét a cél. Folyamatosan,
rendszeresen végzett és vmilyen módon dokumentált (kódolás nélkül: feljegyzés, napló, jegyzőkönyv; kódolással:
becslési skála, jel- v. kategóriarendszer) Fontos a következetesség, objektivitás és a pontos feljegyzések.
• Irányultsága szerint:
→ introspekció (önmegfigyelés),
retrospekció (amikor saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük)
→ extrospekció (mások megfigyelése, ami objektívebb, kontrollálhatóbb)
• A megfigyelés lebonyolítása:
→ a megfigyelő, mint tárgyilagos rögzítő
retrospekció (amikor saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük)
→ a megfigyelő, mint bevont elemző

Természetes megfigyelés: célja, h úgy írjuk le a viselkedést, ahogy az a természetben, a megfigyelő

jelenléte nélkül is lezajlana, és hogy elemezzük a jelen változók közötti kapcsolatot.
Korlátai:
- a megfigyelő a saját elvárásai alapján szelektálja a megfigyeléseit, így nem fog mindent leírni
(információveszteség) Ezen segíthet a videófelvétel.
- az ember viselkedése megváltozik, amikor tudják, hogy megfigyelik őket
- A legközvetlenebb mód a gyerekek tanulmányozására (pl. több tudós vezetett csecsemőnaplót a 19.
sz.-ban. A naplók közt a leghíresebb Darwin (1877) volt, aki napi feljegyzéseket vezetett fia korai
fejlődéséről. Abban reménykedett, h. alátámasztja evolúciós elméletét.
- Piaget is vezetett naplót gyermekei fejlődéséről, amelyek később alapjául szolgáltak a gyerekek
kognitív fejlődésére kidolgozott nagy hatású elméletére.
- szóbeli megnyilvánulások gyűjtése → a Child Language Data Exchange System (CHILDES)
- Az etológusok munkájának is a természetes megfigyelés az eszköze. Az etológia olyan
interdiszciplináris tudomány, amelyik a viselkedés biológiai alapjait kutatja. Ők úgy vélik, h a gy.
viselkedésének fejlődését a homo sapiens evolúciós története szabja meg.
- az állatok viselkedését is természetes környezetükben figyelik meg (illetve a kutyákét emberi
környezetben is)
- Az etnográfusok is alkalmazzák, ők a társadalmak és kultúrák megfigyelését végzik. (pl. természeti
népekét)

A természetes megfigyelés lehet:

a) több környezetben (ökológiai megközelítés: időigényes, költséges)
b) egy környezetben → Megfigyelés speciális környezetben
* ökológia-görög ’ház’ szóból ered, a biológiai tudományokban a ’ház’ a növények v. állatok egy populációjának élőhelye, és e populáció
ökológiája a környezetével alkotott kapcsolatainak a mintázata.
Az ökológia a pszich.-ban azokra a helyzetekre, szerepekre, kihívásokra, következményekre utal, amelyekkel az emberek szembe kerülnek.
Ökológiai megközelítés: a gy.-et az összes olyan helyzet kontextusában szemléli, amelyben az naponta megfordul (mikrorendszerek) Pl:
otthon, iskola, lakókörnyezet, egyház) Az exorendszerek is fontos hatással vannak a fejlődésére, pl: szülők munkahelye,
tömegkommunikáció, iskolaszék…)

fejlődési mikrokörnyezet: a gy. közösségben elfoglalt helye (ahová beleszületett)

ennek 3 alkotórészét elemzik a fejlődéspszichológusok:
- a gy. fizikai- és társadalmi környezete
- a társ. kultúrájából származó gyermeknevelés és oktatás
- a szülők pszichológiai jellemzői

Strukturált megfigyelés (megfigyelések speciális helyzetben): olyan beavatkozás, ami nem a

megfigyelt jelenségre, hanem kialakulásának valószínűségére hat.
(pl: Marshmallow teszt: gyerekek – csábítás (édesség))

Lisa Serbin, 1973: előmozdítja-e az óvónők viselkedése a fiúk agresszivitását és a lányok függő
viselkedését?
-- a fiúk gyakrabban kaptak nyilvános fenyítést, mint a lányok
-- lányok esetében a függőségi megnyilvánulásokat (pl. közel ülés az óvónénihez) több figyelemmel
jutalmazták; a fiúknak szentelt figyelem független volt az ülésrendtől.
→ Más mintákat érdemes javasolni a nevelőknek?
Előnye:
- a viselkedést és annak ökológiáját teljes összetettségében tárja fel
Korlátok:
- nehéz az oksági összefüggések megállapítása
- a megfigyelők a saját elvárásai alapján szelektálja a megfigyeléseit
- nem írhat le mindent, így az információveszteség elkerülhetetlen
- a részletek gyakran elvesznek azoknál a jegyzőkönyveknél is, ahol terv van arra, h. mit kell
megfigyelni
- az emberek viselkedése megváltozik, ha tudják, h. figyelik őket

(6) Néhány példával mutassa meg az öröklés-környezet vita összetettségét!

Mennyiben az öröklés és mennyiben a környezet felelős a felnőttkori képességeinkért?

öröklés: az egyén veleszületett biológiai képességei
környezet: a nevelés közege, társas környezet egyénre kifejtett hatásai

-René Descartes által képviselt nativista felfogás szerint a tudás velünk születik, öröklött, a környezet
befolyása pedig nem jelentős.
-John Locke azonban empirista nézeteket vallva alkotta meg híres „tabula rasa” - üres lap kifejezését.
Ő úgy gondolta a tudást a környezeti ingerekből szerezzük, születésünkkor olyanok vagyunk, mint egy
üres lap.
Nem ennyire fekete-fehér a kép: Vannak öröklött és tanult képességek.

Biológiai érés megközelítés: endogén, biológiai örökség, genetikai tényezők

Környezeti tanulás megközelítés: exogén, környezetből eredő tényezők
Konstruktivizmus: biológiai eredetű fejlődési szakaszok, de vannak belső stratégiák, ezeket az ember
az élete során építi fel magában a tapasztalat hatására, nem velünk született. Kettő tényező szerepe
azonos mértékű.

