1. Ismertesse a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát!

Határozza meg a nevelés

fogalmát, mutassa be a nevelés módszereit!
Pedagógia fogalma:
Olyan komplex tudomány, ami a nevelés elméletét és gyakorlatát vizsgálja, miközben az ember céltudatos
alakításának a tevékenységét tanulmányozza.
Foglalkozik a gyakorlati nevelés minden formájával, valamint a nevelési valóság kutatásával, azaz a gyakorlat és az
elmélet egyaránt megjelenik a diszciplínában.
Célja:
a gyermeket a valóság megismerésére és birtokba vételére, annak alakítására,
bevezeti a gyermeket az értékek világába, orientálja az értékrendszer kialakulását
Tárgya: nevelés - A nevelés tudatos személyiségformáló tevékenység.
Feladata:
az értelmi nevelés
az érzelmi nevelés
az erkölcsi nevelés
az esztétikai nevelés
a technológiai nevelés
a testi nevelés
Speciális területek:
gyógypedagógia: szurdológia (süketek), tiflopedagógia (vakok), oligofreno pedagógia (értelmi fogyatékosok),
logopédia (beszédhibák), hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek nevelésének pedagógiája
Nevelés fogalma: nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az
egyént életfeladatai megoldására képessé tegye.

Közvetlen (direkt) nevelési módszerek: Az ilyen nevelési módszerek alapvető jellemzője, hogy a nevelő közvetlenül
hat a neveltre.
A szokások kialakítását szolgáló módszerek (az egyes magatartás- és tevékenységformák megerősítése):
- követelés (összhangban a sportoló képességeivel és lehetőségeivel);
- gyakoroltatás (az optimális tevékenység a kitűzött cél);
- segítségadás (a nehézségek elhárítására és a korrekcióra kell irányuljon);
- ellenőrzés (kontrollként visszacsatolást biztosít mind a sportolónak, mind az edzőnek);
- ösztönzés (elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés).
A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas minták, példaképek, illetve eszményképek
kialakítására irányuló módszerek (modellközvetítés):
- elbeszélés (élményszerű formában személyes élmények és tapasztalatok közvetítése);
- modellértékű személyek bemutatása (erkölcsi normák és elvek gyakorlati megvalósulása);
- műalkotások (irodalom, képzőművészet, zenemű, film);
- személyes példaadás
- a tekintély szubjektív feltételei (szakmai, pedagógiai, pszichológiai felkészültség, általános műveltség, erkölcsi tartás
stb.);
- a tekintely objektiv feltetelei (a tarsadalmi ranglistan elfoglalt hely
A meggyőződések formálásában szereplő eljárások, a tudatosítás módszere (normák közvetítése):
- előadás, magyarázat, beszélgetés rendszeres vagy alkalomhoz kötött tudatosítás (pl. bajnoki döntőt követő
megbeszélés, következtetés);
- a növendékek önálló elemző munkája (elemzések, összefüggések keresése).

Indirekt (közvetett) nevelési módszerek: Az ilyen nevelési módszerek alkalmazásakor a nevelő a közösség számára
jelöli ki a feladatot – felhasználva a kortárskapcsolatok és közösség dinamikáját – így a közösségen keresztül hat a
neveltre.
A beidegzés módszerei:
- közvetett gyakorlás a fiatalok természetes, mindennapi tevékenységeit, együttműködését szervezzük úgy,
hogy kereteket adjon a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységeknek; ebben kiemelt szerepe van a
közös cél, közös feladat és közös norma alapú tevékenységnek);
- perspektívák (távlatok) megszervezésének módszerei (olyan magatartási szinteket agy tevékenységbeli
teljesítményeket határoz meg, melynek teljesítése a közösség fejlődését segíti elő);
- a hagyományok kialakításának módszerei (a közösség összetartozását erősítő normák megszilárdítása és
szokásszerűvé tétele);
- közvetett követelés (a nevelő által megfogalmazott követelményeket a közössévagy annak egy része átveszi,
alkalmazza a közösség keretein belül);
- közvetett ellenőrzés (a rendszeres beszámoltatás eredményeképp a közösség gyakorolja az ellenőrző
funkciót);
- közvetett ösztönzés (a csoportos elismerés, a jutalmazás és az elmarasztalás értékelési formákat a csoport
vagy annak egy része átveszi és továbbviszi).
A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei:
- a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben (a nevelő bekapcsolódása a közös munkába
példaértékű és magával hozza az interakció fejlődését);
- a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből (tapasztalati mintát ad, normákat mutat
be, illetve segít szelektálni a tevékenységek között).
- A meggyőződés formálás (tudatosítás) módszerei, melyek elsősorban az erkölcsi, esztétikai, higiéniai normák
közvetítéséhez járulnak hozzá:
- a közvetett felvilágosítás (a nevelő oldaláról kiinduló társadalmi és közösségi értékű téma);
- a vita módszere: (nem hivatalos és felülről jövő formában érvényesül, meggyőző ereje erőteljes)