TANMENET

TANÍTÁSI EGYSÉG

TANMENET, TANÍTÁSI EGYSÉG, TÉMATERV

TÉMATERV
 TANMENET, TANÍTÁSI EGYSÉG, TÉMATERV
ÉRTELMEZÉSEK

A TERVEZÉS ÉS AZ ELEMZÉS ALAPVETŐ SZEMPONTJAI

(javaslatok)

1. A tanmenetről

A tanmenet egy meghatározott műveltségi terület oktatásának adott évfolyam vagy

osztály számára készült éves terve (munkaterve). A tanmenet tulajdonképpen –
didaktikai és időrendi csoportosításban – a kerettantervekben szereplő tananyag adott
körülményekre való adaptálását jelenti. Az alaptanterv és a kerettantervek sem
határozzák meg, hogy a tanár milyen sorrendben és társításban dolgozza fel a
tananyagot.

A kerettantervek minden fejlesztési szakaszban két éves időintervallumra vonatkozóan

fogalmazzák meg fejlesztési céljaikat, illetve a célok megvalósítását szolgáló
közműveltségi tartalmakat. Ezért a tanmenetben évekre kell lebontani a tartalmak
feldolgozásának lehetséges menetét, a fejlesztési célok és a rendelkezésre álló idő
konkretizálásával.

A tanmenet a pedagógus egyéni terve, ezért kötelezően nem írható elő annak tartalmi,
illetve formai megvalósítása, azonban mindkét esetben elvárható meghatározott
szempontok figyelembevétele. A formai oldal csak a megjelenítés szempontjából lehet
tetszőleges, de szerkezeti elemeit tekintve nem. A szerkezetnek egyértelműen
tükrözniük kell a Testnevelés és sport műveltségi területtel kapcsolatos, a NAT 2012-
ben, ill. a kerettantervekben megfogalmazott elvárásokat. Az elvárások központi
eleme a motoros oktatási folyamat komplex személyiségfejlesztő értékeinek
gyakorlatban történő realizálása. A személyiségfejlesztési célok megvalósításakor a
pszichomotoros tartalmak természetesen nem vesztik el meghatározó szerepüket, de
hatékonyságuk csak a hozzájuk szorosan kapcsolódó ismeretek révén biztosítható.
Ennek hangsúlyozására jelenik meg a NAT 2012-ben új szerkezeti elemeként az
ismeretek köre. A teljes személyiségfejlesztés komplexitásának értelmében az
elvárások a motoros és a kognitív személyiségdimenzió mellett a szociális és az
érzelmi-akarati szférára is vonatkoznak. A fentiekben röviden ismertetett indokok
alapján jogosan állapítható meg, hogy formai oldal nem tartozik a formális kérdések
körébe, hanem a tartalmi oldal fontos és adekvát keretét szolgáltatja.

A Testnevelés és sport műveltségi területen a tanmenet tartalmi kifejtésében

egyértelműen kötelező a műveltségi terület sajátos szakmai és pedagógiai elveinek,
illetve törvényszerűségeinek érvényesítése.

A tanmenetben fel kell tüntetni a szükséges és lehetséges tantárgyi koncentrációt,

kapcsolódási pontokat.

A tanmenet készítés forrása: NAT, kerettantervek, helyi tanterv, a tanulókra vonatkozó

ismeretek, testkulturális (a közműveltségi tartalmakkal kapcsolatos sportszakmai,
sporttudományi) és pedagógiai (oktatástervezési, oktatás-módszertani, illetve tantárgy-
pedagógiai) ismeretek.

A Testnevelés és sport műveltségi terület tanmenete a szakterület specifikumai miatt

eltérést mutat a közismereti műveltségi területeknél használtaktól. A különbség két fő
okkal magyarázható: egyrészt, hogy ezen a műveltségi területen kiemelt alapelv a
tanulók különböző tanulási haladásának figyelembevétele. Ennek ellentmondana az
oktatás órákra történő lebontása. Másik sajátosság, hogy a tanmeneti egységek közötti
szoros kapcsolat oka nem egyszerűen a lineáris vagy a koncentrikus tananyag-
feldolgozás logikája, hanem az edzéselméleti elvek vagy a mozgáskészségek
kialakítási és rögzítési folyamatának szem előtt tartása, de beszélhetünk a sportjáték-
tudás kiteljesedésének céljáról is. Ezek a szempontok megkövetelik a tervezéstől és
természetesen a megvalósítástól is, hogy az egyes tanítási egységek sok szállal
kötődjenek egymáshoz, és ne izolálódjanak.