Példák:
- A nyelv elsajátítása. Van benne örökletes és tanult elem is.
Vita két tudós közt:
Noam Chomsky: szerinte a nyelvtan öröklött. Létezik egy univerzális nyelvtani képesség, mely által
megtanulhatjuk a nyelvünk nyelvtanát.
Michael Tomasello: szerinte a nyelv és a nyelvtan egy kulturális termék. Szabályok szerint tanuljuk a
nyelvet, tudatosan.
- A színlátás öröklött: genetikailag programozott érés eredménye
- A beszédhangok megkülönböztetése nagyrészt tanult. Képesek vagyunk fonológiailag
megkülönböztetni, de a beszédhangok megkülönböztetése tanult képesség. Kultúra és nyelv
függő. Ilyen értelemben beszélünk korai tanulásról(automatikus) és genetikailag
programozott érésről.
- Intelligencia: Genetikai meghatározottság vizsgálat: 1 petéjű ikreknél kísérleteztek azonos
génállomány mellett. Különböző családban nőnek fel. Arra kíváncsiak, mennyiben
befolyásolja ez az intelligenciájukat.
- többféle összetett együttműködés: a szülők génjeik mellett a környezetet is adják
gyermeküknek, kulturális különbségek

(7) Mi jellemzi a konstruktivista felfogást? Miben különbözik a viselkedéslélektantól?

Konstruktivista:
- Jean Piaget (1896-1980)
- Az öröklés és a környezet egyaránt szükséges a fejlődéshez, szerepük egyenlő, kölcsönös kapcsolat
(bioszociális lények)
- A gyermekek aktív felfedező tevékenysége alapvető tényező a fejlődésben.
- A fejlődés azáltal jön létre, hogy az egyén aktívan alkalmazkodik a környezetéhez
- A felnőttekkel való interakció, az ő támogató segítsége is nagyon fontos (Lev Vigotszkij megfigyelése)
- a gyerekek magasabb szintű tudást konstruálnak abból, hogy aktívan törekszenek a környezetük
feletti uralomra.
- a környezeti befolyás a gy. pillanatnyi fejlődési szakaszának a függvénye
- minden gy. ugyanazon a változás-sorozaton megy keresztül, de a változást a környezeti tényezők
felgyorsíthatják, vagy lelassíthatják.

Viselkedéslélektan:
- nem tagadják, hogy a biológiai tényezők alapozzák meg a fejlődést, de a fejlődési változások
fő okai a túlnyomóan exogének, azaz a környezetből, elősorban azoktól a felnőttektől
 erednek, akik jutalmazzák, büntetik a gyerekek cselekedeteit. Az embert érő ingerek és az
erre adott válaszok az érdekesek.
- A fejlődés fő oka a tanulás (a folyamat, amely során a viselkedés a tapasztalat által módosul
- J. B. Watson (1878-1958), B. F. Skinner – „az operáns kondicionálás (vagyis a jutalmak és
büntetések által létrehozott tanulás) úgy alakítja a viselkedést, mint a szobrász az agyagot”

Skinner és Chomsky a nyelvelsajátításról – egy híres vita a 20. században

(Skinner viselkedéslélektani felfogása, Viselkedésalakítás (shaping) a nyelvelsajátítás alapja; az
utánzásnak is van szerepe -- A hangok szavakká, majd a szavak mondatokká "kondicionálódnak". -- A
megerősítés a szülői figyelem… -- Illetve egyfajta kommunikációs nyomás is motiválja a gyerekeket)

Összevetés:
- A behaviorizmus szerint a felnőtt, érett viselkedés is magyarázható kondicionálási elvekkel ( erről
később kiderült, hogy nem igaz, sőt épp ez a felvetés vezetett az elmélet kudarcához)
- Piaget szerint viszont annak ellenére, hogy a fejlődés viszonylag egyszerű tanulási elvekből indul ki,
ezekből az évek során nagyon bonyolult belső sémák, fogalmak, műveletek rendszere alakul ki. A
nyelv, a matematika, a logokai következtetés. A kiinduló állapot egyszerű, de a végállapot (a felnőtt
gondolkodás) az nagyon összetett.

(8) Mi jellemzi a mentális modulokat? Milyen példákat idéztünk a modularizált működésre

MENTÁLIS MODULOK – Jerry Fodor (1935-2017) nevéhez kötődik
- A fejlődéssel kapcsolatos alapfogalom: az elmeműködésnek nagyon sok olyan szintje van, ami nem
hozzáférhető a tudat és az önmegfigyelés számára. Ilyenek a mentális moduloknak nevezett elméleti
konstrukciók is.
Erre egy-egy példa az észlelés és a nyelv eseteiben:
Látás esetében: példa „az egyik nyíl ↔ hosszabb, mint a másik” – illúziója
Attól, hogy tudjuk, hogy mit kellene látnunk, illetve mi az, amit rosszul látunk, attól az illúzió nem
tűnik el. Hiába tudom azt, hogy a két nyíl egyforma, mégsem úgy látom.
Ezt hívják kognitív átjárhatatlanságnak. A tudatos ismeret nem befolyásolja az illúziót.
Nyelvvel kapcsolatban:
Egy 6 éves gyerek tökéletesen beszéli az anyanyelve nyelvtanát, de tudatos szinten fogalma sincs
azokról a nagyon komplex szabályokról, amiket ő fluensen használ.

Mentális modulok tulajdonságai:

 nagyon gyorsak, automatikusak, magukba zártak
 Bizonyos mentális modulok a látás során a perspektívával foglalkoznak, mások a színekkel,
vagy a mozgással. Ezek többé kevésbé, jelentős részben egymástól függetlenül működnek, és
a végén a feldolgozásuk eredményei szintetizálódnak az agyban egy vizuális élménnyé.
 A modulok tehát területspecifikusak. (színmodul, mozgásmodul a látásban, nyelvimodul a
nyelvtanban, fonológiai feldolgozó modul a beszédhangokkal foglalkozik…)
- Ezek a modulok a biológiai éréssel alakulnak ki, és az idegi alapjai örökletesen rögzítettek. Ez
biztosítja, hogy azok a fejlődés során megjelenjenek.
 Ez a felfogás később finomodott, pl. később kiderült, hogy a perspektívaillúzió kialakulásához
szükségesek gyerekkori tapasztalatok, a fejlődése pedig fokozatos.
(az Ebbinghaus-Titchener ill. Müller-Lyer illúzió esetében ezt precízen kimérték)
 vannak olyan implicit folyamataink is, amik nem modulárisak ebben az értelemben: valaki
szakértővé válik egy területen sok-sok év gyakorlás után, gyors és automatikus döntéseket
tud már hozni, mintázatfelismerést végezni, problémamegoldást végezni
pl. gyakorlott gyógypedagógus a diagnosztikában ránézésre el tudhatja dönteni, hogy egy
adott személynek milyen típusú fejlődési problémája van, amin most még sokat kéne
 gondolkodni, vagy egyáltalán nem is tudnánk rá a választ még – sok időt, gyakorlást,
erőfeszítést igénylő tanulás után, bonyolult mintázatfelismerési, döntési ill. stratégiakövetési
folyamatok is automatizálódhatnak

