Beszédtechnika előadás

(2011. március 21.)

A hanggyakorlatok végső célja a jól vivő középhangsáv felismerése,

kimunkálása, az erőteljes mellhangnak az erőlködésmentes kialakítása. Ezzel
párhuzamosan a rossz hangadás (rekedtes, levegős, felszorított, öblösített)
megszüntetése. A hang előrehozásának a megtanítása, a hangterjedelem
kiszélesítése (kvinten alul is és felül is) úgy, hogy nem csúszik hátra a hangja,
szélesen beszél; a görcsmentes hangerőfokozás és a hangadás egyenletességének
megteremtése a teljes hangterjedelemben.
Pedagógusként nagyon fontos megtanulnunk középhangsávunkat
használni, mert a hangunk a munkaeszközünk, a hangszalagcsomók elkerülése
végett érdemes elsajátítanunk a beszédtechnika alapjait, és alkalmaznunk is
azokat. A most következő gyakorlatokkal szeretnénk megmutatni hogyan is
tudjátok mindezt:

I. Légző gyakorlatok
A helyes légzés mély és önkéntelen.
Nem azért tartunk szüneteket, hogy lélegezzünk, hanem, hogy tagoljuk a
gondolatokat, és közben lélegezzünk.

A) Szövegmentes légző gyakorlatok

1) Relaxálás tudatos rekeszlégzéssel

(Mély légzés – elnyújtott kilégzés, tenyér ellenőrzéssel.)
(Belégzés orron és szájon át együtt.)

2) Kilégzés hosszú sz, s, h hangon

(Elnyújtom 50-60 mp-ig is, illetve ameddig bírjuk.)

3) „Vonatba állás”
Légzés ellenőrzése egymáson.

4) Hangos számolás
Huszonkénti lélegzetvétellel.
5) Koncentrációs légzőgyakorlatok
(Egy levegővétellel.) (A jó kilégzés is fontos.)
- Hétfőn én megyek te hozzád.
- Kedden te jössz én hozzám.
- Szerdán én megyek… stb.
- Vasárnap itthon maradunk.

Szemben állunk párokban.

És egyik így kezdi:
Hétfőn én megyek.
Másik úgy:
Hétfőn te jössz énhozzám.

- Januárban vidám vagyok,

februárban szomorú,
márciusban vidám vagyok,
áprilisban szomorú. (Egy levegőre az egészet.)

- Tizenhárom óra az egy óra,

tizennégy óra az két óra… stb.
(Próbálkozzunk egy levegővel az egészet.)

- Egy mellett nem három áll,

kettő mellett nem négy áll,
három mellett nem öt áll… stb.
(Ameddig tudod egy levegővel, aki kiesik elhallgat. Figyeljük ki bírta a
legtovább!)
B) Szöveges légzőgyakorlatok
Mándi Stefánia: Csendíts rá
- Bemutatjuk, majd mindenki próbálkozik velünk együtt.
- Közönségből önkéntes elmondhatja egyedül is. (6 versszak, lehet 6 vállalkozó
is.)
Kis Magda Csillog is, Mindennap
feldobja, Villog is, megterem,
röptetve, hullik is, kot-kot-kot
szöktetve, múlik is, kotkodács,
az apja a füstös háztetőn, hej minden
elfogja, a rücskös hegytetőn, reggelen,
pörgetve, ezüstös szalma közt,
görgetve, fény, ragyogó! meglelem,
bokorba Hűvös is, ha fehér,
gurítja, befed is, megeszem,
magasba vetésen ha tarka,
hajítja, meleg is, elteszem,
feldobja jó takaró (--) húsvétra
az apja, -- a hó tiéd lesz,
elkapja kis Magda (--) zöld mintás,
-- a labda kék tintás
színekkel ékes,
szép piros
festékes,
kot-kot-kot
kotkodács,
de csinos,
de csodás
-- a tojás.
 Füleden Kurjant, rikkant Szájról jár
berepül, kakas, jérce, itt szájra,
a szádon zöld az erdő, nincs szárnya,
kirepül, hegyek bérce, mégis száll,
ha nem ágon alma, pagonyról
vagy egyedül. bokron málna, virányra
Elkapja Palkó csak a röppen
pajtikád, tóra járna, szép virága,
issza is, hogyha zuhog ég lánya
vissza is aláállna. fakasztja,
hajítja, Minden ember búsaknak
úgy repül mindig várja vigaszra,
mint a néz az égre föld fia
parittya, januárba, szakasztja,
ha jó, néz az égre februárba, veled is
-- a szó. mikor jön hát, megosztja,
mikor végre, dünnyögi,
amit mindig zümmögi
újra vár vén
-- a nyár. s fiatal
-- a dal.