A Testnevelés és sport műveltségi terület tanmenetének alapegysége a tanítási vagy

didaktikai egység, amely – a tapasztalatok alapján bevált módon – kéthetes ciklust
foglal magába.

1.1 A tanítási egység jellemzői

Általában elfogadott a tanmenet lebontása kéthetes ciklusokra: ez 6-10 tanórát jelent,

de elkülöníthetünk olyan tanítási egységeket is, amelyek hosszabb időszakot fognak
át. Indokolt lehet több órát magába foglaló egységeket kialakítani az őszi, téli, illetve a
tavaszi szünidő miatt megrövidült hónapok, valamint homogén tartalom (egy tématerv
beiktatása) feldolgozása miatt. Például téli foglalkozások, alternatív környezetben
űzhető sportok esetében.

A Testnevelés és sport műveltségi terület oktatásában alkalmazott tanmenetek

esetében – mint korábban említettük – nem beszélhetünk döntően homogén tartalmi
egységekről. Komplex célokat csak komplex tartalmakkal lehet megvalósítani. A
tanítási egységek többféle, de didaktikailag összetartozó tartalmi összetevőből állnak.
A mozgásos cselekvések oktatásához szervesen hozzátartoznak az előkészítést,
alapozást, prevenciót szolgáló gyakorlatok, a képességeket szisztematikusan fejlesztő
mozgásos feladatok és a játékok. Egy tanítási egység nem csak egy téma, vagy egy
mozgáskészség kialakítását fogja át, hanem párhuzamosan több didaktikai feladat
megoldásának keretéül is szolgál. Egy meghatározott tanítási egységen belül
elkezdődhet és be is fejeződhet egy mozgáskészség oktatási folyamata. Ugyanakkor a
következő tanítási egységben jelentkező fő feladat oktatásának előkészítése is
(képességfejlesztés), vagy az előzőben tanultak gyakorlása-finomítása, illetve
ellenőrzése is történhet. A tanítási egységekre is érvényes Bíróné (1985)
megfogalmazása, mely szerint „. az oktatási folyamat felépítése lépcsőzetes
eltolódással, fáziskülönbséggel történik.”

A tanítási egység a már kiválasztott és szakmai-pedagógiai szempontok alapján

sorrendbe állított, egymáshoz szervesen kapcsolódó tananyagok kisebb egységekbe
rendezése. A tanítási egységek láncolata tükrözi az adott évben megvalósuló oktatási
folyamatot (ez az oktatási folyamat tágabb értelmezése), amely az egyes tananyagok
feldolgozási folyamatát (az oktatási folyamat szűk értelmezése) is magába foglalja.
Minden egység önálló, ugyanakkor az előzőből következik, illetve előkészíti a
következőt. Egymáshoz több szállal – didaktikai, edzéselméleti, sportági logikai,
nevelési stb. – kapcsolódnak.

1.2. A tanítási egység tartalma

a) Minden tervezés lelke és egyben kiindulópontja az elérendő célok, vagy más néven
fejlesztési célok kitűzése, ami nem más, mint az előrevetített eredmények
megfogalmazása. Ezért a tanmenet is – mint a gyakorlati munka szempontjából
kiemelt tervezési lépcsőfok – az éves célok tanítási egységekre történt lebontásával,
illetve megállapításával kezdődik. A Testnevelés és sport műveltségi terület
sajátosságaiból adódóan, a célkitűzésnél két alapvető szempontot veszünk figyelembe.
Az egyik a tanítási időszakban (ősz, tél, tavasz), elsajátítható pszichomotoros
közműveltségi tartalmak köre, a másik pedig ezen tartalmak feldolgozásának tantárgy-
pedagógiai, illetve sportszakmai logikája, követelményei. Konkretizálva az
elmondottakat ez egyrészt azt jelenti, hogy szabadtéren (ősszel és tavasszal) más
mozgásformákat, sportágakat lehet hatékonyan oktatni, elsajátítani, mint a teremben,
és ez fordítva is igaz. Másrészt egy mozgásos cselekvés oktatásában a mozgásos
cselekvés jellegénél, bonyolultságánál fogva más-más tananyag-feldolgozási módot,
illetve oktatási módszert lehet/ajánlatos alkalmazni. A célkitűzés azonban nem
korlátozódik a „hagyományos” pszichomotoros tartalmakra. Ezekhez prevenciós, az
egészségfejlesztés és az életvezetés szempontjából jelentős közműveltségi tartalmak is
csatlakoznak. Ezen kívül és mindenekelőtt a műveltségi területen belüli komplex
személyiségfejlesztés is megjelenik a céltételezésben. Mindezeket figyelembe véve a
célrendszer igen differenciált, ugyanakkor konvergens. A közműveltségi tartalmak
jelentik a kötőanyagot a célok és az eszköztartalmak közötti koherencia biztosításában.
(A célkitűzés forrása: NAT 2012, ill. 2013-as kerettantervek).

b) A célok megvalósítására szolgáló eszköztartalmak az ún. közműveltségi tartalmak.