Egy mentális modul egy meglehetősen specifikus mentális képesség, amely csak meghatározott
környezeti hatásra képes aktiválódni. Fejlődésükhöz nincs szükség speciális tanításra. A mentális
modulok már a „kezdetekkor” jelen vannak az emberi genomban. Ez a gondolkodási irányzat
modularista elmélet néven ismert. Az egyes mentális modulok műveleteit irányító pszichológiai
alapelvek veleszületettek, azaz génekben kódoltak, fejlődésükhöz nincs szükség speciális tanításra. A
különféle modulok nincsenek közvetlen interakcióban. Mindegyik egy különálló mentális területet
képvisel, amely csak laza kapcsolatban áll a többi területtel egy „központi feldolgozó” révén, amely
egyesíti a különálló modulok információit.

pl. a nyelv egy különálló, autonóm mentális modult képez - A nyelv és a gondolkodás független
egymástól, bár a gondolatokat gyakran a nyelv közvetíti. Pl. értelmi fogyatékos gyerekek jó nyelvi
képességekkel. A rajznyelv, a képi kifejezés vagy a szobrász látásmód haptikus/mintázós fejlődése
szintén lassú modularizációs folyamat.

(9) Miben hasonlít és miben különbözik a mentális reprezentáció a hétköznapi értelemben

vett jelektől?
Nem mentális reprezentációk (bemutatása a mentális reprezentációk megértéséhez kell):
Charles Sanders Pierce nevéhez kötődik a jelelmélet (szemiotika)
Jelek működésének három összetevője van:
- van egy jel vagy jelentéshordozó – egy írásjel
- egy tárgy, amit ez a jel jelent – kínai írásjel, ami egy dolgot jelent pl. Hold
- értelmező viszony: a jel és a tárgya közötti kapcsolatot biztosítja
Három típusa van:
- ikon (jel és jelölt kapcsolatának alapja a hasonlóság pl. színminta; szemléltető ábrák –
anatómia atlasz)
- index jelek (a jel és a jelölt kapcsolatát valamiféle oksági kapcsolat van vagy téridő érintkezés
pl. szélkakas, egy sikoly)
- szimbolikus viszony (jel-jelölt kapcsolatát egyfajta társas hagyomány, társas megállapodás,
konvenció biztosítja – ez már feltételez egy értelmezőt pl. nyelvi jelek, stoptábla - Pesten egy
kínai stoptáblát senki nem értene)
Mentális reprezentáció
- a kognitív pszichológia és a megismeréstudomány egyik legfontosabb alapfogalma, a
fejlődéssel és az értelmi fejlődéssel foglalkozva is egy nagyon fontos alapfogalom
- a jelek valamilyen önmagukon túli dologra utalnak, arról információt hordoznak
- a jelekhez hasonlóan a mentális reprezentációk – és a pszichológiai állapotok általában –
mindig valamiről szólnak, tárgyuk van
- pszichológiai típusú állapotaink: gondolataink, véleményeink, érzéseink, emlékeink, vágyaink
– mindegyik utal valamire, mindegyik valamiről szól, mindegyiknek van egy tárgya,
emlékszünk valamire, szomorúak vagyunk valami miatt, gondolunk valamire – a pszichológiai
állapotoknak ezt a nagyon fontos tulajdonságát, ami megkülönbözteti őket a hétköznapi,
fizikai létezőktől, hogy tárgyuk van, ezt hívják: intencionalitásnak (Franz Brentano)
- az emberi gondolkodás modellalkotó jellegű; a környezet megismerését és előrejelzését
belső modellek segítségével éri el, felismerjük azt, hogy milyen szabályszerűségek vannak a
világban, és ez alapján jövőre vonatkozó következtetéseket vonunk le
- a kognitív felfogás ezeket a belső modelleket nevezi mentális reprezentációknak az elme
modelljei a világról
Hasonlóság és különbség a külső jelektől
- mentális reprezentáció esetén nem tudunk rámutatni a „jelre”, nem mentális esetben rá
tudunk mutatni a jelre
- a mentális reprezentáció elméleti fogalom: tárgyuk, jelentésük segítségével ragadjuk meg
őket
- a mentális reprezentációk, nem ikonok – az agyi folyamat nem hasonlít a tárgyához (nem
arról van szó, hogy amikor egy autót látok, akkor az agyamban egy autó alakú idegrendszeri
folyamat alakul ki)
- nem is szimbólumok – nem függ a jelentésük egy társas konvenciótól (az agyi folyamatokhoz
nem kell semmilyen társas konvenció)
- indexikus jellegűek – (mint pl. a szélkakas): a mentális reprezentációk jelentését a
környezettel való oksági viszony (észlelés, viselkedés), illetve az agyban lezajló
információfeldolgozási folyamatok határozzák meg. A környezetünkkel a viselkedésünkön és
az észlelésünkön keresztül vagyunk kapcsolatban, és a viselkedésünket az idegrendszer
irányítja, az észlelésünk során pedig az idegrendszer információkat vesz fel a környezetből, és
ez a két irányú kapcsolat határozza meg egy oksági úton, hogy mik lesznek azok az
idegrendszeri állapotok, hol rögzül az idegrendszeri információ az idegrendszerben és hogyan
épül fel ezek alapján egy viselkedéses válasz.
- a mentális reprezentációk a Pierce-i rendszer alapján indexikus jellegűek, se nem ikonikusak,
se nem szimbolikusak.
Hasonlóságok:
-a jelekhez hasonlóan mindig valamiről szólnak, tárgyuk van

(10) Mondjunk két példát az implicit tudásra, és kettőt az explicitre!

Explicit: a tudatosság az alapvető meghatározója

● „Tudom, hogy pl. ma febr.14.-e van.” - -ténytudás
● -a nyelvész tudása a nyelvről

Implicit: procedurális jellegű (szabályok tudattalan alkalmazása, készségek használata)

● -kerékpározás
● -a hatéves gyerek nyelvtan ismerete implicit- csak alkalmazni tudja a tudást, megfogalmazni
nem
Implicit tudás:
- Bizonyos kognitív teljesítményeink, gyors, automatikus, ám rugalmatlan, kevésbé
alkalmazkodóképes folyamatokon alapulnak;
- nem tudatos, nem is válhat tudatossá (pl. introspekció nem férhet hozzá)
- Amikor használjuk, akkor az eredményeként előálló viselkedés már tudatosulhat
Példa 1: "Egész jól megy nekem ez a pingpongozás" (játék közben)
Példa 2: "Érdekes, milyen hibátlan, bonyolult mondatokat tudok mondani magyarul, pedig most
kaptam egy karót nyelvtanból" (beszélgetés közben)  megfogalmazni nem tudja a szabályokat, de
használni igen
- procedurális jellegű: szabályok alkalmazása, készségek használata (és nem valamely információ
felidézése, mérlegelése vagy arról való beszámolás)
- területspecifikus tudás
- készségtudás

