BEVEZTÉS A PEDAGÓGIÁBA

http://feherkatalin.hanoi.hu
feherkatalin@chello.hu
 TANKÖNYVEK
• Zrinszky László: Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek.
Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002.
• Deli István: Bevezetés a pedagógiába. CsVM
Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 1998.
• Bábosik István – Mezei Gyula: Neveléstan. Telosz
Kiadó, Bp., 1994.
• Ajánlott irodalom:
• Németh András: Nevelés, gyermek, iskola; Boreczky
Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös József
Kiadó, Bp., 1997.
• Vastagh Zoltán (szerk.): A nevelés szociális alapjai.
Kaposvár – Pécs, 1997.
 A TUDOMÁNY
A tudomány a valóság egy
részéről alkotott, különböző
módszerek segítségével nyert
és rendszerbe foglalt ismeretek
összességét jelenti.
 NEVELÉSTUDOMÁNY -
PEDAGÓGIA
• A neveléstudomány: az ember céltudatos
alakításának tevékenységét tanulmányozó
tudomány, mely feltárja az alakító és
fejlesztő tevékenység alapvető
összefüggéseit.
• A pedagógia: szélesebb körű fogalom.
Magába foglaja a nevelés elméletét és
gyakorlatát.
A pedagógia tudományos jellege
• A nevelés történetében először a filozófusok és a
teológusok műveiben olvashatunk rendszerezően
kifejtett gondolatokat a nevelésről. (Pl. Platón:
Állam, Törvények.)
• Leíró, elmélkedő, esszé-stílusban kifejtett
gondolatok számtalan műben szerepelnek. (Pl.
Montaigne: Esszék)
• A tudományos pedagógia viszonylag későn, a 18.
század végén alakult ki.
• A 20. századi neveléstudományt a sokszínűség
jellemzi.
 A pedagógia tudomány, mert:
• Saját, egyértelmű fogalmakat alkot,
elhatárolja magát a nevelésről alkotott
szubjektív véleményektől
• Meghatározza a nevelés gyakorlata és
tudományos nevelési elvek közti
kapcsolatot
 A pedagógia tárgya

A nevelés valósága
Ennek vizsgálatakor a következő
összefüggésekre kell tekintettel lenni:
• A nevelés mindig két ember között megy
végbe.
• A nevelő és a nevelendő személy között
zajló kölcsönös folyamat.
Nevelő  Nevelendő
  
  
Nevelési célok,
Nevelési tartalmak,
A nevelés feltételei
Az elmélet – gyakorlat problémája
• Elmélet = az adott területről összegyűjtött tudás.
• Gyakorlat = A meghatározott célt követő, konkrét
élethelyzetekben folytatott tevékenység.
• Elmélet – gyakorlat kölcsönhatása:
• Nincsen gyakorlat elmélet nélkül és viszont.
„Szürke minden elmélet, barátom,
de zöld az élet aranyfája.”
(Goethe)
 A PEDAGÓGIA FELOSZTÁSA

