Szimbólumokba rejtett közösségi reziliencia jegyek

Prof. dr. Albert-Lőrincz Enikő, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális

Munka Kar, Kolozsvár
Dr. Albert-Lőrincz Csanád, ügyvéd, Kolozs megyei Ügyvédi Kamara, óraadó tanársegéd,
Babes-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka Kar, Kolozsvár

Kivonat
Egy több lépcsős kutatás egyik láncszemének ismrtetésére vállalkozik a tanulmány.
A közösség feledésbe merült, tudatalattiba vagy tudatelőttibe süllyedt kompetencia-értékű
kognitív és affektív tartalommal egyaránt rendelkező üzeneteinek tudatos szintre emelését
narratíva illetve szimbólumelemzéssel végeztük. Száz erdélyi, huszonéves segítőszakembertől
gyűjtött közösségi narratíva és a közösségre vonatkozó jelkép elemzésének segítségével
szeretnénk felmutatni azokat a rezilienciajegyeket, amelyek az elemzett közösségi
narratívákban és a közösséget jelképező metafórákban (szimbólumokban) fellelhetők.
Beavatkozó jellegű kutatásunk több célt követ: adatokat gyűjteni a fiatalok és a helyi
közösségek viszonyára, felszínrehozni az erőforrásokat, valamint – az adatgyűjtés során
történő megkérdezések segítségével – ráirányítani a figyelmet a közösségi erőforrásokra.
Ezeknek tudatosítása egyrészt a segítőnek lehet belső erőforrás, másrészt útmutatás a
közösségen keresztüli megelőzés szempontjából, mert olyan viszonyulásokra és eszköztárra
mutat rá, amelyek valamikor a kihivásokkal való szembesülést segítettek, és ma újból
hasznosíthatók lehetnek.

Kulcsszavak: közösség képi megragadása, közösségi narratívák, szimbólumelemzés,

közösségi reziliencia

1. Előzmények, elméleti alapok:

A közösségi rezliencia tanulmányozásának fontosságára a közösség-alapú prevenció

kapcsán terelődött a figyelmünk. Ahhoz, hogy csökkenthessük a kockázatokat
célcsoportunknak, a serdülőknek az életében és, hogy fejlesszük ellenálló képességüket arra a
szocio-kulturális rendszerre is hatást kell gyakorolni, amelyben élnek. Így, a család, mint
közvetítő közeg után, a közösségeket vettük górcső alá. Azt kezdtük vizsgálni, hogy mit
jelent egy huszonegyedik századi serdülőnek a közösség, hogyan lehet haszonélvezőjévé
tenni azoknak az embert formáló hatásoknak – nevelő-formáló, érték átadó, társas igényt
kielégítő, fizikai és lelki biztonságot nyújtó, együttműködést elősegítő, kontrollt gyakorló –
amelyekkel a hagyományos közösségek rendelkeztek. Továbbá az is kérdéses volt, hogy
hogyan segíthetjük ma a közösségeket, hogy – a hagyományos értelemben – működőképesek
legyenek. Első lépésként azzal próbálkoztunk, hogy erősítsük a közösségek önismeretét, a
közösségre, mint megtartó erőre, ráfordítsuk tagjainak a figyelmét, hogy felszínre hozzuk a
erőforrásokat. Bavatkozó jellegű kutatásunk céljának eléréséhez, fő módszerként a közösségi
narratívák elemzését valamint egy projektív eljárást – a közösség képi megjelenítést,
szimbólumon keresztüli megragadását – választottuk. A megkérdezettektól olyan közösségi
narratívákat kértünk, amelyek arról szólnak, hogy az idők folyamán az illető helyi közösség
milyen nagy veszedelmeket élt át és, hogy ezekben az esetekben hogyan történt a
továbblépés. Kértük, hogy arra is térjenek ki, hogy helyi közösségükben illetve családjukban
mit hallottak arra vonatkozóan, hogyan lehet az élet nagy tragédiáit túlélni, fennmaradni. A
közösség feledésbe merült, tudatalattiba vagy tudatelőttibe süllyedt kompetencia-értékű
kognitív és affektív tartalommal egyaránt rendelkező, irányadó üzeneteinek tudatos szintre
emelését narratíva illetve szimbólumelemzéssel végeztük.

