A KÖTŐDÉS ELMÉLET ALAPJAI

“John Bowlby . . .
. . . revolutionized our thinking about a
child’s tie to the mother and its disruption
through separation, deprivation, and
bereavement.”
(Inge Bretherton, 1994)
 MI IS A KÖTŐDÉS?
…az a képességünk, hogy kialakítsunk és fenntartsunk
egészséges érzelmi kapcsolatokat, amelyek többnyire a
korai gyermekkorban kezdenek formálódni
• Tartós kapcsolat egy „bizonyos személlyel” → kötődési
személy
• A kapcsolaton belüli biztonság és bizonyosság érzése
• Megnyugvás, öröm, kellemesség forrása
• A „bizonyos személy” elvesztése, vagy az elvesztésétől
való félelem aggodalmat vált ki
• Kötődés: hosszantartó érzelmi kapcsolat a gyermek és a számára
fontos gondozó közt.
– Kialakulásának feltételei: gondozó bejósolhatósága és megbízhatósága

• Szülő + csecsemő = egységes rendszer

– Veleszületett, komplementer
– Csecsemő: kötődési viselkedés (pl.: baby-face)
– Szülő: gondozási viselkedés (biztonság)
• Az újszülött és anya veleszületett hajlama a közelség keresésére
• A gondozóval való szoros kapcsolat az életben maradás feltétele
• A mama odacsalogatásának ösztönös fiziológiai reakcióit korán próbálgatni
kezdi a csecsemő.
Az élet első heteinek fiziológiai reakciói- a sírás, mosolygás,
szemkontaktus keresése- fontos szerepet töltenek be a társas kapcsolatok
alakulásában.
• A ragaszkodó magatartás, a társak közelségének előidézését és
megtartását szolgáló viselkedésformák (Bowlby, 1965)
• A fiatal élőlény azon késztetése, hogy egy bizonyos másik egyed közelében
maradjon, mivel nagyobb biztonságban érzi magát annak jelenlétében
(Atkinson et al, 1995), és mindez magában foglal egy érzelmi kapcsolatot
is, mely mintául szolgál a későbbi életszakaszokban kialakított kapcsolatok
minőségére.
• A szülő és a gyerek között kialakuló, speciális, egyénre
szabott kapcsolat.
• Alapja a szülő és gyermeke közötti biológiai kapcsolat,
ami ugyanolyan alapvető szükséglet, mint az étel,
vagy a meleg.
• Sok tényező befolyásolja:
– a szülő mentális és fizikai egészsége,
– a gyerek temperamentuma,
– a család szociális hálója, támogatottsága.
A KÖTŐDÉSELMÉLET 10
KÖZPONTI TÉTELE
1. A kötődés egy velünk
született motivációs erő.
2. A biztonsági szükséglet és
az autonómia törekvés
kiegészítik egymást.
3. Biztonságos menedéket
nyújt (safe haven).
4. Biztonságos bázist teremt
(secure base).
5. Az elérhetőségből és a
válaszkészségből épül a
kapcsolat.
6. A félelem és a bizonytalanság
aktiválja a kötődési
szükségletet.
7. A szeparációs helyzetben
adott félelmi reakciók
folyamata bejósolható.
8. Véges számú bizonytalan
kapcsolódási forma
azonosítható.
9. A kötődés magában foglalja a
self-re és a másikra
vonatkozó munka modellt.
10. Az izoláció és a veszteség
örökletesen traumatizáló
hatású.
 Lehetséges definíciók…
• ... egy bizonyos másik személyhez fűződő
realatíve tartós érzelmi kötelék
Maccoby (1980)
• …az az erős érzelmi kötelék, amit a zámunkra
fontos emberek irányába érzünk életünk során
Lefton (1997)
 Mary Ainsworth szerint…
• …a kötődést úgy kell tekinteni, mint azt az affektív
köteléket, amit egy személy vagy egy állat kialakít
saját maga és egy bizonyos másik között, ami
összeköti őket térben és időben (1973).
Vagy egyszerűen:
• A kötődés az az erős érzelmi kötelék, amit az
emberek bizonyos személyek felé éreznek életük
során.
 A KÖTŐDÉS:
• Egy komplex, folytonosan alakuló
folyamat
• Kétoldalú élmény
• Megköveteli mind a közelséget, mind
a válaszkészséget
• Általános érzékenység a csecsemő
alapvető szükségletei iránt; élelem,
stimuláció, megnyugtatás
• Specifikus jelekre való válaszkészség;
vokalizáció, arckifejezések
• Játék, amelyben a gondozó személy
aktívan támogatja az éppen zajló
fejlődési folyamatot
 A KÖTŐDÉSI ELMÉLET…

…szerint ez az erős
érzelmi kötelék
befolyásolja mind a
mentális, a szociális és
az emocionális
fejlődést és
elengedhetetlen az
egészsége fejlődéshez
mindezeken a
területeken.
 Kötődés és érzelmi egészség
• Az elméletek többsége
fontosnak tartja korai
kapcsolatot a csecsemő és
gondozója között
• Kettejüknek ki kell alakítani egy
kapcsolatot (kötődés),
amelyben a csecsemő
számíthat a gondozóra, mint
– megbízható,
– megnyugtató,
– bátorító (exploráció!) személyre.
Számos vizsgálat
és tapasztalat
igazolja a korai
szocializáció és
kötődés
fontosságát a
gyerekek
fejlődésében
különös tekintettel
a szülőkre és a
családra.
 Antisepsis – 1920-as évek . . .