Az évszakokat és az oktatási logikát szem előtt tartó célkitűzés megvalósítására a
tanítási egységekben 2-4 fő feladat állhat. Fő feladatnak tekintjük azokat a mozgásos
cselekvéseket, amelyek a műveltségi terület komplex céljainak megvalósítására
alkalmasak. A műveltségi terület sajátos közműveltségi tartalmait figyelembe véve a
mozgásos cselekvések természetes mozgásformákban, testgyakorlatokban, mozgásos
játékokban, sportági tartalmakban és a hozzájuk kapcsolódó ismeretekben
konkretizálódnak.
Az alapozás szakaszát jelentő 1-4. évfolyamon a fő feladatok a különböző természetes
mozgásformák (preventív, hely-, helyzetváltoztató, manipulatív; torna-, tánc- és
atlétika jellegű feladatmegoldásokkal; a sportjátékok alaptechnikai és taktikai
feladatmegoldásokkal, önvédelmi és küzdő jellegű feladatmegoldásokkal;
úszógyakorlatokban; alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben), ill. testnevelési
játékok lehetnek.
A további évfolyamokon elsősorban a sportágak mozgásanyagai képezik a fő
feladatokat.
5- 8. évfolyam: úszás és úszó jellegű feladatok; sportjátékok, atlétika, torna jellegű
feladatok; alternatív környezetben űzhető sportok; önvédelmi és küzdőfeladatok.
9-12. évfolyam: sportjátékok; torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák; atlétika
jellegű feladatok; alternatív és szabadidős mozgásrendszerek; önvédelem és
küzdősportok; úszás és úszó jellegű feladatok.
A fentiekben életkori szakaszonként felsorolt mozgásos cselekvésekhez kapcsolódnak
az adekvát prevenciós, egészségfejlesztést és életvezetést szolgáló pszichomotoros
tartalmak is.

c) A fő feladatok elsajátítását kiegészítő feladatok segítik, melyek lehetnek előkészítő,

rávezető gyakorlatok; képességfejlesztő gyakorlatok, mozgásos játékok. A mozgásos
játékok fő feladatok is lehetnek, de helyük van a kiegészítő feladatok között, mint a fő
feladat funkcionális begyakorlásának, elmélyítésének eszköze.

d) A tanítási egységekben olyan képességfejlesztő feladatokat is meghatározunk,

amelyek távlati célokat szolgálnak (például: kitartó futás, erősítő gyakorlatok, stb.).
Ezeket állandó jellegű gyakorlási anyagnak hívjuk.

e) Amennyiben az adott ciklusban ellenőrizni akarjuk a tanulók előmenetelét,

fejlődését, akkor a fejlesztés elvárt eredményeit, illetve az ellenőrzés,
teljesítménymérés tárgyát és eszközét is megjelöljük.

f) Mint említettük, a tanmenetek készítésének aktuálisan meghatározó dokumentuma a

tervezés legmagasabb szintjét képező NAT 2012, illetve az arra épülő és köztes
tervezés szabályozóként működő 2013-as központi kerettantervek. Ebből következően
a tanítási egységben fel kell tüntetni a Testnevelés és sport műveltségi terület
kapcsolódási pontjait más műveltségterületekhez.

g) A tanítási egység megjelenhet a „Módszertani ajánlások” szerkezeti elem, amelyben

az oktatást segítő célszerű tanulásszervezési módokra, illetve oktatási módszerekre
lehet javaslatokat megfogalmazni.

Megjegyzés: a tanmenetet a tanévkezdésre az ismert osztályok esetében teljes

egészében, a kevésbé vagy egyáltalán nem ismert osztályok esetében az évfolyamnak
megfelelő fejlesztési szintre vonatkozóan ajánlatos elkészíteni, és a menet közbeni
tapasztalatok alapján szükség szerint módosítani.

2. A tématervről

A homogén tananyag-feldolgozás, a tananyag koncentrált vagy komplex

elsajátításának egyik formája.

A tematikai egység egészének (pl. atlétikai jellegű feladatok) vagy annak egyik
témaköre (pl. torna jellegű feladatok közül az aerobik) több tanítási órán keresztül
történő feldolgozása.

