TANTERVELMÉLET

A tantervet két szempontból értelmezhetjük: oktatáspolitikai és pedagógiai

értelemben. Oktatáspolitikai szempontból a tanterv az a hivatalos dokumentum, amely jogi
érvénnyel szabályozza az iskola oktatási tevékenységét, tehát oktatásirányítási és
oktatásszabályozási eszköz. Pedagógia értelemben a tanterv az oktatási folyamat
megtervezésének dokumentuma, a pedagógus egyéni terveinek alapja. A pedagógust
ellenőrizni lehet munkájának, azaz a tantervi előírásoknak a teljesítésében.
A tanterv előírja a minden iskolában egységesen, kötelezően tanítandó tananyagot.
Meghatározza az adott iskolatípusban a szakon tanítandó tantárgyakat, azok óraszámát,
tananyag tartalmát, témákat, leckéket, fogalmakat, illetve az egyes témákra fordított
óraszámot is.
TANTERVEK CSOPORTOSÍTÁSA
1. Tantervtípusok az oktatásszabályozás mechanizmusa szerint:
Az oktatás irányítása, szabályozása történelmi-társd.i meghatározottságú, ettől függően a
különböző oktatási rendszerekben más formában és mértékben valósulhat meg. Az
oktatáspolitika 3 ponton szabályozza általában az oktatási rendszert.
- tantervi, azaz bemeneti szabályozás
- iskolastruktúra
- vizsgakövetelmények, azaz kimeneti szabályozás
Ahhoz, hogy a bemeneti és kimeneti szabályozási folyamat különváljék, a bemenetnek
rugalmasnak, kevésbé előírónak kell lennie, meg kell engednie az igazodást a helyi
igényekhez, az intézmények pedagógia céljaihoz, a tanulócsoportok tanulási igényeihez. Ez a
rugalmasság feltétele annak, hogy az iskola elsődlegesen nem az előírásokon, hanem a
gyermek fejlődésének alárendelt.
Az oktatásszabályozás mechanizmusa szerint (Báthory) a központi tanterv 2 féle
lehet, attól függően, hogy kiegészül-e helyi tantervvel:
- előíró: egypólusú, központi, ideologikus megfogalmazású, a tananyagot részletesen
meghatározó dokumentum. Az egypólusú szabályozás az iskolának, a tanároknak nem ad
beleszólást a tartalmi szabályozás kérdéseibe. Az egyetlen pólust biztosító központ az állam,
a szabályozás eszköze pedig az előíró tanterv. Ez a volt szocialista országokra volt jellemző.
- kerettanterv: többpólusú - európai és angolszász típusú szabályozás - a szabályozásnak két
meghatározó központja, pólusa van:
a. központi tanterv: az oktatás tartalmára vonatkozó általánosan, egységesen érvényes hatályú
alaptanterv
b. helyi tanterv: helyi, iskolai, a pedagógusok, sőt a tanulók által hozott döntések és igények
alapján kialakuló tanterv
Attól függően, hogy az oktatáspolitika milyen szabályozó szerepet szán a bemeneti és
kimeneti tényezőknek, 3 fő változatot különíthetünk el (Báthory szerint):
- központi, ideológikus megfogalmazású (sztálini), tananyagot meghatározó tanterv (volt
szocialista országokban): szigorú bemeneti szabályozás, ami fölöslegessé teszi a kimeneti
szabályozást (vizsga után ugyanazokat a tartalmakat kéri számon), előíró tanterv, ami
szigorúan meghatározza az egységes tananyagot, tankönyvet
- európai típusú szabályozás (kontinentális): a bemeneti szabályozás eszköze a
kerettanterv, a kimeneti szabályozás a vizsgakövetelmények meghatározásával valósul meg.
Fontosnak tartják a humanisztikus és nemzeti műveltség közvetítését.
- liberális modell (angolszász): a bemenetet nem, a kimenetet pedig
vizsgakövetelményekkel szabályozza; „ahány iskola, annyi tanterv” modell
2. Tantervtípusok műfajuk szerint (a pedagógiatörténet során kialakult melyik műfajához
tartozik):
Ballér az alaptanterveket műfajuk szerint 3 típusba sorolja:
- A mag-tanterv (core curriculum) a tartalmak legfontosabbnak ítélt részét tartalmazza, a
továbbépíthető alapok rendszerét. meghatározó jelentőségűnek ítélt, továbbépíthető alapjait,
rendszerét foglalja magában.
- A kerettanterv (curriculum frame) a tartalomnak, a tananyagnak a helyi tervezés számára
irányadó vázára, rendszert alkotó kereteire összpontosít. A „keretek” a tantárgyi vagy
műveltségi területek, évfolyamok, fejlettségi, fejlesztési szakaszok, ellenőrzési csomópontok.
(A romániai alaptanterv is a kerettanterv műfajába tartozik, de a nemzetközi gyakorlathoz
viszonyítva túlzottan „előíró” jellegű).
- Az absztrakt tanterv a tervezés elvi alapjaira, értékeire és céljaira fókuszál, ezért
legkevésbé előíró
Báthory a pedagógiai dokumentum műfaja szerint a következőképpen csoportosítja a
tanterveket:
- A szillabusz vagy tananyagvázlat olyan tervdokumentum, amely a nevelési célokat, az
egyes tanítására fordítandó óratervet és a tananyag vázlatos leírását tartalmazza (vázlatosan
bontja le a tananyagot). Többféle tankönyv tartozhat hozzá.
- Az előíró (adagoló) tanterv részletes tananyagleírást és a tananyag tanításának időbeli
beosztását is tartalmazza. Melyik évben, milyen sorrendben, mit kell tanítaniuk a tanároknak.
A tantervekhez tantárgyanként csakis egy tankönyv tartozhat.
- Az alaptanterv (core curriculum) műveltségi területekre és évfolyamokra lebontva
fogalmazza meg minden tanuló számára a kötelező követelményeket és tananyagot. Olyan
közös követelményeket is tartalmaz, amelyek több műveltségi területen is érvényesek és
