Érzelmi fejlődés

Érzelmileg kiegyensúlyozott a nevelő és a kisgyermek, ha:

- rendszeres a napirendje
- szükségletei ki vannak elégítve
- szeretet teljes odafigyelést kap

Miben nyilvánul meg, hogy a nevelő és a kisgyermek érzelmileg kiegyensúlyozott? Ha:

- napjait békésen tölti, arckifejezése nyugodt, vonásai kisimultak, derűsen figyeli környezetét,
nem riad meg. Sírni csak akkor sír, ha szükségletei vannak, megijed, fázik.
- alvása békés, teste elernyedt, jókedvűen ébred
- étvágya jó, örül az étkezésnek, mindenre odafigyel, aktív része a folyamatnak. A gyermek
jelzésére oda kell figyelni- betegség, kellemetlen élmények hatása!
- ébrenléti idejét aktívan tölti, mozog, hangokat ad-, beszél, érdeklődik, figyel, manipulál.

Tevékenységük ritmusos:

- izeg-mozog, - pihen, nagymozgásos játékok- ülő játékok

- reakciói megfelelnek az őt ért hatásoknak:
- kellemes játék beszélgetésre- eleven, mozog, visong stb..
- negatív hatásokra: dühös lesz, mérgelődik, duzzog, felháborodik, de nem rombol, nem támad
felnőttre, társaira
- sírás esetén hamar megvigasztalódik

Frusztráltabb időszakok:

- tiltások megjelennek
- éntudat kialakulása 2-3 év
- dac korszak idején

Érzelmi megnyilvánulások:

- mosoly- öröm kifejezése

- sírás- rossz közérzet, kellemetlen hatásokra

Mosoly:

- 2-4 hetesen az anyára

- 3-4 hónaposan más felnőttre is
- 6 hó körül már hangosan kacagnak

Örömüket heves kéz- láb mozgás kíséri. Pozitív érzelmi megnyilvánulás, ha érdeklődik és figyel.
Sírás:

Több mindent kifejezhet: kezdetben a rossz érzések kifejezője. a felnőttek számára zavaró tényező
lehet, mert nem tudja, hogy miért sír, viszont mindig komolyan kell venni!

Felnőttek reakciói: - azonnali tutujgatás- a gyermek megszokja, és később zsarolhat is vele

- ráhagyják- „majd abba hagyja”

- közöny, érzéketlenség

Kimenetel: a helyzetek – maguktól megoldódnak

- kis simogatás, összebújás, bátorítás szükséges

- megvan az ok, de nem tudjuk megszüntetni

Belső feszültség- frusztráció- frusztráció agresszióba mehet át.

Öröm:

Az első örömérzések a vegetatív érzésekre vezethetők vissza (jóllakottság, tisztaság..) az első

hónapokban figyelhető meg. később a vegetatív örömélmények mellett megjelenik a :

- funkció öröm: nézése, hangadás

- szociális öröm: 6. héttől: ismerős hangokra, arcokra
4 hótól: megkülönbözteti az emberi arcok mimikáját
8 hótól: örül, ha emberek között lehet, sírni kezd, ha magára hagyják
1-3 év: örömöt vált ki minden társas kapcsolat- játék, ének, stb.

Szeretet:

A szeretet érzés kisgyermekkorban kiterjed mindenre, ami felkelti a gyermek érdeklődését.

Személyre, tárgyra irányul, vagy aki, ami kellemes érzést váltott ki a gyermekből-, aki játszik vele, aki
foglalkozik vele, aki örömet szerez neki.

A szeretetből, ami az anya és a gyermek között bontakozik ki, fejlődnek ki a magasabb szeretet
érzések- szerelem, hazaszeretet stb.

Düh- harag:

3 hónaptól váltható ki tökéletesen, akkor jelentkezik, ha a gyermek valamiben akadályozott.

Jellegzetes sírás kíséri. 1 éves kor után hamar megjelenik a düh reakció, ezzel kényszeríti a felnőttet,
hogy a neki szükséges dolgokat odaadja, kívánságát teljesítse, mozgását ne korlátozza. A harag
megnyilvánulásai az életkorral változnak, és nagymértékben függenek a környezettől.
Kisgyermekeknél a sírás intenzitása már csökken, de a kiabálás, dobálás, zajkeltés gyakori. Jó nevelői
attitűd esetén a gyermek kevesebb harag reakciót produkál.
Félelem:

Döntő fontosságú érzelem. A gyermek nem születik félelemmel, később alakul ki.

- Újszülöttek: nincs félelem, pánik reakció van- hang, fény- erős ingerek.
- 4-5 hó: felnőttektől, állatoktól nem fél, viszont több dologtól fél, amik kondicionálhatnak-,
bevésődik a viselkedésbe- előre látás, óvatosabbá válik.
- 5-6 hótól 3 éves korig: konkrét félelmek: fájdalom, szokatlantól való félelem- felnőtt korban
is, gyermeknél ijedség, szeparációs félelem, anya elvesztése, függőségi motívum 2-3 évesen
csökken, testvér születése, sötétségtől való félelem. Nem szembesítünk erőszakosan. Testi
kontaktus- racionalizálás, pl. milyen hasznos dolog. Szimbolikus félelem, pl. mesék.

Szorongás:

A félelem tartó állapota. A szorongás visszahúzódást eredményez, melynek hatására csökken a

gyermek teljesítménye, csökkent önértékelés alakul ki. A függőségi szorongás hátterében az áll, hogy
2-3 éves korban erős függőségi motívum tapasztalható a kisgyermekben- keresi a szülő elismerését,
figyelmét. Ha ezt nem kapja meg, vagy irreális követelményeket támasztanak vele szemben,
függőségi szorongás jön létre. A gyermek szeretne, de nem mer közeledni, mert fél a leértékeléstől.
Megőrzi függőségi motívumát, de frusztrált formában: haragot, ellenérzés táplál a felnőttel szemben.

Megelőzés lehetséges módja a nevelő részéről:

- hagyni kell, hogy a kisebb veszélyekkel önállóan ismerkedjen meg

- őszintén fel kell készíteni a várható eseményekre
- biztonságot nyújtó légkör megteremtése
- reális követelmények megkövetelése
- önbizalom megteremtése
- bizalom kialakítása a felnőttekkel szemben
- ne kényszerítsék bátorságra
- ne szégyenítsék meg a félő gyermeket
- ne ijesztgessék
- vegyük észre és próbáljuk megérteni a gyermek félelmét, még akkor is, ha mi azt irreálisnak
érezzük

Alapérzelmek: undor, meglepetés, szomorúság, féltékenység