10. Jellemezze az életkori sajátosságokat az egyes életkori szakaszokban!

Mutassa be az
újszülöttkor, a csecsemőkor és a kisgyermekkor testi, érési, érzelmi és viselkedési
jellemzőit!

Fejlődés törvényszerűségei:
1. A szerkezet és a funkció egységének a törvénye
 Lényege az, hogy bizonyos működési szint eléréséhez szükség van bizonyos érettségi
szintre is.
 Az ember csak olyan szintű feladatokat képes megoldani, amelyre gondolkodása,
logikai képessége, illetve cselekvése alkalmassá teszi
 Ezeken a fejlődési szinteken a részfunkciók gyakorlása lehetővé teszi a magasabb
teljesítmény elérését, vagyis a következő szintre való lépést.

2. A differenciálódás és integrálódás törvénye

 A differenciálódás során a pszichikum tagolatlan formái elkülönülnek egymástól, és
viszonylag önálló képességekre, folyamatokra válnak szét.
 Minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé tagoltak, elkülönültek a pszichikus
funkciói.
 Csecsemőkorban például nehezen különíthető el egymástól a mozgás, az érzékelés, a
cselekvés és a gondolkodás.
 Az integrálódás azt jelenti, hogy a fejlődés folyamán elkülönült működések egyre
magasabb idegrendszeri, tudati irányítás és ellenőrzés alá kerülnek.

3. A koegzisztencia törvénye
 A fejlődő egyén azonos időben a személyiség különböző területein alacsonyabb és
magasabb fejlődési szintet mutat.
 Nincs olyan személyiség, aki valamennyi képességében azonos szinten fejlett vagy
fejletlen egy bizonyos időpontban.
 Egyes képességek fejlődése lemaradhat, esetleg megállhat, vagy előrehalad.

4. A transzfer (átvitel) törvénye

 E törvény értelmében a tanult funkciókat más, az eredetihez kapcsolódó
szituációkban is lehet alkalmazni, mivel ez a törvény a fejlődés és fejlesztés általános
törvényszerűsége.
 Ez azt jelenti, hogy az egyik pszichikai jelenség, készség alakítása, fejlesztése – a
gyakorlás által – segíti a többi terület fejlődését is.
 A transzfer jelensége tehát a rugalmas alkalmazkodás feltétele.
 Az állatkísérletek során például megfigyelték, hogy az a patkány, amelyik futva
megtanulta az ún. labirintus feladatot, az úszva is megteszi.

Fejlődési szakasz fogalma, jellemzői: A pszichikus fejlődés kétféleképpen-fokozatosan (ez az

evolúció) és ugrásszerűen mehet végbe. A fejlődés önmozgás formájában megy végbe, az
élőlény saját öntevékenysége, tanulása, gyakorlása révén fejlődik. Ezeket a hatásokat a
környezet irányítja.
-Jellemzői:
  egymásból következnek, ezért kölcsönhatásban állnak egymással, időbeni egymás
utániságuk megállapítható
 szakaszosak, ezért kihagyni, átugrani nem lehet
 részben fokozatosan, részben ugrásszerűen mennek végbe, ellentmondások vannak
benne
 a pszichikus fejlődés 2 fő területe a törzsfejlődés (filogenetikus) és az egyedfejlődés
(ontogenetikus)