• Általános pedagógia • Összehasonlító

• Neveléstörténet pedagógia
• Neveléselmélet • Gyógypedagógia
• Didaktika • Iskola-szervezettan
• Tantárgyi • Életkorok pedagógiája
módszertanok • Nevelési színterek
pedagógiája
Életkori pedagógiája:
• óvodai pedagógia
• iskolai pedagógia
• felsőoktatás pedagógiája
• felnőttoktatás pedagógiája
Nevelési színterek szerint:
• családi-, iskolai-, kollégiumi-, szabadidő
pedagógia
 FOGALMAK
Kultúra = az ember által megteremtett
mesterséges környezet egésze
Enkulturáció = a kulturális alapok
elsajátítása
Szocializáció = társadalmi lénnyé válás
Nevelés = társadalmi lénnyé tétel
Oktatás = tervszerű tanítás
Individualizáció = egyedi lénnyé válás
A PEDAGÓGIA TUDOMÁNYKÖZI
KAPCSOLATAI
• Filozófia - Nevelésfilozófia
• Biológia – Iskola-egészségtan
• Pszichológia - Neveléslélektan
• Szociológia - Nevelésszociológia
• Közgazdaságtan – Oktatás-gazdaságtan
• Információelmélet - Oktatástechnológia
• Kommunikációelmélet - Pedagógiai
kommunikáció
 A NEVELÉS
Fogalma:
A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert
kialakító, fejlesztő folyamat, melynek
célja, hogy az egyént életfeladatai
megoldására képessé tegye.
Jellemzői:
• csak az emberre jellemző tevékenység
• történeti jellegű
• nemzeti jellegű
• tudatos, tervszerű, szervezet
• fejlesztő hatású
• bipoláris (kétirányú) folyamat
 A NEVELÉS SZOCIOLÓGIAI
MEGKÖZELÍTÉSE
Társadalom = A társadalom nem egyének összessége 
meghatározott szerkezettel és intézményekkel rendelkező
strukturált kapcsolatrendszer.
Az ember társadalmiságának két alapformája:
• Kommunikáció = az emberek közötti érintkezés, az
információ átadása. Eszköze a nyelv.
 Kooperáció = az emberek együttműködése közös cél
megvalósítása érdekében.
Együttműködés a gazdaság és a kultúra területén
 NEVELÉSI KONCEPCIÓK 1.
Normatív nevelési koncepciók:
• egyértelműen deklarálják és
fontosnak tartják a hosszabb távon
fennmaradó emberi-etikai értékeket
• tudatosan törekszenek az elfogadott
magatartási normák közvetítésére és
interiorizálására a nevelés által.
• a direkt nevelési módszerek
alkalmazása
NEVELÉSI KONCEPCIÓK 2.
Értékrelativista koncepciók
 a gyerekeket életszerű körülmények
között kell tevékenykedtetni.
 saját tapasztalatok alapján alakítja
majd ki az egyén azokat a normákat,
amelyeket magatartásában is
érdemes követni.
 Indirekt nevelő hatásokkal segíti a
gyermeki önállóság kialakulását.
 A hiányzó vagy nem kielégítő nevelés
következményei:
• Az ember szeretetteljes törődés nélkül
maradandó sérüléseket szenved
René A. Spitz: csecsemők megfigyelése:
• Érzelmi törődés, a „kötődés” hiánya:
hospitalizáció.
• Hospitalizáció: testi-elki zavarok,
visszafejlődés, amelyek az érzelmi törődés
hiányára és az ingerszegény környezetre
vezethetők vissza.
Szociális szimbiózis:

• Az anyával való kapcsolat olyan fontos a

gyermek testi, mentális és szociális fejlődése
szempontjából, mint a szervezetnek a
vitaminok.
A monotrópia elve:
• Az anyával való kapcsolat minden későbbi
kapcsolat egyetlen és legfontosabb alapja.
A szociális viselkedés zavarai nem kielégítő
nevelés esetén:

• Pl. elhanyagolás, túlzott szigor, erőszak,

kényeztetés, túlvédés, inkonzekvencia, túlzott
engedékenység  szociálisan deviáns
viselkedési formák.
• Tartósan fennálló súlyos nehézségek esetén
alakul ki.
Eltérő magatartásforma pl.:
• túlzott félénkség, depresszió, rombolási düh,
brutalitás, hangulati élet zavarai,
• agresszió,
• feltűnést kereső viselkedésformák,
• tanulási teljesítmény tartós romlása
• fiatalkori bűnözés,
• alkohol és kábítószer élvezete,
• szociális kötődésre való képtelenség.
ESZMÉNY, CÉL, FELADAT
A NEVELÉSBEN
 A CÉL FUNKCIÓJA
NEVELŐMUNKÁBAN

 A nevelési cél, azt jelenti, hogy mit akarunk

elérni, milyen értékekkel, képességekkel
rendelkező emberré kívánjuk nevelni a
tanulókat.

• A nevelési célban mindig megfogalmazódik

egy értékrendszer, melyhez ember- és
életeszmény kötődik.
 A CÉLOK KIJELÖLÉSÉT
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

– az államberendezkedés jellege,
– gazdasági tényezők
– szociokulturális tényezők,
– „divatjelenségek”,
– médiák,
– individuális tényezők,
– nevelői személyiségjegyek
 A NEVELÉSI CÉL TÖRTÉNETI
VÁLTOZÁSAI
Spárta: engedelmes, edzett Reneszánsz: univerzális
katona. ember
Athén: a test és a szellem Felvilágosodás: hasznos
harmonikus egysége, ismeretek
kalokagathia. 19-20. század:
Róma: „Vir bonus” erkölcsösség, műveltség,
sokoldalúság
Középkor:erkölcsös és
vallásos élet, mely előkészület
a túlvilági boldogságra.
 A NEVELÉS CÉLJA
NAPJAIKBAN

