2.

CSECSEMŐKOR
(testi/ biológiai fejlődés, értelmi fejlődés, mozgásfejlődés, érzékszervi-mozgásos/ perceptuomotoros sémák, tárgyállandóság, vizuális-
poszturális modell + tudat, új énkép, korai szociális kapcsolatok: kötődés – Freud, Erikson, Bowlby + Harlow, Ainsworth, anya depriváció hatásai
– Harlow, Spitz, Ainsworth, korai anya-gyermek kapcsolat- Klein, Mahler)

KORAI CSECSEMŐKOR – 2-2,5 hó (Cole: 4. fejezet)

 köldökzsinór elvágásától 2-2,5 éves korig
 2 bio- szocio-pszichológiai átmenet történik a során
1. észlelési képesség javulása → csecsemő és gondozó kapcsolata átalakul
2. szeparációs félelem, kötődés megjelenése
+ 3. nyelvi képességek gyors fejlődése, mintha játékok, felnőttek normavilágának próbálnak megfelelni

1. TESTI/ BIOLÓGIAI FEJLŐDÉS

 agy fejlődése – mielinizáció bizonyos területeken – mielinhüvely kialakulása, ami segíti az idegimpulzus gyorsabb terjedését → az
agysejtek fajtái és mennyisége is változik → 4x-ére nő felnőttkorra
o elsődleges mozgatókéreg – nem reflex mozgásokért felelős – először kar, törzs, majd láb
→ 2. évre teljesen érett
o elsődleges érzőkérgi területek - tapintás, elsődleges látókéreg, elsődleges hallókéreg – 3. hónapos korra viszonylag érettek
ezek a területek
o homloklebeny!! → akaratlagos viselkedés végrehajtása → egész gyermekkorban fejlődik
 legkorábbi képességek – érzékelési folyamatok
o hallás
 hangérzékenység fejlődése – még nem minden tartományra kifinomult
 képes megkülönböztetni az emberhangot más hangoktól
 2 napos kor – anyanyelv prefereciája az idegennel szemben
 2. hónap: képesek a világ összes nyelvében használt fonéma megkülönböztetésére (Eimas: cumiszopós kísérlet –
b és p különbségre különös érzékenység, habituációs vizsg.)
o látás – szemlencse kicsit éretlen → picivel retina mögé fókuszálás – homályos kép, két szem mozgása nem eléggé
koordinált, retinainfót felvevő egyes idegpályák még éretlenek
 látásélesség: rövidlátók (30cm-re látnak kb. el) – elég, hogy lássák anyjukat szoptatáskor, szemkontaktus
 szemmozgás: sötétben is letapogató szemmozgás – endogén: kp-i IR aktivitásából ered (↔ exogén nézés: külső
körny. indítja be
 mintaészlelés:
 Fantz: arcpreferencia – más alakokhoz képest, 9 percesen követik is
 Bronson: nincs teljes letapogatás- nagy kontrasztú részekre koncentrálás (szélek, élek)
o szaglás, ízlelés
 jól fejlett szaglás - 5 napos korra anyatejjel átitatott párna felé fordulás, 8-10 napra saját ayna tejének
preferenciája
 édes-savanykás ízt kedvelik – ízre adott arckifejezések felnőttekéhez hasonlóak - veleszületettség
o tapintás, hőmérséklet, testhelyzet
 már a méhben érzik – hőmérséklet, testváltozás
 érzik az érintést – megérintett testrész visszahúzása/ érintés irányába fordulás
 hőmérséklet csökkenése → aktívabbak lesznek
 válaszfolyamatok: reflex, temperamentum, érzelem
o REFLEXEK: specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, jól integrált, automatikus (akaratlan) válaszok → életben maradás
eszközei → változásaik adatok a magasabb agyi kp-ok fejlődéséről
reflex fejlődésmenet jelentőség
Babinski 8-12 hónap: eltűnik születéskor jelenlét + megszűnés-
(talpsimítás – lábujj szétnyílás, normális neurológiai fejl. jele
begörbülés)
elemi járás első 2 hónap: eltűnik rúgómozgás/ későbbi járás alkotóeleme
(vízszintes felület felett tartva elkezd
járni)
fogó 3-4 hónap: eltűnik – akaratlagos fogás születéskor meglét + eltűnés- norm.
(ujj érinti a tenyeret – köré zár) neurológiai állapot jele
kereső 3-6 hónap: eltűnik szopás egyik eleme
(arcérintésre – fejfordítás, száj nyitás)
mászó 3-4 hónap: eltűnik bizonytalan
(hasra fektetés+ talpra 6-7 hónap: akaratlagos mászás
nyomásgyakorlás – kar + láb ritmikus részeként megjelenhet
mozgása)
 Moro 6-7 hónap: eltűnik norm. neurológiai fejl. jele
(tartás közben váratlan leejtésre –
karkitárás, hanghallhatás, homorítás,
kar visszahúzása – mintha
kapaszkodna valamibe
pislogó állandó károstó ingerek elleni védelem – fény,
idegen tárgyak
szopó eltűnik, helyette akaratlagos szopás szopás alapvető eleme

2. ÉRZELMI FEJLŐDÉS (válaszfolyamatok: reflex, érzelem, temperamentum)

