A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai + tárgyállandóság fejlődése

I.: SZENZOMOTOROS ALSZAKASZ: születéstől – 2 év

A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll. Ezen időszak 6
alszakaszán keresztülhaladva a csecsemők elkezdik a rajtuk kívül lévő világ létezését felismerni, és azzal szándékos interakciókat
folytatni.
Tárgyállandóság fejlődése
1. reflexsémák I. szakasz: a csecsemő nem keresi a látóteréből kikerülő tárgyakat
alszakasz gyakorlása: akaratlan
0 – 1,5 hó keresés, szopás,
fogás, nézés
2. elsődleges II. szakasz: a csecsemő arra fordul, amerre a tárgy eltűnt
alszakasz cirkuláris reakciók:
1,5 – 4 hó az önmagukban
élvezetes
cselekvések
ismételgetései
3. másodlagos III. szakasz: a csecsemő nyúl a részben takart tárgy felé, de abbahagyja, ha az eltűnik, a
alszakasz cirkuláris reakciók: körülöttük zajló eseményekre csak röpke időre figyelnek
4 – 8 hó a saját cselekedetek 1. kísérlet: - asztalnál ülő csecsemő játékot néz, megfogja
és a környezet - elveszik tőle a játékot és egy ernyő mögé teszik
kapcsolatának - utána nyúl, de abbahagyja, amint eltűnik a szeme elől
kezdődő felismerése; - oldalra néz, ahelyett, hogy az ernyőt elmozdítaná
kiterjesztett akciók, 2. kísérlet: - babaszékben laborban ül a csecsemő
amelyek érdekes - anyja játszik vele, majd eltűnik egy pillanatra
változásokat - amikor megjelenik egy tükör segítségével a baba 3-at lát belőle
eredményeznek a - baba nem döbben meg, hanem boldogan gügyög tovább
környezetben 3. kísérlet: - anyja öléből játékvonatot néz, ami egy sínen zakatol
- a vonat bemegy egy alagútba, de nem követi annak haladását, hanem továbbra is az
alagutat nézi
- a vonat az alagút másik végén megjelenik, néhány másodperc elteltével találja csak meg a
szemével
- nem lepődik meg, ha más színű vagy más alakú jön elő

1
4. másodlagos IV. szakasz: a csecsemő keresi a teljesen elrejtett tárgyat; az eredeti helyen keresi akkor is,
alszakasz cirkuláris reakciók ha a szeme láttára tették egy másik helyre
8 – 12 hó koordinációja: - kezdik jelét adni, hogy tudják, a tárgyak akkor is léteznek, ha nem láthatóak
sémák kombinációja - kísérlet: - játékot kiszedik egy takró alól, ahová a szeme láttára dugták
a kívánt hatás - átteszik egy másik takaró alá a szeme láttára
elérése érdekében; a - ott keresi, ahol először megtalálta
problémamegoldás
legkorábbi formái
5. harmadlagos V. szakasz: a csecsemő keresi a tárgyat, miután látta, hogy hova tették, de nem törődik vele,
alszakasz cirkuláris reakciók: ha nem találja
12 – 18 hó a problémamegoldás kísérlet: - a gyerek látja az almát
eszközeinek - elrejtik a jobb oldali kendő alá
módszeres - elvonják a figyelmét és az almát átteszik a bal oldali kendő alá
változtatása; - a gyerek megzavarodik, és rossz helyen keresi az almát (jobb oldalon)
kísérletezés a
következmények
kipróbálása
érdekében
6. szimbolikus VI. szakasz: a csecsemő keresi az elrejtett tárgyat, bizonyos benne, hogy lennie kell valahol
alszakasz reprezentáció kísérlet: - ha nem találja ott a tárgyat ahová elrejtették, tovább keresi máshol
18 – 24 hó kezdetei: képek és -képes megjósolni egy takaró tárgy mögé bemenő tárgy pályáját és újra feltűnésének helyét –
szavak ismerős problémamegoldás (pl. labda ágy alá gurul, a 2 éves az ágy mögé megy, és ott keresi a
tárgyakra kezdenek labdát, nem pedig alatta
vonatkozni; a
problémamegoldás új
eszközeinek
felfedezése
szimbolikus
kombinációk
segítségével

