RANSCHBURG JENŐ:

Az Én és a Másik
A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése
óvodáskorban

Készítette: Nagy Csenge és Petrás Patrik

• Az élet első heteiben, hónapjaiban formálódó szociális kapcsolatok
rendkívül fontosak, akárcsak a fizikai egészség.
• A szülő és gyermeke közti érzelmi kötődés határozza meg a gyerek
külvilághoz való kötődésének minőségét, és ez minden későbbi emberi
viszony (szeretet, szerelem, barátság, vonzalom) alapja.
• Az elsődleges gondozóval kialakított kapcsolat fog
visszatükröződni a későbbi interakciókban, emberi
kapcsolatokban.
• A gyermek ekkor tanulja meg a szociális kapcsolatok
létrehozásának technikáját.
• A gyerekek úgy tanulnak meg szeretni, hogy
viszonozzák anyjuk szeretetét
„A legfontosabb másik”

Első két hónap:

• Még nem ismeri fel az édesanyját, mint különálló személyt
• Szemkontaktus és testi kontaktus nagyon fontos
• Számára közömbös kitől kapja meg a gondoskodást és szeretetet

A harmadik hónap táján:

• A biztonságot, nyugalmat biztosító személy kiléte nem közömbös többé
• Az anya/elsődleges gondozó nagyobb eséllyel tudja megnyugtatni
3-6 hónap:
• Fokozatosan megkülönbözteti az ismerőst az idegentől
• Felismeri, hogy az anyja nem az ő része, hanem valaki más
• Az anya személye egyre jelentősebb szerepet tölt be számára
• Szociális mosoly