Újszülöttkor: Születéstől a 6.hétig

 Az elszakadás az anyai testtől anatómiailag bekövetkezett, de a gyermek nem vált
önálló lénnyé, léte az anyától/gondozásától függ.
 A nap nagy hányadát átalussza.
 Leginkább a táplálás, tisztálkodás, kapcsolat jellemzi napjait.
 Átlagos 3,5 kg-os és 50 cm-es újszülött az első fél évben súlyát megkétszerezi, 15-20
cm-rel nő.
 Egy éves korára súlyát megháromszorozza (8-10 kg, 70-80 cm hosszú).
 Legdinamikusabb az idegrendszer érési folyamata
 Érzékszervi fejlődésére jellemző, hogy látása 20-25 cm-ig éles, a hangok irányába
fordul, íz és szagérzékelése fejlettebb.
 Érzelmi reakciókra képes, de ezek reflexszerűek.
 A sírás az egyedüli kommunikációs eszköze.
 Szociális fejlődése:
→Érzelmi reakciókra képes, hiányzik a tapasztalással való összekapcsolás és a
vezérlés.
→Szociális kapcsolatára az anya-gyermek szimbiózis jellemző.
→A sírás, mint kommunikációs eszköz működik. Másképpen sír, ha éhes,
fáradt, fél.

Csecsemőkor: 6.héttől 1éves korig

-Kiemelkedő fejlődés jellemzi testileg és mentálisan egyaránt.
-Mozgásfejlődés:
 Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét
 3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát
 4 hónapos korban: hasról hátra fordul
 5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát
 4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és
megpróbálja megfogni azokat. Hátról oldalra fordul.
 5 hónapos korban: segítséggel ül
 5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.
 6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára fordul,
hason kúszik
 7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll
 8-10 hónapos korban kezd el mászni
 9-11 hónapos korban: feláll
 12-13 hónapos korban: első önálló lépések
-Mozgásfejlődés: manipuláció
 3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat
 4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza
 5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat és msp-ig megtartani
 6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi
 7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget
 9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása csipeszfogás
 10-12 hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is
felvenni

-Beszédfejlődés:
 Preverbális szakasz: 0-1 éves korig
 Kezdetben: sírás.
 2 hónapos kor: sírás differenciáltabbá válik
 3 hónapos kor: gügyögés – gagyogás, lalázás, echolália
 6-8 hónapos kor: beszédmegértés kezdetét veszi
 9 hónapos kor: helyzettől függetlenedik a szó
 12 hónapos kor: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól)

-Társas kapcsolatok:
 Ösztön készteti a csecsemőt, hogy az őt gondozó személlyel szoros kapcsolatot
alakítson ki.
 A kötődő gyermek számára a kötődési személy jelenti a megoldást a fenyegető
veszélyforrások ellen.
 Az első évre az anyával való szoros kapcsolat jellemző.
 Bizonyítékai:
→Harlow: majomkísérletek
→Spitz: árvaházi megfigyelések, hospitalizmus
→Bowlby: rejtett érzelmi elhanyagoltság
→Fél éves korra kialakul az elsődleges kötődés.
→Kötődési típusok (Ainsworth): biztonságos-, elkerülő-, ambivalens-,
dezorganizált kötődés
 2 hó: szociális mosoly (mindenkire)
 3 hó: családot megkülönbözteti az idegenektől
 8 hó: szeparációs félelem, félelem az idegenektől

-Énfejlődés:
 Ahogy kezd saját tevékenységi lehetőségeikkel és fizikai személyükkel tisztában lenni,
elkezdik meghatározni önmagukat.
 Fokozatosan kialakul az énkép különválaszthatósága a társas környezettől.
 Elindul az énfejlődés és éntudat kialakulása.
 Az „ÉN” annak a tudása, hogy mindaz ami velem történik, annak én vagyok az
alanya.
 Az én-élmény jelei, hogy mások jelenlétében megváltozik a viselkedése.
 Az én felismerésének 3 szakasza:
 I. 6-8 hónap: saját képükre másképpen reagálnak, mint az idegenére.
II. 8-12. hónap: a felismerés jelei tapasztalhatóak.
III. 12-24 hónap: biztonságos felismerés.
 Piaget és munkatársai szerint az első két életévet a szenzomotoros értelmi fejlődés
jellemzi. A csecsemő ebben a szakaszban úgy gondolkodik, hogy minden műveletet a
cselekvésben is elvégez.

