Eszmény, cél, feladat a nevelésben

Témáink:
1. A cél és a célkitűzés funkciója a nevelőmunkában
2. A nevelési cél eredete
3. Eszmény, cél, valóság
4. Érték és értékorientáció
5. A szükségletek rendszere
6. A nevelés feladatrendszere

1. A cél és a célkitűzés funkciója a nevelőmunkában

CÉL
– A tevékenység várható eredményének képzete
NEVELÉSI CÉL
– Kifejezi, hogy a nevelés során milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré
kívánjuk nevelni a gyermeket
Célkitűzés
– Funkciója a nevelés perspektívájának meghatározása
– Lehet:
• Szubjektív
• Objektív
– A nevelési célban egy értékrendszer fogalmazódik meg
• Embereszmény
• Életeszmény
– MOBILIZÁLÓ SZEREPE VAN

2. A nevelési cél eredete

• A nevelési cél mindig attól függ, hogy mit tartunk értéknek, értékesnek

Történeti áttekintés
• Spárta
– Engedelmes, edzett katona
• Athén
– A test és a szellem harmonikus képzése
– A jó és a szép (kalokagathia)
– Erkölcsösség
• Róma
– Jogokkal rendelkező állampolgár
• Keresztény nevelés
– Tökéletes élettel felkészülni a túlvilági boldogságra
• Reneszánsz nevelés
– Klasszikus embereszmény
– Életművész
– A kultúra és a művészetek ismerője
 • Humanista nevelés
– Okos, emberséges, humánus ember
• Pragmatista nevelés
– A gyakorlati élet számára hasznos ismeretek szerzése
• Fináczy Ernő
– Az erkölcsösség kialakítása egyetemes eszmék szerint
• Weszely Ödön
– Mind magasabb szintű műveltség elérése (célrendszer)

3. Eszmény, cél, valóság a nevelésben

ESZME (eszmeiség)
– Cselekvéseket irányító meggyőződés
– Meghatározott értékek szerinti világnézeti elkötelezettség
ESZMÉNY (mintakép, példakép)
– Valamilyen jelenségnek, magatartásnak, cselekvésnek szemléletileg megragadott
teljessége
• Az ember a maga eszményképét
– Értékrendjétől
– Jellemétől
– Világnézetétől
– A kor társadalmilag preferált értékrendjétől
függően alkotja meg
• Az értelem és az értékek mellett a vágy és a képzelet alkotja
• Szerepe
 Ösztönző
 Irányító
 Viszonyítási alap
• Fontos, hogy megjelenjenek a mindennapi létben Þ dinamikus fejlődési erő
• Nincs minden időben érvényes, minden ember számára általános nevelési cél
• Nem lehet csak normák gyűjteménye (különbözőség, differenciáltság, másság)
• Értékek, célok formájában nem lehet egyetlen embertípust megfogalmazni
• Az iskola által közvetítendő kívánatos értékeket a tágabb társadalmi környezet tudja
megfogalmazni Þ társadalmi igényrendszer
• A nevelési cél érvényes, ha:
 Legitim (törvényes, jogos, méltányos, igazságos)
 Ellenőrizhető, átlátható
 Kritériumokat fogalmaz meg a mindennapok gyakorlatához
 Megvalósítható, helytálló
 Megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata előzte meg
• A nevelési cél tartalma
 Konkrét, egyetemes, gyakorlatban elfogadott, megvalósítható értékek
• A nevelés célja embereszménye
 Művelt, szuverén, érdekeit érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásában
egyetemes értékeket követő, szociális személyiség
 4. Érték és értékorientáció a nevelésben

• Korunk értékátrendeződési folyamatai

• A pedagógia feladata
 A valóság megértésére és formálására alkalmas készségek, képességek kialakítása
 Alapja az értékek közötti eligazodni tudás
• Normakövető viselkedés
• Általában a normaszegés következményeitől való félelem motiválja
• Magasabb foka:
• Ha a normákhoz értékek kapcsolódnak és az emberek egymás között is
értékesnek tartják a normakövető viselkedést, külső kontroll nélkül is
ÉRTÉK
– Kulturális alapelvek

az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak

– Társadalmanként eltérő lehet
– Választáson alapul (kategória-párok)
– Értékek önmagukban nem léteznek
• Megfogalmazói, hordozói emberek,társadalmi csoportok
• Magatartásbefolyásoló elemek
– Plurális értékfelfogás
• Az érték nem önmagában létezik
• Az érték viszony
• Az értékek rendszerként irányítják az emberek, csoportok döntését,
tevékenységét
ÉRTÉKRENDSZER Þ életvitel
Ugyanaz a dolog az egyik embernek érték, a másiknak nem
Az egyén értékelő rendszere

