Luca napja (december 13.

Lucázás, kotyolás

Videó megtekintése előtt érdemes felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy mire figyeljenek:

 Kik a szokás szereplői?

 Mi történik a filmben?

Nem érdemes ennél tágabb megfigyelési szempontot adni, elég 2 kérdést feltenni!

Videó megtekintése után irányított beszélgetés, a téma körüljárása közösen:

 Kik a szokás szereplői? - Gyerekek, fiúk, 10 év körüliek csoportjai

 Mi történik a filmben? - Házról házra járnak, szaladgálnak, szalmát visznek magukkal,
bekéredzkednek, „Szabad-e kotyolni?” letérdelnek a szalmára a küszöbnél, majd
mondókát mondanak (ez a rész nehezen érthető, de mindig meghallanak pár dolgot),
jókívánságokat mondanak
 Mit kapnak cserébe a jókívánságaikért? - diót, almát, néha pénzt
 Mi történik a szalmával? - gazdasszony tyúkólba dobja, hogy a tyúkok jobban toljanak

Egy valaki összefoglalja: Dunántúl egyes falvaiban a közelmúltig szokás volt a Luca-napi
kotyolás. Fiúgyerekek házról házra járva mondták, énekelték a termékenységvarázsló
mágikus szövegüket. A lucázók, kotyolók térdük alá szalmát tettek, amit azután a
gazdasszony a tyúkok alá vitt.

„Luca, Luca, kity-koty, kity-koty…”

Hogy jobban megértsük a filmben elhangzott kotyolás szövegeit, kisebbekkel lehet ritmust
adva, combon tapsolva vagy zajkeltőkkel ritmusra megtanítani a kotyolás szövegét,
visszhangosan:

„Luca, Luca, kity-koty, kity-koty, galagonya, kettő-három, szárazkörtét várom

Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát, ha nem adnak hurkát, elviszem a Julcsát

Luca, Luca, kity-koty, kity-koty, galagonya, kettő, három”

Ezután a tanárnő a gyerekekre mutatva mondja a kotyolás kívánságait, szabadon választott

sorrendben, mindig más gyerekre mutatva, minden kívánság között elmondva, elismételve
közösen a kotyolás fentebbi szövegét!

Ezen kívánságok közül hangozhatnak el: gazdánál értelemszerűen kisfiúkra mutatunk,

gazdasszonynál, lánynál kislányokra!

 Ennek a gazdának annyi disznója legyen: egyik ólból kifusson, a másikba befusson, a
harmadikba is jusson!
 Ennek a gazdának akkora disznója legyen, mint egy ház!
o ...akkora szalonnája, mint egy mestergerenda!
 o ...annyi zsírja, mint kútban a víz!
o ...annyi töpörtyűje, mint Dunában a föveny!
 Ennek az asszonynak annyi tojása legyen, mint égen a csillag, mint földön a kavics!
 Ennek a lánynak akkora nyelve legyen, mint egy tepszi és úgy forogjon, mint a
nagypénteki kereplő!

(Itt érdemes egy cserfesebb lányra mutatni, lehetőség, hogy rákérdezzünk, ismerik-e, tudják-e
mi az a tepszi?, jó alkalom, hogy egy tájnyelvi szóval megismerkedjenek)

 Ennek a lánynak akkora csöcsei legyenek, mint a bugyogakorsó és akkora fara legyen,
mint a kemenceszája!

(Ez a jókívánság nem feltétlenül valakire mutatva hangozzék el, hanem akár lehet úgy is
felvezetni, hogy a filmben még az is elhangzott, hogy a bácsi ezt mondta viccesen, hogy…)

 Doktor, patika éhen haljon, barmuk a zsírtól megfulladjon, a gazdasszony sose

lustálkodjon!

Itt érdemes rákérdezni, miket kívántunk: egészséget, bőséget, sok tojást, disznót, szalonnát,
frissességet, szorgalmat, talpraesettséget, testi adottságokat…akár el lehet odáig is
kanyarodni, hogy régebben a viseletek is tükrözték a paraszti szépségideált, hiszen több
alsószoknyát hordtak, néha még a vékonyabb lányok farpárnával is erősítették a vonalakat,
formákat)

El lehet azzal is játszani, hogy a gyerekek találnak ki jókívánságokat. Erre érdemes kis időt
szánni, nagyon kreatívak szoktak lenni!

Lucabúza  

Film után Lucabúzát vesszük elő az asztalról

Amennyiben lehetőségünk van, ültessünk lucabúzát a gyerekekkel!