• Félelem a baktériumoktól -
Pasteur
• Hospitalizált csecsemők
• A csecsemők kézbevételét nem
engedték
• Szülőket nem engedték
látogatni
• A csecsemők egészségi állapota
romlott
 Dr. Loretta Bender
• Gyermekpszichiáter a Bellevue
Klinikán az 1930-as és ’40-es
években.
• Angel Guardian Home-ban élő
gyerekekről írta: “Nem tudnak
játszani, nem tudnak beilleszkedni a
csoportba és bántalmazzák a
társaikat, tapadnak a felnőttekre és
indulatkitöréssel reagálnak, ha
együttműködésre akarják bírni őket.
Túlmozgásosak és szétesettek,
teljesen tájékozatlanok az emberi
kapcsolatok terén, és el vannak
veszve egy destruktív
fantáziavilágban, amely a világ és
önmaguk ellen irányul.”
 Dr. Rene Spitz
• Gyerekeket figyelt meg, akiket
pici korukban valami miatt
elválasztottak édesanyjuktól…
• Voltak köztük árvaházban
élők, mások nevelőszülőknél
• “Grief: A Peril in Infancy” – a
film
• A gyerekek kísértetiesen
depressziósak voltak,
szánalmasan sírtak, a szemeik
beesettek…
• “Give mother back to baby.”
• Hospitalzmus
• Anaklitikus depresszió
 HERMANN IMRE (1989-1984)
• Az ember ősi ösztönei
– az egészséges lelki fejlődéshez szükség van a
megkapaszkodási szükségelt kielégítésére
• veszélyhelyzet, szorongás, fájdalom esetében
visszatér (kapaszkodunk fogorvosi székbe, zsebben
elhelyezett tárgyba stb.)
• Biztonságigény érzelmi vetületét fejezheti ki

• Scott és Richards (1979)

- koraszülött kutatások
 Felmerülő kérdések
• Mi lehet olyan különleges az anyához való
kötődésben?
• Miért van az elválasztásnak olyan súlyos
következménye a kapcsolatokra, illetve a
gyermek érzelmi fejlődésére?
Sigmund Freud (1940) - „Cupboard love theory”
A csecsemők azokhoz az emberekhez
kötődnek, akik táplálékigényüket kielégítik
Erik Erikson (1963)
A csecsemők azokhoz kötődnek, akikben
megbízhatnak, akik segíteni fogják őket
John Bowlby (1969)
A csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ
felderítéséhez biztonságos hátteret
biztosítanak számukra
 Konrad Lorenz, 1903 - 1989

• Imprinting
• Létezik egy szenzitív
periódus, ami alatt a
kötődésnek létre kell
jönnie, különben a
személyiség fejlődése
súlyosan sérül.
Harry Harlow, 1906 - 1981

• Deprivációs kísérletek
rhesus majmokkal
– Mi a fontos?
• táplálék („drótanya”)
vagy
• ölelés („szőranya”)
• http://www.youtube.c
om/watch?v=cE0DaZO
JDag&feature=related
– A depriváció súlyos fejlődési következményei:
• Nem explorálnak
• Abnormális szociális viselkedés, kevésbé tudnak játszani
• Extrém agresszió
• Felnőttkorukban kerülték
a szexuális ingereket
• Saját utód gondozására
képtelenek

Stresszhelyzetben
szőranyába kapaszkodnak –
testközelség fontossága.
 HINDE
• Szeparációs kísérletek rhesus majmokkal
– Kizárólag kortársakkal nevelkedők:
• Félénkség
• Inadekvát szülői magatartás
– Időszakos izoláció:
• Kritikus szakasz 3-9 hó
• Kritikus szakaszban történt
szeparáció hatása még évek
múlva is látható.
A mesterségesen szeparált majom kölykök
közösségbe kerülve súlyos viselkedés-
problémákkal küzdöttek
• szélsőséges agresszió
• túlságos passzivitás
• közösségbe nehezen beilleszkedők
• utódnemzéskor negligens, agresszív, abuzív anyák
lettek a rossz kötődési mintát „továbbörökítve” a
következő nemzedékre
 UTÓD KÖTŐDÉSFORMÁLÓ VISELKEDÉSE

Harlow (1974)

A vakon született kismajmokat, melyek
megkapaszkodásra és megközelítő viselkedésre
képesek → adoptálják a nőstények

Autisztikus viselkedésű, megközelíthetetlen

kölyköket → elutasítják
 AZ EVOLÚCIÓS ELMÉLET
• A csecsemők olyan szociális szignálokat bocsátanak ki,
amelyekre a felnőttek biológiailag előhangoltak
– Fizikai megjelenés – baby-face
– Sírás, mosolygás, stb.
• Ezek a szignálok serkentik a gondozói magatartást
• A csecsemők arra vannak programozva, hogy ahhoz a
személyhez kötődjenek, aki válaszol a jelzéseikre
– Kiválasztanak egy speciális kötődési személyt
(monotropizmus), akit biztonsági bázisnak használnak a világ
felfedezéséhez
– A primér kötődés szolgál mintául minden későbbi szociális
kapcsolatban
 DE…
… az emberi kötődés lényegesen bonyolultabb,
mint az állatkísérletes modellek, mert
– a társadalmi evolúció által is befolyásolt;
– az anyával való esetleges rossz kötődést sikeresen
kompenzálhatja a család más tagjával kialakított
megfelelő kötődés.

Belsky – az apához való

kötődés
 FŐ HIPOTÉZISEK

• A kötődés azzal a személlyel fog kialakulni, aki

válaszol a gyerek jelzéseire
• A kötődés összefüggésben van (biológiai) fejlődés
más területeivel
• Lesz egy különleges kötődési személy, aki fontosabb
a többieknél
• A kötődésben bekövetkező zavarok hatással vannak
a fejlődésre
 John Bowlby, 1907 - 1990
• Angol orvos és pszichoanalitikus
• A brit Analitikus Társaságnak 1939ben
mutatta be a kötődés elméletet
• Vizsgálatai:
– II. világháború előtt vizsgált
visszaeső bűnözőket
– II. világháború után árvaházi
vizsgálatokat végzett
– Hospitalizáció → megfigyeléseket,
majd filmet készít a korai depriváció
hatásáról (Robertson házaspárral,
1952/1953)
• 15-30 hónapos csecsemőket figyelt meg, akiket első
alkalommal szeparáltak az édesanyjuktól.
• A viselkedésük 3 szakaszát írta le: ellenállás,
kétségbeesés, és leválás.
• Úgy gondolta, hogy az ellenállás elsődleges funkciója
a hiányzó gondozó személy visszatérése.
A többi veleszületett ösztönkésztetéstől
függetlenül létező, a kapcsolat kialakítására és
a közelség fenntartására irányuló intrapszichés
célvezérelt motivációs és viselkedéses
kontroll-rendszer, amely néhány ismert
gondozó személy felé mutat preferenciális
válaszkészséget.
 AZ ELSŐDLEGES KÖTŐDÉS…
(többnyire az anyával)
…három fontos elv mentén szerveződik:
• először, bármilyen vészjelzés, legyen az külső vagy belső,
aktiválja a kötődési viselkedéses rendszert a csecsemőben,
ami arra motiválja és úgy irányítja a csecsemőt, hogy az
megnyugtató fizikai közelségbe, kapcsolatba kerüljön a
kötődési személlyel;
• másodszor, ha aktiválódott, csak a kötődési személlyel
való fizikai kapcsolat fogja tudni leállítani a kötődési
viselkedéses rendszert;
• harmadszor, ha a kötődési viselkedéses rendszer
megnyugtatás nélkül túl sokáig marad aktív, vagy csak
átmenetileg lehet megnyugtatni, a rendszer vagy túl
aktívvá, vagy alul-aktiválttá válik.
 A kötődés szakaszai
1. differenciálatlan szociabilitás

