PEPSZI Szigorlat Tételek

Biró Csenge, ABL9ZS, 2017-es évfolyam
1. A fejlődés és nevelés biológiai és pszichológiai alapjai. A nevelhetőség kérdései
A fejlődés fogalma
• A gyermek fejlődő lény

• Növekszik, súlyban gyarapszik, szervi működései tökéletesednek
• Mozgása egyre jobban összehangolt
• Pszichikus működései egyre magasabb szintre jutnak
• Az az út, ahogyan az ember felcseperedik, önmagát ellátni képes felnőtté válik
o DE! a születés előtti időszak is fejlődés
• Filozófia:
o A fejlődés olyan változások sorozata, amelyben a változó jelenség új, minőségileg
magasabb fokot ér el.
o A változások mozzanatai egymásból következnek, egymást meghatározó
viszonyban állnak, időbeli egymásutániságuk is megállapítható
o A fejlődés egyes szakaszai törvényszerűen következnek egymás után, egyes
szakaszokat kihagyni, átugrani nem lehet
• Egész életen át tartó fejlődés
• Nem csak mennyiségi gyarapodás, hanem minőségileg új jön létre
• Magasabb rendű és tökéletesebb szervezettségű állapot felé haladás
• Differenciálatlanabbtól a differenciáltabb irányába halad
Az öröklődés szerepe a fejlődésben és a nevelésben
• Személyiség megértéséhez: örökletes vagy szerzett vonások a dominánsabbak?

• Milyenségét elsősorban vagy a környezeti hatások befolyásolják?
• Nativista szemlélet: Az ember a veleszületett tudásának és a valóság megértésének teljes
fegyverzetével jön a világra
o Descartes 17. sz.: bizonyos képzetek velünk vannak születésünkkor (pl. Isten, én)
• Empirista szemlélet: a tudást tapasztalatok és a világgal való interakciók segítségével
o John Locke 17. sz.: a gyermek kicsinyített felnőtt
▪ Születéskor „tabula rasa” (üres lap), amit a tapasztalat ír tele
o Bacon: a megismerő számára csak a tapasztalat van, nincs semmi mögöttes
• Frenológia: Franz Joseph Gall 18.-19. sz.: Fej alakja → szellemi, erkölcsi képességek
• Darwin 19. sz.: a fejlődés biológiai alapját hangsúlyozza, az öröklés gondolata
• Behaviorizmus 20. sz.: környezethangsúlyú felfogás
o Skinner és Watson: korai neveléssel a gyerekből bármilyen felnőtt formálható
• Ma: Az öröklés és a környezet folyamatosan egymásra hatva vezérli a fejlődést
• Pl.: Beszédtanulás
o A beszéd feltétele egy bizonyos fokú neurológiai fejlődés: kb. 1 éves kor
o De ingergazdag környezetben a gyermekek előbb kezdenek beszélni
o Középosztálybeli amerikai gyerekek: 1 év
o Guatemala egy elmaradott kis falujában: 2 év
• A legtöbb területet a veleszületett jellemzők és a környezeti hatások kölcsönösen alakítják
• Az ember a legfejlődőképesebb, legtalálékonyabb élőlény, amit az öröklés lehetővé tesz

• Személyiség fejlődése az örökletes adottságok talaján a társadalmi hatások következtében
• Gének nem léteznek elszigetelten, csak környezetbe ágyazva
• Az élőlények csak génjeik és környezetük közötti kölcsönhatások révén fejlődnek
• Viselkedésgenetikusok: Miképpen vegyülnek a genetikai és környezeti tényezők a
viselkedés egyéni különbségeinek kialakulásában?
• Öröklés és környezet: az öröklött temperamentum vonások meghat. a körny.-tel való
kapcsolatot → + a szülők arra hogyan reagálnak: 3 típusú gyerek
o Evokatív: egyéni reakciómintázat minden környezeti ingerre
▪ szétszórt figyelem, de nem hiperaktív
▪ alkalmazkodást kényszerít ki a szülőből, a szülő szenved
▪ nem tud rá hatni: egyéni bánásmód kell
o Reaktív: a környezet reakcióit nem tudja értelmezni
▪ nem érti, mit akarnak tőle
▪ a) Gátolt szorongók: körny.-ben mindig vmi rossz várja
▪ b) Impulzívabbak: ellenségesebb aktív válasz
o Proaktív: könnyen kezelhető temperamentumú gyerekek
▪ könnyen nevelhetők, ha keretet adunk, alkalmazkodnak, szabálybelátás
• amitől ő jól érzi magát, keresi: család, barátok
A környezet szerepe a fejlődésben és a nevelésben
• A környezet hatásai függnek attól, hogy

o Mikor (milyen történelmi időszakban)
o Hova (milyen fejlettségű, felépítésű társadalom mely osztályába, rétegébe tartozó
családjába) születünk
• Közvetlen környezet: a személyközi kapcsolatok rendszere, amely az egyént fejlődése,
élete során körülveszi
o Család, óvoda, iskola, munkahely stb.
• A környezetet tartja meghatározó tényezőnek
o A miliő elmélet: visszavezethető Locke „tabula rasa” elméletére, a fejlődésre a
környezet hatása nyomja rá a bélyegét
o Szociális determinizmus: Darwinra alapoz → fejlődés a környezethez
folyamatosan alkalmazkodva → ezt a nézetet a társadalmi környezetre alkalmazza
Az érés és a tanulás szerepe a fejlődésben
• A genetikus meghatározottságok a fejlődésben az érés folyamatában fejeződnek ki

• Az érés: A növekedésnek és a testi változásoknak olyan veleszületetten meghatározott
sorozata, amely a környezeti változásoktól viszonylag független
o Szomatikus (testi) érés: pl. alakváltozások
o Pszichikus érés: lelki funkciók kibontakozása pl. gondolkodás, emlékezet
• Az érés és a tanulás viszonya:
o A fejlődés fontos hatótényezője a tanulás
o Az érés és a tanulás dialektikus kölcsönhatásban állnak egymással
o Az érés alapja a tanulás, a tanulás visszahat az érésre

o Minden tanulásnak optimális érési ideje van
▪ Előtte a személy alkalmatlan az adott tanulásra
▪ Elmulasztása viszont nevelési deficitet (hiányt) eredményez
• Pl.: magzat a méhben szigorúan meghatározott időrendben fejlődik
o A környezet károsodik → zavar az érési folyamatban
o Rubeola vírus az első 3 hónapban → fogyatékosság
Folyamatosság és szakaszosság a fejlődésben
• Folyamatosság az emberek és más fajok között

o Charles Darwin: A fajok eredete + evolúció → a fajok közötti folytonosság
• Az egyedfejlődés (ontogenezis)
o Kis változások folyamatos, fokozatos felhalmozódása → mennyiségi változások
(pl. szókincs)
o Hirtelen változások által megszakított folyamat → minőségi változások (pl.
mászás → járás)
• Szakaszoló felfogás (Piaget, Freud, Kohlberg, Erikson)
• A szakasz fogalma a következőkre utalhat:
o A viselkedés egy adott időszakon belül valamilyen uralkodó téma köré
szerveződik → fiúk előbb mozognak, lányok előbb beszélnek
o A szakaszra jellemző viselkedés minőségileg eltér a korábbi vagy későbbi
szakaszra jellemző viselkedésmódoktól
o Minden gyermek ugyanabban a sorrendben és ugyanazokon a szakaszokon megy
keresztül
• Kritikus periódusok elmélete: rokon a szakaszoló felfogással
o Olyan időszakok, amikor bizonyos történéseknek be kell következniük ahhoz,
hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon.
o A fogamzás utáni 6.-7. hét kritikus a nemi szervek fejlődésének szempontjából:
egyes esetekben XY kromoszóma, mégis női nemi szerv: hormonok az anyában túl
alacsony vagy túl magas szinten
o Szürkehályoggal születettek: ha a 7. hónap előtt megműtik, látásuk normális lesz
o A lelki fejlődésben a 6. és 9. hónap szenzitív korszak a szülőkhöz való kötődés
kialakulásának szemontjából
A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei
• A külső hatások, a tanulás által meghatározott érés a fejlődés ütemét határozzák meg
• Felgyorsulása az akceleráció, lelassulása a retardáció, visszaesése a regresszió
• A fejlődés üteme és iránya is megváltozhat
• Megzavart fejlődés → a harmonikus fejlődéstől eltérhet, deviálhat

• Érzelmi-akarati fejlődés terén tapasztalható zavar → deviáns viselkedés (pl. bűnözés)
• Az emberek néhány szempontból ugyanolyanok (ugyanaz a faj), más szempontból
olyanok, mint csak néhányan közülük (férfi és nő), bizonyos szempontból senkire sem
hasonlítanak (még az egypetéjű ikrek sem)
A fejlődés átfogó elméletei (Freud, Erikson, Piaget)
• Freud: Pszichoszexuális fejlődéselmélet
o Orális szakasz: mindent a szájába vesz → elakadás: sokat beszél, alkohol stb.
o Anális szakasz: szobatisztaság kialakulása, test feletti kontroll → gyüjtögetés,
zsugoriság, maximalizmus
o Fallikus/ ödipális szakasz: szexuálisan aktív szakasz: mutogatás
o Latencia periódusa: nem érdekli az, ami az előző szakaszban, mintha nem is lenne
o Genitális szakasz: átvezet a felnőtt szakaszba
• Erikson: Pszichoszociális fejlődéselmélet

• Piaget: A kognitív fejlődés szakaszai

o Szenzomotoros szakasz (0-2 év)
▪ Megkülönbözteti magát a tárgyaktól
▪ Felismeri magát, mint a cselekvés végrehajtóját
▪ Szándékosan kezd cselekedni
▪ Tárgyállandóság
• Nem keresi → arra fordul, amerre eltűnt → nyúl a részben takart tárgy felé → 8-
12 A nem B hiba → 12-18 nincs A nem B hiba → 18-24 tárgyállandóság
o Műveletek előtti szakasz (2-6 év)
▪ Megtanulja a nyelvet
▪ Gondolkodása egocentrikus
▪ A legkiugróbb vonásokra összpontosít
▪ A látszat és a valóság összekeverése
▪ Prekauzális következtetés: illogikus gondolkodás, ok-okozati viszony iránti
érzéketlenség
o Konkrét műveleti szakasz (6-12 év)
▪ Logikai gondolkodás
▪ Bizonyos tárgyak tulajdonsága akkor is ugyanaz marad, ha külső
megjelenésük megváltozik: szám-, tömeg-, súlymegmaradás
▪ Egyszerre több tulajdonság alapján osztályoz
o Formális műveleti szakasz (12-18 év)
▪ Elvont logikai gondolkodás, absztrakt gondolkodás
▪ Ellenőrzi hipotéziseit
▪ Jövővel, ideológiai problémákkal foglalkozik
Nézetek az ember nevelhetőségéről a nevelés történetében
• A nevelésről a történelem folyamán különböző nézetek születtek

• Nevelés az ősi társadalmakban: természetes nevelés, utánzás
o Felnőttek szerszámainak kicsinyített másával játék
o Szülők munkájának figyelése: ha látták, hogy figyelik őket: lassabb, szemléletes

• Nevelés az ókori kultúrában: célirányos, direkt nevelés
o India: kasztrendszer: csak az előkelőket nevelték
o Mezopotámia: tanulás fegyelmezetten, szigor, testi fenyítés, verés
▪ Egész napos tanítás a Táblák házában
• 5000 év kellett, hogy a lányok is mehessenek elemi iskolába
• Nyugat-Európa a középkorban (6.-14. sz.)
o Szent Ágoston: „A nevelés küzdelem a gyermek rosszra hajló természete ellen.”
• Reneszánsz (14.-16. sz.):
o Erasmus: A gyermek nevelése nagyon szabályozott módon az illemre neveléssel
megoldható
o Vittorio de Feltre: „Casa giocasa”: boldogság háza: olyan iskola, ahol a gyerekek
boldogok, Ø verés és büntetést
• Comenius (1592-1670): Reformáció

o Érdeklődés a gyerekek iránt, útmutatók, tanácsadók, könyvek
o Az ember „eszes teremtmény”, „uralkodásra teremtett lény”
o Mindenki nevelhető, a fogyatékkal élők is
o Nevelés nélkül a gyerek „vadállat lenne, buta szörny, vagy tétlen fajankó”
o Az ember leginkább a gyerekkorában nevelhető
• Rousseau (1712-1778) : felvilágosodás 16-18. sz.
o Születéstől fogva jó → környezet negatív: vissza a természetbe
o Hagyni kell természetesen fejlődni, segíteni szabad: tér, eszköz adása
o Negatív nevelés elve: Akkor nevelünk, ha nem nevelünk
• Johann Heinrich: kései felvilágosodás
o Természetes nevelés: természetes adottságok felszínre hozása
2. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének alapjai

A személyiség
• Laikus megfogalmazás: Tipikus tulajdonságok, tulajdonságcsoportok, egyediség

• Lélektani megfogalmazás: Az ember miért, hogyan, mennyire egyedi, a pszichológia
korszakai szerint változott
• A személyiség: Gordon Allport: A személyiség azon pszichofizikai rendszerek
dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák a jellemző viselkedés-,
gondolat- és érzésmintáit.
o Dinamikus szerveződés: nem puszta elemek halmaza, koherencia van
o Pszichofizikai: pszichológiai fogalom, de a testhez kötődik, test + lélek egysége
o Rendszer: organizáció, globalitás jellemzi
o Sokféleség jellemző: individuális
Személyiségelméletek (típustanok, vonáselméletek, pszichoanalitikus elmélet,
tanuláselméleti megközelítés, humanisztikus megközelítés)
• Típustanok: Az egyének egymástól minőségileg eltérő típusokba sorolhatóak. Ma nem

túl népszerűek → egyszerű, de az emberi személyiség összetettebb, változatosabb
o Empedoklész: Az emberi test, mint a világ 4 alapelemének keveréke (i.e.450)
▪ Tűz, víz, föld, levegő típusú emberek → száraz-nedves, meleg-hideg
o Hippokratész-féle nedvkórtan: A testfolyadékokkal kapcsolatban álló
személyiségtípusok leírása (i.e. 400)
▪ Túl sok (lép által termelt) fekete epe → melankolikus, depressziós
▪ Túl sok sárga epe (máj által termelt) → kolerikus, ingerlékeny
▪ Vér → szangvinikus, derülátó
▪ (Az agy által termelt) nyák, flegma → flegmatikus, nyugodt, közönyös
o Kretschmer temperamentumtípusai
▪ Piknikus (kevés izomzat, zömök) → labilis érzelemvilág, társaságkedvelő
▪ Atlétikus (karcsú, magas, izmos) → szívós, szabályos munka, fantáziátlan
▪ Letoszom (magas, sovány) → erős önfegyelem, kontroll
o William Sheldon: a testalkat és a személyiség összefüggéseire mutatott rá
▪ Endomorf (puha, gömbölyded) → nyugodt
▪ Mezomorf (izmos, atlétikus) → energikus, bátor
▪ Ektomorf (magas, vékony) → visszafogott, félénk
• Vonáselméletek: Az emberek néhány alapvető személyiségvonás mentén jellemezhetőek.
Ezek mindenkiben megtalálhatóak, csak eltérő mértékben.
o Hans Eysenck: Vonás/ trait elmélet: stabil hajlamokkal rendelkezünk
▪ Két alapdimenzió: extraverzió és introverzió, érzelmi stabilitás-labilisság
▪ Visszatért Hippokratészhoz is
o Gordon Allport: legbefolyásosabb kutató: A vonások a személyiség alapkövei
▪ Pl. barátságosság, őszinteség
▪ Közös vonások: amik mentén az emberek összehasonlíthatók
▪ Személyes diszpozíciók: a vonások egyénen belüli mintázatai
▪ Elsősorban azokat azonosítja, amikben eltérnek az emberek, azaz a
személyiség változóit
• Pszichoanalitikus elmélet: Megalkotója Sigmund Freud

o Az emberi lelket egy jéghegyhez hasonlította
▪ Felszín feletti kicsiny rész a tudatos tartomány: amiről pillanatnyilag
tudomásunk van
▪ Felszín alatti kicsiny rész a tudatelőttes: amire pillanatnyilag nem
gondolunk, de előhívható
▪ A jéghegy felszín alatti hatalmas része a tudattalan: elfojtott, de
gondolatainkat, cselekvéseinket befolyásoló érzelmek, vágyak,
hozzáférhetetlen emlékek tára
• Nem is tudjuk felidézni, bizonyos lelki funkciók ezt nem engedik
o A személyiség szerkezete, strukturális modellje, 3 egymással kölcsönhatásban lévő
nagy rendszer
▪ ID (ösztönén): a személyiség legprimitívebb része
• Ebből fejlődik ki az EGO és a szuperego
• Születéstől jelen van, ösztönök, reflexek
• Örömelv alapján működik, keresi az örömszerzést, vágyteljesítés
• Primer eljárás, nem képes feszültséget levezetni
▪ EGO (én)
• Felismeri ID szükségleteit, a külvilág lehetőségeit, és ennek
összehangolását
• Szekunder eljárás, realisztikus gondolkodás
• Nincs erkölcsi érzéke: Mennyire megvalósítható?
• A gyerek megtanulja, hogy szükségleteit nem elégítheti ki azonnal
▪ Szuperego (felettes én)
• EGO-ból fejlődik ki
• Erkölcsi értékeket és normákat tartalmaz
• Eszmény és tökéletesség megtestesítése, nem valóság
• Valami jó-e, megfelel-e a társadalmi normáknak
o Olykor ezek harcban egymással, az EGO halasztja a kielégülést, amit az ID egyből
megtenni, a szuperego pedig harcban velük, mert a dolog ellenkezik a társadalmi
normákkal → egészséges ember: 3 tényező → jól integrált viselkedés
o Az emberben munkálkodó ösztönök
▪ Életösztön: energia: libidó: túlélés, szaporodás, örömszerzés
▪ Halálösztön: energia: tanatosz
o Pszichoszexuális életszakaszok: ID örömkereső impulzusai a test más-más
területeire koncentrálnak
▪ Orális szakasz: mindent a szájába vesz, a szopás öröme
▪ Anális szakasz: a széklet visszatartása és elengedés öröm
▪ Fallikus/ ödipális szakasz: nemi szervek simogatása
▪ Latencia periódusa: szexuális szempontból csendes időszak
▪ Genitális szakasz: átvezet a felnőtt szakaszba
• Tanuláselméleti megközelítés
o Behaviorista megközelítés: szociális tanulás és kondicionálás: a viselkedés
környezeti, helyzeti meghatározóinak szerepét hangsúlyozza
▪ A személyiség a környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának
eredménye: Környezeti feltételek → tanulás → viselkedés
▪ Személyiség viselkedése → környezet
▪ Operáns kondicionálás: leglényegesebb alapelve: viselkedés: juti/ bünti
▪ Egyéni viselkedéskülönbségek: tanulási tapasztalatokból nevelésünk során
o Kognitív megközelítés: szociális tanuláselmélet: Albert Bandura

▪ Nem csak mások viselkedése, a környezet megfigyelése hat, hanem a belső
kognitív folyamatok is
▪ Viselkedés egyéni különbségei: azoknak a tanulási tapasztalatoknak
különbségeiből erednek, amelyekkel mindenki találkozik felnőtté válás
során
▪ Sok közvetlen tapasztalatból: juti/ bünti, de sok megerősítés nélkül,
megfigyeléses tanulás útján
▪ Szociális-kognitív elmélet: a viselkedés külső (juti/ bünti) és belső
(vélekedés, gondolatok, elvárások) meghatározói
▪ Fő tétele: Az emberek úgy viselkednek, hogy azzal megerősítést nyerjenek
• Humanisztikus megközelítés
o 1962 Humanisztikus Pszichológiai Társaság: 4 alapelv
▪ 1. A figyelem kp.-ban az élményeket átélő személy áll
• Nem csak az ember a vizsgálódás tárgya
• Hanem saját szubjektív világszemléletük, énészlelésük és
önértékelésük fogalmaival kell leírni és megérteni őket
▪ 2. Az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás a legfontosabb
• Nem csak fiziológiai szükségletek, hanem képességek kifejlesztése
▪ 3. A kutatási célok kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az
objektivitást → ne a módszerek határozzák meg → fellazulhatnak azok
• Megfigyelések és értelmezések: objektivitás
• Kutatási témák kiválasztása: értékek → nem értéksemleges
▪ 4. A személy méltósága a legfőbb érték: jók → megérteni őket, Ø kontroll
o Carl Rogers: Fenomenológia: Az ember veleszületett tendenciával rendelkezik a
személyes fejlődésre, az éretté válásra ás a pozitív változásra
▪ Alapvető motiváló erő az önmegvalósítás
▪ Öröklött korlátokon belül való megvalósítása
▪ Az ember mindig tisztában van azzal, mely cselekvések járulnak hozzá
fejlődéshez, mely visszahúzáshoz: az ember a fejlődést választja
▪ Személyiségelméletének központi fogalma: én, énfogalom, self, reális én
• Mi vagyok én és mit tehetek tudata
• Befolyásolja a világ észlelését és a viselkedést
• Pl.: erős + kompetens nő/ gyenge és ügyetlen nő
• Nem feltétlen a valóság
• Én-ideál: mindenkinek: milyenek szeretnénk lenni
o Pozitív én-ideál: én-ideál közel a reális énképhez →
személyiségfejlődés segítése, boldogság
o Negatív én-ideál: Messze az aktuális önjellemzéstől →
szorongás, rossz alkalmazkodás, elégedetlenség
o Abraham Maslow: Maslow-piramis: sok közös vonás Rogersszel
▪ A szükségleteknek hierarchiája van: alapvető biológiai szükségletek →
komplex pszichológiai motivációk
▪ Fentiek csak akkor fontosak, ha az alapvető bio. sz. ki vannak elégítve
▪ Hiány alapúaknál nehézség → azok a meghatározók, nem a növ. alapúak
Az egészséges, harmonikus személyiség jellemzői
• Hatékony valóságészlelés
o Valóságnak megfelelően értékelik a reakciókat
o Képességeiket és mindent, ami a világban végbemegy
• Önismeret (ismeri motívumait, érzéseit)
• A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége
• Önértékelés és elfogadás
• Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége
• Alkotóképesség
• (Maslow: elfogadják magukat, spontánok, van humorérzékük, autonómiára törekednek,
kreatív, kíváncsi, szereti a kalandot és a kockázatot, értékteremtő törekvései vannak)
Az elhárító mechanizmusok
• Normál elhárító mechanizmusok

o Adaptálás: sikeres alkalmazkodás, hozzuk ki a legtöbbet abból, amink van
▪ Pl. LEGO figurák használata, mert nincs kicsi baba
o Anticipáció: Jövőre irányuló figyelem, előkészületek, várakozás, aggodalom
▪ Pl. műtét előtt orvost játszik a gyermek
o Problémamegoldás: Tervezett vagy szisztematikus erőfeszítés, hogy a játékban egy
problémát megoldjon, tisztázzon → Töröm a fejem, kell legyen megoldás
o Szupresszió: Szándékosan nem beszél, gondol a problémára → félreteszi máskorra
o Szublimálás: jutalmazó értékkel bír → mással foglalkozik, hogy felülemelkedjen a
vágyán, hogy összeragasztózza az asztalt
o Altruizmus: saját igényei helyett mások igényeivel törődik: lemondok, mert jó adni
o Affiliáció: csoporthoz tartozni, céljaival, tevékenységeivel azonosulni tud+szükség
o Azonosulás: hasonlítunk, ugyanolyanok vagyunk: anyát játszik: ruha, hang
o Humor: Más perspektívából nézi, szórakozik
• Patológiás elhárítások
o Intellektualizálás
▪ A játéktevékenység a játék érzelmi tartalmával semleges, reális, tárgyilagos
▪ Pl.: Itt jön a tűzoltó, aki mindent tud a tűzoltásról…és elmondja
o Racionalizálás: elfogadható, de hamis érvekkel magyarázza a játékot
▪ Másként állok hozzá, hogyne kelljen aggódnom
o Izolálás: a gondolatok és rossz érzések elválnak egymástól
▪ Elválasztom a dolgot az érzéstől, amit kivált belőlem
o Meg nem történtté tevés: Cselekvés-visszavonás vagy semlegesítés
▪ Egymással ellentétes vágyak a háttérben → hozta is meg nem is
o Tagadás: Figyelmen kívül hagyja a fenyegető érzés vagy viselkedés jelentőségét

▪ Vesztésre áll, de azt mondja, mindjárt nyer, csak 6-ost kell dobnia
o Reakcióképzés: Egy letiltott gondolat vagy érzés helyébe az ellenkezőjének
kifejezése kerül: a gondolat megmarad, csak ellenkező előjellel
▪ Sokáig épít vmi. szépet, aztán lerombolja
o Elfojtás: Sikeresen eljátszik vmit, aminek nincs tudatában
o Projekció: elfogadhatatlan vágyak, érzések kivetítése
▪ A szörny elpusztítja a várost, de a hős megmenti
o Introjekció: Mások vonásait önmagamban érzékelem
o Regresszió: saját magánál fiatalabb gyereket alakít
o Szomatizáció: a saját testem beszél helyettem
▪ A játék baba nem megy iskolába, mert fáj a hasa
o Autoagresszió: haragszom magamra → a cowboy önmagára lő
o Elkerülés: a játékban megalkotja félelme tárgyát, elfordul tőle, fóbiás szinten kerül
A nevelés mint tudatos és nem tudatos hatások egysége
• A nevelés: Olyan értékátadó, értékrendszert kialakító fejlesztő folyamat, melynek célja,

hogy az egyén életfeladatait el tudja látni.
• A nevelés nagyrészt tudatosan zajlik, ezt nevezzük pedagógiai szándékoltságnak
o A nevelőtevékenység célt követ → törekedés a tökéletes emberre
o A nevelő és nevelt között állandó viszony, ami nem szakad meg
• Vannak tudattalan régiók is: a nevelő hatása teljes személyiségével és viselkedésmintáival
o Fontos a pedagógus példaadó szerepe
o Szakirodalom: rejtett tanterv
o Általában nagyobb hatása van, mint a buzdításoknak és intelmeknek
• A nevelő hatások alaptulajdonságai
o Tudatos legyen
o Művelő hatású legyen
o Tartós hatású legyen
3. Nevelés a családban. A család szerepe a fejlődésben
A modern család kialakulásának történeti előzményei
• Ipari forradalom előtt, a rendi társadalmakban család = reprezentációs és termelési egység

• Birtok, státusz, kiváltságok → a nemesi családok egysége
• Más, mint köznép → kulturális feladat ellátása nemzedékről-nemzedékre
• Alsóbb rend embere: vagy földesúrhoz tartozott, vagy szabad: paraszt, földműves,
kereskedő együtt családjával
• Nemesek otthona nagy, reprezentatív → Ø intimitás
• Falusi és városi szabadok → kicsi, szűkös, egyetlen lakószoba → Ø magánélet, mint ma
• Más családfogalom Európában a 18. században: gyerekre vagy szolgára vonatkoztatott
o Rendi társadalom: Az úr/ mester/ gazda, mint a státusz, a birtok, a ház feje atyai
módon dirigál és gyámolítja háza népét, gyermekeit, feleségét, cselédeit
o 18. századig ház és háztartás, mint család
o Nőtlen, hajadon gyermekek, elözvegyült családtagok, árvák → népes család
• Közösségi igény az eljegyzésre, az egyházi esküvő nyitottságára, újszülött bemutatása,
érett fiúk és lányok templomi avatására, családtag halála után nyilvános gyász
• Megszabták, minek örüljenek, hogyan ünnepeljenek, hogyan gyászoljanak
• Iparosodás, polgárosodás → változás
• 19. sz.: a család eddigi fogalmának ósdisága, bomlása
o Ø biztonság és közösség
o Árucsere, piaci viszonyok → személytelen társadalmi érintkezés
• A család társadalmi helye, feladatköre, életfeltételeinek tárgya, az újratermelési módja
megváltozott, megújult
• Munkahely és otthon, szabadidő és munkaidő szétvált → családi intim szféra
• Ipari kapitalizmus legfontosabb termelési egységei nem a családok
• Családháztartások gazdasági alapja a közös vagyon
• Családi tulajdon + családfő bevétele → családi életfeltételek megteremtése
• Közös fogyasztás fennmaradása
• Megkülönböztették a gazdag és szegény rokonokat
o Korábban a legszegényebb rokon is tagja a háztartásnak, részt kapott a tagok
ellátásában: hagyomány
o Piacgazdaságban: nem beilleszkedni a gazdag rokonhoz, hanem bérért
• Fontos: örökölt ingatlanok és ingóságok → családalapítás, gyermeknevelés
o Régi lakás, ékszer stb.: jelkép a család folyamatosságára, nemzedékek kapcsolata
→ erősítette a tagok identitását, családi hovatartozását
• A tőke egyre kevésbé fér össze az osztatlan családi vagyonformával, ahogy a nemzetségi,
rokonsági és családi egység is
• Családi önellátás szűkülése + vásárlások, bérlések körének tágulása → polgári
társadalmakban a pénzjövedelmek jelentősége
• Bevételek megszerzése, elosztása, család fenntartása a keresők és eltartottak közt
• Polgári társadalom → családfő, mint kereső és eltartottak
o → nemi szerepek, szocializáció: lány a törzscsaládban eltartott → felnőni egy

kereső férj eltartottjává
• Fokozatosan kialakult új szükségletek:
o Csecsemőnek nyugalmaz gondozás, higiénikus ápolás otthon
o Gyereknek életkori sajátosságai vannak → figyelembe kell venni
o Szabályozni az alvásidőt, törődni a rendszeres étkezéssel, öltözködéssel
o Gyerekek jelenléte felnőtt körben: korlátozni
o A gyereket taníttatni kell, óvni a környezet káros hatásaitól
o → szülői magatartás motivációs rendszere
• Újfajta oktatási és nevelési intézmények
• Új értékek: tanulás, kötelességtudás, önállóság
• 20. század családkutatások: a fel nem bontott házasságok élettartamának
meghosszabbodása
o Növekedett az átlagos élettartam, csökkent a házasodási életkor
o Közel 50 évnyi együttélés a házasoknak
• A párválasztásban gyengült a szülők ellenőrző és irányító szerepe
• Más szexuális élet  fogamzásgátlók → Ø teherbeesés félelme
• Más elvárások az együttélésükkel kapcsolatban
o Még mindig vagyon, jövedelem, szorgalom és értékek
o Egyre erősebben kerülnek elő a személyiség értékei
• Modern ipari országokban nő a családok száma, csökkent átlagos nagyságuk
o Egyre több 2, 3, 4 fős család
• Csökkent a nagyszülőkkel, testvérekkel, más rokonokkal való együttélések száma
• Nőtt a csonka családok száma, több olyan kapcsolat, amiben házasság és gyerek nélküli
együttélés + más-más szülőktől származó gyerekekkel együttélés (patchwork)
• Családi életciklusok hossza változik → kitolódott házasság, családlétszám csökkenése,
gyermekgondozási szakasz rövidülése → szülők sokáig ketten
• 20. sz.: legnyilvánvalóbb változás a válások számának növekedése
• A mai házasságokban
o A tagok helyesbíthetőnek érzik kapcsolatukat
o Jelzik egymásnak az újraválasztás lehetőségét
o Nem ideiglenesnek szándékolják a házasságot
o DE helyesbítési jog lehetőségét látják → így reflektálnak saját házasságukra
• Régebben intézményesen biztosított a házasságok egyszerisége → mai házasságok
labilitása: „legfeljebb elválunk”: nem csak fiatalok éretlensége
• Liberalizált családjog, kapcsolatuk csak a pártól függ
• Szabadabban alakítható családok, egyénibb kötöttségű szabályok
• Más kereső-eltartott viszony: nők háztartáson kívüli munkavállalása
• A gyerekek nem lehetnek bérmunkások, gazdasági önállóságuk később kezdődik
o Addig szülők jogosultak központi támogatásra, kedvezményekre
• Nyugdíj → öregek gazdasági függése csökken gyermekeiktől
• Kereső ≠ férfi, családfő, eltartott ≠ feleség, gyermekek
• Családtagok kapcsolataiban meggyengülnek a nemi, életkori, családi szerepek
• Más családfői szerep: házastársi és szülői tekintélyhez nem elég, hogy kereső, a feleség is
• Más a dolgozónő háziasszony státusza: nem csak háztartási munka + más családtag is
kiveszi a részét
• Régebben körülhatárolható társadalmi státuszok → ma bizonytalan minták és kétségesebb
érvényű, de szabadabban alakítható szabályok
• Családok továbbra is háztartási munkaszervezetek
• Háztartási tevékenységek a szabadidőben
• Kapcsolatok torzulása nem a szabadosság miatt, mert nem követjük az eddigi szabályokat
• Célok és értékek összehangolásának zavara → mintha az erény és ízlés, szeretet és
megértés stb. csak eszköz lenne a jobb teljesítményért, a magasabb pozícióért stb.
A család, mint rendszer szerkezete, funkciói, működése
• Funkciói (Komlósi Sándor):

o Gazdasági funkció: a mai családok gazdasági funkciójának középpontjában nem a
termelés, hanem az elosztás áll, fogyasztói egység
o Biológiai, szexuális funkció: a népesség utánpótlását biztosítja
o Érzelmi egyensúlyt, pihenést, felfrissülést, regenerálódást biztosító funkció
o Gondozó, nevelő és szocializációs funkció
o Családtagok státuszát meghatározó funkció: nem olyan sorsszerű, mint régen
o Családtagok magatartását irányító, ellenőrző funkció (családvezetés, konfliktus
kezelés és megoldás) → sajátos értelemben vett politikai funkció
o Családi értékek, normák kidolgozása és fenntartása
o Rászoruló családtagok (betegek, öregek, stb.) gondozása, ellátása
o Vallási funkció Jogi funkció
• Funkciói (Herman Erzsébet-Berlin Iván)
o A család önszabályozó rendszer, saját törvényei szabályozzák
o Két alapvető funkciója, mint rendszernek:
▪ Az egyensúly, homeosztázis fenntartása, a nem változás
▪ Az új körülményekhez való alkalmazkodás, adaptáció, a változás
o Mindkét funkció életfontosságú, a két funkció egymáshoz való viszonya →
rendszer fennmaradása és túlélese
• A családi rendszer
o Házastársi alrendszer
▪ A gyermek számára mit nyújt a férfi és a nő
▪ Mintát nyújt, hogyan kell egymáshoz közeledni a párkapcsolatban
▪ Hatás: párválasztás és saját nemi szerep
o Szülői alrendszer
▪ A gyermek megtanulja, hogy miként lehet működni egy asszimetriás
helyzetben
▪ Hogyan tud érzelmeivel bánni, indulatokat kezelni
▪ Alá-fölé rendeltségi viszony
o Gyermeki alrendszer
▪ Testvéri kapcsolat → egy gyermeknél speciális helyzet
• Működése:
o Olyan egység, aminek jól felismerhető, egyedi sajátosságai vannak, meghatározott
működésmódja és szabályrendszere.
o Tartós együttélés hat a családtagok önállóságára, érzelmi viszonyaira, megszabja a
cselekvési lehetőségeiket, meghatározza énképüket
o Önszabályozó rendszer: jól vagy kevésbé jól működik
o Családtagok viselkedése hatással van más családtagok viselkedésére
▪ Viselkedése oka és következménye a másik családtag viselkedésének
▪ Cirkuláris (körkörös) okság elve
o Állapotát dinamikus egyensúly jellemzi → eltérés → negatív visszacsatolás →
hiba megszüntetésének megpróbálása
o Egyensúly csak folyamatos alkalmazkodással
o Családi vonatkozási rendszer: A családtagok ált. egymásra való tekintettel
gondolkodnak, éreznek, cselekednek
o A család életközösség → sűrű interakciók, állandóságuk, egymásra hatás
o Család több mint családtagok összessége, nyílt és dinamikus rendszer
▪ Család fejlődése az egyes családtagok együttes fejlődése által
A családi élet változása, a családi élet szakaszai: 8 ciklus
• Párkapcsolat: közös jövő felé való fejlődés

o Szimbiózis, differenciálódás, újraközeledés:
▪ Összekapcsolódás, kezdetben nagy szimbiózis: hormon: 1,5 év
▪ Utána nincs hova fejlődni, ha stabil, új hormon termelődik
• Szülői életciklus: identitás, intimitás, alkotóképesség, én integrálás
o Alkotás: közöset alkotni → Ø → baj lesz
1. Gyermek nélküli házaspár (akik leváltak a családról)
o Szülőkről való leválás nehéz, ellenkező nemű szülővel milyen kapcsolat
o A házasság, mint rituálé, intimitás, szexualitás
2. Kisgyermekes család: a legidősebb gyermek 30 hónapon belüli megszületése (új helyzet
érzelmi felvállalása)
o Legjobb az újraközeledéskor a gyerek
3. Család óvodás korú gyermekekkel: legidősebb gyermek 2,5 és 6 év közt
o Bölcsi, ovi: krízis: bemutatom a szakembernek, munka, család összeegyeztetése
o Én-idő? Párkapcsolati idő? → nagyszülők szerepe
4. Család iskolás gyermekekkel: a legidősebb 6-12 éves (párkapcsolat blokkolódásának
megakadályozása)
5. Család ifjakkal: legidősebb életkora 13-20 év (felnőtté válás elősegítése, leválás
elősegítése)
o Tetszik, vagy nem, külső kapcsolatok, megindul a leválás
o Ki kell bírni, hogy átadjuk a gyereknek a felelősséget
6. Család, amelyet a legidősebb gyermek már elhagyott
o Meg tudnak újulni? Udvarlás, mint régen
o Halállal való szembenézés: nagyszülők → gyermek és nagyszülők búcsúzás
7. Család a középső életszakaszban