1
 Munkánk következő része, a prevenció hasznosítani tudja ezeket az erőforrás értékű
üzeneteket, amelyek abban is segíthetnek, hogy a felgyorsult világhoz harmonikusan tudjanak
adaptálódni a serdülők, fogódzókat (érék, norma, modell) és eszközöket (kompetenciák,
készségek, ismeretek) nyújtva számukra. Fel kellett mutatnunk, hogy miben rejlik a helyi
közösségek rezilienciája, hogy azt a fiatalok és a serdülők hasznosíthassák. A feltáró munkát
a serdülők érdekében végezzük – ők képezik a tulajdonképpeni prevenció célcsoportját, de a
kutatásnak ebben a szakaszában a fiatalok, mint képzésben lévő vagy frissen végzett
segítőszakemberek kerülnek a figyelem előterébe. Ők azok, akik a megelőzést végzik. A
prevenció szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy közösségen keresztüli megelőzést
csak az a segítő végezzen, aki élményszinten ismeri a közösség erejét, megtapasztalta,
fontosnak tartja. Csakis a hiteles üzenet érhet célba. Ezért kezdtül el vizsgálni a segítők
közösséghez való viszonyát.
Célunk: olyan reziliencia elemek feltárása, amelyek egy-egy közösségben biztosíthatják a
fenntartó fejlődést és elősegítik a pozitív egészségmagatartást, a belső rugalmasságot, a
megújuló képességet, a megküzdést, a helytállás és helyreállás képességét, a tehertételekkel
szembeni ellenállóképességet. Ezeknek az erőforrásoknak a tudatos szintre emelésére azért
van szükségünk, hogy a közösségen keresztüli prevenció szolgálatába állíthassuk, biztosítva a
generációk közötti kommunikációt és értékátadást.

2. A közösségi reziliencia és a megelőzés összekapcsolásának lehetősége

a. A közösségi reziliencia értelmezése

Ma, a változások korában egyre nagyobb fontossággal bír, hogy az egyének, családok,
közösségek belső stabilitása fennmaradjon. Szükségessé válik az említett rendszerek teljesítő-
és teherbíró képességének vizsgálata és ezek fejlődésének elősegítése. Az egyén egészsége
szempontjából meghatározó, hogy a változások ellenére fennmaradjon a közösségek
kohéziója, megtarthassák önazonosságukat, működő- és fejlődőképesek legyenek. Ezek a
képességek a reziliencia jelenséghez kapcsolhatók.
A rezilienciát az utóbbi években egyre tágabb értelemben használják és egyre több
olyan területtel hozzák összefüggésbe, ahol a lényeg az önazonosság megtartása, a
működőképesség megőrzése és a folyamatos fejlődés.
Eredetileg szélsőségesen rossz helyzetek áldozataiban megmutatkozó megbirkózó-,
öngyógyító képességet jelentett (Cyrulnick 1993), de ma már a fejlődésssel járó bármely
akadály továbblépése, a megújulás lehetősége a meghatározó. 1984-ben még Masten és
szerzőtársai (Garmezy, Masten, Tellegen 1984) a rezilienciát a gyermek stresszel való
megküzdési képességeként említik, de már 1994-ben maga Masten is úgy határozza meg a
rezilienciát, hogy az olyan általános mintát, sémát jelent sikeres adaptációt eredményez.
1985-ben Rutter azt teszi hozzá az értélemzéshez, hogy a reziliencia a stresszel való
szembeszegülés, és lehetővé teszi az önbizalom és a társadalmi kompetencia növekedését.
Gordon (1995) a reziliencia kapcsán a kompetencia növelkedésre, és az erőforrások –
biológiai, pszichológiai vagy környezeti – mozgósításra teszi a hangsúlyt. Gordon, Longo,
Trickett szerők szerint a reziliencia legszélesebb értelemben gyűjtőnév, melybe erőforrások,
problémakezelő eszközök, tulajdonságok is beletartoznak, az életen segíti át az embert
(Gordon, Longo, Trickett, 1999). Wiks 2007-ben a rezilienciát a mentáhigiénével, az
önmagunkról való gondoskodás képességével hozza összefüggésbe.
A foglom köre folyamatosan tágult, olyan meghatározó jegyekkel bővülve, amelyek
alkalmassá tették az egyéntől a táradalom felé való tágítását. „Általános értelemben rugalmas
ellenállási képesség, azaz valamely rendszernek – legyen az egy egyén, egy szervezet, egy

