Szerző : Papp Attila ; Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája Szak, alapképzés,

másodév- távoktatás; Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és

Neveléstudományok Kar; Kolozsvár

Kutatási terv
1. A kutatás címe:

A válás hatása az elemi osztályos gyermekek szociális kompetenciáira

2. Kutatás témája ( szakirodalmi keret)

Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont erre a témára esett a kutató, vagyis az én
választásom. Elsősorban azért, mert a válás fogalma a mai világban is egy eléggé
elterjedt és aktuális témakör. A válás bekövetkeztének több oka is lehet: például a
hűtlenség, családon belüli fizikális erőszak vagy csak egyszerűen a pár tagjai már nem
szeretik egymást. A válás hatása több szempontból is lelkileg és szociális téren érinti a
gyereket, ami a későbbiekben megnyilvánul személyiségfejlődésében vagy
antiszociális viselkedésformákban, mivel nehezebben megy neki a korcsoportba való
beilleszkedés. ( Vajda, Kósa, 2005).

A válás mindenképpen megfogja terhelni a gyermeket , attól függetlenül, hogy melyik

életkorban van, de mindegyikben másképp reagálhat rá. Érdekesség, hogy az eddigi
statisztikák alapján megfigyelhető, hogy „ az elvált szülők gyermekeinek 82%-a
továbbra is őszintén szereti apját-anyját. Mégis a gyermek számára a legtöbb esetben a
kisebb baj, ha a szülők elválnak , mintha a család egységét megtartva, gyűlölködnek.
( Loerzer, 2008, 308 o.)

Az 1970-es évektől kezdődően számos vizsgálat született az elvált szülők

gyermekeinek szociális kompetenciáival és személyiségfejlődésére gyakorolt hatásával
kapcsolatosan. Arra lettek figyelmesek a vizsgálatok többségében, hogy egyfajta
regresszió alakult ki: egyfajta visszafejlődés a viselkedés és szociális kompetenciák
terén, mivel a gyerek egy traumát él át és ennek következtében el kell szakadnia
valamelyik szülőtől , megváltozik a milliő és ezáltal a baráti köre is , amihez nehéz
alkalmazkodni. ( Hajduska, 2008)
John Gottman házasságkutató, aki az elvált vagy boldogtalan párkapcsolatban élő
személyek életét követi nyomon , megfigyelései során arra jutott, hogy az ilyen
közegben felnövő gyermekek immunrendszere sokkal gyengébb lesz, szociálisan
nagyon nehezen illeszkednek be, nehezen nyitnak új kapcsolatokat, nehézkesen vesznek
részt csoportmunkában és deviáns, agresszív viselkedésformákat is mutatnak főleg
kisiskolás korban. ( Gottman, 1994)

3. A kutatás célja

Az elvégzendő tudományos kutatás közvetlen és elsődleges célja lenne kideríteni,

hogy van-e valamilyen mértékű negatív hatása a családban bekövetkezett válásnak az
elemi osztályos gyerekek szociális készségeire, kompetenciáira és ezek hogyan
mutatkoznak meg konkrét szituációkban.

4. A kutatás hipotézise

Mivel az eddigi , a témában történő kutatások többsége arra enged következtetni,

hogy az elválás a gyerekek többségénél negatívan hatott a szociális készségekre és
kompetenciáikra , azt feltételezem, hogy a vizsgálatok során igazolódni fog az , hogy az
elvált szülők elemi osztályos gyermekeinek szociális kompetenciái gyengébbek,
negatívan hatott rájuk a válás , mint az olyan gyermekeké , akik „ klasszikus” családi
környezetben élnek.