8. Öregedő családtagok, a családtörténet véget ér az egyik házastárs halálával (függés,
veszteségek, halál gondolatának elfogadása)
o Legszebb érték az unoka, bölcsességek átadása
o Társ elvesztése → magányosság feldolgozása
• Minden fázis olyan változást igényel, amely az addigi struktúrát újrafogalmazza; - új
struktúrát kell kialakítani.
• A változásokon át kell tudni jutni, nem szabad egy-egy stádiumba bemerevedni.
Az anya-gyermek kapcsolat meghatározó szerepe a fejlődésben
• 1950-es évek: érdekszeretet-elmélet: A gyerek ahhoz a személyhez kötődik, aki táplálja →

anyához való ragaszkodás magyarázata
• Freud: A csecsemő azért vágyik az anya jelenlétére, mert tudja tapasztalatai alapján, hogy
késlekedés nélkül ki fogja elégíteni minden szükségletét
• Szülő-gyermek kapcsolat: minden későbbi emberi kapcsolat alapmintája
o Korai években Ø biztos kötődés → felnőttkorban szoros személyes kapcsolatok
létrehozásának képtelenségét eredményezheti
• Az anyai gondoskodás 2 útja:
o holding: elviseli érzelmileg a gyermek nehezebb érzelmeit, regresszióját
o handling: kézben tartás, fizikai bánásmód: gyengéd → durva
• Anya-gyermek kapcsolat: mindannyiunk első emberi köteléke.
• Az anyai biztonság, szeretet, elfogadás hiánya kifejlődő lelki rendszer alapjai károsodnak.
• Prolongált gyermekkor → maximális kiszolgáltatottság és rászorulás a szülői
gondoskodásra → nagyon fontos a szülő-gyermek kötelék
• Anya-depriváció: nincs meleg, intim, folyamatos kapcsolat az anyával
o Akkor is, ha anya nevel, de nem nyújt megfelelő szerető gondoskodást
o A gyereket elszakítják valami oknál fogva az anyától: rövid idő vagy végleges
o A gyermek soha nem érezhette a szerető gondoskodást
o Nagyon sok a változó a hatásával kapcsolatban: pl. gyerek kora a kezdetekor és
végekor, korábbi élmények, meddig tartott a depriváció
o Részleges depriváció: Amikor a gyermek szeparáció miatt hosszabb-rövidebb
időre kénytelen nélkülözni anyját. Például: kórházba kerülés miatt
o Robertson és Bolwby: Az anyától való elszakadás 3 fázisa:
▪ Tiltakozás: Kezdeti és azonnali reakció. Sír, rúg, kapaszkodik anyjába,
harcol az elválás ellen.
▪ Kétségbeesés: Nyugodtabbá, s reményvesztetté válik. Aktivitása csökken,
sírása monotonná válik, passzív lesz és visszahúzódó. Mindenkitől
elfordul, nem engedi, hogy vigasztalják. Esetleg magát vigasztalja:
ringatózik, ujját szopja.
▪ Leválás: Mintha elfelejtette volna anyját. Újra közeledik másokhoz. De
anyjával szemben érdektelen. Ha közeledik, visszautasítja, ahogyan az
elutasította őt.
• Anya szenzitív periódusa:
o Ha szülés után (első 36 óra különösen érzékeny periódus) az anya nem érintheti
gyermekét, és ez a szeparáció 3 hétnél tovább tart, az anyaság
kompetenciaélménye sérül!
o → kevesebbet érintés, mosoly (– minősége is gyengül!)
• Szűk vállak, kerekded forma, nagy fej, pisze orr → gondozási vágy felkeltése
• Az újszülöttnek veleszületett hajlama van a közelség keresésére
• Sírás, mosolygás, szemkontaktus keresése ösztönös fiziológiai reakció → ragaszkodó
magatartás (Bowlby) → átalakul kötődéssé első hónapok után
• A kötődés: A csecsemőknek az a hajlama, hogy a gondozó közelségét keresi, és
jelenlétükben biztonságban érzi magát
• A kötődés olyan szeretetkapcsolat, mely felcserélhetetlen, egy vagy legfeljebb néhány
fontos személyre irányul
• Kicsi ahhoz kötődik leginkább, aki elérhető és érzékenyen reagál igényeinek jelzésére
• Mary Ainsworth kötődésvizsgálata: 12-18 hónapos babákat az anya egyedül hagyja egy
idegen szobában → idegen nő vígasztal → anya visszatér → hogyan reagál?
• 4 kötődési mintázat
o Bizonytalan elkerülők
▪ Nem törekednek az anyával való interakció és testi kontaktus fenntartására
▪ Sem a közös együttlét, sem az anya távozása után
▪ Nyugtalanság: ha egyedül hagyják őket
▪ Idegen ugyanúgy nyugtat, mint anya
▪ Mintha az anya személye felcserélhető lenne számára
o Ambivalens ellenállók
▪ Anyjuk jelenlétében is nehezen kezdenek játszani
▪ Szorongás akkor is, ha az anya ott van
▪ Anya távozása: feldúltság → visszatérés: nehezen nyugszanak meg
▪ Keresik az anya közelségét, de ugyanakkor dühüket is próbálják kifejezni
▪ Ölbe kéredszkedés → le is akarnak szállni: nem bízik az anyában
o Zavarodott típus
▪ Azok a gyerekek kategóriája, akiknek viselkedése végig inkoherens,
dezorientált, zavarodott
▪ Megközelít anya → de nem néz rá direkt
▪ Odaér → zavartan elkerüli
o Biztonságosan kötődő
▪ Anyjuk jelenlétében nyugodtan, bátran explorálnak
▪ Anyjuk kimenetele → izgatottság → DE visszatérését örömmel fogadják
▪ Hamar megnyugszanak
▪ Az anyával való interakció fennmaradására törekednek
• Elég jó szülő: kielégíti a gyermek igényeit
4. Az iskola, mint a professzionális nevelés legfontosabb színtere

Az iskola helye, szerepe a társadalomban és a helyi társadalomban
• Működését törvények, hivatalos rendelkezések szabályozzák

• Egyfelől sajátos mikrovilág, másfelől az oktatásügy szervezetének része
o 2 feladatot ró rá: továbbtanulás és a munkára való felkészítés
• Az iskola kapcsolatban van az őt körülvevő közvetlen társadalmi környezettel
• Komplex kapcsolat: nevelésszociológia: funkcionalista elemzés: társadalmi szükségletek
keresése, melyet az iskola elégít ki
o Szükséglet kielégítés → az iskola funkciója
o Mindig betölti ezt a szerepet?
• Nevelés → társadalmi tapasztalatok átadásának funkciója
• Szükség van rá az adott társadalom létéhez, fejlődéséhez, elképzelhetetlen nélküle
• Az iskola, mint társadalmi intézmény
o Az iskola társadalmi intézmény, ami függ a társadalomtól, de alakítja is a
társadalmi viszonyokat
o Mindig a társadalom által elvárt tudást, társadalmi-kulturális tartalmakat,
értékeket őriz meg, fejleszt tovább, hagyományoz át
o Sajátos társadalmi szervezet
▪ Meghatározott feladatok ellátására jött létre
▪ Pozíciókból és ezekhez fűződő szerepekből áll
▪ → Mellé, alá- és fölérendelődési viszonyokba, hierarchikus rendbe
tagolják a szervezet tagjait.
o Legalább két szervezet (pedagógusok és tanulók) egybeépüléséből alakult ki.
• Az iskolarendszer helyzetét csak a társadalmi viszonyokkal összefüggésben lehet elemez
o Iskolai célok mögött mindig aktuális társadalmi (gyakran ellentétes) érdekek
• Változások a világban, hazánkban → hatás az iskolarendszerre
o Diktatórikus rendszerek helyett demokratikus rendszerek kialakulása
o Nemzeti önállóság kivívása
o Piacgazdaságra való áttérés
o Pluralizmus az ideológiában, politikában, társadalmi érdekszférában
o → új nevelési célok, eszmények fogalmazódnak meg
▪ globális emberi értékek + új nemzeti törekvések az alapja
• Megszűnik a családi nevelés kizárólagossága, az iskola: kontrolláló és korrekciós funkció
• Az iskola, mint intézmény a szakszerűség igényével megteremtett feltételek között
működik, amelyek a gyerekek és fiatalok sajátosságainak felelnek meg (ideális esetben)
• Az iskola megpecsételte, hangsúlyossá tette a gyerekek és felnőttek különbözőségét, a
gyermekkor különleges szerepét
• Közoktatás → gyerekek és fiatalok pozitív szocializációja → csoportok: együttműködés
• Az iskola komplex hatás az egyéni gondolkodásra, az intelligenciára, a tudás → a
társadalmi felemelkedés
• Az iskola funkciói a társadalomban is

o A kultúra újratermelése + őrzés + megújítás/ fejlesztés
▪ ünnepi, nép, történelmi hagyományok
▪ művészetek
▪ vallás???
▪ erkölcsi nevelés: munkában, társadalmi érintkezés
o Egyének személyiségének alakítása
▪ adottság és környezet szerepe
▪ hosszú folyamat
▪ meg kell alapozni: tanulás, vita megtanítása
o A társadalmi struktúra újratermelése, vagy megváltoztatása
▪ társadalmi különbségek: elvileg próbálja csökkenteni, de növeli
o Szolgáltató funkció
▪ meg kell dolgozni a tudásért, nem elmész és veszel
▪ de a gazdag szülők megvehetik a külön órákat, a korrepetálást
▪ ha jól működne ez, akkor mindenki megkapná a külön figyelmet, sőt,
aki rászorul, azt pozitív megkülönböztetésben részesítenék
Társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola
• Társadalmi különbségek megszüntetése vagy újratermelése?

• Egyre többen középszintű majd felsőoktatás → diplomás szülők → diplomás gyerekek
• Ingyenes oktatás→ társadalmi egyenlőség?
• Előítéletek leküzdése?
• Iskola céljai közt esélyegyenlőség és hátrányos helyzet kompenzálása
• Megoldási szinten csak általánosságok, tüneti kezelés, pl. korrepetálás
• 6 és 8 osztályos gimnázium: szelekciós következményeit nem veszik figyelembe
o Ide magas iskolai végzettségű, társadalmilag kedvezőbb helyzetben lévő
szülők gyermekei
o Ez az iskolatípus a társadalmi szelekció forrása
• Tanároknak könnyebbség a homogenitás → frontális osztálymunka
• Eltérő képesség és tudás → differenciálás egyénileg vagy kis csoportban → plusz munka
• Nem bővítik a 6 és 8 osztályos gimiket → megszűnne a haszon, az erőteljes szelekció
• Értelmiségi szülők <3 korai szelekció → gyermekeik jobb helyzetben
• Általános iskolák legjobb tanulóinak elszívása a 6 és 8 o. gimnáziumokkal
• Nyugat-európai fejlődés: minél későbbi szelekció → nálunk fordítva
• Sokszínű iskolaszerkezet, nehezebb átjárhatóság, korai szelekció
• Homogén csoportok kialakítása osztályon belül → ELVILEG gyengébbek felzárkóztatása
o Gyengébb csoportok: kisebb elvárás, könnyebb feladatok, kevesebb anyag,
kevésbé probléma centrikus feladatok → még jobban leszakadás
o Erősebb csoportok: Javuló tendencia
o Homogén csoport: erősebbek is fejlődnek, a gyengébbek is
o Gyenge címke → hozzáállás tanulónak, tanítónak is rosszabb
o Okai:
▪ Az átlaghoz mérjük magunkat: alacsonyabb átlag → Ø húzóerő
▪ Tanítók hozzáállása a gyengébb és erősebb tanulókhoz → motiváció
o Teljesítmény szerint bontott csoportok egyben társadalmi rétegek szerinti
bontást is jelent → felsőbb rétegek + erősebb t. és alsóbb rétegek + gyengébb
• Nyílt és burkolt szelekció
o Rejtett szelekció: gyenge osztályokba sorolás → többi osztály tehermentesítése
▪ Túl sok problémás gyerek → ellehetetleníti a tanulmányi munkát
o + nem napközis (magasabb társadalmi státuszú szülők gyerekei) és napközis o.
o Nyílt szelekció: tagozatosság: speciális tagozat és általános tanrend
▪ Más színvonal és továbbtanulást biztosító szerep
▪ Társadalmi rétegek mentén való szelektálás
• Iskolák közötti különbségek
o Alacsonyabb társadalmi rétegekbe tartozó gyermekek iskolái
▪ Kevésbé felszerelt, tanárok képzettsége alacsonyabb, kevesebb szakkör,
tagozat, szülők érdekérvényesítő szerepe kisebb, a gyerekek
továbbtanulási esélyei kisebbek
o Kisegítő iskola: nem ért. fogy. gyerekek, szülők alacsonyabb státusza
o Normál ált. iskolában ért. fogy. gyermek, szülők magasan kvalifikáltak
• Hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatási esélyei rosszabbak, mint értelmi képességeik
alapkán azt elvárnánk
o Nyelvi hátrány, iskolához való hozzáállás, eltérő tanulási motiváció
• Mennyire szelektív rendszer az iskola?
o Jó hátterű család: otthon könyvek, foglalkozásokra járatják a gyereket,
kulturális programok (színház, állatkert) → magasabb szinttel kezdi az iskolát
o Az iskola elején már „hatalmasra nyílik az olló”
o Már az óvodában el kell kezdeni
o Pl. rosszabb hátterű tanulónak összedobják az osztálykirándulására a jobb
hátterű családok a pénzt → nem maradna le
Az iskola pedagógiai funkciói
• Az iskola, mint pedagógiai intézmény: speciális nevelő funkciók érvényesülése

o Egyrészt a tanulók tudásának, viselkedésének, beállítódásainak, egész
személyiségének alakulására gyakorol hatást
o Másrészt az életvitelhez szükséges ismeretek és készségek elsajátításának
lehetőségét adja: hozzájárulnak a társadalom megújulásához és a kulturális értékek
terjesztéséhez is
Az iskola, mint szervezet (évfolyam, osztály; pedagógusok, szülők, diákok jogai és

kötelességei, házirend, pedagógiai program)
• Osztály
o Az iskolai oktatás, a közoktatás csoportokban, osztályokban folyik.
o Mindig más szervezési elvek az idő során
o Néhány évtizede még külön osztályokban tanultak a lányok és a fiúk.

o A koedukáció hívei: együttes nevelés → nemi sztereotípiák csökkenése
o Nem csökkent, sőt: mindkét nem hangsúlyozni igyekszik a saját nemére
jellemző reakciókat
o Lányok egyre jobb, fiúk egyre rosszabb teljesítmény
o Konformistábbak, tanulás, házi írás, tanítóval kapcsolattartás: nőies norma
o Osztályközösség: hivatalos, szervezett keretben működik.
o Működést biztosítják a tanárok és a tanulók jogai, kötelezettségei és feladatai,
az iskolai házirend stb.
o Csoport, amely keletkezésétől megszűnéséig szakember(ek) befolyása alatt áll.
o Osztályközösség: szervezetlenség → szervezettség
• Évfolyam
o Az általános iskolai nevelés-oktatás alsó és felső tagozatra tagolódik.
o 1 évfolyamban 1 vagy több osztály: kb. azonos korúak
o Az 1-4. évfolyamon (az alsó tagozaton) csupán néhány (jellemzően 2)
pedagógus foglalkozik egy tanulócsoporttal.
o Az évfolyamok növekedésével ez a szám növekszik, és a negyedik évfolyamon
már jó néhány tantárgyat szaktanár tanít.
• A pedagógusok jogai és kötelességei
o Kötelességei:
▪ SNI-s tanulók esetén az egyéni fejlesztési terv figyelembe vétele
▪ Nevelő, oktató munkája során gondoskodjék a gyermek
személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásának
érdekében tegyen meg mindent
▪ A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg
foglalkozzon, ha kell működjön együtt a gyógypedagógussal
▪ Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse
▪ Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa őket
▪ Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését
▪ Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek
megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre,
környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés
▪ A szülőt rendszeresen tájékoztassa a tanuló teljesítményéről,
magatartásáról, problémákról, az iskola döntéseiről, lehetőségekről
▪ A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében
tegyen meg mindent
▪ A tanulók és a szülők, munkatársak emberi méltóságát és jogait
maradéktalanul tiszteletben tartsa
▪ Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel
közvetítse a tanulócsoporthoz igazítva
▪ A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint
sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók
munkáját
▪ Részt venni továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát
▪ A pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesítse

▪ Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a
fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és a rendezvényeken
▪ Hivatásához méltó magatartást tanúsítson
▪ A tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival
o Jogai
▪ Személyét, mint pedagógus megbecsüljék, tevékenységét értékeljék és
elismerjék
▪ A pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-
oktatás módszereit megválassza
▪ Megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,
taneszközöket, ruházati és más felszereléseket
▪ Saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató
munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené a tanulót
▪ Részt vegyen a pedagógiai program megalkotásában
▪ Az iskolakönyvtár használata
▪ Muzeális intézményeket, kiállító termeket, színházakat
kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal
• A szülő jogai és kötelességei
o Kötelessége
▪ Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit
▪ Megadjon minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az
intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését
▪ Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá
tankötelezettségének teljesítését
▪ Tiszteletben tartsa a pedagógusok emberi méltóságát és jogait, tisztelet
o Jogai
▪ Szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot → 14 év után közösen
▪ Halmozottan hátrányos helyzet + óvodába járatás → anyagi támogatás
▪ Gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálatot
▪ Megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást
kapjon az abban foglaltakról
▪ Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről
rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat,
segítséget kapjon
▪ Kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék létrehozását
▪ Jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő
döntések meghozatalában
• Tanulók jogai és kötelességei
o Kötelességei
▪ Részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában 16
óráig tartó egyéb foglalkozásokon
▪ Eleget tegyen tanulmányi kötelességeinek
▪ Közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott

eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények
előkészítésében, lezárásában
▪ Megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola
helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola
szabályzatainak előírásait
▪ Óvja saját és társai testi épségét, egészségét
▪ Jelentse, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat
veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt
▪ Óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit
▪ Tartsa tiszteletben pedagógusai emberi méltóságát és jogait, tisztelet
▪ Betartsa a házirendet
o Jogai
▪ Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és
oktatásban részesüljön, továbbtanuljon
▪ Biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák
▪ Szabadidő, testmozgás, étkezés lehetősége életkornak megfelelően
▪ Nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban
részesüljön
▪ Egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai,
kollégiumi ellátást
▪ Hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt
▪ Személyi jogait az iskola tiszteletben tartsa
▪ Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett
ellátásban részesüljön
▪ Kollégiumi ellátásban részesüljön
▪ Válasszon a pedagógiai program keretei között a választható
tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül
▪ Igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket,
létesítményeket
▪ Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön
▪ Részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok
létrehozását
▪ Szabadon véleményt nyilvánítson
▪ Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi
önazonosságát tiszteletben tartsák
▪ Jogai megsértése esetén eljárást indítson
▪ Részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában
▪ Kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe
▪ Kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, szociális
támogatásban részesüljön
• A pedagógiai program
o Az iskolában folyó nevelő-oktató munka legfontosabb helyi sajátosságait
o Főbb tartalmait összefoglaló pedagógiai koncepció
o Tartalmazza az intézmény által képviselendő értékeket

o Az elérendő célokat és feladatokat
o A nevelési, oktatási követelményeket
o A főbb tevékenységtípusokat
o A nevelőmunka során használatos főbb eszközöket, módszereket, szervezeti
formákat
o Az ellenőrzés és értékelés rendszerét
o Funkciója
▪ pedagógiai: orientáció, arculat-meghatározás
▪ társadalmi: helyi érdekek, viszonyok figyelembevétele, ezekhez
alkalmazkodás, de ezek formálása is
• A házirend
o Célja
▪ Szabályozza az iskola belső életét, rendjét
▪ Biztosítani az intézmény törvényes működését, az iskolai nevelés,
oktatás zavartalan megvalósítását.
▪ Olyan szabályokat is rögzít, amelyek az iskolai hagyományok őrzését is
szolgálják, testi épségük megvédésére vonatkoznak, és nevelési
szempontból lényegesek.
o Hatálya:
▪ Személyi hatálya: az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, a
pedagógusra, az intézmény más alkalmazottaira és a szülőre terjed ki
▪ Területi hatálya: az iskola területére, valamint az iskola által szervezett
iskolán kívüli rendezvényekre
o Az iskola igazgatója készíti el
o Elfogadásához szükséges a nevelőtestület, az iskolaszék és a
diákönkormányzat és a szülői munkaközösség egyetértése
o A házirend módosítása
▪ A házirend automatikus felülvizsgálata minden második évben
▪ A házirend felülvizsgálható, módosítható, ha jogszabály ezt előírja,
vagy az aláíró felek által képviselt közösség tagjainak többsége ezt
írásban kéri.
▪ A házirend módosítását kezdeményezheti az iskola igazgatója is.
o Nyilvánossága:
▪ Minden pedagógusnak, tanulónak, szülőnek joga és kötelessége
megismerni
▪ Nyilvános példánya megtekinthető az iskola honlapján
▪ Tanulók: 1. ofő óra, szülők szülői értekezleten, beiratkozáskor
▪ A házirendben foglaltak tudomásul vételét a szülők aláírásukkal
igazolják
Társas kapcsolatok az iskolában (csoportdinamikai jelenségek az osztályban; versengés

és kooperáció; konfliktusok és konfliktusmegoldások)
• Az iskolai csoport működése

o A csoport fejlődésének fázisai
▪ 1. Alakulás: egymás megfigyelési, pozitív tulajdonságok mutatása
▪ 2. Viharzás: Élesebb egyéni különbségek, nézeteltérések
• Versengés a csoportban, fegyelmezetlenné válás → figyelem
▪ 3. Normaalakulás: Normák, szabályok, szerepek kialakulása
▪ 4. Működés: Kialakult csoportstruktúra, kommunikáció,
feladatmegosztás → célok elérése, kohézió
o A csoport hatása ránk lehet pozitív, vagy feszélyező
o Jobban haladunk a monoton munkával, ha többen vagyunk, mintha egyedül
o Egyszerű, begyakorolt, automatikus fa. → serkentés
o Új, bonyolult feladatok → gátlás
o Közös döntéshozatal a csoportban: többségi vagy konszenzusos: nem mindegy
• Kooperáció és versengés
o Versengésnek régi hagyománya van, már a reneszánsz korban
o Verseny motiváló hatása → ültetési rend: elől jók, hátul rosszak
o Versengés ma is: jelentkezés → jó jegy, szót kapni, ha mások előtt és helyett
érvényesülsz
o Jegy adás: lehet objektív vagy egymáshoz viszonyított
▪ Központilag kidolgozott tantárgyi teszt → Ø verseny
▪ Egymáshoz viszonyítás → egyik diák jobb teljesítménye rontja a másik
esélyét a jó jegyre
▪ Ha Ø objektív mérce, akkor pl. osztálytársakhoz mérjük magunkat
o Fokozza a versengési tendenciát → jobb teljesítményre ösztönöz
o A versengésnek vannak személyiséget és közösséget építő tendenciái is
o Színesebbé, izgalmasabbá teszi az oktatást
o A versengés negatív hatásai
▪ A versengés könnyen ellenségeskedéshez vezethet
▪ Ellenségeskedés feloldása kooperációval, összefogással, fölérendelt
célokkal
▪ Az ellenségeskedést könnyebb kiváltani, mint feloldani
o Fogoly-dilemma: bevallás, mert nem kockáztatja, hogy ő kooperál, a társa
pedig verseng
o Mindennapi életben: nem ad be dolgozatot, hanem üres lapot: kell a bizalom
o Korábbi tapasztalatok felhasználása, hogy mit várhatunk a másiktól
o Versengés → versengés, kooperáció → együttműködés
o Versengésért jutalom, amikor feleltetés közben jelentkezni kell, ha a másik
rosszat mond
o Súgás szankcionálása → együttműködés büntetése
o Kooperatív módszerek + rizsa ezekről
▪ Mozaik módszer: tananyag elfűrészelése
▪ Mozaik II.: ua. a téma más-más szemszögből

▪ Csoportteljesítményre épülő feladat: mindenki munkája kell
▪ Egymástól való függés, egymást segítve lehet célt elérni
▪ Egyénileg is jól kell teljesíteni
▪ Heterogén csoport: csökkenti az előítéletet + növeli az osztálykohéziót
• Iskolai konfliktusok
o Konfliktus, mint összeütközés: nem kívánatos esemény
o A konfliktus lehet pozitív, személyiséget fejlesztő tényező
o Az emberi élet nélkülözhetetlen része
o Iskolai interakció: az iskolában együtt tanuló, dolgozó gyermekek és felnőttek
o Interakciók sorozata = konfliktusok sorozata
o Az iskolai konfliktus megelőzése, kezelése nem lehet független az iskolai
szervezettől
o Az iskolai konfliktusok okai, forrásai többfélék lehetnek
▪ Érdek-, szükséglet- vagy célkonfliktus
• Érdek inkább tanítók közt
• Szükséglet inkább tanulók közt
• Cél: a tanító és tanuló céljai sokszor nem egyeznek
o Hosszú távú cél a gyereknek nem jelent semmit
o A rövid távú ütközik pillanatnyi szükségleteivel
▪ Strukturális konfliktus
• Jogkörök, munkakörök, szerepek, feladatok nincsenek tisztázva
• Szervezet működését veszélyezteti, az emberek közérzetét és
elégedettségét, teljesítményét rombolja
▪ Értékkonfliktus
• Különböző értékek: jól együtt lehet dolgozni, ha a szerepükhöz
tartozó értékekben megegyeznek
• Saját értékeket nem szabad a másikra kényszeríteni → konflikt
▪ Viszonykonfliktus: minden életkornak saját legfontosabb kapcsolata →
ebben zavar: megakasztja a fejlődést, de hosszútávon húzó hatás
▪ Kommunikációs zavar: nem ezt tekintik forrásnak, hanem azokat az
érték-, cél-, szükségletkülönbségeket, amelyeket észlelnek
Egyén és közösség az iskolában (egyén, csoport, közösség; a közösség minőségi mutatói
• Csoport:
o Pszichológiai egység, min. 2 személy, közös cél, stabil kapcsolat közöttük
o Függnek egymástól, kommunikálnak egymással a tagok
o Létszám: kiscsoport, nagycsoport
o Kialakulás körülményei: formális (szempont alapján, mesterséges) és
informális (önkéntes érzelmi motiváció)
o Csoporttagok érintkezése: elsődleges (intim, személyes, összetartás),
másodlagos csoport (személytelenebb, szabályok tartanak össze)
o Csoporttagság
▪ Mert a csoport kielégítheti valamilyen szükségletünket

▪ Segíthetnek elérni valamilyen célt, önállóan kevesebb esély
▪ Tudást, információt adhat nekünk, egyedül nehezebb
▪ Biztonságigény kielégítése
▪ Pozitív szociális identitáshoz segíthet
o A csoporttagság mindig funkcióval bír
o Vonzás ereje: milyen mértékben elégíti ki szükségleteinket
o Csak akkor erőfeszítés a bekerülésért, normák, szabályok megtartása, ha az
érdekünk, igazán vonzó a csoport: több funkció
o Csoporttagok: hatás életünkre, azoké a csoportoké is, amelyikbe szeretnénk
o Bohóc, mókamester szerep:
▪ Általában aki nem tud intellektuális sikereket elérni
▪ Népszerű, nem várunk el komoly munkát, kritika, ellenérzés viccesen
▪ Gyakran nem veszik őket komolyan, viccelődnek rajtuk
o Bűnbak szerep
▪ A csoport hibájáért, kellemetlenségért, nehézségérért őt hibáztatják
▪ Alapja a projekció, kivetítés → megakadályozza a valódi pr. mego.-t
o Előnyei
▪ Elősegítik a szociális kompetencia fejlődését
▪ Támasz az én számára, lehetőséget ad az én-érvényesítésre
▪ Emocionális biztonság fenyegető helyzetben
▪ Irányító szerep vállalhatósága
▪ Közösség, valakihez való tartozás érzése
▪ Társaság, társas stimuláció
• Egyén és közösség
o Az egyén és a közösség, illetve a közösség tagjai szükségszerűen valamilyen
kapcsolatban állnak egymással, mindegy, mekkora a csoport
o Ennek a viszonynak az alapja az egyének, emberek együttműködése
o Az ember természetes igénye a közösségi lét, a közösségben való létezés.
o A hatékony működéshez: a közösség tagjainak kooperációs készségére
o Az ember egyidejűleg több közösséghez tartozik
o A közösség és a csoport működése sok tekintetben hasonlít egymásra
o Közösségtípusok:
▪ Az igazi közösség olyan, amibe az ember tartozni akar, mérlegeli a
dolgokat, és tudatosan lép be, oda akar tartozni
• Pl. a család az osztályközösség és a lakóközösség nem
▪ Kvázi közösség: Lehet azzá fog válni, de nem biztos
• Pl. a lakóközösség, az osztály
▪ Dehumanizáló közösség: nem igazi, emberellenes, kihasznál, megaláz
o Mivel több a közösség?
▪ Közös értékrend: ugyanazt gondoljátok értékesnek, követendőnek
▪ Közös érdekek: pl. jól dolgozni, hogy sokat fizessenek
▪ Közös szükségletek
▪ Közös döntések: a közösség együtt dönt valamiről
▪ Közös tevékenységek: pl. egy osztálykirándulás