A nevelés célja: a művelt, szuverén,

érdekeit objektíve érvényesíteni tudó,
öntevékeny, magatartásában egyetemes
értékeket követő személyiség
kialakítása.
 A NEVELÉSI CÉL
ÉRVÉNYESSÉGE
Egy nevelési cél akkor érvényes, ha
 törvényes
 ellenőrizhető
 megvalósítható,
 megfogalmazását a nevelési gyakorlat
empirikus vizsgálata előzze meg.
 ÉRTÉKEK
A NEVELÉSBEN
Az értékek olyan alapelvek, amelyek kifejezik,
hogy az adott társadalomban mit tartanak
kívánatosnak és fontosnak.
- az értékek választáson alapulnak
- önmagukban nem léteznek
- egymással összefüggésben állnak
- egységes rendszerré állnak össze =
értékrend
 ÉRTÉKRENDEK

1. Hagyományos keresztény értékrend

2. Puritán, felhalmozó értékrend
3. Fogyasztói értékrend
 ÉRTÉKTÁBLA
1. Anyagi előrejutás 6. Szabadság
(„megszerzek mindent, ami („Saját elképzeléseim szerint,
elérhető”) kötetlenül éljek”)
2. Siker 7. Hedonizmus
(„Legfontosabb a siker és az („Jól érezni magam”)
elismertség”)
3. Fatalizmus 8. Megbecsülés
(„Nem tőlem függ, mi („Becsületes tisztességes
történik”) embernek tartsanak”)
4. Család 9. Hit
(„A család az első”) („Fontos hinni valamiben”)
5. Nyugalom 10.Munka
(„Békés, rendezett nyugodt („Nem a pénzért dolgozom,
életre vágyom”) hanem mert szeretek”)
 A NEVELÉS:
ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS
Milyen értékeket közvetítsen az iskola?

• alternatívák nélküli
• plurális
• értéksemleges
• személyes értékvilágra összpontosító
 NORMÁK A NEVELÉBEN
A normák a viselkedés írott vagy íratlan
szabályait jelentik, melyek megszabják
magatartásunkat egy adott helyzetben.
Típusai: - formális normák (jogszabályok)
- informális normák (viselkedési szabályok)
- egyetemes normák (mindenkire minden
helyzetben vonatkozik)
- speciális normák (csak egy bizonyos
csoportra érvényesek)
 AZ ÉRTÉK ÉS A NORMA
VISZONYA
Norma = a viselkedés szabályaira vonatkozik
Érték = vélekedés arról, mi a jó, a rossz, a
helyes vagy a helytelen

Az értékek és normák szorosan összefüggnek

ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET,
NEVELÉS
 ELMÉLETEK

1. Biogenetikus elmélet: a gyermek személyiségének

fejlődését az öröklés determinálja. Az ember minden
alapvető vonása öröklődik.
2. Szociáldeterminizmus: mindenben a környezet szerepét
hangsúlyozza. Az emberi személyiség az őt érő környezeti
hatások eredménye.
3. Konvergencia elmélet: a gyermek személyiségének
fejlődésében két tényező működik együtt: az öröklés és a
környezet. A két tényezőből az öröklés szerepe a
hangsúlyosabb. (60/40 százalékos arányban.)
 A személyiség fejlődését
befolyásoló tényezők
A személyiség fejlődését három tényező
befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés.
Biológiai öröklődés
A minta öröklődése
Szociokulturális öröklődés
Környezet
Nevelés
 Biológiai öröklődés
• Kromoszóma = sejttani egység, mely az öröklődésért
felelős anyagot tartalmazza
• Gén = az öröklődés funkcionális egysége, a DNS molekula
egy meghatározott szakasza
• Mutáció = a gének sorrendjében bekövetkező módosulás,
kimaradás
• Genotipus = a szülőktől öröklött gének összessége
• Fenotipus = a genotipusnak az a része, amelynek
megfelelő tulajdonságok megjelennek az utódokban
Az öröklődés az a folyamat, amelynek során az utódokban
megjelennek a szülőktől öröklött gének, ill. azok
kombinációi.
 A „minta” öröklődése
Imprinting = az élet korai szakaszában igen gyorsan
végbemenő, nem tudatos bevésődési folyamat
 Szociokulturális öröklődés

A család által közvetített, korábban

felhalmozott értékek.

