NEVELÉSI FINALITÁSOK, NEVELÉSI ESZMÉNY, CÉLOK,

FEALATOK
MŰVELETESÍTÉS

Ferenczi és Fodor szerint a nevelés, mint alapvető társadalmi igényeket kielégítő

tevékenység, figyelembe véve a társd.i elvárásokat és a személyiség alakulásának,
fejlődésének törvényszerűségeit szervezetten, rendszeresen, célirányosan és tudományos
megalapozottsággal avatkozik be a személyiség fejlődésébe, ill. a megszervezi az ehhez
szükséges megfelelő tanulói tevékenységet. A cél a tevékenység várható eredményének
előrevetített képzete, jellemzője, hogy befolyásolja az egyén magatartását.
A nevelési cél magába foglalja azoknak a tulajdonságoknak a rendszerét, melynek
kialakítására a nevelés során törekszünk. A cél meghatározza, hogy milyen ismeretekkel,
képességekkel, készségekkel, értékekkel kell rendelkeznie a tanulónak a nevelési folyamat
eredményeként.
A cél meghatározásakor az alábbi modellt követjük:
- megfogalmazzuk a tevékenységünk célját, előrevetítjük az elvárt eredményt
- a cél tudatosítása lehetővé teszi a tevékenység megtervezését, megszervezését, kivitelezését
a gyakorlatban
- a tevékenység végrehajtása után összehasonlítjuk az elért és elvárt eredményeket.
A cél tehát szabályozó funkcióval is bír, mivel szabályozza a tevékenység folyamatát.

A pedagógiai célrendszer funkciói:

1. Betájoló, irányt szabó funkció: megmutatja a nevelő számára az utat (a
személyiségfejlesztés útját). Az elérendő tulajdonságrendszert vázolja fel.
2. Szelekciós funkció: megszabja az oktatási tartalom és az ahhoz szükséges eszközök,
módszerek kiválasztásának kritériumait (mit és hogyan fogunk fejleszteni)
3. Organizációs funkció: a nevelő a cél függvényében szervezi meg a nevelő tevékenységet
4. Értékelő-minősítő funkció: a felmérés, értékelés nemcsak a tanuló által elsajátított
ismeretekre kell vonatkozzon, hanem a tanári tevékenységre is.

A nevelési célrendszer szintjei

A nevelési célok szintjei négy nagy kategóriákba oszthatók:
1. Társadalmi elvárások: a nevelési célokat a társadalompolitikusok, oktatáspolitikusok, az
országos alaptantervek készítői fogalmazzák meg. A cél megfogalmazásakor figyelembe
veszik:
- a társd. jelenlegi és távlati elvárásait (társd. értékrendje, normarendszere)
- az egyén alakíthatóságának törvényszerűségeit: pszichológiai, biológiai és pedagógiai
törvényszerűségek:
o az egyszerűtől haladunk az összetett fele
o a meglévő résztulajdonságok integrálódnak a magasabb teljesítményszintbe
o a személyiségtuljadonságokra jellemző az együttes fejlődés - a tulajdonságok
párhuzamosan fejlődnek
2. Nevelési eszmény/ideál:
eszmény = példakép, mintakép, valamilyen jelenség, magatartás, cselekvés szemléletileg
megragadott teljessége, tökéletessége
A társd. embereszménye alapján határozható meg a nevelési eszménykép.
Nevelési eszmény = a társd. legátfogóbb és legáltalánosabb érdekeivel összhangban, a kor
társd.i embereszményének függvényében fogalmazza meg a személyiség legelvontabb, az
egyes résztulajdonságok alapján kialakítható integrált modelljét. Megszabja az egyén
alapvető beállítódottságának értékorientációját, a magatartás társadalmilag értékelt és elvárt
jellegét. A nevelési eszmény a történelem során számos változáson ment keresztül, mivel
koronként más-más értékek kerültek előtérbe.
Társdi. kor Nevelési cél Embereszmény Érték
Spárta Engedelmesség, Edzett katona Egészség
alázat
Athén Erkölcsösség Harmonikus ember (test- Szép, jó
elsajátítása szellem egysége)