2
ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta – azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-
megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódik” (Békés 2002, 218.).
Humans (idézi Kruse és Schmitt, 2012) a társadalom és a jövő szmpontjából elemzi a
rezilienciát és központi elemként a felelősséget emeli ki: felelősség önmagunk gondozásáért;
felelősség a közösségért, a kapcsoaltokért, a szolidarításért; felelősség a jövőért, beleértve a
környezet, az ökoszisztéma iránti felelősséget is.
A belső és külső erőforrásokra támaszkodó fejlődés annyira fontossá vált, hogy az EU
Fejlessztési Bizottsága kidolgozta és közzétette a fejlődő országbeli reziliencia- és
katasztrófakockázat-csökkentési politikájáról (2009-2014) szóló jelentéstervezetet
(www.europarl.europa.eu/.../2009_2014/.../944075hu).
Tanulmányunkban a fogalom ökológiai szemléletű megközelítését használjuk,
miszerint olyan viszonyfogalom, amelyben a környezeti tényezők együttese váltja ki az
adaptív reakciót, és határozza meg reziliencia eredményességét (Vanistendael, Lecomte
2000). Azt gondoljuk, hogy a közösség rezilianciájáért mind a belső tényzők (közösség
önazonosság tudta, struktúrája, koháziója, kultuális hagyományai, szokásai, működésbeli
sajátosságai, stb.), mind pedig a külső tényezők, (például közösség és társadalom viszonya,
történelmi idő, gazdaság-politikai jellemzők, stb.) felelősek.
Az előzőekben idézett irodalmi források és gyakorlati tapasztalatunk alapján az alábbi
konceptuális modellt készítettük, mint a kutatás munka-modelljét.

a helyzetet újraértelmezése

KIÚT (önazonosság megőrzése mellett

- probléma definiálása,
- önszervezés beindulása,
- motiválás az összefogásra
és az akcióra,
- a közösség lehetőségeinek,
és eszközeinek számbavétele,
- a helyzet átértemezése (újra
keretezés),
- a túlélés lehtőségeink
felmutatása
erőforrások, eszközök keresése
- hagyomány, közös értékek,
helyzetkezelési technikák
hasznosítása,
- jövő orientáltság, bizalom,
- kezdeményezés, bátorság de
nem merészség,
- összefogás, együttműködés,
- aktivítás, kreativítás,
- erőfeszítés akadályok
legyőzésére
egyensúly egy fejlettebb szinten
újszerű megoldás
- újszerű helyzetkezelés,
- felépülés, stabilitás
visszanyerése,
- károsodás ellensúlyozása,
- érettebb struktúrák és
működés,
- megküzdési módok
gazdagodása
- múlt-jelen-jövő integrálása

SAJÁTOSSÁGOK

önismeret, önbizalom, fizikai- és lelki-erőnlét, kapcsolati potenciál (kohézió), rugalmas

ellenállóképesség, elfogadás, megbékélés, küzdőképesség, remény, pozitív életszemlélet,
nehézségek vállalása, felelősség, elköteleződés, feladat orientáltság, hit, tenniakarás, kitartás

3
Összegezve elmondhatjuk, hogy a közösség rezilienciája lényeg: a helyzetet újraértelmezni és
a váratlan lehetőségek (kiút) megtalálása;
- nehéz élethelyzetek utáni, de egy érettebb szinten
- "lelki edzettségről"
- Kezelni tudja az (olykor heves) érzelmeit, és a rá ható erős
- impulzusokat
- átalakít, a kudarc sikerré tud átalakulni, fejleszthető, a korlátok átlépése
- szervezet iránti kritikus szemlélet
- kiszámíthatatlan
- a szerkezetében is változik, új normákat és szabályokat teremt annak érdekében, hogy
létrejöjjön egy új egyensúlyi állapot
- az életkedvet, a derűt, fizikai és lelki erőnlétet, kapcsolati potenciálokat és pozitív
életérzést Bagdy
- humor,
- kezdeményezés és erőfeszítés vállalása
- önisnmeret és az eszközök, erőforrások ismerete
- kommunikáció: nem betokosítani az érzéseket, cserefolyamatban való részvétel
- küzdőképesség és tolerancia
- megelégedettség, önbecsülés