Változatos tanulásszervezési módok és oktatás-módszertani eszközök alkalmazására

ad lehetőséget.

Alkalmas kereszttantervi szempontok, illetve tantárgyközi tartalmak elsajátítására,

elmélyítésére, valamint arra, hogy iskolai és iskolán kívüli helyszíneket is bevonjunk
az oktatásba.
 Felhasználásai lehetőség pl.: alternatív környezetben űzhető sportok (tájfutás, nordic
walking, frizbi, stb.). Elsősorban a fenti szempontoknak megfelelő mozgásos
cselekvések oktatása javasolt e szerint a feldolgozási módszer szerint. Adhatunk a
diákoknak előzetesen önálló feladatot (környezetvédelem, természet erői,
balesetvédelem, stb.; tantárgyközi tartalmak, kapcsolódási pontok; projekt
„előgyakorlat”).

3. Ajánlott tantervi sablon a tanmenet tanítási egysége, illetve a tématerv

tervezésére és megjelenítésére

Óra- Fejlesztési Közműveltségi Közműveltségi Módszertani Kapcsolód A fejlesztés

szám célok tartalmak ‒ tartalmak ‒ javaslatok ási pontok elvárt
eredményei.
mozgásműveltsé Ismeretek Ellenőrzési
g, mozgáskultúra gyakorlatok.

1. A fejlesztési Pszichomotoros A Oktatásszerve A lásd: NAT

célok a tartalmak köre: pszichomotoros zési módok, kapcsolódá 2012-re épülő
személyiség motoros tartalmakhoz módmunkafor si pontok= kerettantervek.
valamennyi készségfejlesztés; kapcsolódó mák (egyéni tantárgy-
összetevőjére motoros adekvát munka, közi
vonatkozhatnak, képesség- ismeretek köre. csoportmunka, tartalmak
figyelembe véve fejlesztés; játék; frontális
a közműveltségi versenyzés munka)
tartalmakat. prevenciót,
életvezetést és Oktatási lásd: NAT
egészség- módszerek: 2012-re
fejlesztést érintő lásd: NAT2012. ismeretközlési épülő
tartalmak ill. az eljárások, kerettan-
alaptantervre hibajavítási tervek.
lásd: NAT 2012. épülő szempontok
ill. az kerettantervek.
alaptantervre értékelési
épülő szempontok
kerettantervek. (formáló
értékelés és
összegző
értékelés)
kooperatív
oktatási
módszerek,
stb.
2.
stb.

Megjegyzés: az óraszámokat a tématerv esetén tüntetjük fel.

4. Az ajánlott tanítási egységet alkotó szerkezeti elemek értelmezése

4. 1. A fejlesztési célok értelmezéséről (példák az 5-6. évfolyam számára írt kerettanterv

Aerobik tematikai egységből):
A személyiség motoros területét érintő fejlesztési célok:
- Készségfejlesztés – mozgástanulás: a motorikus cselekvésbiztonság fejlesztése a
torna jellegű feladatmegoldásokban.
- Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség: fejlődés a torna jellegű
feladatmegoldások szempontjából kiemelt motoros képességek terén, különös
tekintettel a test erejére, az ízületi mozgékonyságra, az izomérzékelésre, a téri
tájékozódó és az egyensúlyozó képességre (prevenciót, egészségfejlesztést is szolgáló
képességek).
A személyiség érzelmi-akarati területét érintő fejlesztési cél: igényesség kialakítása az
esztétikus test iránt, valamint a „tornászos” mozgás elsajátítására. Érdeklődés felkeltése a
torna jellegű feladatmegoldások iránt, a rendszeres fizikai aktivitás mozgásválasztékának
bővítését, illetve a versenysport iránt érdeklődők tehetséggondozását célozva (életvezetés
szempontjából számításba jöhető tartalom).

A személyiség kognitív területét érintő fejlesztési cél (ismeretek elsajátítása): az izmok,

izomcsoportok erejének növelését és nyújtását szolgáló módszerek/gyakorlatok
megismertetése.

A személyiség motoros és kognitív területét érintő fejlesztési cél: ösztönzés a kreativitásra,

az improvizációra a torna jellegű feladatmegoldásokban.
A személyiség kognitív, és szociális területét érintő fejlesztési cél: a balesetvédelmi
ismeretek alkalmazásának tudatosítása, az együttműködés, az egymás iránti segítőkészség
kinyilvánítása.
A személyiség valamennyi területét érintő komplex fejlesztési cél: a reális testkép és a
testtudat kialakulásának támogatása.