2. differenciált szociabilitás

3. valódi kötődés

4. partnerség szakasza
Differenciálatlan Differenciált szociábilitás
szociábilitás 2,5 hó – 6 hó
0-2/2,5 hó • Baba
• Gondozó a baba közelében van. • sírással hív, mosollyal tart ott;
• Baba • igényli a társas interakciókat
• sokat alszik; (preferenciák);
• nem tesz különbséget a • felismeri a körülötte lévőket, de
gondozók közt; nem tiltakozik a szeparáció
• veleszületett jelzésekkel hívja fel ellen;
magára a gondozó figyelmét. • kialakul benne egy bizalom,
hogy a gondozó válaszolni fog a
jelzéseire.
Valódi kötődés Partnerség szakasza
2 éves korig 2-3 év
• Közelségkeresés • Beszéd
• Monitorozás • Tárgyállandóság
• Tiltakozás a szeparáció ellen • Mentalizáció
• Öröm • Énkép, öntudat

Maradandó modelleket alakít ki önmagáról és a

világról!
 A KÖTİDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK

A gondozás A csecsemő Családi A szülők belső

minősége jellemzői körülmények munka modellje
• azonnali és • a csecsemő • a stressz • a szülők saját
következetes temperamentuma, megnehezíti a kötődési
válasz • speciális kötődés tapasztalata
• interakciós szükségletei, kialakulását • a szülők képessége
szinkronitás – a koraszülöttség, saját múltjuk
finoman vagy betegség elfogadására
összehangolt
„érzelmek tánca”
 A KÖTŐDÉS SZEMPONTJAI
BELSŐ MUNKAMODELL
• Belső reprezentációja
önmagának és a másiknak
• Alapja a szülői viselkedéses
válasz
• A jövőbeni viselkedéses és
érzelmi interakciók bázisa
• Tudattalanul működnek
• Irányítják a selfre és a másikra
vonatkozó érzelmeket és
elvárásokat, valamint a
viselkedést az interperszonális
kapcsolatokban
BIZTONSÁGI BÁZIS
• A szülő jelenti azt a biztonsági
bázist, ami szükséges ahhoz,
hogy a gyerek biztonságosan
felfedezze a világot maga körül
• A válaszkész gondozó képes ezt
a biztonságos bázist nyújtani a
gyereknek
• Hiánya bizonyos mértékig
későbbi kapcsolatokban
kompenzálható
 KÖTŐDÉSI VISELKEDÉS
• Bármilyen viselkedés, ami
segíti az egyént a közelség
megteremtésében vagy
fenntartásában egy
bizonyos másik személlyel,
akiről úgy véli,
hatékonyabban képes
megküzdeni.
• Biológiai funkciója a
védelem; ha a környezete
megfelelő, az egyén
szubjektív élménye a
biztonság érzet lesz.
A gyerek kötődési viselkedései közé tartozik

• Csimpaszkodik a gondozóba, ha megijed

• Tiltakozik, ha a gondozó elmegy
• Követi a gondozót, ha tudja
• Üdvözli a gondozót, amikor az visszatér

Ha a gyerek kötődési viselkedésére jól reagálnak,

akkor szabadon fogja explorálni a környezetét.
 KÖTŐDÉSI VISELKEDÉS
CSECSEMŐKORBAN
• A gondozó közelében igyekszik
lenni
• Nyugtalanná válik, ha
elválasztják a gondozótól
• Örül, ha a gondozó visszatér
• Igyekszik mindig a gondozót
figyelni, még ha nincsenek is
közel egymáshoz (figyel a
hangjára, felhívja magára a
figyelmet pl. játékkal stb.)
 KÖTŐDÉSI VISELKEDÉS FELNŐTT
KORBAN
• Felnőttek, különösen, betegség, szorongás vagy más
nehéz élethelyzetben szintén sokszor igyekeznek egy
kötődési személy közelében lenni, aki gyakran
szexuális partner is.
• A felnőtt kötődési kapcsolat jellemzői
– Közelség keresés
– Biztonsági bázis hatás
– Tiltakozás a szeparáció ellen
– A kapcsolati állandóság elvárása
– Kölcsönösség
 A kötődés a túlélést szolgálja
• Bowlby szerint a kötődés a mód mind az
egyén, mind a faj túlélésének biztosítására.
• Kialakítja a törődés érzését, ami motiválja a
törődés aktusát.
• Az első kötődéseink képezik az alapját minden
további kapcsolatunknak.
A KÖTŐDÉS MINŐSÉGI
KÜLÖNBSÉGEI
 A kötődés tényezői