2
II. MŰVELETEK ELŐTTI SZAKASZ: 2 – 6 év
A kisgyerekek a világot a maguk számára szimbólumok, vagyis képzeleti képek, szavak és gesztusok segítségével képesek
leképezni. A tárgyaknak és az eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk, de a gyerekek gyakran
nem képesek a saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául esnek a felszíni látszatnak, és sokszor
összekeverik az oksági viszonyokat.
Centrálás, azaz a legkiugróbb vonásra való összpontosítás hajlama, bármi is a gondolkodás tárgya.
Az egocentrizmus fő megnyilvánulása az, hogy a gyerek a világot teljes mértékben a saját nézőpontjukból értelmezik – nem
önzőséget jelent, hanem az „ego” nézőpontját.
Gondolkodás: egyoldalúság → egyszerre csak egy szempontra képesek centrálni
~kollektív monológok
~a gyereknek nehézséget okoz, hogy a hatékony kommunikáció érdekében figyelembe vegyék a hallgató tudását
~nem tudják tartályok űrtartalmának összehasonlításakor azok magasságát és szélességét egyszerre figyelembe venni
(hosszabb keskenyebbe több van)
~összekeverik az osztályokat (gyöngyök) és azok alosztályait (fehér v. barna gyöngy), nem tudják megbízhatóan
megmondani, hogy több gyöngy vagy több barna gyöngy van-e egy adott csoportban
~téri nézőpontváltás hiánya: 3 hegy kísérlet: 3 – 4 évesekkel nem sikerült, de Broke új tereptárgyaival már a 3 évesek is jól
teljesítettek, mert ha ismerős tárgyakat mutatnak, amelyekről az óvodások inkább meg tudják mondani, hogyan néznek ki egy
sajátjuktól eltérő nézőpontból. Mit lát a gyerek? - Ovisok nem is értik a kérdést; – 6 év tudja, hogy mindenhonnan más látható, de
nem oldja meg; - 8-9 év kevert perspektíva; - 10 év tökéletes decentrálás.
Látszat és valóság összekeverése:
 a gyerekek úgy viselkednek, mintha a farsangi maszk valójában megváltoztatná a maszkot viselő személyt
 azt hiszik, hogy egy félig vízbe merített egyenes pálca valóban meggörbül
 helytelenül válaszolnak, hogy milyen színe van egy fehér lapnak, amit a szemük láttára helyeznek egy átlátszó
műanyag fólia alá
 „Maynard macska”
 kőnek látszó szivacs: csak akkor tudják, ha éppen zajló cselekvés részeként, amelyet megértenek, előhívható →
cinkostársak
 3 éves elrontja; 4 éves átmenet; 5 éves szilárdabban érti a különbséget
Prekauzális következtetés: transzduktív gondolkodás, egyik esetből következtetnek a másikra → illogikus gondolkodás és az
ok-okozati viszony összekeverése
 „nem volt ma alvás, nincs délután”; „a halál oka a temető, mert ott vannak a halottak”
 ügyesebbek, ha olyan dolgokról kérdezzük, amelyről van tapasztalata

3
A morális gondolkodás olyan formája, amely az erkölcsöt kívülről előírtnak tekinti, és a szándékot nem veszi figyelembe.

III. KONKRÉT MŰVELETI SZAKASZ: 6 – 12 év

Iskoláskorba lépvén a gyerekek mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerbe
illeszkedő, belsővé tett cselekvések.
A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak, szétválasztanak, sorba
rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében
hajtódnak végre.
1. A gondolkodást konkrét műveletek irányítják, melyek ismérvei:
 decentrálás: a gyerekek a tárgynak egyszerre egynél több tulajdonságát is képesek figyelembe venni, és többszörös
kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni
 konzerváció: megértik, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok maradnak, ha egyes külső
jellemzőik megváltoznak (keskeny magas pohár -víz)
o számkonzerváció: korongokat széthúzok is ugyanannyi
 logikai szükségszerűség: megértik, hogy bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű a látszat
megváltozása ellenére is
 változatlanul hagyás – identitás: felfogják, hogy ha semmit sem vesznek el, és nem is adnak hozzá, a mennyiség
azonos marad („kezdetben egyenlőek voltak, nem lett hozzájuk adva”)
 kiegyenlítés – kompenzáció: képesek fejben a probléma két vonatkozását összevetni, hogy megítéljék, kiegyenlítik-
e azok egymást vagy sem („a folyadék magasabb, de a pohár keskenyebb”)
 megfordíthatóság – reverzibilitás: rájönnek, hogy egyes műveletek megfordíthatják vagy megsemmisíthetik mások
hatását („ha visszaöntöd, látni fogod, hogy ugyanannyi”)
2. Az egocentrizmus csökkenése:
 a gyerekek képesek hatékonyabban kommunikálni olyan tárgyakról, amelyeket a hallgató nem láthat
 a gyerekek el tudják képzelni, milyennek látják őket mások – szociális nézőpontváltás
 a gyerekek megértik, hogy egy személy érzései és cselekedetei nem feltétlenül vannak összhangban
3. A társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásnak köszönhető változásai:
 a gyerekek szabályok segítségével képesek interakcióikat vezérelni, és elkezdenek szabályjátékokat játszani
 a gyerekek a „jó” és „rossz” viselkedés megítélésekor figyelembe veszik a szándékokat (autonóm moralitás), és úgy
vélik, hogy a büntetésnek a bűnnel arányosnak kell lennie