II. Hanggyakorlatok
A jó hangadás erőlködés nélküli erős.
Ne a torkunkat terheljük, a rezonanciát fokozzuk.
Szinte mindig mellhangon kell beszélnünk.

1. „Hang előre hozó” gyakorlatként mondjuk a következőket:

mamama – mámámá – mememe – momomo – mimimi (3-szor egymás után)

2. Körben állunk
Egyikünk „nem” –jére a másik „de igen” –je felel.
 Halk hangból haladunk az erős felé – fokozzuk az erőt a teljes hangig.
- Te voltál! - Nem én voltam!
- Mondd meg neki! - Mondd meg te!
- Nem voltál ott! - De ott voltam!
- Ne kiabálj! - De kiabálok!
3. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján megszűnik a szél,
Zsákban Benedek hozz majd meleget
Nincs több fázás, boldog aki él.

Már közhírré szétdoboltatik,

Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb, aztán feketék,
Végül barnák, és a maradék.
- Együtt mondjuk el! (Hang és hangsúly gyakorlat is. Bemutatjuk, kétszer közönséggel.)
4. Nem – nem, nem (népdal)
NEM, NEM, NEM, (népdal)

Nem, nem, nem

nem, nem, nem
nem megyünk mi innen el,
míg a gazda, házi gazda,
bunkós bottal ki nem ver.
Bunkós bottal, fejszenyéllel,
majd beszélünk a fejével,
nem, nem, nem
nem, nem, nem
nem megyünk mi innen el,
míg a gazda, házi gazda
bunkós bottal ki nem ver.
(Együtt, kétszer közönséggel együtt.)
III. Kiejtésgyakorlatok
A pontos, jó kiejtés az érthetőség alapja.
Ejtsük szélesen az á-a-e hangokat, vigyázzunk a szóvégi k, t hangokra, az r hang
pörögjön erősen… stb.
A tájejtést kerüljük!
Ügyeljünk a ritmusra, ékezetekre és a hosszú szavakat is ejtsük gondosan, ne mosódjon
le belőlük egy-egy szótag.

1. Weöres Sándor: Kínai templom

Weöres Sándor: Kínai templom
Szent fönn négy majd
kert lenn fém mély
bő tág cseng csönd
lomb ég szép leng
tárt jő jó mint
zöld kék hír hűlt
szárny árny rang hang.
(A gondos magánhangzó-ejtésre figyelünk.)
Elmondjuk együtt, majd mindenki velünk együtt.

2. Babits Mihály: Theosophikus ének

Babits Mihály: Theosophikus ének

A fény alatt, az ég alatt, a lég alatt,

a fény alatt, a lég alatt, a jég alatt,
a fény alatt, a kék alatt, a zöld alatt,
a fény alatt, az ég alatt, a láng alatt,
a fény alatt, az árny alatt, a föld alatt.

Ezzel a verssel tulajdonképpen egy ajaktornát végzünk el.

Felolvassuk, figyeljük a szájmozgást.
Mindenki velünk együtt elpróbálja.
3. Vidor Miklós: Nyelvgyötrők

Roppant bottal Derengett, Körbe

koppantottam borongott pörg e
szöcskén csacskán, merengett, görbe
szökkent szorongott körte,
papnadrágban kerengett hat gödörbe
kappant fogtam, dorongott vak tükörbe,
macskám fecskét de nem vett fürge ürge sürg e zürbe,
hökkent. korongot. őt gyötörd, te rőt ökörke.
Szakállas sakál Szegény legény e vén cserény alatt,
ha választ csak áll, elél evén szerény lepényhalat,
s e nóta dacára, szeszély fején a szép kemény kalap,
spenót a szakálla. de félek én mesém henyén halad,
s felén e rémlegény belém harap.
Zabra zebra
Zsebre zabra,
Habra rebbents,
Hebrents babra
Ugra-bugra, zsupsz a sutra,
Pulyka húzta, pudva, dudva,
Lukba rúgva fúlt a kútba.