 ÉRZELMEK: sajátos élettani reakciók és kognitív kiértékelés nyomán létrejövő állapot érzése, amely cselekvésre késztet
o komplex rendszerek – élettani vonatkozás (vegetatív mintázat), kommunikatív funkciók (belső állapot kommunikálása),
kogn. vonatkozás (hogyan érzékelünk/észlelünk – hogyan érzünk), cselekvéses vonatkozás (cselekvés függ az átélt
érzésektől)
o két primitív állapotból kifejlődés – elégedettség, ínség
o arckifejezéseik ugyanúgy néznek ki, mint a felnőtteké → a megalapozó folyamatok különbözhetnek – pl: nem szomorúság
miatt sírnak, hanem mert éhesek
o először két ált érzelemfajta: pozitív, negatív
 ezekből hasad le/ differenciálódik a többi → 3. hónap: öröm, 4-6. hónap: düh és félelem elválása elégedettségtől/
elégedetlenségtől
 TEMPERAMENTUM: időben tartós, különféle helyzetekre adott következetes egyéni válaszmódok
o mutatói – Chess és Thomas
 aktivitásszint: mozgásosság tipikus szintje, aktívan/ passzívan töltött időarány
 ritmikusság: biológiai folyamatok szabályossága, előrejelezhetősége
 megközelítés-visszahúzódás: új ingerre adott első vsz
 alkalmazkodás: kezdeti vsz-ok mennyire alkalmazkodnak könnyen a helyzethez
 válaszküszöb: inger szintje, amely a vsz-kiváltáshoz szükséges
 reakcióerősség: vsz energiaszintje
 hangulat: örömteli-kellemes-barátságos/ kellemetlen-barátságtalan vis. aránya
 elterelhetőség: folyamatban lévő viselkedését mennyire tudja megszakítani/ eltéríteni egy új inger
 figyelmi terjedelem/ tartósság: mennyire marad fenn az elkezdett vis.
 9 szempont alapján pontozásból – 3 kategória: KÖNNYŰ/ NEHÉZ/ LASSAN FELMELEGEDŐ
o könnyű: játékos, rendszeres biológiai funkciók, készséges alkalmazkodás új helyzetekhez
o nehéz: ingerlékeny, rendszertelen biológiai ritmus, negatív/ heves reakció új helyzetekre + kibújni akarás
o lassan felmelegedő: alacsony aktivitás, gyenge válaszok, új helyzet esetén visszahúzódás és lassú alkalmazkodás
Rothbart – temperamentum változatainak 3 dimenziója: válaszkészség, érzelmi töltés, önszabályozás – egyedi temperamentum-profil
o vannak környezeti tényezői is – pl: kínai gyermekek kevésbé aktívak – náluk ez nem érték
o genetika, hajlam → Pedlow kutatása: gyermekek temperamentumának jelentékeny stabilitása (4-8 hónapostól 8 éves korig
mért gyermekeket)

3. TÁRSAS FEJLŐDÉS – alkalmazkodás a társas világhoz

 alvás
o REM- gyorsszemmozgásos alvás/ NREM- nyugodt, nem REM alvás → 2-3 hónapig: NREM megelőzi a REM-et
(felnőtteknél fordítva: REM- szakasszal kezdenek, fokozatosan át NREM-be)
o alvásmennyiség fokozatos csökkenése → első hét: 16.5 óra alvás/ nap, egy hónap: 15 óra, negyedik hónap: >14 óra
 háttérben: szakaszos alvás – fokozatosan alakul ki a nappal-éjszaka ritmus átszoktatással → 8 és fél óra alvás
reggel 7 és este 7 között → de egy alvásszakasz max. 3-4 óra
 evés
o alvás mellett szabályos időközönkénti etetésre is van szoktatás
o régi norma a 3-4 óránkénti etetés volt → most ajánlott a 2-3 óránkénti etetés
 2.5 hónap: 4 óránként evést, 7-8 hónapos korra: napi 4x étkezés → átlagérték, 40% nem fér bele ebbe a
normába
 sírás
o jelzés → baj van
o 6. hetes korig folyamatos növekedés a mennyiségben – majd csökken
o komplex vis. – légzés és hangszálak mozgásának összehangolása kell hozzá → kezdetben agytörzs végzi, majd az
agykéreg → akaratlagos sírás
o magasabb hangfekvés, rövidebb szünetek → sürgetőbb, kellemetlenebb
o szülői reakciót befolyásolja, nem annyira a hallhat mintázat, inkább → megjósolhatatlansága, kitartósága, nehezen
csillapíthatósága, megmagyarázhatatlansága
  reakciók: ringatás, paskolgatás, ölelgetés – nincs siker és a szülő stresszel → lehetséges a bántalmazás
o 2.-4. hó: csökken a megnyugtatáshoz szükséges idő – érzelmek önszabályozásának kezdete