Nyelvi kód: kidolgozott kód

korlátozott kód
Az öröklött nyelvi kód hatása az iskolai
teljesítményre
 Környezet
Környezet = az embert körülvevő természeti és
társadalmi tényezők összessége
Hatása a személyiség fejlődésére:
- hely ahol él (szűkebb, közvetlen környezet)
- település
- a terület kultúrája
Az intellektuálisan stimuláló környezet szerepe a
személyiségfejlődésben
 A nevelés lehetőségei
• Az ember adottságait - mivel azok a fogamzás
pillanatában eldőlnek - befolyásolni csak külső
hatásokkal lehet. A befolyásoló tényezők között a
legjelentősebb a nevelés személyiségformáló hatása.
• Az öröklött adottságokból a nevelés, tanulás,
gyakorlás által képességek fejlődhetnek. A képesség
alkalmassá teszi az egyént bizonyos tevékenységek
sikeres elvégzésére.
• A környezet biztosítja azokat a feltételeket, amelyek
révén az adottságból képesség, tehetség fejlődhet.
• A nevelés, oktatás megvalósítja az adottságban
rejlő lehetőségeket.
 A nevelés korlátai
A nevelés korlátai azok a külső vagy belső eredetű zavarok,
amelyek a nevelés folyamatában fellépnek, és ezáltal
nehezítik a tervszerű nevelést.
A zavaró tényezőknek két forrása van:
1. a szociális kapcsolatok megromlása.
2.fizikai zavarok

A rossz szociális helyzet, az öröklött rendellenességek, az

idegrendszeri és szervi megbetegedések, a különböző
fogyatékosságok határt szabnak a nevelésnek.
A NEVELÉS FOLYAMATA
ÉS MÓDSZEREI
 A nevelés folyamata
A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által
irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az
egyén képességeit. A fejlesztő hatások révén kialakul
értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik
számára az egyéni és társadalmi feladatok
megoldását.
A nevelés lényeges tartalmi jegyei :
fejlődés,
fejlesztés,
hatás,
tervezés,
irányítás,
tevékenység
 A fejlesztő hatásnak két formája van:

tervszerű, intézményes fejlesztő hatás, amelynek

meghatározott célja van, és ennek eléréséhez tudatos
eljárásmódokat alkalmaz.
spontán intézményen kívüli hatás. Ennek sorába
tartozik minden környezeti tényező, mellyel az egyén
valamilyen módon kapcsolatba került.

A spontán hatás mindig kihat a tervszerű,

intézményes hatótényezőkre, azok szerepét erősítheti
vagy gyengítheti.
A nevelés folyamata keretében megvalósul:

• a személyiség fejlesztése,
• a magatartásformák kialakítása
• a személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és
esztétikai szokásainak megerősítése,
• a minták interiorizálása
• meggyőződések kialakítása
 A nevelés módszerei
Módszer szógörög meta + hodosz szavak összetétele =
valami felé vezető út.
Nevelési módszer: a kitüzött nevelési cél elérésének
érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a gyermekeket
pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat
pedig kiküszöböljük.
Nevelési eljárás: a módszer konkretizációját jelenti.
Nevelési eszköz: a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti:
a játékot, tanulást, a munkát, a sportot, a szabadidőt stb.
Nevelési fogás: a nevelési módszerek illetve eszközök
alkalmazásának módja.
 A módszert meghatározó tényezők

• a nevelési cél,
• a nevelési feladat,
• tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei,
• a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága,
felkészültsége,
• a tanár vezetési stílusa,
• a tanulók életkora, sajátosságai,
• a pedagógiai szituáció és annak tartalma.
 A nevelési módszerek jellemzői

