Családon belül erőszak

Gyermekgyilkosság

Ennek a megítélése országonként változik, pl. Dániában csak a csecsemőgyilkosságot tekinti annak
(vízbe dobja, kukába dobja, kint hagyja a kukában)

Az irodalom különbséget tesz az anyák és az apák gyermekgyilkosságai között:

- anyák: anya patológiájáról van szó, nem normális lelkileg, legtöbbször pszichotikus, szorongó,
depresszív
- apák: agresszió, antiszociális (mint személyiség vonás)

A gyermekgyilkosságért

- az anyákat kevésbe ítélik el: nem normális, nem tehet róla

- apák: tudatában vannak a cselekedetüknek

Artuista gyermekgyilkosság: pl. rossz anyagi helyzetben lévő anya azért öli meg a gyerekét, mert félti,
hogy a gyereke ne kerüljön ilyen rossz helyzetbe vagy ne kelljen neki is ilyen rossz helyzetben élni
(emberszeretetből, egyértelmű patológiás anyák)

Aktív eutanázia típusú beavatkozást követ el: beteg gyermekét, annak kérésére az anyja a halálba
segíti.

Beavatkozások:

- családból való kiemelés (Münchhausen szindróma esetén: egyből kiemelni a családból)

A gyermek szexuális bántalmazása – pedofília

14 év alatt, inkább lányokkal, mint fiúkkal

Milyen viselkedésformák (sokféle, eltérő):

- dédelgető, simogató (nem közeledhetne ily módon a gyerek felé)

- exhibicionista (magamutogatás) magatartás
- megerőszakolás
- megerőszakolás után gyilkosság
- munkahelyi szexuális zaklatás

Az elkövetők életkoráról: fiatalkortól időskorig bárki lehet, nincs életkor limit.

Családon belüli erőszakra helyezik a hangsúlyt, azt vizsgálja, hogy az elkövetőknek milyen a
személyisége.

Elkövető: pszichopata, neurotikus, alkoholista, antiszociális személyiség, oligofrén (értelmi

fogyatékosok egymás között követnek el ilyen tettet), az elkövetők 75%-a valamilyen patológiában
szenved.

Fontos, hogy a személyiség vonásukból adódóan a bűncselekmény elkövetése miatt nem éreznek
megbánást, bűntudatot. Erkölcsileg éretlenek.

1
Családon belüli nemi erőszaknál három személyt kell vizsgálni:

- áldozat személyisége (sok esetben laza erkölcsű, meggondolatlan, naiv, az ő viselkedése is

sok esetben szerepet játszik abban, hogy ez kialakul)
- családban a nevelő/mostoha apa
- anya személyiségét is kell vizsgálni

Általában megromlott család kapcsolatok, rossz viszony, az anya szemet huny, hogy mentse a
házasságot.

Legtöbb eset: apa lánya, ritkábban anya fia (súlyos patológia: érinti anyát és a fiú gyermeket is).

Beavatkozás:

kiemelni a családból, olyan légkörben, oly módon, hogy ne sérüljön a gyerek

Gyermek pszichoterápiája (hosszú folyamat)

A szexuális bántalmazásoknál törvényszéki ügy.

A gyerekek vallomásait kell elemezni (fantáziálgatást visznek bele, leplezett agressziót, bosszút
vihetnek bele, ezek közül a valóság kiszűréséhez szakember segítsége)

Az érzelmi élet zavarai

- örökölt tényezők
- szerzett tényezők (nem kell!!)

Örökölt tényezők:

- túlérzékenység: hiperemotívnak nevezzük, örökletes zavar

háttere:
6-os kromoszómapár rossz működése, abberációja (depresszióért is felelős)
vegetatív idegrendszer túlérzékenysége,
biotípus (különböző lelki működéseknél a biokémiai anyagok egyensúlyáról )

hajlamosító tényező: alkati tényező (törékeny, sovány alkatúakra jellemző ez a dolog)

Megnyilvánulásai:

- újszülöttkor/csecsemőkor:
túl sokat sír, nagy intenzitással, görcsösen, elvörösödve
fokozott nyugtalanság
túl érzékenyen reagál a külső-belső ingerekre (fény-, hanginger)
keveset alszik, sokszor felébred, könnyen felriad, nincs alvásritmusa

Ez a viselkedés nagy hatással vannak a szülőkre (nem tud aludni, nem tud pihenni) nyomott,
depresszív hangulat alakul ki a családban, a szülők elkövetik azt a hibát, hogy ingerülten
válaszolnak a gyermek viselkedésére, amivel csak fokozzák a túlérzékeny reakciókat.