4. KOGNITÍV FEJLŐDÉS (- fejlődés mechanizmusai, hogyan szerezzük a tudásunk – változunk : biológiai érés – genetika ↔ környezeti
tanulási – tapasztalatok összegződése)
 táplálkozás fejlődése
o önálló táplálkozás - keresőreflex, szopóreflex, légzés -több működés összehangolását igényli – ez a szopás már nem
reflex!!! → új viselkedésforma, a veleszületett reflexek újjászerveződésével jött létre
 biológiai érés megközelítés
o régiből új viselkedések lesznek a szervezet fizikai szervezetében + fiziológiai folyamataiban végbement változás →biológiai
érés eredményeként
o agy érésével egyre bonyolultabb feladatokat tudunk végrehajtani – pl: fogó és nyúlási reflex összehangolása
 környezeti tanulási megközelítés
o klasszikus kondicionálás
 folyamat – megtanulja az élőlény, hogy környezetében milyen események járnak együtt
 kapcsolatot alakít ki → válasz (nyáladzás – UCR és CR) és egy előzőleg semleges inger (csengő) között →
semleges inger egy feltétlen ingerrel való társítása révén
[CS (hang) + UCS (élelem) – CR (hangra megjelen nyáladzás)]
o operáns kondicionálás: a viselkedés megváltozása a viselkedés által előidézett következmények eredménye
 Skinner és Thorndike – effektus tv.-e: hajlamosak vagyunk ismételni, ami jutalomhoz vezet + elhagyni, ami
büntetést von maga után
 megerősítés szerepe – következmény, amely növeli a vis. újbóli előfordulásának valószínűségét (megerősítők:
cumi, tej, anya szívverésének hangja)
 konstruktivista megközelítés
o az ismeretelsajátítás cselekvésen keresztül történik
 születéskor meglévő cselekvési képességek – reflexek → primitív séma: mentális struktúra, ami a hasonló/
analóg körülmények cselekvési modelljével lát el
 kezdeti sémák megerősödnek + új sémává alakulnak → adaptáció
 asszimiláció: tapasztalatokat úgy rendezi, hogy meglévő sémához illeszkedjen – pl: cumi – mellbimbó
→ cumit asszimilálják a mellbimbó sémába
 akkomodáció: a sémát módosítja, hogy illeszkedjen az új tapasztalatokhoz -pl: cumi és takaró sarka – a
takaró sarkát nem lehet ugyanúgy szopni
 ekvilibráció: fejlődés = asszimiláció és akkomodáció közti állandó kötélhúzás → ideiglenes egyensúlyi állapotok
→ új tapasztalatok felborítják – ezek alapján szakaszos a fejlődés

o SZENZOMOTOROS SZAKASZ (születés – 2 év): adaptáció ekkor – érzékelés és mozgásos viselkedés koordinációja –
felismerik a külvilágot ezalatt, és interakcióba képesek vele lépni
1. alszakasz 0-1.5 hónap reflexsémák gyakorlása: kereső, szopó, fogó, nézés
2. alszakasz 1.5-4 hónap elsődleges cirkuláris reakciók: önmagában élvezetes cselekvések
ismételgetései – pl: ujjszopás
3. alszakasz 4-8 hónap másodlagos cirkuláris reakciók: saját cselekedetek + körny. kapcsolódásának
kezdődő felismerése → kiterjesztett reakciók →változást idéznek elő a
környezetben
4. alszakasz 8-12 hónap másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja: sémák kombinációja kívánt
hatás elérése érdekében – korai problémamegoldás
5. alszakasz 12-18 hónap harmadlagos cirkuláris reakciók: problémamegoldás eszközeinek módszeres
változtatása, kísérletezés – következmények kipróbálása érdekében
6. alszakasz 18-24 hónap szimbolikus reprezentáció kezdetei: képek és szavak ismerős tárgyakra
vonatkoznak, problémamegoldás új eszközeinek felfedezése a szimbolikus
kombinációk segítségével
 Piaget elméletének kritikája – nem szentel túl nagy szerepet a baba környezetében élőknek
o a babának tulajdonított munka nagy részét valójában a vele interakcióban lévő emberek végzik el
 kulturális megközelítés
o gyereket körülvevő aktív környezet szerepének hangsúlyozása
o fejlődés folyamataihoz hozzájárul a kultúra – történelmileg kialakult „életterve” – viszonyítási alap, keret a kultúra
 végén: ELSŐ BIO-SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET – fejlődés biológiai, szociológiai és pszichológiai vonatkozásainak
együttes újraszerveződése által létrejövő folyamat – eredménye: minőségileg új viselkedések
biológiai vonatkozások kp-i IR:
mielinizáció: kéreg, kéreg alatti területek, érzékelőrendszerek
elsődleges idepályái
kéreg alatti aktivitás kérgi szabályozásai nő, agyi sejtek száma

pszichológiai/ viselkedéses vonatkozások
+ fajtái nőnek
pszichofizológia:
ébenlét időtartama nő, REM/aktív alvás aránya csökken,
alvásminta eltolódása – NREM-mel kezd
tanulás tovább fennmarad egyes alkalmak között
látásélesség nő
tárgyak teljesebb vizuális letapogatása
szociális mosoly kezdete – nem csak válaszként mosolyog, ki
tudja váltani más mosolyát válaszként – 2,5-3 hónaposan
látszólag ok nélküli nyűgösség, sírás csökken
vizuálisan kiváltott nyúlás – vizuálisan vezéreltté

szociológiai/ társas vonatkozások csecsemő és gondozó közötti koord. + érzelmi kapcsolat új

minősége
akarattal sírás kezdete

AZ ELSŐ ÉV (2,5 – 12 hó)

1. BIOLÓGIAI FEJLŐDÉS
 méret és alak változása → súly megháromszorozása, 25 cm-t nő → test arányai módosulnak → súlypont lejjebb kerül (már nem a
fej hangsúlyos) → egyensúlyozás, járás könnyebb
 csontok keményedése – először: kéz, csukló (nemi különbség: a lányok csontváza 4-6 héttel fejlettebb)
 izomtömeg növekedése
 szinaptogenetikus robbanás ekkor → szinapszisok számának ugrásszerű növekedése 3-12 hónapos kor között
o egyéni tapasztalat hatására → megerősödnek/ megsemmisülnek
o 6 hónap: mozgatókéregben ekkor van a szinapsziskeletkezés csúcspontja – koordinált nyúlás, lábmozgás
o 7-9 hónap: homloklebenyben - prefrontális kéreg → akaratlagos viselkedés – önszabályzó képesség növekedése