(Itt figyeljünk a pontos mássalhangzó-ejtésre!)

a) Egy levegőre – együtt, vagy egyenként is bemutathatjuk.
b) Mindenki próbálkozik velünk együtt.
c) Önkéntesek – egyedül.
 4. Weöres Sándor: Regölő
Weöres Sándor: Regölő

Három görbe legényke, róka rege, róka,

tojást loptak ebédre, róka, rege, róka.
Lett belőle rántotta, róka, rege, róka,
A kutya lerántotta, róka, rege, róka.
Egyik szidta gazdiját, róka, rege, róka,
Másik meg a fajtáját, róka, rege, róka,
Harmadik az ükapját, róka, rege, róka,
Hozzá vágta kalapját róka, rege, róka.

Az r hangok pontos ejtésére, erőteljes kipörgetésére figyeljünk.

Együtt mondjuk, majd a közönséggel is megpörgetjük az r hangokat.

III. Hangsúlygyakorlatok
Ügyeljünk a helyes hangsúlyra!
Ehhez tudnunk kell, hogy kinek mit, miért mondunk. Legyen eleve bennünk a közlés
ereje! De ne túlozzuk el, mert a túlzás ugyanolyan baj, mint a szürkeség.
Fontos, hogy a különböző tartalmú mondanivalóinkat a megfelelő hangsúllyal is
kifejezzük, ne szürküljön el a beszédünk, ne váljon monotonná, hanem kifejező, dallamos
legyen!
Ezt a mondatokon fogjuk gyakorolni.
(Egyenként bemutatunk egyet – egyet.)
Kimegyek az udvarra, járok egyet. – Nem bírok bent maradni!
Ma tűrhető az idő. – jaj, de szörnyű pocsék idő volt a múltkor!
Szeretem a magyar irodalmat. – A demagógiát is, a giccset is utálom!
Régen voltam színházban. – De jó volna tehetségesnek lenni!
József Attila nagy költő. – Mit szenvedett a drága József Attila!
Iskolába nem szívesen járok. – Néhány órát nagyon szeretek!
Sokat kell még nekem tanulnom. – Te, én jóformán semmit sem tudok!
Szeretem a gyerekeket. – Te, olyan hülye felnőttek vannak, hogy megáll az eszem!
A matematikához nincs sok érzékem. – Ne kínozzatok!
Jó dolog a tavasz. – Tudod, milyen télen cipő nélkül?

IV. Ritmusgyakorlatok
A magyar nyelv ritmusossága a XIX. században még a harmadik helyen állt az
olasz és a görög nyelv után.
Kár lenne veszni hagyni ezt a minden más nyelvtől eltérő magyar beszédritmust, más
nyelvek hatására pusztulni hagyni.
Mi és Ti is sokat tehetünk a jó beszédpéldánkkal, hiszen nap, mint nap gyerekekkel
beszélgetünk.
A rítusgyakorlatok segítenek bennünket, ezek igazából a szép beszéd gyakorlatai.

a) Weörös Sándor: Bóbita

Weörös Sándor: Bóbita

Bóbita Bóbita táncol

körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita Bóbita játszik,

szárnyat igéz a malcra,
ráül, ígér néki csókot,
röpteti és kikacagja.

Bóbita Bóbita épít,

hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.

Bóbita Bóbita álmos,

elpihen őszi levélen,
 két csiga őrzi az álmát,
szunnyad az ág sűrűjében.
Időmértékes szövegmondás.
Figyeljünk és ne zökkenjünk ki a ritmusból!
1) Elmondjuk – első versszak után a közönség is.
2) Egy sort elmondunk,
a következő sort csak magunkban, a ritmust tapsoljuk,
a harmadik sort újra hangosan,
a negyedik sort újra csak tapssal.
b) Weöres Sándor: Tarka szőttes
Weöres Sándor: Tarka szőttes

Csipp-csepp
Egy csepp
Öt csepp
Meg tíz
Olvad a jégcsap
Lecsepeg a víz.

Tó vize, tó vize csupa nádszál

Egy kacsa két kacsa odacsászkál
Sárban ezer kacsa bogarászik
Reszket a tó vize, ki se látszik.

Tapssal együtt.