▪ Közös hagyományok, szokások
▪ A „mi” tudat: T/1-ben beszélni magunkról, a csoportról
o Vita nélkül nincs közösség, de racionális viták kellenének, észérvekkel és nem
érzelmekkel
o Nem mindig kiközösítés van, gyakran a személy rekeszti ki saját magát azzal,
hogy nem akar döntéseket hozni meg ilyesmi
o Szervezet: 2 szint
o Hierarchia: 3 szint: középiskolától
o Felelősi rendszer: hetes, virágfelelős, tisztaságfelelős
o Kommunikáció: nagyon fontos
o Vélemény → többiek befolyásolása → közvélemény
o Kialakulhatnak benne baráti kapcsolatok
o Az egyén és a közösség viszonya dinamikus
o Az egyén közösség nélkül élet- és fejlődésképtelen
o Globalizáció → szembekerül egymással az egyén és a közösség
o Az egyén előbb közvetlen környezetétől vesz át és sajátít el mintákat,
normákat, később már maga is aktívan részt vesz a közösség tevékenységében
o Az egyén alkalmazkodik a közösséghez és együttműködik annak tagjaival
o Az első természetes közösség, amelybe beleszületünk, a családunk: fontos
o Serdülőkortól kortárs közösségek hatása nő
o Van olyan, ami változhat, megszűnhetnek: pl. munkaközösség
o Dinamikus társas egységeknek tekinthetők
• A jó közösség ismérvei
o Tagjai együtt tudjanak működni és dolgozni (együttműködési készség)
o Tiszta kommunikáció: a feladatokat és problémákat világosan átlássák és
megbeszélhessék.
o A közösség tagjai közös ügyek, célok érdekében össze tudnak fogni
(összefogás készsége).
o Mi-tudat, a közösségi érzés tudatának kialakulása.
o Együttes élmények → erősödik a csoportkohézió
o Elfogadják egymást és kölcsönös bizalommal vannak egymás iránt.
o Tudnak örülni egymás sikerének, illetve át tudják érezni egymás problémáit,
kudarcait. → nyitottság egymás felé
o Közösségben kialakult szokásokat, szabályokat az egyének ismerik és betartják
o Az egészséges versengés lehetősége + mások érdekének tisztában tartása
o A tagok felelősséget vállalnak egymásért, együtt éreznek és segítik egymást
o A jó működés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a közösséget alkotó egyének
mindig és mindenben egyetértenek.
5. A tanítás-tanulás folyamata
A tanulás pszichológiai értelmezése (behaviorista tanuláselméletek, a tanulás
információfeldolgozási modelljei, verbális tanulás)
• Értelmezése:
o Felölel minden olyan (teljesítmény-, viselkedésbeli-, tudásbeli-) változást, amely
külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre
o A pszichikus jellemzők külső hatásra következő módosulása tapasztalás, gyakorlás
eredménye képpen, tartós, változás, de nem feltétlenül azonnal észrevehető
• Behaviorizmus: A szervezet fekete doboz, ami azon belül van, azzal nem Ø foglalkozik
o Inger és válasz közötti kölcsönös egyértelmű megfelelést hirdette
o Környezetelvűség: nagy befolyás a viselkedésben
o Állatok és csecsemők viselkedésének tanulmányozása
o Minden viselkedés kondicionálás eredménye  környezet megerősítése
o A tanulás első vizsgálatai, különösen a kondicionálással kapcsolatosak
o Elsősorban: nem humán élőlények milyen körülmények között tanulnak meg 2
inger, illetve egy inger és egy válasz közötti asszociációt
o Minden tanulás építőköve a klasszikus és instrumentális kondicionálás
o A tanulást mindig ugyanazok a törvények befolyásolják: gyereknél is és patkány
▪ Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy nem
o Klasszikus kondicionálás
▪ Semleges inger + másik ingerrel együtt → asszociálódni fog
▪ Ivan Pavlov (N-d): kutya nyáladzik a tányérra is → fény vagy hangra is?
▪ Feltétlen válasz: nyáladzás: nem kell tanulni hozzá, a hús váltja ki
▪ Húsliszt: feltétlen inger: kondicionálás nélkül is választ vált ki
▪ Sokszor fény és etetés egyben → a fény is kiváltja a nyáladzást, kaja Ø
▪ Itt nyáladzás feltételes válasz: tanult reakció
▪ Fényjelzés: feltételes inger: tanult inger
▪ Orvosi rendelő, vészjelzés van vagy Ø → félelem vagy Ø
o Instrumentális/ operáns kondicionálás: általa adott válasz egyedi következménnyel
▪ Azért tanul válasz, mert az befolyásolja környezetünket
▪ Viselkedéssel befolyásolni környezetet, nem csak válasz az ingerre
▪ Élőlény a cél elérése érdekében instrumentális
▪ Baba sírása → figyelem, kutya labda szájban → élelem
▪ Thorndike: éhes macska ketrecben + kint hal → kinyúl → retesz → ki
• Újra végigmegy a folyamaton, csak gyorsabban → fokozatosan
elhagyja az irreleváns viselkedést: fokozatos tanulás
• Élelem megszerzéséért a macska megtanulja kinyitni a reteszt
• Próba-szerencse Ø hirtelen megvilágosodás
• Effektus törvénye: a releváns mozgások rögzülnek
▪ Skinner: éhes állat Skinner-dobozban: pedál + felette lámpa: ember ir.
• Pedál nyom → kis ételgalacsin → többször nyom
• Nem kap ételt → pedálnyomás száma is csökken
• Megerősítés hiánya kioltja a választ

• Gyerek és a lefekvés → hiszti elmúlt
• Tanult tehetetlenség: Kiszámíthatatlan negatív ingerek egymás után
→ egy idő után feladja a próbát a hárításra
▪ Averzív kondicionálás: nem kívánt viselkedés visszaszorulása
• A tanulás információfeldolgozási modelljei
o A tanulás = a bevésési, tárolási és előhívási folyamatok + a memóriatárak
struktúrájával írja le. Három memóriatár:
o Szenzoros tár: A környezeti ingere felfogása a feladata. Itt a különböző érzékszervi
benyomások változatlan formában kódolódnak. A benyomások 1-3 másodpercig
láthatók itt, ha figyelünk az ingerekre, akkor az információ továbbjut a rövid távú
memóriába, ha nem, akkor elhalványul.
o Rövid távú memória: Az információk egységekbe szerveződnek a rövid távú
memóriában, a kapacitása véges, 7 + 2 egység fér el benne, és csak rövid ideig,
maximum 20 másodpercig. Az információk innen valamilyen bevésési,
feldolgozási stratégia segítségével (pl.: ismételgetéssel) átkerülnek a hosszú távú
memóriába. A felejtés útja a kiszorulás.
o Hosszú távú memória: Befogadóképessége végtelen, többféle típusa van. A
deklaratív emlékezetben tároljuk a tényeket, tartalmakat, információkat, a
procedurálisban a készségeket, cselekvések kivitelezésének a módját. A deklaratív
emlékezetet epizodikus és szemantikus részre oszthatjuk. Az előbbi az események
tárolásáért, az utóbbi a fogalmak tárolásáért felelős. Az információkat hierarchikus
fába, különböző kategóriarendszerbe szervezzük és tároljuk
o Az információt visszanyerési stratégiák segítségével tudjuk felidézni.
• Verbális tanulás:
o 1885 Ebinghaus kísérlete
▪ Értelmetlen szavakból megtanulandó lista
▪ Értelmes szavakat könnyebb megtanulni
▪ Könnyebben jegyezzük meg a lista elejét és végét
▪ Párasszociális tanulás: két szó összekapcsolását vizsgálja: ingerszó →
válaszszó
• Idegen szavak megtanulása
▪ Szabad felidézés: pl. csoportosítjuk a zöldségeket a vásárlási listán
o Tömbösítés és memória terjedelem
▪ Képesek vagyunk növelni a tömbök méretét a hosszú távú emlékezetben
tárolt információkhoz való kapcsolással
o Képzelet: kapcsolatba hozza az egyes információdarabokat az emlékezetben
o Bfolyásolja a szervezés és az előhívás gyakorisága
A tanulás pedagógiai értelmezése. A természetes és az intézményes tanulási folyamat

sajátosságai.
• A tanulás: Az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakulását,

képességek kifejlesztését jelenti
• A tanulás iskolai értelemben szűkebb: olyan szociális tevékenység, amelyet a tanulók
meghatározott céllal szándékosan végeznek → a bevésett anyag előhívható lesz kül. helyz.
• Természetes nevelés Rousseau nyomán: olyan nevelés, ami nem távolít el a természeti
környezettől, megfelel az emberi természetnek → nevelés: túlmegy a gondoskodáson,
ösztönös tanításon: mesterséges
o Az iskolai tanulás az emberi tanulás speciális formája, a nevelési hatásrendszer
központi része, formális tanulás, amelyben változatos tevékenykedtetés révén
minden tanulási fajta elfordul.
o Komplex az a hatásrendszer, mert a tudatosan tervezett hatások mellett „rejtett
tanterv”: hatásai nem pontosan kiszámíthatóak
o A formális tanulás oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, és
elismert oklevéllel, szakképesítéssel zárul. ált. bemeneti és kimeneti feltételek
o A gyermek a legjobb tanulási gép
o Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója.
o Az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, és lehetséges,
hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeik gyarapodását
Tanulási stílus, tanulási stratégiák, kognitív stílus
• Tanulási stílus
o Az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső tanulási
feltételek, módok
o Érzékleti modalitás szempontjából
▪ Auditív: Leginkább abból tanul, ha hall valamit, szeret hangosan tanulni,
hasznos a tanári szóbeli magyarázat
▪ Vizuális: Arra emlékszik legkönnyebben, amit látott, maguk elé idézik a

tanultak helyét, a könyvet → konkrét tartalom, jó: képek, ábrák, színek
▪ Mozgásos: segít, ha tanulás közben mozognak, mozgási élmények raktár
o Társas környezet szempontjából:
▪ Egyedül/ intraperszonális: szeret nyugalom, csend, külső inger zavar
▪ Társakkal/ interperszonális: tananyag megbesz., kell társ jelenléte
o Gondolkodásmód sajátossága szempontjából:
▪ Impulzív: előbb beszél, aztán mérlegel, kevesebb a válaszidő, szeret vita
▪ Reflektív: előbb elemzés, logikai egységekbe foglalás, gondolkodás, Ø
hirtelen válasz, ált. egyedül, önellenőrzés, értékelés
• Tanulási stratégiák
o „A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait,
stratégiáit, stílusát, szokásait.„
o Feltételez valamiféle tudatos tervezést
o Mélyre hatoló: A dolgok megértésére törekszik, ált. tudnak lelkesedni a tanulásért
▪ Új anyag kapcsolása a régihez, nagy összefüggések átlátása
o Reproduktív: részletek megjegyzésére épít, fontos a tanár irányítása a struktúrához
▪ Mechanikus tanulás, állandó félelem a lemaradástól
o Szervezett: az eredményekre koncentrálva teljesíti a követelményeket,
sikerorientáltak, legjobb eredményre koncentrálás, lelkiismeretes: belső kontroll
• Kognitív stílusok:
o A kutatók általában egyetértenek abban, hogy a kognitív stílusok a figyelem, az
emlékezés, az észlelés és a gondolkodás módjaiban tükröződő egyéni
különbségeket fejezik ki.
o Dr. Tóth László: A reflektivitás – impulzivitás kognitív stílusa: azokban az
esetekben, amikor a problémamegoldás során különféle alternatívák adódnak, a
tanulók mennyire hajlamosak a problémamegoldás helyessége, érvényessége felett
elgondolkodni. → tanulási stílus?
o Rokeach (1984, lengyel szociálpszichológus) kognitív stílusnak nevezi a módot,
ahogyan feldolgozzuk az új információt. A kognitív stílusban meglévő különbség
abból fakad, hogy különféleképpen szerveződnek rendszerré az egyének nézetei.
A tanulás tárgyi körülményei
• Fogalmak:
o Taneszköz: Oktatási-nevelési cél érdekében alkalmazott tárgyi-technikai eszköz
o Médiuminformáció közvetítésére szolgáló közeg, kapcsolatot teremt a pedagógus
és a tanuló között
• Báthory Zoltán: a taneszközök az iskola infrastruktúrájának részei
o 1. információhordozók (egy-egy tantárgyhoz, tantárgycsoporthoz készülnek)
o 2. oktatástechnikai eszközök (bármilyen tanítási órán felhasználhatók, függetlenül
a közvetített információ tartalmától)
• Taneszközök csoportosítása Schramm szerint (technikatörténeti alapon)
o 1. nemzedék: Azok a tárgyak, melynek elkészítése és bemutatása nem igényel

technikai eszközt, pl. makett, modell, kép, térkép, kéziratok
o 2. nemzedék: Taneszközök előállítása, sokszorosítása gépekkel, de információik
közvetítéséhez nem kell gép, magukat közvetítik, pl. könyv, tk, mf, ok, fénykép
o 3. nemzedék: az információhordozók előállításához és közvetítéséhez gépi
berendezésre kell, pl.
▪ Audiovizuális eszközök (rádió, vetítőgép, televízió, írásvetítő, diavetítő)
▪ Információhordozóik (hangfelvételek, filmek, diaképek stb.)
o 4. nemzedék: A tanulás irányítását is képesek már ellátni, ember-gép kapcsolat,
pl.: oktatógépek, programozott tankönyvek
o 5. nemzedék: napjaink legmodernebb eszközei: számítógép, internet, IKT
• Előnyei: motivál, érdeklődést keltő, szemléletes, információt nyújt,

• Taneszközök csoportosítása megjelenésük alapján: 3D, nyomtatott, oktatástechnikai
A tanítás-tanulás szervezeti formája (a tanítási óra, egész napos oktatás, napközi,

tanulószoba, önálló otthoni tanulás, tanulmányi séta, kirándulás, erdei iskola)
• Tanítási óra
o Régebb hosszabb, 1,5 2 órás tanórák, közöttük szünetek
o Délelőtt és délután is órák → egész napos oktatás
o Nehezebb órarendszervezés szaktanároknál, de megoldható duplázás, pl. projekt
o Rituálé: csengő: óra eleje és vége, felállás: óra eleje és vége
o Tantárgyi órák → izoláltság → jobb lenne a téma centrikus, tantárgyi kapcsolatok
o Típusai:
▪ Új ismeretet feldolgozó óra
▪ Gyakorló óra
▪ Ismétlő óra
▪ Számon kérő óra
▪ Összefoglaló óra: felkészítés a dolgozatra
o Vegyes, kombinált óra: a leggyakoribb: Nagy Sándor szerint a felépítése
▪ 1: Figyelemfelkeltés, a tanulás motivációjának biztosítása
• Figyelemfelkeltés: mese, játék, képek, ill. illusztrációk, belső motiváció
• Motiváció: Külső motiváció: jutalom: piros pont, matrica, meglepetés, csillag
• Nem csak felkelteni kell, hanem meg is kell tartani
• Kérdés a tananyaggal kapcsolatban
• A tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése
• Beláttatjuk, hogy az ismereteik hiányosak → akarják, hogy kiegészítsük, mert
szükségük lesz erre → aktivizáljuk őket
▪ 2. Tanulók informálása a célról
• A tanóra céljáról
• Mit miért tanulunk? Mire fogjuk használni?
• Hol tartunk? Hova akarunk eljutni?
▪ 3. Előzetes ismeretek felidézése
• Vannak előzetes ismeretek: felidézés, rákérdezés, ellenőrzés
o Előfeltétele az új ismeret megtanulásának
• Kapcsolódó ismeretek: mihez kapcsoljuk az új anyagot?
• Az új ismeretnek rendszerbe kell illeszkednie
▪ 4. Az új ismeret reprezentálása
• Tárgy, jelenség, folyamatok tényszerű ismertetése
• Fontos a mód
o Mennyi bemutatás van benne? Mennyi a szemléltetés?
o Mennyire érdekes?
o Hányféle inger éri egyszerre a tanulót?
▪ Hang, kép, írás
▪ 5. Az új ismeretek sokoldalú elemzése
• Analízis: elemekre bontás, megvizsgálás, ezeknek a tulajdonságai
• Szintézis: Részek ismerete → összekötés, egyesítés → lássák a teljes egészet is
▪ 6. Fogalomalkotás, következtetés, absztrakciók, általánosítás
• Logikai összefüggések keresése
• Elvonatkoztatás
• Általánosítás
▪ 7. Rendszerezés és rögzítés
• Gyakorlatban ez az összefoglalás
• Rendszerbe foglaljuk, hogy a tudás tartós legyen, beépüljön a hosszú távú

emlékezetbe
• A rendszerbe foglalás segíti az emlékezést és az alkalmazást is
• Az új ismeretet megfelelően kapcsoljuk az előzetes ismerethez: elsődleges
rögzítés
• 1-1 tantárgy keretében is lehet rögzíteni
▪ 8. Tanultak alkalmazása
• Visszacsatolás
• Ismert feladatos helyzetben
• Új feladat helyzetben nem biztos, hogy menné még
• Gyakorlás → jártasság, készség
• Fontos a játékosság
▪ 9. Teljesítmény mérése-értékelése
• Elsődleges értékelés: kérdés-felelet
• Egész napos oktatás: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a
délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését,
feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg,
• Napközi: A napköziben folyó munka jelentős alkotórésze az iskolai tevékenység
egészének, a nevelőmunkát kiegészíti. Fontos pontjai az önálló tanulás, egyéni
segítségnyújtás és a tehetséggondozás. Általában alsó osztályban nevezik így a délutáni
foglalkozást + általában alsóbb státuszú családok gyermekei lesznek napközisek
• Tanulószoba: A tanulószoba a tanítási órák utáni délutáni kikapcsolódás és a tanulás
helyszíne felső tagozatosoknak. Intézményenként saját időbeosztás, szabályok, hagyom.
• Önálló otthoni tanulás: Legtöbbször a házi feladat megírására csökevényesedik, pedig
aznap tanultak átismétlése, készülés a köv. napra. A tanuló felelőssége, nem a szülőé!
Kisebb korban a tanulók még nem alkalmasak rá legtöbbször, 4. osztálytól várható el
• Tanulmányi séta, kirándulás, erdei iskola: Iskola falain kívüli szervezeti forma, de
legtöbbször érvényesek azok a szabályok, amik tanítási órán. A pedagógusnak
megfelelően meg kell szerveznie → kirándulástervezet
o Tapasztalat útján való tanulás, élmények, közösségfejlesztés, szociális készségek,
tantárgyi koncentráció
Az oktatás szervezési módjai (frontális munka, csoportmunka és kooperatív tanulás,

párban folyó tanulás, egyéni munka)
• Frontális munka
o A tanulók tanulási tevékenysége párhuzamos, egy időben, gyakran azonos
ütemben folyik
o Általában tanító információátadó, tanuló passzív befogadó, tananyag fejbe
sulykolása → nem valami hatásos
o Kevesebb szervezést igényel, időben gazdaságos, leggyakoribb forma
o Csak azok vesznek részt, akik tudnak és akarnak: csak lehetőség, feltétel nem
o A pedagógus: közöl, kérdez, mutat be, feladatot ad, értékel, engedélyez a gy-nek
o Kettős színpad: tanár tanít
▪ Elől a gyerekek vele együttműködnek, figyel, jelentkezik, válasz, gondolk.
▪ Hátul: nem tud, nem akar követni, rosszalkodik + melléktevékenységek
• Csoportmunka: 3-6 fő közösen old meg egy kapott vagy vállalt feladatot
o Homogén csoportok: erős, gyenge, közepes csoportok
▪ Képességeknek megfelelő feladatok → beskatulyázás, lemondás
▪ A kiváló tanulók teljesítménye a heterogén csoportban sem rosszabb, mint
itt, viszont a gyengébbeknek húzóerő a heterogén csoport
o Heterogén csoportok: tudatosan törekszünk, hogy eltérő kép. tan. egy csoportba
▪ Ismernünk kell képességeiket itt is + Ø beskatulyázás + előbb említettek
o Szimpátia csoportok: a tanuló felszabadul a stressz alól, jól érzi magát a suliban
▪ Izolált helyzetűek kérdése
o Véletlen csoportok: születésnap, hajszín, nadrág színe stb.
▪ Csak ha gyakran újraszervezzük a csoportokat → Ø kényszer
o Ülésrendi csoportok: azok a tancik, akik ritkán alkalmaznak csoportmunkát
▪ Ha gyakran → ülésrend alkalmazkodik a csoportmunkához → szimpátia
• Kooperatív tanulás: csoportban vagy párban is lehet alkalmazni
o Az önálló ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási, döntési és értékelő képesség
kialakítása, fejlesztése
o Aktív gondolkodás, az alkotó és sokoldalú együttműködés, empátia, a tolerancia és
a szociális készségek kialakítása és fejlesztése
o Alapelvei:
o Építő egymásrautaltság: a csoport sikere a csoporttagok sikerének a függvénye, az
eredményesség függ a többi csoport és az egyén sikerétől is
o Párhuzamos interakciók elve: egyidejűleg több szálon futó kommunikáció,
gondolataikat folyamatosan kicserélhetik egymással
o Egyenlő részvétel elve: szerep- és/vagy munkamegosztással, a részvétel
kiegyenlített legyen, tehát ne legyen mód a passzivitásra
o Egyéni felelősség: egyén optimális teljesítménye szükséges a csoportcélok
megvalósulásához, ezért a csoporttagok felelősséget éreznek az iránt, hogy a
legjobb tudásuk szerint végezzék a feladatukat
• Párban folyó munka: 2 tanuló működik együtt a tanulmányi feladat megoldásában
o Páros munka: Hasonló szinten lévő tanulók: közösen, gondolatcserével
feladatmegoldás → mind2 fél számára fejlesztő
o Tanulópár: különböző szinten lévő tanulók közt tanulmányi kapcsolat + nyílt
szándék: erősebb tanuló segítse a gyengébbet
o Korrepetáló viszony: előbb, de nagyobb életkori különbség
o Csak akkor alkalmazni, ha képesek rá + együttműködései tapasztalat szerzése
• Önálló munka
o Az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatot kapnak
o Egyedül végzett munka, frontálisan irányított egyéni munka: egyéni különbségekre
nem vagyunk figyelemmel
▪ A tanulók egymástól függetlenül ugyanazt a feladatot oldják meg önállóan
▪ Lehetséges, valaki csak az instrukciót értelmezi, a másik már kész
▪ Segítség, hatékonyság → egyéni segítségnyújtás
o Rétegmunka: csoportok képességek, ált. gyorsaság szerint + néha név: sólyom
▪ Ennek megfelelően nehéz, közepes, könnyű önálló munka

▪ Besorolás, beskatulyázás, Ø fejlődés
o Teljesen egyénre szabott munka: tekintettel lenni az egyéni különbségekre,
képességekre, érdeklődésre, előzetes tudásra, problémamegoldó készségre
▪ Egyéni munka a tervezetben
o Részben egyénre szabott munka: Hasonló képességű tanulók számára azonos fa.
Didaktikai feladatok az oktatás folyamatában: motiválás, ismeretszerzés, alkalmazás,

rögzítés, rendszerezés, ellenőrzés, értékelés.
• Motiválás
o Belső motiváció: motivált állapot belső személyiségjegyek alapján: érdeklődés
▪ Figyelemfelkeltés: mese, játék, képek, ill. illusztrációk
▪ Beláttatjuk, hogy az ismereteik hiányosak → akarják, hogy kiegészítsük,
mert szükségük lesz erre → aktivizáljuk őket
o Külső motiváció: jutalom: piros pont, matrica, meglepetés, csillag
o Nem csak felkelteni kell, hanem meg is kell tartani
• Ismeretszerzés: elkezdhetjük az új ismeretek feldolgozását
o FOM: Az oktató információkat közvetítő, bemutató tevékenysége: tanítás
▪ A diák aktív közreműködését: tanulás
o De lehet önálló, egyéni, csoportos, kooperatív munkában, kutatómunka
o Szükséges valamiféle előzetes ismeret, tudás
• Alkalmazás
• Rögzítés
o Gyakorlatban ez az összefoglalás
o Rendszerbefoglalás → tartós tudás, beépüljön a hosszú távú emlékezetbe
o A rendszerbe foglalás segíti az emlékezést és az alkalmazást is
o Az új ismeretet megfelelően kapcsoljuk az előzetes ismerethez: elsődleges rögzítés
• Rendszerezés
• Ellenőrzés
• Értékelés
o Az értékelés hatása a személyiségfejlődésre
▪ Pozitív: lelkesít → de elkényelmesíthet
▪ Negatív: lelomboz → serkenthet is
▪ Befolyásolja a tanulási motivációt
▪ befolyásolja az önértékelést: mintát ad
▪ Kivételezés: nem tudunk teljesen objektívek lenni, de törekednünk kell rá
o Viszonyítás: Kihez?
▪ önmagához
▪ átlaghoz: osztály: felelés
▪ objektív kritériumrendszerhez
o Minősítés, fejlesztő értékelés, osztályzás, árnyalt értékelés, reakció, konstruktív

visszajelzés
▪ Árnyalt értékelés: ▪ Osztályozás:
▪ Szöveges ▪ Standardizált
▪ Diák önértékelése is követelmények
▪ Nem csak tantárgyi tudás ▪ Tanár
– közösségi, társas ▪ Tantárgyi szaktudás
viselkedés, tanulási ▪ „külső ellenőr”
motiváció, ▪ „mit nem tud”
▪ Segítő szerep ▪ Hierarchikus viszony
▪ Közös cél ▪ Kategorizálás kérdésköre
▪ Kategorizálás elkerülése
6. A pedagógiai folyamat és módszerei

A pedagógiai folyamat szerkezete, funkciói és fő feladatai
• Szerkezete:
o Nevelő tényezők: Az aktivitás, tevékenység elindítói, lefutásuk irányítói a
heteronóm szabályozás fázisában
▪ A tárgyi környezet magatartás és személyiségformáló hatásai:
egyedfejlődés kezdetén, szituatív hatások
▪ Személyi környezet- gyerek fejlesztő hatású interakciói
• Felnőtt tekintélyi személyek: utóbbi kiegészíti majd felváltja
• Kortársak és kortárs csoportok: egyre inkább
▪ Konstruktív feladatok + személyiségfejlesztő hatásuk → a gy.
tevékenységrendszere felépül, benne realizálódik
o A nevelési folyamat a neveltek célirányosan szabályozott aktivitásának keretében
o Az aktivitás külső befolyásolói a nevelési tényezők által produkált nevelő hatások
o Nevelő hatások optimalizálása nevelési módszerekkel
o Heteronómban kialakul a szubjektív-magatartás determináció → alapja a belső
vezérlésű autonóm szabályozású aktvitásnak
o Magatartás- és személyiségformálás egységben a személyiségfejlesztéssel
o Beszélni, elemezni az ábrát
• Funkciói:
o A nevelés mint társadalmi funkció:
▪ Konzerváló funkció:
• A régit megőrző.
• Megtanítani arra, ami a társadalom fennmaradásához kell.
▪ Progresszív funkció:
• A régit túlhaladó előremutató a fejlődést segítő.
• A társadalmat képessé kell tenni a további fejlődésre és egyedeit
meg kell tanítani a változásokhoz való alkalmazkodásra.
o Nevelési eszmény: ebből lesz a nevelési cél
▪ Elgondolás a tökéletes emberről – erre törekedni kell
▪ Pedagógiai nevelésnek kettős funkciója van:
• Alap a nevelés általános céljának meghatározásához
• A nevelés alanyai számára kijelöli az önfejlesztés irányát
▪ Történelmileg és társadalmilag meghatározott
▪ Változékony és változik
o Nevelési célok: A neveléssel elérendő, tervezett eredmények; a végső pont,
amelyet a tevékenységgel el akarunk érni
▪ Mit akarunk, elérni, milyen képességekkel, értékekkel rendelkező emberré
kívánjuk nevelni a tanulókat
▪ Mindig megfogalmazódik benne egy értékrendszer
o Cél: Egy tárgy, tulajdonság, helyzet, elvont vagy konkrét haszon, amely képes
valamilyen igény, szükséglet, illetve elvárás kielégítésére
o Aki nevelőtevékenységet fejt ki, magától értetődően célokat követ
▪ Ø mindig tudatos
o Napjainkban: művelt, szuverén, érdekeit objektíve érvényesíteni tudó, öntevékeny,
magatartásában egyetemes értékeket követő személyiség kialakítása a cél
• Fő feladatai:
o A célokhoz kapcsolódó pedagógusi és tanulói teendők rendszere
o Teendők, amelyeket a cél felé haladás érdekében el kell végeznünk
o Személyiségfejlesztés szempontjából:
▪ tevékenységre nevelés
▪ képesség fejlesztés
▪ szükségletek kialakítása
o Bábosik István egy másik megközelítést alkalmazva a nevelési koncepciók
osztályozásakor, normatív és értékrelativista nevelésről beszél.
A normatív pedagógiák Az értékrelativista koncepció: magatartási

Fontosnak tartják a hosszabb távon normák és értékek múlt tapasztalat
fennmaradó emberi-etikai értékek, Állandó változás → alkalmazhatóságuk relatív.
magatartási normák közvetítését és A pedagógust ne avatkozzon be az értékképződés
interiorizálását a nevelés által A gyerekeket életszerű körülmények között kell
Tudatosan törekszenek erre. tevékenykedtetni → tapasztalatokhoz
 Ezeknek
o Gáspár László felosztása: Tanulás, munka, közéleti-politikai tev., szabadidős

o Akadémiai felosztás:
▪ nyelvi kommunikációs nevelés
▪ matematikai nevelés
▪ természettudományos nevelés
▪ történelmi, társadalmi, politikai nevelés
▪ esztétikai nevelés
▪ szomatikus nevelés
▪ technikai nevelés
o A nevelésben megvalósul:
▪ a személyiség fejlesztése,
▪ a magatartásformák kialakítása
▪ a személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai szokásainak
megerősítése,
▪ a minták interiorizálása
▪ meggyőződések kialakítása
A módszer fogalmának értelmezése; a módszerek megválasztásának szempontjai
• A módszer fogalma:
o Minden módszer arra szolgál, hogy valamilyen elérendő célt a lehető
legbiztonságosabban, legteljesebben, leggazdaságosabban valósítsunk meg
▪ Legbiztonságosabban: semmi ne zavarjon be
▪ Legteljesebben: eredmény minél inkább = cél
▪ Leggazdaságosabban: erők, eszközök, idő optimális felhasználása
o Nevelési módszer: a kitűzött nevelési cél elérésének érdekében alkalmazott eljárás.
Célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat
pedig kiküszöböljük
o A folyamat mozzanataiként kell értelmezni, hatnak rá más mozzanatok
o Csak akkor hatékonyak, ha összhangban vannak a nevelő személységének sajátoss.
o Mindenkinek meglehetnek az egyéni, rá jellemző módszerei
• Megválasztásának szempontjai:
A nevelési módszerek megválasztása:

• A módszertan sem ad egyértelmű érvényű ajánlásokat
1. a nevelési cél,
2. a nevelési feladat,
3. tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei,
4. a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége,
5. a tanár vezetési stílusa,
6. a tanulók életkora, sajátosságai,
7. a pedagógiai szituáció és annak tartalma.
A tanári és a tanulói módszerek, eljárások a tanítás-tanulás folyamatában
• Az előadás: monologikus szóbeli közlési m., egy-egy téma részletes, hosszabb kifejtése
o Általában magába foglalja az elbeszélés és a magyarázat elemeit.
o Terjedelme 15-20 perctől 1,5-2 óráig terjedhet: a tanulók életkorának megfelelően
o A tanár aktív, a diák passzív befogadó
o Akkor, ha az információ közlése a cél
o Szerkezetét: bevezetés, kifejtés, összegzés
• Magyarázat: Olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű
összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő.: 6 éves kortól
o Terjedelme: az előadásnál rövidebb, a tanulók életkorától függ: 5-10 → 20-25 perc
o A magyarázat 3 fajtája:
▪ értelmező magyarázat: a fogalmak, terminusok értelmét teszi világossá,
példákat nyújt rá, tipikus kérdőszava: Mi? Mit?
▪ leíró magyarázat: egy folyamat, struktúra bemutatására szolgál, tipikus
kérdőszava: Hogyan?
▪ okfeltáró magyarázat: a jelenségek okainak felderítésére szolgál, tipikus
kérdőszava: Miért?
o A magyarázat eredményes, ha logikus, világos, érdekes, tömör, egyszerű
• Elbeszélés: monologikus szóbeli közlési módszer, egy-egy jelenség, esemény, folyamat,
személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.
o Terjedelme az előadásénál rövidebb
o Leírás, konkrét információk átadása, a tanulók képzeletét és érzelmeit mozgósítja
o Minden korosztályban alkalmazható, kiemelt jelentősége alsó tagozatban van.
o Szemléltetőeszközöket is be lehet iktatni
• Kiselőadás: monologikus szóbeli közlési módszernek, amelyekben az összefüggő közlés
nem a tanártól, hanem a tanulótól származik.
o Csak bizonyos tantárgyakban és csak felsőbb osztályokban
o A tanárnak segíteni kell az előkészítő munkában
o Lehet a tanuló olvasmányélménye vagy kutatómunkája
o Időtartama általában 10-15 perc
o Csak jól megszerkesztett produkciók kerüljenek az osztály elé: pedagógus
• Megbeszélés: dialogikus szóbeli közlési módszer, a tanulók a pedagógus kérdéseire
válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.
o Leggyakrabban alkalmazott, legkedveltebb és minden korosztályban alkalmazható
o A tanár rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól
o Eredményességének feltételei:
▪ Előzetes ismeretekre épülés + téma érdekessége, élményszerűsége
▪ Indítása problémafelvető, felfedeztető legyen
▪ Indító, továbbvivő és ellenőrző kérdések jól tervezettek legyenek
▪ A légkör kötetlen és oldott legyen, ahol kérdezni és hibázni is lehet
▪ A pedagógus a háttérből rugalmasan, de határozottan irányítson
▪ Biztosítsa, hogy mindenki részt vegyen a megbeszélésen
▪ A felfedezett hibákat, tévedéseket tapintatosan korrigálja
• Vita: dialogikus szóbeli közlési módszer, az ismeretek elsajátításán túl célja a

gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése.
o A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek
o A pedagógus a háttérből irányít
o A jól szervezett vitában a kérdéseket, véleményeket a tanulók egymáshoz intézik
o A résztvevők egyenrangúak
o A vitát a megbeszéléstől az különbözteti meg, hogy:
▪ A tanulók legalább annyit beszélnek, mint a tanár
▪ Nem kérdés-felelet forma, hanem vélemények, kijelentések, állítások
állnak egymással szemben
▪ Az interakciót a tanulók kezdeményezik, nem a tanárnak szól, hanem
▪ Értékelés: nem helyes vagy helytelen, hanem egyetértek vagy nem értek
• Szemléltetés: (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek
során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.
o A tanulók érdeklődésének felkeltése
o Kiinduló bázis lehet a fogalomtanításhoz ill. a tevékenység elsajátításához
o Jól követhetőnek kell lennie, a lényeg kiemelése
o Két fajtája van:
▪ Közvetlen megfigyelés: a pedagógus prezentálja a tárgyakat, jelenségeket,
folyamatokat
▪ Közvetett megfigyelés: az oktatási eszközök egyre bővülő választékával
valósítható meg
• Projekt módszer: a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére
építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.
o Komplex feladatok, középpontjában egy gyakorlati természetű probléma
o A tantárgyi rendszer fellazítását igényli
o A cél sosem a tanulás, hanem valamilyen konkrét cél, produktum, a tanulás eszköz
o A projektmódszer alkalmazásának lépései:
▪ célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása
▪ a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák)
▪ kivitelezés (általában a diákok önálló kutatást végeznek, de a pedagógus
segíthet)
▪ zárás, értékelés (a projekt bemutatása, az értékelés kritériumait előre)
• Kooperatív módszer: a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az
ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális
készségek, együttműködési képességek kialakításában.
o Alapelvei:
▪ Építő egymásrautaltság: a csoport sikere a csoporttagok sikerének a függvénye, az eredményesség
függ a többi csoport és az egyén sikerétől is
▪ Párhuzamos interakciók elve: egyidejűleg több szálon futó kommunikáció, gondolataikat
folyamatosan kicserélhetik egymással
▪ Egyenlő részvétel elve: szerep- és/vagy munkamegosztással, a részvétel kiegyenlített legyen, tehát
ne legyen mód a passzivitásra
▪ Egyéni felelősség: egyén optimális teljesítménye szükséges a csoportcélok megvalósulásához, ezért
a csoporttagok felelősséget éreznek az iránt, hogy a legjobb tudásuk szerint végezzék a feladatukat
• Szimuláció, szerepjáték, játék: a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat

eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.
o A szimuláció: a valóság absztrakciói, leegyszerűsítései
▪ gép-ember: a szimulált valóságot a gép közvetíti (pl.: repülőgép).
▪ ember-ember: pl.: a mikrotanítás a pedagógusképzésben: a hallgatók egy
csoportja diákok a tanórán és 1 hallgató tanítja őket.
o A szerepjáték: valaki a másik ember szerepét vagy funkcióit játssza el.
▪ Élményközelbe hozza az időben, térben távoli jelenségeket,
▪ Motiválja a tanulókat, élményszerű tartós tudást bizt., fejleszti az empátiát.
o A játék: olyan vetélkedő, előre meghatározott szabályok, a győzelmet ügyesség,
erő vagy szerencse segítségével lehet megszerezni.
▪ Igényelhetnek előre elkészített eszközöket, motiválják a gyerekeket.
• Házi feladat: a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló
oktatási módszer.
o A pedagógus feladatai: a házi feladat kijelölése, a tanulóknak a házi feladat
megoldására való felkészítés és a házi feladat értékelése.
o A házi feladat megoldásának hatékonyságát növelhetjük:
▪ Gondosan kell kijelölni, éreztetni kell, hogy jelentőséget tulajdonítunk neki
▪ Sikeresen megoldható, kapcsolódjon az órai munkához
▪ Az órai ismeretek gyakorlása vagy a következő órai anyag előkészítése
▪ A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének
▪ Rendszeresen adjunk rövid feladatokat, ne ritkán sokat
A nevelési folyamatban alkalmazott módszerek
• Tekintélyi személy a nev. tényező → közvetlen nevelő hatás : indirekt módszerek

• Feladat/ kortárs csoportok → közvetett nevelő hatások: indirekt nevelési módszerek
• Ösztönző rendszer formálása: közvetlen és közvetett út: nevelési módszerek 2 fő csoportja
• Mindkét csoporton belül:
o szokások kialakítását szolgáló, beidegző módszerek
o magatartási-tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas, példaképek,
eszményképek kialakítását célzó módszerek
o meggyőződések formálásában döntő szerepű eljárások, a tudatosítás módszerei
• A közvetlen nevelési módszerek funkcionális tagolása:
o A szokásformálás közvetlen módszerei
▪ Közösség és önfejlesztő magatartás megszervezése, beidegzése
▪ A követelés: optimális magatartás és tevékenységformák kiemelése
▪ A gyakoroltatás: köv. megfog. → gyakoroltatás
• több nevelési eljárás komplex egysége: érd., mot, eredm. szüks.
▪ A segítségadás: könnyíti a gyak. folyt, korrekció → + kapcs.
▪ Az ellenőrzés: az egész fennmaradását biztosítja, kontroll jelzése, vcs
▪ Az ösztönzés: elism, elmar, jut, bünt: irányítás: motiv + demot
o A magatartás tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei

▪ példakép: konkrét, eszménykép: elvont: idősebeknél
▪ az elbeszélés: élményszerű formában közv. tap., opt. modell felidéz.
▪ modellértékű személyek bemutatása: seg. növend. köz- önfejl. aktivit.
▪ műalkotások bemutatása: kult. anyagban élményszerű minta: jól kivál.
▪ a nevelő szem. példaad.: fölérend helyz.-ből adódik, nem mindig opt.
• alapfeltétele a tekintély
o A meggyőződés formálás közvetlen módszerei
▪ normatan, norma, nézet, eszme interorizálása
▪ előadás, magyarázat, beszélgetés
• rendszeres tudatosító tevékenység: norm., eszm. elemz, szisztema.
• alkalomhoz kötött: +/- esemény elemz, magy, megbesz → követk.
▪ a tanulók önálló elemző munkája: olyan fa, ami megkívánja tőlük a norm,
eszm,. értelme, értéke, elemz
• Közvetett nevelési módszerek funkcionális csoportjai
o A beidegzés módszerei
▪ perspektívák megszerv. módsz.: célkitűz. formájában: magatartás és
tevékenységbeli teljesítményeket, amelyeket a özösség el akar érni →
▪ hagyományok kial. módsz.: közösség összetartozását erősító magat. norm.
megőrzése, reprodukálása, kiikatja szellemétől idegen elemeket
▪ közvetett köv.: a beidegzési foly. támogató interakc. szerv. irányít.
• a csop/ közös. egészére vagy 1 részére nev ált. megf. követelményt.
▪ közv. ell.: rendsz. beszámoltatás formájában realizálódik: formailag vált.
▪ közv. ösztönzés: csop. elism, elmar, jut, megvonás, plenáris értékel. formáj.
o A magatartás-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei
▪ a nevelő személyes részvétele a közösség tevékenységben.:
• közös fizikai munka → hatékony magatartásmint. közv.
• értékes interakc. gyakoriságának látványos növ.
▪ pozitív egyéni és csop. minták kiem.: figyelem előtérbe állítása
• tapasztalati minták, segít eligazodni a sokfél minőségű tanulói tev.
• tan. gyakran követnek torzító hatású modelleket
o A meggyőződés formálás követett módszerei
▪ közvetett felvilágosítás módsz.: tudatosító hatás a nevelő részéről a
csoport/ közösség egészére, kapcsolódik a tevékenységrendszer akc.
▪ vita módsz: a kölcsönös felvilágosítás alkalmainak megszervezése
• aktív pozícióban az eszmékkel → ezek iránti pozitív viszony
A motívumok hierarchiája. A motiváció szerepe a tanulásban. Belső és külső motiváció.

Motivációs elméletek.
• A motiváció szerepe:
o Fokozza a gyerek aktivitását, mozgalmasabbá, látványosabbá teszi a
foglalkozásokat, a nevelés és oktatás nélkülözhetetlen eleme
o Unalmas, kényszer jellegű frusztráló feladatok → elfordul fejlesztő 6ása elől
o + kilépési törekvések és elkerülő technikák alkalmazása

o A motiválás kellemesebbe, vonzóvá, elfogadhatóbbá teszi a tevékenységek
o Mérsékli, megszünteti a kényszer jelleget → nyitottság a nevelő-fejlesztő hatások
• Belső és külső motiváció
o Belső motiváció: motivált állapot belső személyiségjegyek alapján: érdeklődés
▪ Valami elvégzése a cselekvés élménye miatt
▪ Beláttatjuk, hogy az ismereteik hiányosak → akarják, hogy kiegészítsük,
mert szükségük lesz erre → aktivizáljuk őket
o Külső motiváció: forrása a cél elérésekor kitűzött jutalom, vagy a sikertelenség
esetén bekövetkező büntetés elkerülése
▪ Pl.: jutalom: piros pont, matrica, meglepetés, csillag
• Motivációs elméletek:
o A motivációelméletek az emberek viselkedésének okait vizsgálják.
o Abraham Maslow: Szükséglethierarchia-modell
▪ A motivációk az emberi szükségletekre vezethetők vissza
▪ A szükségleteknek hierarchiája van: alapvető biológiai szükségletek →
komplex pszichológiai motivációk
▪ Fentiek csak akkor fontosak, ha az alapvető bio. sz. ki vannak elégítve
▪ Hiány alapúaknál nehézség → azok a meghatározók, nem a növ. alapúak
▪ Alapelv: mindig az a soron következő szükséglet a motiváló, amely még
nincs kielégítve
▪ Gyerekeknél: amíg éhes, otthon hátrányos helyzet → nem tud figyelni
o Hunt cél-motiváció elmélete

▪ Motiváció alapja az egyén céljai: ezek befolyásolják tetteit, és ezek
késztetik átlagon felüli teljesítmény elérésére is.
▪ 6 cél: minden egyén számára különböznek erősség, fontosság szemp.
• 1) Komfort, anyagi jólét
• 2) Strukturáltság, stabilitás
• 3) Kapcsolat
• 4) Elismertség
• 5) Hatalom
• 6) Autonómia, kreativitás, fejlődés
▪ Ø hierarchikus sorrend, erősségük az adott személy egyéni élethelyzetétől,
szükségleteitől függ.
o Skinner megerősítés elmélete

▪ A magatartást a környezeti hatások alakítják, befolyásolják.
▪ A cselekvések várható gyakorisága: pozitív/ negatív következmény
• Pozitív megerősítés: + viselkedés → legközelebb is erre számítunk
• Negatív megerősítés: megszüntetünk egy cselekvést követő – köv.
• Büntetés: - következmények, vagy + következmények megszűnése
• Megszüntetés: módosítja a kialakult, berögzült viselkedést,
megszűnnek a következmények, amik az ismétlést okozták
o Célkitűzés elmélet
▪ Az ember élete során folyamatosan célokat tűz ki, amik mentén cselekszik.
▪ Olyan célokat tűzzünk ki, kihívást jelentenek, mégis reálisak, elérhetőek
▪ Azonosulni a kitűzött céllal → elkötelezetté válás, kitartás
o Méltányosság elmélet:
▪ Kiindulópontját a ráfordítás és a várható eredmény aránya adja.
▪ Ennek alapján az egyén megfontolja, hogy megéri-e számára a célja
érdekében befektetett energiáért kapott eredmény.
7. Tervezés a pedagógiában
Tervszerűség és spontaneitás a pedagógiai gyakorlatban
• Tervszerű, intézményes fejlesztő hatás: amelynek meghatározott célja van, és ennek

eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz.
• Spontán intézményen kívüli hatás: Ennek sorába tartozik minden környezeti tényező,
mellyel az egyén valamilyen módon kapcsolatba került.
• A spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét
erősítheti vagy gyengítheti.
• Általában mindent megtervezünk, a tanóra tartalmát és menetét is → úgysem teljesen az
fog megvalósulni → spontánnak kell lenni, pillanatnyi lelki állapot, érdeklődés stb.
Változások a gyermekek pszichikus fejlődésében 5–7 éves korban
• Óvodás korban a gyermekek emlékezete érzelmektől befolyásolt, főleg öntudatlan

• Kisiskoláskorban gyorsan fejlődik (összefüggés a tanulással)
o akarat közreműködésével bővül
o tárgyiasabb, de még konkrétumokhoz kötött, mechanikus jellegű
• Az emlékezeti terjedelem és az emlékezési folyamatok sebessége növekszik
• 6-7 éves korban ugrásszerű változás a figyelem irányításában és fenntartásában
o Több tapasztalat a tárgyakkal
o Jobban ki tudják zárni az irreleváns események figyelemelterelő hatását
• Ismeretek, tudásanyag, szókincs gyarapodik
• Gondolkodási funkciók fejlődése
• Fogalmi gondolkodás kialakulása: Viszonyfogalmakat is meglát
o (pl.: 2. emelet a 3-hoz viszonyítva lent, az 1-hez viszonyítva fent.
o Vagy: anya neki anyukája, mamának gyereke, apának felesége)
• Idő- és helyhatározó fogalmak fejlődése, téri tájékozódás (bal, jobb, előtt, mögött, alatt)
• Szabálytudat, szabályokhoz való alkalmazkodás megjelenik
• Az érdeklődés:
o óvodáskor: szubjektív
o iskoláskor: tárgyi érdeklődés, intellektuális érdeklődés megjelenése, absztrakt
gondolkodás csírái, alkotó tevékenység felé fordulás
Az iskolára való alkalmasság fogalma, jellemzői, átmenet az óvodából az iskolába
• Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét

foglalja magába. A gyermeknek testileg, pszichés és szociális szempontból egyaránt
alkalmasnak kell lennie az iskolai élet megkezdésére.
• Az iskolaérettség kritériumrendszere: szomatikus r., pszichikus r., szocio-emocionális r.
• Testi/ szomatikus érettség:
o Szomatikus fejlettség:
▪ Testsúly: 18 kg
▪ Testmagasság: 110 cm
▪ Érzékszervek épsége
▪ Laterális dominancia
o Pszichomotoros fejlettség:
▪ Nagymozgások koordináltsága
▪ Alap mozgások koordinációja
▪ Szimmetrikus/asszimetrius mozgások
▪ Egyensúly fejlettsége
▪ Finommotoros koordináció
▪ Ceruzafogás
▪ Szem – kéz koordináció
▪ Beszéd koordináció
• Pszichés-mentális érettség:
o Testséma: Testfogalom ismerete, irányok ismerete
o Téri, idői orientáció
o Észlelési funkciók (vizuális, auditív):
▪ Alak-háttér megkülönböztetése
▪ Alak-, forma-, és nagyságállandóság
o Számérzék
o Nyelvi kompetenciák: szókincs, téri fogalom használata, grammatika helyes h.
o Figyelem
o Emlékezet: munkamemória, szeriális emlékezet
o Általános tájékozottság
• Szociális-emocionális fejlettség:
o Kapcsolatfelvétel felnőttekkel, gyerekekkel
o Normákhoz való alkalmazkodás képessége
o Érzelmi intelligencia: önismeret, empátia, kudarctűrés, mentalizáció
o Feladattudat és feladattartás
o Szociális érettség: felnőttekhez való viszony, társakhoz való, jó kudarctűrő k.
• Percepciós képességek megfelelő fejlettsége
o Szem-kéz koordináció: Látási és mozgási ingerek összerendezése
▪ Rajzolás, írás
o Alak-háttér percepció: Alak és a háttér megkülönböztetését jelenti
▪ Egy alakzat felismerése során azokat ragadjuk ki a vizuális mezőből,
amire a figyelmünk irányul
▪ A tárgyat egy háttérrel való kapcsolatban észlelünk pontosan
▪ (pl. tájékozódás egy könyv lapján, betűfelismerés egy szóban, stb.).
o Alak konstancia: Amikor egy tárgy formáját állandónak észleljük annak
ellenére, hogy mekkora a nagysága, milyen a színe vagy az elrendezettsége
▪ (pl. olvasáskor betű felismerése, geometrikus formák felismerése, stb.)
o Térbeli helyzet: A tárgy téri elhelyezkedése és az észlelő közötti kapcsolatot
jelenti (pl. tájékozódás az irányokban).
o Térbeli viszony: A tárgyak önmagukhoz, illetve egymáshoz való kapcsolata
• Az iskolába lépő gyermekek számára az iskolába átlépés megkönnyítése
o A gyermeki személyiség megismerése
o Az érés ideális feltételének biztosítása

o Az egyéni különbségek figyelembe vételével
o A képességek széleskörű kibontakoztatása
o Eltérő képességek egyéni ütemű fejlesztése
o Az önbizalom erősítése
o A szorongás leküzdése
o Speciális program kialakítása az iskola bevezető szakaszához
o A beilleszkedési folyamat segítése
o Kapcsolattartás óvoda – család
A nevelés tervezésének szintjei (az iskola pedagógiai programja, csoport számára

történő tervezés, egyéni terv)
• Pedagógiai program: benne van a helyi tanterv

o Az egyes nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységének alapelveit
meghatározó dokumentum
o Pedagógiai hitvallás, nevelésfilozófiai elvek és értékrend → pedagógiai célrend.
o Az intézmény nevelőtestülete dolgozza ki, kell hozzá a fenntartó jóváhagyása
o Meg kell feleljen a NAT által megfogalmazott értékeknek, elveknek,
célkitűzéseknek és a kiemelt fejlesztési feladatoknak
o Átfogja az iskola működésének minden területét
o Tartalmazza
▪ Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások
▪ Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
▪ Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
▪ A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenységet → tehetséggondozás, gyermek-és ifjúságvédelem, tanulási
kudarcok kezelése, szociális hátrányok enyhítése
▪ Egészség- és környezeti nevelési program
▪ Eszközök, felszerelések jegyzéke
▪ Szülő és az iskolai, kollégiumi pedagógus együttműködési formát
• Csoport számára történő tervezés
o Az iskola: számos szervezeti egység → alapvető tevékenységformákra épülnek,
pl.: osztály, szakkör, diákönkormányzat, szakmai munkaközösségek.
o Kötött tervezést igényel az osztályban folyó nevelő-oktató munka.
o Az osztálytanító/osztályfőnök tervező munkája során fogalmazza meg a célokat,
az értékeket, amelyek biztosítják az egyén és a közösség folyamatos fejlődését.
o A tanterem elrendezése, ülésrend,tanulás-tanítás időkerete
• Egyéni terv
o Az egyének fejlesztésének tervezése segíti a tanulóban rejlő lehetőségek
kibontakoztatását, támogatja a diákot értékeinek megtalálásában, formálódásában
és irányítja a tanulási folyamatait.
o Az eredményes tervezéshez a pedagógusnak ismernie kell a diákok: családi

helyzetét, egészségi állapotát, szélesen értelmezett teljesítményeit, pszichikus
jellemezőit, szociális képességeit.
Az oktatás tervezési szintjei (Nemzeti Alaptanterv, központi kerettanterv, helyi tanterv,

tanmenet, tématervezés, készülés a tanítási órára)
• A tervezés rendszere:
o Országos szint (NAT és kerettantervek)
o Intézményi, iskolai szint (Pedagógiai Program, Helyi tanterv)
o Egyéni tervezés szintje (tanmenet, tematikus terv, óravázlat)
• NAT: Nemzeti Alaptanterv
o A magyar oktatásügyben a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű
dokumentuma.
o Az államilag köteles, illetékes minisztérium adja ki (most EMI)
o 2012-eset használjuk most, de folyamatosan újratervezik, bővülnek és szűkülnek
o Sokszor átértékelődnek
o Kötelező dokumentum, alapdokumentum, ebből kell kiindulni
o Ehhez nem tudunk hozzányúlni, ebből indulunk ki
o F ő funkciója a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása úgy,
hogy egyben biztosítsa az iskolák tartalmi önállóságát.
o Meghatározza a közoktatás általános céljait,
▪ a közvetítendő műveltség fő területeit,
▪ a közoktatás tartalmi szakaszolását
▪ és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat.
o A NAT tehát meghatároz kulcskompetenciákat, kiemelt fejlesztési
feladatokat és műveltségi területeket.
o Műveltségterületei:
▪ Magyar nyelv és irodalom ▪ Földünk – környezetünk
▪ Idegen nyelvek ▪ Művészetek
▪ Matematika ▪ Informatika
▪ Ember és társadalom ▪ Életvitel és gyakorlat
▪ Ember és természet ▪ Testnevelés és sport
o Kulcskompetenciái:
▪ anyanyelvi kommunikáció ▪ szociális és állampolgári
▪ idegennyelvi kommunikáció kompetencia
▪ matematikai kompetencia ▪ kezdeményezőképesség és
▪ természettudományos vállalkozói kompetencia
kompetencia ▪ esztétikai-művészeti tudatosság
▪ digitális kompetencia és kifejezőképesség
▪ a hatékony, önálló tanulás
• Központi kerettanterv
o Köztes szabályzó a helyi tantervek, és a NAT között
o A tartalmi-tantervi szabályozás második szintjét képezik, a NAT szellemiségét

kifejez ő, de annál részletesebb útmutatást nyújtanak.
o Meghat. az iskolatípusok tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat
o A kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves ciklusokban);
o Egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.
o A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező
óraszámát és a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet.
o A nevelőtestületeknek dönteni kell az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának
(szabad órakeret) felhasználási módjáról.
o Az iskola választhat a kiadott kerettantervek közül (A és B variációk).
o A választáshoz fel kell mérni meglevő vagy megteremthető erőforrásokat
o A választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz.
• Helyi tanterv: az adott iskola programja
o A kerettantervben meghatározott óraszámok alapján megvalósíthatják az
intézmény helyi tantervében foglalt célokat, a helyi igényekhez, az adott
osztályközösséghez alkalmazkodva
o A tartalmi szabályozás harmadik szintje
o A pedagógustestületek háromféle módon készíthetik el helyi tanterveiket:
▪ 1. az iskola átvesz egy kész kerettantervet;
▪ 2. az iskola a tantervek, oktatási programok, programcsomagok kínálata
alapján állítja össze helyi tantervét;
▪ 3. saját helyi tantervet készít, vagy ilyennel már rendelkezik.
o Tartalma
▪ tanított tantárgyak, óraszámok, tananyag és követelmények,
▪ a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
▪ a magasabb évfolyamra lépés feltételeit,
▪ a beszámoltatás, a számonkérésének követelményeit, formáit, a magatartás,
szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formája,
▪ moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint
beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,
▪ a középszintű érettségi vizsga témakörei,
▪ a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.
• Tanmenet
o Éves terv az adott tantárgy oktatására az adott évfolyam számára
o A tanterv alapján van összeállítva
o A tananyag kiválasztása itt történik meg
o Az órahalmazból tanmenet készítése a tanítók feladata
o Általában táblázatos forma (hónap vagy hetek száma, óraszám, tananyag fő
feladat és az ajánlott eszközök, értékelés, ellenőrzés)
o Tanulócsoportok egyéni sajátosságainak figyelembe vétele
o Az oktatási tartalom arányainak meghatározása
o Oktatási segédletek, segédeszközök tervezése (pl.: tankönyv, munkafüzet stb.)
o Éves tervezés kockázata: tervtől való eltérés
o A tankönyvekhez tanári segédanyagként tartozik egy tanmenet, amely a fentiekre

épül, és ami a tanulási folyamat minden részére kiterjed: alakítható
o Az OFI által tankönyvek szinte mindegyikéhez két
választható tanmenetjavaslat tartozik, egy rugalmas, és egy normál.
o Tanmenetjavaslatok, hiszen a pedagógus maga dönti el, hogy mely részét építi
bele a saját tanmenetébe.
o A tanmenetjavaslatok szerkeszthető formában tölthetők le
• Tematikus terv
o A tanév túl hosszú, a tanítási óra túl kicsi részletekre bontja a tan. foly.-t
o 4-8 óra/ 1-2 hét anyaga
o Tartalomalapú és nem időalapú tervezés egy rövidebb időszakra
o Tartalma:
▪ A téma cél- és követelményrendszere
▪ Az oktatási tartalom logikai szerkezete
▪ Megfelelő didaktikai feladatok
▪ Tanulásszervezés, a differenciálás konkrét mikéntje
▪ Az oktatás módszerei és eszközrendszer
▪ Értékelés és visszacsatolás mikéntje
▪ Bemeneti követelmények a következő tematikus egységhez
• Készülés a tanítási órára: Óravázlat/ tervezet
▪ Az adott órára vonatkozó tanári és tanulói tevékenységek
▪ Oktatási módszerek és szervezési megoldások
▪ Eszközrendszer, a differenciálás mikéntje
▪ Tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez való kapcsolás
▪ Percre pontosan rögzítjük, mit tervezünk az órán, módszerek, eszközrendszer,
munkaformák, feladatok
▪ Részletes tematikus terv → elég a vázlatos
▪ Részletessége függ a pedagógus személyiségétől és tapasztaltságától
▪ Sok előny:
1. Írásba foglalás → gondolatok tisztázása, pontosítása
2. Vizuális típus: gondolatok írásbeli rögzítése
3. Leírt tervek: később is használhatóak
4. Kezdő pedagógusnál, aki szorong, segítség: az oktatási szitu
bonyolult
5. Leírt terv: a tanulók gondolatai és asszociáció nem viszik el az
órát
8. Megismerési funkciók és a gondolkodás fejlődése/fejlesztése

A megismerési funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés) fejlődése a magzati
kortól a serdülőkorig – a kompetens magzat, csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor,
iskoláskor, prepubertás kor, serdülőkor
• Érzékelés: A külvilág ingereinek felfogása érzékszerveinkkel és receptoraink segítségével.

o Amit az érzékszerveinkkel és az értelmünkkel felfogunk
• Észlelés: Az információk agykéregbe jutásával kezdődik, amikor különböző érzékleti
benyomásokat szerzünk, értelmezzük azokat, jelentést tulajdonítunk nekik.
o Tartalmazza: felismerést, megkülönböztetést, tapasztalatot, gondolkodást
• Figyelem: szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása → az ingerek egy
korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul
o Feladata: az észlelés kiemelés, élesebbé tétele, részlet fókuszba állítása
• Emlékezés: Aktív rendszer, szerzi az infókat az érzékektől, szervezi, változtatja azok
tárolását, majd letölti, visszahívja azokat.
o Az információk elhelyezése a memóriában (kódolás), megőrzése (tárolás) és
visszanyerése (előhívás)
• Magzati kor: az intrauterin fejlődés
o Fejlődést hátráltatja: nélkülözés, éhezés, túlzott fizikai megterhelés, az anyag
hangulata, negatív attitűdje, gyógyszerek és élvezeti cikkek
o Mozgásérzékelés: 5. hónaptól az egyensúlyérzék szerve a belső fülben: a magzat
érzékeli az anya testhelyzetének változásait
o Látás: a fogamzást követő 26. héttől reagál a fényre
o Hallás: 5-6. hónap: reagál a magzat a hangingerekre
• Újszülött percepciója: első hónap
o Érzékszervek fejletlensége: védő szerep is: sok feldolgozhatatlan inger
o Egyenlőtlenül fejlett érzékszervek
o Látás: Kevésbé differenciált, a két szem koordinációja csak 4-6 hét alatt
▪ A tárgyakat életlennek látja, rövidlátóak
▪ Oda figyel, ahol a kontraszt a legerősebb (szélek, sarkok, éles kontúrok).
o Hallás: Terhesség félideje után reagál a hangokra.
▪ Születés után néhány nappal már felismeri anyja hangját.
▪ Éles zajra odafordul, de később, mint a felnőttek.
o Ízlelés: Savanyúra: fintorog; édes: kellemes, keserű: nem ízlik, deszt. vízre Ø reagál.
o Rossz szagokra fintorog, banán, vanília, eper illatára elégedett, anyja szagát megism
• Csecsemőkor: 1 éves korig
o Hallás: a hangos zajra már az 1 perce született csecsemő is összerezzen, sír
▪ Fejét a zaj forrása felé fordítja: észleli a hang térbeli elhelyezkedését
▪ Gyorsan fejlődik a hangérzékenység
▪ Képesek megkülönböztetni az emberi beszédet más hangoktól
o Látás: 2 hónapos korra színlátás csaknem a felnőttek szintjén
▪ Homályos látás → 7-8 hónap: mászás: éles, majdnem, mint a felnőtté
▪ Követi a látóterébe került tárgyakat
▪ Jobban örül a személyeknek, mint a tárgyaknak