Egy fontos különbségtétel: a freudi tudattalan NEM implicit tudás; bizonyos feltételek esetén (pl.
pszichoterápia hatására) a tudatba idézhetők a tartalmai, melyek (ti. a traumatikus élmények)
epizodikus (szemantikus), tehát jellegzetesen explicit formában kódolódnak az emlékezetben. BÁR, a
konszolidációjukat érintheti az őket kísérő erős negatív érzelem.
Explicit tudás:
- lassabb, figyelmet, tervezést magukban foglaló, és így az új helyzetekhez jobban alkalmazkodó
belső folyamatok hozzák létre viselkedésünket
- az explicit tudás fogalmakon alapul.
- Tudatos, vagy a használat során azzá váló ismeret
Pl. "Mikor születtél?"
- Ténytudás: Tudom, hogy ma 2021 szeptember 30-a van. A tényszerű tudás tudatos, explicit:
be tudunk róla számolni, gondolkozni tudunk róla, stb.

DE! Akár ugyanaz a fajta viselkedés is lehet egyszer automatikus, máskor figyelmet igénylő:
(1) sétálás az aszfalton, illetve lépkedés egy sziklás hegyi ösvényen
(2) problémák megoldása jól bevált módszerekkel, illetve akkor, ha a bevált receptjeink nem
működnek
(3) automatikus szófelidézés beszéd közben, illetve szavak keresése gondolataink kifejezéséhez
(4) Néha a kettő együttműködik (pl. igen bonyolult tanult mozgások kivitelezése tudatos
figyelemmel kísérést is igényel)

(11) Mi a kompetencia és a performancia? Miért nem illik ez a megkülönböztetés Piaget

rendszerébe?
Kompetencia: a területspecifikus képességek megléte, pl.: tárgyállandóság fogalma
Performancia: Területáltalános képességek, amelyek lehetővé teszik a válasz kivitelezését.
Rendelkezünk végrehajtó funkciókkal, rövid idejű memóriával és mozgásos képességgel.
pl.: beszéd – ennek vannak területspecifikus részei, de magát a kommunikációt nagyon sok mindenre
használja, ezért ez egy általános képesség.

Piaget nem különböztette meg a kompetenciát és a performanciát. Úgy gondolta, hogy az értelmi
fejlődés teljes egészében terület általános alapképességekből jön létre. Nyelv, matematika, logika,
tudományos fogalmak.

Ma úgy gondoljuk, hogy már egészen csecsemőkortól megfigyelhetően vannak területspecifikus

fogalmak, amik részben öröklöttek és utána a tanulás segítségével fejlődnek tovább.
Ma már megkülönböztetünk területspecifikus ismeretet pl. tárgyállandóság
- ez nem tud megmutatkozni, ha túl nehéz a válasz az adott kor területáltalános képességeihez
mérve.

(12) Mik a fogalomtanulás alapfolyamatai Piaget rendszerében?

Piaget szerint nagyon kevés olyan kognitív alapfolyamat van, amik ténylegesen velünk születettek:
Ezek a kategóriák szerveződését szolgálják.

Az egyik az adaptáció: 2 rész: asszimiláció és akkomodáció

asszimiláció: egy új tapasztalatunkat beillesztjük a már létező kategóriákba
akkomodáció: az új tapasztalataim nem igazán illenek be az előzetes kategóriákba, akkor módosítjuk
a létező kategóriáinkat. Ha az akkomodáció következtében módosult akkor ezt a rendszert újra
szervezzünk.

Piaget konstruktivista felfogása annyiban több mint a behaviorista felfogás, hogy nem gondolta azt
hogy az a felnőttkori gondolkodás az kondicionálási folyamatokkal leírható.
Nagyon bonyolult gondolkodási struktúrákat tételezett fel, de ezek elképzelése szerint viszonylag
egyszerű alapfolyamatokból alakulnak ki.
Piaget utáni pszichológusok nem értenek egyet és azt mondják, hogy ennyire egyszerű
alapfolyamatokból, hogy a asszimiláció akkomodáció, nem tudjuk megérteni hogy hogyan lesz
kvantumfizika, törtszám vagy épp pszichodiagnosztika.
Nem tudjuk a fejlődésmenetet ezekkel a nagyon általános fogalmakkal rekonstruálni pontosan.
Nem mutatja meg, hogy mi történik az elmében, amikor ilyen bonyolult fogalmakat tanulunk meg.
Egyensúly= Kognitív egyensúly állapota
Kb. 2, 2 és fél éves gyerekek felismerése.
Érzékeli, hogy nem teljesen madár – nem csapkod a szárnyával, nincsenek tollai…

Az újra szervezés során a repülő dolgok halmazát két részhalmazra osztja, jelen esetben a
repülőgépekre és madarakra, ami azt jelenti hogy hierarchikus szerveződés váltja fel az eredetileg
egyszintű kategóriát 🡪 a sémáit egy komplexebb struktúrába szervezi.

(13) Miben különböznek a csecsemőkori fogalmi kategóriák a nagyobb gyerekek és

felnőttek fogalmaitól?

(14) Mi a referencia?
A ma leghasználhatóbbnak ítélt elmélet szerint a mentális reprezentációknak két alapvető szerepe,
funkciója van: referencia és tudás tárolás.
Referencia:
A fogalom – az elménkben vagy agyunkban lévő mentális reprezentáció – kapcsolódik a tárgyához,
elér a világhoz.
intencionalitás – mentális reprezentációk valamiről szólnak a világban, kapcsolatot létesítenek az
elménk és a világ között.
Referencia: Ok-okozati kapcsolat: indexikus viszony - oksági viszony fogalmak és tárgyak között,
észlelésen és viselkedésen keresztül.
semmi konvenciót nem tételez fel – nem kell, hogy más megegyezzen más emberekkel.

Társas tényező: egy szociális háló is segíthet felismerni a fogalmainkhoz tartozó tárgyakat
- én nem értek hozzá, szakemberhez fordulok
Pl.: mi nem tudjuk kiválasztani gyűrű közül, hogy melyik réz és melyik arany, de egy szakember,
akinek nagyobb tudása van róla, felismeri és kiválasztja.
Extenzió:
Fogalmainknak extenziója van:
- az a fogalom halmaz, amire alkalmazva igaz állítást kapunk, a kategória tagjai:
- Itt van egy kutya/aranygyűrű. –Bizonyos tárgyakra vonatkoztatva igaz, más tárgyakra hamis állítás.