4
IV. FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ: 12 – 19 év
A serdülőkorban a fejlődő egyén azt a képességet sajátítja el, hogy egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen
végiggondoljon.
A serdülők lelkes érdeklődést mutatnak az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a folyamatai iránt.
Formális műveleti érvelés, ami során egy lánc minden részleges kapcsolódását a probléma egészéhez viszonyítják.
 a fiatalok a vegyszerek kombinálásának problémáját úgy oldják meg, hogy módszeresen kipróbálják az összes
lehetséges kombinációt
 a személyes identitás kialakításakor a fiatalok figyelembe veszik 1. másokról kialakított ítéleteiket, 2. a róluk kialakított
ítéleteket, 3. a mások ítéletformálásáról kialakított ítéleteiket (én mit gondolok arról, hogy mások hogyan látnak
engem) és 4. mindezeknek az adott kultúra társadalmi kategóriáihoz való viszonyát (csoporton belül értékesnek tartott
tulajdonságok, ill. ezt mennyire tartják szem előtt, követendőnek
 deduktív gondolkodás: általános előfeltevés (premissza) felállítása→konkrét premissza →következtetés kimondása;
amennyiben a premissza igaz, a következtetésnek is igaznak kell lennie; kísérlet: Overton és mtsai: kártyák. sörivás –
megszegik-e a szabályt vagy sem?
A formális műveleti gondolkodás alkalmazása:
 a politikáról és a jogról a fiatalok elvont alapelvekben gondolkodnak, és képesek felismerni a törvények hasznosságát
is a büntető szerep mellett
 a fiatalok érdeklődést mutatnak az univerzális etikai elvek iránt, és kritikusak a felnőttek képmutatásával szemben

5
KOHLBERG 6 ERKÖLCSI SZAKASZ + TÁRSADALMI NÉZŐPONT + BARÁTSÁG FEJLŐDÉSI SZINTJEI:
I. SZINT - PREKONVENCIONÁLIS
1.szakasz A büntetéssel fenntartott 0.szint A gyerekek nem 0.szint A barát olyasvalaki,
heteronóm szabályokhoz való 3 – 7 év különböztetik meg alkalmi aki a közelben lakik,
erkölcsiség – ragaszkodás. ►büntetés egocentrikus saját nézőpontjukat játszótársak és akivel az ember
óvodás kor elkerülése – másokétól. Még nem együtt játszik.
differenciálat- ismerik fel, hogy
lan nézőpont mások ugyanazt az
élményt vagy
cselekvéssort az
övékétől különböző
módon is
értelmezhetik.
2.szakasz Saját érdekek és 1.szint A gyermek megérti, 1.szint A barát azt teszi,
instrumentális szükségletek érdekében 4 – 9 év hogy mások egyirányú amit az ember akar.
erkölcsiség történő cselekvés, ennek szubjektív nézőpontja közreműködés Az a barát, aki ua.
7 – 8 év elfogadása másoktól is. Az (elkülönült) különbözhet az övétől. utálja és szereti,
a helyes, ami becsületes. nézőpont Konfliktusba is mint mi.
kerülhetnek egymással
a nézőpontok. A
helyesség relatív.
II. SZINT - KONVENCIONÁLIS
3.szakasz Mások elvárásainak való 2.szint A gyermek már képes 2.szint A kapcsolatok az
kölcsönös megfelelés ►igény arra, hogy 6 – 12 év saját gondolatait és szakaszos alkalmazkodás és
személyközi jók legyenek saját maguk és önreflexív érzéseit más együtt- együttműködés
elvárások, mások szerint is. Bizalom, (viszonos) nézőpontjából működés függvényei, széteshetnek
viszonyok, és lojalitás, tisztelet, nézőpont szemlélni. Az egyén a viták eredményeképp.
személyközi nagyrabecsülés, szempontja a
igazodás aranyszabály. társadalmi csoporthoz
„jó gyerek – viszonyítva nem
erkölcsiség” elsődleges.
10 – 12 év

6
4.szakasz Korábbi 3.szint A gyermek ezen a 3.szint A barátságra úgy tekintenek,
társadalmi megegyezésbe 9 – 15 év szinten ki tud lépni intim, mint a kölcsönös intimitás
rendszer és foglalt harmadik az interakcióból, kölcsönös 8önmagunk meghatározása,
lelkiismeret; kötelezettségek személyű és képes felvenni kapcsolat saját identitásunk felfedezése)
törvény és rend teljesítése. (kölcsönös) egy harmadik fél és kölcsönös támogatás
serdülőkor Szabályok nézőpont nézőpontját. alapvető eszközére. Túllépnek
betartása, a pillanatnyi interakciókon és
törvények konfliktusokon. Korlátai:
betartása. birtoklási vágy, féltékenység.
Részvétel a Közös érdeklődési kör,
társadalomban, értékek, attitűd, lojalitás,
csoportban, intimitás, még inkább
intézményben hasonlítanak hozzánk. Lányok
→ezek barátságai általában
egészének intenzívebbek (túlfűtöttség,
működésben féltékenység, versengő jelleg).
tartása. Támogatást érzelmi, intim, lelki
Lelkiismereti helyzetekben várnak. A fiúké
parancs. nem annyira intenzív, mint
inkább kiterjedtebb,
kevesebbet beszélnek a
barátság természetéről,
értelméről (szülőktől való
függetlenség megerősítése).
Támogatást hatalmi
személyekkel való
szembekerülés esetén várnak.
A serdülőkori barátságok
szerepe (hasonlóan a
csecsemőkori anya-gyerek
kapcsolathoz) a biztonságos
bázis.