Róma Művelt állampolgár Általánosan művelt Tudás, kultúra

ember
Középkor Erkölcsi tökéletesség Keresztény ember Vallás és erkölcs
Reneszánsz, Az ember Homo universalis, Kultúra, művészet,
humanizmus felszabadítása humánus ember tudás, szolidaritás
Pragmatizmus Felkészítés a Gyakorlatias ember Ami hasznos lehet
gyakorlati életre
Szocializmus Szocialista vagy Sokoldalúan fejlett Kollektivizmus
kommunista ember
embereszmény
elérése
 A romániai oktatás jelenlegi nevelési ideálja az emberi egyéniség szabad, integrált és
harmonikus fejlesztését képezi, ill. az autonóm és kreatív személyiség kialakítása.
3. Általános nevelési cél: a nevelési eszmény alapvetően meghatározza a nevelés általános
célját. Az általános nevelési cél feltárja a személyiségben kialakítható és elérhető
személyiségtulajdonságok rendszerét. Egyrészt formailag határolja körül az integrált,
sokoldalúan fejlett embertípus jellemzőit, másrészt tartalmilag is betájolja a célban foglalt
tulajdonságok eléréséhez és kialakításához szükséges információkat.
4. Követelmények: a célnak követelmények sora van alárendelve. A követelmények írják elő
azokat a viselkedésformákat, végállapotokat, amelyeket a nevelési folyamatában ki kell
alakítani. A követelmény az eszmény és cél láncolatának utolsó eleme, egyéniesíti és árnyalja
a cél eléréséhez szükséges utat.

A nevelés cél- és feladatrendszerét több szempont alapján lehet meghatározni:

1. Biológiai szempontból: a születés pillanatában és az azt követő néhány évben a gyermek
magatehetetlen, gyámoltalan, csupán genetikailag meghatározott, ösztönszerű viselkedései
révén nem tudna életbe maradni. Ebből kifolyólag nevelésre szorul. Csakis a nevelő hatások
képesek kifejleszteni az emberhez méltó életvitelhez szükséges emberi tulajdonságokat.
2. Társd. szempontból: a társadalom hosszútávú fennmaradásának és továbbfejlesztésének
nélkülözhetetlen előfeltételét képezi.
3. Harmadik szempont: a nevelés szükségessége az ember természetéből, történeti lény
jellegéből is fakad. A nevelés hatására az ember alkalmassá válik, hogy gyermekeinek
nevelésével önmagát is megújítsa, és ezáltal saját, valamint a társd. jövőjét biztosítsa.

A nevelésnek 5 funkciója van:

- tudományos és kulturális értékek kiválasztása és átszármaztatása a felnövekvő nemzedékre
- a gyermek fejlődési lehetőségeinek feltárása
- a gyermek felkészítése a társdi. beilleszkedésre
- a társd. konzerválódása, továbbfejlesztése
- a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése
 Taxonómiák
Taxonómia: egy olyan osztályozási rendszer, amelyben az események, jelenségek vagy célok
egymásutánját egységes elv határozza meg. A célokat egymás fölé rendeli (magukba
foglalják az alacsonyabb szintű célokat).
A nevelés célrendszere túl általános megfogalmazásokat tartalmaz, túl komplex
tulajdonságrendszereket ír elő. Ezért kell lebontani. Az általános cél lebontásakor Bloom
pszichológiai, míg René Hubert szociálpedagógiai szempontokat vett figyelembe.
Pszichológiai lebontás: értelmi, érzelmi, pszichomotorikus szféra. Nem számol a nevelés
társd.i meghatározottságaival, és figyelmen kívül hagyja azt, h a személyiségtulajdonságok
nem külön-külön alakíthatók.
Szociálpedagógiai lebontás: a nevelés 5 területének célját határozza meg - értelmi, erkölcsi,
esztétikai, technológiai, testi. A nevelés tartalmát tartották szem előtt a célok lebontásakor,
ezért a személyiségfejlesztés háttérbe szorult.

Benjamin Bloom taxonómiája:

Abból a tételből indult ki, hogy a személyiség fejlődése interiorizálódott
műveleteknek köszönhető. Ezért a fejlődés alapjának nem az ismeretanyag felhalmozódását,
hanem a pszichikus folyamatok műveleti szintjét határozta meg. A nevelési célok 3 területét
különbözteti meg egymástól:
1. Kognitív terület: az egyszerűtől haladt az összetett felé. Értelmezésében a köv.
műveletek követik egymást:
a. Ismeret/megismerés: a tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket,
szabályokat felismerni vagy felidézni. Pl. A tanuló fel tudja sorolni a hegységeket.
b. Megértés: a tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a
közléstartalmat anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Pl. A
tanuló el tudja magyarázni a forradalom kitörésének okát.
c. Alkalmazás: a tanuló képes elméleti ismereteket, szabályokat, elveket,
módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. Pl. A tanuló képes az iránytű
segítségével meghatározni az égtájakat.
d. Elemzés/analízis: a tanuló képes a közlést összetevő elemeire bontani Pl. Képes
összehasonlítani a háziállatokat a vadállatokkal.
e. Szintézis: a tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni és összerakni ezeket
egy egésszé, egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Pl. Képes összefüggő
fogalmazást írni a vakációról.
 f. Értékelés: a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy
az anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. Pl. Képes
megítélni, hogy a társa munkája megfelel-e a követelményeknek.