2. ÉSZLELÉS ÉS MOZGÁSFEJLŐDÉS
 észlelés és cselekvés összekapcsolódása – nyúlás és megragadás képessége kifejlődik → perceptuomotoros koordináció
 kezdetben gyakorlás
o 5. hónap: fel tudja mérni, ha kívül esik a tárgy a megragadhatóság határán → 9.hónapra már egy pillantás elég a
mozgásvezérlésez + összetett mozdulatsorral megragadja
o 7 -12 hónap – kéz és ujjak finommotoros mozgása kifinomulttá válik
o tárgyak manipulálási módja változik – forgatás, mozgatás, rázás, két kézzel tartás
 értik az affordanciát → különféle tárgyakat különféle affordancia jellemzi- más és más interakciókat támogatnak
 helyváltoztatáshoz – integrálni kell a különböző testrészek mozgatását
o először reflexes tolómozgás (kéreg alatti idegpályák) – 2. hónapra megszűnik
 8-9 hónap → mászás
o fej emelés – átfordulás – álló helyzetbe húzás – bútorba kapaszkodva járás – önállóan járás – 50% 1 éves korban már tud

3. KOGNITÍV FEJLŐDÉS
 kognitív folyamatok – pszichológiai folyamatok – segítségével a gyermek ismereteket sajátít el, tárol használ a világról
 Piaget – tapasztalatokat cselekvési sémákba rendezzük – asszimilálás/ akkomodáció
 SZENZOMOTOROS SZAKASZ (0-2 év)
o 3. alszakasz (4-8 hónap): másodlagos cirkuláris reakciók
o 4. alszakasz (8-12 hónap): másodlagos cirkuláris reakciók kombinációja
→elkezdenek manipulálni a tárgyakkal, cél vezérli őket → intencionalitás
 4. alszakasz – 8. hónap → tárgyállandóság megjelenése
o keresik az eldugott tárgyakat, már attól, hogy eltűnnek, nem semmisülnek meg – van mentális kép– csak még ott, ahol
először megtalálták őket
o okoscsecsemő (veleszületett képességek: pl: fizikai okság primitív képzete ↔ konstruktivisták vitája - kísérletileg igazolta a
kritikát Baillargeon – forgó lemez – visszafordul mikor a doboznak ütközik/ „átmegy a dobozon” – lehetséges/ lehetetlen
esemény → 3,5-6 hónapos csecsemők is a lehetetlen eseményt nézték tovább
 intermodális észlelés: tárgyak egy bizonyos modalitásban megtapasztalt tulajdonságai együttjárnak más modalitásban tapasztalható
tulajdonságokkal (pl: látvány – hang)
 kategorizáció – először perceptuális (látáson, ízlelésen, tapintáson alapul) → majd fogalmi (alapja: tárgy funkciója, eredete) első év
végére
 emlékezet fejlődése
o életkorral emelkedik a felejtéshez szükséges napok száma – Rovee-Collier: mobilrugdosási kísérlet – 2 hónapos 1 nap
múlva még emlékezett, 3 hónapos 8 nap, 6 hónapos 14..stb.
 o kategorizáció + emlékezet fejlődése → összefüggésben állnak
o mentális reprezentáció kialakításának a képessége szükséges hozzá
o 9. hónap – óvatosság megjelenése → összefüggésben van az emlékezéssel – jelen és múlt eseményeit össze tudja vetni,
felmérni, hogy a tárggyal találkozott- e már (ismert kategória része e), zavarta- e már

4. TÁRSAS FEJLŐDÉS
 önálló helyzetváltoztatás kezdete, növekvő ismeretek a tárgyi világról, emlékezet fejlődése mellett → nyílt bizalmatlanság, félelem →
oka: kicsi és gyenge, ki van szolgáltatva – felnőttekre kell hagyatkoznia, szükségletei kielégítését illetően
 Vigotszkij – legközelebbi fejlődési zóna: felnőttek és idősebb testvérek által nyújtott támogatás → lehetővé teszi, hogy olyan dolgokat
hajtson végre, amit később megtanul egyedül is megcsinálni
 érzelmi kapcsolatok új formája: kötődés – csecsemő és bizonyos emberek közötti érzelmi kötelék
o Maccoby: kötődés 4 jele
 igyekszik az elsődleges gondozó közelében maradni - próbálkozik vele érintkezésbe kerülni, követi
 nyugtalanok elváláskor
 boldogok újra találkozáskor
 akkor is felé irányítják a cselekedeteiket, ha nincs jelen
 kommunikáció jellege változik
o elsődleges interszubjektivitás: csecsemő és gondozó között összehangolt szerepcsere és érzelemmegosztás
o másodlagos interszubjektivitás: az elsődlegestől abban tér el – saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkozó
tudásban + érzelmekben osztoznak
o szociális referencia – ismeretlennel találkozáskor a gondozóra néznek jelzésért → mit érezzenek, hogy cselekedjenek
o nyelvi megértés + beszéd kezdete
 9. hónap: szavak és kifejezések megértése
 beszédképesség kialakulása – szociális referencia, mutogatás kialakulásával kapcsolatban áll
 10-12. hét – gügyögés, gurgulázás
 7. hónap – gagyogás: mássalhangzókat és magánhangzókat kombináló hangadás – pl: dadadada
 1. év vége – halandzsa: szótagsorozatok kimondása olyan intonációval és hangsúlyozással, amilyen a
leendő anyanyelvükre jellemző

CSECSEMŐKOR VÉGE (12-30 hónap)