-További jellemzők:
 Kialakul a kezesség.
 Kialakul a hang és mozgás együttese, mely öröm- és játékforrása is.
 Kialakul az irányfelismerés, a mozgás rendezettsége.
 Fejlődés történik a nagymozgások irányából a finommozgások felé.
 Észlelés, emlékezés: 2. hónaptól javul a szemek konvergenciája, 3. hónaptól az
utánzás rendszeressé válik.
 Differenciáltabbá válik az észlelés (hallás, ízlelés stb.).
 Játék: Funkciógyakorlás, cselekvések ismételgetése. - feszültség feloldása - “én
csinálom” – ritmusosság.

Kisgyermekkor: 1 éves kortól 3éves korig

-Életkori sajátosságok:
 Érzelemvezérelt, énközpotú világkép jellemzi → a nézőpont képessége hiányzik
→egocentrizmus.
 Mozgása ügyesedik, eszközöket használ.
 kb. 1 méter és 13-15 kg.
 Önállósága fokozódik, megjelenik a dackorszak.

-Mozgásfejlődés:
 Megszilárdulnak és továbbfejlődnek a csecsemőkorban kialakult funkciók,
cselekvéses formák.
 Biztonságosabbá, változatos feltételek között is alkalmazhatóvá válik a járás.
 A gyermek egyre bonyolultabb mozgásos feladatokra képes.
 Nagymértékben ügyesedik a kéz, kétéves kor körül firkál, hároméves korban már
észlelhető az ábrázolás szándéka.

-Beszédfejlődés:
 A beszéde kezdete csecsemőkorra tehető: gügyögés, gagyogás, halandzsa.
 1 éves kora körül mondja ki első szavát. Átlagban 10 szó 1 évesen, 50 szó, 1,5 évesen,
200-300 szó 2 évesen a gyermekek szókincse.
 A gyermek fejlődő emlékezetével már képes bizonyos idői és téri távolságokat
áthidalni.
 2-3 éves kor közötti rendkívüli tempóban bővül a szókincs.
 Az egyszerű, távirati stílusú mondatokról összetett mondatokra váltanak.
 Rendkívül gyorsan gazdagodik a gyermek ismeretanyaga, ezt segíti természetes
kíváncsisága, tudásvágya.
 Jellegzetesek a „Mi ez?” „Miért?” kérdések.
-Értelmi fejlődés:
 Értelmi fejlődésükre jellemző az egocentrizmus (a világot a saját nézőpontjukból
értelmezik).
 A látszat és valóság összekeverése, az oksági viszonyok felcserélése.
 Megtanulják ellenőrizni saját testi funkcióikat, önkontroll első megnyilvánulásai.
 Megtanulja céljaink megfogalmazását, képességeit, a döntést gyakorolja.
 Megjelenik, és egyre erősödik az akarat.

-Rajzfejlődés:
 Firkakorszak jellemzi rajzfejlődésüket.
 A firkakorszak nagy részét jellemző a „kéz vezérli a szemet” elv, tehát minden a
mozgás örömének van alárendelve (kimegy a papírról).
 Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és gyakorolja be a gyermek.

-További jellemzők:
 Érzelmi kötődése immár több családtagra kiterjed.
 Igényli és élvezi a gyermekközösséget, bonyolultabb manipulációs és szerepjátékokat
játszik.
 Az érési folyamatok megteremtik a lehetőségét a szobatisztaságnak, annak
megtanulását.
 Csökken a gyermek függése környezetéről, nő saját kompetenciájának tudata.
 Egyre jellemzőbb az önállósodásra való törekvés, a saját, egyéni elképzeléseihez való
ragaszkodás.
 Megjelennek az első dacreakciók.
 Kialakulnak a nemi identitás alapelemei, létrejön az énazonosság első formája.
 Képzeletére jellemző, hogy a gyermek szinte lemásolja a felnőtt mozdulatait, ami
általában valamilyen eszközös tevékenységre irányul.