7
 III. SZINT – POSZTKONVENCIONÁLIS, ELVI ALAPÚ
5.szakasz Hasznosság és egyéni jogok. 4.szint Ezen a szinten a 4.szint Annak tudatosulása,
társadalmi Az „élet és szabadság”- kb. 12 évtől gyermekek képesek autonóm, hogy egymást
szerződés minden társadalomban be kell társadalmi magukévá tenni a kölcsönösen támogatásuk és
nem tartani, a többségi véleménytől (független) társadalom, a függő azonosságtudatuk
mindenki jut függetlenül. Az emberek nézőpont törvények vagy az barátságok kölcsönös függő
el idáig különböző véleményeket és erkölcs általánosított helyzetben tartja őket,
elveket vallanak →legtöbb nézőpontját. de ugyanakkor
érték és szabály viszonylagos Felismerik, hogy ezek elfogadják a másik
és az adott csoportra néha ütköznek szükségletét arra,
jellemző→ betartják, mert egymással, és hogy másokkal is
társadalmi szerződés. Önként nehézséget okoz az kapcsolatokat
vállalt egyezményes integrálásuk. létesítsen.
elkötelezettség a család, a
barátság, a bizalom és a
munkahelyi kötelességek iránt.
6.szakasz Önmaguk által választott etikai A társadalmi előírások
egyetemes elveket követnek, mert ezek alapjául szolgáló
etikai elvek képezik az egyetemes erkölcsi elvek
csak igazságosság: az emberi jogok szempontja.
kevesen egyenlősége és az emberi és
jutnak el egyéni méltóság tisztelete
idáig alapelveit. Ha a törvény sérti
az alapelvet, az alapelv szerint
cselekszenek.

8
Temperamentum: az időben tartós, különféle helyzetekre adott következetes, egyéni válaszmódok. A temperamentum eltéréseit
genetikai tényezők alapozzák meg.
- Alexander Thomas és Stella Chess: 9 viselkedéses jellemző:
o aktivitásszint
o ritmikusság
o megközelítés-visszahúzódás
o alkalmazkodás
o válaszküszöb
o reakcióerősség
o hangulat
o elterelhetőség
o figyelmi terjedelem Í/ tartósság
- ez alapján 3 temperamentum-típus:
o – könnyű csecsemő
o nehéz csecsemő
o lassan felmelegedő csecsemő
- Denise Newman: 5 temperamentum jellemző:
o jól alkalmazkodó
o alulvezérelt
o visszafogott
o magabiztos
o gátlásos
- Mary Rothbar: 3 dimenzió:
o válaszkészség
o érzelmi töltés
o önszabályozás
Agresszió:
- Hartup:
o instrumentális agresszió: valamilyen kívánatos dolog megszerzésére irányul
o ellenséges agresszió: személyre irányuló agresszió, dominancia kinyilvánítása
- kapcsolati agresszió: főként lányoknál: a másik gyerek barátságát veszik célba, kizárják a csapatból

