A családmodell változásai

A családi működés jellemzőinek bemutatásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a

család funkcióinak, struktúrájának, típusának megváltozását. A hagyományos,
házasságon alapuló családmodell egyre kevésbé jellemző. A hagyományos
családmodell felbomlásának okait a következőképpen foglalhatjuk össze (Hajduska,
2008):

 Az egyén társadalmi integrációjának lehetőségei a családon kívülre esnek: Ma

már nem szükséges feltétele a sikeres egyéni életútnak, a társadalomban
betöltött szerepnek a családi státusz. Gondoljunk arra például, hogyan
változott a hajadon nők és nőtlen férfiak megítélése az elmúlt száz évben,
vagy arra, hogy ma már ugyanolyan eséllyel épít karriert egy egyedülálló
ember, mint egy családos.
 A családi funkciók változása: Míg régen a családnak elsősorban gazdasági
funkciója volt, mert az erőforrásokat előteremteni családban könnyebb volt,
ma már a családok életére a fogyasztási stílus a jellemző, kevésbé köti össze
a tagokat a gazdasági kényszer.
 Anómia, a normák hiánya: a társadalmi értékek és normák kevésbé
kényszerítő erejűek, ami szintén a klasszikus családmodell ellen hat.
 Változás a munka világában: A rugalmas munkaidő ahelyett, hogy a családra
szánt időt növelné, inkább elveszi tőle, több időt töltenek a szülők munkával,
gyakran otthon, hétvégén is dolgoznak. Ehhez hozzájárul még a technikai
fejlődés, mert a laptopok, okostelefonok, tabletek lehetővé teszik, hogy a
munkavállaló bármikor bárhol elérhető legyen és dolgozzon. A munkahelyi
csapatépítés gyakran azt is jelenti, hogy a munkavállaló szabadidejét is
megszervezik, ami szintén nem kedvez a családi életnek.
 Női szerepek megváltozása: a múlt század második felétől tapasztalható a
nők tömeges munkába állása, ami a női szerepek bővülését jelentette.  A mai
nőkre nagy teherként hárulhat a sokféle szereppel járó elvárásoknak való
megfelelés (pl.: feleség, anya, háziasszony, munkavállaló, gyerek, barátnő),
logisztikai képességeikre nagy szükség van, hogy lavírozni tudjanak a
szerepek között. A férfiak esetében nem beszélhetünk egyértelműen
szerepbővülésről, inkább szerepbizonytalanságról, hiszen a nők behatoltak a
 munka világába, vezetői szerepeket is betöltenek, de ez nem járt azzal, hogy
a férfiak női szerepeket vállaljanak fel, bár egyre gyakrabban találkozunk
GYES-en lévő apukával.
 Tömegkommunikáció fejlődése: az internet és televízió hatásával számos
kutatás foglakozik, így csak a család egészét érintő hatásokat emeljük ki. A
tömegkommunikáció egyik fő hatása, hogy a társas összehasonlítás
standardjait megváltoztatta, a családok az életüket gyakran irreális
családképekhez viszonyítják (reklámokban a leégett serpenyő fölött mosolygó
családok nem feltétlenül a valóságot tükrözik, ahogy a hírességek családi
idilljéről érkező hírek sem), ami frusztrációt kelthet. Másrészt a szabadidő
eltöltésének egyik legnépszerűbb módja az internetezés, amit a családtagok
nem együtt szoktak végezni, és így egyes családokban eltűnnek a közös
élmények, ami a családi összetartozás érzésére hat negatívan.

Új családi együttélési formák

A hagyományos családmodell visszaszorulásával párhuzamosan új családi

együttélési formák jelentek meg, ezek közül a leggyakoribbak (Patterson és
Hastings, 2007):

 Nem házasságon alapuló kétszülős család: Sok pár dönt úgy, hogy házasság
nélkül vállalnak gyereket. Az ilyen családok élete dinamikájában eltérhet a
klasszikus családokétól. Az Amerikai Egyesült Államokban folytatott kutatások
szerint a pár elégedetlensége a kapcsolattal nagyobb lehet, könnyebben
felbomolhat a pár kapcsolata, kevésbé stabil lehet a családi rendszer.
 Egyszülős családok: Anya vagy apa nevel egyedül egy vagy több gyereket.
Sokan válás után vagy élettársi kapcsolat felbomlása után válnak egyedülálló
szülővé, de vannak olyanok is, akik eleve egyedül vállalnak gyereket. Ez
utóbbi csoportot a magasan képzett 30-as éveik végén 40-es évek elején járó
nők (többen közülük donorgyermeket vállalnak), illetve a serdülőkorú anyák
alkotják.
 Mozaik családok: Olyan családi formáció, amelyben a szülők előző
házasságaikból, kapcsolataikból származó gyerekeiket együtt nevelik, és
 emellett közös gyerek(ek)et is vállalhatnak. A többedik válás tovább
bonyolíthatja a család struktúráját.
 Család azonos nemű szülőkkel: A mai magyar jogrendszer nem teszi
lehetővé, hogy azonos nemű párok jogilag családdá váljanak és gyereket
vállaljanak. Ettől függetlenül léteznek ilyen családok, mivel azonban a
társadalom kevésbé elfogadó velük szemben, többnyire rejtőzködnek, a
társadalom számára szinte láthatatlanok.