(15) Mi a fogalmak általános szerkezete a mentális mappa elmélet szerint?

Tudástárolás
Ha van egy fogalmam valamiről, akkor utána kezdhetek el ismereteket gyűjteni a fogalom tárgyával
kapcsolatban. 🡪tanulás, felfedezés, következtetések, olvasás, stb…
Egy fogalommal rendelkezhetünk akkor is, hogyha rendkívül kevés tudásunk van róla, de mégis a
referenciát valamilyen módon el tudjuk érni – tehát tudjuk, hogy miről beszélünk.
Ez után kezdődhet az ismeretek gyűjtése.
A tágabb tudás jó, de nem feltétele, hogy egyes fogalmakkal rendelkezzünk
A referálás már önmagában garantálja a fogalom meglétét , még akkor is hogyha csak keveset
tudunk a tárgyról.
Összefoglalva: a fogalom áll egy tárgyhoz kapcsolódó mentális szimbólumból, és egy ismereti tárból:
- ezt nevezzük „mentális mappának” – Jerry Fodor(mentális modulok)

Eszerint létezik egyfajta belső jel, amit fel tudunk idézni az emlékezetünkben, amihez tartozik egy
nyelvi jel is, amit tudunk használni és ehhez a mentális szimbólumhoz kapcsolódik a tudás tároló
egység. Ez a mentális mappa. Ez tárolja az észlelési prototípust, aminek segítségével az észlelés által
ismerjük fel a fogalmaink tárgyait. Utána ezekből absztrakt ismereteket szűrhetünk le
Észlelési tapasztalatainkat átkódolhatjuk nyelvi absztrakt formába.
Elképzelhető, hogy nagyon sokat olvasnunk bizonyos dolgokon még sose láttunk és ennek alapján
elképzeljük ezeket a dolgokat, és megalkotjuk magunkban a mentális képet vagy észlelési prototípus
amit később akár felismerésre is használhatunk.

(16) Mi a fogalmi esszencializmus?

Látszat és valóság megkülönböztetésének hiánya
A 3 éves kor körül a gyerekek nem tudják még megkülönböztetni a
látszatot a valóságtól: Ha egy borz és egy mosómedve képét mutatjuk egy
háromévesnek, és megkérdezzük, hogy ha befestjük feketére a mosómedvét és
a hátára húzunk csíkot, akkor ő mosómedve, vagy borz lesz, akkor még azt
mondja, hogy borz.
Cica

Nagyóvodás, kisiskolás korra:

Megértik, hogy a dolgok látható tulajdonságait általában belső, rejtettebb tulajdonságot határozzák
meg, ezek okozzák az észlelhető tulajdonságokat (Susan Gelman)
- Ezért nem lesz a mosómedvéből bűzborz, ha átfestik a szőrét. A mosómedve lényege nem
változik a festéstől
- azt mondjuk, hogy egy tehén külsejű lényt a tudósok megvizsgáltak és belül a szervei és a
teljes felépítése ló, akkor a 4-5 évesek azt mondják már rá, hogy akkor inkább ló.
– belső tulajdonság
Nyitottá válnak a belső tulajdonságokra, amik más észrevehető tulajdonságot megmagyaráznak

A gyerekek hallgatólagosan feltételezik, hogy a dolgoknak van meghatározó, alapvető, de rejtett

természetük, még ha egyelőre nem is ismerik azt 🡪csak annyit tudnak róla, hogy az észlelhető
tulajdonságokat meghatározza
Példák esszenciális tulajdonságokra:
- a víz kémiai szerkezete okozza azt, hogy szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen folyadék
- az arany atomszerkezete határozza meg, hogy sárga színű fém
- az élőlények esetén a gének játszanak hasonló szerepet
DE: mesterséges, ember készítette tárgyakra nem érvényes – ott a funkció az esszencia
- Rézkulcs – úgy jött létre, hogy eredetileg rézpénz volt, de beolvasztották és így alkották.
Akkor ez pénz vagy kulcs? Kulcs – az a funkciója, a rézpénz funkciója változott.

(17) Miért alapvető a társas megértés szempontjából a hamis vélekedés tulajdonítás?

Közérthetően, egy cikkből:
Elmeolvasás – avagy mit gondolunk arról, amit a másik gondol
Az érzelmekről, belső megéléseinkről, mások gondolatairól való gondolkodás fontos összetevője az
érzelmi intelligenciánknak, emellett egy nagyon komplex pszichés mechanizmus. Amikor arról
gondolkodunk, hogy a másik személy éppen hogyan érzi magát, mi esne jól neki vagy mitől lesz
mérges, esetleg azon töprengünk, hogy miért mondta nekünk azt, amit éppen mondott, akkor egy
gondolkodási műveletet hajtunk végre.
Ehhez hasonló gondolkodási folyamatok zajlanak akkor is, amikor saját belső világunkat próbáljuk
megérteni, például amikor egy apróság miatt dühöngeni kezdünk, utólag elgondolkodunk azon, hogy
miért váltott ki ilyen heves érzelmet a helyzet. Az ilyen jellegű gondolkodási műveleteinket
mentalizációnak vagy tudatelméletnek nevezik, de elmeolvasási képességként is megnevezi a
szakirodalom. A tudatelmélet tehát arra a hétköznapi pszichológiai képességünkre utal, hogy
magunkat és másokat mentális állapotok egészeként látjuk, azaz felismerjük a vágyakat, érzelmeket,
szándékokat, vélekedéseket, amelyek viselkedésekben nyilvánulnak meg.
A gyermekek 3 éves korukra nagyjából hat mentális állapotot kifejező igét képesek megfelelő módon
használni: tud, hisz, emlékszik, tettet/teszi magát, álmodik, gondol, vél.
A mentalizáció elengedhetetlen a társas kapcsolatokban. A másik mentális állapotainak a
kikövetkeztetése alapvető készségünk, ami nélkül lehetetlen lenne az emberi kapcsolatok
működtetése. A mentalizáció elengedhetetlen ahhoz is, hogy minél kevesebbszer kerüljünk
konfliktusba, félreértésbe másokkal.
Segít a saját reakcióinkat mások állapotához igazítani, illetve a társas helyzetekben önmagunk jobb
megértésében, kontrolljában is részt vesz ez a képességünk. Önmagunk mentalizációja abban segít,
hogy tisztában legyünk vágyainkkal és céljainkkal, tudatosítsuk saját erősségeinket és
gyengeségeinket, átgondolt döntéseket hozzunk, ne engedjük, hogy csak úgy megtörténjenek velünk
a dolgok.
Az elmeolvasási képesség a társadalmi kommunikáció alapeleme. Minden társas érintkezésben
szükségünk van ezekre a képességekre, a sikeres emberi kapcsolatok és a kommunikáció csak a
tudatelméleti kompetenciák megfelelő fejlettségével jöhet létre.
Ahhoz, hogy a gyermek képes legyen az elmeolvasásra, meg kell értenie, hogy a mentális állapotok, a
gondolatok leképezhetik a valóságot, de ettől függetlenek is lehetnek, például alapulhatnak
emlékeken, igaz vagy hamis vélekedésen, illetve akár a fantázián is. A valóság és a mentális állapot
elkülönülésének legszembetűnőbb esete a hamis vélekedés, ezért hagyományosan ennek
megértésétől számítják a tudatelmélet megjelenését az egyénnél.