1. TESTI/ BIOLÓGIAI FEJLŐDÉS
 agykéreg egyes részei között, agykéreg + agytörzs közötti idegi kapcsolatok mielinizációja
o homloklebeny szerepe nő, összeköttetésben van → agytörzs (érzelmi reakciók), látó- (nyakszirt) és hallókérgek
(halántéklebeny)
 összehangoltabb agyi tev.
o új komplexebb éntudat, szisztematikusabb problémamegoldás, viselkedés akaratlagos irányítása, nyelvelsajátítás

2. MOZGÁSFEJLŐDÉS (ez is biológiai fejlődés is – legalább van biológiai alapja)

 járás: lábmozgások összehangolása – állóhelyzet, lábváltás, testsúlyáthelyezés, egyensúlyérzet kifejlődése
o emellett: környezetből érkező észlelési bemenet iránti fokozottabb érzékenység is kell
 kézügyesség – finom kézmozgások összehangoltsága – 12-30 hónap (pl: kanálhasználat!)
 szobatisztaság – ürítést végző izmok feletti akaratlagos irányítás elsajátítása
o hólyagból + végbélből eredő érzékelőpályáknak eléggé éretteknek kell lenniük

3. KOGNITÍV FEJLŐDÉS
 5. szenzomotoros alszakasz (12-18 hónap)
o harmadlagos cirkuláris reakciók: a problémamegoldás eszközeinek módszeres változtatása – kísérletezés a
következmények kipróbálása érdekében
o elsődleges: saját maga, másodlagos: külvilág köré szerveződik → harmadlagos: kettő kapcsolata
 6. szenzomotoros alszakasz (18-24 hónap): szimbolikus reprezentáció kezdetei
o nem csak a jelen világában tudnak már cselekedni – képesek a fejben leképezésre
→bizonyítékok
 jelen nem lévő tárgyak elképzelése (elrejtett tárgyak szisztematikus keresése) - tárgyállandóság kialakult
 szisztematikus problémamegoldás – próba-szerencse alap helyett tud már következtetni is (rácson behúzni a
botot)
 mintha-játékok/szimbolikus játék/ fantáziajáték (12-13 hónap) – úgy használják a tárgyakat játék közben, mint a
felnőttek a valóságban → később helyettesít egy tárgy egy másikat (pl: kanál helyett faág a kávékeveréshez
cselekvések begyakorlása
 események utánzása jóval a lezajlás után – nem megfigyelt vis. sikerességétől függ
  kategorizáció fejlődése- itt a „semmiből” kell kategóriát alkotni
o mesterséges tárgyakat is tudnak kategorizálni
o 2 éves kor: két kategóriába sorolás, 3 éves: már alkategóriákat is képes alkotni – pl: szín
 képek, mint reprezentációk felfogása – nem maga a valódi tárgy
 nyelvi fejlődés
o 14-16. hónap: kb. 15 szót tudnak
o 18. hónap: kétszavas mondatok
o szoros kapcsolatban van a többi kogn. képesség fejlődésével (mentális reprezentáció!!! - jelen nem lévő dolgok)

4. TÁRSAS FEJLŐDÉS
 GYERMEK ÉS GONDOZÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT FEJLŐDÉSE – KÖTŐDÉS
o kötődésmagyarázatok
 Freud: drive-redukciós elmélete: ahhoz kötődünk, aki kielégíti táplálékigényünket
 vannak biológiai késztetéseink (drive), amik a fennmaradásra sarkallnak – kielégítésük (drive-redukció)
élvezet érzése → létezés egyik alapja az élvezetkeresés
(ekkori szakasz – orális szakasz (első év)
 Erikson pszichoszociális magyarázata: ahhoz kötődünk, akiben megbízhatunk, hogy segíteni fog
 1. fejlődési szakasz konfliktusa – ősbizalom vs. bizalmatlanság – szükségleteit megbízhatóan kielégíti-e,
gondoskodik róla → életben maradásáról
 Bowlby etológiai magyarázata – azokhoz kötődünk, akik biztonságos hátteret szolgáltatnak nekünk a világ
felderítéséhez
 intézetben nevelt gyermekek vizsgálata – leválás: kötődésre való képtelenség – tombolás,
elkeseredettség, depresszió, társas kapcsolódásra való képtelenség, közömbösség
 kötődés 4 szakaszban fejlődik ki → 0-2 év, anya-gyermek dinamikájában
1. kötődés előtti szakasz (0-6 hét): összehangolódás kezdete, idegen vigyázására nincs
elkeseredés
2. kötődés keletkezésének szakasza (6. hét- 6-8 hónap): más reakció idegenekre - félelem
3. tiszta kötődési szakasz (6-8 hónap – 18-24 hónap): szeparációs szorongás → feldúltság,
ha a gondozó távozik a helyiségből – távolodás esetén csökkenteni próbálják a távot –
anyának kell biztos pontnak lenni, nem engedni a túlzott eltávolodást
4. kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hónapos kor): mozgékonyabb gyermek, többet
van távol az anyától → az egyensúly fenntartásának felelőssége mindkét félen
o kísérletek
 Harlow – rézuszmajmok. drive-redukciós elmélet tesztelése
o drótanya/ szőranya → mindkettő táplálékforrás – drótanyán csimpaszkodnak, ha nem is ad ennivalót →
testi érintés fontossága a kötődésben
o játékmackó → szőranyához futás → biztonságos háttér meglétének fontossága a kötődés
kialakulásában
 de! agresszívek, nem képesek közösülni → kötődés: szabályozórendszer, ezt is el kell
sajátítani
 Ainsworth – idegen helyzet/ idegenre reagálás 3 helyzetben → anya ott van/ anya kimegy a szobából/
újratalálkozás az anyával → kötődési mintázatok
o biztonságos kötődés
 anya jelen – pozitív reakció idegenre, nyugodt játék; anya kimegy – nyugtalan; anya visszatér -
megnyugszik
o szorongó/ elkerülő
 anya jelen – közömbös; anya kimegy – sír/ nem sír, idegen vigasztalása hatékony; anya
visszajön – elfordul, nem megy oda
o szorongó/ ellenálló
 anya jelen – szorosan mellette, szorong; anya kimegy- feldúlt, senki sem tudja megnyugtatni;
anya visszatér – nem nyugszik meg, újra és újra érintkezés keresése
 mintázatok hátterében: szülői vis. (vsz. készség); gyermek jellemzői (fogékonyság, temperamentum kicsit); család (társadalmi helyzet,
házassági problémák – szülő vsz. készsége csökkenhet, lehet erőszakos események tanúja és a bizalom megrendül); kultúra
(érzékeny gondozás megvalósulása)
 új énkép, önfelismerés, normák megértése