• a módszereknek a nevelés céljainak és

feladatainak megvalósítását kell szolgálni,
• a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni
a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori
sajátosságokat,
• a módszereknek rugalmasaknak kell lenniük,
• a módszerek mindig együttesen, rendszerként
kell kifejteni hatásukat
 A nevelési módszerek hagyományos
osztályozása
• követelés,
• meggyőzés,
• gyakorlás,
• ellenőrzés, értékelés,
• elismerés,
• büntetés
A nevelési módszerek osztályozása a nevelési
folyamatban betöltött szerep szerint
A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:
 az oktatás valamennyi módszere,
 példa, példakép állítás módszere,
 a bírálat, önbírálat módszere,
 a beszélgetés, a felvilágosítás módszere,
 az előadás, a tájékoztatás, a vita módszere.
A tevékenység megszervezésének módszerei:
 a követelés, a megbízás, az ellenőrzés módszere,
 a verseny, a játékos módszerek,
 az oktatás, a gyakorlás módszere.
 A magatartásra ható módszerek
Ösztönzés, serkentés módszerei:
ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás,
jutalmazás.
Kényszerítő módszerek:
felszólítás, parancs, büntetés.
Gátlást kiváltó módszerek:
felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés,
elmarasztalás.
A NEVELÉS TERÜLETEI
 A nevelés területei
• Testi nevelés • Egészségnevelés
• Értelmi nevelés • Környezeti nevelés
• Érzelmi nevelés • Állampolgári nevelés
• Erkölcsi nevelés • Multikulturális nevelés
• Esztétikai nevelés • Média és nevelés
 Testi nevelés- Egészségnevelés -
Környezeti nevelés
Testi nevelés = a testi fejlődés elősegítésére irányuló pedagógiai
tevékenységek összessége: testnevelés, testápolásra vonatkozó
ismeretek, szokások, testi önfejlesztés
Egészségnevelés = tudatos egészségfenntartó és egészséget erősítő
viselkedésmódok kialakítása: mozgás és sport, egészséges
táplálkozás mentálhigiéné, szenvedélybetegségek
Környezeti nevelés = az ember környezetéhez való tudatos
viszony kialakítása: környezetre vonatkozó ismeretek átadása,
környezeti attitűdök megváltoztatása
 Értelmi nevelés
A családi és az intézményes oktatás keretein belül
folyik = az ismeretek folytonos bővítésére és
korszerűsítésére való nevelés
• öröklött kognitív képességek
• tapasztalati kognitív képességek
• értékelő kognitív képességek
• értelmező kognitív képességek
 Érzelmi nevelés
A gyermek egészséges fejlődéséhez érzelmi
kapcsolatokra is szükség van. Ezek tudatos alakítása
az érzelmi nevelés.

• Érzelemformáló személyi kapcsolatok

• Érzelemformáló közösségi kapcsolatok
• Érzelmi intelligencia
 Esztétikai nevelés
A személyiség fejlődéséhez nélkülözhetetlen az
esztétikummal való rendszeres találkozás:
1.
• természeti
• művészeti
2.
• Műalkotások értő befogadása
• cselekvő, alkotó esztétikai aktivitás
Erkölcsi nevelés - Világnézeti nevelés -
Állampolgári nevelés
Erkölcsi nevelés = A gyermekek erkölcsi magatartását valamilyen
kiválasztott irányban befolyásolni

Világnézeti nevelés = a világra, az ember lényegére és

életfeladataira vonatkozó nézetrendszer és szemléletmód
befolyásolása

Állampolgári nevelés = ismeretek átadásával, cselekvés -és

magatartásformák kialakításával előkészíteni a teljes jogú
állampolgárrá válást
 Nemzeti nevelés -
Multikulturális nevelés -
Globális nevelés
Nemzeti nevelés = az adott nemzethez való
tartozásra való értelmi és érzelmi nevelés (nemzeti
önismeret és öntudat)

Multikulturális nevelés = olyan kompetenciák

kifejlesztését célozza meg, mely kitágítja a
művelődés horizontját a saját kultúrán kívül eső
idegen kultúrák irányába.

Globális nevelés = világhorizontú látásmód kialakítása

 Média és nevelés
Miképpen lehetne a médiahasználatot a személyiségfejlődés
és a szabadidő eltöltése szempontjából kedvezőbbé tenni,
hogyan lehetne csökkenteni a káros hatásokat?

• A média hatásmechanizmusa
• Veszélyei
• Nevelés
A pedagógus
Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása:
• A megbecsülés kifejezése: verbális és nem
verbális úton.
• A megértő figyelem kimutatása. (Verbális és
nem verbális kifejezése.)
• A konzekvensen tanúsított megbecsülésnek
pozitív nevelő hatása van. Csökken a
bizonytalanság, fejlődik az önértékelés,
javulnak a társas kapcsolatok, jobbak lesznek a
tanulási eredmények.
A megbecsülés és a megértés jelentősége:
• Carl Rogers: (feltétel nélküli elfogadás.

Összetevői:

• 1. pozitív érzelmi odafordulás,

• 2. a gyermek iránti érdeklődés,
• 3. feltétel nélküliség  tolerancia.
 Személyközpontú nevelés

1960-as évektől terjed: antiautoriter nevelés.