9
 - mi okozza az agressziót?
o evolúciós érv: dominanciahierarchia
o az agresszió jutalmazása (szociális tanulás elmélet)
o utánzás (szociális tanulás elmélet)
asszimiláció: tapasztalatok sémához illesztése - játék
akkomodáció: sémák tapasztalatokhoz illesztése - utánzás
ekvilibráció – kiegyensúlyozás: a gyermek létező sémái és új környezeti tapasztalatai közötti illeszkedés keresésének oda-vissza
folyamata
szociális mosoly: 2,5- 3 hónaposan; új érzelem, az öröm jeleit mutatja; az agyhullámok szendergésre és a REM-alvásra jellemző
mintázatával jár együtt; már nem kísérik REM-alvásra jellemző agyhullámok; a megnövekedett látási képesség is hozzájárul
megjelenéséhez
elsődleges érzelmek: öröm, harag, undor, csodálkozás, félelem, szomorúság – születéskor jelen lévők
másodlagos érzelmek: zavar, büszkeség, bűntudat, irigység – 18-24 hó között
Okos csecsemők: felfogás szerint a csecsemők már születésükor rendelkeznek a tárgyállandósághoz, a számossághoz és a
fizikai oksághoz hasonló fogalmak kezdetleges ismeretével
- A nem látható tárgyak problémája:
o Renée Baillargeon: a csecsemők akár 3,5 hónaposan megérthetik a tárgyállandóság elvét ► „lehetetlen esemény”
kísérlet:
 lemez 180°-ban forog – habituációs esemény
 dobozt tesznek az útjába és onnan visszapereg – lehetséges esemény
 forgó lemez alatt eldöntik a dobozt, mintha áthatolna rajta – lehetetlen esemény →ezt tovább figyelték
- babamatematika:
o Karen Wynn: 4 hónapos csecsemők tisztában vannak a számossággal
 1.kísérlet: 1 egér a színpadon, felemelik az ernyőt
 +1 egeret tesznek az ernyő mögé
 üres kéz eltűnik
 lehetséges: az ernyő mögül 2 egér tűnik elő
 lehetetlen: az ernyő mögül 1 egér tűnik elő
 2.kísérlet: 2 egér van kezdetben
 kéz elvesz 1-et az ernyő mögül
 lehetséges: 1 egér
 lehetetlen: 2 egér
10
  a lehetetlent tovább figyelték
-
az okság korai ismerete:
o Alan Leslie: a fizikai okság primitív képzete veleszületett – 6 hónapos csecsemők felismerik az oksági viszonyt
 számítógépen egyik koronggal megérintették a másikat, ami elmozdult - →oksági
 vagy később indult el →nem oksági
- bizonyítékok áttekintése
o Cohen és Cashon: a csecsemők mindig hosszabb ideig nézték az új, ismeretlen eseményt, akár lehetséges, akár
lehetetlen volt is az, akár a lehetetlenhez habituálták őket
KÖTŐDÉS MAGYARÁZATAI: 7 – 9 hónapos kor körül kialakuló kötelék a gyerek és gondozó között
- Sigmund Freud: drive-redukciós magyarázata:
o biológiai késztetések (biológiai drive-ok) motiválják az embereket –éhség, szomjúság
o amikor a szükséglet kielégül, a szervezet a biológiai egyensúly állapotába tér vissza
o a csecsemők azokhoz fognak kötődni, akik kielégítik táplálékigényüket (orális szakasz)
 Harry Harlow cáfolata:
o rhesus majmokkal „drótanya, szőranya” kísérletet végzett
o eredmény: mind ugyanannyit ivott, és ugyanolyan gyorsan növekedett, DE előnyben részesítették a szőranyát
►ezzel cáfolja Freud drive-redukciós elméletét
o tehát a testi érintkezés és az azonnali vigasz fontos

- Erik Erikson pszichoszociális magyarázata:

o 1. stádium (0-1 év): bizalom / bizalmatlanság – kötődés azokhoz fog kialakulni, akik megbízhatóan gondoskodnak
szükségleteik kielégítéséről
o 2. stádium (1-3 év): autonómia / szégyen és kétely – ha az előző szakaszban minden rendjén lezajlott, megtanulja
az elszakadást, az elszakadás alapja a bizalom, önálló cselekvés problémájával néznek szembe
- John Bowlby etológiai magyarázata:
o családjuktól elválasztott gyerekekről készült feljegyzések
o anyjuktól való előszöri elváláskor: tomboló félelem, sírás, dühroham→majd elkeseredettség, depresszió→ha nem
alakul ki új, stabil kapcsolat →közömbösség
o közömbösség állapotát nevezi leválásnak (=kötődésre való képtelenség)
o kötődés: egyfajta szabályozórendszer, egyensúlyt teremt a gyermek biztonság iránti szükséglete és
tapasztalatszerzési vágya között

11
 o kötődés kifejlődésének 4 szakasza:
 1. kötődés előtti szakasz (születés – 6. hét): a gyerekek szoros kapcsolatban maradnak a gondozójukkal,
nem keserednek el, ha idegen vigyáz rájuk
 2. kötődés keletkezése ((6. hét – 6-8 hó): a gyerekek másképpen reagálnak ismerős és ismeretlen
emberekre, ismeretlen láttán félelem jelei
 3. tiszta kötődési szakasz (6-8 hó – 18-24 hó): szeparációs szorongás jellemző, feldúlttá válik, ha a
gondozó kimegy
 4. kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hó): anya-gyerek időnként megszakítja a tevékenységet, és
megújítja a kapcsolatot
o a gyermek szimbolikus képességének fejlődésével a szülő-gyerek kötődés belső munkamodellé válik
 Harry Harlow cáfolata:
o a pótanyához való kötődésnek van-e hatása a felderítő viselkedésre?
o „doboló, lépegető mackó”
o eredmény: a megrémült kölykök a szőranyához rohantak, megnyugvás után kíváncsiság jelei
o mennyire tartós a kialakult kötődés?
o „pedál benyomása – szőranya / drótanya / doboz”
o eredmény: a szőranyát nézték, a szőranyához való kötődés akár 1 éves elválasztás után is kimutatható
o más majmokkal szembeni közömbösség, erőszakosság
o szőranya nem biztosítja a normális fejlődést
o társas kapcsolataik nem alakulnak normálisan
o elegendő-e az egészséges fejlődéshez a megnyugtató tapintási érzet?
o eredmény: más majmokkal szemben közömbösség, erőszakosság, nem képes normális szexuális kapcsolatra
o tehát a szőranya nem biztosítja a normális fejlődést
o a pótanya NEM ringat, kommunikál, büntet, választ le
o a szabályozás kétoldalú folyamat, az egészséges érzelmi fejlődés érdekében társas interakciót igényel
- Mary Ainsworth – anya-gyerek interakció mintázatainak kutatása:
o „idegen helyzet kísérlet” – az anya visszatérésére adott reakció a kulcsmozzanat
o biztonságos kötődés: ha anyjuk kimegy, nyugtalanok lesznek, de megnyugszanak, ha visszajön
o szorongó / elkerülő kötődés: közömbös hol van az anyja, idegen is meg tudja nyugtatni; ha anyjuk visszajön
elfordulnak, nem mennek oda hozzá

