Elhárító mechanizmusok

A szorongásról

 A szorongás két típusa (1916-1925)

reális szorongás
neurotikus szorongás: a szabadon lebegő libidó
átalakult formája
(várakozásos szorongás, fóbia, hisztéria)
 A szorongás elméletének
inkoherenciája
„A szorongás mint indulatállapot, egy régi
veszéllyel fenyegető élmény
reprodukciója, a szorongás az
önfenntartás szolgálatában áll és az új
veszély fellépésének egy jele, valahogyan
a felhasználatlanul maradt libidóból
keletkezik, az elfojtás folyamatánál is
felválthatja a tünetképződés, érezzük,
hogy ebből hiányzik valami…”
Freud szorongásfelfogása 1926 után
 A szorongás horgonypontja az én
„…csak az én képes a szorongást létrehozni
és érezni.”
 A szorongás forrásai: külső vagy belső
veszély
reális, neurotikus (ösztön-) és lelkiismereti szorongás
 A szorongás prototípusa a születési
trauma
 Az ego dolga, hogy ne érezzünk ilyen
kínokat: elhárítások és megküzdés
 Az elhárító mechanizmusok
rendszerezése (Anna Freud)
 Elfojtás
 Tagadás
 Regresszió
 Racionalizáció
 Az elhárító mechanizmusok
rendszerezése (Anna Freud)
 Elfojtás  Ellentétbe fordítás
 Tagadás  Reakcióképzés
 Regresszió  Intellektualizáció
 Racionalizáció  Azonosulás az
 Izoláció agresszorral
 Meg nem történtté  Idealizáció
tevés  Áttolás és
 Projekció szublimáció
 Önmaga ellen  Hasítás
fordulás  Kompenzáció
 Az elhárító mechanizmusok
tudományos helyzete
 Elfojtás kísérleti vizsgálata
1. 1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete
2. Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció
3. Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek
 Az elhárító mechanizmusok
tudományos helyzete
 Elfojtás kísérleti vizsgálata
1. 1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete
2. Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció
3. Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek
4. Motley kísérlete
 Hogyan figyelhetők meg az elhárító
mechanizmusok?
 Áttétel (transzfer)
1. Libidinális impulzusok áttétele
2. Az elhárítás áttétele
3. Megcselekvés az áttételben
 Viszontáttétel
 Egyező vagy komplementer identifikációval
 Pozitív vagy negatív viszontáttétel
 Az áttétel értelmezése az analízis fontos
eleme
 A pszichoanalitikus terápia
 Kit érinthet?

Eredet Cél

Fixáció a régi konfliktus újra átélése,

feldolgozása

Elfojtott trauma újraélni az egykori élményt az

érzések katarzisáért

Elfojtott alap- Érzelmi belátást nyerni a szükség-

szükségletek letekről, és hogy azok elfogadhatóak
 Hogyan érhetők tetten az elhárító
mechanizmusok?

 Terápiás ellenállás

 Elvétések
Elhárítás és megküzdés
 A megküzdés modelljei

 Pszichoanalitikus modell (N. Haan)

 Állatpszichológiai modell
 A coping mint vonás
 Kognitív tranzakcionista modell
 Az ego folyamatok tulajdonságai

Megküzdő Védekező Töredékképző

Választást foglal Elfordul a választás- Ismétlődő, ritualisz-
magába, ezért tól, ezért merev és tikus, automatizált hajlékony,
szán- kanalizált dékos viselkedés

A jövő felé húz A múlt irányítja Egyéni alapokon és

számításba veszi nyugvó feltételezé- a jelen
igényeit seken működik

A jelen helyzet A jelen követel- Nem érzékeny a

valóságkövetel- ményeit részben jelen követelményeire ményei
tájolják torzítja (zárja a rendszert)
 Differenciált Differenciálatlan Elsősorban (és nem
gondolkodást gondolkodást jelent felnőtt módon) jelent, amely
és olyan elemeket érzelem szükségletek integrálja a is
hord magában, határozzák meg tudatos és amelyek nem
látsza- tudatelőttes nak a helyzethez
elemeket tartozónak

