A pedagógia oktatás alapjai

A PEDAGÓGIA ÉS EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA FOGALMA, TÁRGYA, TUDOMÁNYOSSÁG KRITÉRIUMAI, A

PEDAGÓGIA FELOSZTÁSA ÉS TUDOMÁNYKÖZI KAPCSOLATAI

Pedagógia eredete, jelentése:

- gyűjtőnév, azoké akiknek a nevelés a hivatása, életpályája, s akik bármilyen formában

neveléssel foglalkoznak
- jelentése:
történetét és köznapi használatát tekintve kettős értelmezésű:
- a nevelés mindennapi gyakorlata
- a nevelés tudományának összefoglalkozó elnevezése

A pedagógia

- a személyiség fejlesztése alacsonyabb szintről magasabb szintre

- a pedagógia nem régi tudomány. Régen a filozófusok (Arosztotelész,Platón) foglalkoztak vele
- a 19. század elején vált ki a filozófiából. A 19. század végétől szisztematikus pedagógiai
kutatásokról beszélünk

Önálló tudomány lett mert:

- mert meghatározott tárgya van

- önálló kutatásmódszertannal rendelkezik
- önálló fogalomrendszer
- terminológia jellemzi

A pedagógia, mint tudomány:

1. Társadalomtudomány:
- tényfeltáró
- törvényfeltáró
- fejlesztő és
- normatív
2. Sajátos, sokrétűen összetett tudomány
- a nevelés bonyolult jelenségeivel, kérdéseivel foglalkozik
- széles tudományos területet ölel fel, s önálló részekre tagolódik, a pedagógia
szaktudományaira
- ezek összessége képezi a pedagógia tudománystruktúráját

Pedagógia:
 - a nevelés elméletének és gyakorlatának jelölésére egyaránt használt komplex fogalom
- neveléstudomány fogalmával, a nevelés általános elveinek, cél-feladat és
eszközrendszerének szisztematikus kifejtésével, illetve a mindenkori gyakorlattal, annak
lehetőségeivel, szintjeivel, fejlettségi állapotával

A neveléstudomány fő ágai

- elvi bevezető tudományrész nélkül nem fejthetők ki a neveléstudomány fő ágai

1. a neveléselmélet
2. oktatás-elmélet (didaktika)

Tudományközi kapcsolatok (interdiszciplináris)

- pszichológia- fejlődéslélektan, gyermeklélektan, neveléslélektan

- szociológia- nevelésszociológia
- filozófia-nevelésfilozófia
- pedagógia-pszichológia
- antropológia
- etológia

A ped. interdiszciplináris jellege:

- politika
- oktatásgazdaságtan
- számtech.

résztud.

- általános didaktika
- iskolaped.
- felnőttoktatás
- gyógyped.
- felsőoktatásped.
- szociálped.

Pedagógia szakágai

- általános ped
- oktatáselmélet
 - neveléselmélet
- neveléstörténet
- összehasonlító pedagógia
- tantárgy pedagógia
- iskolaszervezet-tan
- spec. pedagógiák

A pedagógia célja, célrendszere:

- a fiatalok érett, stabil autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére

- birtokában legyenek azoknak a szociális képességének, amelyek alkalmassá teszik őket arra,
hogy etikusan társas lénnyé váljanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz
szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel
- szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható
- legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a
reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra
- munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk
menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak
- legyenek képesek a demokrácia megteremtésére és működtetésére
- törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével

Elmélet és gyakorlat problémája

Pedagógia elmélet: a gyakorlathoz képest más síkon- az elvontságok, fogalmi absztrakciók síkján-
fejezi ki, tükrözi a gyakorlat síkjának lényeges, általánosítható összefüggéseit. Elmélet nélkül a
gyakorlat vakká válik. Szemléletessé teszi a gyakorlatot.

Egészségtudomány:

Az a tudomány, melynek felismeréseivel és az általa feltárt törvényszerűségek alapján pontosan

leírhatók azok a szükségletek, amelyeket az egészségügynek, illetve az ebben dolgozóknak ki kell
elégíteniük

- Ezekből a szükségletekből vezethető le az eüben dolgozók szakmai műveltségének ideális

felépítése és szakmai képzésének célrendszere

Az egészségtud. korszerűsödése jellemezhető a:

- preventív szemlélettel (megelőző)

- betegcentrikussággal (a betegcentrikussággal szemben)
- egészségkulturáltsággal
Egészségkulturáltság:

- azon szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen műveltség, amelyet csak az érintett egyén

(beteg, veszélyeztetett vagy egészséges) képes kielégíteni

Egészségnevelés: Az egészségkulturáltságból levezetett célrendszer

Összegezve:

- az eg.nevelés célja az eg.kulturáltság kialakítása, ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy
az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégíthesse
- e nevelési cél szocializációs mechanizmusokkal is megvalósul (ld:később)
- az egészségnevelés tartalma alapvetően eg.tudományi de jelentősen különbözik az eg.ügyi
szakmai tartalmától

Az egészségkulturáltság tartalma és szerkezete: kapcsolata a kult. más területeivel

Aktív műveltség: amely egyéni és társadalmi szükségletek

- tevékenységben
- magatartásban
- viselkedésben megnyílvánulva képes kielégíteni
- készségekben
- szokásokban

A NEVELÉS FOLYMATA, A NEVELÉS LÉNYEGES TARTALMI JEGYEI (nevelés fogalma ld később)

A nevelés folyamata

- a folyamat általában az időben egymás után végbemenő történések, változások egysége,

összefüggő egymással kapcsolatban lévő láncolatok
- a nevelés komplex folyamat, hatnak benne biológiai, fiziológiai és társadalmi
törvényszerűségek
- a nevelés folyamata, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer
fejleszti az egyén képességeit
- a fejlesztő hatások révén kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik
számára az egyén és társadalmi feladatok megoldását
- a nevelési folyamat azon hatások összessége, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai
megoldására képessé tegye

A nevelés lényeges tartalmi jegyei

- fejlődés
- fejlesztés
- hatás
 - tervezés
- irányítás
- tevékenység

A nevelés folyamata keretében valósul meg:

- a személyiség fejlesztése
- a magatartás formák kialakítása
- a személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai szokásainak megerősítése
- a minták interiorizálása (magunkká tétel)
- meggyőződések kialakítása

A nevelés sztochatikus jellegű

- a hatás és annak eredménye között nem mutatkozik azonnal ok-okozati kapcsolat

- eredményei nem számíthatók ki egyértelműen
- a végeredmény több megoldású lehet
- spontán tényezők is érvényesülhetnek
- azonos tényezők más-más eredményre vezetnek

a fejlesztő hatás formái:

- tervszerű= meghatározott célja van és ennek eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz

- spontán= idetartozik minden környezeti tényező, mellyel az egyén valamilyen módon
kapcsolatba kerül

Ez a kapcsolat lehet közvetlen vagy közvetett

szabályozottság szerint lehet:

- irányított
- szabad (ld később)