5. A résztvevők

A mintavétel két iskolában zajlana , ahol elemi osztályos gyermekekből két 15-15
tagból álló csoportot választanánk ki, annak érdekében, hogy a minta reprezentatív
legyen és az eredményeket általánosítani lehessen utólag a populációra. Az első
csoportba , amely a kísérleti csoport kerülnének , olyan elemi osztályos gyermekek
,akiknek szülei elváltak, míg a másik lenne a kontrollcsoport , ugyanúgy 15 taggal, de itt
teljes családdal a hátuk mögött. Emellett a nembeli eloszlást is igyekezünk egyenlően
megcsinálni mindkét csoport esetében. Azért van szükség két csoportra, mert azt
szeretnénk vizsgálni, hogy mutat-e különbséget negatív irányban a gyerekek szociális
kompetenciája a válás bekövetkezte után. A szisztematikus mintavételt használnánk,
mert ez lehetővé teszi, hogy a vizsgálati személyeket egyazon intézményen belülről
szerezzük és , úgy zajlana, hogy I-IV-ig az összes osztályban a naplóból minden
korosztályba kiválasztanánk az ötödik gyermeket a kontrollcsoportba, a kísérleti
csoportba pedig hasonlóan, csak itt kizárólag az elvált szülők gyermekeit figyelembe
véve.

A kutatás mintavétele során hibaforrás lehet, hogy a gyermekek egy 4 éves korcsoportot
fednek le, nem azonos korúak ,valamint, hogy más tényezők is negatívan hathatnak a
szociális kompetenciákra, nem kizárólagosan a válás, de mi azokat most figyelmen
kívül hagytuk, mint például a vérmérséklet.

6. Eszközök

A vizsgálat során két adatgyűjtési módszert használnánk: az egyik az interjú,

amely történne a gyerekekkel személyre szabottan és azok pedagógusával , a másik
eljárás pedig a természetes megfigyelés lenne és az ott látottak lejegyzése. Az eszközök
terén szükség lenne egy összeállított kérdéssora, amelyek mentén az interjúk zajlanak,
míg a megfigyelések során tapasztaltak egy noteszbe kerülnének lejegyzésre. A
megfigyelésre sor kerülne természetes helyzetekben is: például , amikor a gyerekek
testnevelés órán csapatjátékokat játszanak, páros munkán vesznek részt, de lenne két
kreált szituáció is: az egyik során egy 5-5-5 főt igénylő társasjátékot játszanának, ahol a
lényeg az egymás közti interakciókon lenne, a másik kreált helyzet pedig projektmunka
lenne, ahol szintén megmutatkozik, hogy szociális szinten ki mennyire kompetens.

Az interjúk a gyerekekkel elsősorban a kommunikációs készség felmérését célozzák

meg, ami a szociális kompetencia egyik elemi komponense, emellett a pedagógusoktól
gyűjtött adatok tisztább képet adnak az osztályközösségben való szociális viselkedésről
is. Az interjúkat a gyermekek tantermében venném fel , egyesével a gyerekekkel
mindkét csoportból. Ezeket megelőznék a természetes megfigyelések, amikor még ezek
kezdete előtt egy héttel már részt vennék az órákon, ezáltal amikor valóban kezdetét
veszi a megfigyelés már habituálódtam a csoportokhoz, ezáltal nem szoronganak a
gyerekek a kutató jelenlététől.

7. Az eljárás leírása

A vizsgálathoz a független csoportos módszert választanám, mert összességében

két csoport ( kísérleti és kontroll) eredményeit, szociális kompetenciáit szeretnénk a
kutatás végén összevetni. A csoportokban lévő gyerekek azonos korcsoportot fednek le,
elemi osztályos diákok, akik 6-10 év közöttiek életkorukat tekintve.

A beavatkozás során két módszert, az interjút és a természetes megfigyelést alkalmazva

zajlana az adatgyűjtés a gyerekek szociális készségeinek, kompetenciáinak felmérésére
vonatkozóan: az egyik csoportot elvált szülők gyermekei , a másikat klasszikus családok
gyerekei alkotják, ezek szociális kompetenciáit hasonlítjuk össze a kutatás végén,
megnézve, hogy a válás valóban negatív effektusokat okozott-e az érintett gyerekeknél.

Elsőként beszéljünk a változókról: ezen kutatás esetén a független változó az a válás

ténye, ami egyben az ok és a függő változó a gyerekek szociális kompetenciái,
készségei, tehát azt vizsgáljuk, hogy a válás bekövetkezte negatívan befolyásolta-e a
szociális kompetenciákat az érintett gyerekeknél.