5. ÉRZELMI FEJLŐDÉS
 első év vége → 6 alapérzelem átélése – öröm, félelem, szomorúság, meglepettség, undor, szomorúság
 18-24 hónap: új érzelmek átélése – büszkeség, zavar, bűntudat, irigység
 o másodlagos érzelmek (társas, közvetett): újonnan elsajátított képessége- önfelismerés, mások felismerése, nyelvi és
gondolati megjelenítésének következtében alakult ki – közvetett mert önértékelés, önmagunkról gondolkodás képessége
kell hozzá

VIZUÁLIS-POSZTURÁLIS MODELL ÉS TUDAT (Márton Magda)

(tudat – elkülönültem a környezettől – én ezt csinálom – éntudat kialakulása → alapja a testkép/ vizuális-poszturális modell)
 mozgásos tapasztalat szerepe az észlelés kialakulásában
o indirekt módszer a percepció fejlődésének vizsgálatára – Senden: vakon született emberek műtét után, Reisen: csimpánzok
szenzoros deprivációja (→ mik károsíthatják a percepció fejlődését) – rosszabb diszkriminációs képesség, mélységészlelés
o Held + Hein: formalátáshoz kell az önindította mozgás + ebből származó vizuális visszajelentés asszociációja
o tárgyelérő vis. – lokalizáció, vizuálisan vezetett – kell hozzá aktív mozgás!! – úgy tanuljuk
 perceptuális élménytudat genezisének effektoros elmélete
o Helmholtz: perceptuomotoros élmény = befutó/ afferens rostokból infó + effektoros készenlét függvénye
o Festinger – végtagok mozgására vonatkozó élményeket nem az afferens, hanem efferens/ kifutó rostok szervezik – nem
perifériából kp-ba, hanem kpból perifériára
 vizuális benyomás (látás és kp) – mozgásparancs indítása – megszoktuk, hogy megbízhatunk a vizuális
élményben
o Piagetnál is észlelés + cselekvés kölcsönhatása – 6. szenzomotoros alszakaszban a tárgyállandóság képessége
 idegélettani elgondolások a szenzoros folyamatok centrális motoros befolyásolásáról
o Gibson: látás dominál a kinesztéziás érzékletek felett (függőleges rudat görbére torzító lencsét viselők – ha nyitva a szemük
és tapintják is a rudat, akkor is görbének találják)
o kivitelezett mozgásról kell a visszajelzés – innen tudjuk, hogy nem a körny. mozdult el, hanem mi mozgásunk okozta a
változást
 fontosak a saját mozgás során nyert emlékezeti minták + jelen adott érzékleti minták – összekapcsolódnak
 vizuális testmodell kialakulása
o tárgyelérő vis. → végtagmozgás, végtaghelyzet vizuális + poszturális jelzései kapcsolatba kerülnek→ egyútt raktározódnak
→ létrejön a modell
(hogy látom, hogy tartom a karom + hogy érzem, hogy tartom a karom – vizuális + poszturális)
o egyszerre van extero + interopercepció
o kialakulása – éntudat kialakulásának egy állomása → differenciálódás, elkülönülés a környezettől
 belátásos tanulás – akaratlagos mozgás végállapotának vizuális anticipációja – propioceptív jelzésekkel együttjárás nyomán létrejött
emlékezeti működés eredménye (láttuk, hogy mozogtunk + testhelyzetünk változását érzékeltük)
o utánzó mozgás indításához kell: centrális mozgásanticipáció – feltételezi a vizuális-poszturális testmodell emléknyomait
 társ figyelése → centrális folyamat aktiválása → adott mozgásra vonatkozó mozgástervre vonatkozik →
megfigyelt mozgás automatikus lekövetése → kell megfelelő motivációs szint az aktiválódáshoz, hogy
megvalósuljon a mozgás

MOZGÁSFEJLŐDÉS SZEREPE AZ ÉNTUDAT KIALAKULÁSÁBAN

 (Márton – vizuális-poszturális testmodell kialakulása – mozog, látja a mozgását, érzi a mozgását → kialakul a testmodell + téri
lokalizáció, minta megkülönböztetése → nem a környezetet látja, hogy változik, hanem érzékeli, hogy ő hozta létre benne a változást
→ lassan végbemegy a differenciálódás)
 6. hónap: nagy mennyiségű tapasztalat halmozódik fel – kialakít egy intuitív énképet
 1 év: helyváltoztatás képessége, elkülöníti magát a gondozótól -minőségileg úgy társas kapcsolatok
 nyelvhasználat képessége – szintén segít az én elkülönítésében
 önfelismerés (Gallup: csimpánzok tükörben – 18.hónapban már leszedi a piros foltot magáról, ha a tükörképén látja); cselekvő én –
kétszavas mondatok, megnevezi saját cselekvéseit, normák megértése – 19.hónaptól; másodlagos/ „éntudatos” érzelmek
megjelenése – társas érzelmek, önértékelés képessége kell

