Bemutatkozik az ELTE TáTK

Társadalmi Traumák
Kutatócsoport

TAGOK:
DR. KÖVÉR-VAN TIL ÁGNES (ELTE), DR. INDRIES KRISZTIÁN (ELTE), ÉS DR. HÁBERMAN ZOLTÁN
(ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ ZSIDÓ EGYETEM; ORZSE). DR. BÉKÉS VERA (YESHIVA EGYETEM),
 A Társadalmi Traumák Kutatócsoport 2021
februárjában alakult. Célja, hogy az ELTE
Társadalomtudományi Karon is előtérbe
kerüljenek a hazai és a nemzetközi
traumakutatással kapcsolatos új eredmények, és
oktatóink, hallgatóink szerepet tudjanak vállalni
a téma hazai tudományos kutatásában, a
témához kapcsolódó publikációk készítésében.
• A KUTATÓCSOPORT CÉLJAi:
A transzgenerációs trauma olyan kollektív élményből eredeztethető, amely emberek
csoportjait érinti kulturális identitásuk (például etnikai hovatartozás, nemzetiség vagy vallási
identitás) miatt.
A trauma egyéneket érint, ugyanakkor az individuumok együttes élménye, a közös narratíva
elbeszélése, a sors-közösség vállalása teszi a traumát egyének kollektív traumájává.
A kollektív és individuális traumatizáció szociokulturális és pszichológiai folyamatai az ún.
trauma stúdiumok (trauma studies) napjainkra önálló transzdiszciplináris kutatási területnek
tekinthetők.
A kollektív trauma releváns kérdéseivel már jelentős számú, a ELTE TÁTK karhoz köthető
kutató is foglalkozott. A kutatócsoport célja ezen eredmények összefogása, láthatóvá tétele,
továbbá új kutatási területek, irányok tematizálása, új kutatások beindítása.
A kutatócsoport a magyar traumakutatás szellemiségét vinné tovább, melybe beletartoztak
többek között Ferenczi Sándor, Virág Teréz, Erős Ferenc és Heller Ágnes.
A családterápiás kutatások már az 50-es
évektől bizonyítják, hogy az utóbbi
évszázad történelmi traumái, mint a
holokauszt, a népirtás, a rabszolgaság, a
háború a következő generációk életét IS
befolyásolják.
 
Bár a holokauszt traumájának generációkon átívelő átvitele ma már jól dokumentált tény,
azonban a holokauszt-túlélők unokáiról viszonylag kevés kutatás született.
Kutató műhelyünk első kutatása a Holokauszt generációkon
átívelő hatását harmadik generációs érinettek esetében vizsgálja
kvalitatív félig strukturált online interjúk által.
Az interjúkat az ORZSE és ELTE egyetem diákjai készítik egy
transzgenerációs Holokauszt trauma kutató szeminárium keretein
belül.
 A trauma generációkon átívelő átvitelét több
mint 500 cikk tárta fel, amelyekből nem sikerült
megbízható, általánosítható következtetéseket
levonni. A pszichiátriai szakirodalom vegyes
eredményeket mutat e témával kapcsolatban:
számos klinikai tanulmány közölt
pszichopatológiai eredményeket a trauma
transzgenerációs átadásával kapcsolatban, és
egyes empirikus kutatások nem találtak
bizonyítékot erre a jelenségre holokauszt-
túlélők utódainál.
 Mindazonáltal a klinikumban, a
pszichoterápiás praxisban transzgenerációs
traumaátvitel konstruktuma kiemelkedő
plauzibilitással, hermeneutikai értékkel
(magyarázóértékkel) bír.

 
 A háborúnak és az erőszaknak való kitettség
jelentős következményekkel jár a társadalom
egészére nézve, káros hatása akár több
generációra is kiterjedhet. Kiemelten
foglalkoztak 1) a szülők mentális egészségi
problémáival, 2) (észlelt) szülői és kötődési
minőséggel, 3) családszerkezettel 4) további
életeseményekkel kapcsolatos stresszre 5) a
traumaátvitel átvitel pszichofiziológiai
folyamataira

Patricia Dashorst, Trudy M. Mooren, Rolf J.

Kleber, Peter J. de Jong, Rafaele J. C. Huntjens
(2019): Intergenerational consequences of the
Holocaust on offspring mental health: a systematic
review of associated factors and mechanisms,, Eur
J Psychotraumatol.10(1)
  

Fontos  Az epigenetika a modern biológiában a

gének olyan öröklődési formájának
epigenetikai vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS
faktorok szekvenciájának megváltozásával, vagyis a
környezeti tényezőknek a szülőkre
(legújabb gyakorolt hatása változásokat okozhat az
utódok génkifejeződését tekintve.
kutatások)
 Ahogyan egy embrió több sejtfejlődési
útvonalat is választhat, úgy egy genom is
több epigenetikus útvonallal rendelkezik.
 Gyermekként mindannyian kapunk tudatos és nem tudatosuló családi üzeneteket,
szkripteket, melyek meghatározóak lehetnek létmódunkra, sorslehetőségeinkre
vonatkozóan. A családi mítoszokat, anekdotákat, nyelvi képeket, kollektív hárításokat és
megküzdési stratégiákat a korábbi generációk megrázkódtatásainak az utórezgései is
formálják. Sokan már készen kapjuk, beleszületünk egy explicit és egy implicit családi
tapasztalatok alapján konstruált valóságba, ami elbeszéli, hogy milyen hely a világ ….