12
 o szorongó / ellenálló kötődés (ambivalens): szorosan anyjuk mellett vannak, ott is szorongnak; feldúltak, amikor
anyjuk kimegy, és nem nyugszanak meg, ha visszajön, vigasztalásnak ellenállnak – keresik, de elutasítják
o a kötődés fejlődésének menete:
 5 hó: nem zavarja a csecsemőt, ha elmegy az anya
 7 hó: nyugtalanság első jelei
 15 hónapig: nyugtalaanság növekszik
 15 -20-30 hó: fokozatosan csökken a nyugtalanság → a kötődés a fejlődés egyetemes jellemzője
Freud:
Elsődleges azonosulás: első év vége; a gyerek kezdi felismerni, hogy a külvilág egyes tárgyai olyanok, mint ő
Másodlagos azonosulás: 3 évesen: „arra irányuló igyekezet, hogy a személy a saját egóját a másik, modellnek tekintett személy
mintájára formálja”
- Első topográfiai modell: - Álomfejtés, lelki szerkezeti részei:
o tudattalan: ösztönök, elfojtott vágyak
o tudatelőttes: emléknyomok, szóképzetek
o tudatos. „lencse”, ami ráirányul a külvilág és a tudatelőttes jelenségeire
- Második topográfiai modell: – Az ősvalami és az én:
o Id. ösztönén, születéskor jelen van, tudattalan, energikus élvezetre törekvő
o Ego: én, az idből emelkedik ki csecsemőkorban, közvetít az id és a társas világ között, tudatos és tudatelőttes,
feladata az énmegőrzés, id ösztönös törekvéseit ellenőrzi
o Szuperego: felettes-én, kisgyermekkor folyamán, a társadalmi csoport tekintélyét képviseli, bűntudat, az egót
felügyeli, hogy az idet megfelelően ellenőrzés alatt tartsa
FREUD pszichoszexuális fejlődés:
- orális szakasz: 0 – 1 év: az élvezet elsődleges forrása: a száj; szopási, táplálkozási szükségletek
- anális szakasz: 1 – 3 év: székelésben szerepet játszó simaizmok feletti kontroll megszerzése; elengedés
- fallikus szakasz: 3 – 6 év: az élvezet elsődleges forrása: a nemi szervek; ödipális konfliktus, azonosulás, nemi
identifikáció;
o kisfiúk: anyjuktól el kell távolodniuk kisgyermekkorban (differenciáció) →közeledniük apjukhoz (affiliáció) ►ezt
óvodáskor végére érik el
o kislányok: döntő esemény, hogy felfedezik – nincs péniszük; anyjukkal versengenek apjuk vonzalmáért →
bűntudat, félelem az anyai szeretet elvesztésétől → azonosulás az anyával; az elsődleges és másodlagos
azonosulás tárgya is az anya

13
 - latencia szakasz: 6-7 – 11-12 év: nemi vágyak elnyomódnak; szexuális energia technikai készségek elsajátítására
fordítódik, melyek felnőtt korban lesznek szükségesek
- genitális szakasz: pubertáskor: nemi érés kezdete, felnőtt szexualitás kezdete; felnőtt nemi vágyak és kielégítése;
o a serdülőkor a fejlődés önálló szakasza;
o id-ego-szuperego harca a tetőfokán;
o nemi érés →primitív ösztönök újjáéledése →lelki egyensúly felborulása →pszichológiai problémák;
o legfontosabb fejlődési feladat: pszichológiai erők egyensúlyának újraépítése
o Freud elmélete biológiai eredetű, de figyelembe veszi a szociális környezet jelentőségét is
Kohlberg 3 szakasz:
- egyszerű nemiszerep-identitás: 3 éves korban, már képesek fiúként vagy lányként címkézni magukat
- stabil nemi szerep: korai kisgyermekkor nemi szerepek időben állandóak. fiúkból férfiak, lányokból nők
- állandó nemi szerepek: nemük a körülményektől függetlenül mindig ugyanaz mara