Generácók közötti kommunikáció, értékátadás

• Protektív faktorok:
– Belső: normális kognitív fejlődés, magas önbecsülés, autonómia, életerő, jó
kommunikációs képesség, teljesítményorientáció, humorérzék
– Családon belül: gondoskodó erős kapcsolat a családtaggal vagy felnőttel,
biztonságot adó háttér
– Intézményi védőfaktorok: életkori sajátosságoknak megfelelő követelmények,
a felnőtt mint segítő, pozitív szerepmodell, a gyerekek bevonása a szabályok
kidolgozásába, felelősséggel járó szerepek, kooperációs technikák
alkalmazása, jó közérzet kialakítása

Új szociáletikai erkölcs:
javítjuk meg, ami elromlott, jó életben a kényelem és pénz a fontos, Ne kötődj semmihez,
senkihez légy autonom, tedd, vedd, edd, egyél, igyál, élvezd az életet, „ami neked jó, az a
legjobb”, szerezd meg megérdemled, álspirituális öntapasztalás,

Csökkent a lojalitás, az altruista önfeláldozás, a morális elköteleződés. A közös akciók,

rítusok is elvékonyodtak, a védekezés, taktikázás és kompromisszum-képtelenség vált
uralkodó attitűddé.

Reziliencia faktorok (Paul Donders, xpand International) idézi Nemes Éva – A reziliencia
jelenség és a szupervízió” című cikkéből-Szupervízió és coaching, 8 évfolyam.2010/1
- Megbékélés a múlttal
- Reális optimizmus
- Megoldás központú gondolkodás
- Lényeges képességek használata
- Önfegyelem
- Önbizalom

4
 - Egészséges kapcsolatok
-
- Gyermekeknél:
o aktív megközelítés az élet problémáinak megoldása irányába.
o tendencia arra, hogy az életükben szerzett tapasztalataikat konstruktívan
használják fel és pozitívan éljék meg, még akkor is, ha fáj.
o képesség arra, hogy mások figyelmét felkeltsék.
o képesség arra, hogy pozitív képet alakítsanak ki egy értelemmel teli életről.
 
- Ugyancsak gyermekeknél figyelték mrg:
- autonómia és szociális érzékenység
- helyzet és problémamegoldó képességekkel
- bensőséges érzelmi kapcsolatokat
- személyes és interperszonális kompetenciák

Korabbi megoldasmodok felretevese es a reszekbol ujat osszeallitani

Folyamata: Felismerjük valódi érzéseinket, zsákutcáinkat, hátrálunk belőlük, átmenetileg

dezorganizálódunk, azután minden összekavarodik, majd újra rendeződik. Elfelejtett
képességeinket találjuk meg és állítjuk csatasorba és feltárjuk az addig nem használt, és át
nem gondolt összefüggéseket. Segítséget kapunk ahhoz, hogy új módon találjunk rá a
rugalmasságunkra, erőnkre, mely képessé tesz a problémáinkkal való megbirkózásra

Csomag: helyeztfelismerés, újraértelmezés, jelentősségdás tulajdonítás és ezt már fel is

tudom használni, mire tanít ez a helyzet, észrevenni a váratlanul megjelenő lehetőségeket
ezeket tudja használni, érzelem szabályozás (sokféle érzelem átélésének képessége ezeket
visszafogni ha kell), impuzos kontroll, reális optimizmus, elfogadja a realitást, új
gondolkodási sémák, oksági analizis, empátia (törődés a másik felé- érdeklődés, szociális
háló), hatékonyság (hit a cselekvési képességre), nyítás a külvilág felé (segítséget kérni),
életszemlélet új perspekítéváva helyezés
Milyen a reziliens közösség:
- capacitatea de a face fata cu succes unor schimbari continue si majore;
- capacitatea de a-ti pastra sanatatea si energia cand te afli sub presiune constanta;
- capacitatea de a-ti reveni rapid dupa esecuri;
- capacitatea de a depasi adversitatile;
- capacitatea de a gasi un nou mod de a munci si de a trai cand cel vechi nu mai este posibil;
- capacitatea de a face toate acestea fara a actiona intr-o maniera distructiva sau
disfunctionala.
Tájékozódás, koncentrálás a helzyetre, mentalizálás,
Optimizmus, életszmeléet, értelem
Elviseli az insatbiliás,t nem egyértelműséget
Felismeri és humorral kezeli
Erőforásokat keres, a zűrzavar nem tart sokáig, alkalamzkodás a megváltoott helyzethez
Jó az énképe és hisz magában
Kíváncsiság kezdeményezés
Korrdináls, önszervezés, ellentétek összeegyeztetése
Helyzetkezslés
Helyeztenként másképp viselkedik
Szereti a felfedezést
Meghallgatás, odafigyelés