Feladat:
Az óvodában/iskolában milyen problémákat okozhat, ha a pedagógus nincs tisztában a
gyermek családjának típusával? Gyűjtsön konkrét példákat!

A családi működést a családtípustól függetlenül az alábbiak határozzák meg

(Patterson és Hastings, 2007):

 Anyagi erőforrások: A megfelelő ruházkodáshoz, lakáshoz, táplálkozáshoz,

egészséges életmódhoz anyagi források szükségesek.
 A szülő – gyerek kapcsolat minősége határozza meg a szocializációs
folyamatokat.
 A család érzelmi klímája és stabilitása teremt megfelelő környezetet a
szocializációhoz.
 A család társas hálója: A családon kívüli kapcsolatok, a család társadalmi
beágyazottsága biztosítja a társas támogatást, amely lehet érzelmi (pl.: a
szülők önbizalmának növelése), információs (pl.: gyereknevelési tanácsok),
vagy instrumentális (pl.: segítségnyújtás).

A család rendszerszemléletű megközelítése a családterápiában vált elterjedtté.

Az elmélet szerint a családi rendszer olyan egység, melynek jól megfigyelhető egyedi
sajátosságai, működésmódja, szabályai vannak (Solymosi, 2004). A család
működését befolyásolja a család nagysága, szerkezete, a tagok szerepe. A családi
rendszer önszabályozó, amelyet saját szabályai irányítanak. A rendszernek két fő
sajátossága van: 1) a homeosztázis, fenntartása, stabilitásra törekvés; 2) az új
körülményekhez való alkalmazkodás. A család működését ennek a két funkciónak az
egymáshoz való viszonya határozza meg (Herman és Berlin, 1997). A családi
rendszer homeosztázisa azt jelenti, hogy minden család működésének megvan a
maga optimális szintje. Ha valamilyen probléma miatt eltérnek az optimális
működéstől a visszacsatolás révén olyan folyamatok indulnak meg a családban,
amelyek a működés optimális, egyensúlyi szintjét célozzák meg visszaállítani.

A családtagok kölcsönös függésben vannak egymással, cselekedeteik hatással

vannak a családban mindenkire, elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolják
egymást. Cirkuláris okságnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a kölcsönhatások
rendszere miatt minden tag viselkedése oka és következménye is a másik
viselkedésének. Más szóval, a rendszerben egy tagot érintő változás kihat a
rendszer többi tagjára, pl.: egyik családtag megbetegedése, a gyerek iskolába
lépése, a munka elvesztése (Solymosi, 2004).

A családi rendszer hierarchikus felépítésű, a felnőtteknek nem csak plusz jogaik,

hanem plusz felelősségük és kötelességeik is vannak. A családi rendszer
alrendszerekből épül fel, amelyek működése meghatározza az egész rendszer
működését. Az alrendszerek:

 Házastársi kapcsolat/ párkapcsolat: a család stabilitását, érzelmi klímáját a

szülők közötti kapcsolat határozza meg. A konfliktusos, feszültséggel terhelt
párkapcsolat a többi alrendszer működésében is problémákat okoz.
 Szülő – gyerek kapcsolat: Az anya és apa egyik, illetve másik gyerekkel való
kapcsolatát jelenti.
 Gyermek – gyermek kapcsolat: a testvérek közötti kapcsolatok
 Intergenerációs kapcsolat: Ha több generáció él együtt, akkor külön
alrendszerként működnek a nagyszülőkkel való kapcsolatok.

A család olyan egység, amelyet határok választanak el a külső, társas világtól. A

határok szabályozzák a ki- és bejövő információkat (pl.: nem árulják el, a
nagyszülőknek, hogy hitelből vette a család az autót), megszűrik a családot érő
negatív hatásokat (pl.: nem fogadják el a felajánlott hitelt, inkább saját erőből oldják
meg az autóvásárlást), összetartják a családot, növelik a kohéziót (nem adnak
másnak kölcsönt, mert családi nyaralásra spórolnak). A hatékony családi
működéshez rugalmas, átjárható határokra van szükség. A hibásan működő
rendszer lezárja magát, így védi törékeny belső egyensúlyát. A belső egyensúly
védelmében, az egyensúly felbomlásakor valamelyik családtag betegsége vagy
viselkedészavara jelenik meg (pl.: asztmás roham az egyik gyereknél, amikor a
szülők közötti konfliktus kirobbanna) (Solymosi, 2004).

Feladat:
Foglalja össze 10 mondatban a családterápia módszereit, jellemzőt; illetve írjon a
családterápia alkalmazásáról és indikációiról!

A családterápia feldolgozásában nagy segítség lehet az alábbi videó (25 perc)

A családterápia és az ADHD-s gyermekek

https://www.youtube.com/watch?v=xEtWWIZ87_k

Feladat:
Hogyan segít az ADHD-s gyerekeken a családterápia? Foglalja össze 5 mondatban!