Luca napján szokásos a lucabúza sarjasztása. Lapos tányérban meleg helyen vízzel, néhol
szentelt vízzel öntözött búzaszemeket csíráztatnak. Közepébe gyertyát vagy almát helyeznek.
A karácsonyra kizöldült búzával oltárt díszítenek, karácsonyeste a vacsora asztalra, néhol a
karácsonyfa alá teszik, beteg állattal etetik, ünnepek után a gazdák földjeiken szétszórják és a
jószággal megetetik. Tápén azt mondták a lucabúzáról: néköm kinyerem, jószágomnak
legelője, zöld mezeje. Ha szára hosszúra nőtt, jó szalmás termést vártak.

 lucabúza

Lucakalendárium

A hiedelem szerint Luca napja és karácsony közötti 12 napot jól meg kell figyelni, mert az
időjárás a következő év 12 hónapját jellemzi

Hagymakalendárium
Itt elővehetünk egy hagymát 12 gerezdre bontva, amiket megsózunk. Ez a  jövő évi 12 hónap
időjárását mutatja meg. Próbáljuk ki közösen!

 hagymagerezdek, só

Lucaszék

Itt a laminált képet vesszük elő (és egy marék mákot), azt mutatjuk körbe, és olvastatjuk el a
gyerekekkel a különbözőféle fák neveit! Mivel ez egy fiús népszokás, igyekszünk fiúkkal
elmondatni.

Luca napjától szentestéig minden nap dolgoztak rajta. Kilenc vagy tizenháromféle fából
kellett összeróni. Készítője elvitte az éjféli misére és úrfelmutatáskor felállt rá abban a
hiedelemben, hogy így felismeri a falu boszorkányait, mert fejükön toll vagy agancs volt. A
tollas vagy agancsos fejdíszű boszorkány az ősi magyar hitvilág emlékét tükrözi. Utána a
széket mindjárt el kellett égetni. Ezért nagy ritkaság néprajzi gyűjteményekben. Egy a
helyszínen hatóságilag elkobzott lucaszék a következő fákból készült: kökény, boróka, jávor,
körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsa, az ékek bükkből voltak kifaragva.

 kép lucaszékről

Férjjóslás lucacédulákkal

Csináltassuk meg a gyerekekkel: 12 cédulára a fiúk lányneveket, a lányok fiúneveket írnak!

Luca napján a párnájuk alá rejtik a neveket, azon alszanak, minden reggel kivesznek egy
cédulát, amit tilos megnézni. Régebben elégették, most dobják ki a kukába! Tilos minden
cédulára ugyanazt a nevet írni! Amelyik név utoljára marad, olyan nevű lesz a z illető férje.

Fehér leples alakoskodás

Magyarországon Luca templomi tiszteletével csak elvétve találkozunk és mint keresztnév is

ritka, mert félnek, hogy az ilyen nevű újszülöttet elviszi a Luca, vagyis hamar meghal. Van,
ahol félelmükben még születésnapként sem vállalják ezt a napot. Ez abból adódik, hogy a
néptudatban szent Luca mellett egy boszorkányszerű, rontó nőalak is él, Lucapuca,
Lucaasszony, aki ezen a napon az embereknek kárára törekszik.

Nagyobbaknál elmondható még, hogy Luca napja a magyar néphagyomány egyik legjelesebb
napja. Hiedelemvilága azonban csak részben kapcsolható össze Lucia ókeresztény szűz
(+310) alakjával. Luca a szemfájások védőszentje. A legenda szerint szemét tűvel szurkálták
ki, ezért ünnepén nem szabad varrni, sőt legtöbb helyen egyáltalán nem szabad a lányoknak,
asszonyoknak dolgozniuk.

1582 előtt december 13. volt az év legrövidebb, vagyis a téli napfordulat napja. Ez egy igen
jelentős időpont a néphagyományban, mely a természeti jelenségeket pontosan számon tartja,
és szimbolikus-mágikus összefüggésben szemléli. Luca napja méhében hordozza az
újesztendő reménységeit és gondjait. Tele van asszonyi kezdeményezéssel és tilalmakkal. A
leghosszabb éjszakákon a gonoszoknak és bűbájosoknak bőven van idejük az emberek
megrontására. Nem véletlen tehát, hogy az Egyház erre a napra helyezte Lúcia vértanú
ünnepét, hiszen neve a lux „fényesség" szóból származik. Neve miatt a középkorban több
temető és temetőkápolna védőszentjének választották, hisz ma is úgy imádkozunk a
halottakért: „...az örök világosság fényeskedjék nekik".