14
ERIK ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉS:
- az identitás fejlődése egész életen át tartó folyamat
- minden szakaszban egy fő feladat van, amit krízisnek nevezett: a krízis feloldásával lehetőség van a személy
identitásérzésének formálására
Életkor köznapi Piaget Freud Erikson
elnevezés
0–1 csecsemőkor szenzomotoros orális alapvető bizalom vs. bizalmatlanság
intelligencia szakasz
1-2 kisgyermekkor műveletek előtti kor anális autonómia (akaraterő / önkontroll gyakorlása) vs. szégyen és
2-3 szakasz kétség (bizonytalanság)
3-6 óvodáskor fallikus kezdeményezés (teljesítményüknek örülnek, hasznossá válnak)
szakasz vs. bűntudat (függetlenségi kísérletük miatt)
6 – 12 kisiskoláskor konkrét műveletek latencia teljesítmény vs. kisebbrendűség (felnőttek és kortársaik által
kora szakasz becsült készségek kompetens és hatékony gyakorlása vagy nem)
12 - 19 serdülőkor formális műveletek genitális identitás vs. szerepzavar (személyes identitás a társas csoport
kora szakasz részeként, vagy összezavarodnak, hogy kik ők, és mit akarnak az
életben)
19 - 35 fiatal felnőttkor bensőségesség (intimitás →társat találnak) vs. elszigetelődés
(izoláció →magányosak lesznek)
35 - 60 felnőttkor alkotóképesség (termékenység a munkában, következő generáció
felnevelése) vs. megrekedés (tespedés, stagnálás)
60 időskor énteljesség vs. kétségbeesés (integritás; megpróbálják korábbi
felett tapasztalataikat értelmezni és meggyőzni magukat, hogy az életük
értelmes volt)

15
Binet és Simon intelligencia mértékének skáláját alkotta meg, melynek alapmutatója a mentális kor
- Lewis Terman folytatta a széles mintavételi eljárást és kidolgozta a Stanford-Binet intelligencia tesztet
- Louis Thurstone 7féle elsődleges mentális képesség létezéséről beszélt: verbális megértés, beszédfolyékonyság,
számolás, téri képességek, emlékezet, észlelési sebesség, következtetés felmérése
- Howard Gardner szerint többfajta intelligencia létezik: zenei, téri, logikai-matematikai
o 3 tényező kombinációjától függ az intelligencia:
 veleszületett biológiai agy struktúrák
 kultúra által hangsúlyozott intelligenciaforma
 gyermek milyen mértékben részesül az adott intelligenciaformának megfelelő képzésben, kapcsolódó
tevékenységekben
- Robert Sternberg szerinti 3 típus:
o analitikus
o kreatív
o praktikus
Klikk:
- elsődleges kortárscsoport
- kisméretű csoportosulás (3 -5 fő)
- rendszerint azonos nemű tagokból áll
- tagok face-to-face kapcsolata – rendszeres érintkezés mindenki-mindenkivel tart kapcsolatot
- pszichológiailag: hasonlít egy kétgyermekes család méretéhez, ha a nagyszülőket is beleszámítjuk – ez a csoportméret
elősegíti, hogy a serdülők a szülőkről leválva ide helyezzék a lojalitásukat és elkezdjenek kötődni a kortársaikhoz
- amiben különböznek a családoktól: a klikkekbe tartozás önkéntes alapon alakul ki, tagok beválasztása – serdülők
önrendelkezésén múlik
Banda:
- egyik típusa a klikkekből alakul ki
- másik típusa a „hírnév alapú” banda (tagjai nem feltétlenül barátok, de közös értékrendjük, témájuk, véleményük van –
ezek az értékek megfelelhetnek a társadalmi normáknak, vagy azzal szembenállóak)
- kevert etnikai közösségekben a faji hovatartozás fontos bandaformáló erő
- pszichológiailag a bandatagság: a bandák átmeneti identitást nyújtanak az identitáskrízisben lévő serdülőknek, illetve
megtanítják őket arra, milyen más alternatív identitások állnak rendelkezésükre
- minden iskolában van egy vezető banda, amelyekhez a többiek igazodnak
- a vezető csoporthoz való tartozás népszerűséggel jár
Forgatókönyvszerű szex: az első közösülést megelőző viselkedéssorozat sajátos mintázatot mutat – kultúrafüggő

