VII.

MÁSODLAGOS SZOCIALIZÁCIÓ – A TESTVÉREK ÉS NAGYSZÜLŐK SZEREPE A

SZOCALIZÁCIÓBAN

A TESTVÉREK, MINT A SZOCIALIZÁCIÓ JELENTŐS ÁGENSEI:

-Judy Dunn a testvéri kapcsolatok kutatásának jelentős képviselője
-A testvérek több időt töltenek egymás társaságában, mint a szülőkében
-A testvérek még a családon belül sem osztoznak ugyanazon a környezeten
-szülői elvárás,
-szülői attitűd más-más
A TESTVÉREK SZOCIALIZÁCIÓS HATÁSAI:
1. Az idősebb testvérek a fejlett társadalmakban is részt vesznek a kisgyermek gondozásában,
őrzésében, tanításában (nem teljes felelősséggel általában)  különösen a nővérekre igaz ez
2. Elsődleges kötődés tárgyai lehetnek: „Idegen helyzet eljárás”  idősebb testvér csökkenti a
szeparációs szorongást
3. Orientációs pont a tanulásban az idősebb testvér: „Jaj, de buta vagy, ezt nem így kell csinálni!”
4. A testvér mint referenciaszemély
Azonosulhat vele, utánozhatja, elhatárolódhat, ellentétesen viselkedhet  összehasonlítás funkció
-Azonosulás   deidentifikáció = idősebb testvér mint azonosulási minta  egyéni
tulajdonságok kidomborítása
-Különbségek hangsúlyozásának erőssége függ: minél hasonlóbbak (életkor, nem)
-Deidentifikáció funkciója: egyediség védelme  megkülönböztetett bánásmód a szülőktől
5. Kognitív fejlődés és testvérkapcsolat
-A kisebb gyerekek sokat tanulnak a testvéreiktől, például a szociális nézőpontváltás készségének
fejlődését:
-Hamis vélekedés teszten jó eredményt érnek el  minél idősebb testvérük van, annál valószínűbb,
hogy megértik: másoknak lehetnek hamis vélekedéseik
-Idegen helyzet teszt: a kicsik megnyugtatásában és lefoglalásában ugyancsak ügyesebbek voltak.
Oka: a nagyobb testvérek gazdag adatbázissal rendelkeznek mások mentális folyamatainak
megéréséhez
-Sok mindenre megtanítják tehát őket, különösen akkor, ha kortárs játszótárs nincs jelen
-A fiatalabb gyerekek általában hamarabb tanulnak meg például számolni és a betűket
-Idősebb testvér profit: jobb tanulmányi eredmény  ha volt alkalmuk fiatalabb testvért tanítani, mint
ha nem
6. A testvér mint játszótárs
-A nagyobb testvérek játék közben vannak legnagyobb hatással a testvéreikre
-Mindannyian kicsik  utánzó jellegű játék
-Kb. 4 év után beszélgetőpartnerként is érdekessé válik
-Továbbra is az idősebb a domináns a kapcsolatban: ő kezdeményezi a játékot, az önzetlen és
agresszív interakciókat is
 VII. MÁSODLAGOS SZOCIALIZÁCIÓ – A TESTVÉREK ÉS NAGYSZÜLŐK SZEREPE A
SZOCALIZÁCIÓBAN

7. A testvéri sorrend
-Adler: a testvérsorban elfoglalt hely és a személyiség összefüggései
-Legidősebb gyermek Adler szerint:
• Általában a család figyelmének középpontjában áll (trónfosztásig)
• Trónfosztás: kivételezett helyzet megszűnése, kevesebb figyelem, szereteten és időn való osztozás
• Gyakori: az elsőszülött neurotikus, bűnöző, iszákos
-Judy Dunn: az idősebb gyerekek hajlamosabbak támogató, együttműködő magatartásra
Fiatalabbak: a célok elérésének finom trükkjei a domináló elsőszülött miatt
 Társas kapcsolatban profit
-Longitudinális kutatások eredménye:
-Az elsőszülöttek inkább teljesítményre törekednek,
-Szociábilisabbak
-Elsőszülött fiúknál gyakoribb a magatartászavar, agresszió, gyanakvás
-Lányoknál: engedelmeseb, szociálisan felelősebb, mint a kisebbek
-Adler szerint a középső gyermek:
-Ambíció jellemzi, szeretne kitűnni testvérei közül
-Hajlamos lázadni, irigykedni
-Alkalmazkodóbb, mint testvérei
-Adler szerint a legkisebb gyermek:
-Általában elkényeztetett, mert ő vonja magára a szülők figyelmét
-A longitudinális kutatás szerint:
-a később született gyermekek kapcsolata jobb a kortársaival, mint az elsőszülöttnek/egyke
gyermeknek
! Azonban az életkori különbségek, a szülői motivációk, attitűdök, a temperamentum, stb. mind
meghatározzák a személyiség fejlődését!
8. A sokgyermekes családok testvéri kapcsolata
-A szülők figyelme megosztottabb  2-3 gyerek
-A rivalizáció esélytelen  nem éleződik ki  2-3 gyerek
-Idősebb gyerek részben szülői szerepben  mély ragaszkodás idősebb és fiatalabb között
-Riválisok és szövetségek kialakulása: kárpótolja a szülő kevés figyelméért a gyereket
-Idősebb gyerek: hamar megtanul gondoskodni
-Fiatalabb: kedvedző szocializáció (minden szocializációs lépcsőfokot lát)
-Alkalmazkodás kényszere alapélmény
 VII. MÁSODLAGOS SZOCIALIZÁCIÓ – A TESTVÉREK ÉS NAGYSZÜLŐK SZEREPE A
SZOCALIZÁCIÓBAN