▪ Figyeli az emberi arcot, emberi hangra elhallgat
▪ Kör alakú tárgyak különleges felhívó jellege
o Mélységészlelés megjelenése
o 3-4 hónaptól a mozgó tárgyat 10 mp-ig is követi
▪ Hangok hallatán szemével is keres
▪ Emlékezés alapelemei: adott előjelek után várja, hogy fürdessék, etessék
▪ Anyját határozottan felismeri
▪ Emberi beszédre, énekre felfigyel, odafordul
o Képesek irányítani a figyelmüket
▪ Kitüntetett szerepe van a dajkabeszédnek
▪ Ami érdekli őket, azt tovább nézik
▪ Érdekes → figyelik: sokáig → hozzászoknak: habituáció
o Észlelés és mozgás közvetlen kapcsolatban: azért észl, hogy cselekvéseikhez infó
o Preverbális korban nehézségek az emlékezet vizsgálatánál
• Kisgyermekkor: 1-3. év
o Tovább fejlődnek, differenciálódnak a csecsemőkorban kialakult funkciók,
cselekvésformák
o Járás: koordinációs képességek és egyensúlyérzék fejlődése
o Emlékezet: forgatókönyvek elsajátítása: séma: emberek és azok szerepe, eszközök,
cselekmények sorrendje: pl. fürdetés
o Késleltetett utánzás megjelenése 18 hónapos kor után
o Fejlődik a megtartási idő és a megtartott információ mennyisége
• Óvodáskor: 3-6/7 év
o Emlékezete érzelmektől befolyásolt, főleg öntudatlan
o Rövid távú emlékezet:
▪ ovi: 2-3, 5 év: 4
o A figyelem tartóssága 5-7 éves korban 15 perc
▪ 5 évesen kevesebb figyelem a tárgy felmérésére, inkább hogy azzal hogyan
tud építeni, problémát megoldani
▪ 5 éves kor előtt a figyelem összpontosításának képessége gyenge
▪ A megfigyelést a gyerekek érdeklődése, világképe irányítja
▪ Önkéntelen figyelem jellemző, hosszabb ideig tartó működéséhez többszöri
motivációra van szükség → A szándékos figyelem elfárasztja a gyermeket
▪ Nincs kontroll felette, hajlamosak akkor befejezni, mikor még Ø minden infó
▪ Nehézség, hogy ne a legkiugróbb vonásra figyeljenek
o Óvodai használatos hangszerek, társai beszéd- és énekhangjának megkülönböztetés
o Szaglása, ízlelése: differenciálódik, behunyt szemmel képes íz és szag alapján
megkülönböztetni dolgokat
o Mozdulatai egyre szabályozottabbak, koordináltabbak
o Mennyiségészlelése: szemléletbe ágyazott.
▪ Térbeli kiterjedés miatt a hosszabb sort többnek ítéli meg: egocentrikusság
• Iskoláskor: 6/7-10 év
o Egyensúly és koordináció, mozgás látványos fejlődése
o Az emlékezeti terjedelem és az emlékezési folyamatok sebessége növekszik
▪ Hatékony emlékezeti stratégiák elsajátítása
▪ Fejlődik a memória tárolókapacitása
▪ Emlékezet terjedelme: 7 évesen 5, majd 8-10 évesen a felnőtt: 7 +/- 2
▪ Kb. 5 éves kor: szenzoros tár (ami pár mp-ig tárolja a képet) a felnőtt szinten
o 6-7 éves korban ugrásszerű változás a figyelem irányításában és fenntartásában
▪ Több tapasztalat a tárgyakkal
▪ Jobban ki tudják zárni az irreleváns események figyelemelterelő hatását
▪ Kulcsfontosságú a beiskolázás szempontjából
▪ 7-10 éves gyermek figyelmének terjedelme 20 perc
▪ Kb. 9 éves kortól képesek a rendszeres és alapos megfigyelésre
▪ Kizárják a felesleges információkat, és csak akkor fejezik be, ha minden infó
▪ Fokozatosan tudatosabbá és irányíthatóbbá válik
• Prepubertás kor: 10-12 év
o Figyelem fenntartása 25 percig
o Itt válik a rövid távú emlékezet tudatos használata olyan hatékonnyá, mint felnőtt
• Serdülőkor: 12-18 év
o Megismerési funkciók komoly fejlődése
o Figyelem fenntartása 14 éves kortól 30 percig
o 15-16 éves korra jelentős változás az emlékezetben
▪ Szemantikus emlékezetben a 3 fő területen változás:
• A memória kapacitása
• Az emlékezeti stratégiák
• Stratégiák használata az iskolában
▪ Nagyobb eltérés az emlékezetben
o Kifinomult egyensúlyérzék, látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.
o Mennyiség és időészlelése már kialakult.
Az intellektuális képességek (gondolkodás, képzelet) fejlődése csecsemőkortól

serdülőkorig – Piaget elmélete a kognitív fejlődésről
• Gondolkodás: Az, hogy hogyan reprezentáljuk a világot a fejünkben

• Képzelet: Alapja a belső mentális kép, mint tudás, ami megőrzi a korábbi tapasztalatokat
o Nem független a valóságtól, minél több a tapasztalat, annál színesebb a képzelet,
o Többnyire vizuális formában jelenik meg.
o Fajtái:
▪ Produktív képzelet: a kreativitás fejlesztését teszi lehetővé
▪ Reproduktív képzelet: újraképzeljük az élményt elbeszélés révén.
Piaget: A kognitív fejlődés szakaszai:
• Szenzomotoros szakasz (0-2év)

o Ide tartozik a csecsemőkor és a kisgyermekkor egy része
o Asszimiláció: A környezetéből szerzett információkat cselekvési sémába szervezi
o Akkomodáció: a létező sémát a környezethez igazítja
o Megkülönbözteti magát a tárgyaktól
o Felismeri magát, mint a cselekvés végrehajtóját
o Szándékosan kezd cselekedni
o A világ érzékeken és cselekvésen keresztül történő megtapasztalása
o Tárgyállandóság kialakul (akkor is létezik, ha nem látom): kulcsesemény
• Műveletek előtti szakasz (2-6/7 év)

o Ide tartozik a kisgyermekkor jó része és az óvodáskor
o Megtanulja a nyelvet
o Gondolkodása egocentrikus: egyszerre csak egy nézőpontot tud figyelembe venni,
a sajátját: centárlás → 8 éves korig egy nézőpont érvényes: a sajátja
o Egyedi vonások alapján osztályozza a tárgyakat
o Centrális: a legkiugróbb vonásra való összpontosítás
o látszat és valóság összekeverése
o Prekauzális következtetések: Illogikus gondolkodás, és ok-okozati viszony
iránti érzéketlenség jellemzi
o A gyermeki világkép jellemzői (Piaget):
▪ Animizmus (meglelkesítés): élettelen tárgyak, természeti jelenségek
felruházása emberi tulajdonságokkal („Ceruzának fáj, ha hegyezik”).
▪ Artificializmus (művi előállítás): a természeti jelenségeket emberi
tevékenység hozta létre („Hegyet összetalicskázták”).
▪ Finalizmus (célokság): cél és ok összekeverése („Azért esik a hó, hogy
szánkózhassunk”).
▪ Gyermeki realizmus: a szubjektív és objektív valóság nem válik szét a
gyermek gondolkodásában (pl.: „ha valaki macira gondol, akkor az benne
van a fejében”).
o Ultrajelenségek és magyarázó elv:

▪ Az óvodás magyarázatigénye sokkal nagyobb, mint az ismeretanyaga. Ezt
az űrt próbálja meg áthidalni elméletképzéssel. Mindazokat a jelenségeket
próbálja magyarázni, amikhez tudása nem elég. Ezek az ultrajelenségek.
▪ Amikor ismeretei végére ér, tovább spekulál
o A dolgokat szavakkal és képekkel megjeleníti, de a logikus érvelés nélkül
• Konkrét műveleti szakasz (7-12év)
o Ide tartozik az iskoláskor és a prepubertás
o Csökken a fantázia szerepe, logikai gondolkodás
o Decentrális: egyszerre több tulajdonság alapján osztályoz, többszörös kritérium
alapján képesek kategóriákat képezni: felnőtt gondolkodás
o Konverzáció: megértik, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is ugyanazok
maradnak, ha külső megjelenésük meg is maradnak
o Változatlanul hagyás: felfogják, hogy ha semmit sem vesznek el, és nem is adnak
hozzá, a mennyiség azonos marad → szám-, tömeg-, súlymegmaradás
o Megfordíthatóság: rájönnek, hogy egyes műveletek megfordíthatják, vagy
megsemmisíthetik mások hatását
o Logikus gondolkodás a konkrét eseményekről, megragadva a konkrét analógiákat,
számtani műveletek elvégzése
o 8-9 év: kevert nézőpont, már nem csak a sajátja
o 10. évtől: ahány helyzet, annyi nézőpont
o Piaget nem foglalkozott a metakognitív funkciók fejlődésével: saját tudásunkról
való gondolkodás
• Formális műveleti szakasz (12. évtől)
o Ide tartozik a serdülőkor
o A gondolkodás leválik a tárgyról, elvont logikai gondolkodás
o Tekintetbe veszik az összes lehetséges kombinációt
o Újonnan elsajátított logikai és matematikai elvek alkalmazása az életben felmerülő
problémák széles választékára
o Ellenőrzi hipotéziseit
o Jövővel, ideológiai problémákkal való foglalkozás
o Absztrakt gondolkodás
Az intelligencia fogalma, mérése, elméletei, fejlesztése. A kreativitás értelmezési módjai,

fejlesztése, a kreatív folyamat
• Az intelligencia fogalma az egyik legvitatottabb fogalom a pszichológiában

o A definíció azt mutatja, általában mit tartunk róla → sok eltérő elmélet
o A megismerésben megnyilvánuló különbség
• Lehetővé teszi: a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást, a környezettel való
eredményes bánásmódot
• Mérése: két feltétel: megbízhatóság és érvényesség

o Megbízhatóság (reliabilitás): A mérés mindig megismételhető és konzisztens
eredményekkel szolgál → más eredmény más helyzetben: Ø megbízható
o Érvényesség (validitás): Valóban azt méri, amit mérni akarunk vele
• Az első intelligenciatesztek:
o Alfred Binet: mai tesztekre hasonlít: 19. sz. vége
▪ Intelligencia ≠ észlelés és mozgás,
▪ Intelligencia = gondolkodási és probléma megoldási képesség
▪ Lassú felfogású, butább gyerek eredménye = normálisan fejlődő fiatalabb
▪ Okos gyerek = normálisan fejlődő idősebb gyerek eredménye
▪ Egyre nehezebb tételek → minél többre válasz, annál magasabb MK
▪ MK = mentális kor, ÉK = születéstől számított életkor
o Stanford-Binet intelligenciaskála: 1916
▪ Lewis Terman, a Stanford Egyetem tanára
▪ Különböző életkorú gyerekek ezreinek eredményei → életkori normák
▪ Többszöri változtatás, de ma is a leggyakrabban használt
▪ William Sterntől átvette az intelligencia hányados: IQ
▪ IQ = MK/ÉKx100
▪ Mentális kor = életkor = 100 → okosabb: magasabb, butább: alacsonyabb
▪ Legújabb változatban standardéletkor-pontszámok
▪ Ma már nem ez a képlet
▪ IQ: harang alakú görbe: sokan 100 körül, kev. jóval többet és kevesebbet
▪ 4 nagy terület: → külön pontszámok
• Verbális gondolkodás
• Absztrakt/ vizuális gondolkodás
• Számolás
• Rövid távú emlékezet
o David Wechsler-féle intelligenciateszt: 1939
▪ A Stanford-Binet-tesztet nem megfelelőnek felnőtteknek: csak nyelvi
képességek
▪ Verbális és performációs próbák
▪ Készített először felnőtt, majd gyerek változatot is
▪ Performációs rész: kockák, képek stb. kiegészítése vagy rendezése
▪ Külön terület: külön is kiszámít: kép az erősebb és gyengébb oldalról
▪ A Stanford-Binet és a Wechsler-teszt is jó, megbízható és érvényes
• Howard Gardner: többrétegűintelligencia-elmélet
o Nem csak egy alapvető mentális képesség (g), sokféle intelligencia
o Intelligencia: A problémák megoldására, az adott kultúrában értékesnek számító
dolgok létrehozására való képesség
o Egy lehetőség, melynek birtokában képesek vagyunk a legkülönféle tartalmaknak
megfelelően gondolkodni
o 7 féle intelligencia: saját szabályok szerint: nyelvi, zenei, téri stb.
o Egyes intelligenciafajtákat több nézőpontból is elemzi
o Más kultúrában más kombinációkra van szükség

o Bírálat: Egy adott intelligenciafajta: kiemelkedés → nem jár egyedül → Anderson
• Anderson intelligencia- és kognitívfejlődés-elmélete
o Intelligencia egyéni különbségek oka az alkalmazott mechanizmusok eltéréséből
o Egyének közt különbség az alapvető feldolgozás sebességében
o Vannak olyan kognitív funkciók, amikben nincs különbség: egyetemes modulok
o Egymástól függetlenek, autómatikusak → beérések → kognitív kép. fejl.
o A tudáshoz 2 út vezet
▪ Gondolkodás: az intelligenciában mutatkozó egyéni különbségekért felelős
▪ Hátterében a modellalapú tudás: a modul megfelelő érettségével
• Sternberg háromrétű elmélete
o 3 alelmélet:
▪ Összetevő-elmélet: gondolkodási folyamatok
▪ Tapasztalati elmélet: a tapasztalat intelligenciára való hatása
▪ Környezeti elmélet: az emberre ható környezeti és kulturális hatások
o Bírálat: túl összetett, nem foglalkozik a mindennapi problémák megoldásánál
végbemenő folyamatokkal, figyelmen kívül hagyja a biológiai összetevőket
• Ceci bioökológiai elmélete
o Sternberg elmélete → nagyobb hangsúly a környezetre és annak
problémamegoldásban betöltött szerepére
o Általános intelligencia (g) hátterében több kognitív potenciál
o Intelligencia: biológiai alapok → határt szab a mentális képességeknek
o Kialakulásukat befolyásolja az egyén környezete, feladatok, lehetőségek
o A komplex gondolkodás képessége valamely adott területen vagy kontextusban
szerzett tudás része
o Mindennapi, valóságos intellektuális teljesítmény ≠ IQ
• A kreativitás: Nem más, mint a divergens gondolkodás képességének a megnyilvánulása
különböző problémaszituációkban
• Folyamata:
o Előkészít fázis: ismeretek és tapasztalatok (nyersanyagok) összegyűjtése kritikai
mérlegelés nélkül. Nyitottság valamennyi megoldási módra.
o Lappangási stádium: elindul egy folyamat a begyűjtött tapasztalatok és megoldási
módok rendezésére a probléma megoldása érdekében. A megoldási mód
kiválasztása gyakran nyugtalan és őrlődésekkel és frusztrációkkal terhes időszak,
Minél inkább sztereotipizálunk a megoldásnál, annál jobban kikerülünk a
kreativitás folyamatából
o Megvilágosodási fázis: az „aha” élmény átélése. Ez általában egy önkéntelen és
hirtelen kialakuló mozzanat, amely világos, értelmes felismeréssé alakul át.
Rendszerint heves érzelmek kísérik.
o Kivitelezési fázis: az ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolata, szimbolikus
átfogalmazása. A folyamat befejező része. Ebben a fázisban az egyén az új
felismerést ellenőrzi, kipróbálja, és egészen addig alakítja, amíg az megfelel saját
elképzelései és a külvilág számára.
• Jellemzői és fejlesztése
o Az én megerősítése elősegítheti a kreatív magatartást.
o A kreatív egyénnek sokszor „feminin” vonásai vannak; sokan el akarják kerülni
ezt a jelzőt, ezért elfojtják kreatív hajlamaikat.
• A kreativitást fejlesztő föltételek:
Gough öt faktora: Rogers: Maslow:

• intellektuális • a külvilággal szembeni nyitottság • Biztosítani kell a
képesség • belső értékmérők nyersanyag akadály
• kutatás • az elemekkel és a gondolatokkal való nélküli felszínre
• kognitív flexibilitás játék képessége jutását a
• esztétikus • Külső értékmérők: tudatalattiból
szenzitivitás o Pszichológiai biztonság: (ehhez a feltöréshez
• sorsérzékelés három folyamat. fontos az
▪ az egyén elfogadása önelengedés).
(teljes bizalommal • Ezt ellenőrizni és
viseltetünk iránta) indokolni kell (ez a
▪ minden külső realitással való
kritikától mentes konfrontálódás,
atmoszféra ahol az én a
▪ beleélő megértés közvetítőt játssza).
o Pszichológiai szabadság:
biztosítjuk az egyénnek a
szimbolikus kifejezés teljes
szabadságát
Az iskola szerepe az intellektuális képességek fejlesztésében
• Oktatási stratégiák
o sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák
komplex rendszere
o koherens elméleti alapokon nyugszik
o jellegzetes tanulási környezetben valósul meg
• Célközpontú stratégiák
o Információ tanítása bemutatás segítségével.
o Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével.
o Készségtanítás direkt oktatás segítségével.
o Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével.
o Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével.
▪ Célja a felfedezéses tanulásnak:
• a tanulók gondolkodtatása, jelenségek felfedeztetése
• annak biztosítása, hogy
o a tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket
o maguk vessenek fel kérdéseket a világ dolgaira vonatkozóan
o keressenek választ ezekre, fogalmazzanak meg elméleteket
a kapott válaszok alapján, elégítsék ki kíváncsiságukat stb.
▪ A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket, hanem minden lehetséges
esetben a tanulók felfedező, konstruáló tevékenységét váltja ki és segít.
▪ Ennek megfelelően a tanár feladatai:
• A tanulók megismertetése a főbb célokkal.
• A kiinduló kérdések megfogalmazása, a felfedezés, a megbeszélés,
a vita szabályainak kialakítása.
• A megbeszélés, vita nyomon követése, háttérből történő irányítása,
esetleg saját véleményének közlése.
• A következtetések megfogalmazásának elősegítése.
• A végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása, rögzítése.
• A stratégia esetében a tanári irányítás jóval indirektebb, mint az
első három stratégia esetében.
• A vita, a projektmódszer, az irányított kísérletezés (demonstráció)
jól alkalmazhatók e stratégia megvalósítására
9. Interakció és kommunikáció a pedagógiai folyamatban

Az interakció és a kommunikáció értelmezése, jellemzői a pedagógiai folyamatban
• A nevelés mindig főleg interakciókban ment végbe, és ezek kommunikációs

folyamatokban nyilvánultak meg
• Az interakciók lényegében nevelő hatások tárgyiasult megjelenési formái
o Tanulók tevékenysége → kialakulás, érvényesülés
o Részben orientáltan (az fa. által) részben spontánul bontakoznak ki
o Spontán → hatásfokuk nem optimális
o Orientálás, optimalizálás: a nevelési módszerek szakszerű használata biztosítja
o Az interakciók legtöbbje a tanár és a diák között zajlik,
▪ A tanár hat a tanulóra és a tanuló is hat a tanárra.
o Csak hatékony pedagógiai kommunikáció mellett érik el céljukat.
o Interakciók céltudatos irányítása: a nevelés legmagasabb szintje
• Az iskolai kommunikáció személyek között zajlik. A személyközi kommunikáció olyan
információátvitelre vonatkozik, amely egy forrás és egy célszemély között valósul meg.
o Az iskolai kommunikáció centruma a tanulók/ a téma/ a tanári produkció
▪ Egyik sem mellőzhető, de ne legyenek szélsőségek
o Fontos a tanári kommunikációban kifejeződő attitűdök: gyerekszeretet, tolerancia,
rokonszenv, felelősségérzet stb. legyen, ne kiégettség és diszkriminálás
o A tanulói kommunikációi szabadságfoka: motiválás a véleménynyilvánításra, vita..
o A tanulók kommunikációjának irányítástechnikája:
▪ Félénkebb, komm. gátlásokkal küzdő tanulók szerephez juttatása
▪ Nagyhangúak erőszakmentes csillapítása → ügyesség és tapintat
o Instrumentális, külső céloknak alárendelt
o Az iskolai komm. nagy mértékben szabályozott, ritualizált
A verbális és nem verbális kommunikáció jellegzetességei a tanítási órán
• A verbális és nem verbális kommunikáció is fontos munkaeszköze a pedagógusoknak.

• Verbális kommunikáció
o A tanár indokolatlanul sokat beszél, a tanár/összes tanuló beszédidő-aránya 3:1
o Tanári/összes tanulói kérdések aránya 9:1
o A tanári kérdések nagy része ténykérdés, ezért nem gondolkodtat.
o Legtöbbször maga a tanár akadályozza a tanulást: kezdettől fogva szaknyelv
▪ a tanulók ezt még nem értik.
o A nyelv a tanítás legfontosabb eszköze, de akadálya is lehet:
o A tanulók nem tudják verbalizálni tudásukat: szókincs-aktivizációs nehézségek
o A tanulás alapja az aktív nyelvhasználat
o A tanár ideális esetben értékes és követendő nyelvi mintát ad, nyelvi példaadó
o Alapvető követelmény, hogy a pedagógus tisztán, világosan, érthetően

▪ a tanulók fejlettségének megfelelően
▪ a magyar nyelv szabályainak szem előtt tartásával beszéljen és írjon
▪ Törekedjen a színes, erőteljes, tömör, szuggesztív előadásmódra,
mondandóját megfelelően intonálja, helyesen artikuláljon.
• Nonverbális kommunikáció: az interakciós folyamatot befolyásoló összes nem nyelvi
természetű jelenséget: Tudatos és szándékolt is lehet, nem csak tudattalan
o A gesztusok kitüntetett szerep: a legtöbb egyezményes jel
▪ Mind a tanár, mind a diákok gesztusok széles skáláját alkalmazzák jórészt
tudatosan (pl. hívás, figyelmeztetés, jelentkezés).
o A testtartás tudatos szabályozása szerephelyzethez kötött (pl. tanítás, dolgozatírás).
▪ Az akaratlan testtartások érzéseket, véleményeket, viszonyokat tükröznek
(pl. a tanár ellazult testtartása elfogadó attitűdöt sugall).
o A tekintet jelentősége abban áll, hogy a figyelem és a megértés tükröződik benne.
▪ Tekintet érzelmeket tükrözhet (szúrós szem: bizalmatlanság, ellenszenv).
▪ A gyakori és hosszas szemkontaktus a szimpátia jele, ennek hiánya pedig
az elutasításé.
o A mimika osztályban kevésbé változatos, mint a hétköznapi életben.
▪ A tanítási óra erősen szabályozott és feladatvezérelt, nincs sok alkalom a
mimikai megnyilvánulásokra.
▪ Például a jól sikerült dolgozatról a diák örömtől sugárzó arccal beszél,
vagy gondterhelt arccal fogadja a rossz jegyet.
▪ A tanári mosolynak szerepe van a nyugodt és felszabadult osztálylégkör
kialakulásában, ezen keresztül pedig előnyösen hat a tanulók attitűdjeire és
teljesítményére.
o Az érintés: intimitás: az osztálytermi munkában csak ritkán fordul elő.
▪ A tanári megérintés csak akkor helyes, ha erre a diák igényt tart: kicsiknél
o Térközszabályozás: a tanulók ülésrendje, a tanár és a tanulók közötti fizikai
távolság és a tanár térhasználata.
▪ A tanár közvetlen közelében → aktivitás fokozása azoknak.
▪ A hatás az egész osztályra: teremben sok helyen időzni
▪ Az U alakú padrend növeli az általános aktivitást.
o Paralingvisztika. a beszéd nem nyelvi összetevői: hangerő, a hangszín, a tempó, az
akcentus, a szünetek stb.: Nagy jelentősége van.
▪ A tanár hangszínváltásai érzelmi állapotát tükrözik.
▪ A hangerő fegyelmező eszköz is lehet.
▪ A szünetekkel tarkított felelet a tanuló készületlenségéről árulkodik stb.
o Az emblémák csoportjába olyan változók tartoznak, mint a ruházat, a hajforma és
a hajszín, gyűrű, fülbevaló stb.
▪ Személyiségbeli jellegzetességek, egy csoport megfelelési normái
▪ Iskolaköpeny: a tanulói státuszt jelzi
▪ Órai kommunikációban az emblémáknak nincs sok szerepük.
o Nem függetlenek egymástól
o Fontos az a kontextus, melyben a kommunikáció végbemegy → jelentés
A társas megismerés, a személypercepció folyamata a nevelésben
• A szociális megismerés 2 fontos jellegzetessége:

o Ingerkonstancia (állandóság) hiánya:
▪ Az észlelés tárgya, a másik személy időben változó
▪ Más megjelenés alkalomról alkalomra
▪ Az észlelés során is változhat: alkalmazkodni a megfigyelő elvárásaihoz
o Az ingerek mérőszámának függetlensége
▪ Emberek jellemzői: nem lehet objektív módszerekkel, eszközökkel mérni
• Központi vonás hipotézis: Solomon Asch: Vannak olyan tulajdonságok, amik központi helyen
o Többi tulajdonság értelmezésében, a végső benyomásban meghatározó szerep
o Fontos: az adott tulajdonsággal az észlelés melyik fázisában találkozunk
▪ Elsődlegességi hatás: első infók irányt szabnak a többi értelmezéséhez
• Hangsúlyosabbá válnak a későbbiek meghatározásában
▪ Újdonsági hatás: ellenkezője: ítéletek meghatározása a másikkal
kapcsolatos utolsó információk alapján
o Sok iskolai helyzetben: elsődlegességi hatás legtipikusabb példája a beskatulyázás
o Kezdeti jó/ rossz tapasztalat → kialakul egy kép, ehhez viszonyítunk minden infót
o Újdonsági h.: Nagyon jó év végi feletet → egész éves teljesítmény újraértelmezése
• Holdudvarhatás: Egyetlen + vagy – tulajdonság alapján feltételezzük, hogy a személy
többi tulajdonsága is ezzel összhangban van: jó megjelenés → kedves, okos, segítőkész
o Iskolai szituáció: hiányos infó alapján helyzet megítélése: Ø kezdhette a verekedés
• Ezt továbbvitték más kutatók: burkolt személyiségelméletek
o Az előbbi tapasztalatok alapján alakul ki
o Később könnyebben észrevesszük azokat a tulajdonságokat, amik elméletünket
alátámasztják, mint azokat, amik ellent mondanak neki
o Főbb dimenziók, amik alapján megítéljük az embereket, majd ehhez a többi
▪ Képességek, tudás (okos-buta)
▪ Tanuláshoz való viszonyulás (szorgalmas-lusta)
▪ Magatartás (rendes-rendetlen)
o A tanárok többsége minden gyereket el tud helyezni ezekben a kategóriákban
• Megismerés: információáradat → kategorizáció: tulajdonságkészlet, amit jellemzőnek
o Következményei:
▪ Információszűrő hatás: jobban felismer, ami beleillik, mint ami nem
▪ Elősegíti a világban való tájékozódást, de torzít, téves észlelés forrása lehet
A nevelés, mint attitűdformáló folyamat.
• Az attitűd formálás célja az, hogy a gyerekek a sajátjuktól eltérő más személyiségeket
elfogadják. Nyitottakká váljanak mások véleményének megismerésére és tiszteletben
tartására. Fontos az eltérő viselkedésformák, kommunikációk, szituációs helyzetek
megfelelő kezelése és befogadása.
• Későbbiekben, az előítélet csökkentésénél: az előítélet egy speciális attitűd
Az attitűd fogalma, funkciói és szerveződése. Az attitűd és a viselkedés kétirányú

kapcsolata. Kognitív disszonancia.
• Az attitűd: Allport:
o Mentális reprezentáció: a külvilág tárgyainak és eseményeinek feltételezett belső
leképezése az emberi emlékezetben
o Összegzi a tárggyal kapcsolatos értékítéleteinket
o Irányítja viselkedésünket
o Szervezi a világ megismerését
• Szerkezete: kognitív (megismerő), affektív (érzelmi) és viselkedéses összetevői vannak
o Mindig a 3 összetevő együtteseként értelmezendő
o Kognitív komponensek: amiket az attitűd tárgyról vallunk.
o Affektív komponensnek nevezzük az attitűdtárgy iránt érzett érzelmeket
o Viselkedéses komponensek, az attitűdtárgy iránti cselekvési tendenciák
• Attitűd és viselkedés: Mindannyian különböző attitűdökkel rendelkezünk, melyek

komplexen befolyásolják viselkedésünket
o Forrása: személyes tapasztalat + mások által közvetített infó: nem megbízható
• Kognitív disszonancia:
o A meggyőződésünkkel ellentétes ítélet feloldását segíti
o Cél a kognitív egyensúly visszanyerése
o A feloldás lehetséges módjai: önmegerősítés, ok másnak tulajdonítása, éberség
tompítása, felelősség hárítása, következmény tagadása
o Kényszerű engedelmesség: Olyan dolgokat állítunk, amivel nem értünk egyet
o Az erőfeszítés igazolásának szerepe: próbák a bekerüléshez: minél nagyobb
erőfeszítések a tagságért, annál vonzóbbnak tartja a csoportot
o Elégtelen jutalom: csak akkor marad kognitív egyensúly, ha a személy szívesen
viselkedik külső elvárásoknak megfelelően
A sztereotípia és az előítélet. A Pygmalion hatás. Társas befolyásolás
• Sztereotípia: Tulajdonságok összessége, egy adott szociális csoportra jellemzőnek tartunk

o Ezekkel a tulajdonságokkal ruházzuk fel a személyt, mert a csoport tagja
o Általában csoportba soroláskor túlzunk → torzul a kép
o Befolyásolják információfeldolgozási folyamatainkat
▪ Jobban figyelünk a sztereotípiával egybecsengő tulajdonságokra
▪ Kétértelmű információ esetén befolyásolja az értelmezést
▪ Meghatározza, hogyan viselkedünk a másik csoport tagjaival
▪ Meghatározza elvárásainkat
• Előítélet, mint speciális attitűd
o Előítélet az, amikor eleve bizonyos attitűddel rendelkezünk egy csoport minden
tagja iránt, abból kifolyólag, hogy az adott csoporthoz tartoznak.
o Gyermekközösségben előforduló előítéletes viselkedés
▪ Társas helyzetek elutasítás: „nem leszek a párja”
▪ Közös játék elutasítása
▪ Közös tanulási helyzetek elutasítása
o Előítélet csökkentése:
▪ Fölérendelt közös cél
▪ Személyes tapasztalatok, valós találkozások
▪ Nyitott gondolkodásra nevelés
▪ Katartikus élmények, empatikus tapasztalatok
▪ Direkt közösségi programok
Sztereotípia: Előítélet
• Kell tapasztalat • Nem kell tapasztalat
• Segíti az alkalmazkodást • Nem segíti az alkalmazkodást
• Inkább kognitív alapú • Emocionális alapú
• Mindenki használja • Személyiséghez kötött
• Inkább racionális információ feldolgozás • Inkább irracionális információfeldolg.
• Pygmalion-hatás: önbeteljesítő jóslat

o Iskolai vonatkozásban: elvárásainknak közvetítő szerepe van
o Tanár tanulókkal szembeni elvárása a tanulókból az elvárásoknak megfelelő
teljesítményt fogja előhívni
o Megvalósulása:
▪ 1. A tanárok elvárásokat alakítanak ki a diákjaikkal kapcsolatban
▪ 2. Ezeket az elvárásokat részben viselkedésükkel (metakommunikáció),
részben szóban (verbálisan) a diákok tudomására hozzák
▪ 3. A diákok, érzékelve és értelmezve az elvárásokat arra fognak törekedni,
hogy ezeknek megfeleljenek
• Társas befolyásolás 3 folyamata

o Behódolás: egy egyén azért veti alá magát egy másik ember vagy egy csoport
befolyásának, mert reméli, hogy ezzel kedvező reakciót vált ki a másikból. Érdeke,
hogy hozzájusson bizonyos konkrét jutalmakhoz, vagy elkerüljön bizonyos
konkrét büntetéseket, amelyeket a befolyásoló tart ellenőrzése alatt.
▪ Igyekeznek azt mondani, amit várnak tőlük, nem azért, mert hisz annak
tartalmában
o Azonosulás: abban hasonlít a behódoláshoz, hogy az egyén nem azért teszi
magáévá a kiváltott viselkedést, mert bensőleg kielégítő.
▪ különbözik a behódolástól abban, hogy az egyén hisz az átvett
véleményekben és cselekedetekben. A viselkedést nyíltan és belsőleg is
elfogadja, s azt nem csak akkor tanúsítja, ha a befolyásoló megfigyeli őt.
o Interorizáció (belsővé válás): az egyén azért fogadja el a befolyást, mert a kiváltott
viselkedés egybevág értékrendszerével
• Társas befolyásol a pszichológia könyvben
o A társas serkentés: a feladat további résztvevői és a passzív közönség
jelenlévőinek teljesítménynövelő hatása van
o Társas gátlás: A teljesítmény a pontosság rovására nő, vagy a teljesítmény és a
pontosság is csökken
o Egyéniségvesztés csoportban:
▪ A tömeg alacsonyabb értelmi színvonalon áll, mint az egyén magában
▪ Biz. csop.helyzetekben a csoportot alkotó egyének képesek olyan dolgokat
cselekedni, amiket egyedül nem tennének: agresszió, szokatlan viselkedés
o Szemtanúhatás: Kitty Genovese esete
▪ Az emberek kevésbé hajlamosak segíteni, ha mások is jelen vannak
▪ Felelősség megoszlás: több ember → kevesebb esély, hogy valaki segítsen
Irányítás és fegyelmezés az osztályteremben
• A fegyelem → Kívülről az egyénre kényszerített figyelem + belső szüks. vez. önfegyelem