Hatodik hónap:
• Anyához való ragaszkodás fokozatosan alakul ki az első fél évben
• Az anyját önnmagáért szereti, nem csak a fizikai szükségletei kielégítése miatt
• Idegfélelem megjelenése
• Szeparációs félelem (elhagyatottság félelme) megjelenése
• Ragaszkodás (zsarnokias, empátia nélküli szeretet) - nincs tekintettel az anyjára
John Bowlby kötődéselmélete
• A közelség keresése örökölt és fajspecifikus
• Evolúciós előnyök
• Más állatfajoknál is megvan, de az ember
önállótlannak születik
• Sírás, üvöltés = „Gyere ide!”
• Mosoly, gőgicsélés = „Maradj itt!”
• Az igények mértéke helyzet- és tapasztalatfüggő
• Csecsemő célkészlete – a közelség igényelt mértéke
• Szabályzórendszer
(pl.: ha beteg, nagyobb közelséget igényel)
Ainsworth és az „idegen helyzet kísérlet”
• Anya jelenléte érzelmi biztonságot nyújt
• A ragaszkodás nem csak genetikai program
• Az anya hiánya nyugtalanságot és szorongást kelt
• Szeparációs idő – amíg az anya távol van
• Reúnió – amikor az anya visszatér
• Idegen helyzet kísérlet (másfél évesekkel)
• BIZTOSAN KÖTŐDŐ (66%)
• ELKERÜLŐ KÖTŐDŐ (22%)
• AMBIVALENSEN KÖTŐDŐ (12%)
• A kötődési típust részben veleszületett, részben pedig az anya
magatartása határozza meg
• A kötődési típus nincs összefüggésben a későbbi patológiás
személyiségfejlődéssel (Lewis)
• Tankolás (refueling) jelensége (Mahler)
• Anyával való fizikai kontaktus – emocionális üzemanyag
• Árnyékolás (shadowing) – belekapaszkodik anyjába és követi (Mahler)
• Dackorszak (2-3 éves kor közt):
• Próbára teszi magát és az anyját
• Mit tehet meg önállóan és mit nem?
• Mit engedhet meg magának és mit nem?
• Megfelelő anyai reakció esetén elmúlik három éves korra
• Ezután az anya és gyermeke igényei és reakciói egyensúlyba kerülnek
• Gyengül a szeparációs szorongás
• 2-4 éves kor között fokozatosan csökken a fizikai interakcióra való igény
(ettől nem lesz erőtlenebb a szülő-gyerek kapcsolat)
Biztonságosan kötődő
• Szeparáció változó mértékű kétségbeesést vált ki
• Reúniót örömtelinek éli meg
• 3 évesen rövidebb szeparáció már nem gond, de egy egész nap még túl hosszú
• Alig várják, hogy az óvodába mehessenek
• Beszoktatási idő óvodába néhány nap, max. 1-2 hét
• Szülő szabályai serdülőkorig szentek és sérthetetlenek
(ha mégis megszegi bűntudatot érez) → Jó önkontroll
• Türelmesebb (ki tudja várni a sorát)
• Szociálisan és emocionálisan kompetensebbek
(jobb beilleszkedés az óvodába / kezdeményezőbbek)
A biztos kötődés előfeltételei
• A fizikai szükségletek kielégítése önnmagában
nem elég (etetés, tisztába rakás, stb)
• Az anyának érzelmileg elérhetőnek kell lennie
• Az anya-gyermek kapcsolat szeretetteljesnek és
örömtelinek kell, hogy legyen. Az anyának éreztetnie kell a szeretetét
(felvenni, ha sír; beszélni hozzá; mosolyogni rá; szemkontaktus)
• Ha az anya elutasító, emocionálisan nem elérhető, esetleg bünteti, mellőzi
vagy nem reagál gyermeke igényeire minimális az esélye a biztos kötődés
kialakulásának (elkerülő kötődés alakul ki)
• Később ez a szeretet által alakul ki az empátia (Hinde szerint viszont az óvodai
kortárs interakciókból)
• Main és Kaplan (1985) – biztosan kötődők szüleinél boldog gyerekkor
– nem biztosan kötődök szüleinél sérelmes gyerekkor
Ambivalensen (bizonytalanul) kötődők
• Szeparáció szélsőséges kétségbeesést vált ki
• Reúnió alkalmával elutasító, mogorva, néha agresszív
• Óvodába való beszoktatás rendkívül nehezen megy (hónapok)
• Első hetekben, hónapokban passzív (külső szemlélője a történéseknek, de
nem vesz részt az interakciókban)
• Lassú oldódás (kezdetben magányos játék, óvónő árnyékolása)
• Regresszív tüneteket produkálhat
• Nehéz beilleszkedés (kortársak által
megtapasztalható kudarctól való félelem)
• Feladathelyzetben túl óvatosak,
bizonytalanok, döntésképtelenek
• Ismeri a közösségi értékeket, normákat
• Az anya kiszámíthatatlansága áll a háttérben
Elkerülő kötődők
• Közömbös a szeparációra és a reúnióra is
• Óvodában gyakorlatilag nincs beszoktatási idő (nincs veszteni valója)
• Agresszivitás (örömöt lel mások munkájának megrongálásában)
• Kortársak tartanak tőle (ez tovább erősíti a negatív viselkedést)
• Közös tevékenységekben nem vesz részt
• Gátlástalanság
• Lelkiismeret és internalizált normarendszer hiánya
(szabályok elutasítása)
• Általában népszerűtlenek kortársaik körében
• Türelmetlenség (nem tudja kivárni a sorát)
• Büntetés, jó belátásra térítés nem használ
Az apa és gyermeke
• Ugyan olyan érzékenyek gyermekük jelzéseire
• A nők biológiailag huzalozottak a gondoskodásra és
gondozásra (jobban értelmezik a gyerek jelzéseit)
• Ugyanolyan mély kötődésre képes az apjával, mint az
anyjával (első életévük végére) – idegen helyzet kísérlet
• Legfontosabb játszótárs (fiúknak inkább)
• Az anyával való dependens viszony átformálása
• 4-5 éves kortól – tanító, szankcionáló szerep (normák
betartásának megtanítása)
• A fiúk férfiasságának és a lányok nőiességének
kialakulásában van fontos szerepe
 Apa nélkül
• Ha nincs jelen mindkét szülő az súlyos krízis és nyomot hagy a személyiségben
• Óvodások még nem fogják fel a válás lényegét – magukat hibáztatják, büntetésnek veszik
• Válást követő két évben az anyák gyakran türelmetlenebbek
• Ha nem marad meg a kapcsolattartás – elhidegülés
• Regresszív tünetek – kezdetben szinte mindennapos
• Agresszivitás (fiúk-fizikai / lányok-verbális), nehezen kezelhetőség
• Később antiszociális viselkedés kialakulhat
• Vágyakoznak az apjuk iránt
• Fiúk visszahúzódnak a maszkulin szerepkörből
• Lányoknál rövidebb ideig van jelen magatartászavar
• Serdülőkori identitászavar, femininitással kapcsolatos zavarok
• Önértékelési zavar, érzelmi instabilitás, iskolai teljesítmény romlása
A pedagógus
• Az óvoda a gyermek számára egy teljesen új világ
• Kooperálni és együttérezni kell másokkal
• A pedagógusé a szociális hatalom (gondoskodó és irányító)
• A gyerek csak személyes identifikációra képes (Az óvónő személye felé vannak
érzései, nem a pozíciója felé)