 A transzgenerációs traumaátadás során valamilyen formában több nemzedéken át

érvényesül a trauma hatása a családtagok érzelmi mintázataiban, hiedelem
rendszerében, az élethez, egészséghez, betegséghez és a halálhoz való viszonyulásában.
 Hogyan hordozza az egyén felnőttként viselkedésében, mondataiban, gondolataiban,
érzéseiben családja tudattalanul továbbadott fájdalmas örökségét?
 Őseink, a családunk, a közösségeink története hogyan alakítják a sorslehetőségeinket már
fogantatásunk előtt?
Gyakori családi mintázatok

 a családban nehezen történik meg a szeparáció-individuáció, az elszakadás, a leválás, az

önállósodás, mert mindezt a családi rendszer tudattalanul a halállal azonosítják.
 túlzottan „egészséges” és „hipernormális” utódok, a családi tudattalanban a betegség a
halál ekvivalense
 agresszió merev gátlása és kontrollálása
 szuperteljesítőnek, szupersikeresnek kell lenniük, hogy kompenzálják felmenőik
veszteségeit;
 alexitímia, szomatizáció, a betegség, mint az intimitás, törődés kiváltásának tudattalan
eszköze, olyan család esetében, ahol az érzelmeket igyeksznek távoltartani
 olyan gondolatok kísértik őket, bármikor valami szörnyűség történhet velük és
családjukkal
A kutatás során használt félig kötött interjú
főbb kérdéskörei:

 I. A Holokauszt transzgenerációs hatása 

 II. Gender

 III. Megküzdési stratégiák, reziliencia, személyes növekedés

Interjú protokol

I. A Holokauszt transzgenerációs hatása

Az a tény hogy Ön Holokauszt túlélők leszármazottja és az ezzel kapcsolatos ismeretei és
tapasztalása….

1. … Hogyan hatott az Ön identitására?

1. Hogyan hatott arra, akinek látja önmagát?
2. … Hogyan hatott a társas kapcsolataira?
1. Barátságaira? Romantikus ill. Párkapcsolataira?
3. Családi kapcsolataira? Szüleivel, nagyszüleivel való kapcsolatára? Tesvérekkel,
gyerekeivel (ha vannak)?
1. Munkahelyi kapcsolataira? Egyéb fontos kapcsolatokra?
4. … Hogyan hatott a világképére, életszemléletére?
1. Optimistább, pesszimistább?
2. Bizalom más emberekben?
5. …. Hogyan hatott az értékrendjére?
6. … Hogyan hatott a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos nézeteire?
7. … Hogyan hatott arra, ahogy felnőtt?
1. Szülei-nagyszülei hogyan kommunikáltak a Holokasztról?
2. Általában, hogyan befolyásolta a nevelési stílusukat?
3. Egyéb?
II. Gender és Holokauszt
8. Mit gondol, annak, hogy Ön nő / férfi 
a. Volt-e bármilyen jelentősége, vagy hatása arra, hogy sikeresebben vagy
kevésbé sikeresen dolgozta fel családja Holokauszt tapasztalatát?
b. Volt-e bármilyen jelentősége, vagy hatása arra, hogy tudjon beszélni róla,
vagy fel tudja dolgozni szülei-nagyszülei élményeit?
c. Jelentett-e valamilyen előnyt vagy hátrányt a Holokauszttal kapcsolatos
társadalmi tapasztalataiban?
9. A családi Holokauszt tapasztalat annak fényében, hogy Ön nő / férfi
befolyásolta-e baráti és intim kapcsolatait? Ha igen, akkor mennyiben, kérjük
részlezette! 
10.Hallott-e olyan családi történtetet, amelyben volt szerepe annak, hogy a 
Holokausztot túlélő családtag nő vagy férfi?  Ha igen, el tudná-e mesélni ezt a
történetet! 
III. Megküzdési stratégiák, reziliencia, személyes növekedés

11. Milyen eszközök, emberek, események segítették élete során, hogy megküzdjön a
nehézségekkel, akár Holokauszttal és zsidósággal kapcsolatosak, akár más jellegűek voltak?
a. Gyerekkorában?
b. Felnőttként?

12. Az a tény hogy a családja holokauszt-érintett és az ezzel kapcsolatos ismeretei és

tapasztalása hozzájárultak valamilyen formában a személyes lelki-érzelmi gazdagodásához?
13. Hogy érzi, könnyebb vagy nehezebb nőként / férfiként megküzdeni a Holokauszt
családi tapasztalatával?
Köszönjük a megtisztelő figyelmüket!!!