A megengedő (antiautoriter) nevelés elutasítja
• a kényszert,
• az elnyomást,
• a hatalom gyakorlását
Pártolja
• a megbecsülést,
• a gyerek megértését, a
• szabadsághatárok kitágítását.
 Nem személyközpontú nevelés
• Félelmet, rettegést, kikényszerített
engedelmességet vált ki.
• Gátolja a gyerek fejlődését, közönyös vagy
agresszív ember válik belőle.
A büntetés:
• A helytelen viselkedés elnyomása: frusztrációt
okoz. Ellenséges, agresszív magatartást
eredményez.
• Értéktelen nevelési eszköz.
A büntetés fajtái

Szeretet megvonás: „Menj innen, már nem

szeretlek!”
• Félelem, szorongás, hazudozás lesz az
edeménye.
Verés:
• Agressziót, gyűlöletet vált ki, utánzásra
ösztönöz. Sérti az emberi méltóságot. Gyakori
alkalmazás esetén: közöny, harag, gyűlölet.
• Alkalmazása tilos.
 A pedagógus személyisége
• Azonosulási mintát nyújt (modell)
• Hitelesség
• Tolerancia
• Magas szintű pedagógiai, pszichológiai,
módszertani műveltség
• Kreatív személyiség
• Megértő, ismeri a gyerekek gondolat-
és érzelemvilágát
• Gyermekszeretet
• Humorérzék
• Találékonyság
• Tekintély
 „Jó tanár-rossz tanár”
* mindent megmagyaráz az órán * nem magyaráz
* mindig segít
* nem segít
* irányítja és szervezi az órát
* az óra széteső, szervezetlen
* több módszert alkalmaz
* módszerei egysíkúak
* bízik tanítványaiban
* igazságosan osztályoz * félnek tőle segítséget kémi a
tanulók,
* szereti a tanulókat
* egyformán bánik * egyes tanulókkal kivételez
mindannyiukkal * állandóan fegyelmez
* figyel az egyéni * türelmetlen
különbségekre * bizalmatlan
* türelmes,
* túl szigorú
* aktivizál
* érdekessé teszi a tananyagot
 A pedagógus és a tanuló
kapcsolatrendszere
Szimetrikus és asszimmetrikus
kapcsolatok
• az egyik fél fölényben van (pl. szülő-gyermek,
felnőtt-gyermek) aszimmetrikusnak nevezzük.
• ha a kapcsolat egyenrangú (pl. barátság), akkor
szimmetrikus kapcsolatról beszélünk.

Jó tanár-diák kapcsolat: alapja az

• ösztönző tanári magatartás
• aktív, motiváló tanulási környezet (a tanuló
képessé válhat tulajdonságai és képességei teljes
kibontakoztatására)
 A pedagógus vezetési stílusa
• autokratikus • nagyon autokratikus
• demokratikus • autokratikus
• laissez faire • passzívan beavatkozó
• aktívan beavatkozó
 Nevelési helyzetek -
megoldási lehetőségek
• Agresszív megoldás
• Korlátozó megoldás
• Együttműködő megoldás
• Tehetetlenség
 A tanuló és a tanári elvárások

Az elvárások és a
tanulói teljesítmény

• előrevetítő jelleg
• normatív jelleg
• előítélet
• attribúció
 Iskolai konfliktusok
Típusai
• Látszatkonfliktus
• Peremkonfliktus
• Központi konfliktus
• Extrém konfliktus
Konfliktuskezelő stratégiák
• Versengő stratégia
• Alkalmazkodó stratégia
• Elkerülő stratégia
• Kompromisszumos stratégia
• Problémamegoldó stratégia
A GYERMEK
 A gyermek az iskolában
• Az „átlagos” gyermek
• Az „átlagtól eltérő” gyermek
• A hátrányos helyzetű gyermek
• A veszélyeztetett gyermek
„Átlagos gyermek”
Kit nevezünk "átlagnos gyermeknek?"
 aki az iskolai tanulmányok
elvégzéséhez megfelelő értelmi
képességekkel és intelligenciával
rendelkezik,
 szociokulturális kömyezete rendezett,
 a tudás megszerzése érdekében
elegendő motivációval rendelkezik.
 Az átlagtól eltérő gyermek
Értelmi képességek tekintetében az
átlagtól két irányban lehet jelentősen
eltérni.
• A pozitív irányban való eltérés a
tehetség és tehetségnevelés körébe
tartozik.
• A negatív irányba való elmozdulás
az értelmi fogyatékos nevelés
témakörébe illeszkedik. Ezzel a
problémával a gyógypedagógia
foglalkozik.
 A tehetség
Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemzői:
Magas általános értelmi képesség:
• a) lényegmegragadás,
• b ) elmélyült -elemző gondolkodás,
• c) szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés
levonása.