KORAI SZOCIÁLIS KAPCSOLATOK, KÖTŐDÉS

 első kapcsolat a gondozóval
o Vigotszkij: legközelebbi fejlődési zóna (első év)
o Maccoby – kötődés 4 jele
o komm. jellege változik – elsődleges és másodlagos interszubjektivitás
o szociális referencia!!!
 kötődés – csecsemőkor vége (12-30 hónap)
o magyarázatok: Freud (orális szakasz: aki kielégíti a táplálékigényt), Erikson (ősbizalom vs. bizalmatlanság: akiben meg
lehet bízni); Bowlby (aki biztonságos hátteret nyújt a világ felfedezéséhez)
o Bowlby kötődés kifejlődésének 4 szakasza
 o kísérletek: Harlow – táplálás szerepe, testi kontaktus szerepe, dinamikus kapcsolat; Ainsworth – idegen helyzet: anya jelen,
anya kimegy, anya visszajön – 3 típus: biztonságosan kötődő, szorongó/elkerülő, szorongó/ ellenálló

ANYADEPRIVÁCIÓ HATÁSAI
 Harlow – testi kontaktus mellett (szőranya is biztosítja) fontos, hogy az anya bevezessen az életbe
o szőranyán neveltek – később problémáik voltak
 félelem eseténél – nem saját anyánál, bárhol kerestek menedéket – személyesség hiánya
 elmaradnak a természetes leválasztási praktikák- 2.évben is ugyanannyi függés a szőranyán
 kevésbé tudnak játszani társaikkal
 egyhangúbb, kevésbé változatos játék
 szexuális életre alkalmatlanok – elernyedés, aszexuális vis.
 rossz anyák, agresszívak – második gyermekükkel jobban bánnak – minta hiánya!!
 nem tudnak elég jól játszani, kapcsolódni társaikkal, nem tudnak nemi életet élni, nem törődnek gyermekükkel
 Spitz – hospitalizmus (előzmény: II. vh. sok gyermek került nevelőtthonba)
o megfigyelési szempontok: mozgás, érzékelés, manipuláció, megértés, kapcsolatkészség – első életév első és utolsó
harmadának összehasonlítása
o 4 csoport: lelencházi csecsemők, börtönbüntetésüket töltő leányanyák csecsemői, családban élő gyermekek – nagyvárosi,
értelmiségi szülők gyermekei, halászfalubeli gyermekek
o eredmények
 nagyvárosi gyermekek: magas fejlődési színvonal, egyenletes
 halászfalu csecsemői: átlagos fejlődés, egyenletes
 börtönbölcsőde gyermekei: kicsivel átlag alatti teljesítmény, egyenletes és enyhén növekvő
 lelencházi csecsemők: eleinte jó fejlődés – majd óriási hanyatlás → 1 év alatt 40%-os visszaesés
 anya szerepe a fejlődésben az első életévben – érzelmi fejlődés!!!
 hospitalizmus jelensége – anyától elszakadás, nélküle nevelkedés – érzelmi mozgatórugó hiánya
o reakció: sírás, kiabálás – letargikus állapot, levertség – közöny (tevékenységben visszaesés, érdeklődés beszűkül,
kapcsolatok elsivárosodhatnak)
o elég 3 hónap, hogy ez kialakuljon → 3-5 hónapon belül visszakerülés az anyához/ szerető gondviselő találása hatására
eltűntek a tünetek
 fél év már maradandó nyomot hagy
 az anyai gondozás hiánya által létrejött fejlődési rendellenesség hatással van (Goldfarb kísérlete – serdülők, intézetben élők és
nevelőszülőknél élők)
o értelmi színvonalra
o képességek alakulására → mind2 még serdülőkor kezdetén is jól lemérhető

 Bowlby – rejtett érzelmi elhanyagoltság

o nem csak intézeti gyermekeknél lehet érzelmi közöny, elsivárosodás, rossz kapcsolatkészség – családban élőknél is kisebb
mértékben
o megfigyeltek: 10-13 éves, antiszoc. cselekedet, bandákba verődtek – látszólag rendezett család, társadalomba
beilleszkedek → ok: érzelmi félreértés
 anya élménye: szereti a gyermeket és mindent megtesz érte, de az hálátlan
 gyermek élménye: nem szeretik, nem törődnek vele – reakció: lázadás, indoka rá az elkeseredés
 anya szereti a gyermeket, de rosszul szereti – az anya várakozása tudattalan és a gyermek csalódása is → mindkét fél keserűséget,
nyugtalanságot él át → reakció – A: türelmetlenség, Gy: dac
o az anya tudattalanul rejtett vágyak megvalósítását várja a gyermektől/ kárpótlást sikertelen életéért
o tudattalan szándékok → eltorzítják a kapcsolatot
 harmónikus fejlődés feltétele → kiegyensúlyozott anya-gyermek viszony
o biztonságot ad, megóv az elsivárosodástól, későbbi tárgykapcsolatok dinamikájának alapja
(tételben nem volt, de Mérei fejezetben igen
 Danzinger és Frankl – ingerszegény élettér szeretetkapcsolattal
o Albánia, Kavaja – fabölcsőben lekötözve vannak a gyermekek első évükben, kevés inger és nincs manipuláció – DE az
anya énekel neki ringatja őket, nagy a jövés-menés a házban
o a tartós akadályoztatás + tárgyi ingerek hiánya nem okozott jelentős lemaradást (első próba: mellényúl, két óra múlva már
teljesíti a próbákat– mert volt érzelmi indíttatás, az anya mindig jelen volt a gyermek életében)