2. érzelmi/affektív terület: érzések, emóciók, attitűdök

3. pszichomotrikus terület (mozgásos készségek): utánzás, manipulálás, artikuláció,
automatizáció
A Bloom által meghatározott műveletek alkalmazhatóak a tanítási folyamat során a
tevékenység megszervezésekor. Egyetlen kritérium, hogy töltsük fel tartalommal a felvázolt
műveleteket.

R. F. Mager céltaxonómiája:
Blooméhoz hasonló. A mageri taxonómia csak 4 szintet foglal magába:
Szint – művelet
1. megismerés: kijelentés, leírás, megkülönböztetés
2. megértés: elemzés, összehasonlítás, meghatározás, magyarázat, indoklás, értelmezés
3. alkalmazás: kombinálás, kicserélés, módosítás, alkalmazás, átalakítás
4. alkotó alkalmazás: becslés, választás, döntés, alkotás, feltalálás

Nagy Sándor taxonómiája:

Teljesítménytaxonómiaként is tekinthető. A tanulásfogalomból kiindulva az alábbi
teljesítménytípusokat különíti el:
a. ismeretek, mint teljesítményképes tudás elemei (tények, információk, képzetek,
törvényszerűségek, elméletek, hipotézisek
b. jártasságok és készségek, mint az elsajátított tudás alkalmazásának objektivációi
c. képesség, mint a velünk született diszpozíciókból az előbbi műveletek segítségével
kifejlesztett szellemi objektivizációk
d. magatartás, mely viszonyulásokat, érzelmi és akarati tulajdonságokat is jelent

Nagy József taxonómiája:

Az ismeretelsajátítás 7 szintjét különíti el: ráismerés, megnevezés, reprodukció, alkalmazás a
külső algoritmus szintjén, alkalmazás a belső algoritmus szintjén, alkalmazás a begyakorlás
szintjén, megismerő alkalmazás.
 Műveletesítés
= magába foglalja az általános követelmények lebontását és képzési szinteken történő
kimunkálását, a megfelelő tartalom műveletesített formában való kidolgozását, a módszerek
és eszközök műveleti felhasználását, és a megvalósítandó feladatok műveletesítését. A
követelmények műveletesítése összetett pedagógiai feladatot jelent. Miután a pedagógus
meghatározza a részletes követelményeket, pontosítja azokat a műveleteket, melyeknek a
várható eredményeként a tanulók elérhetik a kívánt teljesítményszintet. Ezek a műveletesített
feladatok segítik a tanulás tudatos szabályozását, a tanítási folyamat hatékonyságának
ellenőrzését.
A műveletesítéssel szemben támasztott követelmények:
1. a konkrét műveletesített követelményt a tanuló által elérendő teljesítmény formájában
fogalmazzuk meg pl. A tanulók ismerjék meg a vadállatok jellegzetességeit.
2. a követelményt a konkrét viselkedésben könnyen megfigyelhető és felmérhető, cselekvést
kifejező igék segítségével fogalmazzuk meg pl. A tanuló határozza meg, alkalmazza…
- kerülni kell a sematikus megfogalmazást
3. előre kell vetíteni az eredményhez vezető út változatos eljárásait, módszereit, eszközeit,
körül kell határolni az eredményhez vezető stratégiák rendszerét
4. a tanuló magatartásbeli változását konkrétan kell megfogalmazni, h biztosíthassuk a
szabályozást és értékelést
A műveletesítés előnyei és hátrányai:
Előny: - a tanuló személyiségének fejlesztését helyezi előtérbe
- biztosítja a tanulók aktív részvételét az oktatási folyamatban
- lehetővé teszi a kis lépésekben történő tervezést és szabályozást
- biztosítja a menet közbeni felmérést
- bármely tantárgyra alkalmazható
Hátrány: - nem alkalmazható szociális nevelésre, hiszen a szociális nevelés során
attitűdöket, viszonyulásokat alakítunk, ami nem csak egy művelet eredménye, hanem számos
tényező egymásra hatása.