amelyekből kiindulva határozhatják meg az iskolák a saját helyi tantervüket.
- A kerettanterv a kötelező tananyag és követelmények iskolatípusokra, tantárgyakra és
tantervi modulokra való részletes lebontását tartalmazza .
- A curriculum (folyamatterv) a tanulási folyamat teljes és részletes leírása. A
legösszetettebb tantervi műfaj. A tanterv egységei: a) a társadalmi igényekből levezetett
nevelési és képzési célkitűzések; b) a követelmények (tanítási célok); a tananyag szerkezete,
a tanulási tevékenységek; c) a tanításra, tanulásra tervezett idő; d) az értékelésre vonatkozó
tervek; e) módszertani javaslatok.
3. A tervezés szintjei szerinti tantervtípusok:
Káldi – Kádárné:
1. alaptanterv: az adott oktatási rendszer számára, az oktatáspolitikai központ által
kidolgozott hivatalos dokumentum. E típus általában három részre összpontosít: a műveltségi
területekre, az iskolai évfolyamokra és a közös követelményekre. Jellegéből adódóan
önmagában nem használható, helyi, esetleg regionális tantervekkel válik teljes egésszé.
2. regionális, fenntartói tanterv: a fenntartó, az iskolát finanszírozó, illetve működtető
intézmény saját kibocsátású terve
3. tantárgyi tervek, programok: a tanterv egy-egy részének megvalósításához,
részletezéséhez szükséges
4. helyi tanterv: az iskola, a tagozat, a szak tanterve, amely rendszerint a helyi igények
figyelembevételével kidolgozott
5. pedagógus egyéni tervei: a tanmenet, tematikus terv, óravázlat
a. tanmenet: a tantárgyi programban vázolt tartalmakat témákra, altémákra bontja. A
tanmenet – a tantárgyi tanterv követelményrendszerét figyelembe véve – egyetlen tankönyvre
vagy tankönyvcsaládra épül. A nagyobb témákat, tanulási egységeket bemutató, egész évre
érvényes tervet nevezzük tanmenetnek.
b. tematikus terv: tovább részletező, a nagy témákat, alegységekre, majd tanórai témákra
lebontó terv
c. óravázlat: tervezési szint közvetlenül kapcsolódik a gyakorlathoz; részei – az óra
mozzanatai, tanulási tevékenység/tartalom, műv. célok, stratégia (módszerek, szervezési
módok, eszközök)
6. tanuló tanterve: abban az esetben realizálódik, ha a tanuló többféle választható tantárgyat
tanul, vagy ha az átlagnál jobb előrehaladás esetén, lehetősége van emelt szinten tanulni
A romániai gyakorlatban ismeretlen a regionális, fenntartói tanterv (még a magán
oktatási formákban is alkalmazkodni kell az állami dokumentumokhoz), illetve az alternatív
tantárgyi tervek és programok. A szabályozás módja nem kedvez a helyi, illetve tanulói
tantervek differenciálódásának sem.
4. A tantervek kiterjedése
A tanterv kiterjedhet a képzés egészére vagy annak a részére. A kiterjedés szerint a tanterv
lehet:
- teljes képzési terv: egy teljes iskolaszakaszra, azon belül minden tantárgyra kiterjed;
- évfolyam tanterve: az adott évfolyamra eső tantárgyi programok együttese;
- szakképzési terv: valamely szakképesítéshez vezető szakmai tárgyak tanterveinek
együttese;
- tantárgyblokk terve: az összetartozó tantárgyak terve, például az egyazon
műveltségterülethez (anyanyelv és kommunikáció, ember és társadalom stb. tartozó tárgyak
egységben történő tervezése);
- tantárgy tanterve: valamely tantárgynak egy adott képzési ciklusra vonatkozó tanítási
terve
- tematikus terv: egy-egy tanítási szakasz, téma megtervezése
5. Tantervfajták elkülönítése a tartalmi súlypont alapján (szakmai jelleg szerint):
A tanterveket tartalmi súlypontjuk szerint is osztályozhatjuk (Ballér, Szebenyi, Nagy):
- tananyagközpontú (tematikus): az elsajátítandó tananyagot írja elő
- tevékenységközpontú (didaktikus): a tanári és tanulói tevékenységre összpontosít,
rendszerezi azokat a tevékenységeket, amelyeket a pedagógusnak el kell végeztetnie a
tanulókkal
- teljesítményközpontú (taxonimikus): tanterv a kialakítandó tanulói teljesítményre
összpontosít, rendszerbe foglalja azokat a teljesítményszinteket, amelyeket a tanulóknak
lépésrõl- lépésre el kell érniük
- képességfejlesztési tanterv a tananyag- és tevékenységközpontú típusok hiányosságait
küszöböli ki, mivel a személyiségfejlődés alapvető feltételeit véve figyelembe,
követelményekben és teljesítményekben konkretizálja az elvárt fejlődést.
 A különböző oktatási rendszerek alaptantervei a szabályozás jellegében, tantervi
műfajában, részletezettség szempontjából stb. eltérhetnek egymástól, de két szempontból
egységes elvi alapokon állnak:
1. Az egységes tartalom meghatározásának eszköze. Az integrációt segítő tartalmakat,
tanulási tapasztalatokat körvonalazzák. Az alaptantervi követelmények egy időben az
intézmények, a pedagógusok, a tanulók teljesítményének objektív szempontok alapján
történő értékelését is szolgálják. Mindenkire nézve kötelező tartalmakat (tudás, képességek,
ismeretek) határoz meg, ugyanakkor szempontokat kínál a többszintű értékeléshez is.
2. Az iskolai szintű tartalmi szabályozás biztosítékai, rugalmasságukkal, keretjellegűkkel
teret engednek az iskolák tartalmi, tantervi önállóságának, de ugyanakkor be is határolják
annak kereteit.