9. Ikrek
-Gyakran rendkívül szoros a kapcsolat  ikernyelv vs. beszédfejlődés
-Az egyik fél domináns  döntési helyzetek átvétele
-Gyakran egész életen át tartó kölcsönös jó viszony
-Rivalizálás
10. A testvérkapcsolat ambivalenciája
-A testvér születése  csökkent anyai figyelem  figyelemért folytatott harc
-Gyakori a 2 testvér  leginkább rivalizálásra késztet
-A testvérféltékenység egyetemes jelenség (Káin&Ábel)
-Egyetemes, de nem független a szülő-gyerekek(ek) kapcsolatától:
• Nem megfelelő anyai figyelem/anya hatalmi eszközökhöz folyamodik  gyakoribb, élesebb
konfliktus
• Azonos nemű, hasonló korú  keményebb rivalizálás
-Kicsi testvér esetén ritka a nyílt agresszió (neoténiás hatás)  8- 12 hónaptól
-Ellenkező nemű kistestvér  anya több játék  nagyobb rivalizáció
-Kárpótolt gyerekek vs nem fejezhette ki a negatív reakcióit a nagyobb  kárpótolt jobban rivalizál
-Ha az anya csak az egyik gyereket vigasztalja  nagyobb rivalizálás
-Fontos:
• A testvérek közötti interakciók jelentősebb intenzitású, mint idegenekkel
• Veszekedés gyakorisága nem áll összefüggésben a viszony minőségével
A GYEREKEK ELTÉRŐ KEZELÉSE:
-Egyenlőtlen bánásmód észlelése: anya oldottabb, engedékenyebb a másodszülöttel  többet
megenged magának  amíg kicsi, az anya is védelmére kel  sértett idősebb testvér  kivel tölt
több időt az anya  az idősebbel
-A kapcsolatban részt vevő egyének temperamentuma és személyiségük különbségei  Azok a
gyermekek, akik nehezen kezelhetők, ellenségesek, aktívak vagy nyugtalanok, nagyobb valószínűséggel
alakítanak ki konfliktusos kapcsolatot testvéreikkel, mint a „könnyebb” természetűek
-A nemek szerinti összetétellel kapcsolatos kutatások eredménye ellentmondásos
-A család érzelmi légköre: Több veszekedés konfliktusos szülői kapcsolat/válás/mostohaapa családba
kerülése
-Eltérő kezelésmód: Kivételezés  mindkét gyermek negatívan viszonyul egymáshoz
-A konfliktus kezelése:
• Kutatások: minél többször avatkozik be a szülő, annál gyakoribb
• Oka tisztázatlan, ötletek: pont a szülő figyelméért veszekednek/megakadályozza őket a
konfliktusmegoldás tanulásában.
 VII. MÁSODLAGOS SZOCIALIZÁCIÓ – A TESTVÉREK ÉS NAGYSZÜLŐK SZEREPE A
SZOCALIZÁCIÓBAN

A NAGYSZÜLŐK SZEREPE A GYEREKEK SZOCIALIZÁCIÓJÁBAN:

-Szerepük társadalmi körülmények és hagyományok függvényében változik:
-Urbanizáció, migráció  nagy távolság miatt kisebb jelentőség
-Munkavégzés módja: a falusi hagyományok, családi gazdálkodás feltételei között nagyobb szerep
városi feltételek
Több kutatás eredménye, hogy a nagyszülő bevonódását az elérhető távolság befolyásolta
-Anyai és apai nagyszülők:
-Különös szerep az anyai nagymamának, ezt követi az anyai nagypapa, majd az apai nagymama
-Egészségi állapot, kor, munka:
-A szerepvállalásuk függ a kortól, egészségi állapottól
-Attól is, hogy aktív munkavállalók-e jelenleg  kevésbé tud részt venni
-A nagyszülő-gyerek kapcsolat függ:
-Az unokák életkorától: nagypapák inkább idősebb unokák
-A nagyszülő- gyerek kapcsolat hatása a szereplőkre:
-Anya: biztonság, nagyobb szabadság, támasznyújtó anyagi és más nehéz helyzetben. Válás, fiatal,
tapasztalatlan anya!
-Nagyszülő: pozitív élmény és tapasztalat. Gyakran engedékenyebbek, diplomatikusabbak, sokszor
mediátor szerep.
-DE: az alrendszerek között ha átjárás van=> feszültség, rivalizálás a gyerek meghódításáért
A MÁSODLAGOS SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI:
-A kortársakkal, barátokkal való kapcsolat: a szocializáció egyik legfontosabb ágense
-A kortársakkal kialakuló kapcsolatok a felnőtt-gyerek kapcsolattól eltérő sajátosságokkal
rendelkeznek:
• A felnőtt irányítása   Egyenrangú felek
• Hasonló problémák
• Hasonló célok
Másfajta kommunikációs és együttműködési készség létrehozását igényéli
Referenciacsoport=> az énkép kialakulásában fontos
A KORTÁRSI SZOCIALIZÁCIÓ POZITÍV HATÁSAI (ASHER ÉS PARKER):
1. A szociális kompetencia fejlődésének elősegítése
2. Támasznyújtás az én számára (énvédelem)
3. Fenyegető helyzetekben emocionális biztonságot nyújt
4. Teret enged az önállóan választott intimitásnak
5. Lehetővé teszi az irányítószerep vállalását
6. A valakihez való tartozás érzését nyújtja
7. Társas stimulációt jelent