KORAI ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT

MELANIE KLEIN
→kiindulópont: Kóros gyászreakciók és az orális fixáció kapcsolata
 tudattalan fantáziák szerepét hangsúlyozza
 ösztön= biológiai szükséglet → lelki megfelelője a tudattalan képeződés/ fantázia
Én funkció és lelki jelenségek
 tudattalan fantáziák az én funkciójának fogható fel
 születéstől fogva létezik,
 képes a szerveződésre és
 tárgykapcsolatok kialakítására törekszik.
Tudattalan fantáziák
 meghatározzák a külvilág felé irányuló magatartást →ösztönök felől érkező agresszív és libidinózus késztetések révén
 a külvilág tárgyait befogadva minősíti – pozitív/ negatív tartalommal
 ezáltal a külvilág introjekciójának (bekebelezésének) és a belső tartalmak projekciójának (kivetítésének) színtere

Primitív projekció és introjekció

 elfogadja a libidó és halálösztön létezését,
 halálösztön (orálszadizmus) szorongást kelt – ettől a projekció (kivetités) révén szabadul meg
 résztárgyakat észlel: jó anyamell- rossz anyamell
 a csecsemő bekebelezi, introjiciálja a külső objektumokat, a „jó anyamellet és a rosszat is” és ezzel önmaga részévé teszi
paranoid- schizoid pozíció (0-6.hónap)
 én differenciálódásának kezdete
 külső tárgyak résztárgyakra „hasadnak” és az üldözéses szorongások jellemzőek
 hasítás →elősegíti a külvilág differenciálását, az elsődleges élmények rendezését, ezek jóra és rosszra történő szétválasztását
 későbbiekben ez teszi lehetővé a jónak és a rossznak a differenciálását
 felváltja a depresszív pozíció
depresszív pozíció (6.hónaptól) – integrációra törekvés, érettebb állapot
 saját agresszió alapján megjelenő szorongás, a szeretett személy elvesztésétől való félelmet generálja
 ellenséges érzelmek mellett, saját mohósága is félelmet kelt →fenyeget →„felfalja, bekebelezi” az anyát
 depresszív szorongás - saját kiszolgáltatottság, énvesztés érzése mellett, az anyáért való aggódás és bűntudat érzése is
én-védő mechanizmusok
 hasítás: jó tárgy elválasztása a rossztól nehogy a rossz elpusztítsa a jót
 primitív identifikáció: saját negatív érzéseit, melyek a frusztráció hatására lépnek fel, az anyára vetíti.
 az anya reakciója, az érzelmek visszatükrözése hat a gyermekre

MARGHARET MAHLER
Korai fejlődés 1-3 év
 biológiai születés- pszichológiai születés
 én kialakulása- három szakasz: autisztikus fázis – szimbiotikus fázis – szeparáció és individualizáció
1. autisztikus fázis
 alvásszerű állapot- a magzati élet folytatása, fiziológiai folyamatok dominanciája
 én- ösztön én nem különül el
 veleszületett én –magok perceptuális adottsága- észlelés fejlődése segíti az elkülönülést
 külső és belső valóság szétválasztása
2. szimbiotikus fázis
 első 4-5 hónap
 testi kontaktus jelentősége
 a testbelső kellemes és kellemetlen állapotainak észlelése fokozatosan helyeződik át a külvilág felé (exteroceptorok)
 testi állapotok megélése → self magva
az anya szerepe
 Spitz: kiegészítő ego= anya
 Winnicott, Mahler- anyai „odaszentelődés”- tartó viselkedés
 a szakasz sikere: gyermek adaptációján + „elég jó „anyai viselkedés
 autonóm én kialakulása- zavartalan anya- gyerek kapcsolat esetén
én differenciálódás - differenciálódással párhuzamosan törekvés a szimbiózis fenntartására, visszaállítására, a szorongás csökkentéséért
 a libido által megszállt tárgyképzetekre vonatkozik (résztárgy az anyamell)
 a frusztráció következtében kialakult agresszív tárgyreprezentánsok különválasztása
 testi érzékelés fejlődése- test, testhatárok, test- tudat kialakulása
3. Szeparáció - individualizáció
 testkép kialakulása
o 5-9 hónap között zajlik mozgás és taktilis terület fejlődése
o az anya aktív explorálása
o az elkülönülés eredménye: a szeparációs szorongás megjelenése
 gyakorlás
o lokomóció fejlődésével az anyától való eltávolodás- visszatérés, biztonság
o környezet feltérképezése
o aktív alakítás- környezetbe való hatékony beavatkozás,
o kompetencia késztetés
o anyához való visszatérés- emocionális tüzelőanyag- tankolás
 újraközeledés
o kognitív fejlődés- szimbolikus reprezentáció- beszéd és játék
o önállóság alakulása- kapcsolat kezdeményezés és elutasítás (ambivalencia- érzelmi hullámzás)
o vágyik a szimbiózisra → én megszűnésével fenyegeti → elutasítja
o lezárás a kognitív funkciók fejlődésétől, a nyelvi fejlődés szintjétől függ → „én” megjelenése
 individualitás konszolidációja
o stabil énhatárok- nemi identitás kialakulása
o az én és tárgyállandóság megvalósulása
o konstancia a jó és rossz tárgyak egyesítése- segíti az agresszió erejének csökkenését