• Az értékek és a normák határozzák meg magatartásunkat

NORMÁK
– A viselkedés írott, vagy íratlan szabályai
– Megszabják magatartásunkat egy adott helyzetben
– Formális normák
– Informális normák
– Egyetemes normák
– Speciális normák
– Alternatív normák
• A normák
– A viselkedés szabályaira vonatkoznak
• Az értékek
– Vélemények arról, hogy mi a jó vagy rossz, helyes vagy helytelen stb.
ATTITŰD
– Az egyén pszichés, intellektuális készenléte, képessége, hogy bizonyos tárgyakra,
személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon
– Hátterében mindig értékek állnak
• Értékorientáció
– Az egyén személyes viszonya környezetéhez
– Alapja az élmény
Szociológiai meghatározás:
ÉRTÉK
– A személyiség eligazodást jelentő támpontja a társadalomban zajló élethez
ÉRTÉKELÉS
– Az egyén által működtetett értéktudat
– Az értékek létrejöttét az érdek és a szükséglet motiválja
– Az érték tudatosított motívum, szükséglet
• Az értékek csoportjai
– Objektív értékek
• Biológiai (emberi) és társadalmi szervezetek működéséhez szükségesek
– Szubjektív értékek
• Egy adott rendszer önnön működéséhez szükségesek
• A választott életmód határozza meg, hogy objektív ill. szubjektív szükségletei, értékei
vannak az embernek
ÉLETMÓD
– A tevékenységek, szükségletek, értékek, emberi kapcsolatok komplex együttese
• Hankiss Elemér
– A nyolcvanas évek értékrendjei a magyar társadalomban
1. Hagyományos keresztény értékrend
2. Puritán – felhalmozó értékrend
3. Fogyasztói – felhalmozó értékrend
4. A 19. – kora 20. századi munkásmozgalmak értékrendje
– „Proletár reneszánsz”
– Érték-kutatások (Társadalomtudományi Intézet)

• „kettős értéktudat”
• Fogadóképesség az értékekkel szemben
• Cél, eszmény, érték
 5. A szükségletek rendszere

SZÜKSÉGLETEK
– A legősibb és legalapvetőbb motívumok
– Jelzik valaminek a hiányát
Funkciója
– Cselekvésre ösztönöz
Nevelési feladat
– Az egyénben kialakult szükségletek megismerése és felhasználása
– Új szükségletek kialakítása
 • A szükségletek egy másik csoportosítási lehetősége
a) Primer szükségletek
– Velünk született ösztönökben, reflexekben nyilvánul meg (pl.:éhség,
mozgásigény stb.)
b) Szekunder szükségletek
– Elsajátított szükségletek (pl.: érvényesülési vágy, sikerélmény stb.)
c) Tercier szükségletek
– Kulturális célok felé irányuló (pl.: tudás)
„ Csak olyan pedagógiai hatástól várhatunk eredményt, amely hitelesen veszi számításba a tanuló
szükségleteit, épít ezekre a szükségletekre, annak érdekében, hogy a gyermek fejlődését előbbre
vigye.”
(Bábosik István)

6. A nevelés feladatrendszere

• Egyetemes értékek megfogalmazása

• Az adott társadalmi viszonyoktól függő értékek megfogalmazása
• Nevelési cél megfogalmazása (függetlenül a társadalmi viszonyoktól)
• Nevelési tevékenységbe ágyazott értékközvetítés
– Az oktatással, annak tartalmával értékeket, mintákat is közvetítünk
– A tanítási-tanulási folyamat magatartást formáló is egyben
• A tanulók legfontosabb tevékenységformái
– Az iskolai tanulás
– Az egyéni életvitelhez tartozó önálló tevékenység
– A valóságos otthoni és iskolai megbízatások
– Tanulási célú, jellegű tevékenységek
• A nevelés feladatrendszerének funkciói
– A szocializáció
– Korrekció vagy reszocializáció (speciális nevelő intézmények)
A nevelés feladatrendszere
– Olyan tevékenységek együttese és hierarchizált rendszere, mely hozzásegíti a
gyermeket személyisége teljes kibontakoztatásához

– NAT
– Pedagógiai program