5
Teherbírás, a megprobáltatások edzik
Együttműködés, de egyediség, másság elviselése
Szükségletek felismerése és kielégítése
Pozitív kép önmagáról önbizalom, jövőbe vetett hit
Reális célok
Veszélyeztetettek segítése, integráció
Összefogás: kiterjed a helyi hatóságokra, a civil társadalmi szervezetekre, a polgárokra és a
fejlesztési partnerekre
és felhívja a figyelmet az intrapszichés és családi tényezőkön kívüli szocializáló formákra, a
különböző közösségekre, intézményekre
Ismeret, tájékozódás, tanulás
Érzelmi önállóság
Jelentősségadás, átkeretezés
Részvétel a közsségi életben

értelmes részvétel
 szociális készségek, képességek,mint a tolerancia, empátia, szolidaritás, barátságosság
 interiorizált kontroll, önfegyelem
 az adott helyzet megkövetelte fellépés
 autonómia, azaz önállóság, függetlenség, afféle énerő, tartás,belső biztonság;
töltse be Varen-i funkcióját
változásokhoz való alaklmazkodás, önnsegítés

La mobilisation communautaire est un processus en vertu duquel des groupes locaux

reçoivent de l'assistance afin de définir et exprimer leurs besoins et objectifs en prenant des
mesures collectiv es visant à les satisfaire. Elle met l’accent sur la participation des
populations elles-mêmes à la définition et à la satisfaction de leurs propres besoins. Elle
est intimement liée aux concepts de la participation et de la résilience

l'accès à des services

Közösségi érzés erősítése
Koherencia éezés. Mult – jelen – jövő
Konfruntáció
REALITÁS érzék
16.
L’estime de soi
• La confiance, l’optimisme et un sentiment d’espoir
• L’autonomie ou un sens d’auto développement
• La capacité à combattre le stress
• La sociabilité
• La capacité de vivre une gamme d’émotions diverses
• L’attitude positive face aux problèmes et la croyance en sa capacité de le résoudre (Claudia
Samson)
sont :
La perspicacité
L’indépendance
L’aptitude aux relations
L’initiative
La créativité
L’humour

6
La moralité

Cette Claudia Samson. Notes de lecture – La résilience :

http://www.hommes-et-faits.com/Livres/Cs_Resilience.htm 12 o7.2ö14
Rezilienciához vezet:
 La communication (relation de partenariat)
 Les ressources (les compétences, le soutien)
 L’action (l’actualisation des compétences)

A reziliencia az a képesség, hogy kreatívan válaszoljunk a környezetből ránk hatoló akár

szélsőséges eseményekre.
A reziliencia izgalmas kombinációja:
- a személyes kompetenciáknak
- szociális energia forrásoknak
- strukturális energia forrásoknak
A. Antonovszky szerint, akik szociálisan jól integrált, meleg családi környezetben élnek,
pozitív beállítottságúak, van közösségi és nemzeti identitásuk ( amire büszkék is !), azok
automatikusan rendelkeznek egy olyan pillérrel, ami biztosítja az egészséges és a reziliens
életet.
Másszóval aki szeretné a reziliencia szintjét növelni, annak a szociális forrásait kell
mozgosítani és magasabb szintre emelni.
Ennek egy rövid listája:
1. Család, partner, gyerekek, unokák
2. Barátok, ismerősök
3. Közösség, egyesületek, sport klubbok stb.
4. Szakmai kapcsolatok, kollégák stb.
5. Nemzeti identitás