Szerepe:
• „anyai” és tanítói („apai”) szerepkör
• vidám, pezsgő, szorongástól mentes légkör megteremtése
• játszik és kérdez / játékra és kérdezésre inspirál
• önkifejezésre buzdít
• odafigyel, hogy a gyerekek tiszteletben tartsák egymást
A „másik”-ról alkotott kép
• Koncepció a másikról (Miben más mint én?), személy fogalma
• 7-8 éves korig a látható cselekedeteik alapján határoznak meg másokat
• 6-7 hónaposan:
• Megkülönböztetnek másokat a koruk alapján (arc és termet)
• Hibátlanul megkülönböztetnek nem alapján is (ruha és hajviselet)
• Szociális tudatosság szintjei (Selman):
• 4-6 év: Nem tesznek különbséget belső mentális tulajdonságok és a látható fizikai
cselekedetek közt
• 6 év: Átmeneti periódus. Különbséget tesznek a szándékok és tettek közt, de még
óhatatlanul egymásba folynak ezek a fogalmak
• 8 év: Megértik, hogy a belső gondolatok és a külső tettek közt lehetnek
ellentmondások. Személyiségjegyek, belső értékek és attitűdök alapján értékelnek
másokat (pszichológiai megértés teljesen kialakul)
A kommunikáció
• Hallgató szerep
• Az óvodások az arcokon tükröződő
érzelmeket pontosan értelmezik (kivétel: ellentmondások, irónia)
• Szándékosság értelmezése:
• 4 év: Mindent szándékosnak hisznek
• 5 év: Már van különbség szándékos (az ami jó) és véletlen (az
ami rossz) közt
• 6 év: Egyértelműen megkülönböztetnek véletlent a
szándékostól
• 8 év: Összefüggéseiben értelmeznek egy történetet
• 10-12 év: Igyekeznek feltárni az események hátterét
A kommunikáció

• Beszélő szerep
• A 4-6 évesek 86%-a megérti, hogy a hallgató nem tudja előre, mit fognak
mondani → Az üzenet célja a hallgató informálása (kommunikáció
alapelve)
• Megvalósítás során hibákat vétenek:
• Oka a szerepátvétel képességének gyengesége és a releváns
információk kiemelésének nehézsége
• Azt hiszi, hogy kommunikációs partnere automatikusan tudja, amit ő
• Viszont ad kiegészítő információkat, amennyiben rákérdeznek azokra
• A kommunikáció folyamán vétek hibákról kapott visszajelzésektől
(kérdezgetés) fejlődnek
Testvérek
• Nem tekinthető teljesen kortárs kapcsolatnak (rokonság és korkülönbség)
• Minőségében hasonlít a szülő-gyerek kapcsolatban, de intenzitásában nem
• Hamar kialakul gyakori interakció (többet vannak együtt, mint a szülőkkel)
• Ugyanakkor alakul ki, mint a szülőhöz való kötődés
• Egymás iránti érdeklődés és egymás utánzása
• Szerepátvétel (testvér nézőpontjából látni a világot)
• Kölcsönösség (imádnak együtt csinálni dolgokat)
• Tudják mivel tudnak egymásnak örömöt és bosszúságot okozni
• Radikális érzelmek és ambivalencia (versengés/együttműködés)
• Gondoskodás – az idősebb a fiatalabbról (kulturális okok)
• Testvérkapcsolatok 1/3-a antagonisztikus (ügyesen bosszantják egymást)
• Ha az anyával való viszony szeretetteljes, kistestvér születését ellenségesnek veszi
A játék
• 1-2 év: két gyerek közt a játékszerek iránti érdeklődés a szociális kontaktus alapja
• 2 éves kortól játékszeren felül érdeklődik az örömteli közös tevékenység iránt
• 1-3 éves korig csak párban játszanak (óvodában már csoportosan is)
• 4-5 év: a fiúk és a lányok játéka megkülönböztethetőbb
• A játékszerek és a helyszín is befolyásolja a játék milyenségét
(otthon impulzívabbak, mint vendégségben / odabent impulzívabbak, mint az udvaron /
kisebb óvodai csoportokban összehangoltabb, mint nagyobb csoportban)