Eredetiség, amely megnyilvánul:

• -tartalomban, témában,
• -problémafeltárásban,
• -módszerben,
• -kifejezésmódban (stílus).
 Tehetségtípusok
Ranschburg Jenő - tehetségtípusok:

• a) tudományos tehetség -a természettudományi vagy a

társadalomtudományi tantárgyak elsajátításában, nyújt
kimagasló teljesítményt,
• b) vezetői tehetség -a különböző csoportok, közösségek
feladatorientált irányításában kiemelkedő,
• c) pszichomotoros tehetség -sport, mozgásművészet terén
kiemelkedő képességű,
• d) művészi tehetség a képző- és zeneművészet területén
teljesítménye kiemelkedő.
 Kreativitás
Kreativitás = alkotóképesség
Jellemzői:
• flexibitás =szellemi rugalmasság
• originalitás = eredetiség
• redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi a
probléma más szempontból való megközelítését
• vizualizáció = a képzelet szabad áramlása
• metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres
felhasználása
• értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás
• analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az
összefüggések feltárása
• transzformáció= a megszokott határok átlépése
• intuíció = a ráérzés
 A tehetséges gyermek jellemzői
1) Ismeretszerzés:

• nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról,

• szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak
• beszédük folyamatos, kifejező
• gyorsan megjegyzik a tényeket
• gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat
• gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani
• jó megfigyelők
• sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat,
szótárakat, enciklopédiákat
• megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy
áttekinthető egységekre bontják szét,
• kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.
 A tehetséges gyermek jellemzői
2) Motiváció:

• az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak,

• igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani
elfoglaltságukat,
• a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket,
• ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre
törekszenek,
• önkritikusak,
• szívesen dolgoznak önállóan,
• magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok
megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg
feltétlenül szükséges
 A tehetséges gyermek jellemzői
3) Kreativitás:

• sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott

válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg,
• egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási
lehetőséget sorolnak fel,
• gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak,
• véleményüket nem rejtik véka alá,
• nem kedvelik a sablonos megoldásokat,
• jó humorérzékük van,

• eredeti, színes fantáziaviláguk van.

 A tehetséges gyermek jellemzői
4 ) Szociális viselkedés :
• sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz,
• nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások
legyenek, mint a többiek,
• ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a
konfliktusokat,
• mennek a maguk útján,
• nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan
átgondolnák, elemeznék,
• felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak,
• általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a
hasonló képességűek közül választják,
• jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,
 A fogyatékos gyermek
Pedagógiai szempontból azokat a gyerekeket tekintjük fogyatékosnak,
akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális
fejlődésére.

A fogyatékosság típusai :

1. Értelmi fogyatékosság
2. Hallási fogyatékosság
3 .Látási fogyatékosság
4. Beszédfogyatékosság
5. Mozgásfogyatékosság
 A hátrányos helyzetű gyermek
Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények
között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett,
fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába.

Mikrokörnyezeti ártalmak: Makrokörnyezeti ártalmak:

• a család (vagy az ép család) • az iskola objektív feltételeinek
hiánya hiánya (túlzsúfoltság,
• alacsony egy főre jutó jövedelem, tanteremhiány, felszereltség
• egészségtelen lakáskörülmények, hiánya stb. ),
• a szülők alacsony iskolai • nem megfelelő szakos
végzettsége, pedagógus ellátottság,
• a család életmódja, • a település helyzete, az
• az érzelmi hiány, infrastruktúra hiánya,
• a deviáns környezet • a település kulturális életének
szocializációs ártalmai, színvonala
• a gyerekekkel való törődés
hiánya,
 A veszélyeztetett gyermek
Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak
fejlődésében erősen gátolt.

• A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a

pszichés összetevő.
• A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív
irányba tereli.
• Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi
defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni.

A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy

veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet
azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.
 A deviáns viselkedés
A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent.
A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője,
hogy a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek.
(normaszegő viselkedés)
A deviáns viselkedést kiváltó okok családi és társadalmi eredetűek.
• rossz szociális helyzet,
• felbomlott család,
• a szülők alkoholizmusa,
• kulturálatlan életmód,
• elhanyagoló nevelés,
• brutális bánásmód,
• a család laza erkölcsi normái,
• kriminalitás a családban
 A deviáns viselkedés jellemzői
Beszédstílus:
• szegényes szókincs,
• sztereotip elemek gyakorisága a beszédben,
• tartalmilag sivár kommunikáció,
• trágárkodás.
Külső megjelenés:
• testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált,
• elhanyagolt, piszkos ruházat,
• divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés.
Viselkedés -csoporthelyzet:
• agresszivitás, durvaság, támadó attitűd,
• magányosság, peremhelyzet,
• nyugtalanság, hipermobilitás,
• szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció,
• csavargás, igazolatlan hiányzások,
• hazudozás,
• tartós iskolai teljesítményromlás.
AZ ISKOLA
 Az iskola fogalma szerepe

Iskola = a közoktatási rendszer alsó és középszintjén

a nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és
folyamatosan ellátó intézmény.