4.2 Közműveltségi tartalmakról

A NAT 2012-ben, illetve az alaptantervre épülő kerettantervekben a közműveltségi tartalmak

csaknem teljes körűen, két fő tartalmi keretben jelennek meg: mozgásműveltség –
mozgáskultúra; ismeretek – személyiségfejlesztés. Sajátosságaikból fakadóan mindkettő
magába foglalja az öt fejlesztési feladatterületet.
A mozgásműveltség – mozgáskultúra: a motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség; a
motoros készségfejlesztés – mozgástanulás; a játék, a versenyzés, ill. a prevenció, életvezetés,
egészségfejlesztés céljait szolgáló pszichomotoros tartalmakat öleli fel.
Az ismeretek – személyiségfejlesztés pedig a motoros tartalmak elsajátítását segítő, céljainak,
felhasználhatóságuknak és funkciónak tudatosítását, valamint a személyiségfejlesztést célzó
adekvát ismeretek körét tartalmazza.

4.3 Módszertani javaslatokról

„Minél többet, minél gyorsabban és minél hatékonyabban!”

Az oktatási módszerek az oktatási anyagot célorientáltan, célszerűen és hatékonyan
közvetítik, ebben az értelemben a módszereknek eszköz-funkciójuk van, vagyis célhoz rendelt
eszközök: hatásuk is ebben rejlik. A táblázatban feltüntetett módszertani kategóriák közül a
tanmenetben az adott cél elérését leginkább szolgáló tanulásszervezési módokat, oktatási
módszereket, eljárásokat jelöljük meg. Cél a diákok ösztönözése, és hogy valódi sikerélményt
éljenek át tanulásban. Alapelvként említettük a különböző tanulási képességeket,
hozzátehetjük még az eltérő tantárgyi motiváció tudomásulvételét, valamint a tanuláshoz
szükséges idő biztosítását. Ezek rendező elvként kell, hogy működjenek a módszerek
megválasztásában. Minden képzési szakaszban javasolt az élményszerűséget biztosító játékos
mozgástanulás, a didaktikai célhoz illő játékok felhasználása, az önállóságon és az
együttműködésen alapuló módszerek, illetve stratégiák, céltól függően a zárt és a nyitott
oktatási koncepciók alkalmazása, úgy, hogy minden esetben a minőségi tudásátadás és a
minőségi tudás megszerzése motivál minket.
Az elméleti ismeretek átadásának hangsúlyos igénye új módszerek, eljárások bevezetését
indokolja, amelyek elsősorban a kommunikációs lehetőségek bővítését vonják maguk után.

4.4 Kapcsolódási pontokról

A kerettantervek tartalmazzák a különböző műveltségi területekkel való kapcsolódás
lehetséges témáit. A tanmenetben ezeken kívül további kapcsolódási pontok feltárására is
lehetőség nyílik, kiemelten fókuszálva az adott témakörre, a tanulók életkori sajátosságaira,
illetve érdeklődésük irányára. Az integrált ismeretszerzést szolgáló tartalmak hangsúlyozzák a
testkulturális tudás sokoldalúságát és fontos helyét az általános műveltség kialakításában.

4.5 A fejlesztés elvárt eredményeiről

A kerettantervek e szerkezeti egységben is két éves időintervallumot fognak át, ennek
megfelelően két évre jelölik ki a fejlesztés elővételezett eredményeit. A tanmenet a célok-
tartalom-fejlesztési eredmények hármasának összefüggéseivel bizonyítja az oktatási folyamat
tervezésének szakszerűségét, tervszerűségét. Mindenképpen javasolt az ellenőrzés
tartalmainak feltüntetése a tanmenetben.

Pécs, 2013-10-26

Rétsági Erzsébet
 Tanmenetsablon

Óraszám Fejlesztési célok Közműveltségi Közműveltségi Módszertani Kapcsolódási A fejlesztés elvárt

tartalmak - tartalmak javaslatok pontok eredményei – ellenőrző
mozgásműveltség, - ismeretek gyakorlatok
mozgáskultúra

1.

2.

3.

4.

5.
 Tématervsablon

A tematikai
egység
nevelési-
fejlesztési céljai
Közműveltségi
tartalmak –
Ismeretek,
személyiségfejlesz
tés

Kulcsfogalmak

Tantárgyközi
ismeretek
óraszámtanítási egység

Közműveltségi A fejlesztés
tartalmak‒ Módszerta elvárt
Fejlesztési
mozgásművelts ni eredményei
célok
ég, javaslatok Ellenőrzés
mozgáskultúra gyakorlatai

1.
2.