Nevelési stílus

A gyermek A gyermek
temperamentuma kötődési stílusa

A gyermeknevelés
kulturális hiedelmei
• A kötődés nem egy „minden vagy semmi”
típusú folyamat
• Egyéni különbségek
• Különböző kötődési típusok
 Mary Ainsworth, 1913-1999
• Bowlby tanítványa és
kollégája
• Ugandai anyákat és
csecsemőiket figyelte
meg
• Idegen helyzet
• http://www.encyclope
dia.com/video/SHP_Ni
kTkao-mary-
ainsworth-attachment-
growth-of.aspx
 Ainsworth & Bell (1970)
• Kontrollált megfigyelési módszer a gyerekek
kötődési viselkedésére
‘Strange Situation Classification’
(SSC):http://www.encyclopedia.com/video/QTse
wNrHUHU-strange-situation-mary-
ainsworth.aspx
– Az anya ismeretlen környezetben hagyja a gyereket
– Egy idegen közelít a gyerekhez
– Az anya visszatér
– Figyeli a szeparáció elleni tiltakozást, az idegentől
való félelmet and és a visszatéréskori viselkedést
The Strange Situation
 Kötődés mintázatainak mérése
• Idegen Helyzet Teszt
– 1. anya és csecsemő bemegy a szobába
– 2. idegen belép, ismerkedni kezd
– 3. anya kimegy
– 4. csecsemő egyedül az idegennel
– 5. anya visszatér
– 6. anya integetve kimegy
– 7. csecsemő egyedül 3 percig
– 8. idegen tér vissza
– 9. anya visszatér
– 10. idegen távozik
 Ainsworth & Bell (1971)
• Három mintázat:
– Biztonságos (70% of sample)
– Bizonytalan – elkerülő (15%)
– Bizonytalan – ellenálló (15%)
• Az anya viselkedését és szenzitivitását
gondolták elsősorban fontosnak
 A kötődés mintázatai
Csecsemı Következetesen
Atipikus,
szükségleteire inszenzitív, Következetlen,
bántalmazó,
érzékeny és esetenként kiszámíthatatlan
elhanyagoló
válaszkész elutasító magatartás
magatartás
gondozás magatartás

Bizonytalan,
Biztonságos Bizonytalan, ambivalens Dezorganizált
kötıdés elkerülı kötıdés kötıdés kötıdés
 Mary Ainsworth kísérlete: „Idegen helyzet”
Kötıdési típusok, 1960-as évek

Vsz.12-18
Vsz.12- Biztonságosan Bizonytalan, Bizonytalan,
hónapos kötıdı elkerülı ambivalens
amerikai gy. 65% 20
20--25% 12%
Anya benn nyugodtan játszik játszik, keveset keveset játszik,
törıdik az szorong az anya
anyával mellett is

Anya idegennel bizalmatlan, esetleg sír, az feldúlt, elkeseredett

távozik, néhányan idegen
idegen vigasztalhatatlanok, hatékonyan
bejön mások nem megnyugtatja
Anya örül az anyának, elfordul, nem kapcsolatot keres,
visszatér gyorsan megnyugszik, bújik az de nem nyugtatható
tovább játszik anyához, játszik meg, nem játszik
 Biztonságos kötődés
• A gyerek érdeklődéssel
explorálja a szobát; a
szeparáció ideén láthatóan
hiányzik neki a szülő, sír.
Aktívan üdvözli a szülőt,
könnyen megnyugszik és
tovább játszik.
– Nyugtalan, ha anya elmegy
– Örül, ha anya visszajön
– Elkerülő az idegennel, ha
egyedül van, de barátságos az
anya jelenlétében
– Az anyát biztonsági bázisként
használja az explorációhoz
• Érzékeny és válaszkész
gondozói magatartással jár
„B”(biztonságosan kötődő)

Idegen helyzet kísérlet (Ainsworth et al.)

anya és gyermek együtt van a játszószobában: nyugodtan játszik, míg ott

van az anyja, pozitívan reagál az idegenre
anya kimegy: nyugtalan lesz
idegen meg akarja vigasztalni: az idegen nem tudja megvigasztalni
anya visszatér: karjába veszi a gyermeket, aki megvigasztalódik és
visszamegy a játékhoz

USA: 65 %
Egészséges fejlődés alapja
• „A” (bizonytalan-elkerülő/szorongó-elkerülő) kötődési
rendszerben a visszautasítás vagy rigid szabályozás
miatt konfliktus keletkezik.
- gondozóval kevés interakció
- az anyák a gyerekekkel való kooperációban inkább passzívak,
elutasítóak
- rigid érzelemszabályozás
- a gyerek jelzéseinek visszautasítása idő előtti függetlenséget okoz
- Gyermeki viselkedés: düh, negativizmus, emocionális izoláció

Idegen helyzet kísérlet

USA középosztály: 23 %
Bizonytalan elkerülő kötődés
• Nem sír a szeparációkor; aktívan elkerüli és
ignorálja a szülőt annak visszajövetelekor.
Nincs harag, nincs feszültség. Érzelmek
nélkül reagál a szülőre; mérsékelt
érdeklődést mutat a játékok és a környezet
iránt.
• Ál-függetlenség és önérzet jellemzi
• Visszautasítja vagy elkerüli a megnyugtatást
• Nem befolyásolják a közeli, intim
kapcsolatok
– Nem érdekli az anya hiánya
– Kevéssé érdekli, ha az anya visszatér
– Nagyon elkerülő az anyával és az idegennel
– Az idegent hasonlóan kezeli, mint az anyát
(nem keresi a kapcsolatot)
• A nem válaszkész gondozás
következménye. A gyerek úgy hiszi, hiába
kommunikálja a szükségleteit, az nincs
hatással az anyára.
• „A” (bizonytalan-elkerülő/szorongó-elkerülő)
kötődés

Idegen helyzet kísérlet (Ainsworth et al.)

anya és gyermek együtt van a játszószobában: közömbös a csecsemő, hogy hol
ül az anya
anya kimegy: sír/nem sír
idegen meg akarja vigasztalni: ha nyugtalanok, az idegenek éppoly hatékonyan
tudják megvigasztalni, mint az anyjuk
anya visszatér: gyermek elfordul, elnéz, nem megy oda vigaszt keresni
„C” (bizonytalan-ambivalens/szorongó-ellenálló)
kötődési rendszerben a diádikus kapcsolat
kaotikus.
- feszültség nem jól szabályozott, ennek következtében állandósult
bizonytalanság alakul ki
- saját selfbe és a másikba vetett bizalom csökken= későbbi csökkent
önértékelés alapja
- állandó kifelé figyelés jellemzi a gyermeket
- anya ignoráló, következetlen
- kevésbé hatékony érzelmi szabályozás