........................................................
JELENTÉSTERVEZET
az EU fejlődő országbeli reziliencia- és katasztrófakockázat-csökkentési
politikájáról: Az élelmiszerválságok tanulsága
A katasztrófakockázat-csökkentés a reziliencia alapvető eleme

foglalkozunk azon tényezőkkel, amelyek a közösségeket vagy az egyéneket sebezhetőbbé

teszik
kiemeli, hogy a katasztrófákkal és a vészhelyzetekkel kapcsolatban fokozni és fejleszteni
kell az oktatást, valamint javítani kell az információ- és ismeretterjesztést, -gyűjtést és -
közlést, ami elősegíti a közösségi reziliencia kiépítését és előmozdítja a magatartásbeli
változásokat és a katasztrófára való felkészülés kultúráját- 2012 októberében a Bizottság
közzétette „Az EU rezilienciapolitikája
A közlemény megállapítja, hogy „a reziliencia fokozásához
hosszú távú megközelítésre van szükség, mely a válságok okainak enyhítésére, valamint azon
kapacitások fejlesztésére épül, amelyekkel jobban kezelhetők a jövőbeni bizonytalanságok és
változások.” Lényeg a kockázat és sebezhetőség csökkentés , ellenállóképesség fejlesztése
http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/deve/pr/
944/944075/944075hu.pdf
befogadni és feldolgozni épp ez nincs a magatartászavaros serülőknél

7
  A kellő rezilienciával rendelkező személy nem mereven ellenáll az őt érő hatásoknak,
nem ‘pattint le’ magáról mindent, ami megrendítheti vagy kibillentheti, hanem képes
azokat befogadni és feldolgozni. Átmenetileg megbillenhet a lelki egyensúlya, de
idővel (belső az egyén tanulási képességétől,
 alkalmazkodó képességétől, és
 a demokrácia elsajátítása, az esélyegyenlőség, az
 integráció és a generációk és csoportok közötti tolerancia és megismerés lehetséges
 elköteleződés
az elfogadott múlt és az emocionális stabilitás
a kiinduló állapot stabilitásának mértékétől tartalékai mozgósításával) visszanyeri kiinduló
állapotát.
kapcsolatok a támogató családi hálózatok kiterjesztéséhez; 3. a családon kívüli
környezethez kapcsolódó tényezők mint a családon kívül más érintett és gondoskodó
felnőttekkel való kapcsolatok, proszociális barátok, hatékony iskolába járás, az iskolához
való kötődés, szervezett proszociális tevékenységeken való részvétel.”12
FELNŐTTEK A SERDÜLŐK felé
elfogadó, gondoskodó kapcsolatot – elfogadás, szeretet, tisztelet szükséglet
képességekhez mért elvárások – hasznosság szükséglet, képesnek tartják, biznak benne
az értelmes részvétel lehetőségét –

………………………..
z oktatási és szociális ellátórendszer működését
a demokrácia elsajátítása, az esélyegyenlőség, az
integráció és a generációk és csoportok közötti tolerancia

b. A megelőzés és a reziliencia találkozási pontjai

3. A kutatás rövid ismertetése
Módszer: serdülők és fiatal segítőszakemberek a közösséghez való viszonyát vizsgáltuk,
kérdőívek segítségével. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan viszonyulnak ahhoz a
helyiközösséghez amelyben felnőttek, hogyan látják ennek működőképességet, milyen
közösségi egészségvédő szokásdokat ismernek, milyen volt a közösségi élet a településen,
*milyen mítoszok maardtak fenn azzal kapcsolatosan, hogy hogyan éltek túl nagy
veszedelmeket az illető közösségek, milyen üzenetek hangzottak el a családokben, hogy
hogyan lehet felülkerekedni a nehéz helyzeteken. Arra is megkértük őket, hogy ragadják meg
egy szimbólum segítségével, hogy mit jelent számukra az a helyi közösség, amelynek tagjai,
Találjanak jelképet családjukra és önmagukra. (Érdekelt, hogy van-e összefüggés a három
szint – egyén, család, közösség – között.)
Mintánkat hólabda módszerrel Kolozs, Maros, Hargita megyékből állítottuk össze, 200
serdülő és 200 fiatal (max. 3 éve van a szakmában) segítő bevonásával.
Jelen tanulmányban 100 segítőktől nyert adatokat dolgoztunk fel, de csak arra fókuszálunk a
bemutatásban, hogy milyen reziliencia jegyek bonthatók ki a közösséget jelképező
metafórákból. A szimbólumokat a Jacqueline Royer elemző módszere segítségével
értelmezzük.