Az első kísérletek annak megismerésére, hogy hogyan is fejlődik a mentalizáció már a 80-as években
elindultak. A tesztelés során a gyermekeknek meg kell jósolniuk a másik személy viselkedését az illető
személy hamis vélekedése alapján, miközben saját helyes vélekedésüket figyelmen kívül kell
hagyniuk. Ebben a klasszikus kísérletben a résztvevő egy rövid történetet lát, amelyben a főhős egy
darab csokoládét tesz egy szekrénybe, majd távollétében az édesanyja ezt áthelyezi. A gyermekeknek
azt a kérdést kell megválaszolniuk, hogy amikor a főhős visszatér, az első vagy a második helyen
fogja-e keresni a csokoládét. A hároméveseknek a hamisvélekedés-tesztet nem sikerül helyesen
megoldaniuk, de 4–6 éves társaiknak már igen, azaz ezek a gyermekek már képesek hamis vélekedést
tulajdonítani a főhősnek. 4 éves koruk előtt a gyermekek többsége azért nem tudja teljesíteni a
feladatot, mert a saját nézőpontjából kiindulva válaszol, a későbbi életkorokban a gyermekek
rájönnek, hogy a főhős nem rendelkezik azzal a tudással, amivel ők igen.

Ha a szülő sokszor beszél mások mentális állapotairól, az is segíti a gyermeket megérteni a másik
személy perspektíváját.

„Tudományosabban”:
Hamis vélekedés: Annak a megértése, hogy más emberek nem igazat is gondolhatnak. A gyerekek kb.
4-5 éves korukra értik meg a gyerekek. Viszont azt, hogy másoknak más vágyaik lehetnek, mint nekik
már 2 évesen is tudják. A két dolog között időbeli eltérés van. Pedig hasonlóak.

A társas megértés fejlődése:

Metareprezentáció: Azok a mentális reprezentációk, amelyeknek tárgyai más

mentális reprezentációk. Azaz más emberek pszichológiai állapotairól, céljairól
gondolkodunk.

Mentális realizmus: amikor valaki nem igazán tudja elkülöníteni a mentális állapotokat a valóságtól.
(arrafelé hóvihar van- az értelmező azt gondolja h a másik gondolatai a valóság egy darabjai.
Ott repül egy turulmadár- ez egy hamis állítás, az értelmező olyan gondolatot tulajdonít a
személynek, aminek bár van értelme, de mégis hamis itt már elkülönül a mentális reprezentáció
tartalma a valóságtól, a mentális realizmus ezt már nem tudja megmagyarázni.

(18) Milyen módszerekkel vizsgálhatjuk a hamis vélekedés tulajdonítást, és mely

életkorokban kapunk ezekkel a módszerekkel pozitív eredményt?
A 3 évesek még nem tudják a hamis vélekedést értelmezni. De egyszerűbb változat már megy nekik
is.

1. Bartsh és Wellmann kísérletében nem a jóslás volt a cél, hanem a magyarázat:

Ágika cicája a szobában a zongora alatt bújt el, de Ágika a konyhában keresi. Miért?
3 éves: azért, mert úgy gondolja, hogy a cica a konyhában van.
A performancia korlátok szerepe:
– a jóslás jóval bonyolultabb következtetési láncot feltételez, mint a hamis
vélekedés tulajdonítás
– a nyelvi komplexitás is nehézség forrása lehet
 – a gyerek figyelmét nagyon megragadja, hogy ő már tudja: nehéz meggátolni, hogy Ő
az igazságot mondja.
Ezek általános kognitív háttértényezők, nem speciálisan a hamis vélekedés fogalmát érintik.

2. Onishi és Baillargeon (2005) Diszhabituációs eljárással vizsgálták 15 hónaposok hamis

vélekedését: azt találták, hogy már ők is értik.
A 15 hónapos baba azt látja, hogy a néni előtt van egy
sárga és egy zöld doboz. Egy játék görögdinnye szeletet a
néni berak a zöld dobozba, majd felhajt egy ernyőt a néni
és eltűnik mögötte. Ezután 4 csoportra osztják őket:
A helyzet: A néni nem tudja, hol van a dinnye, de eltalálja.
Van-e alternatív magyarázat? (mint a hamis vélekedés
tulajdonítás)
-asszociatív tanulás: ha a csecsemő látja az asszisztenst és a
tárgyat is mozgásban: azt várja el, hogy az asszisztens ott
keresi a tárgyat, ahol a mozgás véget ér.
A csecsemő emlékezetéban az asszisztens azzal a dobozzal
kapcsolódik össze, amelyiknél egyszerre látta az (i)asszsztenst és a
(ii)tárgy eltűnését. A baba igazából csak a szituációt reprezentálja, de
nem tulajdonít hamis vélekedést. Csak reprezentációja van ,de
metareprezentációja még nincs.
Vagy esetleg:
Közvetlenül öröklött képesség?
Lehet, hogy soha nincs szükség hamis vélekedés tulajdonításra?
Az asszociatív tanulási elv más feladatokra nem alkalmazható. A
habituációs eljárás nem segíti az alternatív magyarázatokat.

Alkalmazható-e ez az elv más hamis vélekedési feladatokra? úgy tűnik nem

● A preferenciális nézés egyszerű válasz
Előnye: nem eredményez performancia-korlátot
Hátránya: igen kevés információt nyújt —- nem nagyon segíti az alternatív magyarázatok kiszűrésében
(míg a beszéd, a verbális válasz pl egy 3 évesnél sokkal többet,”)

A verbális magyarázatoknál ez egyértelműbb. További kísérletekkel próbálják eldönteni:

3. Csiba-Southgate (2009): 17-18 hónapos babák szobában ülnek a két oldalán függöny, jobb és
bal oldalon doboz, amibe bele lehet tenni dolgokat. A függöny mögül bejön egy asszisztens,
teszi a macit a dobozba és szája elé teszi a mutatóujját. Mindezt jobb oldalról. Bejön balról az
asszisztens átteszi a bal oldalra, ő is gesztikulál a babának. Visszajön az első személy,
magyarázza, hogy azzal akar játszani, ahol eredetileg tette a macit. A csecsemő odamegy a
bal oldali dobozhoz, kiveszi a macit és odaadja.
Ezek arra utalnak, hogy a releváns kompetencia már megvan ekkor is a hamis vélekedés
tulajdonítására.