• A pedagógiai munkában eszköz és cél is
• A külső fegyelem célja a tanuláshoz szükséges rend és a belső fegyelem alakítása
• A fegyelmezetlen vagy fegyelmezett viselkedés okai
o Az iskolai közeg hatása
o A tanár személyisége, készsége, óravezetési sajátosságai
o A gyermek egyéni jellemzői, körülményei
• A fegyelmezés része a pedagógus vezetői szerepkörének
• A fegyelmezés befolyásolja a csoport jellemzőit, működési dinamikáját és a tanár-diák v.
• Ezek a tényezők hatnak a pedagógus fegyelmezési módszereire
• A legsikeresebben az a tanár fegyelmez, aki alig fegyelmez: olyan körülményeket teremt,
amelyben a szabályszegő, zavaró viselkedés nem fordulhat elő
Viselkedési és magatartási nehézségek
• Alkalmazkodási nehézségek, a beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a

nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, az inadaptált magatartás, az érzelmi zavar, a
nevelési nehézség és hasonló elnevezés.
• Egyik álláspont szerint: azok a gyerekek nehezen nevelhetők, akik nem alkalmazkodnak
az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól.
• Másik felfogás: üzenetként való felfogás: az iskolai inadaptáció magatartási stílus, amely
a gyerek attitűdjét fejezi ki azzal a környezettel, amelyikkel szembekerült.
o Kommunikáció az oktatási rendszer felé, az ellenállás közlésére.
• Forrásainál is 2 nézőpont:
o Egyik magyarázat: az intézményi kényszerekkel, a túlzott irányítással, és ennek
ellenkezőjével, a túl rugalmas, „szabados” iskolarendszerrel hozza összefüggésbe.
o Mások inkább a gyerek személyiségében, egyéni fejlődésében keresik a zavar
eredetét. A nevelőkre ált. az utóbbi, individuum-centrikus szemlélet jellemző
• Gyengén strukturált, kevésbé irányított és ellenőrzött osztályok → gyakoribb a deviancia.
• Hagyományosan szervezett osztályok, fokozott a tanári ellenőrzés → a gyerekek
intenzívebben vesznek részt a munkában
• Minél kevésbé egyértelműek az iskolai követelmények és az alkalmazott szankciók,
valamint minél erősebb a tanárok büntető beállítódása, annál valószínűbb, hogy a
gyerekek ellenállnak vagy szembefordulnak az iskolai szabályokkal.
• A magasabb tanulólétszám fokozza, a tanításhoz szükséges eszközök és feltételek jó
minősége pedig csökkenti a rendbontás előfordulását.
• A magatartási zavarok nevelési konfliktusszituációt teremtenek a pedagógus és a gyerek
kapcsolatában.
• Viselkedészavar: A viselkedés alkalmi jellegű, a megszokottól eltérő kedvezőtlen
változása, helyzeti reakció
• Magatartászavar: Az életkorból és élethelyzetekből adódó követelményeknek,
szabályoknak tartósan nem tud megfelelni, azok ellen lázad vagy azoknak ellenáll,
önkontroll szintje alacsony
10. Pedagógusok és tanulók a pedagógiai folyamatban

A pedagógiai helyzet, a nevelési viszony
• A nevelő és a nevelt között olyan állandó viszony áll fent, ami akkor sem szakad meg,
amikor nincsenek együtt
• Sokan: Nevelő hatás + normák belsővé válása → távollétben is normák + szabályok
o Nem szükséges közvetlen ellenőrzöttség
• Azonban: Sokszor azért tűnik interiorizáltnak, mert az egyén egy valóban jelen nem lévő
valóságos vagy képzelt ellenőrzőnek akar megfelelni, pl. Istennek
• Egyes nevelők végigkísérik egész életünket
• Régen: nevelési viszony felnőtt-felnövekvő → ma szerep a kortárs csoportoknak is
• A nevelés kölcsönös? → A kapcsolat, amelyben a nevelés folyik, interaktívabb lett
A pedagógus szerep változásai. Mai dilemmák: tekintélyelvűség és/vagy

tekintélyellenesség; hierarchia és/vagy együttműködés
• A szerep valamilyen felvet, igazi énünktől lehet, hogy eltérő és idegen viselkedésegyüttes
o Eltakarjuk valódi énünket a szereppel, jobb, ha egybeesnek
• A szerep változásai
o Ókori görög nevelés: Platón: számos szakmai követelmény
o Klasszikus görög nevelés: vezető szerep: cél és eszköz → kivezet a tudatlanságból
o Hagyományos nevelés: pedagógus szerep: mint egy színdarab
o Carl Rogers: humanisztikus nevelés:
▪ Tanulói személyiség kibontakoztatása, ha teljes személyiséggel
funkcionálsz
▪ Vállalja önmagát, a pedagógus váljon azzá, aki
▪ Pedagógus szerep → facilitátor: háttérbe vonul, változás, fejlődés segítése
o Thomas Gordon: a „szupertanár” szerepének elutasítása
▪ Szerep szerinti viselkedés idegen az emberi viselkedéstől
• Tekintélyelvűség/ tekintélyellenesség: hagyományos és modern ped. egyik választóvonala
o Közbülső pozíció: elveti a hatalmi/ hivatali magasabbrendűségre épülő nevelést
▪ de elfogadja és szükségesnek tartja a személyi, természetes tekintélyt
o Werner: életkori, hivatali, személyes tekintély
▪ Hivatalos felhatalmazás magában → senki nem lesz tekintélyszeméllyé
▪ Életkor: már nem, tapasztaltság, érettség veszített értékéből, ódivatúság
o Friedrich Paulsen: „a gyerek csak azt szereti, akire felnézhet” → kell a tekintély,
de nem elrettentésnek, megfélemlítésnek
o Mekkora szerep a tekintélynek: erre alapozzuk a nevelést, vagy csak egy sok
összetevőjű kapcsolatrend része
o Nem igazolhatók sem a szélsőséges tekintélyelvű sem tekintélyell. nev. elméletei
• Hierarchia és együttműködés:
o Befogadás és aktivitás modellje → önállósodás
o Gáspár László: nevelő-növendék asszimetria, de több módosítással
▪ Nem csak individuumok, hanem nevelőközösség és növendékközösség
▪ Viszony: hierarchikus, a nevelőközösség fölénye viszonylagos
▪ Hierarchikus viszony (itt már nem annyira tekintélyi viszony)
• Nevelőközösség: szervező, ösztönző, segítő szerepe hozza létre
▪ Növendékek alárendelődése: nem feltétlen kell elfogadnia
o Veczkó József: iskolai nevelő egyszerre lehet segítő társ és tekintély: így kell
▪ Együttműködő csoportokban preferált személyek
▪ A tanulónak szüksége van erős mintákra
o Lényegében ugyanezt Nagy József is
Az osztályfőnöki és a napközis nevelő szerepe és feladatai
• Az osztályfőnöki szerepegyüttes fő elemei

o Alaposan megismeri az osztályt és minden egyes tanulóját, családi helyzetet is
o Folyamatosan tájékozódni sikereikről, kudarcaikról, terveikről, problémáikról
▪ Segíteni megoldani azokat
o Kiemelten törődni a hátrányos helyzetű tanulókkal
o Csoportkohézió előmozdítása, szociogram→ feladatok meghatározása
o Konfliktusrendezésben közreműködni: ha kell
o Szorg., segíteni osztályrendezvények, kirándulások, egyéb közös fogl. szervezését
o Osztállyal, esetenként szülőkkel felj. feladatok kitűzése
o Közösen értékelni a terv teljesülését
o Szoros kapcsolat kiépítése a szülőkkel
o Koordinálni a többi osztályban tanító tanár nevelőtevékenységét
o Iskolai szinten képviselni az osztályt
o Osztályszinten segíteni az önkormányzati aktivitást
o Szükségszerűen segítséget nyújtani a továbbtanulásban és pályaválasztásban
o Osztályfőnöki órákat tartani
o Ellátni az előírt és felmerülő adminisztratív feladatokat
• Egyes kutatások szerint csak adminisztráció, a lényege, a személyesség kezd kikopni
• A szerepkör elbizonytalanodott, presztízse lehanyatlott
• Gyerekeknek kell nem szaktanár, hanem segítő bizalmas és ügyvivő → sokan Ø
• A napközis nevelő szerepe és feladatai
o A napközi ellátás az iskola alapfeladatai közé tartozik, biztosítani kell:
▪ a gyerekek egészséges és biztonságos tanórán kívüli elhelyezését
▪ a kulturált szabadidő eltöltéshez szükségeset helyet, időt, eszközöket
o A napközis munka: délutános tevékenység
▪ Tanórák után a gyerekeket megebédeltetni
▪ Szünet, ha lehet, a szabad levegőn: irányított vagy szabad játék
▪ Tanóra: életkornak megfelelően különböző időtartamokban
▪ Szakkörökre elengedni a tanulókat: mikor kinek mi van
A pedagógus személyisége és képességei
• Ezek által vagy hatást gyakorol a gyermekre + életre szóló élmény, vagy nem
• Empirikus és összehasonlító munkák: a kedvelt, eredményes pedagógus jellemzői:
o Szakmai és általános műveltség, gyermekszeretet, lelkiismeretesség, derű
o Hivatástudat, igényesség, példam. magatartás, pedagógiai érzék, tolerancia
o Kreatív személyiség, humorérzék, találékonyság
o Megértő, ismeri a gyerekek gondolat- és érzelemvilágát
• Személyiségvonások és alapképességek: 3 alapképesség
o Személyközpontú: párolja a megbecsülést, a gyerek megértését, a
szabadsághatárok kitágítását
1. A feltétel nélküli elfogadás képessége:
▪ Pozitív érzelmi odafordulás
▪ Nem a tulajdonságoknak, a viselkedésnek, hanem a személynek szól
▪ Személy: önmagában érték és tiszteletre méltó
▪ Nem feltétele a viszonosság
▪ Többnyire a nem verbális csatornán kommunikálódik le
▪ Út a tanulók önelfogadásához
2. Empátia: Mások érzéseinek megértése, a lehető legpontosabb visszajelzés
▪ Nem csak meghallgatjuk, passzívan figyelünk → teljes figyelem kell
3. Kongruencia: alapja az értékeinkben való bizonyosság
▪ A ped. hisz saját tapasztalataiban és érzéseiben
▪ Verbális és nem verbális közlései egymással és saját belső állapotával
egybeesnek: csak hiteles, érett személyiségű tanár → jó kapcsolat
• Pedagógiai képességek: 7 pedagógiai munkát elősegítő képesség
o Kommunikációs ügyesség: üzenőként és befogadóként is hatékony
o Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár:
▪ Gazdag viselkedésrepertoár: Az adott helyzetben minél több viselkedési
mód közül választhassa ki a pedagógus a leghatékonyabb eljárást
▪ Rugalmasság: mindig adott tényből kiindulni → változás → ő vis. is
o Gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás
▪ Az előbbi megfelelő alkalmazásának feltétele
▪ Átlátni a helyzetet, lehetséges változtatási módokat, következményeket
▪ El tudja dönteni, mit tegyen
o Konfliktusmegoldás: erőszakmentesség, kreativitás: liberálisan: megegyezés
o Együttműködés igénye és képessége: szülőkkel, diákokkal, kollégákkal
▪ Mások véleményének elfogadása, megállapodás-, kompromisszumkészség
o Pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége
▪ Feltétele a korrekciónak és a pedagógus önfejlődésének
o A pedagógus mentális egészsége
▪ Van mögötte háttér, ami erőt ad: család, barátok stb.
▪ Biztonságérzet, hobbi, ami kikapcsol + stabil kép önmagáról
• Gyakorlati képességek
o Tervezési készségek: egyre nagyobb arány a tervezési feladatoknak
▪ Csoportnak az oktatás legmegfelelőbb tartalma
▪ Mérhető célok, követelmények kijelölése és megfogalmazása
▪ Tanulók célhoz viszonyított helyzetének megítélése → okt. foly. megterv.
▪ Eredményesség mérésének kritériumai és módszerei
o Óravezetési készségek: motiváló órakezdés, változatos óravezet., hatékony összef.
o Kérdezés: legfontosabb készség
▪ Gondolkodási műveleteket kiváltó kérdések
▪ Világos, egyértelmű megfogalmazás
▪ Minél több tanuló minél magasabb szintű aktív gondolkodása és részvétele
▪ További kérdések és segédkérdések → minél jobb és teljesebb válasz
o Magyarázatkészsége:
▪ Világos célmegjelölés, illusztráló példák kiválasztásának szabályai
▪ Példák alkalmazásának sorrendje, bemutatás módja
▪ Magyarázat logikus szerkesztése, tervszerű ismétlések
▪ Audiovizuális és demonstrációs eszközök célszerű használata
o Tanári-tanulói interakció és kommunikáció készségei
▪ Irányítani és ellenőrizni az egyes tanulók és az osztály kapcsolatrendszerét
o Osztálymunka szervezésének készségei
o Csoport és egyéni munka irányítására szolgáló készségcsoport
o Megfigyelési-elemzési készségek:
▪ Munkájáról, annak eredményéről érkező jelzések regisztrálása,
feldolgozása, értékelése → korrekció, önismeret fejlődése
o Értékelési készségek: szóbeli ell. szervezése, értékelés +
▪ Követelmények elérését mérő feladatlapok, kérdések összeállítása
▪ Felelet objektív értékelése
A pedagógus, mint vezető: nevelési stílus és légkör: Lewin, Lippit, White
• Autokratikus (a vak fegyelem légköre)

o A pedagógus meghatározza a gyerek minden lépését
o Gyakran fogalmaz meg kritikát a gyerekkel szemben
o Versengő légkört teremt
o A gyerekek nem igénylik a pedagógussal való kapcsolatot
o Tartósan alkalmazva negatív hatás, fesztség a gyerekekben
o Rontja a társas kapcsolatokat
o Jellemző a bűnbakkeresés
o A gyerekek teljesítménye itt a legjobb, de csak addig, amíg a pedagógus jelen van
• Demokratikus (önkéntes fegyelem légköre)
o A gyerekeknek lehetősége van önálló döntésekre
o A pedagógus figyelembe veszi a gyerekek szükségleteit
o Ösztönzi a gyerekeket, sok dicséret és elismerés
o Oldott, bizalomteli, barátságos légkör
o Jó kapcsolat a pedagógussal: kérdezés, vélemények megosztása

o A gyerekek toleránsabbak, megértőbbek
o A gyerekek teljesítménye nem csökken, ha nincs ott a tanár
• Laissez faires (ráhagyó)
o Hiányzik az irányítás, a gyerekek mindig azt csinálhatnak, amit akarnak
o Nincsenek korlátok, pillanatnyi kedvük szerint cselekednek
o A pedagógus nem értékeli munkájukat, teljesítményüket
o Magas zajszint, a gyerekek féktelenek, kezelhetetlenek
• Nincs tiszta nevelési stílus, keverten jelennek meg → a demokratikus a megfelelő
A gyermek hatása a pedagógusra és a pedagógiai folyamatra
• A gyermek is befolyásolja nevelőjét: régi felismerés, de kevés figyelem

• A hatások a következők lehetnek:
• Alkalmazkodás: A nevelők a gyerekkel folytatott kommunikációjukban igyekeznek teljes
mértékben azok feldolgozó képességéhez, érzéseihez alkalmazkodni
• Tanulási hatás: A nevelők megbarátkoznak olyan modern eszközökkel, amelyek a fiatalok
világának szerves részei → érzékenyebbé válnak az újdonságokra → kreativitás
• Szerepviselkedés fellazulása: Bizonyos társadalmi normák nyomása alól való
felszabadulás: inkább a gyerekeikkel együtt érző szülőknél
• Gyermeki manipulációk: a nevelők befolyásolása, nyílt vagy rejtett irányítása: gazdag
repertoár: szemrehányás, ellenvetés, hízelgés, büntetés stb.
o Kollektív manipuláció: névtelen árulkodás, együttműködés megtagadása stb.
Az iskolakezdés speciális kérdései, folyamatai
• Iskola: újdonság vonzerejének csökkenése után a gyermekeknél jelentkező tanulási

motivációvesztést, tanulási nehézségeket, a magatartás kedvezőtlen eltérései
• Az elején iskola feladata a bevezetés az iskolai életbe, megismerkedni az iskolai tanulással
• Élményszerzés, az iskolához kötődő tevékenységek megszerettetése
• Az iskolakezdés még mindig nem igazodik a gyermekek életkori jellemzőihez
• + 6 évesen iskola már, nem számít, mit mond az iskolaérettségi vizsgálat
• Az átmenet már többször került napirendre, sikeres szakmai megoldásokról tudunk, még
sincs általános érvényű megoldás, ill. áttörő, szélesen terjedő gyakorlat
• Átmenet: változás, nem lehet egyből mindennek megfelelni
o Mikor kezdődik? Mikor van vége? Mi történik a folyamatban?
• Ráhangoló szakasz: óvodában: fejlődés → a gyermek alkalmassá válik az iskolába lépésre
o Érdeklődésére, kíváncsiságára, tudásvágyára építve ráhangolja a gy. az iskolára
• Felkészítés szakasza: teljesen speciális, az iskolára szocializálás szakasza: iskolában
A társas megismerés és az attitűdök szerepe a pedagógiai folyamatban
• Központi vonás hipotézis: Solomon Asch: Vannak olyan tulajdonságok, amik központi helyen
o Többi tulajdonság értelmezésében, a végső benyomásban meghatározó szerep
o Fontos: az adott tulajdonsággal az észlelés melyik fázisában találkozunk
▪ Elsődlegességi hatás: első infók irányt szabnak a többi értelmezéséhez
• Hangsúlyosabbá válnak a későbbiek meghatározásában
▪ Újdonsági hatás: ellenkezője: ítéletek meghatározása a másikkal
kapcsolatos utolsó információk alapján
o Sok iskolai helyzetben: elsődlegességi hatás legtipikusabb példája a beskatulyázás
o Kezdeti jó/ rossz tapasztalat → kialakul egy kép, ehhez viszonyítunk minden infót
o Újdonsági h.: Nagyon jó év végi feletet → egész éves teljesítmény újraértelmezése
• Holdudvarhatás: Egyetlen + vagy – tulajdonság alapján feltételezzük, hogy a személy
többi tulajdonsága is ezzel összhangban van: jó megjelenés → kedves, okos, segítőkész
o Iskolai szituáció: hiányos infó alapján helyzet megítélése: Ø kezdhette a verekedés
o Burkolt személyiségelméletek: Főbb dimenziók, amik alapján megítélünk
▪ Képességek, tudás (okos-buta)
▪ Tanuláshoz való viszonyulás (szorgalmas-lusta)
▪ Magatartás (rendes-rendetlen)
o A tanárok többsége minden gyereket el tud helyezni ezekben a kategóriákban
• Megismerés: információáradat → kategorizáció: tulajdonságkészlet, amit jellemzőnek
o Következményei:
▪ Információszűrő hatás: jobban felismer, ami beleillik, mint ami nem
▪ Elősegíti a világban való tájékozódást, de torzít, téves észlelés forrása lehet
o Gyakran használjuk iskolában: és sztereotípia → beskatulyázás → negatív hatás
• Előítélet, mint speciális attitűd
o Előítélet az, amikor eleve bizonyos attitűddel rendelkezünk egy csoport minden
tagja iránt, abból kifolyólag, hogy az adott csoporthoz tartoznak.
o Gyermekközösségben előforduló előítéletes viselkedés
▪ Társas helyzetek elutasítás: „nem leszek a párja”
▪ Közös játék elutasítása
▪ Közös tanulási helyzetek elutasítása
o Előítélet csökkentése:
▪ Fölérendelt közös cél
▪ Személyes tapasztalatok, valós találkozások
▪ Nyitott gondolkodásra nevelés
▪ Katartikus élmények, empatikus tapasztalatok
▪ Direkt közösségi programok
11. Az iskola mint az értékközvetítés terepe, kiemelt nevelési feladatok

Az erkölcsi nevelés (az erkölcs forrásai, területei, az erkölcsi nevelés folyamata, a
pedagógus szerepe, erkölcsi fejlődés Piaget és Kohlberg nyomán)
• Erkölcsi nevelés: A cél a gyermekek erkölcsi magatartását valamilyen kiválasztott

irányban befolyásolni.
• Erkölcs: Azoknak a normáknak és szabályoknak az összessége, amelyek kifejezik az
egyén társaihoz és társadalomhoz fűződő viszonyát.
• Megnyilvánul:
o Magatartásban (szándék, tett)
o Viselkedésben (magatartás külső megnyilvánulása)
• Az erkölcs forrásai: kétféle magyarázat
o Az emberek hosszú együttélése során alakult ki, elvonatkoztatott szabályrendszer
▪ Generációról generációra öröklődik
o Erkölcsi normák Isteni kinyilatkoztatással jutottak az emberi társadalomba
▪ Az erkölcs forrása a hit
• Az erkölcs két fogalmi oldala:
o Objektív (társadalmi erkölcs vagy morál): társadalmi: Egyénektől függetlenül
alakul ki társadalmi szükségletekből kiindulva
o Szubjektív (egyéni erkölcsiség vagy moralitás): egyén: az egyes ember gyakorlati
viszonyát jelenti embertársaihoz, kül. embercsoportokhoz, a társadalomhoz
▪ Az előbbiből alakítjuk ki
• Az erkölcsi nevelés folyamata:
o 1. Tapasztalás: állandóan történik: Köszönés: vegyes: ki mikor mit köszön?
▪ a) Spontán helyzetek után
▪ b) Pedagógiailag szervezett szituációk
• Mindent nem lehet megszervezni
• Természetes és élményszerű legyen, pl. kísérletezés
• Próbáljuk meg a közvetlen tapasztalatszerzést
• Dramatizálás: mesék → konfliktushelyzetek → konfliktus
megoldási képesség fejlesztése
o 2. Tudatosítás: Tapasztalatok tudatosítása, értelmezése, értékelése: Miért köszön?
▪ Kell a pedagógus segítség az erkölcsi rendszer kialakulatlansága miatt
▪ Következménye: tudatosság és értékelő képesség kialakulása
▪ Elemzés → megítélés: etikai beszélgetés
• Következtetések levonása
• Ők vonják le maguknak, nem baj, ha nem tökéletes
• Hiba = tanulási lehetőség
• Gyerek: a hiba nem tragédia → akkor arra nem megyünk, lényeg
hogy tanuljanak belőle
▪ Negatív tap. kiszűrése: Miért rossz? Hogy kellene? Mondassuk ki velük!
▪ Pozitív tapasztalatnál ugyanígy
▪ Erkölcsi tudatosságot eredményez: Meggyőződések kial.: Mit hogyan kell?
o 3. Gyakorlás: dramatizálás, mondókák

▪ A tudatosult tapasztalatot be kell gyakorolni
▪ A szabályok beidegződnek szokássá, íratlan szabályokká válnak
▪ Magatartásformákat rögzít → jellemvonásokká válnak: pl. önuralom
• A pedagógus szerepe:
o Az erkölcsi nevelés alapelveinek ismerete és nevelési szituba ágyazása
▪ Igényesség: elvárások → törődés → fejlődés: a következetlenség káros
▪ Folytonosság: A követelmények folyamatos megfogalmazását és fokozatos
adagolását, a teljesítés nyomon követés
▪ Tisztelet: Feltétel nélküli elfogadás, pozitív érzelmi odafordulás: személy.
• Elfogadás → hibás magatartás megváltoztatása
▪ Egységesség: Minden gyermekkel szemben ugyanazok a követelmények
▪ Érzelmi telítettség:
• Eg. erkölcs nem jöhet létre megfelelő érzelmi telítettség nélkül
• A szeretet és a félelem kapcsolata → értékek beépülése
• Szeretet: A kölcsönös érzelmi kapcsolat, biztonság, jó közérzet
• Félelem: Az érzelmi kötődés elvesztésétől
▪ Következetesség:
• A követelmények betartásával szembeni határozottság
• A nevelői elvárások, a tanulói cselekvések, magatartásformák, az
értékelés közti összhang: Megengedhetetlen szeszélyes magatartás
▪ Pozitív gondolkodás: mindenkinek van + tul. → erre építve semlegesíteni a
negatív tulajdonságokat, magatartásformákat: - koncentrál → nem segít
▪ Bátorítás: Hogyan bátoríthat a pedagógus?
• Nevelési módszerek: kerüli a negatív megerősítést (pl. büntetés)
• Osztály légkörét is bátorítóvá alakítja
• Bízik a gyermekben, hisz a képességeiben, elismerést mutat az
igyekezet, a megfelelő magatartás iránt
• Elnyerni a gyermek bizalmát, de nem a követelmények feladásával
▪ Életkori és egyéni sajátosságok: A nevelői ráhatások megszervezésében a
követelményeket a gyermek erkölcsi tapasztalatához, életkorához igazítani
• A gyermeki személyiség fejlődésének egy sajátos üteme van,
amelyet felgyorsítani nem lehet, nem érdemes
o Az erkölcsi tudat alakításának feladatai: cél és szánék, belső, látens állapot
▪ Az erkölcsi normák, értékek tudatosítása már óvodáskortól ajánlott
▪ A követelmények betartását, ill. be nem tartását mindig értékelő jelzések
kísérjék
▪ A konkrét élethelyzetek közös elemzése, megbeszélése, tanulságok
levonása
▪ A pedagógus személyes életvezetése legyen összhangban az értékekkel,
amelyeket képvisel, és a neveltekben kialakítani igyekszik
o Az erkölcsi magatartás alakításának feladatai: aktivitás, tettek, cselekvések, viselk.
▪ Az óvónői és tanítói követelmények felállítása:
▪ A megfelelő viselkedés állandó igénylése

▪ A követelmények világosak, pontosak, érthetőek, egyénre szabottak
▪ Életkornak megfelelő elvárások
▪ Tényleges gyakorlás
▪ A követelmények megfogalmazása és nyomon követése
▪ Utánzás mellé szóbeli ingerek is társuljanak (ösztönzés, tiltások, tanácsok)
▪ A pozitív megerősítés szerepe (dicséret, kiemelés, jutalmazás)
• Az erkölcsi nevelés Piaget nyomán:
o Heteronómia: erkölcsi realizmus: (5-7 éves kor)
▪ A gyerek készen veszi át a környezettől az erkölcsi szabályokat
▪ A gyermek mindent igaznak és köteleznek fogad el, amit a felnőtt mond
▪ Az erkölcsi ítélet forrása a gyermekhez viszonyítva külső: felsőbb tekintély
o Autonómia: erkölcsi együttműködés: 7-12 év
▪ A külső normák és szabályok általi kényszerítés elveszíti erejét.
▪ Szabályok: közösségi eredetű, csak közös megegyezéssel módosíthatók
▪ Nem a következmény a fontos, hanem az elkövet szándéka.
• Erkölcsi nevelés Kohlberg nyomán:
o I. szint: Prekonvencionális erkölcs (10 éves korig)
▪ 1. sz.: Büntetésorientáció (szabályok köv. a büntetés elkerülése érdekében)
▪ 2. sz.: Jutalomorientáció (alkalmazkodás a jutalom elnyerése érdekében)
o II. szint: Konvencionális erkölcs (10-13 éves korig)
▪ 3. sz.: Jógyerek-orientáció (alkalmazkodás mások helytelenítésének
elkerülése érdekében)
▪ 4. szakasz: Tekintélyorientáció (törvények és szabályok betartása, hogy
elkerülje a tekintélyek helytelenítését)
o III. szint: Posztkonvencionális erkölcs (13. évtől)
▪ 5. szakasz: Társadalmiszerződés-otrientáció (általános elvek általi
cselekvés, hogy megőrizze a társak tiszteletét)
▪ 6. szakasz: Etikaielv-orientáció (saját választású etikai elvek általi
cselekvés, hogy elkerülje az önvádat
Az esztétikai nevelés (az esztétikai élmények forrásai, területei, esztétikai érzékenység,

befogadás és kifejezés, a magatartás esztétikuma)
• Esztétika: Filozófiából eredő tudományág, amely a világ esztétikai megismerésével és

esztétikai törvényszerűségeivel foglalkozik.
• Esztétikum: Az esztétika alapfogalma. A természetben, a társadalomban és a művészetben
objektíve meglévő szép vagy jó, amely művészileg vagy teljes módon fejeződik ki,
amelyet esztétikailag felfogunk, és amely valamilyen érzelmi reakciót vált ki belőlünk.
• A személyiség ki- és továbbfejlődéséhez kell az esztétikummal való rendszeres találkozás,
a cselekvő, alkotó esztétikai értékű aktivitások kibontakoztatása
• Megjelenési formái: emberi társadalmi környezetben, film, szépirodalom, színház, zene…
• Az esztétikai élmények forrásai, az esztétikai nevelés 3 síkja:

o Természeti esztétikum + emberben rejlő + művészetekbe sűrített esztétikum
o Az esztétikum koncentráltan a művészetekben van jelen → esztétikai nevelés
centrumában műalkotások értő befogadására való nevelés
• Az esztétikai nevelés három fő ága, területei:
o A környező társadalmi valóság esztétikumával kapcsolatos nevelőmunka.
o A környező természeti valóság esztétikumával kapcsolatos nevelőmunka.
o A környező valóságot tükröző művészeti alkotásokkal kapcsolatos nevelőmun.
• Esztétikai érzékenység: Csak ágazatokhoz kötötten vagy általában? Van transzferhatás?
o Fogékony a jó zene iránt → jobb élvezője az építőművészeti esztétikumnak?
o Az esztétikum fajtáinak és minden művészeti ágnak közös, hasonló és sajátos
jegyei → bennük lévő közös-általános → általában vett esztétikai nevelés
o Hasonlóságok: a rokon műv. nagyobb csoportjait néhány ágazat reprezentálja.
o Az irodalomközpontúság, művészeti alkotások lényegének a fogalmiságra, az
eszmei tartalomra való redukálása gyengíti a művészetek iránti érzékenység
• Esztétikai befogadás és alkotás
o A művészeti befogadás és alkotás: szubjektív.
▪ Ízlés vannak korokban és nagycsoportban közmegegyezésen alapuló
nagyon általános és bizonytalan határvonalakat kijelölő normái
▪ + végtelenül változatos kiscsoportbeli és egyéni ízlésvilágok
o Művészeti nevelés: áttér a műközpontúságra: esztétikai élmény és műelemzés
▪ Ha a mű értő befogadásához nincs szükség előzetes információkra,
célszerűbb kivárni az elsődleges hatást → élmény
o Mérték: Az esztétikai befogadás, sőt bizonyos mértékig a művészeti alkotás
első szintjén csekély szerepet játszik a háttértudás. "ösztönös" folyamatok
o Az alkotás, az esztétikum létrehozása: maga a folyamat
▪ Észrevesszük-e a környezetünkben azt, ami szép
▪ Nem ugyanaz a tetszés és az esztétikum: az érzelmek is közrejátszanak
▪ Speciális kifejezési módokat, alkotási szabályokat kell hozzá elsajátít.
• A technikák segítenek az alkotásban
• Nem csak csinálni, meg is nevezni: pl.: gyurmázásnál
• Műelemzésnél is vannak szempontok, hogy ne csússzon el az
egész, túl kell picit lépni a teljes szubjektivitáson
▪ Ízlés: Sajátos szűrőképesség, amely alapján megítélünk valami esztétik.
▪ Giccs: össze nem illő dolgok, túldíszítettség
• A magatartás esztétikuma: a megfelelő magatartásnak is van esztétikuma
Az egészséges életre és környezetre nevelés (az egészség, mint érték, az

egészségkulturáltság és elemei, összefüggései, testi-szomatikus nevelés, mentálhigiéné,
napirend; környezetvédelem, környezeti nevelés)
• Egészség: A szervezet harmonikus működése, biztosítja a szervek kiegyensúlyozott,

zavartalan működését és alkalmazkodását környezethez
o A szervezet külső hatásokat elhárító, kivédő, stabilizáló képessége is
o Több, mint a betegség hiánya
o WHO: aki testileg, lelkileg és szociális szempontból is jól érzi magát
• Az egészségre nevelés részei:
• Gondozás: Figyelemmel kíséri a gyermekek személyes higiénés fejlődését + ellenőriz
o Folyamatos példamutatás, segítség, gyakorlás → megfelelő viselkedésformák
o Testápolás, tisztálkodás
▪ Testünk, ruházatunk gondozása, tisztaságigényünk kielégítése
▪ Közvetlen és a tágabb környezetünk tisztántartására
▪ Testápolás igényének kialakítása modellkövetéssel (pl.: arc, kézmosás)
▪ Helyes fogápolás és szájhigiénia, WC-használat - tudatosan
o Táplálkozás:
▪ Napi háromszori étkezést biztosítása
▪ Olyan ételek, melyekkel az ételallergiás gyermekeket
▪ Ügyelünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre
o Pihenés: inkább óvodában
▪ Nyugodt, csendes, zajmentes légkör, biztosítása, tiszta, friss levegő
▪ Megfelelő hangulat megteremtése mesével, esetleg halk zenével
▪ Simogatással, otthonról hozott játékok segítségül hívása
▪ A pihenési idő közösen történő megalkotása
o Öltözködés: Két feltétele van:
• Az időjáráshoz és a környezeti adottságokhoz alkalmazkodás
• Esztétika
▪ A szabadban megfelelő (réteges) öltözködés
▪ Megfelelő váltóruha megléte
▪ Épületen belül könnyű, kényelmes ruházat
o Egészségvédelem: Negatív tényezőket figyelemmel kísérése:
▪ Személyi higiéniára való odafigyelés
▪ Az egészséget veszélyeztető tényezők kiküszöbölése
▪ A stressz megelőzése
o Mozgás: A rendszeres mozgás megszerettetése, mozgásigény kielégítése,
helyes testtartás, szép mozgás fejlesztése, természetes, harmonikus mozgás,
testi képességek fejlesztése játékos formában
▪ Szabad mozgás: Helye: mozgás az udvaron vagy a csoportszobában
• Télen 5-9 fokig az udvaron a mozgás minden formája
• Nyáron napfürdőzés, védve a gyermekeket a nap káros
sugaraitól
▪ Szervezett mozgás: testnevelés óra, kirándulás, úszás: napirenden
• Testi-szomatikus nevelés: nem csak fizikum fejlesztése

o Testtudat, a testre és ápolására vonatkozó ismeretek, szokások
o Tágítás: egyes testrészek takarása, hangsúlyozása, díszítés
o Testnevelés: a testi nevelésnél szűkebb: testi erő és ügyesség közvetlen fejl.
▪ Testi és pszichikus épség megőrzésére és alakulására eljárások
▪ Részben a testi nevelés része, részben tágabb
• Mentálhigiéné: terjed az iskolai mentálhigiéné fogalmának és feladatainak kiszélesítése
o Tanulók személyiségf.-ben zavar, mentális egészséget veszélyeztető
társadalmi, szociális háttér → pedagógiai módszertárba mentálh. módszerei
o Beszélünk róla, kimondjuk gondolatainkat, szavakba öntjük → csökkenthetjük
a problémát jelentő dolgok veszélyeztető hatását a személyiségre
o Kapcsolatban a mentális egészség felértékelődésével
• Napirend: részben oké, részben nem
o Tanórák: napirend váza → meghatározó a gyerekeknek
o Étkezés: nem mindig akkor mennek, mikor gyermek életkori sajátosságai sz.
• Környezeti nevelés
o Régen: a felnövekvőket körülvevő természeti, tárgyi, társadalmi miliő
mennyiben befolyásolja a személyiség fejlődésében
o Célja a környezettel harmóniában élő, környezettudatos gondolkodású ember
nevelése, aki odafigyel környezetére, ehhez megfelelő tudással,
beállítottsággal, motivációval bír.
o A természettel való kapcsolatra törekvés
o Tantárgyi integráció: összefüggések meglátása
o Átfogó cél: Az ember teljes környezethez való tudatos viszonyának pedagógiai
elősegítése: gyakorlat: csak természetvédelmi nevelés
o Környezetvédelem: nem ma került a neveléselmélet témaköreibe
▪ Aktív és aktivitást igénylő környezetvédelmi nevelés
▪ Környezeti tudatosság: életviteli sajátosság: környezetkímélő szokások
meggyökerezése a mindennapokban: pl. gondos gazdálkodás
anyagokkal, energiával
▪ Fenntarthatóság elősegítése
o A környezeti nevelés részei:
▪ A külső, természeti környezethez való viszony alakítása
• Természeti viszonyok, kölcsönhatások, ember-természet
felismerése, természet-társadalom, természet – nevelés
kapcsolatai, élet tisztelete, játék, erdő, ember, tárgyi
kapcsolatok
▪ A külső, ember alkotta környezet alakítása
• Épületek, emberek munkájának szépsége
▪ A belső természeti környezet alakítása
• Test, szépség, életviteli szokások megalapozása, gyakorlása
▪ A belső személyes világ alakítása
• Önértékelés, énkép, konfliktusok okozta feszültség
12. Reformpedagógiai irányzatok a XX. században