- a gyermek könnyen frusztrálható, impulzív, szorongó, dependens

USA: 12 %
C” (bizonytalan-ambivalens/szorongó-ellenálló)
kötődés
Idegen helyzet kísérlet (Ainsworth et al.)
anya és gyermek együtt van a játszószobában: szorosan együtt van az anyjával,
akkor is szorong, ha anya ott van
anya kimegy: feldúlt
idegen meg akarja vigasztalni: nem nyugszik meg
anya visszatér: keservesen sír, hogy anyja ölbe vegye, aztán azonnal le akar
mászni. Nem tér vissza a játékhoz, hanem aggodalmasan figyeli anyját.
 Bizonytalan ellenálló vagy ambivalens
kötődés
• A gyerek nyűgös vagy nyugtalan már a
szeparáció előtt is; keveset explorál; mérges
vagy passzív; a szülőre fókuszál és sír; nem
lehet megnyugtatni.
• Visszahúzódó az idegen környezetben
• Szeparációs szorongás
• http://www.youtube.com/watch?v=Y6QtuU1L_
A8&feature=related
• Visszautasítja az aktív explorációt, a gondozóva
foglalkozik
• Nem lehet megnyugtatni, megölelni
– Nagyon nyugtalan, amikor az anya kimegy
– Láthatóan fél az idegentől
– Az anya visszatértekor hol elutasítóan, hol
csimpaszkodóan vislekedik
– Fél az explorációtól
• A következetlen gondozói magatartás
következménye. A gyerek igényeit hol kielégítik,
hol figyelmen kívül hagyják.
 Kötődési típusok alakulása kultúránként

• Japán: szinte nincs bizonytalan-elkerülő gyerek

• Észak-Európa: bizonytalan-elkerülő viselkedés
nagyobb aránya
• Izrael: bizonytalan-ambivalens kötődés
jellemző
• USA: bébiszitter kérdés
– Sok elkerülő és ambivalens kötődés
Dezorganizált kötődés
• Legsúlyosabb forma
• A gyerek viselkedése dzorganizált,
szétesett, arcmimikája lefagy, magzati
pózban fekszik, erőteljesen sír és
csimpaszkodik. Általában valamilyen
trauma kapcsolódik hozzá.
• Nincs stratégiájuk a felnőttel való
kapcsolatra
• Depresszió, motoros nyugtalanság, és
disszociáció
• Nem játszik, nem reagál a gondozóra
konzisztens módon. Sír, verekszik,
kiabál, megnémul.
• Bántalmazás következménye.
 A kötődés szerveződése
gyermekkorban
• Válaszkész és érzékeny gondozás => Biztonságos modell:
– Mások elérhetők; Megérdemlem a gondoskodást; Képes vagyok segítséget
kapni, ha szükségem van rá; Jó és szerethető ember vagyok

• Nem érzékeny gondozás => Nem biztonságos modell:

– Elutasító gondozás => Elkerülő modell – túlzott exploráció:
• Nem érdemes számítani másokra, mert nem lesznek ott, ha szükség van
rájuk; Valószínűleg nem vagyok szerethető; Nem kapom meg a segítséget,
amire szükségem van
– Következetlen gondozás => Ellenálló modell – túlzott biztonság
keresés:
• Ha elég kitartóan próbálkozom, valaki csak észreveszi…; Nem vagyok
benne biztos, milyen is vagyok én… ez attól függ, a többiek hogyan
reagálnak rám; Eltökélten szeretném, hogy mások szeressenek

• Bántalmazó gondozás => Dezorganizált modell:

– Veszélyes vagy ijesztő vagyok; Rossz vagyok; Nem tudom, szeressem vagy
gyűlöljem a másikat… megbízhatok-e benne vagy jobb elkerülni.
 Rizikó faktorok
• Nem kívánt terhesség, párkapcsolati
problémák
• Szülői alkohol vagy drog addikció
• Betegségek, balesetek, örökbefogadás
• Temperamentumbeli össze nem illés
 Ortodox nézet
• Gondozó (anya) vezérelte rendszer
– Szenzitív gondozás mindig biztonságos kötődést
eredményez
– A gondozó bármilyen temperamentumú gyerekhez tud
alkalmazkodni

Mit jelent a gondozó érzékenysége?

• Válaszkészséget
• Annak megértését, hogy a gyereknek saját egyéni
szükségletei vannak
• A legkülönbözőbb helyzetekben relatíve konzisztensen
képes a gyerek megnyugtatására
 A kötődési személy érzékenysége
• Kötődés leginkább azokhoz az emberekhez
(nem csak az anyához) alakul ki, akik
– Pozitív érzelmeket mutatnak (érzelmesek,
simogatnak, mosolyognak, dicsérnek)
– Válaszkészek (leggyakrabban reagálnak a
csecsemő sírására)
– Szociális ingert jelentenek (közel mennek a
babához, mosolyognak, beszélnek hozzá,
interakciót kezdeményeznek)
Anya vagy gyerek?
• Klinikai mintán az anya szerepe
látszik fontosabbnak a kötődés
biztonsága szempontjából
• 34 eset metaanalízise szerint az
anya oldaláról fennálló problémák
pl. pszichés betegség jobban
befolyásolták a kötődés minőségét,
mint a gyerek oldalán jelentkezők
pl. süketség.
» Van IJzendoorn, Goldberg,
Kroonenberg, & Frenkel (1992).
 Hol van a biztonság?
• A csecsemőben vagy a
gondozó – csecsemő
egységben?
• A csecsemő – apa
kötődés metaanalízise
gyenge, de szignifikáns
kapcsolatot mutatott
az apai és az anyai
kötődés között.
– A gyerek
temperamentuma a
meghatározó?
 Két út
• Indirekt hatás
– Temperamentum → gondozó – csecsemő
interakciók → kötődési biztonság
• Direkt hatás
– Temperamentum → idegen helyzetbeni viselkedés
→ “kötődési biztonság”
– Stresszre kevésbé érzékeny → “elkerülő”
– Stresszre jobban érzékeny → “ellenálló”
Transzgenerációs kötődési minták
Szülı Érzékeny Érzéketlen

Biztonságos
Gyerek Szorongó kötıdés
kötıdés

Visszahúzódó
Elutasító és/vagy
és/vagy
Szülı Érzékeny erıszakos,
érdektelen,
elárasztó
következetlen