4. Heinz Wimmer és Josef Perner Sári- Anna kísérlete (1983):

Sári beteszi a labdáját a kosárba, majd kisétál a szobából. Anna (aki mindeközben a
szobában van) átteszi a labdát a dobozba és kisétál a szobából. Visszajön Sári és a labdáját
a kosárban keresi. Mi tudjuk az igazságot, de Sárinak egy hamis gondolatot tulajdonítunk--
Vajon erre mikortól képesek a gyerekek?
5. Smarties- teszt: Megmutatjuk a gyermeknek a smarties dobozt, ami tele van a benne levő
édesség képével, majd megkérdezzük, mi a van a dobozban. Erre a gyermek rávágja, hogy
csoki. Kinyitjuk a dobozt és megmutatjuk neki, hogy ebben kivételesen színes ceruza van.
 Kérdés: Bejönne egy barátod, mit mondana, mi van a dobozban? A gyermeknek erre a saját
téves válaszát kell felidéznie és a barátjának tulajdonítani ezt a gondolatot. Valahol 4 és 5
éves kor körül kezdik el megoldani a gyerekek.

(19) Igaz-e, hogy a mintha-játék lényegét tekintve a késleltetett utánzás egy formája?

NEM IGAZ.
Leslie (1987) késleltetett utánzás: amikor a modell már nincs jelen és egy korábban látott akcióját
ismétli meg a baba. A mintha-játék mitől több? Leslie szerint a késleltetett utánzásnál is
komplexebb:
 A megértés és a produkció egyszerre jelenik meg (úgy tesz, mintha a banán telefon lenne,
ha az anyukája is így tesz, nem lepődik meg, telefonálnak egymással)
 Kettős igazságkritérium: Ha a gyermek a babáinak játékkancsóból játékteát tölt – nincs
valós folyadék- figyel arra, hogy kinek töltött, kinek nem. Ha megszomjazik, igazi innivalót
kér: meg tudja különböztetni, hogy mi az igaz, mi nem.
 Kreatív jelleg: Nem pontosan ugyanazt játsszák, amit láttak, új, kreatív elemeket visznek
bele.
 Később egyre szociálisabbá válik a játék: nő a résztvevők száma.
A mintha-játék felnőttként sem tűnik el: pl. a színház ennek egy kifinomult változata.

(20) Mit jelent a kilenc hónaposok szociálkognitív forradalma?

Naiv elméletek Gergely György és Csibra Gergely (CEU): csecsemő biz. naiv pszichológiai
képességekkel rendelkezik. 9-12 hónapos csecsemők célt tulajdonítanak egy számítógépen
bemutatott köröcskének akkor, ha racionális viselkedést feltételezhetnek róla (mentális állapotok
tulajdonítása)

A célok és hozzájuk vezető viselkedések szétválasztása: A babák rájönnek, hogy egyazon célt
többféle viselkedéssel lehet elérni. Ez a cél tulajdonítás alapja.

Piaget: 1 éves kor körül rájönnek, hogy egy cél több módon érhető el.
Csibra- Gergely kísérlet (1995): Diszhabituációs kísérlet, ilyeneket még Piaget nem végzett. Lényege,
hogy egyszerű válaszokat tesz lehetővé. A gyerek meglehetősen közvetlenül képes arra, hogy a
saját kompetenciáját megmutassa.
A kísérletben egy animációt láttak a gyerekek: A képernyő közepén volt egy akadály, az egyik
oldalon egy kis golyó, a másikon egy nagy golyó. A kis golyó elindult az akadályhoz és kétszer
odagurult, majd harmadjára átugrotta. Majd hozzáért a nagy golyóhoz, majd ketten közös mozgást
végeztek. A babáknak egy darabig érdekes, majd létrejön a habituáció. A habituáció létrejötte után
két csoportra bontották a babákat: az egyik csoport a következőt látta: eltűnik az akadály, a kis
golyó mégis ugrik egyet és megy a nagy golyóhoz, a másik esetben viszont az új akció az, hogy a kis
golyó egyenesen (ugrás nélkül) megy a nagy golyóhoz. Melyik lepi meg jobban a csecsemőket? Az
elsőn jobban meglepődnek a babák (mikor ugrik is a kis golyó) Akadály nélkül miért ugrik ekkorát?
A babák meglepődését nem a fizikai változás mértéke befolyásolja, úgy tűnik a babák célokat
tulajdonítanak már 9-10 hónapos korban.

Célok és eszközök:
Meltzoff és Tomasello kísérlet: Már 14 hónapos csecsemők egy hét késleltetéssel meg tudnak
ismételi szokatlan, új cselekvéseket. (néni ül az asztalnál és a homlokával felgyújtja a lámpát. Egy
héttel később jön a baba: nincs sehol a néni, felmászik a székre és a gyerekek nagy része megkísérli
a homlokával felgyújtani a lámpát.)
Csibra és Gergely (2002): megismétlik a vizsgálatot: az egyik verzióban eltakarja a kezeit és a
homlokával gyújtja fel a lámpát. A másik verzióban mellette van a keze, szabadon.
Az A helyzetben (kezek elfoglalva): a gyerekek 80 százaléka a kezét használja
A B helyzetben (kezek szabadon): a gyerekek 70 százaléka használja a fejét, 30 százalék a kezét A
gyerekek úgy vélik, hogy az A esetben azért nem tudja felgyújtani a néni a kezével, mert neki a
keze el van foglalva, de neki nincs. A másik esetben viszont, a „természetes pedagógia” fogalma
érvényesül: a gyerekek érzékenyek arra, ha valamit nekik tanítani akarnak. Elfogadják, hogy van
egy modell, aki megmutatja, hogy kell csinálni még akkor is, ha ez irracionális viselkedés.
Az összes gyerek, aki a fejét használta, előtte finoman megérintette a lámpát: tudatában voltak az
alternatíváknak. Ebben az életkorban célokat tulajdonítanak, megértik, hogy egy cél elérésére többút
során van lehetőség. A hamis vélekedésre viszont ellentmondásos evidenciák vannak ebben a
korban.
„Parszimónia- elv”: a céltulajdonítás kevesebbet feltételez, mint a mentális állapot tulajdonítás.

(21) Mi az analóg nagyságreprezentáció?