• Az iskola a család után a szocializáció legfontosabb

színtere.
• A személyiség formálásában, a nevelésben betöltendő
szerepe, feladata az utóbbi évtizedekben lényeges
változásokon ment át.
Az iskola, mint intézmény

• Társadalmi intézmény
• Pedagógiai intézmény
 Az iskola, mint társadalmi
intézmény
1. Vezetési elvek:
Centralizált szervezet
Decentralizált szervezet

2. Funkciók:

Individualizációs,
Szocializációs,
Kvalifikációs
Szelekciós funkciók
Az iskola, mint pedagógiai
intézmény
Az iskola tevékenysége meghatározott életkori
szakaszban, a mindkét nemhez tartozó gyermekekkel
és fiatalkorúakkal való foglalkozásra szorítkozik,
amelyben egy meghatározott életkorig társadalmi
helyzetétől függetlenül mindenki egyformán részesül.
 Az iskola, mint szervezet
Formális szervezet:
Iskolavezetés
Tantestület
Tanulók
Segédszemélyzet

Informális szervezet:az iskola nem hivatalos, nem

szabályszerű szervezete. (Azokat az iskolán belüli (esetleg
kívüli) csoportosulásokat és különböző emberi
kapcsolatokat jelenti, amelyek a hivatalos szervezet
kapcsolatrendszerei mögött, részben azoktól függetlenül
jönnek létre.)
 Az iskolai élet szabályozása
• Ki alapíthat iskolát Magyarországon?
• Tankötelezettség
• A NAT és a helyi tanterv
• Az iskola légköre
 A magyar közoktatási rendszer
Közoktatási intézmények típusai:
• óvoda,
• általános iskola,
• középiskola
• szakmunkásképző iskola, szakiskola,
• alapfokú művészetoktatási intézmény,
• gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény ,
• diákotthon és kollégium.
A közoktatás pedagógiai szakszolgálatának intézményei:
 nevelési tanácsadó,
 beszédjavító intézet,
 pályaválasztási tanácsadó,
 konduktív pedagógiai intézmény
NEVELÉS A CSALÁDBAN
Nevelés a családban
• A család fogalma
• A család funkciói
- gondozás
- a biztonságérzet megteremtése
- a beszéd
- az interakciós tér (személyre,
státusra orientált nevelés)
- a szociális viselkedés (szülői modell)
- a gyermeki identitás
 A családi nevelést meghatározó
tényezők
• A család érzelmi
légköre (meleg-hideg)
• A nevelés rugalmassága
(nyílt-zárt)
• A követelmények
határozottsága
(erős-gyenge)
 A családi nevelés típusai
1. Harmonikus nevelés (meleg-nyílt-erős)
2. Liberális nevelés (meleg-nyílt-gyenge)
3. Normatív nevelés (meleg-zárt- erős)
4. Túlvédő nevelés (meleg-zárt gyenge)
5. Autonóm-demokratikus nevelés (hideg-nyílt-erős)
6. Elhanyagoló nevelés (hideg-nyílt-gyenge )
7. Kemény nevelés (hideg-zárt-erős)
8. Diszharmonikus nevelés (hideg-zárt-gyenge)
 Szülői magatartásformák
1. Bátorító, megengedő nevelési stílus:
(önbizalom, önértékelés erősödése,
pozitív énkép, belső kontroll, felelősség
vállalása, önállóság)

2. Tiltó, korlátozó nevelési stílus

(önbizalom, önértékelés gyengülése,
negatív énkép, külső kontroll, felelősség
elhárítása, függőség)
EGYÉN, CSOPORT,
KÖZÖSSÉG
 Egyén és csoport
• Egyén és csoport
viszonya
• Csoportszerkezet
• A csoportok típusai
- elsődleges csoport
- másodlagos csoport
- formális csoport
- informális csoport
• Szerepek a csoportban:
konstruktív-destruktív
Közösség
A közösség fogalma
A közösség típusai
- közvetlen közösség
- eszmei közösség
A közösség fejlődésének
szakaszai