A szervezet szük- Az a feltételezés, Elárasztja a személyt

séglete, hogy hogy lehetséges érzelemmel „megmérje” a a
zavaró érzelmek zavaró érzelmek mágikus
eltüntetése tapasztalását

Az érzelni kielégülés Az örömöt kibúvók Némely impulzus nyílt,

szabályozott, segítségével engedi szabályozatlan kielé- mérsékelt
módját gülését engedi meg engedi meg
 Kognitív funkciók

 Diszkrimináció
Objektivitás Izoláció Konkretizáció
 Kötetlenség
Intellektualitás Intellektualizáció Neologizma
 Ok-okozati megjelenítés
Logikai elemzés Racionalizáció Konfabuláció
 Önérzékelő funkciók
 Késleltetett válasz
Kétértelműség tolerálása Kételkedés Megdermedés

 Érzékenység
Empátia Projekció Téves elméletalkotás

 Idő visszaállítás
Regresszió az én szolgálatában Regresszió Dekompenzálódás
 Figyelem-összpontosító funkció

 Szelektív tudatosság
Koncentráció Tagadás Hebefrén válasz
 Érzelmi szabályozás
 Eltérítés
Szublimáció Áttolás Érzelmi túltengés

 Átalakítás
Helyettesítés Reakcióképzés Váltogatás

 Visszatartás
Elnyomás Elfojtás Deperszonalizáció
 Az elhárítások hierarchikus felfogása (Vaillant,
Perry, Cramer)
Az Elhárító működés skála:
Az elhárítás hierarchikus szintjei
Szint A tartalmazott elhárítások

Magasan adaptív altruizmus, humor, szublimáció, elnyomás,

anticipáció
Mentális gátlások eltolás, disszociáció, intellektualizáció, izoláció,
elfojtás, meg nem történtté tevés
Kisebb kép-torzítás leértékelés, idealizáció, omnipotencia,
Megtagadás tagadás, projekció, racionalizáció,
Nagyobb kép-torzítás autisztikus fantázia, projektív identifikáció,
hasítás,
Cselekvés acting-out, apatikus visszahúzódás, passzív
agresszió
Elhárító szabálytalanság projekció (érzékcsalódás), tagadás
(pszichotikus), torzítás (pszichotikus)

Megjegyzés: Ennek a skálának a használatánál a klinikusoknak először listázniuk kell

legalább 7 szokásos elhárítás használatát a betegnél, és utána meghatározni a személy
által mutatott domináns elhárítás szintjét.
A depresszió valószínűsége
 A megküzdés modelljei

 Pszichoanalitikus modell (N. Haan)

 Állatpszichológiai modell
 A coping mint vonás
 Kognitív tranzakcionista modell
 A megküzdés definíciója
 Megküzdés minden olyan kognitív vagy
viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén
azokat a külső vagy belső hatásokat
próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel,
hogy azok felülmúlják vagy felemésztik
aktuális személyes forrásait. (Lazarus)
A megküzdés Lazarus féle modellje

 Elsődleges értékelés
 Érint-e és milyen mértékben személyes célokat az adott változás
 Az adott hatás mennyire tér el a személyes céloktól
 Az interakció mennyire vonja be az ént

 Másodlagos értékelés
 Kontrollálhatóság
 Coping stratégiák számbavétele (problémafókuszú, emóciófókuszú)
 Megküzdési források számbavétele
 A jövőre vonatkozó elvárások az egyes stratégiák alkalmazása esetén
 A stresszfolyamat

 Külső vagy belső stresszor

 Értékelés
 Megküzdési folyamatok
 Komplex hatásmintázat
A három „A” megküzdési stratégia