16
Marcia, J. identitásképzés: 4 típus: pályaválasztásról és vallási, politikai nézeteikről kérdezte a főiskolás fiúkat
Elköteleződés
nem igen
Krízis / feltárás nem 1. diffúzió 3. korai zárás
igen 2. moratórium 4. elért identitás
- krízis / feltárás: kulcsfontosságúnak tartotta: a serdülők aktívan vizsgálják jövőbeli lehetőségeiket, újraértékelik a szülők
választásait, alternatívákat keresnek
- elköteleződés: személyesen is megtapasztalják azokat a célokat, értékeket, amelyekhez kötődni kezdenek – hitvallás
- azok a serdülők érnek el jobb eredményt az id-képzésben, ahol a szülők támogatnak és biztonságot nyújtanak,
ugyanakkor az önálló id kialakítására biztatják őket (lehet különvéleménye a kamasznak – lehet erről vitázni)
- serdülők úgy vélik, hogy a barátok nagyobb hatással vannak az id –képzésre – de ez nincs teljesen így
- 1. diffúzió: már kipróbáltak különböző identitásokat anélkül, hogy elköteleződtek volna valamelyik mellett; hajlamosak
cinikusan viszonyulni a problémákhoz; „Már évekkel ezelőtt feladtam, hogy törődjek a politikával. Nincs támogatásra
érdemes párt.”
- 2. moratórium: éppen átélik az identitásválságot; „Bizonytalan vagyok. Mindkét pártnak vannak jó oldalai, de a saját
jövőm szempontjából egyik sm látszik jobbnak a másiknál.”
- 3. korai zárás: elkötelezettek a pályaválasztásukban vagy ideológiai álláspontjukban, de nem mentek keresztül az
identitáskrízisen, legalábbis ezt mutatják; szüleik mintáját követik, ezért nem is változtattak személyiségükön; „Sosem
foglalkoztam igazán a politikával. Családunk mindig a… pártra szavaz, én is így teszek.”
- 4. elért identitás: meghozták döntéseiket; aktívan törekszenek céljaik elérésére; „Végiggondoltam és úgy döntöttem,
hogy… leszek. A legésszerűbb, ha az ország az ő programjukat követi.”

17
Kultúrközi változatok az identitásképzésre:
független önmeghatározást erősítő kölcsönös függőségen alapuló
társadalmak önmeghatározást erősítő társadalmak
kötött, egységes, állandó rugalmas, változó
feltételezi, hogy az ID személyes, ezekben a társadalmakban nem kell olyan
egyéni feladat sok egyéni döntést hozniuk, a társadalom
belső, magán (képességek, meghozza helyettük; kevesebb típusú
gondolatok, érzések) felnőtt-szerep; átmenet rítusokon keresztül
külső, nyilvános (státusok, szerepek,
kapcsolatok)
mások – tükörként az mások – a velük való kapcsolatok
önmeghatározáshoz kontextusában értékeljük magunkat
önértékelés alapja: önkifejezés, belső önértékelés alapja: alkalmazkodás,
tulajdonságok érvényesítése önkorlátozás, együttműködés a társakkal
feladatok: Legyél egyedi! Fejezd ki feladatok: Tartozz valahova, illeszkedj be!
magad! Valósítsd meg belső Foglald el a megfelelő helyet! Végezd a
tulajdonságaidat! Kövesd saját helyesnek tartott tevékenységeket!
céljaidat! Legyél egyenes, mondd ki, Támogasd mások céljait! Ne legyél
amit gondolsz! egyenes; találd ki mások gondolatait!
Felnőtt és időskori: 1. kognitív változások:
- 1. javulás: olyan feladatokban, mint hallott, írott szöveg értelmezése, régmúltra való emlékezés
- 2. hanyatlás: olyan feladatokban, mit új analógiák gyártása, listatanulás, új infók előhívása a memóriából, reakcióidő
- Horn, J. Donaldson, G.:
o kikristályosodott IQ: olyan intellektuális képességeket takar, amely az egész élet során felhalmozódó
tapasztalatokon alapszik – ezzel kapcsolatos feladatokban a teljesítmény javul
o folyékony IQ: öröklött biológiai adottságokon nyugvó intellektuális képességek, amelyekre általában akkor van
szükség, amikor új infót kezelünk a problémamegoldásban, ez felnőtt és időskorban romlik
2. szociális tényezők és pszichológiai változás:
- Atchley, R.: módszere: amivel nyomon lehet követni a szociális eseményeket az élet során – korhoz kapcsolódó
változásokat kereste
o családi életben

18
 o munkában
o anyagiakban
- a szociális szféra néha jól körülírható változásai drámai szakadásokat eredményezhetnek az életvitel folytonosságában,
enne oka:
o 1. új élethelyzetek – új szerepeket – új szerepviselkedést kíván
o 2. az embereket még az ismerős helyzetekben is másképp kezelhetik a szociális szerepek megváltozásának
hatására, ezáltal megváltozik a saját magukról alkotott képük (nyugdíj, házasság, szülővé válás)
o a szociális kategóriákban bekövetkező változások bonyolult kapcsolatban vannak a pszichológiai változásokkal
- olyan környezeti elrendezés, amely elősegíti az emberek társas kapcsolatait, elősegítheti az egészséges fejlődést

19