A két csecsemőkori mennyiség-specifikus rendszer egyike. Csecsemőkori numerikus alapképesség. A
leszámolástól független, folytonos mennyiségek becslése. pl.: szakaszok hosszát értjük alatta, mennyi
folyadék van egy pohárban.

A Weber törvény érvényessége: 1 ill. 2 könnyebben megkülönböztethető, mint 7 és 8 (a várható

átlagos hiba nagysága arányos a mennyiség nagyságával)
2 mennyiséget annál könnyebb megkülönböztetni, minél távolabb van az arányuk az egytől. Ha pl.
van előttünk 10 keksz az asztalon, és meg kell becsülni, hogy mennyi van ott, de elfordulunk és valaki
odarak még egyet, nem biztos, hogy azonnal észrevesszük, mert az eggyel több nem nagy változás.
De ha valaki + 10 db-ot rak oda, azt azonnal észrevesszük. Vagy 1 vagy 2öt könnyebb
megkülönböztetni, mint 7 vagy 8at)

Állatkísérletek patkányoknál kimutatták, hogy ők is képesek analóg nagyságbecslésre. (Pl. 5x kellett

nekik nyomni egy pedált, hogy jutalmat kapjanak, akkor beállnak arra, hogy 4-5-6-ot nyomnak, kb.
beállnak arra a mennyiségre, amiért már jár a kaja. Ha 8x kellett megnyomni, akkor már többet
hibáztak! Minél többet kellett nyomni, annál többet hibáztak. (minél nagyobb az elvárt mennyiség,
annál nagyobb a hibázások száma, minél kisebb az elvárt mennyiség, annál kevesebb a hiba)

Kísérletek csecsemőknél analóg nagyságbecslésre:

Xu&Spelke kísérlet: diszhabituáció: mutatunk a csecsemőknek 8 pöttyöt

tartalmazó ábrákat, a pöttyök mérete és elrendezése és különbözik. Miután ezt
eleget nézegették, mutatnak nekik egy ábrát 16 pöttyel. A 6 hónapos csecsemő
a 16 db pöttyre már meglepődik, hosszabb ideig nézik, újra érdekes az ábra.
Gyorsan javul a megkülönböztetés:
6 hónapos: már 2x-re kell emelni a pöttyök számát, hogy megjelenjen a
diszhabituáció, vagyis újra érdekes legyen,
9 hónapos: már érzik a különbséget a 8 és a 12 pötty között, ebben a korban
másfélszerese is elég!
11 hónapos: már a 6 – 8 pötty különbségét is érzékelik.
A fejlődés jele a Weber konstans (különbségi küszöb) csökkenése! alapérték:6 növekedés/ változás:
2
A csecsemőkori numerikus képességek nem tűnnek el, felnőtt korban is megvannak!
 (22) Mi a párhuzamos tárgyreprezentáció?
A második csecsemőkori numerikus alapképesség. A két csecsemőkori mennyiség-specifikus rendszer
egyike. Kisszámú halmazok számosságának gyors, leszámolás nélküli felismerése (szubitizáció).
Hangjelekre, tárgyakra és más jelenségekre is alkalmazható. Implicit módon reprezentálja a
számokat. Tárgyaknak egyedi reprezentációi vannak jelen -> kis számú halmazokat reprezentál az
elemek alapján. Halmazok jönnek létre a rövidtávú emlékezetben, minden
tárgynak külön tárgyreprezentáció felel meg. Nincsenek számosságot
kifejező szimbólumok, csak egyedi tárgyak reprezentációi.

Nincs Weber-törvény, pontosak a válaszok!

3-4 elem fölött romlik a teljesítmény, nem arányosan, hanem ugrásszerűen

megnő a hibázás és csökken a sebesség (tárgyállandóság ebben a korban
még nem alakult ki) 3-4 elem fölött bizonytalanabb, a tévesztés
valószínűségét a különbségi küszöb határozza meg, ami az alap-
számossággal arányos.

Majmok és csecsemők, 2 vizsgálati módszer:

Lisa Feigenson kísérlete: Van egy 10-11 hónapos baba, előtte 2 magas vödör, amibe nem lát bele,
csak a kezével tud belenyúlni. A vizsgálatvezető az egyik vödörbe 1 db, a másikba 3 db kekszet rak. A
baba látta, hogy melyikbe mennyit raknak. Szabadon választhatja ki, hogy melyik vödörhöz szeretne
mászni. A végeredmény: a baba a nagyobb számot preferálja. (ez 3 elemig biztosan működik)

Másik kísérlet: a baba látja, hogy egy vödörbe raktak 2 tárgyat. A baba belenyúl (nem lát bele), kiveszi
az egyiket, majd utána újra belenyúl és külön kiveszi a másodikat. A nyúlások számából lehet arra
következtetni, hogy a babának elképzelése van arról, hogy hány db tárgy van a vödörben.

Trükkös helyzet: 2 db autót tettek bele, de titokban kivették és helyette egy nagy autót raktak bele. A
baba annyiszor nyúl bele, ahány autót látott belekerülni a vödörbe, a méretváltozás nem számít. A
hosszú keresési időből következtethetünk arra, hogy számított a második autóra is.

1:1-hez hozzárendelés korai változata történik: ahány kekszet raknak bele, annyiszor nyúl érte (3
elemig)

5 elem fölött: csak egyet vagy kettőt keresnek, azzal elégedettek, nem tudnak átkapcsolni a babák az
analóg nagyságbecslésre. A felnőtt rézuszmajmok meg tudják oldani, odamennek a 5 elemet
tartalmazó vödörhöz! Csecsemőknél 3 (4) fölött romlik a teljesítmény!

(23) Milyen alkotó részei vannak az ötévesek számolási képességének? (Milyen

részképességeket tételez föl?)
Míg a számfogalom (a mennyiségek értelmezése) két-három éves kortól kezd kialakulni, addig a
számolás képességéről nagyjából 5 éves kor körül beszélhetünk.
Rendelkeznek a két korai rendszerrel, egyrészt alacsony számosságú halmazon (3 tagú) pontosan
számolnak, másrészt használják az analóg nagyságbecslést is, de náluk már megjelenik a számolás
képessége (már képes a gyermek ötig elszámolni, öt alatti számokkal összeadást, kivonást végezni,
matematikai feladatokat megoldani (pl. itt van öt alma, ha elveszek kettőt, hány marad?), amelynek
alapfeltételei a hozzárendelés képessége, a szimbólumok (számnevek) stabil ismerete, a halmazhoz
újabb elem hozzáadásának képessége, és annak a megértése, hogy a hozzárendelés során megjelenő
utolsó számnév a halmaz számosságával azonos.

(24) Milyen heurisztikák segítik a 2-5 éves gyerekeket a fogalomtanulásban? (Mondjunk

két példát, rövid magyarázata.