• Óvodások játékának öt féle módja (Mildred és Parten): • Garvey megfigyelt más tipusú játékos
• Magányos játék interakciókat is:
• Bámészkodó játék • Rituális játék
• Paralell játék • Nyelvi játék
• Asszociatív játék • Szerepjáték
• Kooperatív játék
Jószívűség és vetélkedés
• 1,5 év: próbálja megvígasztalni szüleit, testvérét (átöleli, hozzásimul,
számára fontos játékokat ad neki)
• 2-3 év: kifinomultabban vígasztal (javalatokat tesz, menteni próbál,
együttérző szavakat használ)
• Óvodáskorban ritkán altruisták (segíteni még kevésbé hajlandó, mint javait
megosztani azzal akinek szüksége lenne rá)
• 8-9 év: jószívűsége a csúcsra ér
• Serdülőkorra már kevésbé segítőkészek
• A versengési vágy a korral egyre nagyobb
• Madsen-féle kooperációs tábla (együttműködés-versengés vizsgálata)
• A 4-5 évesek együttműködőbbek, mint a 7-9 évesek (az iskolai környezet
teljesítményorientáltsága miatt)
Jószívűség előfeltételei
• A család szociális-gazdasági státusza
és a gyerek neme nem befolyásolja
• Szerepátvétel (vállalja a másik nézőpontját)
• Empátia (átérzi a másik helyzetét)
• Számára szimpatikus felnőtt megfelelő példamutatása
• Szeretetteljes kapcsolat a szülővel
• Induktív nevelés (okságok és felelősség ismertetése, fenyegetés vagy fizikai
büntetés helyett)
• A rátermett, értelmes, jó képességű, megfelelő önkontrollal rendelkező
gyerekek jószívűbbek
• A félénk, bizonytalan gyerekek méginkább (félelemből vagy szeretetéhségből)
Agresszivitás
• Az önérvényesítéshez kell némi agresszivitás
• Az agresszív személyiség azt hiszi egyéni céljait csakis mások bántalmazása árán érheti el
• Elkerülő kötődőkre jellemző reakciók
(Szeparációra és reúnióra közömbösen reagálnak, óvodába nincs beszoktatási idő…)
• Nincsek kultúrált eszközei az interakciós konfliktusok megoldására
• Inkább fiúkra jellemző
• Otthon is nehezen kezelhetőek
• Folyton úgy érzik, hogy őket érte méltánytalanság
• Más gyerekeket fenyegetnek és fizikailag abuzálnak (Szórakoztatja, ha mást baj ér)
• Problémás családi háttér (diszharmónikus házasság,
elhanyagolás, fizikai bántalmazás, alkoholista szülő…)
• 2-3 évesen már ingerlékeny és impulzív (első jelek 1,5 évesen)
• A szülő figyelmét csak az erőszakos úton érheti el
(a foglalkozás ezesetben gyakran a büntetés)
A barátság
• Pillanatnyi játszótársi viszonyok:
• Rendszerint azonos korúak és neműek
• Aktivitásszintjük hasonló
• Fantázisbarát (játszótárs és bűnbak) – magányos gyerekeknél
• Közel maradnak egymáshoz és elválás esetén szomorúak
• Szimpátiájukat kimutatják, segítik egymást
• Általában rövid ideig tartó kapcsolatok
• Barátság alapja: izgalmas, irígyelt játékszer birtoklása / lakhely közelsége
• Egyirányú szolgálat szakasza (5 év):
• Felismerik, hogy az emberi kapcsolatokat szubjektív szándékok tartják össze
• Egocentrikus módon csak a saját igényeit veszi figyelembe, a másékét nem
• Kétirányú törékeny kapcsolatok (6-9 év):
• Kölcsönös elkötelezettség még nem elég szilárd – adok-veszek viszony
• 9-10 év:
• Élmények, érzések és gondolatok kölcsönös cseréje, kölcsönös bizalmi viszony
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!