4. Szimbólumokba rejtett közösségi reziliencia jegyek elemzése

Rizikótényezők és kompenzáló tényezők a hallgatók narratíváiban

Fókuszcsoportokban gyűjteni közösségi szimbólumokat.

8
 A műhelymunka célja: a családi kultúrából felszínre hozni azokat a történeteket,
elbeszéléseket, valamint generációról generációra ismétlődő viselkedésmódokat, amelyek
befolyással vannak a családtagok életére. A családi tapasztalat szimbolikus, összegző,
általánosító megfogalmazása – a családi mítoszok és rítusok – passzív átvétele korlátozza
az egyéni szabadságot, differenciált, egyénre szabott értelmezésük megtartó erővel hat,
biztonságot ad, erősíti az önbizalmat, a személyes autonómiát. Hasznosításuk segítheti a
szerepek adekvát betöltését, a helyzetkezelést, növelhetik az énerőt. Üzenetük
tudatosítása segítheti a személyes fejlődést, jobb rálátást adhat szükségleteink,
viselkedésünk alakulására. A világszemlélet, a gyökerek, a sors, a rendeltetés kódolt
formáinak megfejtése egyaránt szükséges a hatékony problémakezeléshez és a lelki
harmónia megteremtéséhez.
A műhelymunka során igyekszünk rálátást kapni viselkedésünk hátterére, és egy pár
konkrét helyzet átdolgozásán keresztül ráirányítani a résztvevők figyelmét arra, hogy a
családi mítoszok vagy rítusok metatörténeti jelentésének megértése erőforrást jelenthet.
A családi mítoszok és rítusok gyakran összekapcsolódnak, ezért a műhelymunka fókuszát
a résztvevők igényei fogják eldönteni
Közösségi narratívák

5. Összegzés

Interkulturális készségek kialakítása a segítőknél

Hit, kommunikáció, perspektív érzés (remény), probléma megoldás, tevékenykedni

BIBLIOGRÁFIA
1. Békés V., 2002: A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok
tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In Forrai G., Margitay T. (szerk.),
Tudomány és történet – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest, Typotex,
215–228.
2. Cyrulnick, B., 1993: Les nourritures affectives, In Claudia Samson Résilience. Notes
de lecture, Éd. Odile Jacob, Paris,
http://www.hommes-et-faits.com/Livres/Cs_Resilience.htm - letöltve 11. 07. 2014.
3. Garmezy, N., Masten, A., S., Tellegen, A., 1984: The study of stress and competence
in children: A Building bolck for developmental psychopathology, in Child
Dvelepoment 1:55., 97-111.
4. Gordon, K. A., 1995: The self-concept and motivational patterns of resilient African
American high school Students. Journal of Black Psychology, 21, 239-255.
5. Gordon, K. A., Longo, R., M., Trickett, M., Fostering Resilience in Children, Bulletin
875-99., http://ohioline.osu.edu/b875 - letöltve 11. 07. 2014.
6. Kruse, A., Schmitt, E., 2012: Generativity as a Route to Active Ageing. Current
Gerontology and Geriatrics Research. http://www.hindawi.com/journals/cggr/ -
letöltve 14. 07. 2014.
7. Masten, A. S. (1994). Resilience in individual development: Successful adaptation
despite risk and adversity. In Wang, M. C. and Gordon, G. W. (szerk.) Educational
resilience in inner-city America. Hillsdale, New Jersey: Lawrence Erlbaum
Associates, Inc., 3-25.
8. Rutter, M., 1985: Resilience in the face of adversity : Protective factors and resistance
to psychiatric disorder. British Journal of Psychiatry, 147, 598-611.

9
9. Vanistendael, S., Lecomte J., 2000: Le bonheur est toujours possible. Construire la
résilience. Paris, Bayard
10. Werner, E. E., 1990:. Protective factors and individual resilience. In S. J. Meisels and
J. P. Shonkoff (szerk.), Handbook of Early Childhood Intervention, Cambridge,
Cambridge University Press, 97-116.
11. Wiks, R., 2007: The Resilient Clinician, Oxford Univetsity Press Inc.

10