Biztonságos Ambivalens
Gyerek Elkerülı kötıdés
kötıdés kötıdés
 Felnőttkor
• Vizsgálatok szerint a
negatív gyermekkori
kötődéi élményeknek
hatásuk van a felnőttkorra
is: szorongás, harag,
érzelmi zavarok, depresszió,
hypochondria, szer
használat. . .
• http://www.encyclopedia.c
om/video/mPvrsFKClBQ-
john-bowlby-attachment-
theory-across.aspx
Mary Main és a felnőtt kötődési interjú
• Az interjú közben mutatott érzelmeket
kódolják, nem a történetet, amit elmesélnek
• A kategóriák megfelelnek az ainsworth-i
kategóriáknak:
– Biztonságos – autonóm (biztonságos);
– Visszahúzódó (elkerülő);
– Elárasztott (ellenálló);
– Megoldatlan dezorganizált(dezorganizált).
Biztonságos / autonóm
• A felnőtteknek részletes és
átgondolt emlékeik vannak
egy boldog gyermekkorról és
jó kapcsolatban vannak
szüleikkel
• Úgy érzik, a szüleik pozitívan
befolyásolták a fejlődésüket.
• A velük készített interjú
koherens.
 Visszahúzódó kötődés
• Igyekeznek minimalizálni
negatív gyerekkori
élményeiket és a hatást,
amit korai kapcsolataik
gyakorolnak az életükre.
• Ragaszkodnak hozzá, hogy
nem emlékeznek
gyermekkori eseményekre,
vagy az emlékeik
ellenmondásosak.
• Az elbeszélés nem
koherens.
Elárasztott
• A múltbeli családi
kapcsolatokban élnek.
• Emlékeznek ugyan
gyermekkori
eseményekre, de nem
koherensen és nem
hitelesen.
• Függnek a szülőktől és
régi sérelmeket
„dédelgetnek”.
• Az interjú dühös, passzív,
félelemmel teli.
Megoldatlan - dezorganizált
• Összezavarodnak, ha a múltban
elszenvedett veszteségekről,
traumákról kérdezik őket.
• Kognitív és érzelmi szétesés.
• Hosszú csöndek, vagy monológok.
 Griffin & Bartholomew (1994)
A szorongás a selfre vonatkozó, míg az elkerülés a fontos másikra vonatkozó munka
modellt, reprezentációt jelenti.

High avoidance

DISMISSIVE FEARFUL
(+,-) (-,-)
Low High
anxiety anxiety
SECURE PREOCCUPIED

(+,+) (-,+)

Low avoidance
 A koragyermekkori kötődés fontossága felismerésének
gyakorlati konzekvenciái
Például:

• gyes, gyed intézménye

• kórházban a szülő jelenléte

• szülés után csecsemő az anya mellett 24 órában (rooming-in)

„A szülést követően az egészséges újszülött, maradjon az anyjánál, amennyiben mindkettőjük
állapota azt lehetővé teszi. Az egészséges újszülött obszervációjának szükségességére
hivatkozás nem indoka a szeparációnak.” (WHO állásfoglalás, 1985)

• állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek számára intézetek helyett családias

típusú elhelyezés

• Foglalkozás és foglalkoztatás fontossága a szociális izoláció negatív hatásai miatt

 A 90-es évektıl : Stressz és idegtudományok, neurobiológiai kutatások
A korai agyfejlıdésre, korai tapasztalatokra vonatkozó idegtudományi kutatások vizsgálják a korai
gondozás és stresszválasz összefüggéseit, neurobiológiai következményeit

• A korai kötıdés zavara következtében a csecsemı nem tanulja meg a stresszállapot

fiziológiai kezelését, s így fokozottan stresszérzékeny lesz.

• Humán és állatkísérletek arra mutatnak, hogy a korai szélsıségesen rossz

körülményeknek hosszú távú hatásai lehetnek, amelyek az agy biológiai
programozásából, ill. idegi struktúrák vagy a neuroendokrin rendszer mőködésének
károsodásából fakadnak .

• Újabb állatkísérletes eredmények arra utalnak, hogy hibás tanulási tapasztalatok és

viselkedészavarok koragyermekkori interakciós zavarokra és ezzel korrespondáló
celluráris, neuronális és szinaptikus változásokra is visszavezethetıek.

• A szenzoros rendszerek tapasztalatfüggı érését a pozitív vagy negatív emocionális

élmények meghatározzák és hatnak az emocionális „limbikus” kapcsolatokra, amely a
viselkedés fejlıdésének alapját képezi, és traumatikus élmények a fejlıdést
megzavarhatják. Bizonyos agyterületeken funkcionális zavarok következnek be, ami a
vulnarbilitást fokozozza késıbbi környezeti hatásokra is.
• A limbikus rendszer szerepe a stresszválaszban: Fiziológiai homeosztázis
fenntartásában, autonóm és neuroendokrin funkciók szabályozásában limbikus
rendszeren belül a hipotalamusz fontos szerepe. Viszcerális vagy emocionális agy,
mert az emocionális válaszokat is közvetíti.

• Hypothalamus-hypohysis-mellékvesekéreg-rendszer: állatoknál a depriváció e

rendszer változásihoz vezetnek, magasabb kortizol-szint, ACTH és kortikotropin-
releasing-hormon (CRH)- fontos szerepük a stresszreakciókban.
• Cingularis cortex szerepe (Aszalós 2008)

• Az emociók szociális szignáljai( pl. testtartás, arckifejezés) feldolgozásában, az

emocionális kondicionálásban is fontos szerepe van (adott ingerhez kapcsolódó
érzelem), és a limbikus rendszeren belül az amygdala kitüntetett szerepe az érzelmi
memóriában.

• Újabb kutatások szerint a „szeparáció a noradrenerg és dopaminerg, szerotonerg

sejtcsoportokban okoz károsodást, jelentısen lecsökkentve a transzmitterek szintjét
mind az agyban, mind a gerincvelıben”. (Molnár-Nagy, 1997)

• Genetikai és környezeti hatások kölcsönhatása a csecsemıkori kötıdés

alakulásában
• Testi kontaktus-opiát endorfint szabadít föl. Kölyökállatoknál az elszakítás az
anyától csökkenti az endorfin-kiválasztást, és ez külsı opiátbevitellel csak részben
pótolható.
• A korai kötıdés sérülésének fiziológia következményei miatt az észlelt stressz
magasabb, így kevésbé érzi magát a személy biztonságban, a stresszválasz
erıteljesebb, ráadásul az érzelem önszabályozásának elégtelensége miatt
késıbben gyakran használ külsı szabályzókat: alkoholt, drogot, gyógyszereket.