Elsőként a természetes megfigyelés módszerét alkalmaznám mindkét csoport

esetén egy héten keresztül , miután habituálódtam előzetesen az iskolai környezethez. A
megfigyelés kiváló lehetőséget nyújt a szociális kompetenciák észlelésére az órák,
játékok, csoportos feladatok alkalmával valamint szünetekben is. A kutatáskor a
kezdeményezőképességet, a kommunikációt, csoportmunkán az interakciót, egymáshoz
viszonyulást figyelném meg leginkább. A kreált szituációk arra jók, hogy olyan
helyzetekben is lássuk őket, ahol mindenképpen szociális kompetenciájuk fejlettsége,
azok használata a felszínre kerül: a társasjáték alkalmával és a projektmunka során is
hiszen a lényeg mindegyiknél az egymással való közreműködésen, kommunikáción
alapszik. Lehetséges hiba , hogy annak ellenére, hogy a megfigyelés kezdete előtt már
egy héttel jelen leszek a gyerekek körében , egyeseknél mégis reaktivitást válthat ki a
jelenlétem, de ez kiküszöbölhető a megfigyelés előtti gyerekekkel töltött idő hosszának
bővítésével, mondjuk 1 hét helyett kettőre módosítva.

A megfigyelési időszak végeztével következnének az interjúk , amiket először a

gyerekeket oktató pedagógusokkal végeznék el, ez egy strukturált interjú lenne
megadott kérdések mentén majd ezt követően egyesével a gyerekekkel is. Ez azért
fontos ekkora tenni, mert a gyerekek többségénél reaktivitást tapasztalnánk , ha először
az interjúkat vennénk fel, mivel szorongást, feszültséget vált ki a többségből, ha idegen
emberrel kell beszélgessen. A 2 hét után viszont könnyebben lehet a gyerekekkel is
beszélgetni a kérdések mentén.
A tudományos kutatás összességében 2-3 hetet vesz igénybe, ezalatt minden szükséges
adat begyűjthető az említett módszerekkel.

8. Várható eredmények

Ahogyan a hipotézisben is rögzítésre került, azt feltételezzük, hogy azoknak a

gyerekeknek, akiknek a szülei elváltak a szociális kompetenciái kevésbé fejlettek, a
válás negatívan hatott ki rájuk. Ezt figyelembe véve és a lehetséges véletlenszerű
hibákat a kutatás végeredménye az lesz, hogy az elvált szülők gyerekeinek szociális
kompetenciái , komponensei negatív irányba módosultak összevetve a normális
családban élő gyerekek csoportjával, de emellett a kutatás választ adhat arra is , hogy a
kompetencia , mely részein szenvednek legnagyobb hiányt az érintett gyerekek.

9. Az adatok elemzése

A begyűjtött adatokat legegyszerűbben a frekvenciák elemzésével tudnánk

megvizsgálni, egész pontosan az abszolút frekvenciát használva, mivel mindkét
csoportban a vizsgált személyek száma megegyezik. A statisztikai eljárás segítségével
megtudnánk, hogy milyen különbségek vannak a vizsgált személyek értékei között a
szociális kompetenciáikra vonatkozóan. A táblázatos formában nyert adatokat pedig egy
oszlopdiagramon ábrázoljuk szemléltetve annak eloszlását.

10. Felhasználandó bibliográfia

Gottman, J.M., & Silver, N ( 1994). Why marriages succeed or fail: What you can
learn from the breakthrough research to make your marriage last. New York:
Simon & Schuster

Hajduska M. ( 2008 ). Krízislélektan. Budapest, ELTE Eötvös kiadó, ( 141-146 o.)

Loerzer, S. ( 2008 ). A család felbomlásának hatása a gyermekre. In: M. Feuer

( Szerk.) A családsegítés elmélete és gyakorlata. ( 308. o). Budapest, Akadémiai
kiadó

Vajda Zs., Kósa É. ( 2005 ). Neveléslélektan. Budapest, Osiris Kiadó ( 533-540 o.)