A reformpedagógia, mint nemzetközi pedagógiai mozgalom értelmezése.
• Múlt század 80-as évei: Új pedagógiai szemlélet: gyermekközpontúság, gyermeki

szabadság, öntevékenység, csoportmunka
• → értékek: reformped.-i és gyermektanulmányi világmozgalom → ismert és elfogadott
• Reformpedagógiai irányzatok: Azok a kibontakozó pedagógiai irányzatok és koncepciók,
amelyek a 19. sz. utolsó évtizedeitől a 20. sz. 20-as éveiig jött létre
• 1. szakasz: gyermeki individuum önállóságának szabadságának megvalósítása a cél
o 19. sz. utolsó évtizedei → 1. vh.
• 2. szakasz: a gyermek közösségi keretek közötti individuális nevelése
o 1. vh.-tól a 30-as évekig
o Nemzetközi pedagógiai reformirányzat mozgalommá szerveződése
o Kölcsönhatások más társadalmi reformmozgalmakkal, munkásmozgalom…
• Munkásgyermekek nevelése: Robert Owen: gyáraiban reform
o Központi szerep munkásgyerekek oktatása, nevelése
o 10 év alatti gyerek nem dolgozhat
o Idősebbek is csak annyit, hogy ne ártson a fejlődésüknek
o Munkásait rendre, tisztaságra, pontosságra tanítani
o Könyvtárak, olvasó- és előadótermek
• Nőmozgalom: sok joguk nem volt → cél: megnyitni előttük a hivatás és szakképzést
o Választójog → politikai és üzleti élet
o Megnyíltak az érettségit adó leányiskolák + felsőoktatásban is részt vehettek
• Önálló ifjúsági mozgalom: egyenjogúság iránti igény
o Számos maradandó pedagógiai eredmény: ifjúkor sajátos fejlődési fokozat
o Önálló pszichológiai törvényei, szükségletei, feladatai vannak
A reformpedagógiai koncepciók személyiségelméleti háttere.
• A fejlődő gyerekek tisztelete, a nevelés során őket érő hatásokért felelősségvállalás

• A közösségfejlesztésre való orientáltság megjelenik
• Mindhárom irányzat a személyiség regulatív funkcióira, a szükségletekre, a motivációra
épít, s azok fejlesztését tekinti elsődleges feladatának.
• Kiemelkedő szerepet szánnak a gyerek önirányításának
• Fontos a gyermeki aktivitás, az alkotó tevékenység: nem kizárólagos
o Természetes egységben a befogadással és az utánzással.
A reformpedagógia, mint a teljes XX. századon végighúzódó pedagógiai gondolkodási

rendszer, a nevelés és gyermekfelfogás változásai
A reformpedagógia fejlődésének első szakasza (1889-1918)
• Cecid Reddie: New School nevelőintézet: reformpedagógia első iskolamodellje

o Ismert, népszerű, követendő példává vált
o Hagy. középsuli → bentlakásos int.: életszerű körülmények, hasznos ismeretek
o Legfőbb gyakorlópálya az önkormányzati nevelés: iskola működése, mint állam
o Tanár ≠ mindenttudó parancsnok, hanem növendékek segítőtársa, id. barátja
• Szabadlevegős és erdei iskolák: egészséges fejlődés elősegítés
o Tuberkulózis megfékezése, eü. problémákkal küzdő gyerekek eredetileg
o Szabadban folyó oktatás, gyerekek közvetlen természeti tapasztalatai
o Főleg szabadlevegőn iskolai tevékenységek, rossz időben fedett terasz
• Maria Montessori: a szabadon választott ped. irányzat bemutatásánál
• Kerschensteiner munkaiskola: népiskola széles néptömegeknek
o Gyerekek életkori sajátosságaira odafigyelő tevékeny, cselekedtető intézmény
o Növendékek felkészítése jövendő élethivatalukra
o Iskolában: a növendék megtanul örömet találni a munkában, uralni a tárgyakat
o Munkaoktatás + alapvető műveltség: írás, olvasás, számolás, fogalmazás stb.
o A gyerekek sokoldalú cselekedtetése, szellemi tevékenysége
• Genfi Rousseau Intézet: Pierre Bovet iskolaigazgató
o Pedagógusnak készülő diákok korszerű lélektani, gyermektanulmányi felkészítése
o Az új szemléletű neveléstudomány továbbfejlesztése
o Gyakorlatias, kötetlen oktatás, hangsúly a hallgatók önálló munkáján
o Kísérleti iskola: Kicsinyek Háza: nagy udvar, kert, eleinte Montessori, majd eltáv.
o Nincs óra, maguk határozták meg foglalkozásaikat, szabadon jöhettek-mehettek
A reformpedagógia fejlődésének második szakasza (1918-1945)
• Közösségi iskolakoncepciók: vh után: neveléssel új világ teremtése

o Különböző népek békés együttélése
o Német összeomlás → reformiskolai mozgalom: közösségi iskola
o Ezen alapszik a Waldorf-pedagógia és Petersen Jena Plan iskolája
• Rudolf Steiner és a Waldorf-pedagógia
o Az ember énje 4 réteg → a tanárnak ügyelnie kell, nehogy megsértse
o 12 évfolyamos egységes iskolatípus, szokatlan épülettípus
o Fával borított falak: épület és természet összhangja
o Osztálytanító 8 éven át napi hosszú órákat a tanulókkal
o Epochális tanítás: oktatás tantárgyainak tananyagai egy-másfél hónapos blokkok
o Művészetnek kiemelt szerep, mint alapvető nevelési eszköz
o Dramatikus játék, szavalás, színjáték, festés, rajzolás, gyurmázás fontos
• Selestin Freinet pedagógiája: Séta az osztállyal → tapasztalatok összegzése osztályban
o Gyerekek szeretik megfogalmazni gondolataikat, érdeklődnek egymás munkája ir.
o Tankönyv: elrontja a varázst → nyomdagép: gondolataikból újság: fontos
o Nem a verbális ismeret, hanem a tapasztalat az, ami igazi tudáshoz vezet
• Jena Plan: szabadon választottnál
A reformpedagógia fejlődésének harmadik szakasza (1945-1989)
• Visszaszorult a gyermekközpontúság, nevelés helyett oktatás-gazdaságtani szempontok

• Oktatásügy = ipari-szolgáltató ágazat
A XX. századi neveléselméleti modellek jellegzetességei.
• Ellen Key: Igazán hatékony nevelés csak családban lehet

o Ez a szoc. háttér biztosítja anya és gyermek helyét a társadalomban
o Új század: a gyermek évszázada: megadja a hiányzó jogokat, elismertséget
o Új nevelés: fejlődési sajátosságokkal összhangban lévő módszerekkel
o Szülő és ped.: nem a felnőttség magaslatából és távlatából néz a gyerekre
o A nevelés legfőbb színtere a család
o Kell az iskolarendszer radikális reformja
o Hagyományos iskola: kiöli a gyermekből a tudásvágyat, megfigyelőképességet,
önállóságot
• Jean-Jacques Rousseau: Emil, avagy a nevelésről
o Minden a gyerekre irányuló ped. eljárást a gyermeki sajátosságokra kell alapozni
o A gyermek eredendően jó, a társadalom ált. létrehozott felesleges dolgok rontják el
o A nevelés feladata az ember felkészítése a természetes életre
o Káros eltávolítani a gyermeket a természetes fejlődéstől
o Gyermek ≠ kicsinyített felnőtt + jó → nem kell megjavítani
o Természetes módon nevelni: úgy nevelni, hogy nem nevelni
o A nevelő nem avatkozhat bele a gyermek fejlődésébe
• Johann Friedrich Herbart: A nevelés célja az etikus ember kialakítása
o Kezdeti szakasz: kormányzás: alá-fölérendeltség nevelő és növendék közt
▪ A nevelő irányít, mert ő ismeri az utat
o Második szakasz: oktatás: a növendék ismeretek szerez, rendszerbe foglalja
▪ Fejlődik értelme, gondolkodása
o Harmadik szakasz: vezetés: partneri kapcsolat
▪ Növendék egyre önállóbb, alkalmasabb az erkölcsi viselkedésre
▪ Nem parancs, baráti tanács
▪ Oktatás és vezetés egyidőben párhuzamosan
• August Comte: pozitivizmus
o Hagyományos nevelés helyett pozitivista nevelés
o Nevelés: eszmék és szokások rendszere → a társadalmi rendre előkészülhessenek
o Korabeli nevelés alkalmatlan: hiányzik a pozitív gondolkodás
o Egymástól különálló részleges ismeretek helyett összefüggő rendszer kellene
• Herbart Spencer: a pozitivizmus legnagyobb angol képviselője
o Comte nevelésfelfogásának részletes kifejtése
o Hagyományos nevelés nincs tekintettel az élet követelményeire, nem azt tanítják,
ami előkészít az életre, hasznos és szükséges, hanem ami divatos
o Kellene: önfenntartás, utódok nevelése, szabadidő színvonalas eltöltése stb.

• John Dewey: az élet, a társadalom, a nevelés folyamata adja nevelés célját
o A gyermek felkészítése az életre: az iskola legyen maga a valóságos élet
o Kritizálja Herbartot: így nem alakulhat ki cselekvőképes ember
o Korábbi iskolamodellekben csak tanul ismereteket → ismeretszerzés képesség kell
o Általa elképzelt iskola problémamegoldó képesség és önálló erőfeszítéseket vár el
Két szabadon választott reformpedagógiai irányzat bemutatása pszichológiai,

pedagógiai szempontból
Maria Montessori és a Montessori-pedagógia
• Közel 100 éves múlt, ma is 100 országban működik

• Olasz orvosnő, 1. orvosnő → pszichiátrián foglalkozott ért. fogy. gyerekekkel
• Nagy szerepe volt a modern gyermekpszichológia és pedagógia megteremtésében
• Módszerek kial.: értelmi, érzékszervi fogy.-ok sikeresen fejleszthetők
• 1907: Gyermekek Háza: hátrányos helyzetű gyerekek
• Pedagógiai alapgondolat: a felnőtt túlvédő gondoskodása ártalmas a gyereknek
o Megakadályozza a természetes fejlődését
o A gyermek önmagát kell nevelje, más nem fejlődhet helyette
• A nevelés a gyermek aktivitásán nyugodjon → elképzelések megval., érzékszervi fejl.
• Gyermekben képesség, hogy személyiségét belső fejl. terv alapján önmaga építse fel
• Két alapvető motívum: a szabadság és az önfejlődés
• Iskolaépület:
o Iskolában minden gyermekekre méretezett: szék, asztal stb.
o Kör, nyolcszög alapú épület, mozgatható, könnyen alakítható berendezés
o Ø csak asztaloknál, szőnyegeken dolgoz + nyitott polcok: mindent látnak, elérnek
• Sok önálló munka → erős önkontroll, másság elfogadása, toleranciára való nevelés
• Nincs jegybeli értékelés: tanulás során hibák és nem bűnök → Ø büntetés
• Megteremti az intellektuális intelligenciát, kreatív problémamegoldó magatartás
• Érzelmi biztonság, okosan szeretni → figyelni, mire van szüksége
• Akkor segíteni, mikor kell: „Segíts, hogy magam csináljam!”
• Csoportban kül. korú gyerekek → kölcsönös segítségnyújtás
• Nem a tudás a fontos, hanem a képességek fejl. → hiteles tudás tapasztalat útján
• Szervesen összekapcsolódik az óvodai és iskolai szint
• Jellegzetes eszközök
o Rudak, hasábok, kockák, egyszerű mértani fogalmak megismerése
o Sima és érdes felületek → tapintás fejlesztése
o Különböző súlyú falapocskák → egyenlők kiválasztása bekötött szemmel
o Színes tárgyak és színérzék fejlesztése
o természetes anyagok használata, ahol lehet
• Jellegzetes foglalkoztatási formák
o Ritmikus mozgás: szőnyeg szélén: kör vagy ellipszis alak!
o Írás-olvasás-számolás előkészítése: érdes papír számok és betűk
o Csendgyakorlat: fokozza az önfegyelmet, mozgási ügyességet, nyugalom

• A nevelés, az iskola célja, feladata a gyerek kibontakozásának segítése.
• Ennek akkor tud megfelelni, ha tekintettel van a gyerekek szükségleteire.
Peter Peterson és a Jena-plan
• Jénai egyetem pedagógiai tanszék élén +gyakorlóiskola vezetése → reformelképzelései

valóságba való átültetése → iskolakoncepciója nyomtatásban: Kis Jéna-terv
o Pedagógiai alapelvek → továbbfejlesztés → ’30: Nagy Jéna-terv
• Sok reformpedagógiai törekvést felhasznált
o A Waldorf-pedagógia epochális oktatását, Kilpatrick projekt-módszerét stb.
• Hagyományos iskolától gyökeresen eltér, újszerű nevelési intézménytípus
• Hagyományos iskola: oktatási intézmény: a gyerek csak mint tanuló figyelembe vétele
o Ez helyett iskola: a gyermeki élet természetes színtere, személyiség egészének f.
• Hagyományos osztálytermek → csoportszobák: önálló tan, felfed., munka
• Más szervezeti forma: évf. osztályok helyett 4 alapcsoport
o Alsósok csoportja: 1.-3. iskolai év tanulói (7-9 év)
o Középső csoport: 4.-6. iskolai év tanulói (10-12 év)
o Felsősök csoportja: 6.-8. (14-16 év)
o Ifjúsági csoport: 8/9-10. (14-16 év)
• Átlépés nem csak tanulmányi eredmény, hanem ált. érettség és nevelődési szint alapján
• Nemcsak a szétszabdalt oktatási tartalmakat ellenezte, hanem a tanítási órákra tördelést
• Órarend helyett ritmikus hetirend: életkorhoz, napi és heti munkaritmushoz illeszkedik
• Alaptevékenységek: művelődési alapformák
o Beszélgetés: heti munkát kezdő és lezáró beszélgetőkör, beszélgetések tanítási
szünetekben, tanulmányi séta → látottak-hallottak feldolg., tanulói-tanári ea. stb.
o Játék: ismeretkörök játékos feldolg., mozgásos játék számtan, ének, nyelvtan tan.
o Munka: kézimunka, kézműves munka, iskolakert mezőgazdasági munkái stb.
o Ünnep: társak születésnapja, ünnepek, új tanulók húsvéti felvételi ünnepe stb.
• Kevés FOM, egyéni vagy spontán szerveződő kiscsoportok
• Csoportszoba könyvtár → szakkönyvek, térképek, képek, segédeszközök
• Központilag szervezett ismeretblokkok: mint Waldorf epochális: belemélyedés: több idő
• Szervezett csoportoktatás: beszélgetőkör és tanfolyam
• Beszélgetőkör: az egész alapcsoport által végzett kötetlen kommunikációra épülő
önképzőkörszerű tananyag feldolgozás → tanulói ea, beszámolók, szerepjáték, vita
• Tanfolyam: új ismeretek elsajátítása, hiánypótlás
• Mint többi reformped.-nél, Ø hagyományos tanár szerepkör: csoportvezető
• Tanár értenie kell az érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához → ismernie kell őket
• A nevelés csak akkor lehet eredményes, ha a gyerek szükségleteihez igazodik
o individuális és közösségi jellegűek
• Az ösztönös, szenvedélyes tanulás jelentősebb, mint ezt feltételezzük
• Nincs „a gyerek”, hanem egymástól különböző, eltérő fejlődési ütemű gyerekek vannak
• Szöveges értékelés: a „teljesítményre” való konc. mérgezi a tanár-tanuló kapcsolatot
A reformpedagógiai és az alternatív iskolák a magyar iskolaügyben a nevelés

történetében és jelenleg.
• Felméri Lajos: 1890: új szemléletű pedagógia szükséges

• Gyermektanulmány eredményeinek elterjesztése: külf. hazatérő tanító képzős tanárok
• Nagy László és társai: 1903: Gyermektanulmányi Bizottság
• 1906: Magyar Gyermektanulmányi Társaság
• Cél: alapszab.: a neveléstudomány új alapokra helyezése, új ped.-i szemlélet elterjesztése
• Népszerűsítő munka: tanfolyamok, könyvek, folyóiratok: Veszly Ödön neve fontos
• Nagy László: a hazai gyermektanulmány-lélektan nemzetközi hírű képviselője
o Kutató tudós, mozgalomszervező →gyakorlatba ültetés: Új Iskola
• Gyermeki sajátosságok → fejlődési szakaszok → közoktatási reformterv alapja
o → az Új Iskola tantervének alapja: Domokos Lászlóné 1915
o Első 4 osztály: elemi, második 4: középfokú oktatás
o 1.-2. iskolai év: szubjektív érdeklődés kora
▪ Tárgyak, jelenségek sajátos egyéni értelmet, értéket kapnak
▪ Alapja: a gyermek mindent saját magára vonatkoztat: nincs külön én és
külvilág: jellemző és korlát: Ø objektív realitás
o 3.-4. iskolai év: objektív érdeklődés kora
▪ A felfogás konkrét tapasztalatokra épül
▪ Csak azt ért meg, amit megtapasztal, rövid egyszerű ok-okozati összefügg.
o 5.-6.: gyakorlatias gondolkodás kora
▪ Nem elég kis rövid kísérletek → célkitűzés, gyűjtés, összehas., rendszerez
o 7.-8.: a gyermek erkölcsi, esztétikai fogékonyságának kialakulása
▪ Társas élet felé fordul, szembe a felnőtt világgal
o Tantárgyak nem elszigetelten: életszerű mód, természetesen
o Oktatási módszer: intuitív-azonosuló módszer: beleélő fantázia + szubjektív
élmény → ismeretek: megélés élménye
• Családi iskola: Nemesné Müller Márta: jellegzetes magyar iskola: 1915
o A gyermeki tevékenység központjában a közösség javára szolgáló munka
o Budapest: Családi iskola, Békéscsaba: Kerti iskola
o Tanulás egész évet átölelő egymással összefüggő tantárgyi keretben
o Rendszerbe foglalja a gyerekek tudását, egységes világkép kialakítása
o Tanulási folyamat projektmunkában, egyéniség, alkotóképesség kibontakozása
o Életszerű, játékos ismeretszerzés: emberi szükségletek megszerzésének módja
o Közösség: sok ember együttműködése kell
o Kerti iskola: barátságos tanár-diák kapcsolat, családias jelleg, gyermekközpontú
módszerek: cél is + érdeklődésre alapozás
• Montessori-pedagógia Magyarországon: Burchard Erzsébet

o Rendkívüli érvényben Európa-szerte, hazánkban is: 1912-től foglalkoztak vele
o Weszely Ödön, Ozorai Frigyes, Bardócz Pál
o Budapest: ferencrendi nővérek Montessori-rendű óvodája 1913-ban
o Montessori eszközök: leckeadás: kevés szóval, nagyon szép, világos
mozdulatokkal megmutatni, mit lehet az eszközzel csinálni
o Osztatlan iskola: nagyobb gyerekek példája: a kicsik utánozták
o Szabadpolcos rendszer: dobozok: a gyerek azzal foglalkozhatott, amivel akart
o Szabad beszélgetni, sok együttműködés
o Önállóság: nem kész ismeret, nekik kell felfedezni
• Waldorf-pedagógia: Nagy Emilné, Dr. Göllner Mária: Buda: Kis-svábhegy
o Göllner Mária Steiner Rudolf személyes tanítványa volt
o Férje befolyásos személy → könnyen engedélyt kapott az iskolára
o 14 éves korig engedélyezték a koedukációt
o Polgári iskolák bizonyítványával egyenértékű bizonyítvány
o 2 osztály 20 fővel: nem akartak másolni, de hazai hagyományokra nem támasz.
o Túl sok nehézség → vége a Waldorf-mozgalomnak itt is
• A cserkészet: Sík Sándor: célja a jellemes személyiség kialakítása
o Fiúk számára vonzó életkörülmények
o Cserkészélet átélése: ösztönzés a tudatos jellemes-erkölcsös személyiség kialak.
▪ Minél teljesebb ember, minél jobb magyarnak lenni
• A magyar cserkészmozgalom pedagógiai jegyei:
o Modern, korszerű ped. neveléstudományi és pszicho szempontból
o Hatékonyság: derűs egyéni és közösségi fejlődés
o Humánus pedagógia: egyenlőség, szeretet, szolidaritás, megkülönböztetés nélküli
segítségnyújtás, személyiség tisztelete
Nevelési stílusok, attitűdök a családban
• Nevelési stílusok: a pedagógus és a tanulócsoport kapcsolatának olyan hosszabb időn át

érvényesülő alaptónusa, amely sokban meghatározza a pedagógiai hatás érvényesülésének
esélyeit, a tanulók és a pedagógus iskolai közérzetét.
o Közvetett nevelői ráhatás: A nevelő és érintett személy között valamilyen
közvetítő csoport van. Ez optimálisesetben fokozza a ráhatás mértékét.
o Közvetlen nevelői hatás: Nevelő ráhatás személyes befolyással.
• Kurt Lewin nevelési stílusai:
o Autokratikus (Tekintélyelvű) nevelői stílus jellemzője: Egyedül vezet. Döntéseit
egyedül hozza. A csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a
döntésekben, azok előkészítésében. Módszere: utasítás, parancs. Ebben a stílusban
nevelkedő gyermekek visszahúzódóak, önállótlanok és elfojtás.
o Demokratikus nevelői stílus jellemzője: Alkalmat ad a döntés előtt a dolgok
megvitatására, mindig figyelembe veszi a csoport véleményét. Módszere:
elsősorban a kompromisszumkeresés, vita, a meggyőzés révén. A gyerekek
elmondhatják a véleményüket. Nyitottak lesznek a problémák és azok megoldása
o Laissez – faire (Ráhagyó) nevelési stílus jellemzője: Vezetés hiánya, anarchia

jellemzi, leginkább a csoport tagjaiból kivált informális vezetők döntéshozás
• Nevelői attitűd: Ranschburg Jenő négy stílust különböztet meg
o meleg – engedékeny
▪ Vannak szabályok és a megszegésükért helytelenítés, feddés jár, azonban a
szabályok nem merevek, hanem szükségszerű és rugalmas normák
▪ A “szeress” és a “beszélgess velem” jelzéseire mindig kap választ.
▪ Az a gyerek, aki ilyen légkörben nő fel, pozitívan fordul a világ felé
▪ Megvédik magukat és álláspontjukat, ezért nehezebben kezelhetők
▪ Könnyen alakítanak ki kapcsolatot a felnőttekkel és a gyerekekkel, bíznak
önmagukban, kiegyensúlyozottak, kedvesek, aktív, becsvágyó és
barátságos, gondolkodása gyors, kreatív, érdeklődő, cselekedeteivel aktív
részese a világnak
o meleg – korlátozó
▪ Túlóvó, túlszerető, túlgondozó szülők, aki nem enged önállósodni
▪ Túl sok korlát → harag és agresszió: de elfojtás → valamiben megnyilv.
▪ A családon belüli agressziónak szigorú büntetése van → osztálytársak
▪ Jól viselkednek az iskolában, jól tanulnak, erősen iskolacentrikusak
▪ Magatartásuk és gondolkodásuk érősen szabálykövető, kevéssé kreatívak,
mindig illedelmesek, egy kicsit visszahúzódók, félszegek
o hideg – engedékeny
▪ Agresszió: a szülő elutasítja a gyermek közeledését + engedékeny
▪ A szülő valamiért nem tudja elfogadni gyermekét → közeledés: elutasít
▪ A gyermek így nem tud azonosulni a szülővel, elfogadni, követni viselked.
▪ Nem veszi át az értékrendet, az elutasítás elutasítást szül
▪ Szorongás, rossz kapcsolat a szülőkkel, nem tanács, nem problémamegold.
o hideg – korlátozó
▪ A gyermek elutasítása mellé erőteljes korlátok társulnak
▪ A szülő ellenérzéseire a gyerek ebben az esetben is agresszióval reagál,
csakhogy ezt az agressziót a szülő keményen bünteti.
▪ A szülő elutasító magatartása itt általában rejtett + gyerekben bűntudat
▪ Agresszió: befelé fordul → súlyos zavarok, testi-lelki bajok
A szocializáció folyamata
• Szociológia: Azt a folyamat, amelyben az egyén elsajátítja a társadalom normáit, értékeit,

megtanulja a társadalmi szerepeket és megpróbál ezekhez alkalmazkodni.
• Az egyén beilleszkedik a társadalomba, társas viszonyokkal gazdagodik, alkalmazkodik a
társadalmi erőkhöz és az adott társadalomra jellemző kulturális jelenségekhez.
• Pszichológia: Szocializációnak az egyén környezetből való kiemelkedésének folyamatát, a
személyiség fejlődését nevezi.
• Buda Béla: interakciós folyamat, amelynek révén egy személy viselkedése úgy módosul,
hogy megfeleljen a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek.
• Nem egyoldalú folyamat, állandó kölcsönhatás a személy és az őt körülvevő társas

közeg között, melyhez nemcsak alkalmazkodunk, hanem folyamatosan alakítjuk is.
A család és az iskola kapcsolata
• A nevelésnek vannak olyan területei, melyekben a családi, s vannak, melyekben az iskolai

nevelés tud többet tenni
• Család-iskola problémagóc: házi feladat, mint otthoni tanulás hagyományos formája
• Szülői hozzáállások:
o Lecke iskola része, az ő dolga, max felügyel, hogy megcsinálja, addig mást nem Ø
o Lecke ne terheljen meg túlságosan, szabályoz pihenőidők beiktatásával, célszerű
sorrendbe állítással → Ø károsítsa a gyerek egészségét az otthoni tanulás
▪ Sorozatos túlterhelés → más szülőkkel fellép ellene
o Szülő segít, hogy a gyerek házi a legjobb minőségű legyen, ha nem ő, segítőt keres
▪ Anyagi lehetőség → korrepetálás
o Közreműködni abban, hogy a gyerek önállóan oldja meg, ellenőrizni csak ezt
• Család-iskola kapcsolat: miként támogat a szülő?
• Kell viszont koordináció és kooperáció, kölcsönös tájékoztatás, tájékozódás: beszélni?
A családot segítő személyek, intézmények
• A szociális munka területei

o Gyermekvédelem, ifjúságsegítés
o Hajléktalanellátás
o Szenvedélybetegekkel folytatott szociális munka
o Pszichiátriai betegekkel folytatott szociális munka
o Idősgondozás
o Utcai szociális munka
o Bűnelkövetőkkel folytatott szociális munka
o Iskolai szociális munka
o Családokkal folytatott szociális munka
o Közösségi szociális munka
o Fogyatékossággal élőkkel, megváltozott munkaképességűekkel v. szociális munka
o Kórházi szociális munka
• A családsegítés a hatályos jogszabály alapján általános, mindenki számára hozzáférhető,
életkorhoz, jövedelemhez, szakértői véleményhez nem kötött, önkéntesen és
térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatás.
• Feladata: szociális és mentálhigiénés problémák, egyéb krízishelyzet miatt segítségre
szoruló személyek, családok számára támaszt nyújtson az okok kiküszöbölésében, a
krízishelyzet megszüntetésében, valamint az életvezetési képesség megőrzésében.
• Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás: legtöbb intézmény így egyben
• A családsegítés alapszolgáltatás és a családgondozói munka szükség lenne a szociális
munka komplexitására, most széttöredezettség
13. A testi-lelki egészség védelme az iskolában

Az egészség értelmezése, az iskola, mint a résztvevők testi-lelki egészséget veszélyeztető
„munkahely”.
• Egészség: A szervezet harmonikus működése, biztosítja a szervek kiegyensúlyozott,

zavartalan működését és alkalmazkodását környezethez
o A szervezet külső hatásokat elhárító, kivédő, stabilizáló képessége is
o Több, mint a betegség hiánya
o WHO: aki testileg, lelkileg és szociális szempontból is jól érzi magát
• Iskola nyitott rendszer: a tanulók, a pedagógusok, az egészségügyi szakszolgálatok
• Különböző kultúráknak és értékrendszereknek a gyűjtőhelye → eltérő egészségkultúra
• Stressz, konfliktus, izoláltság, kirekesztettség, meg nem értettség érzése (tanulónál és
tanárnál egyaránt) → iskola belső környezete nem egészségtámogató rendszer
• Stressz, kiégés: közvetlen és közvetett módon egyaránt hat iskoláink és a benne tanító
tanárok, valamint az ott tanuló diákok életminőségére.
• Kiegyensúlyozott kapcsolatok → egészségtámogató → ha Ø, akkor károsít
• Egy foly. stresszes feszültségben élő ped. mennyire lehet hatékony az osztályteremben?
A pedagógusok testi-lelki egészsége (kiégés, kiégés prevenciója)
• A kiégésre az empátia, az azonosulás területén túlzottan igénybe vett foglalkozási

szerepekben áll fenn a legnagyobb veszély, ide tartozik a pedagógus szakma is
• Empátiás munkamódot igénylő szakmák: idő után nagyon erős érzelmi megterhelés
o Sok frusztráció, problémás fiatal, foly. a szerepkonfliktus és a bizonytalanság
o A teljesítmény mérésének bizonytalanok a kritériumai az egyes munkakörökben
o A jövedelem alacsony, a társadalmi presztízs bizonytalan, a megbecsülés kérdéses
o A karrier lehetősége korlátozott, nagy az időnyomás
o Alacsony a tanárok érzelemszabályozási képessége és énhatékonyság-érzése
• A munka és magánélet közötti egyensúly, a határok kijelölése, valamint a nemet mondás
képessége a legfontosabb tényezők a testi-lelki egészség megőrzése érdekében
• Az európai pedagógusok 60–70%-a tartós stressz, és 30%-a kiégés-szindrómában szenved
• A tanári pálya igen megterhelő a sokrétű és szerteágazó feladatok miatt: tanítás, nevelés,
értékelés, tanácsadás, segítségnyújtás, a saját kompetenciák folyamatos továbbfejlesztése
• Az alábbi személyiségjegyek növelik a kiégésre való hajlamot:
o maximalizmus, másoktól való függés, külső kontroll
o szorongó, neurotikus személyiség, konfliktuskerülő személyiség
• A burnout szindróma: nehezebben kezelhető, veszélyes teljesítmény- és karrierkrízis
• Tünetek lehetnek szomatikusak, emocionálisak, mentálisak, magatartásbeliek
• Leggyakoribb okai:
o Siker és sikertelenség: későn látjuk csak az eredményt, befektetett munka: nem
mindig van visszajelzés, megerősítés
o Kontroll vagy kontrollvesztés: utóbbi: döntés nélkülünk: tehetetlenség: fegyelmez
o Bizonytalanság: mint szakember (ellentmondó infók), szereppel kapcsolatban (mi
az, amit megtehet, mi az, amit nem), szakmai visszajelzések szűkössége
A kiégés fázisai:
• 1. Kezdeti lelkesedés: fok. energikusság, bizonyítási kényszer, azonnali eredményt vár