• A korai kötıdés sérülése összefüggésbe hozható a felnıtt kötıdés és

társkapcsolati zavaraival, és így a személy nem keres társas támogatást, ezért
kevésbé számíthat a szociális környezetre a stresszel való megküzdésben.

• Korai depriváció kutatás érdeklıdés középpontjába került újra utóbbi két

évtizedben, mert fejlıdı és kelet-európai országok intézeteibıl és árvaházaiból
sok örökbefogadás (Ameirka, Kanada, Nyugat-Európa): nagyofokú érzelmi-
fizikai-szociális fejlıdésbeli lemaradásokkal történt az örökbefogadás. Követı
vizsgálatok.
 Brain research and attachment
• How a brain develops hinges
on a complex interplay
between the genes you’re
born with and the
experiences you have.
• Early experiences have a
decisive impact of the how
the brain develops.
• The connections used
regularly become reinforced
and protected and become
part of the brain’s permanent
“wiring”.
 Developmental Traumatology
Allen Shore and Michael DeBellis

• The right hemisphere is more deeply

interconnected to limbic arousal systems
• Damage to orbital prefrontal feedback
• Damage leads to lack of capacity for
emotional self regulation ie intensity and
duration of affect
• Develop type D disorganised/insecure
attachment
• Lead to predisposition to develop
dissociation and future PTSD
 Kötődés szakaszai

1. differenciálatlan szociabilitás

2. differenciált szociabilitás

3. valódi kötődés

4. partnerség szakasza
 Differenciálatlan szociabilitás
• Differenciálatlan = meg nem különböztető
• 0-2/2,5 hó
• Baba sokat alszik
• Baba nem tesz különbséget gondozók közt
 Differenciált szociabilitás
• Differenciált = megkülönböztető
• 2,5 hó – 6 hó
• Baba:
– Sírással hív, mosollyal tart ott
– Igényli a társas interakciókat (preferenciák)
– Felismeri a körülötte lévőket, de nem utasít el
 Valódi kötődés
• 2 éves korig
• KÖZELSÉGKERESÉS: csecsemő keresi a számára fontos személy
közelségét
• MONITOROZÁS: csecsemő folyamatosan figyeli a gondozót
• TILTAKOZÁS: az elhagyás ellen
• ÖRÖM: ha a gondozó marad
 Partnerség szakasza
• 2-3 év
• Társas világ működésének szabályszerűségeiről kialakít
magában 1 modellt
• Próbálkozik a határok feszegetésével
• Kialakítja saját értékességét

Maradandó modelleket alakít ki

önmagáról és a világról!
Kötődési kapcsolat, mint belső modell
• Gyermek korai tapasztalatai alapján
– képet alkot:
• Önmagáról, saját értékességéről,
• A kötődési személyek viselkedéséről,
• A közeli kapcsolatok természetéről.
– elvárásokat alakít ki, amelyek vezérlik a viselkedést
az új kapcsolatokban.
– kialakítja érzelemregulációs stratégiáját
• Hogyan küzdjön meg az érzelmekkel, indulatokkal?
• Önkontroll
Ez a kialakított munkamodell általában egész
életre szóló! Lehet, de nehéz korrigálni!
 Mary Ainsworth
• Bowlby tanítványa
• Más kultúrákban is vizsgálta a kötődést
– Kötődés szakaszai egyetemesek
• Baltimore study:
– 26 anya-csecsemő pár megfigyelése
• Anya szenzitivitása, érzékenysége
– Gondozói viselkedés minősége meghatározza a
kötődés minőségét
 Kötődés mintázatai

Csecsemı Következetesen
szükségleteire inszenzitív, Következetlen,
érzékeny és esetenként kiszámíthatatlan
válaszkész elutasító magatartás
gondozás magatartás

Bizonytalan, Bizonytalan,
Biztonságos
elkerülı ambivalens
kötıdés
kötıdés kötıdés
 Biztonságos kötődés
• El mer távolodni az anyától
• Explorál
• Szülő jelenlétében felveszi
az idegennel a kapcsolatot
• Anya eltűnésekor tiltakozik
• Megnyugtatható
 Bizonytalan - elkerülő
• Nem dúlja fel az anya távozása
• Nem fél az idegentől
• Nem keresi a kapcsolatot, inkább aktívan elkerüli
– Elfordul, elnéz, háttal játszik
 Bizonytalan – ambivalens
• Nagyon feldúlja a szeparáció, de mégsem
nyugszik meg újratalálkozáskor
• Nemigen explorál
• Nem mer ismerkedni
 Dezorganizált kötődés
• Később azonosítják (Main és Solomon)
• Csecsemők 10-20%-a nem besorolható, atipikus
viselkedést mutat
• Enyhe stressz hatására összeomlik a kötődési
viselkedésük
• Jellemző viselkedések:
– Céltalan, tétova, sztereotip mozgások
– Tartós mozdulatlanság („freezing”)
– Gondozótól való félelem jelei
– Közeledés/távolodás konfliktusa
 Dezorganizált kötődés háttere
• Veszélyeztetett csoportban 40-80% az aránya
– Pl.: alkoholista, bántalmazó, elhanyagoló, nagyon
hátrányos helyzetű családok
• Atipikus anyai viselkedés (pl.: ijedt/ijesztő viselkedés,
szerepcsere)
• Magyarázat:
– Szülő egyszerre biztonság és félelem forrása is →
gyermek számára feloldhatatlan konfliktus →
viselkedés összeomlik
• A kötődés kialakul bántalmazó szülő esetén is!

• A kötődés adaptív a gyermek szempontjából!

 Korai kötıdési zavarok és megbetegedések összefüggéseirıl rövid
áttekintés

I. Korai empirikus vizsgálatok, tapasztalatok (Freud, Adler, Spitz, Bolwby,

Maslow, Harlow stb.).
Tárgykapcsolatelméletek a pszichoanalitikus irányzaton belül: A személyiség belsı
folyamatai helyett (Freud) a hangsúly a személyiség-környezet viszonyára kerül (anya-
gyermek kapcsolat)

II. Pavlov, Cannon, Selye hatása a pszichoszomatikus megközelítésekre: Franz Alexander

stb.

II. A 90-es évek során a korai kötıdési zavarok késıbbi hatásainak vizsgálata más
formában került elı. A korai agyfejlıdésre, korai tapasztalatokra vonatkozó
idegtudományi kutatások vizsgálják a korai gondozás és stresszválasz összefüggéseit,
neurobiológiai következményeit.
Humán- és állatkísérletek arra mutatnak, hogy a korai rossz érzelmi körülményeknek
hosszútávú hatásai is lehetnek, amelyek az agy biológiai programozásából, ill. idegi
struktúrák, a neuroendokrin rendszer mőködésének károsodásából fakadnak .
• Mentális kötıdési-munkamodell-teóriája (1980-as évek):
A korai anya-gyermek kapcsolatban a gyermek kialakít magában egy mentális
reprezentációt az interperszonális kapcsolat prototípusáról, mely késıbbi
életében a világgal és más személyekkel való kapcsolatai mintájául szolgál.
Központi jelentıséget tulajdonít annak, hogy az anya érzékenyen reagáljon a
gyermek ragaszkodó magatartására; tükrözés.

• Ezek a munkamodellek a késıbbiekben automatikusan és tudattalanul

ellenállnak minden nagyobb mértékő változásnak, és a személyiség olyan
lényegi részévé válnak, amelyek folyamatosan befolyásolják szociális
tapasztalatainkat.

• Bowlby a szeparációt átélı kisgyermek érzését ahhoz hasonlítja, amit a felnıtt

él át, „ha elızetes letartóztatásba helyezik meghatározatlan idıre,
meghatározatlan ítélet alapján.” (Bernáth László: Fejlıdéslélektani
olvasókönyv, 1997)
 A 90-es évektıl : Stressz és idegtudományok, neurobiológiai kutatások
A korai agyfejlıdésre, korai tapasztalatokra vonatkozó idegtudományi kutatások vizsgálják a korai
gondozás és stresszválasz összefüggéseit, neurobiológiai következményeit

• A korai kötıdés zavara következtében a csecsemı nem tanulja meg a stresszállapot

fiziológiai kezelését, s így fokozottan stresszérzékeny lesz.

• Humán és állatkísérletek arra mutatnak, hogy a korai szélsıségesen rossz

körülményeknek hosszú távú hatásai lehetnek, amelyek az agy biológiai
programozásából, ill. idegi struktúrák vagy a neuroendokrin rendszer mőködésének
károsodásából fakadnak .

• Újabb állatkísérletes eredmények arra utalnak, hogy hibás tanulási tapasztalatok és

viselkedészavarok koragyermekkori interakciós zavarokra és ezzel korrespondáló
celluráris, neuronális és szinaptikus változásokra is visszavezethetıek.

• A szenzoros rendszerek tapasztalatfüggı érését a pozitív vagy negatív emocionális

élmények meghatározzák és hatnak az emocionális „limbikus” kapcsolatokra, amely a
viselkedés fejlıdésének alapját képezi, és traumatikus élmények a fejlıdést
megzavarhatják. Bizonyos agyterületeken funkcionális zavarok következnek be, ami a
vulnarbilitást fokozozza késıbbi környezeti hatásokra is.
• A limbikus rendszer szerepe a stresszválaszban: Fiziológiai homeosztázis
fenntartásában, autonóm és neuroendokrin funkciók szabályozásában limbikus
rendszeren belül a hipotalamusz fontos szerepe. Viszcerális vagy emocionális agy,
mert az emocionális válaszokat is közvetíti.

• Hypothalamus-hypohysis-mellékvesekéreg-rendszer: állatoknál a depriváció e

rendszer változásihoz vezetnek, magasabb kortizol-szint, ACTH és kortikotropin-
releasing-hormon (CRH)- fontos szerepük a stresszreakciókban.
• Cingularis cortex szerepe (Aszalós 2008)

• Az emociók szociális szignáljai( pl. testtartás, arckifejezés) feldolgozásában, az

emocionális kondicionálásban is fontos szerepe van (adott ingerhez kapcsolódó
érzelem), és a limbikus rendszeren belül az amygdala kitüntetett szerepe az érzelmi
memóriában.

• Újabb kutatások szerint a „szeparáció a noradrenerg és dopaminerg, szerotonerg

sejtcsoportokban okoz károsodást, jelentısen lecsökkentve a transzmitterek szintjét
mind az agyban, mind a gerincvelıben”. (Molnár-Nagy, 1997)

• Genetikai és környezeti hatások kölcsönhatása a csecsemıkori kötıdés

alakulásában
• Testi kontaktus-opiát endorfint szabadít föl. Kölyökállatoknál az elszakítás az
anyától csökkenti az endorfin-kiválasztást, és ez külsı opiátbevitellel csak részben
pótolható.
• A korai kötıdés sérülésének fiziológia következményei miatt az észlelt stressz
magasabb, így kevésbé érzi magát a személy biztonságban, a stresszválasz
erıteljesebb, ráadásul az érzelem önszabályozásának elégtelensége miatt
késıbben gyakran használ külsı szabályzókat: alkoholt, drogot, gyógyszereket.

• A korai kötıdés sérülése összefüggésbe hozható a felnıtt kötıdés és

társkapcsolati zavaraival, és így a személy nem keres társas támogatást, ezért
kevésbé számíthat a szociális környezetre a stresszel való megküzdésben.

• Korai depriváció kutatás érdeklıdés középpontjába került újra utóbbi két

évtizedben, mert fejlıdı és kelet-európai országok intézeteibıl és árvaházaiból
sok örökbefogadás (Ameirka, Kanada, Nyugat-Európa): nagyofokú érzelmi-
fizikai-szociális fejlıdésbeli lemaradásokkal történt az örökbefogadás. Követı
vizsgálatok.
 A koragyermekkori kötődés fontossága felismerésének
gyakorlati konzekvenciái
Például:

• gyes, gyed intézménye

• kórházban a szülő jelenléte

• szülés után csecsemő az anya mellett 24 órában (rooming-in)

„A szülést követően az egészséges újszülött, maradjon az anyjánál, amennyiben mindkettőjük
állapota azt lehetővé teszi. Az egészséges újszülött obszervációjának szükségességére
hivatkozás nem indoka a szeparációnak.” (WHO állásfoglalás, 1985)

• állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek számára intézetek helyett családias

típusú elhelyezés

• Foglalkozás és foglalkoztatás fontossága a szociális izoláció negatív hatásai miatt