Tantervek és az iskolarendszer:
A tantervek és iskolarendszer között kettős, kölcsönös meghatározottsággal kell számolnunk.
Egyrészt, mint már láttuk, a tanterv megjelenése a modern iskolarendszer kialakulásához
kapcsolódik, annak mintegy „eredménye”, másfelől pedig a tantervek az oktatás
működésének alapfeltételét is képezik.

A tanterv, mint oktatásirányítási eszköz:

Az szerint, hogy milyen szerepe van az iskolának, az egyes oktatási intézményeknek az
oktatásirányításban, két modellt különböztetünk meg:
1. vertikális modell: a hagyományos, centralizált irányítási rendszerekhez kötődik. Az
oktatási rendszerben a figyelem két színtérre terelődik: az oktatáspolitikai központra (legtöbb
esetben a minisztérium) és az osztályteremben folyó oktató-nevelő tevékenységre. Az ilyen
rendszer működésének célja az egységesítés, mivel az oktatáspolitikai központ finanszírozza
a rendszer működését, s így meghatározza a használandó tanterveket, programokat,
tankönyveket, megszervezi a szakfelügyeletet, és kidolgozza a pedagógusok alkalmazásának
feltételeit. Az irányítási modell vertikális jellegét az utasítások, követelmények és az
információ egyirányú – a központtól az iskolák irányába való – áramlása adja. Ebben a
helyzetben a pedagógus szerepköre az osztályban a központosítottan előírt elvárások,
instrukciók, dokumentumok (tantervek, tankönyvek) alapján folyó oktató-nevelő
tevékenységre korlátozódik, és munkájának a hatékonyságát az iskolavezetők és a
szakfelügyelet hivatott felmérni. Bár az értékelés szempontjait a tantervek, programok
képezik, ez mégsem tekinthető reális, szakmai alapon történő felmérésnek, mivel az említett
dokumentumok egységesek, sokszor ideológiai irányultságúak. Ilyen feltételek mellett a
pedagógusnak megbízott végrehajtó szerepe van, és az aktivitás, szabadság lehetősége
kimerül a centrálisan előírt feladatok minél jobb megvalósítása érdekében történő
módszerválasztásban.
2. horizontális modell: decentralizáció eredményeképpen alakul ki. Ebben az esetben a
decentralizáltság mértékének megfelelően az iskolai intézmények autonómiájának a
megteremtése és megőrzése a cél. Ez azonban nem jelenti a központi irányítás teljes hiányát,
vagy megszűnését. Míg az előbbi esetben a kapcsolat egyirányú volt, addig itt a két színtér
(centrum és oktatási intézmények) között kettős irányú közlekedést, információ-áramlást
fedezhetünk fel. Ez azt jelenti, hogy a lefelé irányuló információk, követelmények adott
esetben alakíthatók, korrigálhatók, újraformálhatók az intézményi szinttel folytatott
eszmecsere következtében. Az értékelési stratégiákat az intézmények alakíthatják ki, de nem
teljesen függetlenül a központi elképzelésektől. A modell sajátos jellegét horizontális síkban
is megvalósuló, a különböző partnerekkel folytatott véleménycsere (környezet, szülők,
önkormányzati képviselők) adja. Ennek az irányítási módnak nem az egységesítés a célja,
hanem plurális jellegű rendszert és működést eredményez, elvárások és értékek tekintetében
egyaránt. Ebben az esetben reálisan megnő az iskola autonómiája. Ugyanakkor lehetőség
nyílik a különböző „partnerek”, „kliensek” igényeinek a figyelembe vételére.