A KORTÁRSKAPCSOLATOK FUNKCIÓI:
1. Modellként szolgálnak egymás számára:
 VII. MÁSODLAGOS SZOCIALIZÁCIÓ – A TESTVÉREK ÉS NAGYSZÜLŐK SZEREPE A
SZOCALIZÁCIÓBAN

• Bizonyos viselkedésfajtákat megerősítenek vagy gátolhatnak (pl.: félénk óvodás filmnézés)

2. Családi kapcsolatok lazítása:
• Átpártolás: a kétféle kapcsolat (felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek) indulati szintje között
kezdetét veszi a kiegyenlítődés, míg az egyiknek csökken, a másiknak növekszik az érzelmi hőfoka.
3. Alternatív viselkedési modellek és értékek nyújtása
4. Fontos személyek, intézmények konfliktusos normáinak, értékeinek összehangolása
BARÁTSÁG:
Egymást nagyjából egyenlőnek tekintő emberek közötti kapcsolat, amire a vonzódás, kölcsönösség
és elköteleződés jellemző.
Funkciói:
1. Társas készségek, kommunikáció, együttműködés elsajátítása, tökéletesítése.
2. Információforrás: az egyénre, másokra és a világra vonatkozóan
3. Érzelmi és kognitív erőforrás  a mindennapi gondokkal való megküzdéshez
4. Későbbi intim kapcsolatok modellje
A SZÜLŐ VISELKEDÉSE ÉS A KORTÁRSKAPCSOLAT ÖSSZEFÜGGÉSE:
-Közvetett és közvetlen úton is befolyásolja a gyerek társas státuszát és barátválasztásait
-A szülő-gyerek kapcsolat modell: hogyan kell az embereknek kapcsolatba lépniük egymással 
generalizálja („zuhatageffektus” + a korai családi IA-ra jellemző környezeti feltételek állandósága)
Ahogyan a szülők szervezik és nyomon követik a gyerekek kortárskapcsolatait
• Jelentős befolyás, hogy hol töltik az idejüket,
• Hol laknak,
• Milyen iskolába járnak,
• Iskolán kívüli tevekénységekbe való bekapcsolódás támogatása
• A gyermek hollétének ellenőrzése
Az aktuális szülő-gyerek kapcsolat hatása:
-Hátrányos:
• Szociális hátránnyal élő, nélkülözéssel küzdő családok gyermekei  a büntető, ingerlékeny,
elutasító szülői magatartás közvetíti (a családon belüli általános stressz-szint a közvetítő)
• Hatalmaskodó szülői viselkedés  fiúk kortárskapcsolataira különösen negatív hatás
• Szülők közötti konfliktus
AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ:
-Késői vagy másodlagos szocializáció: nem alárendelt szerep, hanem időbeli egymásutániság.
-Személyi közvetítője a pedagógus, közege az iskolai osztály.
-Célja:
 VII. MÁSODLAGOS SZOCIALIZÁCIÓ – A TESTVÉREK ÉS NAGYSZÜLŐK SZEREPE A
SZOCALIZÁCIÓBAN

• információk, értékek elsajátítása

• más gyerekekkel való együttműködés
• külső elvárásoknak való megfelelés
-Iskolai osztály:
-Formális és informális csoport
-Formális és informális hierarchia
-Önminősítés, referenciacsoport
-Az együttes élmény többlete:
• Tanulási folyamat felgyorsítása, motiválás
• Viszonyítási pont, minta
• Tettek tudatosításának elősegítése
• Átélt élmények magasabb érzelmi hőfoka
Pályaszocializáció:
-Szakmai szocializáció: a szakmai szerep elsajátítása
-A szakmai szocializáció szakaszai:
1. Optimizmus, idealizmus
2. Realitás-sokk=> szereptisztázás, reálisabb kép
3. Útkeresés, krízis, kudarcból tanulás
4. Pálya iránti elköteleződés: sikeresség, szakmai attitűdök