• 2. Túlazonosulás: összemosódnak a munka és magánéleti szerepek, melynek jó
kimenetele esetén kialakul a realizmus fázisa. Ekkor a személy képes szelektálni,
prioritást állítani, és határokat kijelölni. Ha ez nem sikerül, a stagnálás szakasza lép fel.
• 3. Stagnálás: csökken az elvárások, a teljesítőképesség, az elkötelezettség és a nyitottság.
• 4. Frusztráció: a pedagógus gyakrabban büntet, szigorodik, visszahúzódik, kudarckerülővé
• 5. Apátia: pszichoszomatikus betegségek, depresszió, szorongás, akár önpusztítás is.
• A prevenció szempontjából ki kell emelni, a kezdeti fázis jelentkező figyelmeztető jelek:
o A célok iránti megnövekedett elkötelezettség, hiperaktivitás
o Szabadon vállalt ingyen plusz munka, a nélkülözhetetlenség érzése
o Az az érzés, hogy nincs időnk, a saját szükségletek megtagadása
o A sikertelenség és csalódottság érzésének elnyomása.
• Az elsődleges prevenció lehetőségeit intézményes és személyes szinten egyaránt
rendszeresen ki kell használni.
• A tanári karban az alábbi prevenciós lehetőségek merülnek fel:
o Képzés, továbbképzés, szakvizsga, munkahelyi háló, team kialakítása
o Motivációk és attitűdök tisztázása és tudatosítása
o A szükséges és irreális terhek szétválasztása
o Tehermentesítés (szabadságok, kiemelés a munkából, váltás kezdeményezése)
• A motiváltság, játékosság megőrzése → örömmel végzett munka: fontos
• Megfelelő, reális önbizalom és önértékelés
• Az ember önmagával történő szembenézése kérdésekkel
• Az őszinte válaszok megtalálása sokszor az elhárítások akadályába ütközik.
• Az alábbi kérdéscsokor segítheti a pedagógusok önismereti és stresszkezelési folyamatát:
o Boldog vagyok? Egészséges vagyok? Jól érzem magam a bőrömben?
o Mire törekszem? Mi áll az első helyen? stb.
A harmonikus személyiségfejlődés - elaborációs lehetőségek gyermekkorban: játék, rajz,

mese
• Az testi-lelki egészség a harmonikus személyiségfejlődés lényeges alapja

• Folyamatosan életünk során tiltott vágyak, feszültség → megfelelően kell kiélni
• Elaboráció: pozitív elhárító mechanizmus, alkalmazkodás szempontjából előnyös, mert a
személy alkalmazkodóképessége és általában a képességei magasabb szintre emelkednek.
• Az ID-ben a tiltott vágyakat nem kóros irányba dolgozza fel + személyisége fejlődik.
• Társadalmilag megbecsült cselekvésmódokat alkalmaz a személyiség.
• Négy szinten zajlik:
o 1. Képi áttétel és fantázia. Az elhárított vágyat fantáziában jelenítjük meg,
szemléletessé válik, külsővé lesz, objektívan lehet elemezni.
2. A feladat megnehezítése: a gyereknek nem tetsző feladatot megnehezítik, oldja
a feszültséget, hatására teljesítményemelkedés figyelhető meg.
3. Intellektuális ráirányulás. A személy a számára kellemetlen dolgot behatóan
tanulmányozza. Intellektuális haszna a készségek, képességek fejlődése.
4. Szublimáció. Az ösztönfeszültségeket társadalmilag hasznos célok létrehozására
használják. A legmagasabb szintű mechanizmus, amelyben átdolgozódik a
feszültség és nem tér vissza. A konkrét problémát magasabb szintre emeli, ezáltal
hasznosabb célt képvisel, nagyobb összefüggésekben kívülről látja, így a probléma
rejtett jelentését is megérti.
• A játék fogalma:
o Társadalmi körülmények között létrejövő sajátos emberi tevékenység, melynek
döntő szerepe van a személyiség kialakulásában. Funkciói:
▪ örömszerzés, funkciógyakorlás, energia-levezetés
▪ szocializáció, vágyteljesítés (Freud), szorongásoldás, kompenzálás
▪ ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés (Piaget)
o Explorációs játék – gyakorlójáték (0-2 év)
▪ (Eszközök: csörgő, labda, búgócsiga, keljfeljancsi kockák, stb.)
▪ Megragadja, magához rántja, tanulmányozza, szájba veszi, nyomogatja,
ütögeti, húzza-vonja, …stb. – megismeri a fizikai tulajdonságait.
▪ Alapja: a funkcióöröm. A saját maga által előidézett változás.
▪ Hatására bizonyos mozgásokat újrakezd, ismétel és gyakorol
▪ Az explorációs késztetés hajtja az új, az ismeretlen felfedezése felé.
▪ A fejlődést szolgálja: ismerkedik a világgal, mozdulatai összerendeződnek,
idegrendszer érik, érzékszervek fejlődnek
o Szimbolikus és fantáziajáték, szerepjátékok (2-7 év)
▪ Két alappillér: mintha-játék és szerepjáték
▪ Sajátosságai: kettős tudatállapot; utánzás és mintakövetés
o Szabályjáték (7-8 év)
▪ Fő tulajdonsága a szabály dominanciája. Örömforrás: a szabály betartása
▪ Csoportos játék, a társak közötti együttműködést fejleszti
▪ Felosztásuk: értelmi kép. fejlesztő és mozgásfejlesztő szabályjáték
o Konstrukciós játék (építőjáték)
o Konstruáló, szerkesztő, építő, barkácsoló, tervező játékok

o Több munkaelemet is magukban hordoznak
• Rajz: Az ábrázolás fejlődése követi a gyermek értelmi képességeinek fejlődését
• Spontán képi ábrázolás fejlődése
o 1-1,5 év: kusza vonalak, firkálás megjelenése
▪ a diffúz firkák egy idő után formát öltenek: lengőfirka, körkörös firka
o 2-3 év: szándékos firkálás, kezd jelentést tulajdonítani, de ez még változó
▪ kezdetben preferálják a kört, íveket, függőlegest
o 3-4 év: körfirkából kibontakozik az emberi alak
▪ tárgyak többsége ember jellegű (házon 2 ablak, 1 ajtó)
▪ ábrázolás lassan differenciálódik, érzelmileg gazdag fantáziakör társul
o 5 év: sémák világosabbá válnak, a rajzok felismerhetőek
▪ transzparencia: átlátszóság, jellemző: sűrítés, érzelmek megjelenítése
▪ a tárgyak színét, nagyságát, egymáshoz való viszonyát nem a valóság,
hanem a gyermek érzelmi és fantáziavilága szabja meg.
▪ emberalakon: megjelenik a törzs, arányok
▪ iskoláskorban: kezdenek a realitáshoz közelíteni
▪ iskoláskor előtt az emberrajzon olyan nemű személyt, mint ő maga
o 7-9 év: szubjektivitás, érzékleti realizmus csökken
▪ egyre inkább a látványra hasonlít, megszűnik a transzparencia
▪ arányosabbá válik, színek konvencionálisabbá válnak
▪ megjelenik a perspektíva és a téri dimenzió, arányok adekvátabbá válnak.
o 10-12 év: csökken a képzeletből való ábrázolás
▪ a rajz többé már nem gyereknyelv, megszűnik a rajzok emocionális töltete
▪ igyekszik a realitáshoz közeli ábrázolásra
▪ kritikussá válik rajzával szemben
o 12 évtől: másolási képesség jelentősen javul
▪ perspektíva és téri dimenzió ábrázolása tökéletesedik
▪ kritikai érzék fejlődik, elveszti érdeklődését a rajzolás iránt
▪ idősebb korban már csak a tehetségesek rajzolnak
• A mese és elaboráció: mesehallgatás közben a gyerek belső képeket készít a meséhez
• Segít feldolgozni a mindennapok történéseit, a jó vagy rossz élményeket.
• Feloldja, megdolgozza a problémákat, szorongásokat
• Különböző fejlődési problémák megoldásában segítik:
o erkölcsi fejlődés: jó-rossz szélsőséges megjelenítése
o azonosul a jó hősökkel→ erkölcsi tulajdonságok elsajátítása
o halál problémájának megjelenítése: mese egyszerűen közli: „…boldogan éltek,
amíg meg nem haltak…” – a boldog élet kárpótol a halálért
o szülőtől való elválás: a főhős mindig elválik szüleitől útja előtt
o szorongás csökkentése: igen is lehet boldogulni az életben
o magányosság csökkentése: magányosan indul el, majd talál társakat
• A gyermek különböző életkorában eltérő meséket szeret, mást és mást jelen ugyanaz
• Az adott mese jeleníti meg az aktuális problémát, ami a gyermeket foglalkoztatja
A tanulók testi-lelki egészségét veszélyeztető tényezők (egészségtelen környezet, abszolút

és relatív ártalmak)
• Az iskola akkor árt, ha nem tölti be tökéletesen feladatait, ha nem használja ki azokat a
lehetőségeket, melyekre a felnövekvő nemzedék személyiségformálásában módja van
• Testi egészség: teste megfelelően működik, fiziológiai funkciói megfelelően működnek
o Fodor József: Iskolaegészségügyi Társaság: a gyerekek testi értelemben vett
iskolai ártalmait napi egyórás gyógytornával lehetne csak ellensúlyozni
o Folyamatosan pad felett görnyedni: a testtartás rossz, rendellenességek
o Étkezés nem biztosítása, nem megfelelő biztosítása: nem eszi meg → Ø figyel
• Lelki egészség: kiegyensúlyozott, teljes élet, nincsenek komplexusok, jól ismeri magát
o Stressz, szorongás: iskola nekik munkahely: teljesíteni
o Olyan elvárásokat támaszt vele szemben, aminek ő nem tud megfelelni
o Túlterheltség: egész napos iskola + házi feladat: nincs idő másra
o A tanító attitűdje, nevelési stílusa → milyen hatással van a gyermekre?
• A gyerek ismeretéből kiinduló, gyermekközpontú pedagógiák hangsúlyozták, hogy a kis
elsősnek nem szabadna napi két-három óránál többet az iskolában töltenie
• Vekerdy Tamás: „Tudnunk kell róla, hogy a kisgyereknek mindenképpen az volna a jó, ha
délben hazamehetne és netán már otthon is ebédelne, aztán pihenne, majd futkározna
odakint, játszana, biciklizne stb.”
• Abszolút iskolai ártalmak:
o Életkort meghaladó követelmények
o Diszkrimináció (nemzetiségi, etnikai)
• Relatív iskolai ártalmak forrásai:
o Erős teljesítménykényszer
o Folyamatos összehasonlítás
o Nem tud beilleszkedni
o Agresszió a tanító és tanár között
o Kirekesztettség
o Iskolai munka túlzott zaklatottsága
o A pedagógus nem hiteles személyiség
o A ped. mentálhigiénés állapota közvetlen befolyásolja a tanítványait
A gyermek és a stressz. Az ember és a stressz. Megküzdési mechanizmusok és

kudarcaik.
• A jó stressz, a hasznos: eustressz, a károsító pedig distressz

• A „jótékony stressz” kihívás, késztetés.
• A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan „negatív” stressz azonban felmorzsolja
energiáinkat, kiégést okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa
önbizalmunkat, egészségünket
• A gyermekkorban tartós stresszhatás, szorongás mélyreható változásokat okoz.
• Mély, nem gyógyuló lelki seb → felnőttkorban is megmarad
• Fejfájással, hasfájással, nyugtalansággal, feszültséggel kezdhetik és fejezhetik be a napot

már a gyermekek is, nem csak a felnőttek. Nem alszanak eleget, zaklatottan étkeznek,
nehezen tudnak felszabadulni a társas kapcsolatokban
• Milyen tünetek jelezhetik a krónikus iskolai stresszt:
o gyakori pedagógusváltás, nagy fluktuáció
o iskolaváltások, gyakori pedagóguscserék
o gyakori munkavállalói betegeskedések, gyermeki hiányzások
o elhúzódó konfliktusok, ellenségeskedés a tanári körön belül
o kezeletlen ellenségeskedés az osztályokban
o ingerült, rossz munkahelyi légkör
o teljesítményromlás, gyakori hibázás.
• A gyerekeknél a stressz tünetei lehetnek:
o ingerültség, ingerlékenység
o agresszív kitörések
o sírás, szomorúság, gyakori panaszkodás, "csüngés" a felnőttön
o félelemérzés, szorongás
o testi fájdalmak, panaszok (hasfájás, fejfájás)
o alvászavarok, alvási nehézségek
o evési zavarok
o bezárkózás, érdeklődés csökkenése vagy hiánya.
• A gyerekeknek az iskola a munkahelyük, őket ez állítja pszichés kihívások elé
• Meg akarnak felelni az iskolának, pedagógusnak, társaknak → szoronganak
• Kortársak nem-elfogadása is lehet stressz forrás + otthoni gondok
• Megküzdés a stresszel:
o Külső támogatás, különösképpen a szociális kapcsolathálózat
o Pszichológiai erőforrások, az intelligencia, a képzettség és más személyiségjegyek
o A harmadik erőforrástípus a stressz legyőzésére használt megküzdő stratégia.
▪ Ez a legfontosabb, a külső önmagában nem csökkenti a stresszt
▪ Csak azokat segíti, akik amúgy is tudnának segíteni magukon
o Érett védekezés és regresszív módszer: is-is használjuk, más-más aránnyal
o Problémacentrikus megoldás (megküzdés) lényege, hogy a személy a stressz
forrását kívánja megszüntetni, vagy kikerüli a fenyegető ingert
o Érzelemcentrikus megküzdés: a stresszhelyzethez kapcsolódó negatív érzelmi
állapot csökkentése, kiküszöbölése → ez után át lehet térni az előbbire
o A problémacentrikus gyakrabban azokban a szituációkban, ahol hisznek abban,
hogy lehet valami konstruktívat tenni a stresszhelyzet megoldásához.
o Az érzelemcentrikus stratégiát akkor használják gyakrabban, ha úgy látják, hogy
az adott helyzetet mindenképpen el kell viselniük.
o A megküzdés tudatos és egészséges, a védekezés nem tudatos és inkább patológiás
o Társas támogatás érzelmi és fizikai megküzdési forrás, amelyet mások biztosítanak
o A stresszel való megküzdés tartós kudarca a szervezet egyensúlyvesztéséhez
vezet, ami különböző testi és lelki tüneteket produkálhat
Az önismeret, önértékelés alakítása, jellegzetességei, segítése, szerepe a lelki egészség

fenntartásában
• Az önismeret önmagunk megértése, reális kép saját személyiségéről, határairól és

lehetőségeiről, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását
• Önismeretünk két forrásból táplálkozik:
o a környezet visszajelzései,
o saját tapasztalatok (önmegfigyelés)
• Bizonyos önismerettel minden ember rendelkezik, amely az önértékelés alapját adja.
• Aktuális énkép (éppen), ideális énkép (szeretnénk), kellene énkép (kellene birtokolnunk)
• Diszharmónia → diszkomfort érzés
• A tanuló önismerete, önértékelése, alakítása:
• Újszerű fejlemény iskolás korban az önreflexió, a személyiség körvonalai láthatóak
• Önminősítésben kezdetben a külső fontos, iskoláskor: kedvelt tevékenységgel jellemez
• Majd társas összehasonlítás: én tudok a legjobban….majd következmények is
• Iskola: folyamatos értékelésnek, minősítésnek vannak kitéve → hatás az önértékelésre
• Egyoldalú bírálat: nem komoly: csak jó vagy csak rossz → nem épít
• Erik Erikson: iskolás kor: teljesítmény vagy kisebbrendűség érzés
• Új feladatok elé állítani a gyereket → elvégzi → pozitív önértékelés
• Nem bebizonyítani, hogy megy → alsóbbrendűség, sérül az önértékelés
• Az önértékelés a mentális egészség döntő mutatója
• Magas önértékelés → elégedettség, boldogság
• Alacsony önértékelés → depresszió, szorongás
• Coopersmith: három szülői jellemző → magas önértékelés iskolás korban
o A gyermek elfogadása: szoros kapcsolat, szeretetreméltóság
o A korlátok világos meghatározása: világos korlátok → önmeghatározás
o Az egyéniség tisztelete: korlátokon belül nagyfokú egyéni önkifejezés
• Az önértékelés és önismeret fejlesztésének leghatékonyabb formája a csoport.
o Csoport jelzései, tőlük tapasztalat → elfogadjuk → önismeret, önértékelés javul
• Lelki egészség: megismerni önmagunkat, hogy jobban "működjünk".
o 1. Önbizalom fejlesztése
o 2. Reális önértékelés
o 3. Megfelelő önérvényesítés
14. Értékelés a pedagógiai folyamatban

Az énkép fogalma, fejlődése, jelentősége a fejlődési/fejlesztési folyamatban
• Identitás, szelf: más iskola más-más meghatározás
• Én-ideál: jelenség: legfőbb problémákat ez okozza

o Pozitív én-ideál: Én-ideál közel van a reális-énképhez: személyiség fejlődése
o Negatív én-ideál: messze az aktuális önjellemzéstől, szorongás, rossz alkalmazk.
• Az ideális én összetevői:
o Aktuális énkép: amilyen tulajdonságokkal jelenleg jellemezzük magunkat
o Ideális énkép: Birtokolni szeretnénk tulajdonságok
▪ Forrás: saját tapasztalat, más személyek véleménye
o Kellene énkép: azt gondoljuk, kellene birtokolnunk ezeket a tulajdonságokat
▪ Származása ugyanúgy
o Diszkrepancia, diszkomfort érzet → negatív hatások
• Marton Magda: én-tudat fejlődése:
o Tárgyakról érkező vizuális tapasztalatok
o Szenzoros és motoros tapasztalatokból testkép, testtudat
o Vizuális, poszturális testmodell: sebesség, mozdulat → testmodell
• Daniel Stern: a self fejlődése: legújabb

o Egyes preverbális self-érzetek már születésünk pillanatában, vagy azelőtt
o A self szociális interakcióban fejlődik, fejlődése a tanulás egyik formája
o A self fejlődési tartományai:
▪ 0-2 hó: bontakozó selférzet: szemkontaktus, gyakoribb mosoly, alvás-éb.
▪ 2-6 hó: magself érzet: tapasztalatok, testhatárok, hatóerő kialakul
▪ 7-9 hó: interszubjektív selférzet: ő egy másik, önálló szubjektív
élményvilággal rendelkező egyén
▪ 15 hó: verbális selférzet: verbális jelölők saját magáról, nemi identitás
▪ 2-3 év: narratív selférzet
• Már az iskolába lépés előtt a gyerekek kialakult énképpel rendelkeznek

o a szülők és a közvetlen környezet visszajelzései
• A tényleges teljesítményre vonatkozó értékelés az iskolai munka során realizálódik.
• A tanár feladata az értékelés folyamatában, hogy ne sérüljön a gyerek önértékelése
• Az énkép és az iskolai sikeresség közötti kapcsolatot számos vizsgálat igazolta már
• Magas önértékelésű gyerekek: nagyobb önbizalom, elégedettebbek az életükkel,
ambiciózusabbak, és gyakrabban töltenek be vezető pozíciót a csoportban.
• Alacsony önértékelésű gyerek gyakrabban rosszabb iskolai teljesítmény,
kapcsolatteremtési gondok, szociális izoláció, és negatív érzelmi megnyilvánulások
• Pozitív énkép → iskolai környezetben kitartóbbak, időbeosztási stratégiát választanak
• A negatív énképpel rendelkező diákoknál gyakran megfigyelhetünk nem célirányos
viselkedést, bámészkodást, időhúzást, a feladatmegoldástól eltérítő magatartást.
A jutalmazás és a büntetés szerepe a nevelésben
• Mint a nevelésnek egyik eszköze mindenütt, minden időben szerepelt.

• A pedagógusok minden időben foglalkoztak vele, állást foglaltak mellette, vagy ellene.
• A jutalmazás és büntetés problémaköre elválaszthatatlan az érték fogalmától.
• Jutalmazunk, büntetünk: az adott értelemben vett társadalom értékrendjéhez viszonyítunk.
• Célja a büntető, jutalmazó személy által közv. értékek meger., elvetettek gyengítése.
• Bábosik István: közvetlen nevelési módszerek: szokásformálás: ösztönzés módszerének
alapformájaként definiálta az elismerés, elmarasztalás, jutalmazás és büntetés módszerét.
• A jutalmazás és büntetés funkciója a preferált tevékenység- és magatartásformák
gyakorlása, a nemkívánatos magatartásformák és tevékenységek demotiválása
• Magatartás- és tevékenységszabályozó funkciót töltenek be.
• A jutalmazás nagyon leegyszerűsítve pozitív megerősítést jelenthet
• A jutalom nem minden esetben tölti be a pozitív megerősítés szerepét
• A jutalmazásunk az egyén tartós ösztönzését elősegítheti:
o az irányított erősen vágyik a jutalomra,
o a felajánlott jutalom kielégíti valamilyen szükségletét,
o mivel ő képtelen önmaga megtenni ezt a jutalomnak nagyobb hatása van,
o legyünk mértéktartóak ismertessük a gyermekekkel a jutalmazás kritériumait
o tudatosak legyünk, személyre szabott legyen jutalmazásunk konzekvensek legyünk
• Mind a családi nevelésen, mind az iskolai életben a büntetés módszere jelen van
• Büntetünk azzal a céllal, hogy a nem kívánatos cselekvéseket visszaszorítsuk
• Mikor hatékony büntetésünk:
o megelőzi az elkövetendő cselekményt, vagy akkor lép be, amikor a gyermek még
éppen csak elkezdené a nem kívánatos tettet.
o Azaz a büntetés, tiltás, korlátozás a legátolni kívánt cselekvéshez kapcsolódjon
o Intenzív és „megúszhatatlan” a büntetés
o Megfosztja a megbüntetetett valamitől
o Elég elrettentő, hogy a nemkívánatos viselkedést megszüntesse,
o Személyre szabott legyen a büntetés
o Konzisztens legyen büntetésünk
o A büntetést adó személyt a gyermek elfogadja, szereti
o Magyarázattal együtt büntetjük meg a gyermeket
o A túlzott agresszív büntetés modellként szolgál, így ő is agresszivitást mutat.
Az iskolai értékelés funkciói, fajtái
• A pedagógiai értékelés célja a direkt vagy indirekt módon történő személyiségfejlesztés.

• Funkciói:
o Énképfejlesztő funkció: tanár +/- értékítélet → hat a tanuló önértékelésére
o Megerősítő funkció: siker vagy kudarcélmény → pozitív vagy negatív megerősítés
o Motiváló funkció: tanuló tanulásra ösztönzése: főleg ha még Ø belső motiváció
o Mintanyújtó funkció: mintát nyújt mások értékeléséhez
o Prognosztikai funkció: folyamatosan végzett értékelés jelzi a fejlődés irányát
▪ tanuló tudja, mit várunk el tőle, hogyan feleljen meg a követelményeknek

o Tájékoztató funkció: a tanulásának céljai, tan. stratégiái, módszerei megfelelőek-e
▪ pedagógus megerősítést nyerhet munkája helyességéről
▪ a szülők is tájékoztatást kapnak gyermekük teljesítményéről
o Szabályozó funkció: visszahat az oktatási folyamatra, szabályozza azt
o Szelekciós funkció: besorolás, a rangsorolás eszköze és a továbbhaladás feltétele
• Típusai:
Az iskolai értékelés pszichológiai vonatkozásai

• A tanár az értékek tudójaként: a gyermekek teljesítményében mi az értékes, és mi nem.
• A pszichológusok: ne az egész személyiséget, csak a tevékenységet értékeljék
o Egy bizonyos dologban dicsérjenek meg vagy marasztaljanak el valakit
• Amiben benne van a diák teljes szívvel-lélekkel, arra hiába mondja a tanár
elővigyázatosan azt, hogy csak ezt az egy dolgot rontotta el, mégis rosszul esik neki,
sérülhet az önértékelése, önbizalma, a lelke
• Énképfejlesztő funkción keresztül hat a tanuló önértékelésére
• Motiváló funkció: tanuló tanulásra ösztönzése: főleg ha még Ø belső motiváció
o Kapcsolatban a kondicionálás fogalmával
Az értékelés területei és módjai (osztályozás, alternatív értékelési módszerek)
• Osztályozás célja:
o pedagógus, tanuló, szülő magasabb iskola, munkahely tájékoztatása
o orientáció és szelekció befolyásolása
• A jó osztályozás kritériumai: érvényes, megbízható, megkülönböztető, eligazító
• Feltételek a jó osztályozáshoz:
o a gyerek jobb megismerése
o hátrányos körülmények megszüntetése
o a tanulók képességei által elért eredményeket osztályozzuk
• Nehézségei: magatartás osztályozása
• Könnyűvé teszi a rangsorképzést, az objektivitás látszata
• Szöveges értékelés alapelvei:
o A gyermekért, a gyermeknek szóljon
o Alakítja a helyes önismeretet, önértékelést

o Ne ítéletet mondjon, tükröt tartson
o A gyerek lehessen aktív részese a fejlődésének
o A szülő és ped. közösen gondolkodjon a gyermek fejlődésén
o Minősítés központúság helyett fejlesztő legyen
o Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat
o Legyen személyre szóló, ösztönző jellegű
o Kategorizálás elkerülése is elkerülhető vele
• Lehetőséget ad arra, hogy alaposan és részletesen minősítsük a diákok teljesítményét,
felhívjuk a figyelmüket az erősségeikre és a gyengéikre, tanácsokat adjunk nekik
• Nagy munka, de gyakran érdemes belevágni, + szöveges értékelés → az hányas?
• Értékelő táblázatok: hatékony forma
o Már feladatokkal együtt kiadni a tanulóknak: értékelés szempontjai
• Csoportos feladat → csoportos értékelés: csoportértékelő lap: egymásnak
• Önértékelés: előbbiben is rész, óra végén: ki az, aki úgy gondolja…
• Területei:
Oktatási és nevelési eredményvizsgálatok
• A nevelési eredményvizsgálat a tervszerű nevelési folyamat vezetésének,

irányításának szerves alkotórésze: folyamatosan valósul meg
• Tükrözi a tanulók már elért neveltségi szintjét; → a nevelőmunka hatékonyságának
elemzésére ösztönöz→ megalapozza a nevelési folyamat további irányítását, módosítását,
magasabb szintre emelését.
• Lényege az elért neveltségi szint viszonyítása a kitűzött nevelési követelményekhez
• A viszonyítás tárgya a személyiség, az egyes gyerekek, a gyermekközösség adott
neveltségi szintje
o feltárja a személyiség egyéni jellemzőit
o jelezze a vizsgált személyiségvonások fejlettségét a tanulócsoportokban
o képet adjon a gyermekközösség színvonaláról
• Négy egymást átszövő mozzanata:
o A nevelési feladatok/követelmények, azaz a viszonyítás mércéjének a meghatároz.
o A tanulók elért neveltségi szintjének a megállapítása
o Az alkalmazott pedagógiai eljárások, az egyénre gyakorolt közösségi befolyás
hatékonyságának az elemzése
o A további pedagógiai teendők kijelölése
• Mutatói, módszerei, technikái
o A személyiség fejlettségének mutatói
▪ a) a tevékenység: eredménye, a teljesítmény, a tevékenység
végrehajtásának a módja; az ismételt tevékenység folyamán a
személyiségben létrejött viszonylag tartós személyiségjellemzők;
▪ b) az erkölcsi-világnézeti-politikai tudatosság összetevői (fogalmak,
normák, meggyőződés, értékorientáció),
▪ c) a személyiségvonások, készségek, képességek, beállítódás;
▪ d) a személyiséget tevékenységre ösztönző motívumok rendszere;

▪ e) az egyén életmódja (tevékenységeinek rendszere), az életmódot irányító
életeszmény.
o A tanulóközösség fejlettségének mutatói:
▪ A kollektíva tevékenységrendszerének és önkormányzatának szintje;
▪ Szerkezetének különböző szempontok szerinti, illetőleg komplex
struktúrájának sajátossága;
▪ A kollektívában a kollektíváról kialakult közvélemény és értékrend
minősége;
▪ A közösség külső kapcsolatainak kiterjedtsége.
• A személyiség és a közösség fejlettségének feltárására több módszer, módszeregyüttes
• A gyakorlatban a legnagyobb nehézséget nem módszerek a használata jelenti, hanem
az eredményvizsgálati technika megtervezése, egyes lépései tartalmának és
egymásutánjának a meghatározása.

PEPSZI Szigorlat Tételek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

PEPSZI Szigorlat Tételek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Biró Csenge, ABL9ZS, 2017-es évfolyam

1. A fejlődés és nevelés biológiai és pszichológiai alapjai. A nevelhetőség kérdései

• A gyermek fejlődő lény

Az öröklődés szerepe a fejlődésben és a nevelésben

• Személyiség megértéséhez: örökletes vagy szerzett vonások a dominánsabbak?

• Az ember a legfejlődőképesebb, legtalálékonyabb élőlény, amit az öröklés lehetővé tesz

A környezet szerepe a fejlődésben és a nevelésben

• A környezet hatásai függnek attól, hogy

Az érés és a tanulás szerepe a fejlődésben

• A genetikus meghatározottságok a fejlődésben az érés folyamatában fejeződnek ki

o Az érés alapja a tanulás, a tanulás visszahat az érésre

Folyamatosság és szakaszosság a fejlődésben

• Folyamatosság az emberek és más fajok között

A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei

• Megzavart fejlődés → a harmonikus fejlődéstől eltérhet, deviálhat

A fejlődés átfogó elméletei (Freud, Erikson, Piaget)

• Freud: Pszichoszexuális fejlődéselmélet

• Erikson: Pszichoszociális fejlődéselmélet

• Piaget: A kognitív fejlődés szakaszai

Nézetek az ember nevelhetőségéről a nevelés történetében

• A nevelésről a történelem folyamán különböző nézetek születtek

o Szülők munkájának figyelése: ha látták, hogy figyelik őket: lassabb, szemléletes

• Comenius (1592-1670): Reformáció

2. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének alapjai

• Laikus megfogalmazás: Tipikus tulajdonságok, tulajdonságcsoportok, egyediség

• Típustanok: Az egyének egymástól minőségileg eltérő típusokba sorolhatóak. Ma nem

• Pszichoanalitikus elmélet: Megalkotója Sigmund Freud

o Kognitív megközelítés: szociális tanuláselmélet: Albert Bandura

Az egészséges, harmonikus személyiség jellemzői

• Normál elhárító mechanizmusok

o Tagadás: Figyelmen kívül hagyja a fenyegető érzés vagy viselkedés jelentőségét

• A nevelés: Olyan értékátadó, értékrendszert kialakító fejlesztő folyamat, melynek célja,

3. Nevelés a családban. A család szerepe a fejlődésben

A modern család kialakulásának történeti előzményei

• Ipari forradalom előtt, a rendi társadalmakban család = reprezentációs és termelési egység

o → nemi szerepek, szocializáció: lány a törzscsaládban eltartott → felnőni egy

A család, mint rendszer szerkezete, funkciói, működése

• Funkciói (Komlósi Sándor):

A családi élet változása, a családi élet szakaszai: 8 ciklus

• Párkapcsolat: közös jövő felé való fejlődés

7. Család a középső életszakaszban

Az anya-gyermek kapcsolat meghatározó szerepe a fejlődésben

• 1950-es évek: érdekszeretet-elmélet: A gyerek ahhoz a személyhez kötődik, aki táplálja →

4. Az iskola, mint a professzionális nevelés legfontosabb színtere

• Működését törvények, hivatalos rendelkezések szabályozzák

• Az iskola funkciói a társadalomban is

Társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola

• Társadalmi különbségek megszüntetése vagy újratermelése?

• Az iskola, mint pedagógiai intézmény: speciális nevelő funkciók érvényesülése

Az iskola, mint szervezet (évfolyam, osztály; pedagógusok, szülők, diákok jogai és

o Néhány évtizede még külön osztályokban tanultak a lányok és a fiúk.

▪ A pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesítse

▪ Közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott

o Tartalmazza az intézmény által képviselendő értékeket

Társas kapcsolatok az iskolában (csoportdinamikai jelenségek az osztályban; versengés

• Az iskolai csoport működése

▪ Mozaik II.: ua. a téma más-más szemszögből

Egyén és közösség az iskolában (egyén, csoport, közösség; a közösség minőségi mutatói

▪ Mert a csoport kielégítheti valamilyen szükségletünket

▪ Közös tevékenységek: pl. egy osztálykirándulás

• Megerősítés hiánya kioltja a választ

A tanulás pedagógiai értelmezése. A természetes és az intézményes tanulási folyamat

• A tanulás: Az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakulását,