Tavali Anita E8I4IB Kodependencia

A kodependencia kialakulásának élettörténeti, családi és szociokulturális összetevői

Családi háttér:

- származási családra nyúlik vissza

- jellegzetes felépítésű, működésű
- diszfunkcionális
- egyik szülő súlyos addikcióban szenved, általában alkoholista, gyakrabban az apa, de akár
az anya is lehet
- másik fél kodependens
- ezek határozzák meg a család működését
- kiszámíthatatlanság, bántalmazás, nincsenek betöltve a szülői szerepek

a gyermek esélyes a felnőttkori kodependenciára, általában a (leg)idősebb gyermek

Mindez függ a gyermek életkorától, temperamentumától

Azért lesz kodependens, mert minden rendszer igyekszik fenntartani a működését, és ő ezzel járul
hozzá ehhez.
A gyerek nem tud gyerek lenni, hanem felnőtt szerepet vesz magára: tudattalan módon vállalkozik
erre a szerepre, és ezt a felvett szerepet a környezet általában értékeli is.

4 gyermeki kodependens szerep:

- saját szükséglet
- életkor
- veleszületett temperamentum jellemzők határozzák meg, melyiket választja

1. hős
2. bűnbak megkísérli ezekkel működtetni
3. elveszett gyermek a rendszert
4. bohóc vagy a kis aranyos

1. hős: a legidősebb gyermek és általában lány

- hősiességgel járul hozzá
- jó tanuló
- sok segítség otthon
- kistestvérről való gondoskodás
- szenvedélybeteg szülő teljes felelősségének átvállalása vagy őt gyámolító szerep
Állandóan erőn felül teljesít, több ilyen szereppel. A legtöbb hős egész életében szorong,
amikor belefárad, akkor gyakran megjelenik a depresszió. A hős gyerekben sokszor van az a
vágy, hogy érezze: ő is fontos, nem csak pl. „az apám vagy a testvérem”.
 2. bűnbak:
- izgága, jutalomfüggő, kalandozik
- tilos viselkedéssel tereli el a figyelmet a fő problémáról, elfedi azt
- deviáns
- „A mi bajunk oka, hogy a gyerek így viselkedik.”
Könnyen marad deviáns szerepben.

3. elveszett gyermek:
- nem kér figyelmet, elvan magával, boldogul, nem igényel szülői munkát szülők
megkönnyebbülten veszik ezt tudomásul
Elveszett gyermek is az maradhat: nem tanul tovább, pedig alkalmas lenne rá; munkahelyén
nem áll ki magáért…

4. bohóc vagy kis aranyos:

- bohóckodik
- jó ránézni, vidámságra indítja a környezetét
- pozitív érzéseket generál nem út senkinek eszébe, hogy ez egy omladozó család
Örök vicces, jópofizás, aranyoskodás, de ez a felszín, könnyen túlszalad, és a többi rész nem
fejlődik ki.

Élettörténeti tényezők

Minél inkább rögzül valami, annál nehezebb kimozdítani.

További fejlődés során ez változhat, nem kőbe vésett.

Ha változik a helyzet, ha van a családon kívül pozitív, tartós kapcsolata, akkor ez a szerep
kilökődik a személyiségfejlődésből.

De ha tartósan fennáll: az identitás részévé válik, végigkíséri az egész felnőttkort.

Meghatározhatja:
- pályaválasztást
- párkapcsolatot olyat, ahol szükség lehet a kodepenedens személyiségre
- életcélt pl. kényszeres segítő

Nem csak addikcióban szenvedő családokban lehet ez, hanem pl. súlyos pszichiátriai
betegekében is.
Ritkábban férfiak.

Párkapcsolati kodependencia:
A partnerválasztási motivációban hangsúlyos, hogy a segítségre szüksége legyen a választott
félnek. Más típusú partner nem jön komolyan szóba, hiába beszél esetleg róla.
Szülő - felnőtt gyermek:
Kodependens szülői viselkedés, viszonyulás követi a gyermek problémáját, addikcióját.
Segítő, gyógyító viszonyulás akar lenni, de ez inkább abban megtartó viselkedés.
Úgy érzi, mindent megtett.
Egy dolgot nem próbál: a felnőtt gyerekének átadni a felelősséget.
pl. gyermeke helyett fizeti a gyerektartást
gyermeke helyett menne börtönbe

Segítői kodependencia:
- Gyakran „gyereke” a kliense.
- Sokat megtesz, de a saját szükségletei állnak a segítés központjában
származási családra nyúlnak vissza
- Nem tud funkcionális segítséget nyújtani.
- Felelősséget átvállal a klienstől.
- A kliens fejlődését nem tudja szolgálni.
- Másikkal való kapcsolat, a másiknak való segítés vágya.
- Mindenáron történő gyámolítás.
- Éjjel-nappal lehet hozzá fordulni, találkozni vele.
- Lehet tőle pénzt, igazolást, kimentést kérni.
- Párkapcsolattá alakulhat.

Szociokulturális tényezők:

- nőkép, nőkhöz való viszonyulás: A nő az, aki felelős a családban mindenkiért, magát
alárendeli, pláne, ha szülővé válik.
ez elősegíti a kodependenciát, mert sokáig nem tűnik fel
problémaként
- válással kapcsolatos felfogás: a nő a végsőkig tartson ki……
- minden férfi iszik, néha megveri a gyereket, de azért rendes ember…
- világmegváltó szerelmi kapcsolat mítosza
2 borderline ember találkozik igy
ez teljesen felszínes, a többit az emberek társítják hozzá

ezt normává tenni: „Miért élsz egy nyomorult kapcsolatban?”, stb.

Komorbiditás:
1. Szorongásos zavarok
2. Hangulatzavarok
a. depresszió
b. bipoláris zavarok
3. Személyiségzavarok
a. borderline
b. dependens
c. nárcisztikus
4. Szuicid veszélyeztetettség, szuicidum: a kodependens belefárad, felőrlődik abban, hogy a
másik nem tud megváltozni, ő pedig képtelen kilépni a kapcsolatból
5. Egyéb addikciók: alkohol, szex, munka, hálózat, vásárlás, gyógyszer, étkezési zavarok
(bulémia!)
Prognózis: progresszív állapot, magától nem múlik el, de kezeléssel igen. Kezeletlenül egyre
mélyebbre kerül, a végén belehalhat a szomatikus betegségekbe: autoimmun betegségek, daganatos
megbetegedések, cardiovascularis betegségek.

Segítés módjai:
1. önsegítő csoportok: sorstársakkal való kapcsolat, biztatás, konfrontáció
rájönni, hogy problémája van ezzel, és elindulás az önsegítés útján
eljutni valameddig, és ha ez nem elég, további segítséget keresni

2. addiktológiai konzultáns: - hozzásegíti egy reális helyzetértékeléshez

egy alapvető felismeréshez a személyiségháttér
mélyebb belátáshoz felismerésében
- viselkedésváltozást tud elindítani, az ehhez szükséges készségek
fejlesztése által
- akár egyénileg, akár csoportban (Kodependens személyeknek
hasznos lehet a kettő kombinációja)
- a legtöbb kodependens személynek sokat tud segíteni, de a
konzulens észlelheti, hogy egy bizonyos szinten nem tud
túllépni a kliens, akkor más szakemberre is szükség lehet
(félév csoport; 15 konzultáció nem elég, nem mozdul,
valószínűleg súlyos kodependencia áll fenn, terápiára van
szükség)

3. pszichoterápia