- 1-3 éves korban:

előző korszakból lehetnek még tünetek
megbetegedésre való hajlamosság (gyakran megbetegednek)

2
 allergiás reakciók
közlekedést nehezen viselik el (hányás, rosszul érzik magukat)
különböző hangszínekre túl élénken reagálnak (beszéd, zene stb., felnagyítják, eltúlozzák a
reakciókat)

- 3-6 éves korban:

nehezen tűrik a frusztrációs helyzeteket (hiszti)
nehezen tűrik a szülőktől való elszakadást (óvoda)
dackorszakban sokat hisztiznek
megszokott, hétköznapi rutin dolgok is érzékenyen érinthetik őket érzelmileg (egy púpú teve
szomorú volt, így a gyermek is szomorúvá válik)

- iskolás kor:
szülőktől való elszakadás
visszahúzódóvá válnak
túlzott érzelmi reakciókat mutatnak (dühkitörés, örömkifejezés)
tehetetlenségüket agresszióval fejezik ki

Megoldás:

nem célszerű a gyereket szakértőhöz vinni,

pszichológus-szülő konzultáció formájában oldják meg,

szakember megtanítja a szülőnek hogyan kezelje a gyereket

a gyereket hozzászoktatni a reális, normális életvezetéshez, minél hamarabb, mielőtt a gyerek

közösségbe kerül, ne legyen problémája

2. Féktelen, hiperaktív gyerek

Hiperaktivitás: többféle képen lehet értelmezni

önálló zavar

valamely komplexebb zavarnak az egyik fő tünete (az egyik az MCD, hiperaktivitás figyelemzavarral
együtt ADHD)

hiperaktivitás:

Genetikailag programozott izomtónus feszültség (megállapították a nőgyógyászok, hogy a méhen

belüli életben lehet tapasztalni a hiperaktivitás jeleit).

Ingerület és gátlás folyamatok nincsenek egyensúlyban, az ingerület van túlsúlyban.

Mozgás elsajátításával, elindulással (járás) válik egyértelművé: álladóan aktív, nyüzsög, mozog
valamit csinál.

Bagdi Emőke: a gyerek ezt az állandó nyüzsgő-mozgó tevékenységet cél és megfontolás nélkül
csinálja. Mérce: a gyakorisága

Állandó felügyelet igényel a környezet részéről.

3
Canner teszt: különböző mozgásoknak az intenzitását, gyakoriságát jelöli be a szakember.

Következménye: feszültség alakul ki közte és a környezetet között, pozitív és negatív érzelmek,

ambivalens érzelmek a szülők irányába

Három szülői attitűd:

- gyakori, túlzott tiltás ennek következménye:

bűnreakció,
frusztrált gyerek,
ellenséges érzés a szülő és a gyermek között,
óvodában agressziót produkál más gyerekkel szemben,
áthelyezi a szülői agressziót gyerektársaira,
szorongás,
érzelmi zűrzavar,
bűntudat,
negatív énkép kialakulása saját magáról,
a gyermekek később lázadó, dacos gyerekekké válnak,

következménye: ennek a tiltásnak nincsenek pozitív hatásai

- túlzottan megengedő magatartás

nem tiltja a viselkedés, majdcsak megszűnik, leszokik róla a gyerek,
a gyerek úgy érzi, hogy mindent megtehet

következménye: szabálytudat nem alakul ki, negatív következményei vannak, amikor

közösségbe kerül

- a helyes szülői magatartás:

Bagdi Emőke: megtalálni a tiltás és az engedés arányát
tiltani, ami cél és megfontolás nélkülit, engedni és jutalmazni a helyes viselkedéseket
megtanítani játékokra, eszközhasználatra

beavatkozás: szülő konzultál a szakpszichológussal, aki elmondja, hogy kell viselkedni a

gyermekkel
pszichológiai módszer, amit szakember végez el (pl. sport tanítás)

Agresszivitás, mint örökölt viselkedés

A hátterébe ennek a viselkedésnek örökölt tényezők vannak:

Czeizel Endre: dupla Y kromoszóma,

harcos gén felfedezés: sokkal nagyobb arányban szerepel azok szervezetében, akik bűncselekményt
követtek el

napjainkban az agressziót már nem befolyásolja az alkati típus és intelligencia

környezet nagymértékben befolyásolhatja, meghatározhatja

4
Agresszív viselkedés háttere lehet, ha a személynek nem jó az énvédő mechanizmusa, nem tudja
feldolgozni a feszültséget, ami felgyülemlik és egyszer csak kirobban, kontrolálatlanul: acting out
típusú reakciónak nevezik.

Ranschburg Jenő: agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek a célja
valakinek vagy valaminek fájdalmat, sérelmet vagy kárt okozni, tárgyak emberek irányába.

Bűnözésnek a legfontosabb háttere

Szülők büntetéssel, veréssel kezelik ezt a dolgot: kialakul egy ördögi kör, a gyerek agresszióját
fokozza, semmi jó nem következik belőle.

Nem szabad engedékenyen kezelni: hogy nem büntetjük, nem tesszük szóvá a gyermek agresszióját,
mert így az agressziónak jutalomértéke van.

Galerikbe csapódnak serdülő korban, negatív mintákat tanulnak egymástól.

Pedagógia módszer:

megelőlegezett bizalom

jutalmazni a helyes viselkedést

hosszútávú programok