Tantárgyi tervek szerkezete, felépítése:

1. Általános fejlesztési követelmények
Ezek a hosszú távú követelmények tulajdonképpen a személyiség értelem – érzelem – akarat
összetevőinek a fejlesztését követik a különböző tantárgyak révén. Pl. matematika – kognitív
képességek fejlesztése; testnevelés – test és lélek harmonikus fejlesztése; óvodában – az olvasási és íráskészség
alapozása.

Ezek az általános követelmények négy, legfeljebb öt célkitűzést fogalmaznak meg, és az

egymást követő évfolyamokon megismétlődnek, egyféle párhuzamos eltolással visszatérnek
– ezért beszélhetünk párhuzamos szerkesztésű tantárgyi tervekről.
2. Részletes fejlesztési követelmények
A tantervben az általános fejlesztési követelményekben megnevezett képességek
működésének szintjét a részletes követelmények írják le, amelyek azt pontosítják, hogy az
adott képességterületen a különböző évfolyamokon milyen szinten várjuk el a megnevezett
képesség működését. Tehát a részletes követelményeket úgy tekinthetjük, mint a teljes
képzési szakaszra érvényes Á. F. K. évfolyamokra, osztályokra lebontott lépcsőfokait. Pl Ha az
Á.F.K: A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, akkor a R.F.K: 2.1. helyesen és érthetően beszélni meghatározott

beszédhelyzetekben; 2.2. a beszédhelyzetnek megfelelő mondatok alkotására – a tanulók legyenek

képesek…
3. Tanulási tevékenység
A tantárgyi tervek azon része, amely a részletes követelményben megfogalmazott elvárások
tanórai megvalósítási módozatait tartalmazza. Ezek kevésbé normatívak, inkább segítő
ajánlatok a pedagógus számára. Pl. Ha az R.F.K: a beszédhelyzetnek megfelelő mondatok alkotására,
akkor a tanulási tevékenység: személyes élmények elmesélése, vagy szövegalkotás képek alapján.
4. Tanulási tartalmak
A tantárgyi tervek leginkább konkretizálható, ún. szubsztantív része, amely azt a tudás- és
képességegyüttest tartalmazza, amellyel az adott évfolyamot elvégző tanulónak – az elvárás
szerint – rendelkeznie kell. Pl. szavak olvasása, mondatok olvasása, szövegek logikai egységekre bontása.

A romániai alaptanterv a következő egységeket tartalmazza:

1. oktatáspolitikai alapelvek: új szemlélet, a demokrácia értékeinek előtérbe kerülése
2. nevelési alapelvek, ált. célkitűzések: Olyan személyiség kialakítását kell nevelési
eszményként elfogadni, aki nyitott az emberi kultúra értékeire, toleráns a más, az övétől
eltérő kultúrák irányában.
3. képzési szakaszok és ált. követelmények:
a. az alapképességek kialakításának szakasza (iskolaelőkészítő szakasz az óvodában,
valamint az I. és II. osztály):
b. fejlesztés, elmélyítés (III−VI. osztály)
c. a pályaorientáció szakasza (VII−VIII. osztály)
d. alapképzés és elmélyítés (IX−X. osztály)
e. szakosodás (XI−XII. osztály)

4. műveltségterületek, és azok szerinti követelmények

5. tantárgyi programok, teljesítménystandardok
6. javaslatok helyi tantervek kidolgozásához