12. A tanítás eredményességének feltételrendszere.

Az eredményességre ható külső és

belső tényezők. Kognitív és nem-kognitív feltételek. Motiváció és motiváltság.

(ismeret+képesség+készség)+(érzelem+motívumok, attitűd)

KOGNITÍV AFFEKTÍV

füzet:

A gyerekek teljesítését befolyásolja a genetika, a környezet, a szociális környezet és az

affektív hatások.

kognitív+ affektív+ család+ osztály

Az eredményességre ható külső tényezők:

- környezet: befolyása nagyon jelentős az egyéni adottságokra, elnyomhatja és
kiemelheti őket
- osztály: ha olyan osztályban van a gyerek, ahol stréber, aki a tanul, akkor ő is
visszafogja magát, mert be akar illeszkedni a társai közé
- manapság a tanárnak úgy kell tanítania, hogy a gyerek ne vegye észre azt, hogy ő most
tulajdonképpen tanul (tanulás = kínlódás), lényeges a játékos tanulás vagy az aktív
tanulási módszerek (nem tankönyvre épülő módszerek: projekt, kooperatív, portfólió,
játékra épülő tanulási stratégiák: izgalmas, jó kedvet csinál, a pozitív érzelemmel
tanult információ hamarabb és hosszabb távon megmarad, beépül)

Az eredményességre ható belső tényezők:

- genetikai tényezők, kognitív tényezők
- előzetes motiváltság: a) az iskola jó, érdekes (otthonról hozza)
b) semleges könnyen motiválható
c) hátrányos helyzetű a család: 1. a szülő erőn felül támogat
(nagy teher a gyermek számára, sikerátadás (gyerek a pótlék) 2. félelem modell: már a
szülőnek se ment és ezt vetíti ki a gyerekre
- előzetes tudás: ha nagy a család van lehetősége, kirándulni tájékozódni

Cél: az osztályokba járó különböző gyerekek számára megtaláljuk azokat a különböző

módszereket amelyekkel ők maguk tudnak egy biztos, jól alkalmazható
tudásrendszert kiépíteni, olya módon, hogy a tanulási folyamat során, pozitív
élményeket éljenek át, személyiségük fejlődjön, szeressenek tanulni (KOGNITÍV +
AFFEKTÍV= harmonikus egészet kell alkotnia a tanulási folyamatban)
 Tanulás és motiváció (könyv)

- motiváció nélkül nem létezik tanulás, de a tanulási tevékenység során maga a tanulási
motiváció is alakul, változik
- aki a szükséges tudást el akarja sajátítani, annak a tanuláshoz megfelelő ösztönökkel
kell rendelkeznie
- nem lehetséges mereven elkülöníteni a kognitív és nem kognitív tényezőket a
személyiségen belül, hiszen köztük szoros egymásra hatás, kölcsönhatás van
- a tanulás és a tapasztalás a motivációban összekapcsolódik, és fordítva: a motiváció a
tanulási és tapasztalási folyamatban bevésődik
- a motiváció fejlődése nem elválasztható a kognitív fejlődéstől, két egymással
kapcsolatban álló mechanizmusról van szó
- a motiváció mint célorientáció működik, elkötelezettséget értéket jelent, negatív
érzelmeket csökkentő folyamatot indít el
- a magasabban motivált tanulók kitartóbbak , még akkor is ha végül is nem sikerül a
megoldást megtalálniuk
- a motivált tanuló hatékonyabb, a maga a jobb előmenetel is jobban motivál;
sikertelensége esetén pedig ismételten megpróbálkozik a feladat megoldásával, mert a
kudarcot az erőfeszítés hiányának tulajdonítja a tanuló

Kognitív tényezők és a tanulás

- a kognitív stratégia körébe mindaz a tudás tartozik, mely lehetővé teszi az elsajátított
ismeretke hatékony adaptálását az új szituációkba (vagyis, hogy a megtanult
ismereteket transzferálni tudja a leghétköznapibb feladathelyzetre is)
- magában a gondolkodási folyamatban a kogníció és az érzelmek egymásba szövődve,
egymásra hatnak (KOGNITÍV + AFFEKTÍV= harmonikus egészet kell alkotnia a
tanulási folyamatban)

A motivációt eredményező minőségi tanítás egyes lépései a következők:

- az eredményes tanuláshoz szükséges megfelelő pszichológiai előfeltételek
megteremtése a tanítási órákon:
1. a tanulásra kész lelkiállapot kialakítása
- lehet, hogy a gyerekek fáradtak, szorongók, izgatottak ->
ezt a tanárnak fel kell mérnie és ehhez kell alkalmazkodnia
=> motivációs segítséget kell nyújtania ráhangolódáshoz
- pl. bemelegítő játékok
- fontos a figyelem, érdeklődés, aktivitás, kíváncsiság
felkeltése
2. a tanulási célok pontosítása, a cél operacionalizálása
- fontos az elvárások, célok, kritériumok pontosítása
- a tanulók a célok kitűzésében és megfogalmazásában
jelentős
- ha szükséges differenciálás

füzet:
 A tanítási folyamat makrostruktúrája

Az oktatási folyamat a fő didaktikai feladatok (ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés és

rögzítés, ellenőrzés és értékelés); egymást követő és egymást átszövő, elvszerű és tervszerű
rendszere.
• Egyben ez képezi az oktatási folyamat makrostruktúráját is.

A fő didaktikai feladatok:
- ismeretszerzés
- alkalmazás
- rendszerezni a tudást
- rögzítés
- ellenőrzés
- értékelés

Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának elemei (didaktikai feladatok)

Mikrostruktúra
- a figyelem felkeltése
- a gyerekek informálása a (tanítás/tanulás) célról
- előzetes ismeretek/érzelmek/motívumok felidézése
- új ismeret ténybeliségét biztosító jelenségek, folyamatok = a tanulási környezet
megteremtése
- tények, jelenségek, sokoldalú elemzése
- fogalomalkotás, következtetések levonása, szabályalkotás
- rendszerezés és rögzítés
- tanultak alkalmazása, visszacsatolása
- teljesítmény mérése, értékelése

A tanítási folyamat mikrostruktúrájának elemei

(didaktikai részfeladatok)

- a mai didaktika: emlékezetes, élményszerű, érdekes, hagyjon nyomot a gyerekben

1.) Ráhangolás: figyelem felkeltése/ előzetes motiváció

- egyszerre a tudás és egyszerre az érzelmi környezet nem lehet elválasztani
a) motiváció
- motiváció: cselekvésre késztetés
- kognitív motiváció: tanulást kiváltó, ösztönző motiváció
- elsajátítási motiváció: tanulási motiváció, genetikailag kódolt, velünk született
motiváció (az ember arra van genetikailag kódolva, hogy legyen kíváncsi,
tanuljon meg új dolgokat)

2. ) Célkitűzés: a gyerek informálása a tanítási/tanulási célról

3.) Bevezetés: előzetes ismeretek/ érzelmek/ motívumok felidézése
- azt próbáljuk elérni, hogy a gyerek tanulni akarjon
- nyitott iskola: behívhatok külső embereket, „ szövetkezek” egy témában járatos
gyerekkel stb.

4.) Szervezés: ami segít abban, hogy megtanuljunk valamit, végig gondolni mire lesz
szüksége a gyerekeknek (és nekünk) -> eszközök: vonalzó, filc, hanganyag, olló stb.
- elhelyezkedés: van-e elég helyem ahhoz, amit csinálni szeretnék; kint legyenek a
gyerekek munkái
- csoportszervezés: pl. differenciálásnál: homogén vagy heterogén csoport, páros munka:
heterogén vagy homogén

5.) Bemutatás, szemléltetés

- valódi dolgot
- minél közelebb legyen a gyerekhez

6.) Elemzés: tények, jelenségek, folyamatok sokoldalú elemzése

- váltsuk ki a gyerekek kérdéseit: MIÉRT? HOGYAN?

7.) Fogalomalkotás, következtetés, szabály megfogalmazása

- a gyerek fogalmazza meg a szabályt

8.) Rögzítés: rendszerezés, rögzítés, lényeg kiemelése

9.) Alkalmazás: (lehet órakezdés), a tanultak alkalmazása, visszacsatolása

10.) Ellenőrzés, értékelés

Az oktatási stratégia fogalma

" A stratégia sajátos célok elérésére szolgáló

• módszerek,
• eszközök,
• szervezési módok
• és szervezési formák olyan komplex
rendszere, amely koherens elméleti alapokon
nyugszik, sajátos szintaxissal (a
végrehajtandó lépések meghatározásával és
adott sorrendjével) rendelkezik, és jellegzetes
tanulási környezetben valósul meg."